Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

OELMÜGYBRORSZUG VASÁRNAP, 1954. ÁPRILIS 85. Átnyújtották a „ népek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjat Howard Fast amerikai írónak New York (TASZSZ). Április 22-én a newyorki Mcalpin-szúllóban átnyújtották „A népek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésű nem­zetközi Sztálin-díjat Howard Fast, a kiváló amerikai békeharcosnak és írónak. A kitüntetettet üdvözölték a Szov­jetunió nagykövetségének képvise­lői, Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió állandó ENSZ-beli képviselőjének helyettese, valamint Nősek, Cseh­szlovákia állandó ENSZ-képvise­lője. Ezután nagy tetszésnyilvánítás mellett felolvasták Howard Fast­hoz intézett táviratok szövegét, így Szkobeicin akadémikus távira­tát is, amely így hangzik: , Kedves Barátunk, Howard Fast! Én és az ön sokmillió barátja a Szovjetunióban, sajnálattal értesül­tünk arról, hogy nem jöhet Mosz­kvába a díj személyes átvételéért. Mint tudja, bizottságunk a világ különböző országainak képviselői­ből áll, ezért a díj önnek történt odaítélése kimagasló érdemeinek el­ismerését jelenti nemcsak hazája népe előtt, hanem a világ más or­szágainak népei előtt is. A díj odaítélésekor kifejezésre akartuk juttatni a nagy ame­rikai nép iránt táplált baráti érzéseinket is. Népeink között nincsenek és nem is lehetnek semmiféle megoldhatatlan kér­dések — békében és egyetértés­ben élhetünk. Az embereknek örökre emlékeze­tükben marad azok neve, akik önhöz hasonlóan fáradhatatlanul dolgoznak, hogy biztosítsák a tartós békét és a népek közötti baráti együttműködést. Jó egészséget kívánok önnek s további sikereket nemes munkás­ságában. Dmitrij Szkobeicin professzor, a nemzetközi Sztálin-békedíj bizottság elnöke." Howard Fast az elhangzott üd­vözlő beszédekre kijelentette, hogy a haladó gondolkozású ameri­kaiak kötelessége széttépni a hazugságnak és a rágalomnak azt a szövevényét, amelyet a nemzetközi együttműködés el­lenségei szőttek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közé. Mondhatjuk-e gyermekeinknek, hogy csak azért, mert a békéhez ve­zető út nehéz volt, beszüntettük a harcot a békéért és nekik örökül csak üszkös romokat hagytunk? — folytatta Howard Fast. Azt hiszem, nem mondhatjuk. Harcolni fogunk a békéért és úgy vélem. megnyerjük a béke csatáját, mert a béke kivívá­I szegedi Építőipari Technikum sikere Az ország 12 Építőipari Techni­kuma évente tanulmányi és sport­versenye, valamint kultúrbemutatót tart. Az idei versenyt április 17— 18-án tartották meg Debrecenben. A versenyen 1200 tanuló vett részt. A tanulmányi verseny öt szaktárgy­ból folyt. A második dijat a szegedi Építőipari Technikum diákjai gver­tédc meg. A sportversenyben is szé­pen szerepeltek s ott is a második helyezést érték el, a budapesti tech­nikum után. Az Építőipari Technikum szege­di kultúresoportja Tápéi pépi jele­netet mutatott be s ennek eredeti­sége, színessége nagy hatást váltott ki 2 debreceni közönségből, „Irodalmi tőrvényszéle" vitaija meg a Tiszatáj legújabb számát A Magyar írók Szegedi Csoport­ja, a Városi Tanács népművelési csztálya és a "Délmagyarország" sz:rkesztősége elhatározta, hogy megteremti az irodalmi vitáknak C regeden eddig még nem ismert firmáját, az "Irodalmi törvényszé­1 cl*. Az "Irodalmi törvényszék* i'prilis 27-én, kedden este 7 órai I. -zdettel ül össze a Közalkalma­zottak Szakszervezetének kultúr­c't honában és a Tiszatáj 1954. évi első számát vitatja meg. A vitaesten felszólal Halász Előd egyetemi tanár, Madácsy László fő­iskolai docens, Pósa Péter egyete­mi adjunktus. Szekeres László egyetemi tanársegéd. Dér Endre, az írócsoport titkára. Somfai László, a Tiszatáj szerkesztője. A vitához a közönség tagjai is hozzászólhatnak. sával mindazt kivívjuk, amire valaha is törekedett az embe­riség. Az a meggyőződésem, amerikai nép az egész földkerekség népeivel együtt síkraszall a nábo­1 rú ellen, a békéért — mondotta be­hogy az [ fejezésül Howard Fast. Csou En-Laj Genfbe érkezeit Genf (TASZSZ). Szombaton Genf­be érkezett a külügyminiszterek ta­nácskozására Csou En-Laj, a Kí­nai Népköztársaság népi közigaz­gatási tanácsának elnöke, külügy­miniszter. Csou En-Laj a genfi repülőtér­re történő megérkezése után a kö­vetkező nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: Hamarosan megkezdődik a genfi tanácskozás. Ezen a tanácskozáson megvizs­gálják a koreai probléma bé­kés rendezésének, valamint az indokínai béke helyreállításá­nak kérdéseit. E két időszerű kérdés megoldása elősegítené az ázsiai béke biztosí­tását és a nemzetközi feszültség enyhítését. A világ békeszerető népei és ál­lamai feszült figyelemmel kísérik majd a genfi tanácskozás menetét és forrón remélik, hogy e tanács­kozás sikeres lesz. A kínai nép is ilyon reményeket fűz a tanácsko­záshoz. A Kínai Népköztársaság küldött­sége a legőszintébb szándékkal el­telve érkezett Genfbe, hogy részt­vegyen a tanácskozáson. Meggyőződésünk, hogy a ta­nácskozás résztvevőinek együt­tes erőfeszítései és a béke meg­szilárdítását szolgáló törekvé­sei lehetővé teszik az időszerű ázsiai kérdések megoldásához vezető út megtalálását. Szeretném felhasználni ezt az alkalmat, hogy köszöntsem Genf lakosait és Sváje egész népét. A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának ülése Berlin (TASZSZ). A Német De­mokratikus Köztársaság Miniszter­tanácsa április 23-án ülést tartott. Az ülés megvitatta Németország Szocialista Egységpártja IV. kon­gresszusának — amely központi kérdésként a német nemzet életbe­vágó kérdéseit és e kérdések meg­oldásának útját jelölte meg — je­lentőségét. Az ülésen felszólalt Ottó Grote­wohl miniszterelnök. Kiemelte: a kongresszuson elfogadott „a német nemzet életbevágó kérdései megol­dásának útja" programmokmány jelentőségét. Grotewohl vázolta Né­metország Szocialista Egységpártjá­nak és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az új irányvonal megvalósítása terén elért eredményeit. Ezt követően a dolgozók jóléte további növelésének biztosítása érdekében a következő feladatokat tűzte ki: 1. A barnaszéntermelés és villa­mosenergiatermelés fokozása. 2. A közszükségleti cikkek gyár­tásának növelése egymilliárd már­kának megfelelő értékben; 3. A következő árleszállítás elő­készítése. 4. A mezőgazdaság továbbfejlesz­tése és a mezőgazdaság jövedelme­zőségének növelése. A minisztertanács határozatot fo­gadott el, amelyben lerögzítették a Német Demokratikus Köztársaság népgazdasága előtt álló fentomlí­tett feladatokat és megjelölték e feladatok megoldásának útjait és eszközeit. Hétfőn kezdődik a li. Békekölcsön négynapos sorsolása A Kecskeméti Katona József Színházban hétfőn délután fél négykor kezdik meg a II. Békeköl­csön negyedik sorsolását. A négy napig tartó sorsoláson naponként arányosan elosztva 116.900 kötvényt húznak ki nyereménnyel, 82.170-et pedig törlesztéssel, összesen tehát 199.070 kötvény kerül kisorsolásra. A nyerők száma azonban ennél sok­kal nagyobb — körülbelül 280.000 — tekintettel arra, hogy a húzások 200 forintos névértékű egész köt­vényekre vonatkoznak, s így a száz forintos névértékű félkötvényeitkei ketten, az ötven forintos névérté­kű negyedes kötvényekkel pedig négyen nyernek egy húzás alkalmá­val. A nyeremények összege 47.7 mil­lió forint, a törlesztéseké több mint 16 millió. A nyeremények megoszlása a kö­vetkező: 1 db. 100 ezer forintos fő­nyeremény, 23 db 50 ezer forintos, 46 darab 25 ezer forintos, 117 darab 10 ezer forintos, 347 darab 5 ezer forintos nagynyeremény, 5800 da­rab ezer forintos, 17.300 darab 500 forintos és 93.266 darab 300 forin­tos nyeremény. Névértékben 82.170 kötvényt sorsolnak ki. Erről írnak levelezőink Egy fö!dönhever5 utcai j'e'zőtábla Városunkban az utak kereszte­ződésénéi több helyen különböző felirattal ellátott jelzőtáblák van­nak, amelyek felhívják a jár­művezetők figyelmét a pontos és biztos vezetésre. Ez nagyon fontos, mert a balesetek elhárítását segíti. ,Ha valaki azonban a Gőz uca felé jár, ahol a villamos a nagyállomás felé kanyarodik, azt láthatja, hogy régóta a földön hever a figyelmez­tető tábla — azzal a felírással; „Behajtani tilos!" A jelzőtábla hiá­nya sok súlyos szerencsétlenségnek lehet okozója, mert egy-egy arra haladó gépkocsivezető befordul­hatna az utcába, mivel nem fi­gyelmezteti őt semmi sem arra, hogy azzal szabálytalanságot kö­vet el és könnyen előfordulhatna, hogy a szűk utcában összeütközik a villamoskocsival. Ideje lenne, ha az illetékesek erre felfigyelné* nek és helyére állítanák az eldőlt jelzőtáblát. Kovács Mihály Korszerűsítették a Szalámigyárban a hentes üzemrészt Aki két-három évvel ezelőtt dol­gozott a Szalámigyárban és ma meglátogatná az üzemet, nem is­merne rá egyes üzemrészekre. Gondosan ápolták, gondozták az üzemben a munkatermeket és nem­régen teljesen átépítették és kor­szerűsítették a hentes üzemrészt. Az építésnél vállalatunk dolgozói vállvetve harcoltak a Csongrádme­gyei Építő- és Tatarozó Vállalat munkásaival, hogy mielőbb kész le­gyein a munka. A többi üzemrészek dolgozói is nap-nap után figyelték a munkálatok haladását. Az épít­kezés a tervezett határidőre, ápri­lis l-re be is fejeződött. A hentes­üzem munkásai örömmel vették birtokukba az újjávarázsolt üzem­részleget. És ekkor azt mondották, hogy a kormányprogramm megva­lósulását a hentesáruk bő választé­kával. nagyobb mennyiségi és jobb minőségi termeléssel segítik. Április első hetében az üzemben termelési értekezletet tartottunk. Itt megvitattuk többek között a kon­gresszusi munkaverseny állását. A dolgozók felszólalásaikban megem­lítették, hogy vannak olyanok, akik a munkaversenynek csak egyes pontjait igyekeznek teljesíteni, hogy ezáltal kimagasló eredménye­ket érjenek el. Ez helytelen, mert ugyanekkor ezeknek a dolgozóknak minőségi munkája kifogás alá esik. A legkimagaslóbb eredményt a kongresszusi verseny során a kar* bantartó részleg érte el. Forintér­tékre átszámolva felajánlásuk ered­ménye 309.800 forintot tett ki. A szalámi kötőknél Varga Lászlóné jár az élen, 200 százaiékos teljesí­téséve!. A csontozó üzemben a Ka­tona-brigád 170 százalékos teljesí­tése a példa a többiek előtt. Nagyiván Gábor Nehru indiai min!sz<ereln9k javaslatot dolgozott kl az indokínai háború befejezésére (MTI). Nehru indiai miniszterel­nök — mint az „AFP" jelenti — öt pontból álló javaslatot terjesz­tett az indiai parlament ©lé az in­dokínai konfliktus befejezéséről. Nehru javaslata az indokínai bé­ke helyreállítása érdekében a kö­vetkező intézkedéseket veti fel: „Megteremteni a béke légkörét az (Vrdekeit államokhoz intézendő fel­hívás útján, hogy ...lassítsák a hadmüveletek ütemét; a genfi ér­tekezlet napirendjén elsőbbséget kell biztosítani a tűzszünet megvi­tatásának; teljes függetlenséget kell biz. tosítani Indokínának és meg kell szüntetni a francia fenn­hatóságot; haladéktalanul kőz­vetlen tárgyalásokat kell in­dítani az érdekelt felek kőzött, végül pedig biztosítani kell, hogy más országok ne avatkozzanak he az indokínai harcba. A Szovjet­uniónak, az Egyesült Államoknak, a Kínai Népköztársaságnak és Angliának ünnepélyes megegye­zést kellene kötnie, amelyben kö­telezettséget vállal, hogy nem avatkozik be az indokínai konflik­tusba" — hangoztatja Nehru ja­vaslata. A földművelésügyi minisztérium hivatalos közleményének helyesbítése A földmüvelésügyi minisztérium közli, hogy április 23-án 26. sz. alatt leadott hivatalos közleménye a cukorrépa vetésben elmaradt me­gyék sorrendjét tévesen közölte. A helyes szöveg: A cukorrépavetésben elmaradtak Heves, Csongrád és Fcjcr megyék, A hiba elkövetéséért Móré Jó­zsef, a földművelésügyi miniszté­rium propagandaosztályának dolgo­zója felelős. NEMZETKÖZI SZEMLE A tanácskozás előestéjén Hétfőn kezdődik meg Genfben a Nemzeteit Szövetségének palotájá­ban az öt nagyhatalom és más ér­dekelt országok diplomatáinak részvételével a távolkeleti kérdések rendezésére hivatott értekezlet. A genfi tanácskozás napirendjén két fő kérdés szerepel: a koreai béke megteremtése és az indokinal háború felszámolása. Mindkettő igen fontos a béke megőrzése szem­pontjából. Közel egy esztendeje, hogy Ko­reában a népek követelésére elhall­gattak a fegyverek, megkötötték a fegyverszünetet. A politikai érte­kezlet azonban — amelynek fel­adata lett volna a végleges békés rendezés —, nem jött létre, mert az Egyesült Államok uralkodó körei a Li Szin Man klikken keresztül megakadályozták ezt. Sőt a fegy­verszünet aláírása óta eltelt hóna­pokban egyik provokációt a másik után követték el, megszegték több esetben is az írásos megállapodást. Hadianyagot szállítottak Dél-Ko­reában állomásozó csapataiknak — noha tiltja ezt a fegyverszüneti egyezmény — bandáik átlépték a megállapított demarkációs vonalat, repülőgépeik semmibe vették a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság területi szuverenitását. Világos, liogy a bizonytalan fegyverszünetet szilárd békére kell fejleszteni. Indokína most méginkább a köz­vélemény figyelmének középpontjá­ban áll. Ez a második tűzfészek és rA tüzet ott kell elszigetelni, ahol a legjobban ég. Az elmúlt év végén Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elnöke az Expressen című svéd lapnak adott nyilatkozatában javasolta, hogy kezdjenek tárgya­lásokat a fegyverszünetről, a béké­ről. Ez a nyilatkozat igen nagyje­lentőségű veit, egyike a legjelen­tősebbeknek azok közül, amelyek megelőzték a genfi tanácskozást. A négy hatalom küíügyminszte­rcinek berlini értekezletén a Szov­jetunió küldöttsége — attól vezet­tetve, hogy megterenttsék a békét az egész világon — javasolta: Genf­ben tárgyalják meg az indokínai háború felszámolásának kérdését Is. A nyugati külügyminiszterek hosz­szú eszmecserék után beleegyeztek ebbe. Kénytelenek voltak megtenni, mert Franciaországban a súlyos áldozatokat megelégelő nép — és a burzsoázia számottevő rétegei is — követelték az indokínai vérontás megszüntetését. Mindamellett a francia uralkodókörüket az a meg­oldás is vezérli, hogy ha Indokíná­ban továbbra is hatalmas vesztesé­geket szenvednek, Európában pedig feltámasztják a revansista német hadsereget, az ország nagyhatalmi szerepe forog kockán. A nyugati külügyminiszterek te­hát belementek az indokínai kér­dés megtárgyalásába, de a világ már számtalanszor meggyőződhe­tett arról, hogy Nyugaton — és mindenekelőtt az Egyesült Álla­mokban — mások a szavak és má­sok a szándékok. A washingtoni külügyminisztériumban még le sem törölhették Dulles bőröndjeiről a berlini út porát, már is megkez­dődtek a tervezgetések arról, ho­gyan lehetne eleve kudarcra ítélni a genfi értezletet. Mint utóbb kitűnt, az amerikai tervek több fokozatot írtak elő. Először még csak amerikai repülő­gépeket és rcpülőgéptechnikusokat küldtek Indokínába, és azt emle­gették, hogy O'Daniel amerikai tá­bornok a hadszintérre megy. Ekkor adták I:i a jelszót is: »A Na var re terv minden.« (az indokínai francia főparancsnok terve a "végső győ­zelem* kivívása). A második lépés Dulles hirhedt március 29-i nyilatkczata volt. Az amerikai külügyminiszter azzal rá­galmazta meg a Kínai Népköztár­saságot, hogy beavatkozik az indo­kínai háborúba, és emiatt azt köve­telte szövetségeseitől, hogy intézze­nek együttes "figyelmeztetést* Kí­nához, majd "közös akciót* kell kezdeniök Indokínában, a háborút "nemzetközivé kell tenni*. Az amerikai tervekbe ekkor nem várt akadály szóit bele. Lon­don és Párizs ugyanis nemcsak, hogy nem lelkesedett Dulles elkép­zeléseiért, hanem diplomatikusan tudtára adta Amerikának, hogy eb­ben a lépésben nem követheti. Az ilyen álláspontban természetesen el­sősorban a közvélemény felháboro­dása játszott közre, de nem keve­set nyomott a latban a hatalmi féltékenység, az angol és francia imperializmus sajátos uralmi érde­ke. Dulles kénytelen volt Európába utazni, hogy rábírja szövetségeseit elképzelése támogatására. Itt sem ért el azonban sokkal többet, mert a "közös akciót* nem fogadták el, ehelyett arról egyeztek meg, hogy majd egy későbbi időpontban tár­gyalásokat kezdenek egy "csendes­óceáni védelmi szövetség* megala­kításáról. Mindezt betetőzte Nixon amerikai alelnök nyilatkozata. Nixon az el­múlt hét végén egy banketten kö­zölte, hogy "az Egyesült Államok, ha erre szükség mutatkozik, ame­rikai csapatokat küld Indokínába*; íme az amerikai terv fényénél vi­lágosan látható, hogy a Wall Street minden erőfeszítése a genfi érte­kezlet megtorpedózására irányul. A nemzetközi közvélemény azon­ban a genfi tanácskozástól nagyje­lentőségű eredményeket vár. Vi­lágszerte tisztában vannak azzal, hogy Genf jelentősége túlnő a tá­volkeleti kérdések rendezésén, hoz­zájárulhat általában a béke meg­őrzéséhez, a vitás kérdések tisztázá­sához. Az értekezlet jelentőségét növeli az is, — bárhogyan nyilatkozhat Foster Dulles —, hogy a világmé­retű problémák megtárgyalásában megszületése óta most elsőízben vesz részt a Kínai Népköztársaság, mint ötödik nagyhatalom. Ez egy­úttal arra is rámutat, hogy ma már nem lehet olyan kérdés, amit ren­dezni lehetne a hatalmas Kína nél­kül. Hétfőtől kezdve sokszáz újságíró, telefonon, táviratban küldi el je­lentését lapjának, hírügynökségé­nek. Az újságok első oldalain a genfi tanácskozásokról szóló tudó­sítások állnak majd. Londonban, Szófiában, Rómában, Hágában, Pá­rizsban, Prágában, Budapesten az újságolvasók milliói várják, hogy a tanácskozások befejeztével ezt ol­vashassák a címoldalon: "Genfben megegyeztek*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom