Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-15 / 89. szám

DÍLMBGYBRORSZBG CSÜTÖRTÖK, 1934. ÁPRILIS 15. Elméleti tanácsadó Mezőgazdaságunk fejlesztésének néhány elvi kérdéséről A Szegedi Tudományegyetem MarxIzmus-Leninizmus Tanszí ke nemrég nyílt tanszéki viialilést rendezett a mezőgazdaság fejlesztésének problémáival kapcsolatosan. Előadást Nagy Lajos adjunktus elvtárs tartott. Az alábbiakban Nagv elvtárs előadásából közlőnk részleteket. í Az utóbbi két-három év gazdaságpolitikájában elkövetett hibák jórészt az elméleti kérdések tisztázatlanságára, továbbá egyes elméleti kérdések törtéhelmi körülményektől elvonatkoztatott alkalmazására vezethetők vissza. FI Az utolsó két-három évben nem kis jelentőségű hibák adódtak abból is, hogy elhanyagoltuk a politikának a gazdasággal szembeni elsőbbségéről szóló marxista tanítást. Lenin elvtárs ezt a tételt "... a marxizmus-leninizmus ABCnek« nevezte, amely téttel nemcsak az. osztálytársadalmakra, hanem a szocializmusra is érvényes. Mit jelent a politikának a gazdasággal szembeni elsőbbségéről szóló tanítás? Korántsem jelenti azt, hogy a politika mint felépítmény határozza meg a gazdaságot, mint alapot. Ez a tétel azt jelenti, hogy az osz• tályharc különböző formái közül a politikai harc a legfontosabb és > elsőbbséggel bir a gazdasági harccal szemben is. Minden osztály csak úgy tudja kielégíteni gazdasági szükségleteit, ha megszerzi a politikai hatalmat. A politika elsőbbségéről szóló tanítás a szocializmus építésének idején azt jelenti, hogy a politikának olyannak kell lenni, amely állandóan erősíti a munkás-paraszt szövetséget, mint a proletárdiktatúra alapját. Az elmúlt néhány esztendőben nem egyszer megfeledkeztünk erről. Akkor, amikor gazdasági okokból gyorsan fejlesztettük a szövetkezeti szektort, megfeledkezve arról, hogy az kedvezőtlenül hat a munkás-paraszt szövetségre, megfeledkeztünk akkor, amikor gazdasági meggondolásokból olyan mértékben növeltük a beszolgáltatás mennyiségét; amely lazította a munkás-paraszt szövetséget. Vagy ennek a tételnek az elhanyagolását mutatta az is, hogy a kulákgazdaságok korlátozó* sáten' á ""gá'ídaááfei. korlátozás mellett a politikai harcot szűk térre szorítottuk. Ez megmutatkózott abban, hogy gazdaságpolitikánk sok esetben nem támaszkodott a szocializmus gazdasági törvényeinek ismeretére és tanulmányozására. Nem vettük eléggé figyelembe a szocializmus gazdasági alaptörvényének lényeges vonásait. Ezért dolgozó népünk életszínvonala az utóbbi években nem emelkedett, hanem némiképpen csökkent. Az életszínvonal csökkenése megmutatkozott abban, hogy azok az árpolitikai változások, amelyek az elmúlt évben bekövetkeztek, nem hatottak növelóleg dolgozóink reáljövedelmére. A bérszínvonal növekedése nem tartott lépést az árszínvonal növekedésével. Az életszínvonal alakulására kedvezőtlen befolyással volt egyes ipari termékek nem kielégítő minősége. A lakásépítés elmaradása a fejlődés általános színvonalától szintén ilyen Irányban hatott. Az életszínvonal csőkkenése viszont gátolta a munka termelékenységének növekedését, mint a szocializmus gazdasági alaptörvényének egyik fontos követelményét. Az életszínvonal alakulásával kapcsolatban nem bizonyultak elfogadhatónak azok az adatok, amelyeket adatszolgáltatási szerveink nyújtottak. Az életszínvonal alakulásának vizsgálatánál először is figyelembe kell vennünk azt, hogy az életszínvonal növekedése több tényezőből tevődik össze: többek között az anyagi, az egészségügyi, a szociális és kulturális színvonal növekedéséből. Az életszínvonal növekedéséről akkor beszélhetünk, ha mindezek a tényezők egyidőben növekszenek. Másodszor: a szocializmus építése időszakában a dolgozók tudatában legtöbb esetben úgy jelenik meg az életszínvonal növekedése, hogy milyen anyagi helyzetük, tehát hogyan elégítjük ki anyagi szükségleteiket. Ezért fejlődésünk jelenlegi szakaszában a többi tényezők elhanyagolása nélkül feltétlenül fontos erre nagyobb figyelmet szentelnünk. Harmadszor: az egyes cikkek fogyasztásának növekedéséből sok esetben nem lehet következtetnünk kielégítő pontossággal az életszínvonal általános alakulására. Ugyanis sokszor előfordul az, hogy egyes cikkek fogyasztásának növekedésével más cikkek fogyasztásának csökkenése jár. Valószínű az, hogy a lakosság osztályösszetételének változása és egyéb okok miatt a fogyasztás szerkezete megváltozott. egyes cikkek fogyasztása csökkent. Az életszínvonal növekedésére vonatkozó adatokat legtöbbször az állami és szövetkezeti áruforgalom területéről szerezték be adatgyűjtő szerveink. Azonban tévedés azt hinni, hogy az életszínvonal emelkedése azonos az áruforgalom növekedésével. Miért? Az áruforgalom növekedése több tényezőtől függ. Függ: először az egy főre eső reáljövedelem növekedésétől; másodszor a fizetőképes keresők számának a növekedésétől; harmadszor a piacról élő lakosság és az önellátók arányától. Hogyan alakult nálunk a helyzet az ötéves tervben, különösen a terv megemelése után? A reálbérek nem emelkedtek, sőt bizonyos esetekben csökkentek. Ezzel szemben nőtt a fizetőképes keresők száma (nők bevonása a termelésbe). Ugyancsak nőtt a piacról élő lakosság száma az önellátók rovására, hiszen ismeretes, hogy parasztságunk egy része helytelen gazdaságpolitikánk következtében elhagyta földjét, vagy ha nem is hagyta el, a magas beszolgáltatás miatt olyan árut is kénytelen volt vásárolni, amelyet maga 'is termelt. így adódott az a helyzet, hogy a reálbérek csökkenése ellenére nőtt az áruforgalom. Mennyiben sértettük meg a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvényét? Nem volt megfelelő többek között az arány a felhalmozás és a fogyasztás között. A felhalmozást a fogyasztás rovására aránytalanul megemeltük. A Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusa a nemzeti jövedelem alakulását úgy irányozta elő, hogy az az eredeti 63 százalékról 130 százalékra emelkedik. Ez a növekedés lehetővé tette volna a 85 milliárd forintos beruházást és az életszínvonal 50 százalékos emelését. A nemzetjövedelem növekedése azonban npm. érte el az előbb említett színvonalat. Beruházási tervünket pedig teljesíteni akartuk. Ennek feltétlenül a termelés és fogyasztás közti aránytalansághoz kellett vezetnj., , A másik aránytalanság az^, jpjar és a mezőgazdaság között f"iött létre. Sok esetben nem vettük figyelembe eléggé a munkaszerinti elosztás törvényének kívánalmait sem. Mégpedig azáltal, hogy több esetben a túlórák nem kerültek kifizetésre, esetenként a bírságok nem voltak elég megokoltak. Ezen törvény megsértését jelentette az is, hogy egyes bérkategóriákban aránytalanul alacsony volt a bérszínvonal és azáltal is, hogy több esetben a káderek elosztásánál nem vettük figyelembe az illetők szakképzettségét. Az átmenet időszakának egyik fontos törvénye az árutermelés szélesebb köre miatt az értéktörvény. Sok esetben ennek kívánalmaival sem számoltunk. Ennek a törvénynek a megsértése magával hozza az anyagi érdekeltség és a jövedelmezőség elvének a megsértését. Az értéktörvény lényege az, hogy az áruk a beléjük foglalt munka mennyiségének megfelelően cserélődnek. Ennek a figyelmen kívül hagyását jelentette egyesbeszolgáltatási árak alacsony volta, a beszolgáltatás túlzott mértéke, a szerződéses termelés árainak alacsony megállapítása. M Elméleti munkánknak másik fogyatékossága volt egyes gazdasági törvények dogmatikus, a feltételtől elvonatkoztatott alkalmazása. Így a termelőerők és termelési viszonyok feltétlen összhangjának a törvénye kétségtelenül megköveteli a mezőgazdaság szocialista átszervezését. E törvényt azonban dogmatikusan kezeljük, ha erőltetjük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Különösen helytelen ez akkor, amikor a parasztság önkéntes elhatározása még hiányzik, mikor még lehetőségek vannak a kisárutermelésben, amikor nincsenek még meg az átszervezés előfeltételei. Az új termelési viszonyok ilyenmódon való kialakítása akadályozója a termelőerők fejlődésének. A gazdasági törvények alkalmazására is vonatkozik az, hogy a fejlődés befejezetlen szakaszait nem lehet átugorni. Továbbá az, hogy a törvények alkalmazásánál a valóságos viszonyok igen alapos tanulmányozásából kell kiindulni. A szocializmus gazdasági törvényeinek megsértéséből nem szabad azonban azt következtetnünk, mint azt egyesek teszik* hogy nálunk nem is érvényesültek ezek a gazdasági törvények. Ez a nézet közel áll a szubjektív idealizmushoz, hiszen a törvények megsértését azonosltja a törvény érvényének megszüntetésével. Mindazok az eredmények, amelyeket eddig elértünk, csak azzal magyarázhatók, hogy működtek a szocializmus gazdasági törvényei és ezekkel számoltunk is gazdaságpolitikánkban. Az, hogy megszűnt nálunk a munkanélküliség, hogy viszonylag lassabban fejlődő élelmiszeriparunk termelése 2.5-szeres, könnyűiparunk termelése pedig kétszerese az 1938-as színvonalnak, ez népi demokráciánk erejéről, a szocializmus gazdasági törvényeinek uralkodásáról tanúskodik. Helytelen gazdaságpolitikai intézkedésekkel csupán korlátoztuk a szocializmus gazdasági törvényének . hatókörét. 0 Az 1953. júniusi párthatározattal "a szocialista építés új szakaszába léptünk®. A szocialista építés új szakaszának lényegével -és fő -vonásaival kapcsolatban több téves meggondolással találkozunk. Egyesek szerint az új szakasz lényege csupán abban van, hogy fejlődésünk ütemét az előzőkhöz képest jelentősen lassítjuk. Bár kétségtelen, hogy az. ipar fejlődésének ütemét lassítjuk, ugyanakkor más népgazdasági ágak — így a mezőgazdaság is-— az eddiginél jóval gyorsabb ütemben fejlődik. Ezért az új fejlődési szakaszt csak az egyes népgazdasági ágak üteme alapján értékelni nem lehet. Más nézet viszont abban látja az új szakasz lényegét, hogy ezen időszakban térünk rá az új gazdasági politika alkalmazására. Ez sem megfelelő magyarázat, hiszen mi az új gazdasági politikát már attól kezdve alkalmaztuk, amikor népi demokráciánk betöltötte a proletárdiktatúra funkcióit. Vannak olyan nézetek is, amelyek az, új szakasz lényegét abban látják, hogy az ipar fejlődése helyett most a mezőgazdaság fejlődése került előtérbe, azért mert egy adott szakaszon belül nem lehet egyszerre sz ipart és a. mezőgazda" ságot is fejleszteni! Ez a nézet te-" háAjWt,. .tartja, hogy áz . ipar vezeti szerepe a népgazdaságon belül a mostani szakaszban megszűnik. Ez is teljesen tarthatatlan állapot, mert az ipar vezetőszerepe továbbra is megmaradt. Hiszen a szocialista termelés során az ipari munka mind nagyobb hányadát teszi ki a mezőgazdasági termékek előállítására fordított munkának. Jelenleg például a Szovjetunióban a mezőgazdasági termékekben foglalt munkának 50 százaléka ipari eredetű. E nézetek egyike sem fejti ki helyesen népi demokráciánk új fejlődési szakaszának lényegét és fő vonásait. Az új szakasz lényegét az a cél határozza meg, amelyet ebben a szakaszban el akarunk érni. Az új szakasz fő vonásait pedig azok az eszközök adják, amelyekkel a ki-, tűzött célt meg akarjuk valósítani Mi a lényege szocialista építésünk jelenlegi szakaszának? Az, hogy gazdaságpolitikánkban fokozottabban számolunk a szocializmus gazdasági törvényeinek, különösen pedig a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményeivel. A dolgozók anyagi és kulturális színvonala állandó fokozatos emelése, egyidőben a szocializmus építésének folytatásával — jelenti az új szakasz lényegét. A szocializmus gazdasági alaptörvénye az ember szükségleteiről való gondoskodást fejezi ki, azt, hogy legfőbb érték az ember. Éppen ezért a gazdasági törvények megsértése és különösen pedig a szocializmus gazdasági alaptörvényének a .megsértése azzal járt, hogy meglazult a kapcsolat a párt és. az állam, valamint a dolgozó tömegek között, továbbá a munkásosztály és a parasztság között. Éppen ezért az új szakasz lényegéből folyik, ennek lényegéhez hozzátartozik a párt- és állam, valamint a tömegek kapcsolatának, továbbá a munkásosztály és a parasztság szövetségének a megszilárdítása. Az új szakasz fő vonásait pedig azok az eszközök határozzák meg, amelyekkel biztosítani akarjuk a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését. Mit mond erről a Központi Vezetőség október 31-i ülésének határozata? -A mezőgazdaság lemaradása népünk jóléte emelkedésének fékévé, vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nekézA sevillai borbély — fájelőadásokon ÁLLAMI SZÍNHAZAINK egyik legnemesebb feladata a községek és a kisebb városok kultúrigényeinek kielégítése. A ' tájelőadások azonban nem kis feladatok elé állítják i-a vezetőséget, a színészeket és a műszakiakat. A vezetőséget a műsordarabok megválogatásával, a színészeket és a műszakiakat a tér szűk lehetőségeivel. Amikor most tájműsorának kissé felfrissítésére törekedve a Szegedi Állami Nemzeti Színház a közel kétszáz éves vígjáték felé fordult — nem választott rosszul.' Beaumarchais darabja ma is üde, szórakoztató, szellemessége elgondolkoztató, humora elevenbévágó. BEAUMARCHAIS, ez a ragyogó szellemű XVIII. századbeli francia, hányatott élete során mélységes társadalom- és emberismeretre tett szert. Munkáiban ragyogó ékesszólással, finom humorral és mély iróniával ostorozta és fedte fel a kor . igazságtalanságait. Egyrészt nyilt szókimondásával, másrészt burkolt célzásaival, amelyek a fennálló társadalmi rend és annak jellegzetes típusai ellen irányultak a jog nélküli harmadik rend előharcosónak számít. Népszerűségét két vígjátéka: "A sevillai borbély avagy a hiába való elővigyázatosság® és -Figaro házassága avaey egy napi bolondság® tetőzte be. (Az előbbiből Rossini, az utóbbiból Mozart írt halhatatlan dalművet.) A sevillai borbély útja nem volt göröngyök nélküli. Bár a Théatre Francais 1772-ben elfogadta, de csak 1775-ben kerülhetett színre, de akkor annál nagyobb sikerrel. A közönség nem ismerte fel azonban Beaumarchais eredeti mondanivalóját: az apátlan-anyátlan Figaróban csak a szerelmeseket pártoló vidám fickót látta, nem pedig a népet, amely föléjük kerekedik. Így történhetett meg, hogy azok a Baziliok, Bartolok és Almavivák tapsoltak a legjobban a nézőtéren, akiket Figaro ujjaköré csavart. Napoleon nem hiába jegyezte meg á feljegyzések tanúsága szerint: "Figaro már az akcióban lévő forradalom volt.® A SZEGEDI EGYÜTTES a darabot kedden este mutatta be meghívott közönség előtt a szegedi Közalkalmazottak Szakszervezetének kultúfötthonában, mintegy jelezve, hogy a vidéki kultúrotthonok kis színpadainak lehetőségeire méretezték a rendezést, a játékot és a díszletezést. És nyomban megállapíthatjuk, hogy a rendezőik, Horváth József és Kakuszi Imre jól, sok ötlettel rendezték a darabot, ha nem is hibátlanul. Feltétlenül fel kellett volna figyelniük: az első felvonás folyamán Figaro és Aimaviva hosszabb párbeszédéhek túl gyors ütemérq, amelyben Beaumarchajsnek jól irányított szónyilai elsikkadpak s még a pallérozottabb észjárású közönség sem fogja fel értelmüket. Vitatható a második felyonás nagy jelenetének beállítása: nem volt-e túl bohózat szerű? Szerintem megengedhető, csak egy a félő, hogy a sorozatos tájelőadásokon a közönség hangulata majd elragadja ,a színészeket. s ez a rendező figyelő, szeme ellenére túlzásokra fogja ragadtatni a szereplőket, ami viszont a darab rovására menrte. Sándor második és harmadik felvonásbeli díszlete elismerésre méltó,, az első felvonásé nem a legsikerültebb, —< igaz, az erkély megoldása nem könnyű. A mostani tömzsiségével kissé komikusan hat. A SZEREPLÖK KÖZÜL játékos kedvével, szép szövegmondásával és a darab mondanivalójának megértésével kitűnt Kovács Gyula, Figaro alakítója. Mindvégig érzékeltetni tudja, hogy a körülötte forgók lenézett bábfigurák kezében, akiket kénye-kedve szerint mozgat. Az ész diadalmaskodik a pénzzel tele ládák felett. Don Bazilionak megszemélyesítője, Karikás Sándor, nagyszerűen előadott rágalommonológjával megérdemelten kapott kirobbanó tapsot. Pálfi György Bartolo doktor nehéz szerepében jól aknázta ki az ellenszenves vonásokat, amelyek gyűlöletessé teszik kapzsiságát, erkölcstelenségét. Kovács János Almavivaja volt talán a leghalványabb. Nem éreztük játékában egyes esetekben a szerelemtől lángoló ifjút. A második felvonás is több lehetőséget nyújt számára a játékra, mint amennyit adott. Szép szövegmondása azonban az előadás egyik erénye. Rozina szerepében Kovács Mária alakítása1 aligha eshet kifogás alá. Kitörései tolmácsolták egy a végtelenségig elnyomott lélek Iázongását A SEVILLAI BORBÉLY tájelőadásainak nagyobb siker jósolható, mint a Vándordiáknak. Egy javaslatunk volna azonban a színház vezetőségéhez: a bemutatók előtt — éppen a darab mondanivalójának és érthetőségének érdekében — röviden ismertetni kellene az író életét, darabjának célkitűzését és a kort, amelyben fogant s elindult sikerei felé. Az a néhány perc, amit erre szánnának, gazdagon gyümölcsözne Figaro társadalomkritikai mondanivalóinak megértésében. (sze) írók baráti találkozója Szegeden Kedden este a Szegedi írócsoport klubhelyiségében az írók baráti találkozását rendezte meg a Csongrádmegyei és Szeged városi Békebizottság mellett működő kulturális bizottság. A baráti találkozón Nemes György, az Országos Béketanács osztályvezetője is részt vett. A baráti beszélgetést Dér Endre, az írócsoport titkára nyitotta meg. Utána Varsányi Péter Pablo Ne-' ruda "Ébredj favágó® című költeményéből olvasott fel részleteket, majd Nemes György bevezette a baráti beszélgetést. Ezután megkezdődött a beszélgetés. Az írók, költők elmondták véleményüket, problémáikat. Igen kedves, baráti körben folyt a beszélgetés. Befejezésül Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas szegedi író legújabb békeharcos novelláját olvasta fel. A Haladás tsz tagjai újabb válla'ást tettek a kongresszus tiszteletére Az űjszegedi Haladás termelőszövetkezet tagjai, brigádjai már teljesítették kongresszusi vállalásaikat. Most a brigádok és tagjai újabb vállalásokat tettric p gresszus tiszteletére. A kertészeti brigád vállalta, hogy az csszes ,ertészeti növényeket május 24-ig kirakják a földbe és az első kapálását is elvégzik. A gyümölcstermelő brigád a kongresszus tiszteletére 'tett újabb vállalásában arra tett ígéretet, hogy öt holdra faiskolát telepítenek május 24-ig. Az eddigi öt holdas faiskolájukat ugyancsak május 24-ig másodszor megkapálják, továbbá gyümölcsfáikat másodszor permetezik. Elültetnek a kongresszusig tízezer fenyőfa-csemetét. Másodszor megkapálják egy hold 400 négyszögölnyi rózsakertjüket. Osgyáni Antal tehenész arra adta szavát, hogy a tejhozamot- tehenenként és naponként egy literrel emeli. Számos szövetkezeti tag tott még egyéni vállalást. Országjáró mozga'om A pedagógusok szakszervezete az idei nyáron a nevelők számára lehetővé teszi, hogy országjáró mozgalom keretében közelebbről megismerjék hazánk természeti szépségeit, szocialista építésünk eredményeit. Ezért Pécsett, Miskolcon, Balatonfüreden és Budapesten turistaállomásokat létesítenek a pedagógusok és családtagjaik számára. A férőhelyek arányában a nevelők növendékeiket is magukkal vihetik. Az országjáró mozgalomban részvevőknek a szakszervezet kedvezményes szállást és étkezést biztosít, iparunkra támaszkodva fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásához... Ez a legközelebbi két-három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon®. Az új fejlődési periódus legfontosabb két. vonósa tehát a mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése* másrészt pedig a lélekzet-, vétel és az eredmények megszilárdítása a nehéziparban. Az új fejlődési szakasz tehát nem abban jelent újat, hogy letérünk a szocializmus építésének útjáról, hanem annyiban jelent újat, hegy más módszerekkel, az eddigiektől eltérő eszközökkel és eltérő ütemben folytatjuk a szocializmus építését. (Folytatjuk)