Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

VASÁRNAP, 1954. ÁPRILIS 18. 3 DELMHGYHRORSZTG A magyarországi vasutasok nagy sztrájkja Emlékexéa 1904 április 20-ra "I QA/1 április 20.án az ország saj­tója külön kiadásban közöl­te „Megállt a vasút — megállt a for­galom-. Éjféltől kezdve megreked­tek az utasok, az áruküldemények szállítása leállott és megállt a pos­taküldemények továbbítása is. , Az akkori „Szegedi Napló" ezt írta a nagy eseményekről: "így nem tarthat ez csak 24 óráig, vagy leg­feljebb 24 órákig-. Április 20-án reggel 36 ezer ember tagadta meg a vasúti szol­gálatot. Kipattant a mozdonyké­ményből az a gyujtószikra, amely lángralobbantotta az elkeseredett vasutasok bérkövetelését. Szegedre április 20-án a buda­pesti gyorsvonat nem érkezett meg. A 10 órakor induló 770. számú te­mesvári tehervonatot az akkori fő­nök, lovag Bekker Richárd veze­tésével kívánták elindítani, mert Stelczel Frigyes főfelügyelő, az ak­kori helyettes vezető minden Ígér­getése és szép szava ellenére a vo­natvezetők és mozdonyvezetők nem vállalták a vonat továbbítását. De a 770. számú és a fűtőházfőnök által vezetett vonat sem jutott kí­vül az állomáson, mert még bent az állomásban a szerelvényt le­akasztották a mozdonyról a sztráj­kolók. ügy másik napion a reggeli •^órákban Temesvárról Sze­gedre érkező személyvonat moz­donyvezetője megtagadta a vonat továbbítását Budapest felé. Szintén a fűtőház egyik mérnöke ment fel a mozdonyra, de amikor elindult az utasokkal megrakott személyvo­nat, 200 méter után meghúzták a vészféket. Az állomáson készenlét­ben álló rendőrség vezetője, Po­tyomki Miklós rendőrbiztos meg­vizsgálta a vonatot, kereste a tet­test, de ott csak békésen szundi­káló utasokat talált. Az újraindítás után 50 méterre újra meghúzták a vészféket és az utasok Szeged Rendezőről visszatértek a városba, mert leállt a vonat. Ezekben az órákban megszűnt a kapcsolat Bu­dapesttel, a táviró sem működöt.. A sztrájkolók keze eljutott ide is. Ugyanez volt a helyzet Szeged többi állomásán, Szeged Rókuson és Újszegeden is. Érdekes történet játszódott le a sztrájk kitörésértfek Yláb járt" Szeged állomáson. Stelczel főfelügyelő, üz­letvezető helyettes minden szókin­csét igénybevéve finoman iparko­dott csillapítani a szegedi sztrájko­lókat. Figyelmeztette a mozdony­vezetőket és vasutas dolgozókat, hogy gondoljanak a családjukra, és kérte, hagyják abba a sztrájkot. De a sztrájkoló vasutasok éppen a családjukra való gondolóst vették alapul a követeléseknél és semmi­féle rábeszélésnek nem volt ered­ménye. 1 ászai Mari, az akkori ünne­«' pelt színművésznő, aki Sze­geden tartott műsort, könyörgött a vasutas dolgozóknak, hogy vigyék fel Budapestre, mert neki ott fel kell lépni. 300 forintot ígért annak a vasutasnak, aki felviszi. Az udva­rias, de elvük mellett kitartó va­sutasok közül küldöttség kereste fel Jászai Marit és tudomására hozták, hogy a szegedi vasutas dolgozók közül senki sincs, aki elvállalná en­nek a vonatnak a továbbítását. A sztrájkot megtörni nem fogják, még előzékenységből sem. Ugyanakkor egy másik kis törté­net: egy szegény asszony pici gyer­mekével ittrekedt Szegeden. Nem tudott hazamenni falujába és ke­vés pénzével nem tudott mihez kezdeni. Elmondotta a sztrájkoló va­sutasoknak, hogy sem pénze, sem szállása nincsen. Erre a sztrájko­lók gyűjtést rendeztek a szegény asszony és gyermeke részére. Szép összeg gyűlt is össze és az egyik szállodában elszállásolták őket. 20-án délelőtt a sztrájkolók a szegedi állomástól az akkor "Kass« vigadóig (jelenleg Hungária) felvo­nulást rendeztek. A résztvevők mintegy ezren lehettek. A felvonu­lást a lakosság tapssal és éljenzés­sel fogadta. Az a szolidaritás, amely eltöl­tötte a magyar vasutas dolgozók egész táborát, kihatott a környező államokra, az osztrák államva­sútra is. A magyar állam a vasút­forgalom megindítása érdekében segítséget kért az osztrák állam va­sútas bizottságától, de ott megta­gadták a segítségadást. IkA agyarország kereskedelmi mi­nisztere, Hieronymi Károly különböző parancsokat osztogatott ki a sztrájk megszüntetésére a va­sutas dolgozóknak. Meg lehetett vol­na úgy is szüntetni a vasutas dol­gozók sztrájkmozgalmát, ha telje­sítik a bérköveteléseket — Tisza István miniszterelnök azonban azt mondotta, hogy szuronnyal és fegy­verrel, golyóval és akasztófával fogja megtörni a vasutas sztrájko­kat a bérkövetelésért. A Szegedi Napló április 21-i száma ezzel kap­csolatosan így ír: »az országnak nem szuronyra, akasztófára és go­lyóra van szüksége, hanem közle­kedésre, nem fenyegetésre, nem kornenburgi katonaságra és más egyebekre, hanem dolgozó vasuta­sokra. Azt a tisztességes fizetést kell biztosítani a dolgozóknak, a munkásoknak, amely biztosítja a megélhetést és biztosítja a gyerme­keik számára is®. Á prilis 20-án délután már elter­jedt a szegedi és budapesti sztrájkok híre és futótűzként ter­jedt el a sztrájk az egész ország területén. Az aradi vasutasok a kö­vetkező körsürgönyt adták le dél­után 4 órakor: "Az lesz az első vonat, amely az engedményeket hozza a vasutas dolgozóknak®. A vasutasok sztrájkja megmoz­gatott mindent és mindenkit az or­szágban. Április 21-én délután az akkori Mars-téren a laktanyában egy ezred katonaság készenlétben állott, majd századonként vonultak ki és a szegedi pályaudvart őrizet alá vették. A sztrájkolók hangulata ©nnek ellenére is nyugodt, magabiz­tos maradt. A sztrájktanyákon a vasutasok nyugodtan hallgatták a híreket, amelyek az ő követeléseik­kel kapcsolatosak voltak. A király 1904 április 22-én ki­rályi parancsot adott ki, amelynek értelmében a magyar állam terüle­tén lévő vasutasoknak szolgálatba kellett állni. Ez a parancs megtörte a vasutas dolgozók sztrájkját, mert a helyét el nem foglaló vasutast katonai behívóval fenyegették. A vasutas dolgozók szomorúan és elkeseredve vették kezükbe a vörös jelzőzászlót, do tudták azt, hogy lesz idő, amikor még egyszer felemelik a vörös zászlót a jogok kiharcolására és akkor a vörös zászló alatt eredményes lesz a har­cuk. A sztrájk letörése után megkez­dődött a megtorlás. Megindult a szegedi üzletvezetoség területén is az üzletvezetőség részéről a puha­tolódzás a vezetők személyének megállapítására. Amint ezek név­sora meglett, intézkedés is történt, — megindították ellenük a bűnvádi eljárást. így emlékezik meg az 1904-es vasutas sztrájkról Csajka József 70 éves nyugdíjas vasutas, aki 1900-ban kezdte a vasutasi munkát és a sztrájk idején Nyitra megyé­ben szolgált, mint váltókezelő: „aki katonasorba való volt, mind behív­ták katonának, a vonatokat kato­nai kürtszóval menesztették. Na­pokig nem volt egyetlen vonatköz­lekedés sem. Hat nap után indult csak meg a tehervonatok sorozata is®. sajka József emlékszik reá, hogy a vonatok ott álltak kint a vonalon, a nyílt pályán és mindenki igyekezett menni a gyű­lésekre. Elmondotta, hogy a buda­pesti "Tatterzálban® volt a vasutas naggyülés és itt bejelentette Bohus Mihály nevű rákosrendezői vasutas, hogy őt már el is bocsátották a vasúttól a sztrájk miatt. Emlékszik rá, hogy milyen rette­gésben voltak a dolgozók, sahasem tudták előre, hogy kit fognak el­bocsátani. Most már látja, hogy meg van az eredménye a hosszú harcnak, hiszen a mai vasutasok életében mutatkozik meg a harcok eredmé­nye. így végződött a vasutasok nagy sztrájkja 1904 április hónapban. Mi, mai vasutasok hálatelt szívvel gondolunk azokra a vasutasokra, vasutas apáinkra, akik kettős el­nyomás ellenére megmutatták a további harchoz az utat a vasuta­sok számára. "C1 s most a mi munkánkban az a vasutas, aki mindennapi tervteljesítésével és túlteljesítésé­vel folytat harcot a szebb és bol­dogabb életért, biztosítja a szo­cialista hazát építő népgazdaság részére, dolgozó népünk javára az áruküldeményeknek a gyors és pontos továbbítását, mert tudja, hogy pártunk és kormányunk sze­retően gondoskodik a dolgozó em­berről, gondoskodik a munkáját éberen és odaadóan végző magyar vasutasról. sziládi sándor SZEGED ÉLEIÉBŐL A tápéi Ady Endre tsz téglagyárában megkezdődött a munka A tápéi Ady Endre tsz tagjai évek óta saját tég­lagyárukban állítják elő építkezéseikhez, vala­mint a környék tsz-ei számára szükséges tég­lát. A tsz kilenc tagú kő­műves-brigádja már ki­javította a 12 kamrás égetö-kemencót. Eddig mintegy 80 ezer tégla készítéséhez ele­gendő anyagot bányász­tak. Előadás az ügyvédi Kamarában A Magyar Jogászszö­vetség Szegedi Csoportja rendezésében dr. Kovács István elvtárs, az MJSZ, főtitkára április 20-án, kedden délután hat óra­kor előadást tart a De­mokratikus Jogászok Vi­lágszövetsége bécsi kon­gresszusának tapasztala­tairól az Ügyvédi Ka­marában (Somogyi-u. 3.). Érdeklődőket szívesen látnak. Ha folytatódnak a kultúrverseny városi bemutatói Szombaton, április 17-én kezdődtek meg a művészeti verseny városi bemutatói. A körzeti be­mutatótól a mai napig két hónap telt el, így a kul­túrversenybe benevezett csoportoknak elegendő idő állt rendelkezésükre, hogy az első bemutatkozásuk alkalmával kapott bírálatok alapján elmélyültebb munkával készüljenek a városi bemutatóra. Tegnap, szombaton délután a színjátszók nyi­tották meg a versenyt a Textilművek kultúrtermé­ben, a Posta I., a Paprikafoldolgozp, az Ujszegedi Kender.Lenszövő Vállalat, a Jutaárugyár, az Or­vosegészségügyi Sznkszervezct, és a csoportokat vendégül látó Textilművek színjátszói szerepeltek. Ma, április 18-án a Nemzeti Színházban a tánccsoportok, zenekarok és az egyéni számokkal szereplők, a Szegedi Cipőgyár, a Textilművek, a Jutaárugyár, a Szövetkezeti Bizottság, a Csongrád­megyei Nyomda Vállalat, az Egyetem, a Szegedi Kenderfonó és a MEZÖKER tánccsoportjai mutat­koznak be. Egyik érdekesnek ígérkező eseménye a mai, városi bemutatónak, hogy a Zcnckonzervatórium­ban nemrégiben szerepelt Kodály-kórus bemutató éneklést tart. A számra nem kevés énekkar és tánccsoport mellett* résztvesznek népi-, esztrád-zenekarok és a Szegedi Kenderfonógyár fúvószenekara. Később a Szegedi Konzervgyár népi együttese, amely a „Tápai lakodalmas" című népijátékot mutatja be. Délután a Szegedi Kenderfonógyár kultúr­termében ismét a színjátszókra kerül a sor. Az Ál­lami Biztosító, a MEZÖKER. a Szövetkezeti Bizott­ság és a Szegedi Kenderfonógyár színjátszói mu­tatják be műsorukat. Dolgozók kérték — a tanács elintézte A Bérkert-utca 7. szám és a Dorozsmai-út 5. szám alatt lévő föld­művesszövetkezeti áru­dák vásárlóinak a vá­sárlók könyvébe bejegy­zett javaslataik alapján az illetékes szervek se­gítségével biztosította a Városi Tanács az összes árudákban a csomagolt finomliszt, kristály- és porcukor zavartalan áru® ellátását. A tanács üzeni Petri Béláné Csalogány-utca 7. szám és Vincze Györgyné, Főfasor 40., Temesvári Mihályné, Fürj-utca 55., Nyári Já® nosné és Borbély Fe­rencné, valamint a töb­bi aláíróknak, hogy a jövőben is bátran hasz­nálják a kritika fegyve® rét és észrevételeiket ír­ják be a vásárlók köny® vébe. Ezzel segítik az árudák fejlődését és elő® segítik a tanács VB munkáját is. TÖRÖK GABORNE osztályvezető A szegedi hűtőházat az idén tovább bővítik Az ötéves terv során többmillió forintos beru­házással épüli szegedi hűtőház nemcsak a város és környékét, hanem az ország más részét is el­látja fagyasztott hússal, gyümölccsel és zöldséggel, nyáron jéggel is. Most hentesárukat, gyümölcsféléket fagyasz­tanak — almából például hatvan vagonnyit tartó­sítottak ebben az idényben. A hűtött, mintegy ezer mázsa barackból gyümölcsvelőt készít majd a Sze­gedi Konzervgyár. A hűtőház dolgozói most a nyári zöldség- és gyümölcsfagyasztási, valamint a mélyhűtési fel­adatokra készülnek, s gyors ütemben javítják a gébeket, jégcellákat és egyéb fagyasztó berendezé­seket. Jól hasznosítják Albert Vilmosnak, a vállalat főmérnökének tapasztalafáit, . aki tavaly tanulmá­nyozta a Lengyel Népköztársaság fejlett hűtőipa­rát, s a hűtők tisztításánál, fertőtlenítésénél a réz­gálicos eljárás helyett újfajta kénezési módszert alkalmaznak. Ezzel mintegy felére csökkentik ezek­nek a munkálatoknak idejét. Uj eljárást, inten­zívebb előhűtést vezetnek be a zöldségféléknél. Az előhűtés és a hűtőtárolás szétválasztásával, a fa­gyasztóberendezés egyenletesebb kihasználásával meggyorsítják a fagyasztást. Különösen fontos ez például a zöldborsónál, mert ha gyorsan, friss álla­potban tartósítják, lényegesen javul a minősége. Az idén zöldborsót, kukoricát, uborkát, földi­epret mintegy 26 vagonnal mélyhűtenek majd. Ugy tervezik, hogy a nyáron megkezdik a fagylalt nagy­üzemi gyártását is. E feladatok megvalósítását jelentős beruházá­sok segítik. A mult hónapban fejezték be mintegy 120 ezer forintos költséggel a felvonó gépesítését. Még ebben az évben 200 ezer forint értékű hűtő­raktárat építenek s milliós beruházással iparvas­utat létesítenek az üzem területén. Dolgozó parasztok kongresszusi versenye Az űjszegedi Haladás termelőszö­vetkezet tagjai is újabb vállaláso­kat tettek a pártkongresszus tisz­teletére. Férfiak és asszonyok be­csülettel dolgoznak adott szavuk valóraváltásáért. A nagyszerű mun­kának, a kongresszusi vállalások teljesítésének szép példáját adta Berta Mihály, Kiss Jánosné, Mu­rányi Andrásné és Szögi Ferencné is, akik a kertészeti brigádban dol­goznak. Berta Mihály és Kiss Já­nosné egyetlen nap alatt 7800 pa­lántát ültetett ki, s így napi ter­vüket 190 százalékra teljesítették. Murányi Andrásné és Szögi Fe­rencné pedig egy nap alatt 7200 darab palántát ültetett ki a földre. A szegedi egyéni gazdák közül is egyre többen teljesítik a kongresz­szus tiszteletére tett vállalásaikat. Kibontakozóban van a dolgozó pa­rasztok párosversenye. Czirok An­tal, Felsővárosi feketeföldek 13. sz. alatt lakó nyolcholdas egyéni gaz­da hosszúlejáratú párosversenyre hívta ki Lele Antal, Felsővárosi feketeföldeken lakó 12 holdas kö­zépparasztot. Csányi Sándorné, Felsővárosi feketeföldek 150. sz. alatti négy­holdas egyénileg dolgozó paraszt­asszony hosszúlejáratú párosver­senyre hívta G;*/allér Sándor, On­csa-telep 23. sz. alatt lakó ötholdas gazdát. A párosversenyben álló dol­gozó parasztok nemcsak a tavaszi munkák jó elvégzéséért, hanem a beadás pontos teljesítéséért is foly­tatják a nemes vetélkedést, „ > Á fémgyűjtés hírei Szeged város általános iskoláinak fiataljai ed­digi fémgyüjtő munkájukkal is nagy szolgálatot tettek népgazdaságunknak. Ujabb kezdeményezések is születnek az eddigi eredmények fokozására. A rókusi általános iskola tanulói például versenyre hívták az összes szegedi iskolákat az 500 pont el­érésére. A rókusi iskolában Szirmay Erzsébet VI/A. osztályú tanuló máris 360 pontot gyűjtött össze, Hegyesi Etelka VII. osztályú tanuló 327, Lestár Eva VI/B. osztályú tanuló eddig 106 pontot szedett össze. A rókusi általános iskola felhívását a Béke­telepi, Csongrádi-sugárúti, Madách-utcai és móra­városi általános iskolák már el is fogadták. Bizo­nyára a többi iskolák is csatlakoznak ehhez a he­lyes kezdeményezéshez, A Béke-telepi iskolában Horváth György IV. osztályú tanulónak máris 189 pontja, a Madách-utcai általános iskolában Kollár János, VII/C. osztályú tanulónak 110 és Bárdos Já­nos, III/B. osztályú tanulónak 103 pontja van. A móravárosi általános iskolában Turi János VI. osz­tályú tanuló 107 ponttal szerepel a versenyben. Nagy lendülettel kapcsolódott be a vas- és fém­gyűjtés munkájába a Munkaerőtartalékok Hivatala 600. számú iskolája is. A Boszorkány-szigeten a Ti­szába fúródva fekszik egy 1944-ben lezuhant repü­lőgép A legutóbbi fémgyüjtő hónapkor már ki akarták ezt szedni az iskola ipari tanulói, de akkor nem kísérte szerencse munkájukat. Most a Bala­toni Hajózási Vállalat egy daruval siet az ipari ta­nulók segítségére. Ennek segítségével fogják a re­pülőgép roncsot kiemelni. Segítségükre lesz ebben a munkában a tűzoltóság és a honvédség is. Az algyői hídroncs kiemeléstől pedig Darabos József búvár fog eljönni, hogy ő is segítségére legyen a fiataloknak a roncs kiemelésében. Minden remény megvan arra, hogy egy héten belül az MTH ta­nulói lelkes munkája nyomán újabb nagymennyi­ségű színes fém jut a felszínre. Gyermekek öröme Ma egy hete zajlott le Szegeden a gyermekek hatalmas érdck'ő­dése mellett a Széchenyi-téri rollcrverseny. Képünkön az egyik cso­port győztese érkezik meg a célba Az élenjáró szegedi dolgozó parasztok hétfőn megbeszélést tartanak a tanácsházán Szeged élenjáró dolgozó paraszt­jai, a mezőgazdasági termelési bi­zottság tagjai hétfőn — holnap — délelőtt fél 10 órától megbeszélést tartanak a tanácsháza termében. A mezőgazdaság egyes soronlévő fel­adatait beszélik meg és határozzák meg a teendőket. , A Szeged mezőgazdasága előtt álló egyes feladatokról Nagy Ist­ván elvtárs, a Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhelyet­tese számol be. Ezután kerül sora vitára és ennek kapcsán a dolgozó parasztok meghatározzák a teen­dőket a bőséges termésért, a tava­szi feladatok mielőbbi jó elveszé­séért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom