Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-22 / 120. szám

SZOMBAT, 1954 MÁJUS 22. „3 DELMRGYRRORSZAG A szovjet életből A moszkvai Szovjet-téren A moszkvai Szovjet-téren hatal­mas, sötétszürke gránittalapzat áll. A talapzat legfelső rétegét gránit­ba vésett orosz nemzeti díszítő­elemek ékesítik. Moszkva város megalapítójának, Jurij Dolgorukijnak, bronzból ké­szült lovasszobra áll majd ezen a 7 méter 30 centiméter magas mo­numentális talapzaton, amely egy 900 négyzetméter, nagyságú tér közepén emelkedik. A teret óriási gránitlapokkal borították be, ame­lyek súlya egyenként 600 kilo­grammtól 6.5 tonnáig terjed. Az emlékmű elé különböző színű grá­nítkockákból díszítő-szőnyeget épí­tenek. Művészek a kolhozokban A most kezdődő nyári idényben több moszkvai művész utazik az ország különböző vidékeire. A Szovjet Művészek Moszkvai Szövetségében nemrég ülést tar­tottak azok a festőiművészek és grafikusok, akik hosszabb tanul­mányútra készülnek a szűzföldek vidékére — Kazahsztánba, az Al­táji-határvidékre, vagy Szibériába. A Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériumának kiküldöttei beszél­tek a művészeknek a vidékekről, amelyeknek tanulmányozását terv­be vették, továbbá tájékoztatták őket azokról a feladatokról, ame­lyek a szűzföldek megművelői előtt állnak. Tisenhatmilliárd példány könyv A Szovjetunióban évről-évre nö­vekszik a könyvek, folyóiratok és újságok példányszáma. A Szovjet Könyv Háza adatai szerint, a szovjet hatalom fennál­lása óta, 1,153.000 könyvet adtak ki, 16 milliárd példányszámban. Csupán egy év alatt, 1953-ban, 962,200.000 példányszámú könyvet és brosúrát adtak ki; Ez 11-szer múlja felül az 1913-as kiadást. A Szovjetunióban körülbelül 7800 új­ság jelenik meg, több mint 44 mil­lió példányszámban. A mult évben több mint 60 mil­lió példányiszámban' adták ki a marxizmus-leninizmus klassziku­sainak műveit. Második kiadás­ban jelentek meg V. I. Lenin és J. V. Sztálin müvei, 100.000-es pél­dányszámban. 1954-ben harmadszor is kiadják V. I. Lenin és J. V. Sztálin művelt. Többmillió példányszámban ke­rülnek kiadásra a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bi­zottsága szeptemberi és február­márciusi teljos ülésén elhangzott beszédek és határozatok. A Szov­jetunióban az elmúlt 8 hónap alatt több mint 45 nyelven, 20 milliós példányszámban jelent meg N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója és a beszámolóval kapcsolatos párt- és kormányhatározatok. > Pontos adófizetéssel a falu fejlődéséért A szovjet szakszervezetek az idén 25 milliárd rubelt fordítanak kulturális és szociális célokra X Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsá­gai összeállították az idei állami szociális biztosítási költségvetési előirányzatot. A szovjet szakszer­vezetek az idén körülbelül 25 milliárdot fordítanak a dolgozók kulturális és szociális életkörülmé­nyeinek további javítására, azaz közel 2 milliárd rubellel többet, mint tavaly. Az összeg nagyrészét ideiglenes munkaképtelenségi segélyekre for­dítják. Felemelik* a bányászoknak, olajipari dolgozóknak, kohászoknál:, építőipari dolgozóknak, a vasúti közlekedés dolgozóinak nyújtott se­gélyek és nyugdíjak összegét. Kö­zel százmillió rubellel emelkedik az idén az anyasági segély összege. Az úttörőtáborokban 2,750.000 gyer­mek üdül az idén. A gyermekek üdültetésére és az úttörőtáborok fenntartására mintegy 928 millió rubelt irányoztak elő. A szakszervezeteknek több mint 1300 üdülőjük és szanatóriumuk van, amelyekben egyidőben 180 ezer dolgozó pihenhet és gyógyke­zeltetheti magát. Befogadóképessé­gük az idén további négyezer férő­hellyel bővül. Több új szanató­riumot és üdülőt helyeznek üzem­be a Krimben, Habarovszk vidé­kén, az Uraiban, Moszkva közelé­ben. A szakszervezeti üdülők kar­bantartására, felszerelésére és új üdülők építésére közel 211 miilió rubelt irányoztak elő. Idén csupán a szakszervezeti üdülőkben és szana­tóriumokban több mint 3 millió dolgozó tölti szabadságát. A beutalások egy része díjtalan, a többi kedvezményes. A dolgozók gyógyítására és üdülésére az idei szociális biztosítási költségvetés 1.771,000.000 rubelt irányoz elő. Üres garabolyokkal meg­rakodva, vígan beszélgetve néze­gették a tápéiak a kanyargó Tiszát a villamosból mindaddig, amíg a kalauznő közölte az utasokkal: vég­állomás. Ez végetvetett a víg be­szélgetésnek. Az utasok elindultak a faluba. Megkérdeztem egy idő­sebb nénit, hogy messze van-e még ide a falu? — Mehet még vagy 3 kilométert — válaszolta, majd hozzátette: — Igazán megcsinálhatták volna már a villamost a tanácsházáig is ... — Ennek a néninek igaza van — érlelődött meg bennem mindjob­ban a gondolat, mialatt a tápéiak kacskaringós utcáját róttam. To­vábbhaladva az új iskola melletti ártézi kútnál megálltam inni. Itt is megkérdeztem egy suttyó ie­génykétől, hogy messzire van-e még a tanácsháza. Megtudtam tőle: nem kellett volna gyalog jönnöm, mert autóbusz is jár már Tápéra. Elmesélte azt is, hogy nem is olyan régen még sokkal több idő­be került a tápéi út, mert kitérő hiányában gyér volt a villamosjá­rat. Mióta elkészült az új kitérő, gyorsabb és sűrűbb a közleke­dés. Lám csak a közlekedés megjavítása érdekében mái­mennyit kaptak a tápéiak.­Vájjon miből kapták mindezeket a tápéi dolgozók? Vájjon miből kapták a baksiak az új nagy isko­lát, az új tanító lakásokat, a vil­lanyt? Vájjon miből kapja a me­gye lakossága az 1954. évre tervbe vett 6 millió forintos járdaépítési és javítási összeget? Nem másból, mint a dolgozók forintjaiból. Ért­heti ebből a megye dolgozó paraszt­sága, hogy adóforintjaival jól gaz­dálkodik államunk. A nép közvet­len hasznára fordítja mindazt, ami­vel a dolgozók hozzájárulnak az ál­lamháztartás fenntartásához. Pártunk és kormányunk a mult évi júniusi programmjában célul tűzte ki a mezőgazdaság fej­lesztését, a mezőgazdasággal fog­lalkozó dolgozó parasztság életszín­vonalának emelését. Ennek érde­kében kormányunk a párt által meg­szabott irányelvek alapján számos olyan intézkedést tett. Ma este mutatja be a szegedi Nemzeti Színház Csíhy Gergely Mákvirágok című vígjátéhát Hosszú és fáradtságos előkészü­letek után, ma este mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Csiky Gergely: Mákvirágok című négy­írt vonásos vígjátékát. A darabot Adám Ottó, Jászai Mari-díjas fő­í endező rendezte, Kakuszi Imre se­gédrendező közreműködésével; A )'iszerepeket, Lontay Margit, Barsy Béla, Kossuth-díjas, Ambrus Edit, Inke László, MiÜóssy György, Ká­t i Endre, Lászlóffy Katalin, Zádo­t i István, Bartók Júlia, Papp Teri ( ; Kovács János játsszák. A díszle­ket Sándor Sándor, a jelmezeket I'ene Jánosné és Horváth Ferenc t ervezték. Csiky Gergely Mákvirágok című vígjátékának ma esti bemutatója Szeged kulturális életének egyik igen érdekes állomása lesz. Ma este ünnepli a színház és a szín­házlátogatók népes tábora a hetve­nedik színházi év utolsó premier­jét. Az előadás kezdése előtt Dé­nes Leó elvtárs, a Városi Tanács Vb. elnöke mond rövid ünnepi be­szédet. Szeged dolgozói nagy érdeklődés­sel tekintenek az évadzáró bemuta­tó elé. SZEGEDI JEGYZETEK •viv Csütörtökön este 9 óra után Szeged vá­rosára sötét est bo­rult. A Tisza is csen­desebben folyt, a tziálln-sétány fái­'.ak nyugodt lombjai •'i g mozdultak. A Hungária felől is­erős dallamok száll­k. Az utcán járó : gedi ember meg­r.nerte a dalt, hogy­•s ismerte volna, mi. >r Dankó-nóta volt. T.ikó Pista Szcge­. Szeged proletár­énak életét élte. Ze­karával a külvá­'si kocsmákat és a : rged-környéki ta­73 világot járta, -gismerte a mun­iiok, parasztok szo­orú, fájdalmas éle­7, amely hasonló •olt az övéhez. A Nótasző munkások. parasz­tok búsongó, bána­tos. fájó metódiája tört fel lelkéből. A dolgozók szerették Dankót, nótáit éne­kelték. A nagyapák unokáikra hagyták a dalt. Kevés em­ber akad, aki ne is­merné a legszebb nó­tákat: „Most van a nap lemenőben ...", „Madár vigan da­lol...", stb. Ezévben emlékez­tünk meg Dankó Pista halálának 51. évfordulójáról. A szegedi népi zeneka­rok ezzel kapcsolat­ban csütörtökön es­te a Hungária nagy­termében Dankó-es­tet rendeztek. A Hungária nagy­termének asztalai körül idős nénik, bá­csik is megjelentek. Voltak közöttük bi­zonyosan olyanok is, akik még hallották Dankót játszani. Most boldogan hallgatták a Lakatos Géza ve­zette kitűnő szegedi népi-zenekartól Dan­kó lassú nótáit és gyors, ropogós csár­dásait. Vörös Sári és Cson­gor István kitűnően tolmácsolták Dankó nótáit. Hosszasan tapsolt a közönség egy-egy kitűnően elő­adott dal után. Vörös Sári művész­nővel együtt dúdol­gatták sok asztalnál a szeblmél szebb Dan­kó nótákat. Szólt az ének, szállt a muzsika ... amellyel a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság adóterheit csökkentette, illetve azokat reá­lissá tette. A tanácsok feladata most az, hogy ezeket a kedvezményeket a meg­engedett kereteken belül a pa­rasztság részére megadták. Min­denki élvezhesse, aki arra jogosult, a növendékmarha-, a kancaked­vezményt, valamint a 65 éven fe­lülieket megillető 50 százalékos jö­vedelemadó-kedvezményt. Az 1954. évi adókivetések elké­szültek és most az adóiveket kézbesitik ki. Számos helyen már ez is véget ért. Az adóívekből mindenki tudomást szerezhet az ezévi adójának össze­géről; szómvetést tehet, hogy kö­telezettségének hogyan és mikép­pen kíván eleget tenni. Nem ele­gendő, hogy csak az állam, illetve annak közigazgatási szervei járul­janak hozzá a parasztság felemel­kedéséhez szükséges beruházások teljesítésével — az engedmények megadása mellett — az 1953. évi júniusi kormányprogramm megva­lósításához, hanem most mór .az adózókon, parasztságunkon van a sor. Parasztságunk okoskodás, vo­nakodás nélkül tegyen eleget köte­lezettségének, fizesse meg adóját és járuljon hozzá államunk építésé­hez, a falu felvirágzásához. A községi tanácsok ' fel­adata, hogy a parasztság figyelmét felhívják a pontos adófizetésre. A jogok biztosításával párhu­zamosan érvényt kell szerezni a kötelességteljesitéseknek is. E feladatuknak a községi taná­csok csak akkor felelnek meg, ha az önkéntes adófizetést mi­nél szélesebb körben propagál­ják. Természetesen az adóbevételi ter­vek teljesítése érdekében az önkén­tesség alátámasztására a községi tanácsoknak is jobban kell ismer­tetniük a lakosság körében azt, hogy e tervek teljesítésétől függ el­sősorban a falu további felemelke­dését szolgáló kormányprogramm megvalósítása. Tanácsaink nem nézhetik el. hogy egyes adózók hanyagsága miatt csak egy percre is meg­álljon a nép felemelkedését szolgáló programm megvalósí­tása. Ezt megkövetelik az állampolgári kötelezettségeiket pontosan teljesítő dolgozók. A tanácsok feladata te­hát az is, hogy a spekulánsok, az okoskodók ellen a törvényadta ke­reteken belül szigorú rendszabá­lyokat alkalmazzanak. Nem túrhe­tik el, hogy egyesek közönyösségén, vagy éppen ellenséges magatartá­sán múljon a falu érdekét szolgáló alkotások, új iskolák, járdák, érté­zikutak stb. megépítése. Parasztságunk nag része tudatában van az adófizetés fontosságának és önként lesz ele­get állampolgári kötelezettségének. Pártkongresszusunk tiszteletére többezer felajánlás érkezett pa­rasztságunk köréből. Vállalta!-:, hogy az adóhátralékot és az esedé­kes adót a kongresszus megkezdő-, sének napjáig rendezik. Kövegy község lakossága egyöntetűen meg­ígérte, hogy a pártkongresszus nap­jáig 100 százalékig teljesíti máso­dik negyedévi adóbevételi tervét. Kövegy dolgozói ígéretükhöz híven már május 15-én 100 százalékban teljesítették adóbe­vételi tervüket. Parasztságunk részéről történt kon­gresszusi felajánlások alapján ha­sonlóképpen szép eredményt ért el Ambrózfalva, Fábiánsebestyén, Óföldeák, Magyatés, Mindszent . és Felgyő, valamint Csongrád város. Ezzel szemben a pénzügyi appará­tus nem megfelelő munkája, de a községek parasztságának nem ki­elégítő adófizetése következtében Gyálarét, Ujszentiván, Baks, Pusz­tamérges, Bordány, Csanytelek tervteljesítése nem kielégítő. E községek nem is tudnak megfelelni pártunk és kormányunk programm­jának! Ha a lemaradt községek tanácsai dolgozó parasztságunkkal a kap­csolataikat szorosabbra fűzik, a felvilágosító munkát megjavítják, az okoskodókkal és a notórius nemfizetőkkel szemben a törvény által megengedett kényszerintézke­déseket alkalmazzák, akkor a kon­gresszusi hét alatt tervlemaradásu­kat behozhatják. Darabos György, a megyei tanács pénzügyi . ' I osztályának vezetője Értekezletei tartottak a Postaigazgatóság r - * • r • UJltOl Néhány nappal ezelőtt a Posta­igazgatóság nagytermében Szeged Posta 1. és a Postaigazgatóság leg­jobb újítói, szakvéleményezői jöt­tek össze. Tráknyák Brigitta, a pos­taigazgatóság vezetője röviden be­számolt az újítóimozgalomról és annak fejlődéséről. 1953-ban kü­lönösen nagy lendületet vett a dol­gozók kezdeményezése, újítása. 655 javaslatot adtak be, 178-at az igaz­gatóság, 11 újítást a főosztály fo­gadott el. A bevezetett újítások­kal 107 ezer forintot takarítottak meg a postások. Ezután Tráknyák elvtársnő megdicsérte a legjobb újítókat, Kopasz Jánost, aki 27 újítást adott be, Szerény! Lászlót, aki 83 ezer és Fehér Zoltán, aki 16 ezer és Zsiga Ferenc 12 ezer forintot takarított meg újításával. A szakvéleményezők is lelkiisme­retesen dolgoznak. Csépi Lajos ed­dig ezer újításról modta el szak­véleményét. Megdicsérték « leg­jobb újítókörzetet, a Szeged Posta 1-et. Ezután számos újító és újítófele­lős szólalt fel és mondták el pro­blémáikat. Elmondták a postások, hogy a Szegeden megrendezett ván­dor újítókiállítás anyagéban na­gyon sok helyes kezdeményezés van, amelyet Szegeden is jól fel lehetne használni. Ez a társadalmi bírálat tovább segíti a postás újító­mozgalmat. <Vidcki fi per a társ a lafo U lapaiztaíateierift &zeq.eden A szegedi, miskolci és deb­receni színházak operatársu­latai május 29-én, 30-án, és 31-én tapasztalatcsere-ankétot rendeznek Szegeden. Az ankéton a vidéki opera-kultúra színvonalá­nak emelésével kapcsolatos idősze­rű feladatokat beszélik meg és ér­tékelik a most befejeződő évad munkáját. A háromnapos ankét programm­jában szerepel a szegedi operatár­sulat „Anyegin" előadásának, va­lamint a „Boci-boci tarka" új ma­gyar operettnek megtekintése és egy hangverseny meghallgatása. A látottakat, illetve hallottakat a ta­pasztalatcsere résztvevői — akik között ott lesznek az Állami Ope­raház művészeti vezetőségének, a Magyar Zeneművészek Szövetségé­nek és a népművelési minisztérium zenei osztályának képviselői is — megvitatják. Gyuris János középparaszt beadása példás teljesítésével ís köszönti a pártkongresszust Balla Pál első a növényápolásban A deszki gépállomáson élénk munkaverseny alakult ki a kon­gresszusi héten. Balla Pál elvtárs például már ezidáig 236 hold ka­pásnövényt kultivátorozott meg. Ezzel az eredménnyel első a me­gyei versenyben. Jelenleg a szőregi Petőfi tsz napraforgótábláját gyom­talanítja. A kongresszusi hét első négy napján dekádtervét 19 nor­málholddal teljesítette túl. Gyuris János kiskundorozsmai, kilencholdas középparaszt — a ter­melési bizottság tagja — beadása példás teljesítéséért, kiváló termés­eredményeiért számos kitüntető c k­levelet kapott. Minden évben az elsők között tett eleget beadásának. Ügy érezte, hogy a villamos, az új bölcsőde, egészségház, ártézi kút, újon­nan kövezett utcáik és szépen berendezett kultúrotthonuk mel­lé csak akkor kaphatnak és várhatnak újabb létesítménye­ket, ha ők is eleget tesznek az állam iránti kötelezettségük­nek. Igaz, az elmúlt években bizony 0 is többször elkeseredett. Például, amikor harmadszor követelték tőle az egyszer már beszolgáltatott hí­zottsertést. Joggal bántotta őt ez a törvénytelen eljárás, amely ma már nem fordulhat elő. A begyűjtés új rendje sok kedvezményt jelent. a dolgozó parasztoknak. Előre is számolhatnak, több évre. Gyuris János is növeli állatállományát, nem adja el üszőjét, hanem felne­veli. Három süldőt is hizlal, fele­sége pedig egyre több aprójószá­got nevel. A beadás teljesítésén túl így szépen tud majd vinni termé­ket a szegedi piacra. A beadási tervtárgyalások is folynak Dorozsmán. Már a fél falu­ban megbeszélték, miből mennyit, mikor kell majd beadni. Gyuris János is a második negyedévben akarja átadni a begyűjtőnek az előzőleg decemberre tervezett hí­zóját, mert így 260 kiló kukorica­beadás alól mentesül. Ezidáig már teljesítette egész­évi vágómarha-, több mint fél­évi tej-, tojás- és baromfibe­adási kötelezettségét — így is köszönti a pártkongresszust. Vasárnapról hétfőre virradóiig lép élelhc a nyári időszámítás és a MÁV nyári menetrendje Köztudomású, hogy a miniszter­tanács határozata értelmében 1954 május 23-tól október 3-ig terjedő időszakra be kell vezetni a nyári időszámítást. Vagyis: május 23-án 0 órakor az órákat egy órára kell előreigazítani. Ugyancsak május 23-án 0 órakor lép életbe a MÁV nyári menet­rendje, amely az eddigitől lényeges eltéréseket mutat a vonatok közle­kedésében. Mér megjelent az új „hivatalos menet-endkönyv", amelyet ebben |az évben kétféle kidásban hoztak I forgalomba. A kisebb terjedelmű füzetben csak a vasúti közlekedés­re vonatkozó adatok vann%k, a 832 oldal terjedelmű menetrendkönyv­ben a vasúti menetrenden kívül megtalálható a légijáratok, a ha­józás és az autóbuszjáratok me­netrendje is. Olvasóink ne feledkezzenek meg e két lényeges változásról, mert ezzel sok bosszúságnak vehetik ele­jét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom