Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

CSÜTÖRTÖK, 1854 JŰNIUS 10. ""•IIUIMMB——am 3 DELMHGYÍRORSZ&G JCít új (Uin bemutatója Szegeden Mától kezdve mutatja be a Szabadság filmszínház a „Szerelem engedely nélkül' című színes csehszlovák vígjátékfilmet és a Fáklya filmszínház a „Maclovia" című mexikói filmet. A „Szerelem engedély nélkül" mulatságos, fordulatos: film Szlovákia mai életét mutatja "be. • A „Maclovia" című mexikói film története 1914-ben játszódk le a Janitzio-szigetén a tarazca indiánok között. Képünk jelenetet mutat be a filmből. « Működik az amerikai könyvcenzura ' X Gueensland Guardian, Ausztrália Kommunista Pártjának lapja írja: Az Egyesült Államokban egyre nagyobb arányokat ölt a könyvégetés és kiváló művek feketelistára helyezése. Chaucer, Maupas•sant, Somerset Maugham, Mark Twain és Zola alkotásai szerepelnek a tilalmi listán. Indexen van a többi között Howard Fast, W. Z. Foster, Gorkij és máglyára került Einsteinnek relativitás elméletéről írt műve, valamint S, Freud egyik ismert könyve is. Ugyanakkor — folytatja a lap — különböző fércművek dicsőítik az amerikai „életformát": SZEGEDI JE GYZETEK Nyári napsütés A szegedi ember számára ugyanazt jelenti a Tisza balpartja, amit a pesti ember számára a budai oldal: felüdülést :i természet, ha nem is vadregényes, egyszerű ölén, pihenést, hasznos szórakozást. Ilyenkor nyár elején benépesül az újszegedi oldal. A híd lábától felfelé elterülő füzes árnyas fái '.alatt hívogatóan tarkállanak a Városi Partfürdő kabinjai, rendezett utak, keskeny ösvények szö•:ik át a szegedi dolgozók legkedveltebb nyári szórakozó-heiyét. Ezekben a napokban még csak ,néhány mindenre el| szánt „víziember" jár a part nedves .".omokjának szőnyelén, s a szőke hullámok közé nagyon ovid időre merészednek. Hideg a víz. Egy házzal arébb, i Versenyuszodában rzonban már hangcsabb az élet. Városunk fiatal úszóreménységei edzenek. 4 medencébe most eresztik a vizet, így még a medence .Csak úszóknak" feliratú mélyvizében is elérni a talajt. Prüszkölnek, csap-' kodnak, hancúroznak a fiatalok. öröm iázni őket, majd kicsattanok az erőtől, egészségtől. Itt még nem nyílt meg a. pénztár, mint az újjárendezett pantfiirdő bejáratánál, ahol a pénztárosnő felderülő arccal üdvözöl minden befele igyekvőt. Csak akkor szomorodik el egy kicsikét derűs arca, amikor a vendég kijelenti, csak terepszemlére jött, nem fürödni. Mert van itt látnivaló bőven. Mindenütt serény mesteremberek, kerJ tészek, ácsok, festők, takarító asszonyok, a bejárattól balra pe-> dig kőművesek. A szegedi építők és a Délrost kabinját építik messzire mosolygó piros téglából, valóságos kis parti palotát a két vállalat dolgozóinak örömére. Új ruhát kaptak a. hinták és a gyerekruhát faló csúzda. Jókedvű asszonyok a kismedencét takarítják mezítláb, bokáig érő vízben. Kinyíltak a gombaalakú ernyők — mindenütt lázas a készülődés a napot, a vizet kedvelő dolgozó emberek fogadására. A kabinok közötti árnyékos utcácskákon kerek asztalok, kényelmet igérő székek. Kopácsolás, fiirészelés. A füzes zöld illatába hűvösen keveredik a friss festék szaga. • — Szép lesz nagyon, mondja egy • Középkorú ember, Józsi bácsi, akiről a; szivárvány minden' színével tarkított nadrág messziről el-! árulja, hogy festő.' Fontos személy, igen sokat dolgozott már < eddig is. Nagy szakértelemmel festi most, éppen a kabinok rácsát, zöldre. Ilyenformán nemcsak a, rácsoskapukat illeti; ez a szín, mint ahogy a nóta mondja. A délelőtti mun-' ka zajába egyszercsak beleszól a lom-< bok közé rejtett mik-' rofon: „— Jó munkáért, szép muzsi- ; kát." A következő' percekben, mintha f ürgébben, nagyobb' kedvvel mozognának f, hűséges társak, a szerszámok, fűrészek, kalapácsok, vakolókanalak. Lágyan I szárnyál a muzsikaszó. ellebeg a fűzfák | •fölött, már a Tisza I felett száll. Hadd! hallják odaát nz emberek, hogy itt már J megindult az élet. A partfürdő várja I a. dolgozókét: a mun- < kában töltött napok után a szegediek na-; gyon megérdemlik' messzeföldön híres szőke folyónk, hűs hullámait, a barnító.' egészséget jelentő , nyári napsütést. (- ü -) Hibák, feladatok az önköltségcsökkentésben a 65jl. Építőipari Vállalatnál Ha Szeged üzemeinek önköltségét vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az egyik legfontosabb munkaterület, ahol az önköltség csökkentésében nagy feladatok hárulnak a vezetőkre, a dolgozókra: az építőipar. Drágán építkezünk és ezt különösen azért kell kiemelnünk, mert az új szakaszban pártunk és kormányunk r>rogrammja nyomán egyre több lakás, szociális intézmény épül és ezeket az építkezéseket sokkal olcsóbbá kell tennünk. Pártunk III. kongresszusa óta egyre többet beszélünk az önköltségcsökkentés fontosságáról, amelyet az elmúlt időkben elhanyagoltunk és most a kongresszus haiározaiainak szellemében minden erőnkkel, tudásunkkal azon kell lennünk, hogy az elkövetkezendő időben jelentős sikereket érjünk el az önköltség csökkentésében. Az építőiparban a szegedi 65/1. Építőipari Vállalatnál elsősorban a nyersanyagokkal való gazdálkodás, feldolgozás, a bérfegyelem szigorú megtartása, a gépesítés kihasználása és a tervezés jobbátétele a feladat. Sokszor előfordul a szegedi építkezéseken, hogy nem tartják be az anyagnormát. Például nincs meg a megfelelő kapcsolat a habarcskeverőhely és habarcsot felhasználó munkahely között. Jobbminőségű habarcsot kevernek bizonyos falazáshoz és amikor gyengébb minőségű habarcsra lenne szükség, akkor is a drágább anyagot adják a munkahelyhez, holott ez szükségtelen, drágítja az építkezést. Az anyag szállítása, tárolása sem kielégítő. Ezelőtt négyszeres papírzsákokba kapta az Építőipari Vállalat a cementet — most a takarékosságra ügyelve csak kétszeres papír zsákba. A szállításnál azonban ezt már nem veszik eléggé figyelembe, sokszor már a vagonból való kirakásnál sok cement a vagon padlóján hever és nem egyszer vette már észre az építésvezetőség, hogy a raktárak környékén arasznyi magasságban hever a földön a cement, amelyet nedvesség ért, s elpocsékolódo'tt. Nemrégen fordult elő, hogy a 65/1: Építőipari Vállalat anyagosztálya egy öttonnás kocsival szállítatta a homokot a Marx-téri építkezés habarcskeverő-telepéhez. Az öttonnás kocsi a szűk hely miatt nem tudott a ha• barcskeverő-telephez odaállni — kivitték a homokot a Marx-térre, ahol az előregyártott vasbeton elemek készülnek és onnan mégegyszer külön kocsival szállították a homokot a szükséges helyre: ez is megdrágította az építkezést, felesleges kiadásokat okozott a vállalatnak. Az előregyártott szarufát helyettesítő vasbeton elemek, — amely újfajta megoldás a fával való takarékosságra — igen vékonyak és a vállalat kocsisai a szállításnál gondatlanság miatt sokat összetörtek belőlük. Ugyancsak pár nappal ezelőtt történt, hogy a vállalat anyagosztályának gépészeti csoportja a makói építkezéshez két csigaemelőt küldött — rosszat. Ezt aztán ott kijavítani ismét költséges, holott ezt a kiadást megtakaríthatták volna gondosabb előkészítéssel. Mindezek nagyon drágítják az építkezést. Csupán a habarcs felhasználásánál az anyagnorma meg nem tartása miatt tíz százalékkal drágább leit a falazás. Nyolc százalékkal növekedett a habarcs ára, mert a homokot nem közvetlen a rendeltetési helyre szállították. Ilyen hibára mutatott rá Rákosi elvtárs a kongresszuson a Központi Vezetőség beszámolójában: „Az önköltség csökkentésének egyik legnagyobb akadálya az iparban és egyebütt a számunkra egyébként is nehezen biztosítható anyagok megengedhetetlen pocsékolása és a gyártási selejt magas mértéke. Az anyag pocsékolása már megkezdődik a tervezésnél, a szerkesztésnél, s folytatódik a gyártási folyamatnál, a raktározásnál, a rendelésnél stb. A nép vagyonával sokszor úgy bánnak, mint Csáki szalmájával: nem ellenőrzik az anyagok, alkatrészek kiadását, bevételezését, felhasználását." Igen tanulságos a vállalat áprilisi 147 ezer forintos béralap túllépése; Igaz különböző objektív okok is hozzájárultak ehhez a nagyfokú béralap túllépéshez, de a bérfegyelem lazasága elsősorban az oka. Makra Imre, Sárni István és Kövecs József brigádvezetők 4800 forinttal számoltak el többet a ténylegesen végzett munkánál. A vállalat kivizsgálta ezt a bércsalást megelőzte kifizetését és meg is büntette elkövetőit. De ezzel is drágább lett az építkezés, a jogtalanul kifizetett bér a többi dolgozók, az egész építkezés rovására ment. Például Sárni István brigádvezető nyakló nélkül számolta el a munkákat — 11 ezer négyzetméter pallóterítést, amelylyel a Marx-leret be lehe.'elt volna teríteni. Az említett brigádvezetők közül volt olyan is, aki a számonkérés után még egyszerűen visszatartotta a munkát — viszont Sárni Istvánnal a brigád tagjai nem vállaltak közösséget és most szorgalmas munkával akarják emelni keresetüket. A béralap túllépésért felelősek a munkavezetők és az építésvezetők is, mert a tervfelbontás és a munkalapok kiadásának elhanyagolásával megkönnyítették a bércsalásokat, illetve a csalási kísérleteket. A bérfegyelem megszilárdítása tehát elsőrendű feladat az építkezésele olcsóbbá tételéhez, az önköltségcsökkentéséhez. A gépesítés rossz kihasználása is az önköltég emeléséhez vezet. A vállalat több gépet hibásan kapott a felsőbb szervektől. Emiatt több gépnél sok a hiba. Különösen a nehezebben kezelhető gépeknél a gépkezelők nem eléggé elővigyázatosak — emiatt sok a g'pállás, a kihasználatlan munkaidő. A bérházépítkezésnél áprilisban közel tíz százalék volt a gépköltség, holott ez csak 4—5 százalék lehet. A munka szervezésében is sok hiányosság van. Előfordult például, nemrégiben, hogy a vakológép kézelőjét órák hosszáig keresni kellett. A segédmunkások beosztása a kőműves szakmunkasokhoz sem mindig rendszeres, hasonlóképpen a munkák időben történő kiadása. Ehhez az időnkint megmutatkozó szeivezetlenséghez hozzájárul az is, hogy laza egyes dolgozók munkamorálja, a munkához való viszonya. Igazolatlan hiányzások sűrűn előfordulnak. A párt- és a szakszervezet, de a műszaki vezetőség is csak már a fegyelem, lazulásakor, a hibák elkövetése után próbál rendet teremteni — nem veszik elég idejekorán észre az előrelátható problémákat: újabb munkaterületre való átkerüléskor, újabb munkabeosztáskor stb. Mindezek kedvezőtlenül hatnak az önköltség alakulására, „ .. .ezek a tényezők — mondotta Gerő elvtárs a kongresszuson — :.. a tervezés hiányosságai, a termelés alacsonyfokú szervezettsége, a viszonylag alacsony műszaki kultúra, az anyagfelhasználás növekedése, az üzemen belüli és az üzemek, vállalatok közötti együttműködés nem kielégítő volta, az ellenőrzés gyengesége, alacsony színvonala." Pártunk III. kongresszusa határozataina4! megvalósítása érdekében a 65/1. Építőipari Vállalat vezetőnek, dolgozóinak, pártszervezetének és szakszervezetének világosan kell látnia az önköltségcsöikkentés, az építkezés olcsóbbá tételének megvalósításához szükséges feladatokat. Ennek érdekében már tettek lépéseket — a normaelszá•molás pontos betartása, az anyagfelhasználás, gazdálkodás, a műszaki szervezés ellenőrzésére egy csoportot alakítottak, amely már végzi is munkáját. Felvetődött egy javaslat is arra vonatkozóan, hogy például a típustervek alapján készült téglabetétes vasbetonelem alsó részébe is tegyenek vasat, mert az csak fillérekbe kerül, viszont a jelenlegi tervek alapján készült vasbetonelemek 30—40 százaléka a gyengesége miatt már a szállításnál összetörik és nem is olyan erős, mint ahogy az szükséges. A normák elszámolásának pontos betartása is javulófélben van. De még nagyon sok a tennivaló, hogy csökkenjen az önköltség — lépjenek elő új jó, hasznos ötletekkel, javaslatokkal a műszaki és a fizikai dolgozók, hegy pártunk kongresszusának határozatait mielőbb valóraváltsuk. M. T. Zeneiskolai hangverseny A Szegedi Állami Zeneiskola nemrég rendezte ezévi utosó nyilvános növendékhangversenyét. Az iskola ezúttal s a tehetséges növendékek egész sorát állította ki a hangverseny-dobogóra. A jól összeválogatott műsorszámok a haladó hagyományok, az új magyar és szovjet szerzők műveiből adtak színes csokrot. A kis növendékek egytől-egyig megérdemelnék, hogy név szerint felsoroljuk őket. A muzsikus gárdából kiemeljük Harkai Marianna és Csapó György hegedűs növendékeket, valamint Bródi Ágota, Vastagh Rozália. Halmos Anikó és Csonka Barna zongoristákat, akik közül az utóbbi három jövőre már a Szakiskolában folytatja zenei tanulmányait. A Zeneiskola nevelő munkájában nagy súlyt helyez a kollektív zenélésre. Ezért az apró hegedűsökből zenekart állítottak fel, arra a feladatra vállalkozva, hogy a kis Márffy Gabriella nyolcados hegedűjón megszólaló Rieding: Koncert 3 tételét kísérjék. Márffy Gabriella meglepő tudással, biztos zeneiséggel oldotta pneg nem könynyű feladatát. A kis zenekar lelkes figyelemmel kísérte. A betanítás és hangszerelés munkáját Perényi Pál tanár végezte. A hegedűverseny után az énekkar Kemény Egon: Kinyílott a pitypang c. dalát szólaltatta meg friss hangzással. a zenekar hozzásimuló kíséretével, Szatmári Géza 2őcclkatatLati szwelwi A KösallsalmasoHak Szakszervezete Kultúrotthonának világirodalmi műsora Halhatatlan őrök szerelemtől megihletett nagy költők szólallak meg hétfőn este a Közalkalmazot tak Szakszervezete Kultúrotthonában Színházunk művészeinek tolmácsolásában, igen színes és érdekes müsorösszeállításban. Nem volt időrendi vagy valamiféle más meghatározott csoportosítás sze rint összeállítva a műsor. Csak az a törekvés jellemezte, hogy miné' sokrétűbben, kifejezőbben, a legszebben megénekelt szerelmet halljuk. Az ősszel:ötö szöveg, melyet T*dradi Árpád irt és Barsy Béla Kossuth-díjas mondat l cl, helycsen csak a leglényegesebbről beszélt Hi szen legkedvesebbjeink: Petőfi, Ady, József Attila lilája, Juhász Gyula megindító költészete, Burns nek, a „skótok Petőfijének" feledhetetlen gyengédsége, Piskinnak, az orosz irodalom legnagyobb büszkeségének nemes egyszerűsége, nemes szenvedélye beszélt nekünk a szerelemről; Shakespeare, a világirodalom hatalmas géniuszának megrendítően szép 75. szonettjét hallhattuk; Szhnonov szovjet költőnek a szerelem mindent legyőző erejéről szóló gyönyörűszép iversét. P-b'ls, Szép Ernő, Vogel' u-ridr szólt hozzánk annyira ked1 ves témánkról. És nagy ötöm poli hallani Vörösmarty Mihály derűs, tiszta „Petike" című ver, sét a gyerekszerelemről. Szép este volt, szivet és lelket gyönyörködtető. Elmélyült munkával, meghatóan szépen mondták el a verseket: Lászlóffy Kata, Lontay Margit, Kovács Mária, Kovács János, Váradi Árpád. Az elmúlt hetek alatt másodszor megismétlődő műsor számait lelkesen és hálásan köszönte meg a közönség. Szerelik a verset, igénylik és akarják a szépet. Különösen nagy tetszést aratott Lászlóffy Kata József Attila: „Gyerekké teliéi", Burns: „John Anderson": Kovács Mária Szép Ernő: „Várjon", Petőfi: „Szeretlek kedvesem"; Lonlai Margit Juhász Gyula: „Anna örök" és „Vigasztalásul"; Kovács János Szimonov: „Várj rám"; Váradi Árpád Ady: .,Jégpályán" című versének előadásával. Sok szeretettel üdvözölte a közönség Ilöchtl Margit zongoraművész játékát, aki Chopin és Liszt műveiből adott elő. Előadásával nagymértékben emelte a műsor sikerét. Sok ilyen estével, a szép séges művészet, a költészet estéjével kell megörvendeztetni Szeged közönségét. - BÚV-bu. Ildiit -» k