Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-25 / 98. szám
YTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK 9 Ml HMM AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 98. SZAM MAI SZAMUNKBÓL: Átnyújtották a -népek közötti Héttőn kezdődik a II. _ béke megszilárdításáért" elnevezésű nemzetközi Sztálin-dijat Iloward Falst amerikai írónak A propaganda és agitáció fogalma Két szegedi egyéni gazda párosversenye kölcsön négynapos sorsolása Rokonok, a szegedi Nemzeti Színház előadása Látogatás az Ujszegedi Rosíkikészítő telepen VASARNAP, 1954. ÁPRILIS 25. ARA 50 FILLÉR A genfi értekezlet előtt (P. I.) Holnap kezdődik meg Genfben az öt nagyhatalom és a koreai kérdésben, valamint az indokínai béke megteremtésében érdekelt államok értekezlete. A Népszövetség volt palotája tehát ismét nagy esemény színhelye, a legnagyobbé a berlini külügyminiszteri értekezlet óta. A genfi értekezlet megvalósításának terve a nyolc héttel ezelőtt végetért berlini értekezleten született meg, amikor a négy hatalom külügyminiszterei megegyeztek abban, hogy április 26-ra értekezletet hívnak össze Genfbe az öt nagyhatalom és az érdekelt államok részvételével. Az értekezlet feladata — mint Molotov elvtárs a berlini értekezlet eredményeiről szólva megállapította — egyrészt az, hogy elősegítse Korea nemzeti egyesítését demokratikus alapokon, és azt, hogy Korea a fegyverszünettől eljusson a tartós békéhez, másrészt pedig biztosítania kell az indokínai béke helyreállítását és Indokína népeinek nemzeti jogait. A négy külügyminiszter a berlini értekezlet záróközleményének aláírásakor Korea békés úton történő egyesítését a nemzetközi feszültség csökkentése fontos tényezőjeként jellemezte és megegyezett abban, hogy megvizsgálja az indokínai béke helyreállításának kérdését. A genfi értekezlet tehát azért ül össze, hogy ezeket a meghatározott feladatokat végrehajtsa. Az értekezlet amúgy is nagy jelentőségét méginkább növeli az a tény, hogy — első ízben az utóbbi évek nemzetközi tárgyalásain — résztvesz azon a Kínai Népköztársaság küldöttsége is, mint a vüág sorséért felelős öt nagyhatalom egyike. Ez a tény a genfi értekezlet összehívásának első nagy pozitívuma, hiszen gondolkodó ember előtt egy pillanatig sem lehet vitás, hogy az ázsiai kérdések rendezése elképzelhetetlen a Kínai Népköztársaság résztvétele nélkül. Az ötödik éve fennálló Kínai Népköztársaság hatalmas erőt képvisel: a Föld lakosságának csaknem egynegyed részét, mintegy ötszáz millió embert foglal magában és egyre-másra éri el nagyszerű kulturális és gazdasági eredményeit. Az Egyesült Államok blokádot léptetett életbe ellene, gazdasági életének megbénítására. Az USA, amikor az Ázsiában egymás után elszenvedett kudarcok hatása alatt erre a lépésre határozta el magát, figyelmen kívül hagyta a reális gazdasági és politikai tényeket. Nem vette figyelmbe, hogy a Kínai Népköztársaság nincs egyedül: a Szovjetunió és a népi demokratikus államok-alkotta világpiacra támaszkodva leküzdött minden nehézséget. A Kínai Népköztársaság, amellyel ma már 25 állam tart diplomáciai kapcsolatokat, a földkerekség egyik legnagyobb erőtényezője, amellyel — akár tetszik, akár nem — mindenkinek számolnia kell. A genfi értekezlet napirendjén szereplő kérdések közül különösen az indokínai béke megteremtésének feladata az, amelynek megvalósítását a legnagyobb figyelem kíséri. Mint ismeretes, az indokínai háború immár nyolcadik éve folyik az indokínai népek, mindenekelőtt a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország között. Ezalatt az idő alatt a franciák mintegy 300 ezer embert vesztettek halottakban és sebesültekben és ráadásul csaknem teljesen kiszorultak Vietnamból. A francia közvélemény ezért már régóta fegyverszünetet és békekötést sürget és Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke többször is megismételte a fegyverszüneti tárgyalások megindítására vonatkozó felhívását, azonban a francia kormány minden alkalommal — amerikai parancsra — elutasította ezeket a javaslatokat. Az indokínai háború jó ürügy volt a világuralomra törő amerikaiaknak, hogy "segítségnyújtás" ürügyén úgyszólván egész Indokina gazdasági életére rátegyék kezüket és megszerezzék maguknak a nagyértékű ón-, cink- és wolframbányákat. így vált Indokína rövid idő alatt amerikai gyarmattá és érdekterületté. A francia nép tragédiája teljes, ha figyelembe vesszük, hogy Európában a német militarizmus feltámasztását célzó "európai védelmi közösségibe kell — szintén amerikai utasításra — belépnlök, ahol máris tapasztalható nyugatnémet gazdasági fölénnyel és semmi jót sem ígérő katonai törekvésekkel találják magukat szembe. Ez a helyzet különösen sürgőssé tette az indokínai háború beszüntetését, viszont az Egyesült Államok mindent elkövet, hogy a franciákat e háború folytatására kényszerítse, sőt, nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy kiszélesítse az indokínai háborút, hogy további ázsiai — elsősorban a Kínai Népköztársaság elleni — agressziós céljaira felvonulási területet szerezzen. Ezzel a törekvéssel magyarázható Dulles legutóbbi londoni és párizsi látogatása is, amikor egy Kína elleni "közös nyilatkozat" megtételére akarta rábirni az angolokat és a franciákat, azonban sem az angol, sem a francia kormány nem volt hajlandó a genfi értekezlet előtt, az értekezleten elérhető megegyezés lehetőségét egy rosszul Időzített és amerikai sugalmazásra tett nyilatkozattal kockára tenni. A nyugati hatalmak az értekezleten merőben ellentétes álláspontot képviselnek, amint erre az előre elhangzott, illetékes helyekről származó nyilatkozatokból következtetni lehet. A franciák minden bizonnyal keresni fogják a békés megyezés lehetőségét, hiszen számukra ez egyetlen és egyben utolsó lehetőség a nemzeti katasztrófa elkerülésére. Az Egyesül Államok küldöttsége viszont mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megegyezés lehetőségét. Erre mutatnak az amerikai kormány és a szenátus tagjainak, mindenekelőtt Dullesnak megnyilatkozásai abból a célból, hogy az Egyesült Államok még leplezetlenebből folytathassa háborús törekvéseit. A fák azonban nem nőnek az égig. Az Egyesült Államok küldöttsége a berlini értekezletre is azzal az elhatározással ment, hogy «diktálni fog" és mégis kénytelen volt a tényeket figyelembe venni és elfogadni a Szovjetunió által előterjesztett javaslatokat, így a genfi értekezlet összehívására vonatkozó javaslatot is. A genfi értekezleten elérhető sikerek lehetőségét növeli az a tény, hogy a Szovjetunió mellett résztvesz a Kínai Népköztársaság küldöttsége is, ami nagy lehetőséget biztosít a békeszerető emberiség érdekeinek további hatásos védelmére. Reális tehát az az álláspont, amely — ha kompromisszumos úton is, de — elérhetőnek tartja a megegyezést, hiszen az emberiség soha ennyire nem kívánta a megegyezést és soha ilyen hatalmas erővel nem követelte azt, mint most, napjainkban. A megye üzemi és kisipari szövetkezeti dolgozói széleskörű versenyt kezdeményeztek a Fémgyüjtési Hónap sikeréért A fémgyüjtési hónap két héti múlva befejeződik. A vas, fém és egyéb hulladék gyűjtésében sajnos még nem értük el azt a szinvonalat, amelyet elvár megyénktől az ország. Csongrád megye ezidőszerint a 13. helyen áll a gyűjtésben. Ezt a szégyent akarják a hátralévő 10—12 nap alatt letörölni a megye ipari üzemeinek és kisipari szövetkezeteinek dolgozói, elsősorban ifjúmunkásai, akik a mai naptól kezdve versenymozgalmat indítottak, melynek keretében vállalják, hogy saját háztartásukból, lakásuk környékéről személyenként legalább 5 kiló vasat vagy fémet gyűjtenek. A mozgalom célja: a háztartásokban és egyéb helyeken heverő felesleges vas- és fémhulladékok átadása az államnak, hogy azokból minél előbb mezőgazdasági gépeket, szerszámokat, s különböző közszükségleti cikkeket gyárthassanak. A gyűjtési mozgalmat a pártés DISZ-szervezetek, valamint a MÉH Vállalat támogatásával a vásárhelyi üzemek és ktsz-ek dolgozói, ifjúmunkásai kezdeményezték. Elhatározták, hogy a mai naptól kezdve versenyre hívják a megye valamennyi ipari üzemét, ktsz-ét és azok dolgozóit; ezen belül pedig párosversenyre hívják egymást: melyik üzem, vagy ktsz dolgozói tudnak több vasat vagy fémet egyénenként összegyűjteni. Az első párosversenykihívások már meg is történtek: a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár dolgozói a Szegedi Kéziszerszámgyárat és a Vasöntődét, a Csongrádmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói a Makói Gépgyárat, a Hódmezővásárhelyi Harisnya- és Kötöttárugyár dolgozói a Szegedi Textilműveket, a Csongrádmegyei Tanács Téglagyári Egyesülés dolgozói az ÉM alá tartozó téglagyárak dolgozóit, a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár a Szegedi Ecsetgyárat, a Hódmezővásárhelyi Gyapottermeltető és Feldolgozó Vállalat pedig a Délrostot hívta ki párosversenyre. A versenykihívásban az üzemek ifjúmunkásai külön is versenyre hívták egymást a fémgyűjtésben. A minisztérium és helyiipari üzemek mellett ugyancsak rtagy lelkesedéssel kapcsolódtak a párosverseny kihívési mozgalomhoz a ktsz-ek dolgozói. A csongrádmegyei KISZÖV kihívta vas- és fémgyüjtési versenyre a bácskiskunmegyei és a békésmegyei KISZÖV-öt, illetve a hozzájuk tartozó ktsz-eket; ugyanakkor megindult a párosversenymozgalom egyes ktsz-ek között is. Az első párosverseny kihívásokat a vásárhelyi fémipari ktsz-ek kezdték meg. A Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari KTSZ a Makói Vas- és Fémipari KTSZ-t, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági KTSZ a Csongrádi Mezőgazdasági KTSZ-t hívta párosversenyre. Azóta már több szövetkezetünk bejelentette a fémgyüjtési párosversenyhez a csatlakozását. Igy például a Hódmezővásárhelyi Műszerész és Villanyszerelő KTSZ a Szegedi Műszerész és Villanyszerelő KTSZ-t, valamint a Csongrádi Vasés Fémipari KTSZ-t hívta versenyre. A Hódmezővásárhelyi Fodrászszövetkezet a megye valamennyi fodrászszövetkezetét versenyre hívta. A Szentesi Épületjavító KTSZ a Csongrádi Épületjavító KTSZ-t, a Csongrádi Épületjavító KTSZ pedig a Hódmezővásárhelyi Építőipari KTSZ-t hívta versenyre. Igen jelentős ezek mellett a versenykihívások mellett a Csanádpalotai Vegyesipari KTSZ dolgozóinak a versenykihívása, amelyben a megye összes vegyesipari ktsz-einek dolgozóit hívták ki versenyre. A községekben dolgozó vegyesipari ktsz-ek tagjai ugyanis még sok olyan területet találnak, ahol nem szedték össze alaposan a felesleges vas- és fémhulladékot. A Szentesi Szabóipari KTSZ is versenyre hívta a megye valamennyi szabó szövetkezetét; A vas- és fémgyüjtési verseny eredményeit a megyei fémgyüjtő bizottság értékeli, s az üzemek létszámát figyelembe véve jutalmazza a három legjobb üzemet, illetőleg ktsz-t, s az üzemen belől adják ki a legjobb fémgyüjtőknek a jutalmat. Mind az üzemek, mind a szövetkezetek részére három-három vasgyüjtési emlékzászlót készíttet a MÉH Vállalat, amelyeket a versenyben I., II., III. legjobb eredményt elérő üzem, ktsz kap meg; Az üzemek részére kisebb jutalmakat is tűznek ki a legjobb gyűjtőknek. A KISZÖV a három legjobb fémgyüjtő szövetkezetnek oklevelet, ajándéktárgyakat és könyvjutalmakat ad. Az üzemekben, szövetkezetekben az üb. megbízottai szedik össze a dolgozóktól a gyűjtött fémről kapott igazoló átvételi elismervényeket, ezek alapján döntik el, hogy melyik dolgozó gyűjtött legtöbbet. Az országos viszonylatban ls nagyjelentőségű vas- és fémgyüjtési mozgalmat felelősségük teljes tudatában segítsek a párt- és DISZ-szervezetek, valamint a megyei, járási, városi és községi tanácsok vezetői s a járási és városi fémgyüjtési bizottságok. Minden törekvésük az legyen, hogy a dolgozóknak ezt a mozgalmát győzelemre segítsék és ezáltal a vasgyüjtési hónapban Csongrád megye az elsők közé kerüljön. A vas- és fémgyüjtési verseny jelszava „Minden dolgozó vasat é3 fémet gyűjt". Tegyék minél népszerűbbé az üzemek dolgozói ezt a jelszót. Az üzemekben, ktsz-ekben a vállalatok vezetői, tömegszervezetek, DISZ szervezetek segítsék a dolgozók kezdeményezését. A DISZ ifjúság is mutassa meg ebben a versenyben, hogy tud jól dolgozni, hazánkért, az ország boldogulásáért és győztesen kerül ki ebből a nagyszerű mozgalomból. Shakeip-eare. emlékünitepiéfj. Pénteken délután 6 órakor a Központi Egyetem dísztermében, a Társadalom és Természettudomány Ismeretterjesztő Társulat Shakespeare születésének háromszázkilencvenedik évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett. Az ünnepi előadáson megjelenteket Péter László elvtárs, a társulat irodalmi szakosztályának elnökhelyettese üdvözölte, majd Pósa Péter elvtárs, egyetemi adjunktus tartott előadást Shakespeare-ről. Bevezetőjében elmondotta, hogy a világirodalom író óriásának, Shakespeare életművének közkincsé tétele a szocialista irodalomtörténet elsőrangú feladata. A továbbiakban beszélt a nagy angol drámaíró koráról, regényes életéről, majdpedig glemző módon Shakespeare legragyogóbb vígjátékáról, a Szentivánéji álomról, és legnagyobb tragédiájáról, a Hamletről. Ezután a Szentivánéji álomból Bánky Judit, a Hamletből Károlyi István, a Szegedi Nemzeti Színház művészei olvastak fel részleteket. Élüzem a MÁV szegedi pályafenntartási főnökség A dolgozók kérték — a tanács elintézte Szabó Ferenc tanácstag fogadóóráján hangzott el az újszegedi dolgozók kérése, hogy a Főfasorban gyalogjárdát létesítsenek. Szabó Ferenc tanácstag a dolgozók jogos kérését továbbította a tanácshoz, A Főfasor mindkét oldalán másfél méter szélességben elkészült a tégla gyalogjárda közel 75 ezer forintos költséggel, 1954. első negyedévének eredményei alapján a MÁV szegedi pályafenntartási főnökség elnyerte az élüzem címet a MAV. hódmezővásárhelyi főnökségével egyiitt. Mindkét pályafenntartási főnökségen a dolgozók a tél nehézségeit KÖZÖS erővel, a forgalmi és vontatási dolgozók segítségével elhárították. A szegcdi pályafenntartási főnökség dolgozói tervüket 100.5 százalékra teljesítették. Az önköltség csökkentésében 4 százalékot értek cl. Az eredmények elérése igen komoly feladatok elé állította a főnökség összes dolgozóit. A pályaniesieri szakaszokon állandóan figyelemmel kísérték az eredményeket és lemaradásokat. Ahol hiba mutatkozott, azonnal intézkedtek. Jó kapcsolat volt a fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozók között. A mozdonykarbantartási és tisztasági versenyben országos viszonylatban második helyezést ért el a szegedi fűtőház egyik mozdonya, amelyet Wolmann Gellért vezet, fűtő Saja Sándor és Kónya Simon. Ezek a dolgozók a szegedi igazgatóság területén az első helyezést érték el. Munkájuk elismeréséül "50 —750 forint pénzjutalomban részesültek. Timár József mozdonyvezető, Perregi Mihály és Bende Imre fűtők is jutalmat kaptak: a másodikok lettek. I Kaposvári Ádám Műsoros délután a Dugonics-utcai általános iskolában Ma délután 5 órai kezdettel műsoros délutánt rendeznek a Dugo. nics-utcai általánosiskola úttörő pajtásai. Már hetekkel ezelőtt lázas készülődéstől volt hangos a tanítás befejezése utáni időben az iskola minden osztálya. A kis szereplők különös gonddal készültek a mai napra, hiszen délután nevelőiknek, szüleiknek és pajtásaiknak akarnak kellemes órákat ajándékozni. Az iskola apraja, nagyja, mindenki tett valamit, hogy a műsoros délután jól sikerüljön. Akinek nem jutott más szerep, az a meghívók szép borítólapjait rajzolta, festette nagy igyekezettel, aki meg gyöngybetűket tud írni, az a meghívó szövegét írta le. Szerepel a műsoros délutánon az énekkar, szebbnél is szebb énekszámokkal, a tánccsoport a Sárpilisi ünnepi tánccal és a Karikázóval, Meskó Enikő III. osztályos tanuló Beethowen gyönyörű F-dur szonatináját adja elő zongorán. A műsoros délután fénypontja azonban a "Télapó búcsúzása és a tavasz érkezése« című zenés, énekes, táncos kis színdarab lesz, amelyben hópelyhek, kedves törpék, pettyes katicabogarak, pillangók, virágok szerepelnek,