Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

YTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK 9 Ml HMM AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 98. SZAM MAI SZAMUNKBÓL: Átnyújtották a -népek közötti Héttőn kezdődik a II. _ béke megszilárdításáért" elne­vezésű nemzetközi Sztálin-dijat Iloward Falst amerikai írónak A propaganda és agitáció fo­galma Két szegedi egyéni gazda pá­rosversenye kölcsön négynapos sorsolása Rokonok, a szegedi Nemzeti Színház előadása Látogatás az Ujszegedi Rosí­kikészítő telepen VASARNAP, 1954. ÁPRILIS 25. ARA 50 FILLÉR A genfi értekezlet előtt (P. I.) Holnap kezdődik meg Genfben az öt nagyhatalom és a koreai kérdésben, valamint az indokínai béke megteremtésében érdekelt államok értekezlete. A Népszövetség volt palotája tehát ismét nagy esemény színhelye, a legnagyobbé a berlini külügy­miniszteri értekezlet óta. A genfi értekezlet megvalósításának terve a nyolc héttel ezelőtt végetért berlini értekezleten született meg, amikor a négy hatalom külügyminiszterei megegyeztek abban, hogy április 26-ra értekezletet hívnak össze Genfbe az öt nagyhatalom és az érde­kelt államok részvételével. Az értekezlet feladata — mint Molotov elvtárs a berlini értekezlet eredményeiről szólva megál­lapította — egyrészt az, hogy elősegítse Korea nemzeti egyesítését demokratikus alapokon, és azt, hogy Korea a fegyverszünettől el­jusson a tartós békéhez, másrészt pedig biztosítania kell az in­dokínai béke helyreállítását és Indokína népeinek nemzeti jogait. A négy külügyminiszter a berlini értekezlet záróközleményének aláírásakor Korea békés úton történő egyesítését a nemzetközi fe­szültség csökkentése fontos tényezőjeként jellemezte és megegye­zett abban, hogy megvizsgálja az indokínai béke helyreállításának kérdését. A genfi értekezlet tehát azért ül össze, hogy ezeket a meghatározott feladatokat végrehajtsa. Az értekezlet amúgy is nagy jelentőségét méginkább növeli az a tény, hogy — első ízben az utóbbi évek nemzetközi tárgya­lásain — résztvesz azon a Kínai Népköztársaság küldöttsége is, mint a vüág sorséért felelős öt nagyhatalom egyike. Ez a tény a genfi értekezlet összehívásának első nagy pozitívuma, hiszen gon­dolkodó ember előtt egy pillanatig sem lehet vitás, hogy az ázsiai kérdések rendezése elképzelhetetlen a Kínai Népköztársaság részt­vétele nélkül. Az ötödik éve fennálló Kínai Népköztársaság ha­talmas erőt képvisel: a Föld lakosságának csaknem egynegyed ré­szét, mintegy ötszáz millió embert foglal magában és egyre-másra éri el nagyszerű kulturális és gazdasági eredményeit. Az Egyesült Államok blokádot léptetett életbe ellene, gazdasági életének meg­bénítására. Az USA, amikor az Ázsiában egymás után elszenve­dett kudarcok hatása alatt erre a lépésre határozta el magát, fi­gyelmen kívül hagyta a reális gazdasági és politikai tényeket. Nem vette figyelmbe, hogy a Kínai Népköztársaság nincs egyedül: a Szovjetunió és a népi demokratikus államok-alkotta világpiacra támaszkodva leküzdött minden nehézséget. A Kínai Népköztársa­ság, amellyel ma már 25 állam tart diplomáciai kapcsolatokat, a földkerekség egyik legnagyobb erőtényezője, amellyel — akár tet­szik, akár nem — mindenkinek számolnia kell. A genfi értekezlet napirendjén szereplő kérdések közül kü­lönösen az indokínai béke megteremtésének feladata az, amelynek megvalósítását a legnagyobb figyelem kíséri. Mint ismeretes, az indokínai háború immár nyolcadik éve folyik az indokínai népek, mindenekelőtt a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Francia­ország között. Ezalatt az idő alatt a franciák mintegy 300 ezer embert vesztettek halottakban és sebesültekben és ráadásul csak­nem teljesen kiszorultak Vietnamból. A francia közvélemény ezért már régóta fegyverszünetet és békekötést sürget és Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke többször is megis­mételte a fegyverszüneti tárgyalások megindítására vonatkozó fel­hívását, azonban a francia kormány minden alkalommal — ame­rikai parancsra — elutasította ezeket a javaslatokat. Az indokí­nai háború jó ürügy volt a világuralomra törő amerikaiaknak, hogy "segítségnyújtás" ürügyén úgyszólván egész Indokina gazda­sági életére rátegyék kezüket és megszerezzék maguknak a nagy­értékű ón-, cink- és wolframbányákat. így vált Indokína rövid idő alatt amerikai gyarmattá és érdekterületté. A francia nép tragédiája teljes, ha figyelembe vesszük, hogy Európában a né­met militarizmus feltámasztását célzó "európai védelmi közös­ségibe kell — szintén amerikai utasításra — belépnlök, ahol máris tapasztalható nyugatnémet gazdasági fölénnyel és semmi jót sem ígérő katonai törekvésekkel találják magukat szembe. Ez a helyzet különösen sürgőssé tette az indokínai háború beszünte­tését, viszont az Egyesült Államok mindent elkövet, hogy a fran­ciákat e háború folytatására kényszerítse, sőt, nagy erőfeszítése­ket tesz azért, hogy kiszélesítse az indokínai háborút, hogy to­vábbi ázsiai — elsősorban a Kínai Népköztársaság elleni — agressziós céljaira felvonulási területet szerezzen. Ezzel a törek­véssel magyarázható Dulles legutóbbi londoni és párizsi látogatása is, amikor egy Kína elleni "közös nyilatkozat" megtételére akarta rábirni az angolokat és a franciákat, azonban sem az angol, sem a francia kormány nem volt hajlandó a genfi értekezlet előtt, az értekezleten elérhető megegyezés lehetőségét egy rosszul Időzített és amerikai sugalmazásra tett nyilatkozattal kockára tenni. A nyugati hatalmak az értekezleten merőben ellentétes ál­láspontot képviselnek, amint erre az előre elhangzott, illetékes he­lyekről származó nyilatkozatokból következtetni lehet. A franciák minden bizonnyal keresni fogják a békés megyezés lehetőségét, hiszen számukra ez egyetlen és egyben utolsó lehetőség a nem­zeti katasztrófa elkerülésére. Az Egyesül Államok küldöttsége vi­szont mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megegyezés lehetőségét. Erre mutatnak az amerikai kormány és a szenátus tagjainak, mindenekelőtt Dullesnak megnyilatkozásai abból a cél­ból, hogy az Egyesült Államok még leplezetlenebből folytathassa háborús törekvéseit. A fák azonban nem nőnek az égig. Az Egyesült Államok küldöttsége a berlini értekezletre is azzal az elhatározással ment, hogy «diktálni fog" és mégis kénytelen volt a tényeket figyelembe venni és elfogadni a Szovjetunió által előterjesztett javaslatokat, így a genfi értekezlet összehívására vonatkozó javaslatot is. A genfi értekezleten elérhető sikerek lehetőségét növeli az a tény, hogy a Szovjetunió mellett résztvesz a Kínai Népköztársaság kül­döttsége is, ami nagy lehetőséget biztosít a békeszerető emberiség érdekeinek további hatásos védelmére. Reális tehát az az állás­pont, amely — ha kompromisszumos úton is, de — elérhetőnek tartja a megegyezést, hiszen az emberiség soha ennyire nem kí­vánta a megegyezést és soha ilyen hatalmas erővel nem köve­telte azt, mint most, napjainkban. A megye üzemi és kisipari szövetkezeti dolgozói széleskörű versenyt kezdeményeztek a Fémgyüjtési Hónap sikeréért A fémgyüjtési hónap két héti múlva befejeződik. A vas, fém és egyéb hulladék gyűjtésében sajnos még nem értük el azt a szinvona­lat, amelyet elvár megyénktől az ország. Csongrád megye ezidőszerint a 13. helyen áll a gyűjtésben. Ezt a szégyent akarják a hátralévő 10—12 nap alatt letörölni a megye ipari üzemeinek és kisipari szövet­kezeteinek dolgozói, elsősorban ifjú­munkásai, akik a mai naptól kezd­ve versenymozgalmat indítottak, melynek keretében vállalják, hogy saját háztartásukból, lakásuk kör­nyékéről személyenként legalább 5 kiló vasat vagy fémet gyűjtenek. A mozgalom célja: a háztartásokban és egyéb helyeken heverő felesle­ges vas- és fémhulladékok átadása az államnak, hogy azokból minél előbb mezőgazdasági gépeket, szer­számokat, s különböző közszükség­leti cikkeket gyárthassanak. A gyűjtési mozgalmat a párt­és DISZ-szervezetek, valamint a MÉH Vállalat támogatásával a vásárhelyi üzemek és ktsz-ek dolgozói, ifjúmunkásai kezde­ményezték. Elhatározták, hogy a mai naptól kezdve versenyre hívják a megye valamennyi ipari üzemét, ktsz-ét és azok dolgozóit; ezen belül pedig párosversenyre hívják egymást: melyik üzem, vagy ktsz dolgozói tudnak több vasat vagy fémet egyé­nenként összegyűjteni. Az első párosversenykihívások már meg is történtek: a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár dolgozói a Szegedi Kéziszerszám­gyárat és a Vasöntődét, a Cson­grádmegyei Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat dolgozói a Makói Gép­gyárat, a Hódmezővásárhelyi Ha­risnya- és Kötöttárugyár dolgozói a Szegedi Textilműveket, a Cson­grádmegyei Tanács Téglagyári Egyesülés dolgozói az ÉM alá tar­tozó téglagyárak dolgozóit, a Hód­mezővásárhelyi Majolikagyár a Szegedi Ecsetgyárat, a Hódmezővá­sárhelyi Gyapottermeltető és Fel­dolgozó Vállalat pedig a Délrostot hívta ki párosversenyre. A verseny­kihívásban az üzemek ifjúmunká­sai külön is versenyre hívták egy­mást a fémgyűjtésben. A minisztérium és helyiipari üze­mek mellett ugyancsak rtagy lel­kesedéssel kapcsolódtak a páros­verseny kihívési mozgalomhoz a ktsz-ek dolgozói. A csongrádmegyei KISZÖV kihívta vas- és fémgyüj­tési versenyre a bácskiskunmegyei és a békésmegyei KISZÖV-öt, illet­ve a hozzájuk tartozó ktsz-eket; ugyanakkor megindult a párosver­senymozgalom egyes ktsz-ek kö­zött is. Az első párosverseny kihívásokat a vásárhelyi fémipari ktsz-ek kezd­ték meg. A Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari KTSZ a Makói Vas- és Fémipari KTSZ-t, a Hód­mezővásárhelyi Mezőgazdasági KTSZ a Csongrádi Mezőgazdasági KTSZ-t hívta párosversenyre. Az­óta már több szövetkezetünk be­jelentette a fémgyüjtési párosver­senyhez a csatlakozását. Igy pél­dául a Hódmezővásárhelyi Műsze­rész és Villanyszerelő KTSZ a Sze­gedi Műszerész és Villanyszerelő KTSZ-t, valamint a Csongrádi Vas­és Fémipari KTSZ-t hívta verseny­re. A Hódmezővásárhelyi Fodrász­szövetkezet a megye valamennyi fodrászszövetkezetét versenyre hív­ta. A Szentesi Épületjavító KTSZ a Csongrádi Épületjavító KTSZ-t, a Csongrádi Épületjavító KTSZ pe­dig a Hódmezővásárhelyi Építőipa­ri KTSZ-t hívta versenyre. Igen jelentős ezek mellett a ver­senykihívások mellett a Csanádpa­lotai Vegyesipari KTSZ dolgozóinak a versenykihívása, amelyben a me­gye összes vegyesipari ktsz-einek dolgozóit hívták ki versenyre. A községekben dolgozó vegyesipari ktsz-ek tagjai ugyanis még sok olyan területet találnak, ahol nem szedték össze alaposan a felesleges vas- és fémhulladékot. A Szentesi Szabóipari KTSZ is versenyre hív­ta a megye valamennyi szabó szö­vetkezetét; A vas- és fémgyüjtési verseny eredményeit a megyei fém­gyüjtő bizottság értékeli, s az üzemek létszámát figyelembe véve jutalmazza a három leg­jobb üzemet, illetőleg ktsz-t, s az üzemen belől adják ki a legjobb fémgyüjtőknek a ju­talmat. Mind az üzemek, mind a szövetke­zetek részére három-három vas­gyüjtési emlékzászlót készíttet a MÉH Vállalat, amelyeket a ver­senyben I., II., III. legjobb ered­ményt elérő üzem, ktsz kap meg; Az üzemek részére kisebb jutalma­kat is tűznek ki a legjobb gyűjtők­nek. A KISZÖV a három legjobb fémgyüjtő szövetkezetnek okleve­let, ajándéktárgyakat és könyvju­talmakat ad. Az üzemekben, szö­vetkezetekben az üb. megbízottai szedik össze a dolgozóktól a gyűj­tött fémről kapott igazoló átvételi elismervényeket, ezek alapján dön­tik el, hogy melyik dolgozó gyűj­tött legtöbbet. Az országos viszonylatban ls nagyjelentőségű vas- és fém­gyüjtési mozgalmat felelőssé­gük teljes tudatában segítsek a párt- és DISZ-szervezetek, valamint a megyei, járási, vá­rosi és községi tanácsok veze­tői s a járási és városi fémgyüjtési bi­zottságok. Minden törekvésük az legyen, hogy a dolgozóknak ezt a mozgalmát győzelemre segítsék és ezáltal a vasgyüjtési hónapban Csongrád megye az elsők közé ke­rüljön. A vas- és fémgyüjtési verseny jelszava „Minden dolgozó vasat é3 fémet gyűjt". Tegyék minél nép­szerűbbé az üzemek dolgozói ezt a jelszót. Az üzemekben, ktsz-ekben a vállalatok vezetői, tömegszerveze­tek, DISZ szervezetek segítsék a dolgozók kezdeményezését. A DISZ ifjúság is mutassa meg ebben a versenyben, hogy tud jól dolgozni, hazánkért, az ország boldogulásá­ért és győztesen kerül ki ebből a nagyszerű mozgalomból. Shakeip-eare. emlékünitepiéfj. Pénteken délután 6 órakor a Köz­ponti Egyetem dísztermében, a Társadalom és Természettudomány Ismeretterjesztő Társulat Shakes­peare születésének háromszázki­lencvenedik évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett. Az ünnepi előadáson megjelente­ket Péter László elvtárs, a társu­lat irodalmi szakosztályának elnök­helyettese üdvözölte, majd Pósa Péter elvtárs, egyetemi adjunktus tartott előadást Shakespeare-ről. Bevezetőjében elmondotta, hogy a világirodalom író óriásának, Shakespeare életművének közkincsé tétele a szocialista irodalomtörté­net elsőrangú feladata. A továb­biakban beszélt a nagy angol drá­maíró koráról, regényes életéről, majdpedig glemző módon Shakes­peare legragyogóbb vígjátékáról, a Szentivánéji álomról, és legnagyobb tragédiájáról, a Hamletről. Ezután a Szentivánéji álomból Bánky Judit, a Hamletből Károlyi István, a Szegedi Nemzeti Színház művészei olvastak fel részleteket. Élüzem a MÁV szegedi pályafenntartási főnökség A dolgozók kérték — a tanács elintézte Szabó Ferenc tanácstag fogadó­óráján hangzott el az újszegedi dol­gozók kérése, hogy a Főfasorban gyalogjárdát létesítsenek. Szabó Ferenc tanácstag a dolgo­zók jogos kérését továbbította a tanácshoz, A Főfasor mindkét oldalán más­fél méter szélességben elkészült a tégla gyalogjárda közel 75 ezer fo­rintos költséggel, 1954. első negyedévének eredmé­nyei alapján a MÁV szegedi pá­lyafenntartási főnökség elnyerte az élüzem címet a MAV. hódmezővá­sárhelyi főnökségével egyiitt. Mind­két pályafenntartási főnökségen a dolgozók a tél nehézségeit KÖZÖS erővel, a forgalmi és vontatási dol­gozók segítségével elhárították. A szegcdi pályafenntartási főnökség dolgozói tervüket 100.5 százalékra teljesítették. Az önköltség csökken­tésében 4 százalékot értek cl. Az eredmények elérése igen komoly feladatok elé állította a főnökség összes dolgozóit. A pályaniesieri szakaszokon állandóan figyelemmel kísérték az eredményeket és le­maradásokat. Ahol hiba mutatko­zott, azonnal intézkedtek. Jó kap­csolat volt a fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozók között. A mozdonykarbantartási és tisz­tasági versenyben országos viszony­latban második helyezést ért el a szegedi fűtőház egyik mozdonya, amelyet Wolmann Gellért vezet, fűtő Saja Sándor és Kónya Simon. Ezek a dolgozók a szegedi igazgató­ság területén az első helyezést ér­ték el. Munkájuk elismeréséül "50 —750 forint pénzjutalomban része­sültek. Timár József mozdonyveze­tő, Perregi Mihály és Bende Imre fűtők is jutalmat kaptak: a máso­dikok lettek. I Kaposvári Ádám Műsoros délután a Dugonics-utcai általános iskolában Ma délután 5 órai kezdettel mű­soros délutánt rendeznek a Dugo. nics-utcai általánosiskola úttörő pajtásai. Már hetekkel ezelőtt lá­zas készülődéstől volt hangos a ta­nítás befejezése utáni időben az iskola minden osztálya. A kis sze­replők különös gonddal készültek a mai napra, hiszen délután nevelő­iknek, szüleiknek és pajtásaiknak akarnak kellemes órákat ajándé­kozni. Az iskola apraja, nagyja, mindenki tett valamit, hogy a mű­soros délután jól sikerüljön. Akinek nem jutott más szerep, az a meg­hívók szép borítólapjait rajzolta, festette nagy igyekezettel, aki meg gyöngybetűket tud írni, az a meg­hívó szövegét írta le. Szerepel a műsoros délutánon az énekkar, szebbnél is szebb ének­számokkal, a tánccsoport a Sárpi­lisi ünnepi tánccal és a Karikázó­val, Meskó Enikő III. osztályos ta­nuló Beethowen gyönyörű F-dur szonatináját adja elő zongorán. A műsoros délután fénypontja azonban a "Télapó búcsúzása és a tavasz érkezése« című zenés, éne­kes, táncos kis színdarab lesz, amelyben hópelyhek, kedves tör­pék, pettyes katicabogarak, pillan­gók, virágok szerepelnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom