Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

delmugysrorszag 2 CSÜTÖRTÖK, 1054 JÚNIUS 10. PÁRTELET • A jövő oktatási év előkészítése a Szegedi Jutaárugyárban A közöli napokban megtartott egyik összefoglalón Rácz Lajos elvtárs beszélt. A tanfolyam hallgatói meglepődve hallgatták kissé szaggatott szavait: Rácz elvtárs egy kissé izgatott volt. Ráez elvtárs bejelentette, hogy jövőre is részt kiván vonni a pártoktatásbnn. Kérte, hogy jelentkezését már vegyék figyelembe, számítson rá a pártszervezet is. A pártszervezet akarnak résztvonni. Az olbeszélgető bizottságok a kívánságok szem előtt tartása mellett osztják be őket. A hallgatókkal történő elbeszélgetés személyes meghívással történik. Az olbeszélgető bizottságok tagjai elöro értesitik a dolgozókat, hogy a pártszervezet kíván veink beszólni, mikor és hol jelenvezetősége eleget ls tott kivánságá- jenek meg. Naponként néhány nak, s az új oktatási év hallgatói- személlyel beszél minden bizottság, így zavartalanul folyik ez a munka. Az elbeszélgető bizottságok munkáját a pártvezetőség ellenőrzi és segíti, ügyel arra, hogy szóbeli meggyőzés nélkül az egyéni kívánság figyelmen kívül hagyásával, kényszerrel senkit ne osszanak be. Nem is történt ezideig ilyen eset. Az elbeszélgetést végző elvtársak figyelme kiterjed arra is, hogy a beosztás megbeszélése alkalmával a hallgatók más, személyes ügyeivel is foglalkozzanak, egyéni problémáikról is beszélgessenek velük. Megkérdezik tőlük, vannak-e nehézségeik munkahelyükön, »ha vannak, mik azok. hogyan segíthessenek rajtuk. Beszélgetnek családi ügyeikről, tanácsot adnak a dolgozóknak. A dolgozók bizalma sok esetben megnyilvánul' az ilyen beszélgetések alkalmával. A párttagokkal, a pártaktivistákkal a pártmunkáról is beszélnek, beszélnek velük n párttagsággal járó kötelezettségekről. Megértő, egymásban bízó, jó kaposolatot teremtenek így. Ezzel elősegítik a párttagoknak a ?ényleges pártmunkában való részvételét is, valamint a párt és a dolgozók közötti kapcsolat további erősödését. Ezek a beszélgetések alaposak és sok hasznos tapasztalattal szolgálnak a pártszervezetnek. A pártszervezet munkaterve, de az eddigi beszélgetések is a hallgatókkal, azt munak kiválogatása alkalmából a többi jolentkezővel együtt elsők közt osztotta be az általa megjelölt szakra. A Jutaárugyárban már a kongesszus határozatainak mcgtcleK)en végzett munkával együtt tart az 1954/55 évi pártoktatási év hallgatóinak kiválogutása is. A pártszerveaet vezetöségo e feladat jó elvégzése érdekében készített munkatervének megfelelően az elbeszélgető — kiválogató — bizottságok valamennyien már a vizsgák befejezése óta működnek. Az oktatási formánként létrehozott kiválogató bizottságokba bevontak egy hallgatót is, — népnevelőt — vagy párlesoportbizalmit — aki már jelentkezett az oktatásban való részvételre. A pártszervezet a politikai iskola első, második, a párttörténet első, második ós a politikai gazdaságtan első évfolyama konferenciáinak, illetvo szemináriumainak megindítását tervezi. Ennek megfelelően minden oktatási formánál — külön-külön, összesen öt — kiválogató bizottság működik. Ezeknek a bizottságoknak tagjai beszélgetnek azokkal a párttag és pártonkívüli dolgozókkul, akiket tanulásra alkalmasnak tart a párt. szervezet és meghív beszélgetésre. A hallgatók nz elbeszélgető bizottság előtt, előadják kívánságukat, hogy miről szeretnének tanulni, milyen oktatási formában Rövid külpolitikai hírek Moszkva (TASZSZ) K. .1. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke június 8-án a Kremlben fogadta Ion Itab-ot, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, aki átnyújtotta megbízólevelét. A megbízólevél átnyújtása alkalmából K. J. Vorosilov és I. Rab nagykövet rövid beszédet mondott. Ráma (MTI). Olaszországban. a június első vasárnapján megtartóit községi választásokon — a korábbi községi választásokhoz hasonlóan — a népi erőle ismét ragyogó sikereke/ értek el és jelentősen előretörtek a mult évi június 7-i választásokhoz viszonyítva. A középországi Lalina-megyvben (Lozio tartomány) a baloldali pártok viszsmhóditottdk Sezzc község közigazgatását: most hatszáz szavazatiul Ifibbet kaptak, mint a június 7-i választásokon. A baloldali pártokra leadott, szavazatok százalékaránya a szintén ImI ina-megyében lé v6 l'ondi községben 42-ről 44-re emelkedett, ami számszerűen 459 újabb szavazatot jelent, • Peking (Űj Kína) A Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti, hogy a vietnami néphadsereg főparancsnoksága június 7-cn levelet intézett a francia expedíciós hadtest főparancsnokságához a vietnami néphadsereg kötelékébe tartozó beteg és sebesült hadifoglyok átvétele ügyében. A levélben a főparancsnokság kijelölte a helyeket a beteg és sebeA szovjel-francia kulturális kapcsolatok hírei A Szovjet írók Szövetségének meghívására a Szovjetunióban tartózkodik Jean-Paul Sartre, az ismert francia író. Sartre megismerkedett Moszkva nevezetességeivel, kulturális cs történelmi műemlékeivel. Június 8-án a francia író Taskentbe. Üzbekisztán fővárosába érkezett? * Június 8-án elutazott Moszkvából Párizsba a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának küldöttrégé. A küldöttséga tagjai: Borisz Kazahszkij akadémikus, Georgij Pancsenkov, a vegyitudományok doktora. Lev Nylkoldjev, a vegyitudományok doktora és Viktor vegyitudományok sült vietnami hadifoglyok átvételére. * Genf (Üj Kína) Csou En-laj,. a Kinai Népköztársaság külügyminisztere Genfben június 8-án este 8 órakor vacsorán látta vendégül Anthony Eden angol külügyminisztert. Jelen voltak még a vacsorán: Lord Reading, Harold Caccia, W. D. Allén és J. G. Tahourdin, valamint Csang Vcn-licn, Vang Csiahsziang. Li Kc-nung, Vang Ping:ian, Csiao Kuan-hua, Huan tisziang és Vang Cso-zsu. tatják, hogy a párttagoknak mintegy 60 százaléka lesz meggyőző beszélgetés után önkéntes jelentkezés alapján beosztva szervezett pártoktatásba. Ehhez jön még megfelelő arányban a pártonkívüli dolgozók csoportja, A beosztás önkéntes elfogadása számos példában nyilvánul meg. Vidác3 Istvánné elvtársnő, aki a politikai iskola második évfolyamának lesz propagandistája, bizottságával már 19 hallgatóval beszélt. Egy kivételével valamenynyien igen-nel válaszoltak a tanulásra. Az elbeszélgető bizottság megkérdezi a meghívottaktól, hogy eddigi tanulmányaik eredménye hogyan van segítségükre a mindennapi életben. Szükségét érzik-e a további tanulásnak, ugyanakkor felhívják figyelmüket a párt politikája tanulmányozásának szükségességére, a marxista ideológia alapismereteinek jelentőségére. A velük való helyes beszélgetés nyomán a hallgatók többsége elmondja, hogy az eddig szerzett ismereteikre támaszkodva nagyobb biztonságérzetük van, ha valakivel beszélnek, mint ezelőtt. Ezt mondja Kakusziné elvtársnő is a szövődé egyik dolgozója. Mások elmondják, hogy jobban megértik a párt irányvonalát és a napi politikai kérdéseket, bátrabban szóvá merik tenni a hibákat is. Az üzem pártvezetősége nem kezeli mellékes kérdésként a propagandamunkát. A vezetőség minden tagja felelősnek érzi magát a pártszervezet tagjainak politikai képzettségéért, a párttagság, elsősorban a pártaktívisták és a vezetők tanulásáért. A Központi Vezetőség októberi határozatának megfelelően a pártszervezet széleskörű politikai felvilágosító munkát fejt kl a párttagok között a tanulás fontosságáról, hogy az oktatásba bevontak kedvvel és tanulási vággyal vegyenek részt a pártoktatásban. A Jutaárugyár pártszervezetének példájára végezzék minden alapszervezetben a kiválogatást, a beosztás alapvetően fontos munkáját. Az elbeszélgetés során, ha azt helyesen végzik, megalapozzák az új oktatási év ősszel történő fennakadás nélküli megkezdését. De elejét vehetik a pártszervezetek a későbbi nagyobbmérvű lemorzsolódásnak is. Igy a későbbiek során kevesebbet kell törődniük szervezeti kérdésekkel és erejüket a propagandamunka tartalmi színvonalának err°lé'ére tudják fordítani. G. J. Maurice Thorez beszéde a Francia Kommunista Párt kongresszusán Párizs (TASZSZ) Mint előző jelentések már közölték, Maurice Thorez beszédet mondott a Francia Kommunista Párt XIII. kongreszszusának június 7-i záróülésén. A XIII. pártkongresszus — mondotta a többi között Thorez — jelentős politikai esemény. Jelentőségét nemcsak a kommunisták és az összes haladó érzelmű emberek, hanem a nép ellenségei is megértették. Miért keltett a Francia Kommunista Párt kongresszusa oly általános és élénk visszhangot? Azért, mert ebben visszatükröződött a tömegek növekvő lendülete, amellyel a francia politika teljes megváltoztatását akarják kivívni, továbbá ezért, mert utat mutatott a jelenlegi nehézségek megoldására és munkásosztályunk, népünk, valamint egész országunk nélkülözéseinek megszüntetésére. Miért kell a néptömegeknek feltétlenül a kommunistákra tekinteniük bizalommal azokban az órákban, amikor a Marshall-terv és az atlanti szövetség — amely ellen pártunk kezdettől fogva harcol — végzetes következményeinek súlya nyomja őket? A Francia Kommunista Párt a munkásosztály érdekeinek kifejezője, amely érdekek minden kérdésben azonosak a nemzeti érdekekkel. A néptömegek megállapítják, mennyire igaza volt pártunknak, amely bebizonyította a politika megváltoztatásának nemcsak szükségességét, hanem lehetőségét is. A néptömegek meggyőződése, hogy Franciaország népe erős szövetségesekre számíthat a bonni és a párizsi szerződések elleni harcában. Az összeurópai kollektív biztonsági szerződés észszerű tervét előterjesztő Szovjetunió ismét megmutatta, hogy a hírhedt "európai védelmi közösség-* jóváhagyása egyáltalán nem elkerülhetetlen rossz. A francia-szovjet szerződés érvényének visszaállítása hatalmas támogatást nyújt Franciaországnak a külpolitikai cselekvési szabadság helyreállításában. Az Indokínában haladéktalan tűzszünetet és az indokínai kérdés egyezmény útján való rendezését követelő népünk biztos támogatásra talál a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a genfi értekezleten előterjesztett és a Szovjetunió és Kína által támogatott igazságos és nagylelkű javaslataiban, miközben a francia küldöttek kétkulacsos álláspontja a genfi értekezlet szabotálásával határos. A kormány legutóbbi határozatait. különösen a határidőelőtti behívásokat és a szennyes háború miniszterévé a február 6-i vezetők egyikének — aki mindig állást foglalt a Ho Si Minh elnökkel való tárgyalásokkal szemben — kinevezéséről szóló határozatot bírálta Maurice Thorez elvtárs beszédét a következőkkel fejezte be: Kedves Elvtársak! Kongresszusunk befejeződik. Ezen eseményekkel teli napok után visszatérnek városaikba és falvaikba, üzemeibe é3 földjeikre. Legyen az Önök eltökéltsége, lelkesedése egész nagy és nagyszerű pártunk mozgató ereje. Pártunk a dolgozó és szenvedő Franciaország reménysége. A dolgozó és szenvedő Franciaország szabadon és függetlenül akar és fog élni. Kibocsátották a Szovjetunió 1954. óvi népjazdaságfeilesztési kölcsönét Moszkva (TASZSZ). A' Szovjetunió Minisztertanácsa abból a célból, hogy a lakosság hozzájárulhasson anyagi eszközeivel a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló ötödik ötéves terv végrehajtásával kapcsolutos intézkedések pénzügyi fedezéséhez, elhatározta, hogy kiboosátja a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló (1954. évi) állami kölcsönt, lti milliárd rubel összegben, 20. évi határidőre. A kölcsön kizárólag a lakosság körében került elhelyezésre. A köicsönkötvényeket és a nye reményeiket mentesítik az állami és helyi adók cs az illetékek alól. A k öl csőn kötvén y ok rc eső egész jövedelmet nyeremények formájában fizetik ki. A nyeremények öszszegét a kölcsön £0 éves időtartamára átlagban évi három százalékos kamatból kiindulva állapították meg. A kölcsön 20 éves időtartama alatt nyereményben részesül a kötvények 35 százaléka, a kötvények további 65 százaléka névértékben kerül visszafizetésre. A 100 rubeles kötvény nyereményeit kétszáz rubel és 10 ezer rubel között állapították meg, beleértve a kötvények névértékét. A 20 év alatt összesen 40 alkalommal, évenként kétizben tartanak nyereményhúzást. A nyereményben nem részesült kötvényeket törlesztik (visszavásárolják), mégpedig névóa-tékünek megfelelően, az 1959. december l-töl a kölcsön határidejének lejártáig hátralévő 15 év alatt. ALFÖLDIEK a Mátrában 'Az effyik alföldi ember mondta az időjárásról az 5-ös kocsiban az indulás elölt, — Vagy esik, vagy süt a nap. Hideg van vagy meleg. Igy megy ez kérem ősidők óta. Szóval sokan találtak megnyugtató szavakat az indulás elölt: „Nem baj az, had essen,,.. Mi akkor is megyünk ... Nem félünk az esőtől... Mire odaérünk, majd eláll ..." " Az utasok nem engedték, hogy a gyöngyösi kirándulás első mozzanatait — a beszállást, a zavartalan elhelyezkedést, a kezdő tréfákat és az örömeit annak, hogy o Mátrába utaznak — az eső miatti kedvetlenség elborítsa. Hiába paskolta az eső a vonalot — egyre sűrűbben csurogtak a vízcseppek a kupékablakain — jókedv uralkorloll a kocsiban, amelyek zakatolva vágtattak az éjszakában. Itt-ott kártyáztak, valahol eltek. A tápéi asszonyok bóbiskoltak: félrecsúszott a kendő a fejükön, a koesifolyosókon cigarettázó, sötétbe bámuló férfiak álllak. Egymást soha nem látott emberek — vásárhelyiek, szegediek, makóiak, kistelekiek keveredtek jó ismeretségbe mindjárt az utazás elején. Az egyik kocsiban a harmonikaszó is felcsendült. Nótázó férfiak, nök igyekeztek elhessegetni ma Halvan után piroslcarszalagos férfi járta be a kocsikat. — Ki óhajt autóbusszal Mátraházára, Kékesre, Galyatetőre utaznit Majdnem mindenki óhaj tott. Az utasok átvették a különböző jelzésű jegyeket, amelyek a meghatározott betűjelzésre kocsikra szólnak. mindenütt telébrcdtek, felélénkültek a kirándulók. Már hajnalodott. A távolból feltűnt a Mátra hegyeinek kék körvonala. Szombaton késő este indult Szegedről a különvonat és vasárnan kora regber, — ahelyett, hogy a kirándulók nagyobb részét egyenesen oda vitték volna, ahová eredetileg is akartak menni: Kékesre, Galyatetőre, vagy Parádra. Dehát így is jó volt. Az eső hamarosan elállt cs nem győzték nézni az erdőket, a nyaralókat — mindent. Nagynchezen sikerült feljutni Kékesre, — ki gyalog, ki busszal ment. Egy csoport elhatározta a kis autóbuszban Mátraházára visszafelé jövet, hogy valamennyien átmennek Galyatetőre. Mindenki lelkesedett az ötletért, még a kalauz is, mondván: „Akkor gel ért Gyöngyösre. Nagy \ az igyekvés a sorbadV.it ott ^m k'ell^kTszáílni 'Mátraházán, r :mirnov, a I; indidátusa. A szovjet tudósokat I púktól nz almot — ,/e azért a Fizikai — Vegytani Francia Tár- hajnal felé igen csak minsaság hívta rrtfg? , fcteaU etszuvupkáU, • • autóbuszokhoz; egymás után indultak a kiesik a hegyekbe. Persze az idősebbek lemaradtak — előgördültek a „tartalék-kocsik" és nem maradt kiránduló Gyöngyösön. Volt aki a népszerű „pöfögőn" utazott el Mátrafüredre, majd onnan Mátraházára. Minden szem az ablakokén keresztül a gyönyörű hegyvidéket csodálta — jaj de szép — mondták, akik először láttak hegyet. Persze, egy ilyen kirándulást nem is lehet elképzelni úgy, hogy minden a legnagyobb rendben menjen, különösen akkor, ha a jó előkészítésbe éppen Mátraházán „szólnak bele". Ott ugyanis igencsak mindenkit leszállítottak az autóbuszokról. Esett az eső, a váróhelyiségbe, a fedett terrasz alá, a büffébe húzodott be majd . ezer emmegyünk tovább Galyára." Igen ám, de az autóbuszok mátraházi „főirányítója" ismét keresztülhúzta a kis kollektíva elhatározását. Mindenkit leszállított a kocsiról és egy ugyanolyan kocsiba szállított át, hogy azzal menjenek Galyatetőre. A fel-leszállás kényelmetlensége őt derűre hangolta, — harminc embert meg bosszantott. De mindegy. Az alföldiek látni akarták Magyarország legmagasabb és egyik leptek, vidámak, boldogok voltak. Hosszan lehetne írni a Mátra szépségeiről, azokról a kedves, apró élményekről, amelyekben részük volt a kirándulóknak, akik délután az autóbuszokkal sorban elindultak vissza Gyöngyösre. Nem mondta senki magáról, hogy nem fáradt el: ,.Megérte" — hangoztatták s igyekeztek elfoglalni ismét helyeiket a számozott kocsikban. Sokan kis papíroson számolták, mennyit költöttek. „Nem is sok" — állapították meg. Minden jó, ha a vége jó — tartja a közmondás. Most azonban úgy látszott, hogy mégsem folyik le zavartalanul a kirándulás. Egyesek hamarabb érkeztek a gyöngyösi állomásra és nem az idejövet alkalmával elfoglalt helyükre ültek le, hanem mások helyét foglalták el A félegyliáziak közül többen — onnan is jöttek kirándulók a különvonattal — a szegediek kocsijaiba ültek be, a szegediek a félegyházia<éba. Voltak, akílc csak azért változtatták meg helyüket, hogy ablak mellé kerüljeszebb hegységét: vállaltak j nek vagy külön kupéba. S minden fáradtságot. Sokan voltak közöttük, akik már voltak a Mátrában vagy üdültek Galyatetőn: felkeresték a már ismert helyeket, virágot szedtek, hangosan énekeltek, kiabáltak az erdőben, Kékesen, Matraházan sört ittak, élezek a rendbontók majdnem mind fiatalok voltak. Még az sem érdekelte őket, hogy miattuk idősebb aszszonyok, férfiak álltak, nem tudtak leülni. Hosszú, türelmes, meggyőző szavak következtek. Á._ kalauzoknak, - cs L. aS/ IBUSZ alkalmazottaknak nem sokkal a visszaindulás után sikerült mindenkinek ülőhelyet biztosítani, s a felelőtlen fiatalokat meggyőzni arról, hogy nagyon helytelen volt, amit tettek. Persze a MÁV is követett el hibát. Egy pár kocsit utö[ 1 ag számozott meg. A végén azonban minden sikerült. A jókedv ismét eluralkodott a kocsikban, az élelmiszer csomagok kiürültek, az élmények elbeszélése folyt a kirándulók között és lassan a fáradtság és az álom elnyomta az utazókat. A kirándulás végetért. Ma már ott vannak ismét a munkában a Mátrában járt alföldi dolgozók és minden bizonnyal nincs olyan hely, ahol még most is ne esne szó; mit láttak c Mátrában. A fáradtság is elmúlt, csak az élmények maradtak meg, ami derűsebbé, jobbkedvüvé teszi napi munkánkat. Helyes volt tehát az IBUSZnak és a MÁV-nak az a kezdeményezése, hogy egészen olcsón különvonatokat indítson az ország különböző kiránduló-nyaralóho* lyeire. Még csak annyit fűznénk hozzá — a különvonat résztvevői nevében, — hogy a MÁV adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy az IBUSZ számozott ülőhelyjegyeket adjon ki a jövőben, hogy még zavartalanabbak legyenek az elkövetkezendő kirándulások. "„Markovits Tibor,