Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-09 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I * —a A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az öfhavi beadás nagyszerű teljesítése után érjenek el új sikereket Szeged dolgozó parasztjai A Pedagógiai Főiskola felejthetetlen ünnepe Végetért a Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusa Kínai kereskedelmi küldöttség utazik Angliába A "TASZSZ© kommentárja a genfi értekezletről A Szovjetunió szakszervezetei- i nek XI. kongreszusa X. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM I SZERDA, 1954 JÜNIUS 9. aun no i' .Lui.ii Sürgős feladat: a fűszerpaprika palánták kiültetése A fűszerpaprika tenyészideje a tavaszi késői és az őszi korai fagyok közé ©ékelődik". Enr.ek ismeretében a fűszerpaprika termelőknek úgy kell a területük beültetéséhez szükséges palántát nevelni, hogy a tavaszi késői fagyok elmultával ültetést azonnal megkezdhessék. Számos fűszerpaprika termelő tudja ezt. Nem lehet közömbös egyetlen termelőszövetkezetnek, egyéni termelőnek sem, hogy éppen a kiültetési időpont megválasztása nyomán egy szedéssel — ez 8—12 mázsa nyerssúlyú csöves fűszerpaprika — kehesebbet tud-e átadni, vagy többet. A fűszerpaprika palánták késői kiültetése esetén a termelők egy termés szedése teljesen az októberi fagyok korai, vagy későbbi bekövetkezésétől függ. Ebben az esetben nagyon figyelemre méltó körülmény, hogy az utolsó szedésű paprika minősége nagyon gyenge, miután az éréséhez szükséges napfényt már nemigen kapja meg. Ebben az esetben a termelő az utolsó szedést vagy zölden, vagy félig éretten — úgynevezett kényszer-éretten — szállítja be a feldolgozó vállalathoz; így ezért a termésért lényegesen kevesebb átvételi árat kap. Az utóbbi években örvendetesen megszaporodott azoknak a termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek a száma, akik a kiültetést a "fagyos szentek© elmultával, lehetőleg még májusban elvégezték. Szegeden és környékén túlnyomórészt hideg ágyban nevelik a termelők a fűszerpaprika palántát. Ennek káros hatása ebben az esztendőben különösen megmutatkozik. Az áprilisi kedvezőtlen, hűvös időjárás miatt a palánták elkésetten, lassan fejlődtek. A május második felében bekövetkezett csapadékosabb, melegebb időjárás azonban kedvezően segítette elő a palánták fejlődését. De még így is elkésett a kiültetés az elmúlt évekhez viszonyítva. Sürgős feladat, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni termelők mielőbb elvégezzék a fűszerpaprika palánták kiültetését. A paprika palánták korai kiültetése mennyiségileg és minőségileg több termést eredményez. Miért ne jusson több haszonhoz a tsz, az egyéni gazda?! A paprikatermelőknek jelentős a beadási kedvezményük. Most az időbeni kiültetéssel is biztosítsák a több jövedelmet. Szegeden és vidékén általában erősen fejlett palántát szoktak ültetpi. Ezévben a palánták — a már leírtak miatt — még napjainkban is egyes termelők szemével, "szegedi szemmel©, ültetésre "alkalmatlannak© minősíthetőek, mert vagy nem érték el a 10—12 centiméteres nagyságot, vagy pedig, ha elérték is, igen gyengék. A nagyobb mennyiségű és a jobb minőségű terméshozam eléréséért feltétlenül el kell térnünk a Szegeden és vidékén "megkövetelt© palánta nagyságtól! Há a palánta a 8 centimétert eléri, kiültetését végre kell hajtanunk! Nem okozhat gondot az sem, hogy a hirtelen növekedés következtében a palánták gyengék. Az időjárás a gyenge palántáknak az azonnali kiültetésére is alkalmas, mert általában nincs perzselő napsütés, A gyakori esőzés — amely az ültetés mielőbbi végrehajtását elősegíti — az ágyasokban lévő palántákra ugyanakkor rendkívül veszedelmes. Ismeretes, hogy a palántavész újra és újra jelentősen pusztítja a sok gonddal nevelt palántákat. A palánták vésztől való megmentésének legbiztosabb és legjobb módszere az azonnali kiültetés. A Szeged-mihólyteleki Szabad Tisza, a szegedi Űj Élet tsz is megkezdte már a palánták kiültetését, hogy mennyiségileg több és minőségileg jobb termést érjenek el. A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tangazdasága az elmúlt héten hét holdat, a szőregi Petőfi tsz három holdat, a zákányszéki Alkotmány tsz szintén három holdat ültetett be fűszerpaprika palántákkal. Szegeden a Daru-utcában lakó Szögi József egyéni gazda — egy a fűszerpaprika termeléshez kiválóan értők közül — napokkal ezelőtt kiültette a fűszerpaprika palántát a szabad földbe. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák természetesen úgy akarják, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelő, jó eredményeket tudjanak felmutatni. S éppen ezért napjaink halaszthatatlan teendője, hogy mielőbb kiültessék a fűszerpaprika palántákat. Ez is fontos része annak, hogy minőségre jó, s dús termést hozó legyen a híres-neves szegedi és vidéki paprika. Képviselői beszámoló a Szegedi Kenderfonégyárban Ma, szerdán délután 2 órakor tartja beszámolóját Nagy Sándor gztálin-díjas író, országgyűlési képviselő, a Szegedi Kenderfonógyárban. Ünnepélyesen adják át a kongresszusi verseny legjobbjainak a Csongrádmegyei Pártbizottság kongresszusi zászlaját és okleveleit Mint már ismeretes, a Csongrád-1 megyei Pártbizottság értékelte. a megye üzemeiben, gépállomásain, termelőszövetkezetekben, kisipari szövetkezetekben, községekben a kongresszusi versenyt és a legjobb eredményt elérőket versenyzászióval és oklevéllel jutalmazta. A Csongrádmegyei Pártbizottság a Szegedi Textilművek és az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóit díszes oklevéllel jutalr ózza a kongresszusi versenyben ilcrt kiváló eredményeikért. A kisipari szövetkezetek - között fotyó versenyből győztesként a Szegedi Cipészipari Szövetkezet került ki: ők nyertek el a Csongrádmegyei Pártbizottság versenyzászlaját, amelyet pénteken délután 5 órakor vesznek át ünnepélyesen a szövetkezet dolgozói Rókus II. pártszervezet kultúrtermében. A két szegedi üzemben az oklevelek átadása csütörtökön délután fél 3-kor lesz. Valamennyi ünnepségen — amelyekre már lelkesen készülnek a dolgozók — a győzteseknek járó jutalmakat a Csongrádmegyei Pártbizottság küldöttei adják át, f * rr - " • « A pártkongresszus határozatainak megvalósításáért A dolgozók jó munkája nyomán emelkedik a munka termelékenysége a Kéziszerszámgyárban Sokszor írtunk mar a Szegedi Kéziszerszámgyárról — legtöbbször rosszat. Sok volt a hiba, amelyeket nem győztünk eléggé ostorozni. Minden cikk arra mutatott rá, hogy a feltárt hibákon változtatni kell. A gyár dolgozói most változtattak is. Ennek a változásnak el kell mondani a történetét. * A kovácsműhelyben hozzákezdtek a fogók nyersanyagainak előkovácsolásához: évek óta először. Eddig is kovácsoltak már szerszámokat, de a fogórészeket már sajtolva kapták a Precíziós Kéziszerszámgyárból Budapestről. Elég sokáig kellett hangoztatniok a vállalat vezetőinek, hogy adjanak hozzá lehetőséget, hogy a fogó részeket is itthon az üzemben kovácsolják — sajtolják ki. A Preciziós Kéziszerszámgyár a sajtoláshoz szükséges meleg sajtoló szerszámokat le is küldte Szegedre. A szerszám-műhelyben Molnár István azokat kijavította, a hiányzókat pótolta — ezért készítették elő már a kongresszusi hét előtt a kovácsok a fogók részeihez az anyagot, hogy a sajtolási mihamarabb megkezdhessék. Elérkezett a fogók sajtolásának első napja. A kovácsok által elkészített nyersanyagok a hevítő kemencébe kerültek, s a tüzes vasat az előkészített formára helyezték. Hangos csattanással rányomódott a prés — az első sajtolás sikerült: Kun László és Kopornyik Dezsőné elkezdték szorgalmasan sajtolni a forgórészeket; Kun a szerelő-műhelyben szerszám befogó volt. úgy kérték meg rá az üzem vezetői, hogy mint régi sajtoló, ismét álljon a géphez. Kun vállalta a munkát azzal a kikötéssel, hogy amikor a vállalt tízezer forgórészt kisajtolták, viszszamegy előző munkahelyére. Mielőtt az üzemben a fogók részeinek sajtolásához hozzákezdtek volna, 650 darabról beszéltek műszakonként, hogy ennyit készítenek el. Kúnék már a harmadik' nap ezer darabot sajtoltak és 1360-ra tornászták fel teljesítmé* nyüket. Ez kiváló eredmény volt, a kongresszusi műszak hőstette. • Azonban egy akadály tornyosult a folyamatos munka elé. A száz tonnás présgép foglalt volt — a hernyózó ollókat sajtolták rajta, hogy az is határidőre elkészüljön. Nem tudták hirtelen, hogy melyik gépen vágják körül a kisajtolt hosszúcsőrű laposfogó részeket. Egy kisebb présgépre esett a választás. Kiszámították, hogy a munkát elbírja a gép. Négy-öt órai használat után azonban valami hiba miatt a gép leállt. Megvizsgálták, mi a gép hibája: a csapágy rongálódott meg. Mindenki tudta, hogy ennek kijavítása hosszadalmas munka. Délelőtt 10 óra körül járt az idő. — Két órára készen lesz, meglátja Pántytt elvtárs — jelentette ki határozottan az üzem főmérnökének, Terhes László * A karbantartó csoport tagjai a második műszak kezdetére üzembe állították ismét a présgépet. Állták a szavukat. A munka zavartalanul haladt, egészen addig, amíg fel nem szabadult a nagy sajtoló. Május 27-én a vállalt tízezer helyett 12 ezer darab fogórészt lesajtoltak és az üzem május havi tervét 102 százalékra teljesítette. Á sajtolás első része befejeződött. Pántya elvtárs megkérdezte Kun Lászlót, hogy vissza akar-e menni a szerelőbe. — Most már szívesen maradok itt — felelte, s mindketten mosolyogtak. — Meglátja Pántya elvtárs, 1500 darabot sajtolunk műszakonkint. Jelenleg ollókat, csapágyvágókat sajtolnak — amit eddig is tettek a Kéziszerszámgyárban — de már a kovács műhelyben ismét készítik elő a nyersanyagot: elökovácsolják a sajtoláshoz. Június hónapban 30 ezret akarnak sajtolni. Június 5-én, szombaton már a kongresszusi műszakban előkészített 12 eczer fogó a raktárba került: szállításra készen állt. Délután pedig Kunék már hozzákezdtek a 30 ezer fogórész sajtolásához: több mint 1400 darabot készítettek. Á hosszú csőrü lapos fogó üzemen belüli sajtolásával ütemesebb lett a termelés, jelentősen emelkedett a munka termelékenysége. A munka szervezése is jobb és már most a kongresszus utáni napokban a szokásos hóeleji „üzemen belüli munkanélküliség" megszűnt, A kongresszus határozatainak megfelelően tovább folyik a harc a termelékenység emelése érdekében. Pántya Józsof és a technológiai csoport megtárgyalta, hogyan oldják meg a csiszolóban megmutat© kozó hibákat. Ahhoz, liogy az egész gyár kapacitása növekedjen elsősorban szükséges a csiszoló gyorsabb munkája. Olyan átcsoportosításokat hajtottak végre — hét dolgozót az elmúlt szombaton a csiszolóba helyeztek, akik eddig olyan munkakörben dolgoztak, ahol nélkülözni tudták őket, — amely ugyancsak a termelékenység emelésit segíti elő. Ez a megoldás még osak kezdeti lépés volt. A fogók festés előtti csiszolását eddig két ember végezte. Most elhatározták, hogy a forgó dobba helyezik el a fogókat, ahol több órai forgós után fényesre kicsiszo'.ódnak — két emiier mentesül ettől a munkától. Ezt a munkamódszert is már bevezették. Ugyanilyen megoldással akarják az általános csavarhúzókat is csiszolni, — hét órai forgatás után már az utolsó simításokat lehet a fogókon végezni anélkül, hogy azt előtte kövei kellene megcsiszolni. Ez három-négy ember munkáját helyettesíti. Ebhez azonban az szükséges, hogy a MESZHART népligeti üzeme az általa készítendő két forgódobot mihamarabb leszállítsa a Kéziszerszámgyár dolgozóinak, • Ezen a héten, szerdán állítják üzembe a második lágyító kemencét és ezzel egy régi probléma oldódik meg. Ugyanis a különböző szerszámok nyers részeit, amelyet Budapestről kaptak és amit most már maguk készítenek el, tú! kemények voltak, nem volt som idő, sem kemence a megfelelő, folyamatos lágyításhoz. A fogók részeinek megmunkálásával lassan haladtak, sok fúró eltörött, nehezebb volt a munka. Az új lágyító kemence beállításával a munka könnyebbé válik, emelkedik a termelékenység, kevesebb fúró-szerszám törik el; csökken az önköltség. így harcolnak a Kéziszerszámgyárban a termelékenység emeléséárt, a kongresszus határozatainak megvalósításáért. MARKOVITS TIBOR (furcsa kis masina Furcsa kis masina szaladgál a Lemezgyár udvarán. Nem nagyobb egy kis taxinál. Az elején két emelökar nyúlik ki, mellyel játszi könnyedséggel emeli magasba a húsz mázsás rönköket. Máskor az üzem és a készáru raktár közötti úton a lemezekkel megrakott kis kocsikat vontatja. Ez sem könynyü munka: egy-egy megrakott kocsi 30—35 mázsa. Eddig a rönkök emedgetését kél daruval végezték. A kész lemezekkel telt kocsikat is a dolgozók ioliák a. raktárba. Most mindezt elvégzi helyettük a kis masina, az akkumulátoros targonca. A targoncát most kapta az üzem a Győri Wilheim Picck Vagongyárból, ahol hamarosan megkezdik sorozatgyártását, hogy Braziliába, Egyiptomba, Lengyelországba szállítva éijabb dicsőséget szerezzenek a magyar iparnak. A lemezgyári dolgozók máris megszerették az tíj munkatársat. Be azért talán legjobban mégis a gép ifjú vezetője. Szilágyi János ifjúmunkás lelkesedik érte. Szeretettel nézi, szinte símoyatja tekinte tivel. Büszkén magyarázza a gép működését. — Akkor megy legkönnyebben — mondja —, ha legalább húsz mázsás a terhelése. Szinte könnyebbé válik olyankor. Érdekes a kezelése, mert a hátsó kerekeknél van a kormányrúd, a fara fordul először. Nehéz volt megszokni a kezelései, i Itt hirtelen abba maradt, a beszéd. Kint ugyanis megeredt a zápor. Szilágyi János és egyik társa hirtelen hatalmas ponyvát kerítettek elö és gyors mozdulatokkal betakarták a gépet, mely a villanyszerelő műhely előtt állt, — töltődött. Ugyanis az akkumulátorokat 24 órai munka után tíjra kell tölteni. Igaza van Szilágyi Jánosnak: valóban nehéz volt a gép kezelését megszokni, de az üzem vezetősége segítség 're sietett az ifjiímunkásnak. Egy hétre Győrbe küldték a gyárba. Ott megtanulta a gép kezelését, karbantartását. Szi'égyi János most már jól ism a gépet: a kisebb hibákat I:i is tudja javítani. Van azonban egy problémája. A géppel nem kaptak pótalkaír ízeket. Ha véletlen valami baj torié nik, például törés, akkor napol. ; a megáll a munka. Ez azonban egyelőre és szere < cséré még nem probléma. Jeleid g a gép szorgalmasan végzi munl áját, engedelmeskedik fiatal pjrancsnokánah^.