Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

delmugysrorszag 2 CSÜTÖRTÖK, 1054 JÚNIUS 10. PÁRTELET • A jövő oktatási év előkészítése a Szegedi Jutaárugyárban A közöli napokban megtar­tott egyik összefoglalón Rácz La­jos elvtárs beszélt. A tanfolyam hallgatói meglepődve hallgatták kissé szaggatott szavait: Rácz elv­társ egy kissé izgatott volt. Ráez elvtárs bejelentette, hogy jövőre is részt kiván vonni a pártoktatás­bnn. Kérte, hogy jelentkezését már vegyék figyelembe, számítson rá a pártszervezet is. A pártszervezet akarnak résztvonni. Az olbeszélgető bizottságok a kívánságok szem előtt tartása mellett osztják be őket. A hallgatókkal történő el­beszélgetés személyes meghívással történik. Az olbeszélgető bizottsá­gok tagjai elöro értesitik a dolgo­zókat, hogy a pártszervezet kíván veink beszólni, mikor és hol jelen­vezetősége eleget ls tott kivánságá- jenek meg. Naponként néhány nak, s az új oktatási év hallgatói- személlyel beszél minden bizottság, így zavartalanul folyik ez a mun­ka. Az elbeszélgető bizottságok mun­káját a pártvezetőség ellenőrzi és segíti, ügyel arra, hogy szóbeli meggyőzés nélkül az egyéni kíván­ság figyelmen kívül hagyásával, kényszerrel senkit ne osszanak be. Nem is történt ezideig ilyen eset. Az elbeszélgetést végző elvtársak figyelme kiterjed arra is, hogy a beosztás megbeszélése alkalmával a hallgatók más, személyes ügyei­vel is foglalkozzanak, egyéni pro­blémáikról is beszélgessenek velük. Megkérdezik tőlük, vannak-e ne­hézségeik munkahelyükön, »ha vannak, mik azok. hogyan segít­hessenek rajtuk. Beszélgetnek csa­ládi ügyeikről, tanácsot adnak a dolgozóknak. A dolgozók bizal­ma sok esetben megnyilvánul' az ilyen beszélgetések alkalmával. A párttagokkal, a pártaktivistákkal a pártmunkáról is beszélnek, beszél­nek velük n párttagsággal járó kötelezettségekről. Megértő, egy­másban bízó, jó kaposolatot terem­tenek így. Ezzel elősegítik a párt­tagoknak a ?ényleges pártmunkában való részvételét is, valamint a párt és a dolgozók közötti kapcso­lat további erősödését. Ezek a be­szélgetések alaposak és sok hasznos tapasztalattal szolgálnak a párt­szervezetnek. A pártszervezet munkaterve, de az eddigi beszélge­tések is a hallgatókkal, azt mu­nak kiválogatása alkalmából a töb­bi jolentkezővel együtt elsők közt osztotta be az általa megjelölt szakra. A Jutaárugyárban már a kon­gesszus határozatainak mcgtcleK)­en végzett munkával együtt tart az 1954/55 évi pártoktatási év hall­gatóinak kiválogutása is. A párt­szerveaet vezetöségo e feladat jó elvégzése érdekében készített mun­katervének megfelelően az elbeszél­gető — kiválogató — bizottságok valamennyien már a vizsgák befe­jezése óta működnek. Az oktatási formánként létrehozott kiválo­gató bizottságokba bevontak egy hallgatót is, — népnevelőt — vagy párlesoportbizalmit — aki már je­lentkezett az oktatásban való rész­vételre. A pártszervezet a politikai iskola első, második, a párttörténet első, második ós a politikai gaz­daságtan első évfolyama konfe­renciáinak, illetvo szemináriumai­nak megindítását tervezi. Ennek megfelelően minden oktatási formá­nál — külön-külön, összesen öt — kiválogató bizottság működik. Ezek­nek a bizottságoknak tagjai be­szélgetnek azokkal a párttag és pártonkívüli dolgozókkul, akiket tanulásra alkalmasnak tart a párt. szervezet és meghív beszélgetésre. A hallgatók nz elbeszélgető bi­zottság előtt, előadják kívánságu­kat, hogy miről szeretnének ta­nulni, milyen oktatási formában Rövid külpolitikai hírek Moszkva (TASZSZ) K. .1. Vorosi­lov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke június 8-án a Kremlben fogadta Ion Itab-ot, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, aki átnyújtotta meg­bízólevelét. A megbízólevél átnyújtása alkal­mából K. J. Vorosilov és I. Rab nagykövet rövid beszédet mondott. Ráma (MTI). Olaszországban. a június első vasárnapján megtartóit községi választásokon — a korábbi községi választásokhoz hasonlóan — a népi erőle ismét ragyogó sike­reke/ értek el és jelentősen előre­törtek a mult évi június 7-i vá­lasztásokhoz viszonyítva. A közép­országi Lalina-megyvben (Lozio tartomány) a baloldali pártok visz­smhóditottdk Sezzc község közigaz­gatását: most hatszáz szavazatiul Ifibbet kaptak, mint a június 7-i választásokon. A baloldali pártok­ra leadott, szavazatok százalékará­nya a szintén ImI ina-megyében lé v6 l'ondi községben 42-ről 44-re emelkedett, ami számszerűen 459 újabb szavazatot jelent, • Peking (Űj Kína) A Vietnami Tá­jékoztató Iroda jelenti, hogy a vietnami néphadsereg főparancs­noksága június 7-cn levelet intézett a francia expedíciós hadtest főpa­rancsnokságához a vietnami nép­hadsereg kötelékébe tartozó beteg és sebesült hadifoglyok átvétele ügyében. A levélben a főparancsnokság ki­jelölte a helyeket a beteg és sebe­A szovjel-francia kulturális kapcsolatok hírei A Szovjet írók Szövetségének meghívására a Szovjetunióban tartózkodik Jean-Paul Sartre, az ismert francia író. Sartre megis­merkedett Moszkva nevezetességei­vel, kulturális cs történelmi mű­emlékeivel. Június 8-án a francia író Tas­kentbe. Üzbekisztán fővárosába érkezett? * Június 8-án elutazott Moszkvá­ból Párizsba a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának küldött­régé. A küldöttséga tagjai: Borisz Kazahszkij akadémikus, Georgij Pancsenkov, a vegyitudományok doktora. Lev Nylkoldjev, a vegyi­tudományok doktora és Viktor vegyitudományok sült vietnami hadifoglyok átvéte­lére. * Genf (Üj Kína) Csou En-laj,. a Kinai Népköztársaság külügymi­nisztere Genfben június 8-án este 8 órakor vacsorán látta vendégül Anthony Eden angol külügymi­nisztert. Jelen voltak még a vacsorán: Lord Reading, Harold Caccia, W. D. Allén és J. G. Tahourdin, vala­mint Csang Vcn-licn, Vang Csia­hsziang. Li Kc-nung, Vang Ping­:ian, Csiao Kuan-hua, Huan tiszi­ang és Vang Cso-zsu. tatják, hogy a párttagoknak mint­egy 60 százaléka lesz meggyőző beszélgetés után önkéntes jelent­kezés alapján beosztva szervezett pártoktatásba. Ehhez jön még megfelelő arányban a pártonkívüli dolgozók csoportja, A beosztás önkéntes elfoga­dása számos példában nyilvánul meg. Vidác3 Istvánné elvtársnő, aki a politikai iskola második év­folyamának lesz propagandistája, bizottságával már 19 hallgatóval beszélt. Egy kivételével valameny­nyien igen-nel válaszoltak a tanu­lásra. Az elbeszélgető bizottság megkérdezi a meghívottaktól, hogy eddigi tanulmányaik eredmé­nye hogyan van segítségükre a mindennapi életben. Szükségét ér­zik-e a további tanulásnak, ugyanakkor felhívják figyelmüket a párt politikája tanulmányozásá­nak szükségességére, a marxista ideológia alapismereteinek jelentő­ségére. A velük való helyes be­szélgetés nyomán a hallgatók több­sége elmondja, hogy az eddig szerzett ismereteikre támaszkodva nagyobb biztonságérzetük van, ha valakivel beszélnek, mint ezelőtt. Ezt mondja Kakusziné elvtársnő is a szövődé egyik dolgozója. Mások elmondják, hogy jobban megértik a párt irányvonalát és a napi po­litikai kérdéseket, bátrabban szóvá merik tenni a hibákat is. Az üzem pártvezetősége nem ke­zeli mellékes kérdésként a propa­gandamunkát. A vezetőség minden tagja felelősnek érzi magát a pártszervezet tagjainak politikai képzettségéért, a párttagság, első­sorban a pártaktívisták és a veze­tők tanulásáért. A Központi Veze­tőség októberi határozatának meg­felelően a pártszervezet széleskörű politikai felvilágosító munkát fejt kl a párttagok között a tanulás fontosságáról, hogy az oktatásba bevontak kedvvel és tanulási vággyal vegyenek részt a pártok­tatásban. A Jutaárugyár pártszerveze­tének példájára végezzék minden alapszervezetben a kiválogatást, a beosztás alapvetően fontos mun­káját. Az elbeszélgetés során, ha azt helyesen végzik, megalapoz­zák az új oktatási év ősszel tör­ténő fennakadás nélküli megkez­dését. De elejét vehetik a párt­szervezetek a későbbi nagyobb­mérvű lemorzsolódásnak is. Igy a későbbiek során kevesebbet kell törődniük szervezeti kérdésekkel és erejüket a propagandamunka tartalmi színvonalának err°lé'ére tudják fordítani. G. J. Maurice Thorez beszéde a Francia Kommunista Párt kongresszusán Párizs (TASZSZ) Mint előző je­lentések már közölték, Maurice Thorez beszédet mondott a Francia Kommunista Párt XIII. kongresz­szusának június 7-i záróülésén. A XIII. pártkongresszus — mon­dotta a többi között Thorez — je­lentős politikai esemény. Jelentősé­gét nemcsak a kommunisták és az összes haladó érzelmű emberek, hanem a nép ellenségei is megér­tették. Miért keltett a Francia Kommu­nista Párt kongresszusa oly általá­nos és élénk visszhangot? Azért, mert ebben visszatükröződött a tömegek növekvő lendülete, amellyel a francia politika tel­jes megváltoztatását akarják kivívni, továbbá ezért, mert utat mutatott a jelenlegi ne­hézségek megoldására és mun­kásosztályunk, népünk, vala­mint egész országunk nélkülö­zéseinek megszüntetésére. Miért kell a néptömegeknek fel­tétlenül a kommunistákra tekinte­niük bizalommal azokban az órák­ban, amikor a Marshall-terv és az atlanti szövetség — amely ellen pártunk kezdettől fogva harcol — végzetes következményeinek súlya nyomja őket? A Francia Kommunista Párt a munkásosztály érdekeinek kifeje­zője, amely érdekek minden kér­désben azonosak a nemzeti érde­kekkel. A néptömegek megállapítják, mennyire igaza volt pártunknak, amely bebizonyította a politika megváltoztatásának nemcsak szük­ségességét, hanem lehetőségét is. A néptömegek meggyőződése, hogy Franciaország népe erős szövetsége­sekre számíthat a bonni és a párizsi szerződések elleni harcában. Az összeurópai kollektív biztonsági szerződés észszerű tervét előter­jesztő Szovjetunió ismét megmu­tatta, hogy a hírhedt "európai vé­delmi közösség-* jóváhagyása egy­általán nem elkerülhetetlen rossz. A francia-szovjet szerződés ér­vényének visszaállítása hatalmas támogatást nyújt Franciaországnak a külpolitikai cselekvési szabadság helyreállításában. Az Indokínában haladéktalan tűzszünetet és az indokínai kérdés egyezmény útján való rendezését követelő népünk biztos támogatás­ra talál a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a genfi értekezleten előterjesztett és a Szovjetunió és Kína által támoga­tott igazságos és nagylelkű javas­lataiban, miközben a francia kül­döttek kétkulacsos álláspontja a genfi értekezlet szabotálásával ha­táros. A kormány legutóbbi határoza­tait. különösen a határidőelőtti be­hívásokat és a szennyes háború miniszterévé a február 6-i vezetők egyikének — aki mindig állást fog­lalt a Ho Si Minh elnökkel való tárgyalásokkal szemben — kineve­zéséről szóló határozatot bírálta Maurice Thorez elvtárs beszédét a következőkkel fejezte be: Kedves Elvtársak! Kongresszu­sunk befejeződik. Ezen események­kel teli napok után visszatérnek városaikba és falvaikba, üzemeibe é3 földjeikre. Legyen az Önök el­tökéltsége, lelkesedése egész nagy és nagyszerű pártunk mozgató ereje. Pártunk a dolgozó és szen­vedő Franciaország reménysége. A dolgozó és szenvedő Franciaország szabadon és függetlenül akar és fog élni. Kibocsátották a Szovjetunió 1954. óvi népjazdaságfeilesztési kölcsönét Moszkva (TASZSZ). A' Szovjet­unió Minisztertanácsa abból a cél­ból, hogy a lakosság hozzájárul­hasson anyagi eszközeivel a Szov­jetunió népgazdaságának fejlesz­tését szolgáló ötödik ötéves terv végrehajtásával kapcsolutos intéz­kedések pénzügyi fedezéséhez, el­határozta, hogy kiboosátja a Szov­jetunió népgazdaságának fejlesz­tését szolgáló (1954. évi) állami kölcsönt, lti milliárd rubel összeg­ben, 20. évi határidőre. A kölcsön kizárólag a lakosság körében került elhelyezésre. A köicsönkötvényeket és a nye reményeiket mentesítik az állami és helyi adók cs az illetékek alól. A k öl csőn kötvén y ok rc eső egész jövedelmet nyeremények formájá­ban fizetik ki. A nyeremények ösz­szegét a kölcsön £0 éves időtarta­mára átlagban évi három száza­lékos kamatból kiindulva állapí­tották meg. A kölcsön 20 éves időtartama alatt nyereményben részesül a kötvények 35 százaléka, a kötvé­nyek további 65 százaléka névér­tékben kerül visszafizetésre. A 100 rubeles kötvény nyeremé­nyeit kétszáz rubel és 10 ezer ru­bel között állapították meg, bele­értve a kötvények névértékét. A 20 év alatt összesen 40 alka­lommal, évenként kétizben tartanak nyereményhúzást. A nyereményben nem részesült kötvényeket törlesz­tik (visszavásárolják), mégpedig névóa-tékünek megfelelően, az 1959. december l-töl a kölcsön határide­jének lejártáig hátralévő 15 év alatt. ALFÖLDIEK a Mátrában 'Az effyik alföldi ember mondta az időjárásról az 5-ös kocsiban az indulás elölt, — Vagy esik, vagy süt a nap. Hideg van vagy me­leg. Igy megy ez kérem ős­idők óta. Szóval sokan találtak megnyugtató szavakat az indulás elölt: „Nem baj az, had essen,,.. Mi akkor is megyünk ... Nem félünk az esőtől... Mire odaérünk, majd el­áll ..." " Az utasok nem engedték, hogy a gyöngyösi kirándu­lás első mozzanatait — a beszállást, a zavartalan el­helyezkedést, a kezdő tré­fákat és az örömeit annak, hogy o Mátrába utaznak — az eső miatti kedvetlen­ség elborítsa. Hiába pas­kolta az eső a vonalot — egyre sűrűbben csurog­tak a vízcseppek a kupék­ablakain — jókedv ural­korloll a kocsiban, amelyek zakatolva vágtattak az éj­szakában. Itt-ott kártyáztak, vala­hol eltek. A tápéi asszonyok bóbiskoltak: félrecsúszott a kendő a fejükön, a koesi­folyosókon cigarettázó, sö­tétbe bámuló férfiak álllak. Egymást soha nem látott emberek — vásárhelyiek, szegediek, makóiak, kistele­kiek keveredtek jó ismeret­ségbe mindjárt az utazás elején. Az egyik kocsiban a harmonikaszó is felcsen­dült. Nótázó férfiak, nök igyekeztek elhessegetni ma Halvan után piroslcar­szalagos férfi járta be a kocsikat. — Ki óhajt autóbusszal Mátraházára, Kékesre, Ga­lyatetőre utaznit Majdnem mindenki óhaj tott. Az utasok átvették a különböző jelzésű jegyeket, amelyek a meghatározott betűjelzésre kocsikra szól­nak. mindenütt telébrcdtek, felélénkültek a kirándulók. Már hajnalodott. A távol­ból feltűnt a Mátra hegyei­nek kék körvonala. Szombaton késő este in­dult Szegedről a különvo­nat és vasárnan kora reg­ber, — ahelyett, hogy a ki­rándulók nagyobb részét egyenesen oda vitték vol­na, ahová eredetileg is akartak menni: Kékesre, Galyatetőre, vagy Parádra. Dehát így is jó volt. Az eső hamarosan elállt cs nem győzték nézni az erdő­ket, a nyaralókat — min­dent. Nagynchezen sikerült feljutni Kékesre, — ki gya­log, ki busszal ment. Egy csoport elhatározta a kis autóbuszban Mátraházára visszafelé jövet, hogy vala­mennyien átmennek Galya­tetőre. Mindenki lelkese­dett az ötletért, még a ka­lauz is, mondván: „Akkor gel ért Gyöngyösre. Nagy \ az igyekvés a sorbadV.it ott ^m k'ell^kTszáílni 'Mátra­házán, r :mirnov, a I; indidátusa. A szovjet tudósokat I púktól nz almot — ,/e azért a Fizikai — Vegytani Francia Tár- hajnal felé igen csak min­saság hívta rrtfg? , fcteaU etszuvupkáU, • • autóbuszokhoz; egymás után indultak a kiesik a hegyekbe. Persze az idő­sebbek lemaradtak — elő­gördültek a „tartalék-ko­csik" és nem maradt ki­ránduló Gyöngyösön. Volt aki a népszerű „pöfögőn" utazott el Mátrafüredre, majd onnan Mátraházára. Minden szem az ablakokén keresztül a gyönyörű hegy­vidéket csodálta — jaj de szép — mondták, akik elő­ször láttak hegyet. Persze, egy ilyen kirán­dulást nem is lehet elkép­zelni úgy, hogy minden a legnagyobb rendben men­jen, különösen akkor, ha a jó előkészítésbe éppen Mát­raházán „szólnak bele". Ott ugyanis igencsak min­denkit leszállítottak az autóbuszokról. Esett az eső, a váróhelyiségbe, a fedett terrasz alá, a büffébe hú­zodott be majd . ezer em­megyünk tovább Galyára." Igen ám, de az autóbu­szok mátraházi „főirányí­tója" ismét keresztülhúzta a kis kollektíva elhatáro­zását. Mindenkit leszállított a kocsiról és egy ugyan­olyan kocsiba szállított át, hogy azzal menjenek Ga­lyatetőre. A fel-leszállás ké­nyelmetlensége őt derűre hangolta, — harminc em­bert meg bosszantott. De mindegy. Az alföldiek lát­ni akarták Magyarország legmagasabb és egyik lep­tek, vidámak, boldogok vol­tak. Hosszan lehetne írni a Mátra szépségeiről, azok­ról a kedves, apró élmé­nyekről, amelyekben ré­szük volt a kirándulóknak, akik délután az autóbu­szokkal sorban elindultak vissza Gyöngyösre. Nem mondta senki magáról, hogy nem fáradt el: ,.Meg­érte" — hangoztatták s igyekeztek elfoglalni ismét helyeiket a számozott ko­csikban. Sokan kis papíro­son számolták, mennyit költöttek. „Nem is sok" — állapították meg. Minden jó, ha a vége jó — tartja a közmondás. Most azonban úgy látszott, hogy mégsem folyik le za­vartalanul a kirándulás. Egyesek hamarabb érkez­tek a gyöngyösi állomásra és nem az idejövet alkal­mával elfoglalt helyükre ültek le, hanem mások he­lyét foglalták el A félegy­liáziak közül többen — on­nan is jöttek kirándulók a különvonattal — a szege­diek kocsijaiba ültek be, a szegediek a félegyházia<é­ba. Voltak, akílc csak azért változtatták meg helyüket, hogy ablak mellé kerülje­szebb hegységét: vállaltak j nek vagy külön kupéba. S minden fáradtságot. Sokan voltak közöttük, akik már voltak a Mátrában vagy üdültek Galyatetőn: fel­keresték a már ismert he­lyeket, virágot szedtek, hangosan énekeltek, kiabál­tak az erdőben, Kékesen, Matraházan sört ittak, él­ezek a rendbontók majd­nem mind fiatalok voltak. Még az sem érdekelte őket, hogy miattuk idősebb asz­szonyok, férfiak álltak, nem tudtak leülni. Hosszú, türelmes, meg­győző szavak következtek. Á._ kalauzoknak, - cs L. aS/ IBUSZ alkalmazottaknak nem sokkal a visszaindulás után sikerült mindenkinek ülőhelyet biztosítani, s a fe­lelőtlen fiatalokat meggyőz­ni arról, hogy nagyon hely­telen volt, amit tettek. Per­sze a MÁV is követett el hibát. Egy pár kocsit utö­[ 1 ag számozott meg. A vé­gén azonban minden sike­rült. A jókedv ismét el­uralkodott a kocsikban, az élelmiszer csomagok kiürül­tek, az élmények elbeszé­lése folyt a kirándulók kö­zött és lassan a fáradtság és az álom elnyomta az utazókat. A kirándulás végetért. Ma már ott vannak ismét a munkában a Mátrában járt alföldi dolgozók és minden bizonnyal nincs olyan hely, ahol még most is ne esne szó; mit láttak c Mátrában. A fáradtság is elmúlt, csak az élmé­nyek maradtak meg, ami derűsebbé, jobbkedvüvé te­szi napi munkánkat. He­lyes volt tehát az IBUSZ­nak és a MÁV-nak az a kezdeményezése, hogy egé­szen olcsón különvonatokat indítson az ország külön­böző kiránduló-nyaralóho* lyeire. Még csak annyit fűznénk hozzá — a külön­vonat résztvevői nevében, — hogy a MÁV adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy az IBUSZ számozott ülő­helyjegyeket adjon ki a jö­vőben, hogy még zavartala­nabbak legyenek az elkö­vetkezendő kirándulások. "„Markovits Tibor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom