Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

"vasárnap, 1954. ÁPRILIS 18. 5 DELM9GY&R0RSZAG ípüto. UavánUtót ^"wvvwvwvvyyy^ Megindult- a víz a Keleti Főcsatornába Többéves áldozatos munka után elkészült a Tiszalöki Duz­zasztómű. Mérnökök, technikusok, munkások kezenyomán a Tisza­löki Duzzasztómű építkezése odáig haladt, hogy a közelmúltban le­eresztették a duzzasztógát vastábláit és a gát előtt keletkezett hatal­mas víztárolóból megindult a víz a Keleti Főcsatornába, hogy életet vigyen a szomjas tisztántúli földekre. kp iWM i A Tiszalöki Duzzasz tómű látképe .« vr. i - wémmm MHRH nssjisah A Keicíi Főcsatorna hídja Tiszaiöknél KATONA JÓZSEF 124 ÉVVEL EZELŐTT szülővá­rosában, Kecskeméten elhunyt a legnagyobb magyar tragédiaíró, anélkül, hogy «Bánk-bán—ját, a legjobb magy3r tragédiát, színpa­don láthatta volna. Katona József­nek még a halál.? is tragikus volt. Szülei kölcsönpénzen tudták csak eltemetni. A Nemes Tanács bizo­nyító adatok nélkül, becsületessé­gét kétségbevonva, halála napján zár alá vette irományait és a hi­vatalában talált értékeket. Bánk­bán szavai: u ,,Az angyal, mclv jecyezte Botlásaimnak számát . . . Könnyes szemekkel törölte kl Nevemet az élet könyvéből" i— az ő sorsát is példázzák. Katona József 1792 november 11-én született Kecskeméten, ab­ban az évben, melyben a pesti ma­gyar színjátszó társaság Kelemen László igazgatásával a budai nyári színkörben az első évek viszontag­ságai után újjászületett. Katona élete egybefonódik a német színé­szet elleni harccal és a magyar nemzeti színészet megteremtésének hősi erőfeszítéseivel. Katona Kecs­keméten járt gimnáziumba, a filo­zófiai tanfolyamot .megfelel a mai általános gimnázium III—IV. osz­tályának) Szegeden és Pesten vé­gezte el kitűnő eredménnyel, (ér­demes volna szegedi tanulmányai­nak nyoma után kutatni). Gimná­ziumi tanulmányainak elvégzése után a jogra iratkozott, ügyvédi oklevelet szerzett, de szive a szín­padhoz húzta. A Hacker-szálló, J majd a Rondella színpadán Békési József név alatt többször szerepelt mint -delectans actor-. Kortársai különösen a -Hamlet-—ben dicsé­rik. Szerepei közül ez volt rá leg­nagyobb hatással. Színészi és ren­dezői működése mellett 1811— 1815-ig 5 fordított drámával és 13 eredeti darabbal gazdagította a magyar játékrendet. E művei kö­zül főleg a -Jeruzsálem pusztulá­sa-* című drámája jelentős alko­tás. Itt mutatkozik meg legjobban tehetsége. -Rózsa- című vígjátéka — az első magyar helyzetvígjáték — azt mutatja, hogy az élet ko­mikus helyzetei iránt is volt ér­zéke. FORDÍTÁSAI és első drámái mind csak előkészület volt a -Bánk-bán—hoz. A -Bánk-bán—t 1815 nyarán beküldte az -Erdélyi Múzeum- kolozsvári pályázatára. És ezzel kezdődött az író életében a csalódások hosszú sora. A bírá­lók meg se említik művét. Katona barátjának, Bárány Boldizsárnak a -Rosta—ja alapján átdolgozta mű­vét és 1821-ben kiadja. Színészba­rátai elő akarják adni az új tra­gédiáját, de a cenzúra betiltja. Ka­tona a -Tudományos gyűjtemény­ben megjelent -Ml az oka, hogy Magyar Országban a Játékszíni Költőmesterség lábra nem tud kapni- című értekezésében szenve­délyes élességgel kel ki a cenzúra ellen. -Én vagyok Bánk, vagyok Feliczián, mikép lehessek én csak tűrhető mértékben is az, ha min­den harmadik felkiáltásnál a gon­dolat, hogy csak író vagyok, kiver énemből?- A sebzett költő azt a szabadságot követelte magának, mely nélkül nemzeti dráma nem születhet meg. Bánk bánja a XIII. század Magyarországának hű képe, de a XIX. század magyarjainak íródott. -A cenzúra, ha valahol, úgy bizonyára Magyarországon nyakát szegi minden szépnek és nagynak- — írja és színészettel, drámaírással felhagyva, mérhetet­len keserűséggel a szivében haza­megy Kecskemétre ügyésznek. A cenzúra nyakát szegte a legszebb­nek és a legnagyobbnak. Életének hátralévő néhány esztendejében már nem magának élt, hanem szü­leinek, városának, hivatalának és a népnek. A Tiborcok ügyét nem szolgálhatta művészetével, híven szolgálta a hivatalában. A sze­gény nép érdekében sokszor síkra szállt. Szókimondó, bátor magatar­tásáért és szorgalmáért a nép -ser­cegő pennájú Katonának- nevezte. a -bank-bán" diadalútja — a mult szomorú magyar sorsa — írójának halála után kezdődött. 1833-ban Kassán került először színre Udvarhelyi Miklós jutalom­játékára. A budapesti Nemzeti Színházban 1839 március 23-án volt a bemutatója, Egressy Gábor jutalomjátékára. Vörösmarty Mi­hály színikritikájában így ír a be­mutatóról: -Drámai, sőt színiha­tás tekintetében a mű ritka tüne­mény. Erővel teljes színmű-. Ma a -Bánk-bán-, a legnemze­tibb tragédiánk, színházaink ál­landó műsordarabja. Első megje­lenése óta több mint 35 kiadást ért meg. És ott, ahol Katona gyer­mekkorában nádas terült el, ame­lyet a szülőház ablakából annyi­szor elnézett, ott most a Katona József Színház áll, hirdetve nagy szülöttének halhatatlanságát. (k. l) Legyen a növénytermelési munkacsapat vezetője Kiss Mihály Az új belépők megbecsülése a Haladás tsz-ben A magastermetű, javakorabeli Kiss Mihály ott áll a szántóföldön és karjával előre mutat: — Látja földünkön azt a szép zöld tavaszi búzát? Azt már én is vetettem... Kiss Mihály az elmúlt hónapban, márciusban lépett be az üjszegedi Haladás termelőszövetkezetbe. Föl­det ő — Kiss Mihály — nem hozott be. De hozta rajongó szeretetét a föld iránt becsületességét és lelkét. Hányatott élete során sokat meg­próbált. Esztendőkkel ezelőtt — 1945 előtt — nagygazdáknál, kulákoknál cselédeskedett. Aztán 1945. után többfelé dolgozott, majd a Konzerv­gyár kertészetében talált munkát. Most meg, alig pár hete csupán, aláírta a belépési nyilatkozatot. Hogy miért állt a közös nagy csa­ládba? Ezt röviden az ő szavai nyo mán így lehet megfogalmazni: sze­reti a földművelést, tudja, hogy jó megélhetőségét munkája után meg­találja a szövetkezetben. Évek óta Újszegeden lakik Kiss Mihály. Ismerték már őt régebbről is a Haladás tagjai. És a legutóbbi közgyűlésen a tagság úgy határo­zott: legyen a növénytermelési mun­kacsapat vezetője Kiss Mihály. Na­gyon ért a gazdálkodáshoz, hát gyü­mölcsöztesse a tudását. Valami leírhatatlan érzés járta át Kiss Mihályt akkor, ott a közgyű­lésen. Lám, becsülik, s megbízzák fontos munkával. S ez a megbe­csülés nemcsak neki, hanem a töb­bi új belépőknek is szól. Este pe­dig, amikor hazament, s feleségé­nek elujságolta a nagy hírt, az örült, boldog volt. Az egykori űzött, haj­szolt cselédember egyik birtokosa lett egy szép nagy közös gazda­ságnak. Régi tagok és új tagok között nincs semmi nézeteltérés, semmi hiba. Ahogy járjuk a szövetkezeti i sem egyforma jelleműek, különbö­földet, összetalálkozunk a pirosfej­kendős, őszülő hajú Dékány Ádám­nével. ö már három éve tagja a szövetkezetnek és a növénytermelő munkacsapatban dolgozik. Szűcs Lászlóné, Szabó György öt eszten­deje szövetkezeti tag már, ők is a növénytermelök csapatában tevé­kenykednek. Vájjon irigykednek e ezek a régi tagok például Kiss Mi­hályra? Vájjon mondják-e, hogy most állt közénk és már munka­csapatvezető lett? Vagy: ezek is, — az új belépők — most jöttek kö­zénk, amikor nagyon egyenesbe jöttünk? Nem, nem mondanak ilyet! Dékány Ádárnné, ez a dolgos egy­szerű asszony őszintén így véleke­dik: — Nincs semmi eltérés a régi ta­gok és az új belépők között. Szere­tettel fogadtuk őket és örülünk an­nak, hogy saját jobb megélhetösé­gükért idejöttek. Kiss bácsi — így hívja a növénytermelési munka­csapaitvezetőt — a szakértelme, szorgalma következtében kiérde­melte, hogy csapatvezető legyen. Alacsony termetű ember Faragó István. Ö is néhány hete lépett a termelőszövetkezetbe. — Hogyan érzi Itt magát? — Jól! Beleilleszkedtem már itt mindenbe, megbecsülnek bennün­ket. Különböző módon, de lényegében azonos tartalommal állapíthatja meg Faragó Istvánhoz hasonlóan a tsz-ben márciusban belépett húsz új tag is. Később Szente Sándorné nevetve meséli el, hogy ő tavaly gyümöl­csöt szedett a Haladás tsz kertjé­ben. Belülről látta a közös életet és megszerette azt. Ma már szövetke­zeti tag ő is. Kerülnek azért száváitások a szövetkezetben. Az emberek ott zöek, öntudatra nézve is. Régi tag a régi taggal, régi tag az újjal, új tag az újjal is vitázik oly­kor-olykor. Ez cseppet sem hiba. Mert a vita nyomán születnek meg a helyes nézetek, tisztázódnak egyes kérdések. Megtörténik, hogy ez, vagy az, a szövetkezeti t.iy hú­zódozik egy-egy munka elvégte-é­től. Kifogásolja, hogy arra a mun­kára kevés a munkaegység, ő más munkát akar. Az üzemi pártszei­vezet népnevelői segítenek abban, hogy az ilyen és ehhez hasonló ba­jok is megszűnjenek cs minden tag megértse: a soron'.evü tennivalókat el kell végezni, az egyénnek is, a szövetkezeteknek is kár, ha egyik­másik tag húzódozik ettől, vagy at­tól a munkától. A növénytermelők a kapások te­rületét egyénekre *s 'elosztják. Ez helyén való jó dolog, mert így mé­lyül el a tagság felelősség érzete, jobban kibontakozik képességük, Persze, a munkacsapatvezető, Kiss Mihály is dolgozik. Nem is akár* hogyan, példamutatóan. A Haladás tsz bérkertsori irodá" jában az elnök: Fodor István nézi a könyvből, hogy melyik tagnak mennyi a mun* kaegysége. Újabb pénzelőleget osz­tottak a minap. Régi tagok új, be­lépők kaptak előleget. Május else­jére újból osztanak pénzelőleget, a végzett munkaegységek arányában. Ezzel a Haladás tsz-ben ezévben negyedszer adnak pénzt. — Van is ám nálunk becsülete a munkaegységnek, — így mondja az elnök. S új tagok és régiek együt­tes munkája nyomán tovább erősö­dik a szövetkezet. Szaporodik a a nagy becsületű egység. (morvay) vÍ4MQalnuid munkával, dók pAÓ&áual kédiüít a kultúiue>use*uj- vómaí &emdató{ána a Konzervgyár kultúresoporija Éppen jókor jön az elvtárs — köszönt rám a szakszervezet bizal­mija —, együtt van a csoport tel­jes létszámmal. Holnap a Rádiótól jönnek hozzánk. Egy kis próbát tartunk. A kultúrterem valóban zajos. Hatvan ember nyüzsög itt vidáman beszélgetve, kisebb-nagyobb cso­portokban. Az együttest már ismerem. Az elmúlt hónapban, a területi verse­nyen láttam őket először szere­pelni. Elsők is lettek a csoportban. De hírből már 1953 óta ismerem őket, mert akkor nyerték el az ÉDOSZ által rendezett kultúrver­senyen az első díjat. A -Tápéi la­kodalmas- című népijátékuk min­denütt nagy sikert aratott. — Honnét szerezték az anyagot a -Tápéi lakodalmas—hoz? — kér­dezem egy nyurga legénytől. — Ezt bizony mi mag-unlí cdinálluk — mondják többen is. — Tudniil­lik a csoport több mint fele- tápéi. Kimentünk hát szabadidőnkben Tápéra, Ács Gyuri bácsihoz. Acs Gyuri bácsi évei bizony már hat­van körül járnak, de azért tagja az együttesnek. Ács Gyuri bácsi­val azután elmentünk a tápéi öre­gekhez. Elbeszélgettünk velük, majd bemutatták régi táncaikat. Mi meg jól megfigyeltük ezeket. Sőt meg is tanultuk. Itthon az­után még javítgattuk és csiszol­gattuk azokat, s a végén, már mi örültünk legjobban a táncoknak. Már a színpadon is vannak a pá­rok. Rázendít a zenekar, koppan­nak a csizmasarkok. Kezdődik a lakodalom. Megelevenedik az ősi népszokás. Jönnek a vőfélyek. Kérik a lányt. Viszik is gyorsan a vőlegénnyel együtt esküvőre. Mikorra vissza­jönnek, már felkészült a ház a vendégek fogadására. A derűs jó­kedvbe ezután az 1848-as időkből való -Kard-tánc- hoz új színt. A tánc, így hagyományszerint feldol­gozva CM lükálkéfie az ősi tápéi lakodalomnak. Majd ismét a menyasszonyra kerül a sor. Következik a menyasszonytánc — és lassan a fináléban az egész színpad összeolvad egy táncoló, színes rózsacsokorrá. A tánc négy képből áll. Minden kép jellegzetesen más és más, de mégsem megy az egyöntetűség ro­vására. Változatos és ötletes. Elő­adása és koreográfiája hiteles és meggyőző. önkéntelenül tapsolok most _ is, amikor befejezik. Amint a csoportban körülnézek, olyan ismerősöket is látok, akik­kel már a munka közben is talál­koztam. Mintha a gondolataim éreznék meg — egy barna asszony megszólal: — Büszkék vagyunk mi az együt­tesre amúgy is, nemcsak a tánc miatt. Hat sztahánovista van köz­tünk. Minden tag kiváló dolgozó, mert mindegyik 100 százalékon fe­lül teljesíti normáját. Köztünk van Miklós Anna is, az Élelmezési ipar legjobb dolgozója, Vincze Etel és Homonnai István elvtársak pedig még a berlini VIT-en is szerepel­tek. A tánccsoport tagjai kivétel nélkül mind fizikai dolgozók. Sidlóczki elvtárs, az üzem kul­túrvezetője elmondja, hogyan ké­szülnek a döntőre. — Szorgalmas munkával, sok próbával. A próbák alatt állan­dóan beszélgetünk a verseny ko­molyságáról. A csoport fegyelmé­nek és pontosságának nagy jelen­tőséget tulajdonítunk. I Ahogy befejezi beszédét Sid­lóczki elvtárs, a párttitkár megér­kezik. Egy szépen bekötött könyvet hoz. A szereplések könyve ez. Ahogy lapozgatom, városok és falvak ne­vei látszanak szép egymásutánban* mindenütt egy-egy kódiÁntá 4.M, és megjegyzés. Az utolsó írás oro­szul van írva. Gyönyörű betűk. Egy pillanatig meglepődve nézem, majd felfedezem az alján a magyar fordítást: --Köszönet a jó előadás­ért, melyet nagy megelégedéssel néztünk meg. Igor Mojszejev-. A szegedi vendégszereplés alkalmá­val Mojszejevék előtt a Konzerv­gyár kultúresoportja is bemutatko­zott. A megjegyzés igazán szép. A Konzervgyár kultúrcsoportjá­nak eddigi tevékenysége azt bizo­nyítja, hogy alapos, jó munkát vé­geznek, s bizonyosan nem marad el a j<7 munka jutalma, a szép si­ker a most lezajló kultúrversenyen. Bánfalvi József R kongresszusi versenyben máius 1. tiszteleiére négynapos műszakot tartunk A 82-es számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói a kongresszusi versenyben eddig is jó eredmé­nyeket értek el. Ezeket az ered­ményeket most tovább akarják fo­kozni s ezért a kongresszusi ver­senyben négynapos ünnepi mű­szakkal akarják köszönteni május elsejét. Lelkes felajánlások szület­tek a munkarészlegeken, s elhatá­rozták, hogy április 27-től 30-ig tartják a munka ünnepét köszöntő műszakot. A tehergépkocsi-szerelő részleg felajánlotta, hogy május elsejéig 12 darab tehergépkocsin a II. szá­mú műszaki szemlét és az ezzel kapcsolatos javításokat elvégzik. Május 1-müszak alatt naponta egy gépkocsit a futó javítási munkála­tokon kívül II. számú műszaki szemlére vesznek. Az autóbusz­szerelő részleg május l-ig az I.—• II. számú műszaki szemléket 100 százalékra teljesíti. A műszaki dolgozók május else­jére az osztályon lévő gépkocsi törzskönyvek felülvizsgálatát, a hi­ányzó bejegyzések pótlását, azon­kívül az új műszaki ügyrend ál­tal előirt pótkocsi törzslapok felve­zetését vállalták határidő előtt. A gumiműhelyrészleg május 1 tiszteletére két újítást ajánlott fel. A villanyszerelő részleg szintén négy újítási javaslat beadását ter­vezi május l-ig. Az autószerelő ! részleg a felajánlott négy újftás­' ból már két újítást két nappal ez­előtt be is nyújtott. Csatári Istvánné flz afgán közvélemény hálája a Szovjeluniónak az árvizsúj«otta lakosságnak nyújtott segítségért Kabul (TASZS7,). Az Afganisz-1 amelyben kifejezte Dzsehansznr tani Vorós Félhold Társaság a I körzet árvízsújtotta lakosságának Szovjetunió afganisztáni nagykő-! köszönetét a kapott szovjet segít­vetéhez hivatalos levelet intézett, l Bégért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom