Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

OELMOGYRRORSZBG VASARNAP, 1954. ÁPRILIS 18. Elméleti tanácsadó Mezőgazdaságunk fejlesztésének néhány elvi kérdéséről A Szegedi Tudományegyetem Marx izmtis-Lculniznius Tanszéke nemrég nyílt tanszéki vitaülést rendezett a mezőgazdaság fejlesztésének problémáival kapcsolatosan. Előadást Nagy Lajos adjunktus elvtács tartott. Az alábbiakban Nagy elvtárs előadásánk be fejező részelt közöljük. 0 Miért központi kérdés a mezőgazdaság fejlesztése és hogyan függ össze a szocializmus gazdasági alaptörvényével? A szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesítése megköveteli a mezőgazdaság fejlesztését. Hiszen annak egyik legfontosabb kívánalma az életszínvonal emelése. Ennek érdekében a dolgozóknak több élelmiszerre: több kenyérre, állati termékre, gyümölcsre és zöldségre van szüksége. Továbbá a lakosságnak több élelmiszeripari termékre: cukor, konzervárura van szüksége. Az életszínvonal emelkedése nem utolsósorban megköveteli azt is, hogy több könnyűipari termék álljon a dolgozók rendelkezésére, a könynyüipar nyersanyagainak jelentős részét is a mezőgazdaság szolgáltatja. A mezőgazdasági termelésnek nagy súlya van tehát a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülésében. így az állami kiskereskedelmi forgalomnak 50 százalékát a mezőgazdasági termékek forgalma teszi ki. Természetesen ehhez még hozzá kell számolni a mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmát. A személyes fogyasztási cikkek 66 százalékát mezőgazdasági élelmiszerek adják ki. Ha hozzászámítjuk a mezőgazdasági nyersanyagokat, akkor a fogyasztási cikkek 80 százaléka közvetve vagy közvetlen a mezőgazdaságból származik. E A mezőgazdaság nagyarányú, gyors fejlesztését megköveteli a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének a törvénye ls. Mezőgazdaságunk az elmúlt években elmaradt az ipar fejlődésétől, így igen súlyos aránytalanság jött létre az ipar és a mezőgazdaság között. Felemelt ötéves tervünk 80:20-as arányt állapított meg az ipar és a mezőgazdaság között. Az ipar ilyen arányú fejlesztése túlzott volt, különösen látjuk ezt akkor, hogy ha figyelembe vesszük azt, hogy hasonló arány kialakítását a Szovjetunióban csak az ötödik ötéves terv tűzte ki. Mivel volt magyarázható mezőgazdaságunknak ez az elmaradása? Az elmaradás oka nem kis mértékben az volt, hogy a Horthy-rendszertől elmaradott mezőgazdaságot vettünk át. A Horthy-rendszer mezőgazdaságát a feudális maradványok megléte, a külterjes (extenzív) művelési forma, az alacsony terméshozam jellemezte. Fejletlenségét mutatja, hogy hasonló tere melési feltételekkel rendelkező mai európai országban a terméshozam jóval magasabb volt. így Franciaországban egy hektáron 260 mázsa, Magyarországon pedig 221 mázsa volt az átlagos cukorrépa termés. Mutatja a fejletlenséget az is, hogy az árutermelés színvonala igen alacsony volt. Míg nálunk a megtermelt össz mezőgazdasági termék 50 százaléka vált áruvá, addig más európai országokban ez a szám 80—90 százalékot tett ki. Mezőgazdaságunk elmaradottságának okául a mezőgazdaságunk kisárutermelő jellege is szolgál. A kisárutermelés legtöbb esetben akadályokat jelent a modern technika és tudomány vívmányainak alkalmazásában. Az előbb említett két ok kétségtelenül megnehezíti a mezőgazdaság fejlesztését. De egyáltalában nem magyarázza a mezőgazdaság fejlődésének ilyen nagyarányú elmaradását. Mezőgazdaságunk fejlődése jóval erőteljesebb lehetett volna, ha az anyagi erőforrások elosztásánál a mezőgazdaságot nagyobb figyelembe részesítjük, akkor, hogy ha a szocialista szektor megszilárdítása mellett nagyobb gondot fordítunk a kisárutermelő parasztgazdaságok termelésére. Éppen ezért mezőgazdaságunk jelenlegi elmaradottsága nem kis mértékben gazdaságpolitikánkban elkövetett hibákkal magyarázható. A beruházásoknak igen kis részét fordítottuk a mezőgazdasági tere melés színvonalának növelésére. 1949-ben a mezőgazdaság termelése 15 százalékkal alatta maradt, az ipari termelés pedig 40 százalékkal meghaladta az 1938-as színvonalakat. A beruházások elosztásánál viszont a mezőgazdaság csak 16 százalékban részesedett. Ezt az aránytalanságot mégcsak fokozta az, hogy az MDP II. kongresszusa a nehézipari beruházást 90 százalókkal, a mezőgazdaság beruházásait pedig csak 40 százalékkal emelte. Az ipar gyors fejlődése a mezőgazdasági mupkaerőnek egy jelentős részét felszívta. 1950-től 1952-ig terjedő időszakban 250.000 ember ment faluról a várp^ba. Mezőgazdaságunk elmaradottságát helytelen csak a múltból örökölt tényezőkkel magyarázni, de helytelen csak gazdaságpolitikánkban elkövetett hibákkal is magyarázni. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtása nagymértékben hozzájárul a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesüléséhez. Ezen keresztül hozzájárul a munkásparaszt szövetség megszilárdításához is. Éppen ezért ez a határozat hatalmas politikai jelentőséggel is bír. Mezőgazdaságunk fejlesztésének kérdése elsősorban a túlsúlyban lévő kisparaszti gazdasági termelésen nyugszik. Sokakban felmerül az, hogy. a kisárutermelés nem szorítja-e rendkívül szűk körre a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését? Kétségtelen, hogy egyik oldalról p kistermelő és a tőkés szektor megléte korlátozza a szocializmus gazdasági alaptörvényének hatókörét. A szocializmus gazdasági alaptörvénye a szocialista termelési viszonyok törvénye. Éppen ezért csak a szocialista szektorban vannak meg az érvényesülésének feltételei. A kisárutermelök és tőkés szektor megléte korlátozza annyiban a szocializmus gazdasági alaptörvényének hatókörét, amennyiben nem beszélhetünk az egész társadalom szükségleteinek a kielégítéséről és nem beszélhetünk a termelésnek a fejlett technika alapján történő növeléséről sem. >U FI A szocializmus gazdasági alaptörvénye és a kisárutermelés között nemcsak ilyen összefüggés van. A szocializmus gazdasági alaptörvénye hatással van a kisárutermelőkre, mégpedig kedvező hatással. Ez a kedvező hatás abban nyilvánul meg, hogy a társa„dalom maximális szükségletei kilelégítése érdekében g kisiruterme: 'löt is ösztönözni kell termelésük ntumutefiia, ' Ez pedig feltétlenül saját jólétük hövekedésével jár. Továbbá a szocializmus gazdasági alaptörvénye hatásának olyan megnyilvánulásai, mint a technika, fejlődése, a falu villamosítása, az egészségvédelem fejlődése, a kulturális felemelkedés hasznosak a kisárutermelő paraszt számára is; Nem elhanyagolható az a kapcsolat sem a szocializmus gazdasági alaptörvénye és a kisárutermelés között, hogy a kisárutermelés fejlesztése elősegíti a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülést. Azáltal, hogy növeli a mezőgazdasági termékek mennyiségét, de'xazáltal is, hogy közvetve hozzájárul nyersanyagtermelésével a, szocialista termelés szakadatlan növeléséhez. Gazdaságpolitikánkban az előző évek során elkövettük azt a hibát, hogy ezen öszszefüggések közül csak arra voltunk tekintettel, hogy a kisárutermelés korlátozza a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését. De elhanyagoltuk azt az összefüggést, hogy a kisárutermelés elő is segíti a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését, ha azt megfelelően felhasználjuk* *í A Kiskundorozsmai Pamutszövődében egyformán fontos a gyorsaság, az anyag' és időtakarékosság A gyorsaság nem boszorkányság — ezt tartja a régi szólás-mondás. Figyelmesség, ügyesség, lelkesedés és szív kell hozzá. Ha valaki még ma is boszorkányságnak tartja a gyorsaságot az meggyőződhet az ellenkezőjéről a Kiskundorozsmai Pamutszövöde termeiben. A csévéket szemfényvesztő gyorsasággal cserélik ki a dolgozók. Rodolfó, a híres bűvész is megirigyelhetné az ujjak fürge mozgását. Nem is lehetne hirtelen eldönteni: ki a legjobb szövő. Ugy érzi a szemlélő, hogy itt mindenki megállja helyét. Ez így is van. A szövődé az első negyedévi eredményei alapján szép eredményt ért el. Különösen a gyártmányok minősége érdemel említést és a takarékossági mozgalom elterjedése. A dorozsmaiak ugyanúgy takarékoskodnak az árammal, mint az anyaggal és az idővel. Ányaglalcarékosság Az első negyedév kezdetén még gyakran nem teljesítették az egyes műszakok a tervüket. Az áramkikapcsolás is szerepet játszott ebben. Amikor azonban — februárban — megoldódott ez a probléma, attól kezdve szemlátomást nőtt a termelés. A Gazda-mozgalom is mindinkább kibontakozott. Az első negyedév eredménye: a megengedettnél 720 kilóval kevesebb hulladék. Ez nem kevesebbet, mint anynyi vásznat jelent, hogy ha elosztanák a dorozsmai lakosok között, mindenkinek több mint félméter jutna. Vagyis egyvégben a gyártól az 5 kilométerre fekvő rókusi hídig érne. Megemlíthető még az anyagtakarékosság szemszögéből a különböző gépalkatrészek helyes pótlása is. A szövőgéphez szükséges ütőfát — úgyhogy az a termelés rovására nem ment — 56 százalékban cserélték ki, tehát 44 százalékos a megtakarítás. A bőrhajtószíj normáját 60 százalékra teljesítették, mert töbh ízben, ahol lehetséges volt, elszakadt szíjakból varrtak össze hajtószíjat, Pénzmegtakarítás Míg azelőtt délelőtt 10 óra körül telefonálták meg a termelés adatait a budapesti központnak, ma már 8 óra előtt történik ez. Tehát a csúcsforgalmi idő tarifáját megtakarítják a dorozsmaiak. Egy-egy telefonálás általában 14 percig tart. Tíz óra körül ez 101 forint 80 fillérbe került, 8 órakor csupán 47 forint 40 fillérbe. Minden nap tehát 54 forint 40 fillér a megtakarítás. Egy hónapban 1360 forintot tesz ez ki, negyedévenként pedig mintegy 4 ezer forintot. Utőfogószíjból három hónap alatt 22 kiló volt a megtakarítás, ami forintban közel 3 ezer forintot jelent. Ugy érték el mindezeket az eredményeket a dorozsmaiak, hogy a jelentéseket korábban készítik el és tervszerűbbé tették az ütőfogószíj használatát. Harc az állásidőért A TMK osztály figyelemmel kíséri a szövőgépek sorsát. Tervszerűen három évenként generálozza, negyedévenként pedig sor kerül a nagyjavításra. Varga István elvtárs, a TMK műhely vezetője, jól irányítja a munkát. Ha váratlanul valamelyik szövőgépen hiba adódik, nyomban átirányítja a munkálatokat. A TMK részleg mindenegyes dolgozója azon van, hogy minél kevesebbet álljon a szövőgép. A napokban a 65-ös gép főtengelytörés miatt leállt. Lovai József partilakatos azonnal rendbe is hozta és néhány óra kiesés után zakatolhatott tovább a gép. Lelkiismeretes munkát végez Lénárt Sándor elvtárs, aki naponta tervszerűen átnézi a soronlévő szövőgépet és feljegyzi azok hibáit. A gépalkatrészeket Lajkó elvtársék cserélik ki — melyeket Varga elvtársék, hacsak lehet, hulladékanyagból készítenek. Több újítás révén, mint Nagy Ferenc javaslata alapján, jelentős a megtakarítás alkatrészekben is. Nagy elvtárs ötlete, a „kitámasztó fül", alkalmazása, a fogaskerekek élettartamát hosszabbítja meg. Továbbra is így, dorozsmaiak ! Négy kongresszusi versenyzászlót tettek ki közszemlére az üb. irodájának ablakába a legjobb szövő, előkészítő, karbantartó és árutisztító üzemrész számára. Fel is lángolt a nagyszerű vetélkedés az egyes műhelyekben. Az eredmény: mindinkább több dolgozó lesz méltó a sztahánovista címre. Míg februárban 14-en nyerték el e kitüntetést, márciusban már háromszorosra emelkedett ez a szám. Áprilisban, — mint ahogy a jelek mutatják — tovább nő a sztahánovista gárda; Továbbra is így dorozsmaiak! Kiss György „Irodalmi törvényszék' vitatja meg a „Tiszatáj" új számát A Magyar írószövetség Szegedi Csoportjának életében egyre nagyobb szerephez jut a vita. ürömmel állapíthatjuk ezt meg, hiszen valóban irodalmi életnek csak akkor nevezhetjük a szegedi írók csoportjának működését, ha a vélemények bátor kimondásával biztosítja áz írók számára a nélkülözhetetlen, őszinte bírálatot. Az írószövetség összejövetelein hetenként egy-egy költő, író munkáját vitatják meg a tagok, legtöbbször alapos felkészüléssel. Az Egyetem és a Főiskola irodalomszakos tanárai is részt vesznek ezeken a vitákon, tanácsaikkal segítik az elvi és gyakorlati kérdések tisztázását. A vitákon egyre többen és többen vesznek részt, egyre több és több a hozzászóló. A csoport tagjai nagy. hasznát látják ennek, Azonban nem elég a zártkörű vita. Egyre szorosabbá kell válniok ezeknek a kapcsolatoknak, amelyek az írócsoportot a különböző szervezetekhez, állami intézményekhez, a dolgozók széles rétegéhez fűzik. /Anmagában az, hogy a szerve^ zetek egy-egy kiküldöttje, és egy-egy vendég az egyetemről jelen van a vitákon, részt vesz bennük, még nem tekinthető az ífői viták zártkörűsége feloldásának. Meg kell hallgatniok az olvasóknak is a vitákat és bele kell szólniok. Olvasó nélkül nincs igazi irodalom! Az olvasó szívesen elmondja a véleményét. Ezt tapasztalta az írócsoport az elmúlt év őszén, amikor az űjszegedi Ládágyárhan, az ottani dolgozókkal vitatott meg egy nagyobb költe-. ményt, mely a gyár egyik dolgozójáról szólt. Az olvasó azonban nem beszél az általa olvasott műről szívesen, ha látja, hógy szavait a ,,szakniabelik" vállveregétő jóindulattal meghallgatják, de semmibe sem veSzik. ' • Márpedig néhány ankét-kísérlet, nieiy irodalmi problémákat akart tárgyalni, legtöbbször ebbe a hibába esett. Vagy mg? módot) lőtt érdektelen, színvonaltalan. A nyilvános vitákon elengedhetetlen a szakemberek jelenléte, akik a szakmai, esztétikai problémákat világosan látják, ott kell lenniök maguknak az íróknak, nehogy olyasmit magyarázzanak bele a műveikbe, amit megírni eszük ágában sem volt. A „hivatásos", „szakkritikusok" mellett pedig ott kell lennie az olvasók táborának, és jól ismerve e vita tárgyát képező irodalmi műveket, hallatnia kell a szavát, hogy író, költő, kritikus és esztéta egyaránt lássa: mi a vers vagy novella hatása az olvasóra. Az a bíráló jellegű vita, mely ilyen feltételek alapján indul, eredményekben jóval gazdagabb lehet, mint bármilyen zártkörű, „céhbeli" vitatkozás, noha annak is meg van a maga rendeltetése és szükségessége. A kettő azonban nem helyettesítheti egymást. |Vf indennek alapján a „Délmagyarország", az írócsoport és a Városi Tanács Népművelési Osztálya elhatározta, hogy megteremti a hasznos irodalmi vitáknak egy Szegeden eddig ismeretlen formáját. „Irodalmi törvényszéket" rendez a három szervezet karöltve. Természetesen nem a perrendtartás szabályainak a szigorú megtartásával fogják itt kihallgatni az írót, felmutatni „ccrpus délicti"-ként az inkriminált versikét vagy prózai írást, majd a törvényszéki hagyományokhoz híven az utolsó szó jogán • meghallgatott költőt — az esetleges egyhitő körülmények figyelembe vételével elítélrti. . Mégis ítélet hangzik majd el itt; Nem „törvényszékesdi-játék" színpadi szavalása lesz fez, hanem az o vasók, kritikusok ítélete, őszinte bírálata, kőmojy, megfontolt és megvitatott véleménye a szegedi ítek munkájáról. A három rendező szervezet vezetősége megállapodott azokban a formákban, melyek ezt előreláthatólag biztosítani fogják. A „Tiszajáj" 1953, évi. 4. számának versei és elbeszéléséi kerülnek az irodalmi törvényszék elé a Közalkalmazottak Szákszervezelé.nek KuUúrottKonábán. A vi'a vezetője (a törvényszék elnöke) a folyóiratban megjelent írások legszembeötlőbb fogyatékosságaira hívja majd fel a figyelmet. A „védő-kritikusok" és a „vádló-kritikusok" nyitják meg a vitát az írások jó, illetve hibás vonásain. A vitába szóljon bele az olvasó is. A törvényszék meghallgatja az írókat, a lap szerkesztőjét, bárkit, aki a kérdés tisztázásához hozzá tud járulni. IV,T inden reménye meg van a rendező szervezeteknek arra, hogy ilyen formában többszörös hasznát látjuk az „irodalmi törvényszék" működésének. A vitát vezető „törvényszéki elnök", a tudományegyetem egyik professzora, nagy felkészültségével, tudásával biztosítja a vita színvonalát. A Szegeden dolgozó „kritikusok", akik ebben a „foglalkozási ágban" többnyire csak alkalomszerűen dolgoztak, az Irodalmi művek bírálatában szereznek nagyobb készséget. Az írók, a lap Szerkesztője .bőségesén has?hosítják majd az itt szerzett fapasztalatok'atr Mindennek páratlan jelentőséget ad az, hogy minden kritika és vélemény a művet jól ismerő olvasók jelenlétében hangzik el majd. Tehát megfontoltnak, mindenképpen helytállónak, igazságosnak és őszintének kell lennie. A jelenlévő olvasók hasonlóan nagy hasznát látják az ilyen formájú nyilvános vitának. Megismerkednek a helyes kritika módszereivel, hallani fogják egy-egy vers, elbeszélés problémáinak a kifejtését, hozzászólásaikban, megjegyzéseikben elindulnak a helyes műbírálat, az irodalmi ízlés továbbfejlesztésének útján. D eméljük, hogy a rendező szervezetek és a törvényszék tagjai alapos felkészülésükkel, megértve a kezdeményezés jelentőségét, mindent megtesznek a „tárgyalás" sikeréért. Van azonban még egy igen jelentős feltétele a teljes sikernek: az olvasók gondosan, bírálva olvassák el a „Tiszatáj" legutóbbi számának szépirodalmi részét, hogy ha nem is fér be mindenki a kultúrotthonba, hogy hozzászólhasson, legalább a „Délmagyarország"-ban olvasható „törvényszéki tudósítás"-t haszonnal olvashassa. Nacsády József HÍREK — Az Asztalos KSZ multévi termelésének 98 százalékát közületek részére teljesítette. Ebben az évben a lakosság számára kiszélesítette tevékenységét. Konyha- és hálószobabútorok gyártása mellett a kislakások építéséhez ablak-, ajtókereteket készít. Javító hálózatát kibővítette. — Az Ecsetgyár gyártmányait eddig a Nagykereskedelmi Vállalatok részére adta át. Előterjesztésükre a Városi Tanács engedélyezte, hogy a vállalat a szerződésekben lekötött mennyiségen felül gyártott árukat a helyi Kiskereskedelmi Vállalatoknak átadhatj^és értékesítheti. — Ma délelőtt fél 11 órai kezdettel a Szabadság Filmszínházban -Most kezdődik a tánc ...» címmel vendégszerepel a Holéczy együttes. Közreműködik: Ákos Stefi és Putnoki Gábor. Műsoron: Gershwin: Részletek a Kék rapszódia című filmből; Strauss: Parafrázis; Nagy Imre: tapasztalatcsere, operettdalok; Heves: vizes lakás (tréfa); Pogány: Mit tegyek; Horváth: Egy boldog év, táncdalok; Dalcsokor népek dalaiból, táncegyveleg stb. Városunk közönsége nagy érdeklődéssel várja Holéczy Ákos és együttesének szereplését. A műsoron konferál Halász Tivadar. Az egészségügyi minisztérium felhívása Az egészségügyi minisztérium felügyelete alá tartozó Zója cscesemőgondozóképző iskolában (Budapest, VIII. Szentkirá!yi-u. 7.) tanfolyam indul. Az iskolára jelentkezhetnek mindazok a 18—30 év közötti egészséges nők, akik a csecsemőgondozó.női pályára hivatást éreznek és az általános is kola nyolc, de legalább hat osztályát elvégezték. A felvételt május elsejéig irás ban kell kérni az iskola vezetőségétől. A kérvényhez születési anyakönyvi kivonatot, utolsó Iskolai, hatósági, vagyoni és lakóhelyszerint illetékes körzotorvosj bizonyítványt. valamint sajátkezűiig írt részletes önéletrajzot kell csatolni. Az iskola időtartama egy év. Ezalatt az idő alatt lakást, toljes ellátást és huvi 116 forint tanulmányi segélyt kapnak a hallgatók. Az iskola elvégzéso után a csccscmögomlozónők elhelyezéséről nz egészségügyi minisztérium gondoskodik.