Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-15 / 140. szám

DÉLMBGYBRORSZflG KEDD. 1954. JÜNItTS 15. (Folyta'áe az első oldalról) fa célkitűzések? A második ötéves terv időszakában folytatni kell halainkban — sz előzőnél lényegesen lassúbb ütemben, s az elkövetett hibák tanulságainak gondos figyelembevételével — a szocialista iparosítást, tovább kell folytatni a szocializmus építését nemcsak a városban, hanem a falun is. Mindenekelőtt biztosítani kell a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fellendítését. A második ötéves terv kidolgozásánál nagyobb mértékben kell számolni országunk sajátosságaival. természeti-gazdasági adottságaival, a népgazdaság különféle ágainak hagyományaival, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerővel és műszaki káderekkel, mint ez az első ötéves tervnél történt. A második ötéves terv feladatait a rendelkezésre álló erőforrások pontos felmérésével olymódon kell megállapítani, hogy országunk felvirágzása, népünk felemelkedése érdekében kihasználjuk az összes lehetőségeket. A párt útmutatásai és a III. kongresszus irányelvei alapján a tudományos akadémiának mielőbb tető alá kell hoznia az ötéves tudományos tervet, amely az akadémiának programmot, tudósaink jövő munkájának perspektívát ad. A fiatal tudósok nevelése Tudományos életünk legnagyobb Ígérete a fiatal tudósgeneráció, amelynek nevelése az akadémia legnemesebb feladata. Ez az aranyalap, amelyre biztosan épitjük tudományunk jövőjét. A tudományos káderek nevelése és fejlődése terén kétségtelenül komoly eredmények vannak. Ugyanakkor látnunk kell azokat a komoly fogyatékosságokat is, amelvek e téren még fennállanak. A tudományos káderképzés nem mindenben felel meg a követelményeknek. Számos kutatóintézet lemaradt a tudományos káderek képzése terén. A fő hiányosság az, hogy a tudományos káderképzés nincs megfelelő összhangban a gyakorlati követelményekkel. Az asplranturára való kiválasztásnál nem veszik kellően figyelembe a népgazdaság, a tudomány vagy a kultúra különböző ágainak szempontjait. A fiatal tudósnemzedék kialakítása szakmai ágazatok szerint történik, ami helyes és szükséges. Van azonban egy tudományág, amelynek ismerete a tudomány összes ágaiban kötelező, — ez a társadalom fejlődésének törvényeiről szóló tudón lány. A tudományos akadémiának a tudósképzés, az aspiránsmunka irányítása terén, az eddig szerzett tapasztalatok messzemenő felhasználásával és általánosításával, komoly feladatai vannak. Ügyelnie kell arra, hogy az aspirantúra ne specializálódjon túlságosan szűk körre. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a disszertációk tematikájánakmegválasztására és a lehetőséghez képest minél közelebb kell hozni a gyakorlati élet problémáihoz. — Befejezésül engedjék meg, hogy a nagy Lenin szavait idézzem, aki azt mondotta, hogy a tudomány az egész emberiség legnagyobb büszkesége. Dolgozzunk úgy, hogy Lenin szavai nyomán, emelkedett büszkeséggel tekinthessünk a Magyar Tudományos Akadémiára, annak termékeny munkásságára és azokra, akik a magyar tudományt előreviszik újabb sikerek felé, akik a magyar tudományos gondolat fejlesztésével az egész emberiség büszkeségét, az egyetemes tudományt gazdagítják. A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után szünet következett, majd M. M. Dubinyin, a Szovjet- I unió Tudományos Akadémiája küldöttségének vezetője üdvözölte a naggy ülést* A Magyar Dolgozók Pórija központi Vezetőségének határozata az MDP III. kongresszusa határozatainak tanulmányozásáról az 1954-1955-ös pártoktatási évben A külföldi küldöttek üdvözlése A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szívből jövő üdvözletét hozom a népi demokratikus Magyarország Tudományos Akadémiájának, a haladó tudományos szel- ' lem vezetőszervének, amely biztos •. ton viszi a magyar tudományt új győzelmek, új eredmények felé — mondotta a többi között, A szovjet tudósok teljes szivükből kívánnak további sikereket magyar társaiknak a haza és az egész haladó emberiség üdvérc végzett alkotó munkájukhoz. K marxizmus-leninizmus arra tanít bennünket, hogy csak az a tudomány képes eredményesen fejlődni, amely tudatosan a népet szolgálja, amely ezer szállal fonódik egybe a gyakorlati élettel. Ilyen ma a népi demokratikus Magyarország tudománya, amelynek művelői tevékenven résztvesznek az egyetlen tudományos elmélet, a marxizmus-leninizmus alkalmazásában, a tudományok minden területén. az ország népgazdaságának fejlesztésében. A Szovjetunió tudósainak a magyar tudósokkal való mindennapos alkotó érintkezés ma már hagyománnyá vált Tovább fogjuk erősíteni és fejleszteni a két országnak ezt a tudományos együttműködését. Emlékezzünk arra, hogy minket nem tisztán csak az elméleti érdeklődés köt össze, hanem történelmi utunk közössége is, elgondolásaink ós igyekezetünk azonossága a világ békéjéért, nz általános boldogságért a földön. Kívánom, hogy szélesedjék és erősödjék a megdönthetetlen szovjet-magyar barátság, Marx-Engels, Lenin-Sztálin hatalmas győzedelmes zászlaja alatt. Kívánom, hogy fejlődjön és erősödjön a szovjet és magyar tudósok baráti kapcsolata. (Nagy taps.) Ezután Walter Friedrlch nemzetidíjas, a Német Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte a nagygyűlést. A Csehszlovák Tudományos Akadémia üdvözletét Bohuslav Havra. nek akadémikus, a csehszlovák küldöttség vezetője tolmácsolta. Ezután Sedlmnyr Kurt Kossuthdíjas akadémikus előadása következett „A nagy termések elérésének tudományos alapjai" címmel. A nagy tetszéssel fogadott elő adás után a délelőtti ülés végétért. A hétfő délutáni ülés Á Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlésének hétfő délutáni együttes ülését Straub F. Brúnó Kossuth-díjas akadémikus nyitotta mog. Megnyitó szavai után Stefan Milku akadémikus, a Komán Népköztársaság tudósainak nevében üdvözölte a Magynr Tudományos Akadémia nagygyűlését* majd Ljubomir Csaknlov akadémikus, a Bolgár Tudományos Akadémia elnökségének és a bolgár tudósoknak üdvözletét tolmácsolta. Ezután Donhoffer Szilárd, nz orvostudományok doktora „Az emberi táplálkozás néhány elméleti és gyakorlati kérdéee" címmel (ártott előadást. Ezután megkezdődtek a hozzászólások Scdlmayr Kurt akadémikusnak „A nagy termések elérésének tudományos alapjai" elmü éa Donhoffer Szilárdnak, az orvostudományok doktorának „Az emberi táplálkozás néhány elméleti és gyakorlati kérdése" eímii előadásához. Elsőnek Erdei Ferenc, az Akadémia levelező tagja. Igazságügy miniszter szólalt fel. Erdei Feronc után Rényi Alfréd levelező tag, August Petersen akadémikus, a német tudósküldöttség tagja, Zólyomi Bálint levelező tag, Sós József, az orvostudományok doktora, Telegdy Kováts László, n kémiai tudományok doktora, Waltner Károly, az orvosi tudományok kandidátusa, Horn Artúr, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Tarján Róbert, az Élelmezéstudományi, Intézet igazgatója szólalt fel. A hétfői együttes ülés tapasztalatait Straub F. Brúnó akadémikus foglalta össze. Június 24-én és 25-én tartják a beiratkozásokat az általános és középiskolákban Az általános iskolák VIII. osztályában és a középiskolák I—III. osztályában hétfőn megkezdődtek a vizsgák, az általános iskolák I— VII, osztályaiban pedig most folynak az összefoglalók. A vizsgák és összefoglalók június 17-én fejeződnek be, majd június 23-án rendezik az általános- és középiskolákban a tanévzáró ünnepélyeket, _ A beiratkozásokat az 1954—55. tanévre június 24-én és 25-én tartják. Az óvodákból az általános Iskola I. osztályaiba kerülő gyermekek együttesen mennek majd az iskolai beíratásokra. A középiskolások közül sokan vállalkoznak a nyári szünidő megkezdése után termelőmunkára építkezéseken vagy a mezőgazdaságban^ Jíi Az MDP III. kongresszusa a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazásával átfogóan elemezte pártunk és népi demokráciánk fejlődését. Tisztázta fejlődésünk jellegét és mozgatóerőit; világos perspektívát, elvi és gyakorlati útmutatást adott az elkövetkező évek feladatainak megoldásához. A marxizmus-leninizmus tanításai alapján megvilágította népi demokratikus államunk alapja: a munkásparaszt szövetség további megszilárdításának útját. Az MDP III. kongresszusa a szocializmus gazdasági alaptörvényét figyelembevéve határozta meg pártunk és népi demokráciánk fő célját: a dolgozó nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának következetes emelését. Ennek érdekében legfontosabb feladatként a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztését és a közszükségleti cikkek termelésének fokozását jelölte meg. A kongresszus az egész népgazdaságban a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására irányította a figyelmet. Pártunk kongresszusa azt a lelkesítő célt tűzte ki, hogy a második ötéves terv időszakában az egész népgazdaságban — tehát a mezőgazdaságban is — lerakjuk a szocializmus alapjait. Az MDP III. kongresszusa a marxista-leninista államelmélet alapján feltárta népi demokratikus államunk és államigazgatásunk eredményeit és fogyatékosságait, elemezte a tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek és tömegszervezeteknek feladatait Megjelölte államunk további erősítésének, a Függetlenségi Népfront fejlesztésének, a népi-nemzeti egység szorosabbra fűzésének útját. Az MDP III. kongresszusa megvilágította, hogy további haladásunk hajtóereje és feltétele: népünk hazaszeretete, barátságunk a felszabadító Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, nemzetközi szolidaritásunk a békéért, a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. Az MDP III. kongresszusa a lenini pártépítési elveken alapuló új Szervezeti Szabályzatot fogadott el, amely jelentősen szélesíti a párton belüli demokráciát és ugyanakkor nagyobb követelményeket állít a párttagok elé, növeli a felelősséget a párt, a nép ügye iránt. Pártszervezeteinknek minden erőt összpontosítaniok kell a kongreszszus határozatainak végrehajtására. E munka sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hogy egész pártv tagságunk és elsősorban a pártaktíva elmélyülten tanulmányozza a kongresszus gazdag anyagát, hogy mélyebben megértse pártunk politikáját. Ennek érdekében az 1954—1955-ös pártoktatási év a kongresszus határozatai tanulmányozásának éve legyen. A kongresszus anyagainak tanulmányozása elősegíti politikánk megértését és végrehajtását, még szilárdabbá teszi pártunk eszmeipolitikai egységét. A kongresszusi anyagok tanulmányozása alap- és felsőbb fokon (klasszikus irodalommal kiegészítve) a következő témakörök alapján történjék: I. A magyar népi demokrácia tízéves társadalmi, politikát és kulturális fejlődése 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a polgári demokratikus és a szocialista forradalomról, a munkásság és parasztság demokratikus diktatúrájáról, a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való átnövéséről. Fejlődésünk két szakasza, pártunk harca a proletárdiktatúra megvalósításáért és megszilárditásáért. 2. Népi demokráciánk társadalmi szerkezetének megváltozása. A munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a népi egység kialakítása. 3. A kultúrforradalom kibontakozása. A köznevelés, a tudomány, az irodalom, a művészet fejlődése. Népünk hazafias nevelése. A kialakuló erkölcsi-politikai egység, a hazafiság és a proletárnemzetköziség m' it fejlődésünk mozgató erői. 4. Fejlődésünk nemzetközi körülményei. A nemzetközi helyzet a második világháború után. A Szovjetunió vezette béketábor következetes harca a tartós béke biztosításáért. A nemzetközi békemozgalom kiszélesedése és hazánk feladatai a béke védelmében. II. Népgazdaságunk fejlődése, Jelenlegi helyzete és Jeladatai 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a szocialista iparosításról. Hazánk szocialista iparosítása. v A marxizmus-leninizmus tanítása a munkás-paraszt szövetségről a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején. A mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átalakítása. A magyar mezőgazdaság helyezete. 2. Népi demokráciánk fejlődésének új szakasza. Az új szakasz jellemző vonásai. A szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesülésének biztosítása és ennek érdekében a mezőgazdaság fokozott fejlesztése — az új szakasz legfontosabb feladata. A munkás-paraszt szövetség gazdasági alapjainak megszilárdítása az új szakaszban. A munkatermelékenység emelése, az önköltség csökkentése az egész népgazdaságban az életszínvonal emelésének alapvető feltétele. a) Feladataink a mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átszervezése terén. A Központi Vezetőség 1953 decemberi határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. b) A szocialista iparosítás az új szakaszban. A túlzott ütemű iparosítás felszámolása; az iparon belül az arányosság helyreállítása; a nehézipar lassúbb ütemű fejlesztése. c) A szocialista kereskedelemfeladatai a dolgozók életszínvonalának emelésben. d) Az osztályharc kérdései az új szakaszban. Harc a párt politikájának jobb- és baloldali eltorzítása ellen. 3. A második ötéves terv irányelvei. III. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a burzsoá államgépezet szétzúzásáról és e tanítás alkalmazása pártunk politikájában. A marxizmus-leninizmus tanítása a szocialista államról. A proletárdiktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztályszövetség. A Függetlenségi Népfront népi demokráciánk legátfogóbb társadalmi és politikai szerve, a népi-nemzeti egység emelője. 2. A tanácsok mint hatalmi szervek és a dolgozók tömegszervezetei. A tanácsok felső irányítása és a tanácsdemokrácia fejlesztése. A tanácsok államigazgatási munkája© Harc a bürokratizmus ellen. A tanácsok szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében és szocialista átszervezésében. Feladatok a szocialista törvényesség és az állampolgári fegyelem megszilárdítása terén. 3. A pártszervezetek feladatai a tanácsok munkájának irányításában és ellenőrzésében. IV, A pártmunka kérdései, Pártunk úi Szervezeti Sza bályzata 1. A marxizmus-leninizmus tanításai a munkásosztály forradalmi pártjáról. Az MDP társadalmunk és népi demokratikus államunk vezető ereje. 2. Pártunk fejlődése az MDP II, kongresszusa óta. Pártunk szervezeti erősödése. Ideológiai munkánk fejlesztésének feladatai. A káderek helyes kiválogatása és nevelése. 3. A Szervezeti Szabályzat a pártélet alaptörvénye. A párt ideológiai* politikai és szervezeti egységének jelentősége. A párton belüli demokrácia kiterjesztése, a kollektív vezetés elvének további elmélyítése© A bírálat-önbírálat fejlesztése. A párttagok megnövekedett kötelességei. A párt és a pártonkívüli tömegek közötti kapcsolat további megszilárdítása. A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítése az alapvető jelentőségű iparágakban és a falun. * Pártszervezeteink fontos feladata. hogy az új oktatási év gondos előkészítésével, majd az év folyamán, a tanfolyamok színvonalas ellenőrzésével és irányításúval, a helyi kérdések alapos ismertetésével is biztosítsák a kongresszus határozatainak eredményesebb végrehajtását, s a párttagok és a pártonkívüli tömegek öntudatának emelését. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE fl vizsgák ulán egyhónapos tanulmányi kirándulásra indullak a Szegedi Tudományegyelem földrajzi tanszékének, másod- és harmadéves hallgató A Szegedi Tudományegyetemen nemrég kezdődtek meg az évyégi vizsgák. DISZ-csoportonkint beszélték meg a legfontosabb feladatokat. Elhatározták, hogy a legkiválóbb. legképzettebb DISZ-tagok, Rákosi-ösztödíjasok segítik a kevesebb előképzettséggel rendelkező hallgatókat. A vizsgák előtt minden csoport közösen is megbeszélte a legnehezebb tételeket. A földrajzi intézet másod- és harmadéves hallgatói már számot adtak tudásukról és szombatra virradóra a másod- és harmadévesek több csoportban az ország különböző vidékeire egyhónapos tanulmányútra indultak. Tanulmányozzák az alföldi szikesek és rizsföldek mikrokilmáját, valamint a balatonkörnyéki hegyek kőzeteinek kialakulását és rétegződését. Kutatómunkájuk közben segítséget nyújtanak a közelben lévő termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak a föld megvizsgálásában. Tanácsokat adnak, hol mit a leggazdaságosabb termeszteni^ „^ Kitüntették a koreai Rákosi Mátyás kórház dolgozóit A Népköztársaság Elnöki Taná- 1 Dr. Berényi Béla, dr. Iván László, csa kitüntette a koreai Rákosi Má- J dr. Koncz Imre, dr. Kulka Frigyes, tyás kórházban dolgozott ötödik dr. Várkonyi Pál, •* dolgozott egészségügyi csoport tagjait. A kitüntetéseket hétfőn délután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Elnöki Tanács fogadótermében. Az ünnepségen jelen volt Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. Ott volt An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Dobi István mondott az ünnepségen beszédet, majd Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter szólt az egybegyűltekhez. Ezután Dobi István átnyújtotta a kitüntetéseket. Juhász Zsuzsa a „Munka Érdemrend"; Kurucz István, dr. Haintz György, dr. Bogdándi György, dr. Németi Géza, dr* Furtényi Géza, dr. Sátori ödön, dr. Tompa Ferenc, Weiler Anna, Kormos Ilona, K. Sebestyén Béla, Kotai János, dr. Szentmiklósi László, Erényi Lajos és Szabó Béla a „Szocialista Munkáért Érdemérem"; dr* Lajtavári László, Ruppert Ilona, Flórián Zoltán, Károly László, Frindt György és Balogh József a „Munka Érdemérem" kitüntetést kapta. Mendes-Francé kapott megbízást a francia kormány megalakítására Párizs (MTI). René Coty francia köztársasági elnök — mint a „Reuter" Iroda jelenti — elfogadta Laniel miniszterelnök lemondását és Mendes-France radikális-szocialista vezetőt kérte fel a kormány megalakítására, aki vállalta a kormányalakítása megbízást. A koreai agresszióban résztveit 16 állam képviselői különériekezletet tartottak Genfben A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni agresszióban résztvett 16 állam képviselői hétfőn délben különértekezletre gyűltek össze: Genfben, Ezen a megbeszélésen — a kiszivárgott hírek szerint — arról tanácskoztak, hogy „van-e értelme" a koreai kérdés további megvitatásának a genfi értekezletep,