Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-15 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954. ÁPRILIS 15. -5 DELMRGYARORSZAG A balett gyöngyszemei Színes szovjet film a Szabadság-mozi műsorán A művészeti verseny városi bemutatója „A balett gyöngyszemei" című színes film három balett részleteit -mutatja be. Látjuk Csajkovszkij „Hattyúk tava" és Aszafjev „Bah­csiszeráji szökőkút" és „Párizs lángjai" című műveinek részleteit. A film azt a feladatot tűzte maga elé, hogy bemutatja a nézők előtt a szovjet balett legkiválóbb mestercinek nagyszerű művészetét. A filmben a Lenin-renddel kitüntetett Állami Akadémiai Nagyszín­ház balettművészeit, valamint a I.enin-renddel kitüntetett Kirovról el­nevezett Akadémiai Opera- és Balcttszinház tagjait látjuk. A filmet a Szabadság filmszínház ma mutatja be. Tudománnyal a népért 'A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rovata Újabb módszerek a szívbetegségek vizsgálatában ós kezelésében 'A régi belgyógyászt stetoskóppal, hallgatócsövei a kezében ábrázol­ták. Valóban, néhány évtizeddel ezelőtt az orvos a diagnózis felál­lításáhan a beteg panaszain kívül csaknem kizárólag a stetoskópra, a szív és a tüdő meghallgatására volt utalva. Azóta a sokirányú ku­tatómunka eredményeképpen szá­mos új műszer áll rendelkezésünk­re a betegek vizsgálatában. Nagy­részt ezeknek' az új, pontosabb módszereknek köszönhető, hogy ma már nem egy betegséget kezdeti alakjában, kevésbbé ki­fejezett tünetek esetében is fel­ismerhetünk. A jobb diagnózis pedig a kórké­|pok alaposabb megismerését és eredményesebb gyógyítását tette lehetővé. Ez a hatalmas fejlődés megmu­tatkozik a szívbetegségek kezelésé­ben is. A1 sok új eredményből csak egyik-másikat szeretnénk itt fel­sorolni. Itt van például a szívka­tóterezcs, a modern szívgyógyászat egyik fontos vizsgálómódszere. Nem­régen még a legmerészebb orvos sem mert volna arra gondolni, hogy eszközzel (katéterrel) nyúljon tele a szív üregébe, ma pedig ez a vizsgálat nemcsak teljesen fáj­dalmatlanul, hanem — mint ezt több ezer eset bizonyítja — jóformán minden veszély nélkül vihető keresztül. Hogyan törtiánik a .szívkatéterezés* A katétert, ezt a műanyagból ké­szült vékony és hajlékony csövecs­két az orvos bevezeti a beteg ka­vernájába és miközben röntgener­nyö alatt figyeli a csövecske elhe­lyezkedését, óvatosan tovább viszi riz ér belsejében a jobb szív pit­varába ós innen a kamrába. Ha a katéter végét megfelelő eszközök­kel kapcsoljuk össze, úgy tájéko­zódhatunk a szív üregeiben ural­kodó vérnyomásról. A katéteren keresztül pedig ugyanezen helyek­ről a vizsgálat céljára vért vehe­tünk, melynek analízise (különösen az oxygéntartalom meghatározása) ugyancsak hasznos lehet, elsősor­ban a beteg veleszületett sz.ivhibái. nak felismerésében. Ezek a vizsgálatok sok-sok be­tegnél tették már eddig is lehetővé a helyes gyógykezelés alapjául szolgáló pontos diagnózist, de ugyanakkor nagymértékben hozzá­járultak ahhoz is, hogy a beteg szívben uralkodó vérnyomásról, a sziv munkájáról, különböző körül­mények között megváltozott telje­sítőképességéről is többet tudjunk, mint azelőtt. Nem kevéssé fontos vizsgáló­módszer az angiocardiografia sem. Ennek a vizsgálatnak a lényege, hogy a beteg olyan jódtartalmú injekciót kap vénájába, amely a vérkerigés útján eljut a szívbe, illetve az érpálya különböző ré­szeibe és azok üregeit kitölti. Ha mármost röntgenfelvételt készítünk a szívről, illetőleg az erekről, ab­ban a másodpercben, amikor a jód. tartalmú úgynevezett kontraszt­anyag éppen kitölti a szív üregeit, akkor a felvételen a szív és az erek alakja- kitűnően kirajzolódik Eljutottunk az 1953-54. évi mű­vészeti verseny befejezéséhez. Az április hó 11-én a szegedi járás leg­jobbjai tartották bemutatóikat, áp­rilis 17-én és 18-án pedig Szeged város legjobb csoportjai versenyez­nek. A verseny körzeti bemutatóján a bíráló bizottság tagjai a helyszínen mutattak rá a hibákra és adtak útmutatást a hibák kijavítására. A csoportok ennek alapján fogtak hozzá a hibák kijavításához. A kör­zeti bemutatótól a mostani bemu­tatóig, két hónap telt el. Így az egyes csoportoknak volt ide­jük, hogy a kapott bírálat alap­ján alaposan feltudjanak ké­szülni a mostani bemutatóra. Azok a csoportok, amelyek patro­nálót igényeltek, megkapták. Ezen­kívül a legtöbb üzem felismerve a kultúra jelentőségét — megadta a lehetőséget ahhoz, hogy a csopor­tok nyugodtan kihasználhassák pró­baidejüket és hogy a csoportok tagjai meg is jelenhessenek a pró­bákon. Ilyen előzmények után jog­gal elvárhatjuk művészeti együtte­seinktől, hegy a mostani bemuta­tón az elmélyült művészeti bemu­tató alapján maradandó művészi élményt nyújtsanak. A városi verseny már 17-én dél­után kezdődik a színjátszó csopor­tok fellépésével. A Textilművek kultúrtermében szerepel a Posta I., az Ujszegedi Kender- Lenszövő, a Paprikafeldolgozó, az Orvosegész­ségügyi Szakszervezet, a Jutaáru­gyár és a Textilművek színjátszó csoportja. Mind a hat csoport olyan teljesítményt nyújtott már a körzeti versenyen, hogy a birálat alapján a hibákat kijavítva — ko­moly színjátszó teljesítményt vár­hatunk. A tánccsoportok, énekkarok, ze­nekarok és az egyéni számokkal szereplök 18-án délelőtt a Nemzeti Színházban mérik össze erejüket. Itt szerepel a Szegedi Cipőgyár, a Textilművek, a Jutaárugyár, a Ru­hagyár, a Szövetkezeti Bizottság, a Csongrádmegyei Nyomda, a Kon­zervgyár, az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat, a Szegedi Kender­fonógyár és az Egyetem tánccso­portja. Helyes volna, ha a tánccsopor­tok szólótánccal is próbálkoz­nának. Hányszor látjuk, hogy egy-egy mu­latság, lakodalom alkalmával egy jó hangulatban lévő férfi a tánco­lók közül előpattan és szólótáncot jár. Ezt eddig viszont nem láttuk csoportjainknál. Az énekkarok közül fellép az Új­szegedi Kender- Lenszövő Vállalat, a Szegedi Kenderfonógyár, a MAV a Városi Tanács, a Szövetkezeti Bizottság és a Postás Szakszervezet énekkara. Az énekkarok felké­szültségében éreztetni fogja hatá­sát az, hogy január hónapban megalakult az énekkar vezetők és énekkari felelősök munkaközös­sége. A legtöbb énekkarnál a kó­rus és a karvezetők megindították a rendszeres kótaismertetést. Érde­kessége lesz a versenynek az, hogy Kodály műveiből a nemrégiben igen nagy sikerrel bemutatkozott szegedi Kodály-kórus bemutató éneklést tart. A zenekarok közül szerepel a Konzervgyár és a Szegedi Kender­fonógyár népi zenekara, az Ujsze­gedi Kender- Lenszövő Vállalat szalonzenekara, az Orvosegyetem citera és esztrád zenekara, és a Szegedi Kenderfonógyár fúvós ze­nekara. A Konzervgyár népi együttese bemutatja a tápci lakodalmas című népi játékot, mellyel már igen nagy sikerrel szerepelt a körzeti bemutatón, a környező falvakban, Hódmezővásárhe­lyen és Kecskeméten is. Színesíti a bemutató műsorát az egyéni szereplők sora, akik művészi felolvasásokkal, szavalatokkal, szóló énekkel és hangszerekkel mutatják be tudásukat. Az egyéni szereplők között fellépnek az Állami Zene­iskola és a Zeneművészeti Szak­iskola növendékei is. 18-án délután a Szegedi Ken­derfonógyárban az Állami Biztosító, az Élelmiszerkiskereskedelmi Válla­lat, a Szövetkezeti Bizottság és a Kenderfonógyár színjátszó csoportja tart bemutatót. A versennyel azt akarjuk elémi, hogy magasabb fokra emeljük a művészeti munkát. A művészeti együttesek csak úgy tudják egyre jobban kielégíteni a dolgozók egyre növekvő kulturális igényeit, ha munkájukat minden területen igé­nyesség jellemzi. Waldmann József (a jód — mint nagyfajsúlyú anyag — erős röntgen árnyékot ad.). Az injestió beadása után különböző időpontban készített röngenfelvé­telek segítségével azt is megálla­píthatjuk, milyen a vérkeringés iránya, eltér-e a normálistól. Egész­séges emberben a vér a jobb sziv­félböl a tüdőbe kerül. Veleszületett szívbetegségekben viszont gyakran nyílás van a jobb és a bal szívfél között és így a vér a jobb szív­félből — a tüdő elkerülésével — közvetlenül ömlik a bal szívfélbe. A veleszületett szívbajoknak ez a fajtája angioenrdiográfiával és so­rozatos felvételekkel könnyen diag­nosztizálható. Ezek az eljárások, az általuk le­szúrt tapasztalatok ós ismeretek szükségesek voltak ahhoz, hogy el­juthassunk a szívgyógyászat forra­dalmi átalakulásához: a szívsebé­szet kialakulásához. Mikor kezeltük eddig a szívbete­geket? Csupán akkor, mikor a szív betegsége, például a billcntyűhiba, már szívelégtelenséghez vezetett, ha a beteg nehézlégv-és, fáradékonyság, vagypedig bokoduzzauat miatt kereste fel az orvost. Az orvosi kezelés ilyenkor is hatásos és a di­gitális — az évszázadok óta ismert szívszer — csodálatos javulást hoz. Ma azonban módunkban áll, hogy a veleszületett szívbajban vagy bil­lent.yűhibában szenvedő beteget már abban a stádiumban vegyük kezelés alá. amikor még jól érzi magát, amikor esetleg még nem is tud róla. liogy a szive nem egész­séges. Míg tehát eddig csak gyé>­gyítani tudtuk a szívelégtelenséget, a derompeosatiot, addig ma már — éppen a szívműtétek segítségé­vel — meg is tudjuk előzni azt. A szívműtétek a legszebb ered­ményt a veleszületett szívbaj és bizonyos szerzett billentyűhibák kezelésében adják. A szerzett szív­betegségek közül egyike a leggya­koribbaknak a bal visszeres szája­dé k szűkülete. Ez a hiba olymódon jön létre, hogy a rheumás láz kö­vetkeztében gyulladás,, majd hegs­sedés keletkezik a szívbelhártyán; a hegasedés által szűkül az a nyílás, amelyen át a vér a pitvarból n bal kamrába ömlik. Ebben az rsetben a. sebész belenyúl a szív üregébe és ujjával tágítja ki a összeszűkült nyílást, ilymódon szüntetve meg az akadályt, mely a vér áramlását a pitvar és a kamra között akadá­lyozta. Ez a műtét, amelyet már hazánkban is közel 100 esetben végeztek el — elejét veszi a szív­elégtelenség kifejlődésének. A szívsebészet bevezetésével te­hát a szívbetegei: kezelésében is fontos szerephez jutott a pre­ventio, a megelőzés. mely az orvostudománynak érté­kesebb, magasabbrendű eszköze, mint a már kialakult betegség gyógyítása. Ezért olyan nagyjelen­tőségű fordulat a szívbetegek el­látásában a sebészi beavatkozás, amelytől azt várjuk, hogy a jövő­ben a billentyűhibában szenvedők ezreit fogja megvédeni a Nzívelég telenség kifejlődésétől. Zs, T, dr, Gyorsítsuk meg a tavaszi sxánlást? A gépállomások közül továbbra is a mórahálmi, a traktoristák között Trenyik Pál árpádhalmi traktorist a vezet a megyei versenyben Lassan áprilist is magunk mö­gött hagyjuk és még mindig ha­talmas területek várnak Csongrád megyében felszántásra. A megyei tanács gépállomási igazgatósága tavaszi idénytervét eddig 42 száza­lékra teljesítette. A szántás meggyorsítása érde­kében nagy jelentősége van te­hát a gépállomások, brigádok és traktoristák versenyének. Az április 10-i értékelés szerint a gépállomások között az elvégzett talajmunkát alapulvéve 72.2 százalékkal a mórahalmi gépállomás vezet, de közvetlen nyomában van az árpádhalmi 70.5 százalékos eredményével. A csongrádi 63.5, a szentesi 61.7, a makói gépállomás pedig 58.1 szá­zalékra teljesítette eddig talaj­munka tervét. A versenyben utol­sók között van Sövényháza 26 5 és az óföldeáki gépállomás 32 száza­lékos tervteljesítéssel. A traktoristák versenyében to­vábbra is tartja az első helyet Trenyik Pál, az árpádhalmi gépállomás kiváló traktoristája 164.6 százalékos teljesítményé­vel. Második Mészáros Imre, ugyan­csak az árpádhalmi gépállomás traktoristája, aki 124 százalékra teljesítette tavaszi idénytervét. Harmadik Szenészi István (Árpád­halom) 118.6; negyedik Magyar Sándor (Mindszent) 115 százalékos teljesítménnyel. Érdekes azonban, hogy a legutóbbi dekádban az ár­pádhalmi Mészáros Imre cs vál­tótársa, Sóder István értek el legjobb eredményt. Mészáras dekádtervét 261, Sóder pedig 267 százalékra teljesítette. Az elmúlt dekádban Trenyik Pál a negyedik. A gépállomások brigádjainak versenyében az árpádhalmi gépállomás "Szabadság* bri­gádja vezet (brigádvezető: Ba­logh Antal), mert tavaszi ter­vét 85 százalékra teljesítette. Második az árpádhalmi gépállomás «Petőfi* brigádja 70 százalékkal (brigádvezető: Lévai András), míg a versenyben harmadik a mind­szenti gépállomás "Rákosi* brigád­ja 69 százalékos teljesítménnyel (brigádvezető: Szél István). Az el­múlt dekádban a legjobb ered­ményt viszont a királyhegyesi gép­állomás "Táncsics* brigádja érte el 228 százalékkal (brigádvezető: Nagy István). A nagy Kína új irodalma A kínai írók új Kí­na gazdaságának, kultú­rájának, művészetének cpitői közé az első so­rokba álltak, s mint Csaó Jang kínai író mondotta *a ncpi jellegű történetek és hősök ha­talmas áradat módjára törtek be a művészeti alketás minden terüle­tére". A kínai írók megfo­gadták Mao Ce-tung szavait: meg akarják al­kotni a kínai nemzet új kultúráját, mely így el­választhatatlan lesz az új politikától cs az új gazdasági rendtől. Az utóbbi időkben nagy­szerű müvek sora szüle­tett a népi felszabadító harcról, a néphadsereg haditetteiről, a munká­sok munkahőstettciröl és a falusi osztályharcról. Ezek az alkotások el­mondják, hogyan győz le a kínai nép, a nem­zeti elnyomók és a reak­ciós feudális erők elleni harcában minden nehéz­séget, hegyan alakult, edződik, s eközben ho­gyan emelkednek ki so­raikból az új, nagyszerű hősök. A mai kínai irodalom történelmet az 1919 "má­jus 4" mozgalom kezde­tétől számítja. Ez a moz­galom az ország haladó erőinek nagy imperia­lista ellenes összefogása volt. Az irodalom terü­letén ebből sarjadt a legkiválóbb kínai írók mozgalma az elavult iro­dalmi kánonok, az esz­mcnélkiili, szemlélődő esztétizmus ellen, az új realista irodalmi irány­zat megerősítéséért. A bonyolult, a néptől ide­gen irodalmi nyelven, a -vcnjaii" nyelven írták a müvek többségét, az új nemzedék írói szen­tesítették a* irodalomban a mai, korszerű "bajhua* irodalmi nyelvet, amely alig különbözik a nép nyelvétől. Ez érthetőbbé tette, s így közelebb hozta az irodalmat a néptömegekhez. Az új irodalmi moz­galom legkiválóbb kép­viselője, Lu Szin maga köré gyűjtötte Kína haladó íróit, s új útra vezette a kínai irodal­mat: a realizmus útjára, a nép szolgálatának út­jára. Lu Szin alkotó te­vékenységének két évti­zede alatt számos müvet alkotott, melyek híven beszélnek Kína életéről és harcba szólítják a né­pet elnyomói ellen. Az új demokratikus kínai irodalomért vívott harc kezdeményezői közé jog­gal sorolják az idősebb nemzedék olyan kiváló íróit, mint Kuo Mo-zso, Mao Dun é3 Din Lin. Kuo Mo-zso irodalmi és publicisztikai műveit ha­zafias szellem, az elnyo­más elleni izzó gyűlölet hatja át. Mao Dun "Haj­nal előtt" és "Selyem­fonó" című regényei a falusi osztályharcról szól­nak. A kínai népnek a ja­pán imperialisták ellen, a kuomintang klikk és amerikai gazdái ellen ví­vott felszabadító hábo­rúja új témákat és új hősöket hozott Kína iro­dalmába. Az írók tevé­kenyen részt vittek a nemzeti felszabadító há­borúban, tanították a tö­megeket és tanultak a néptől. Ezekben az évek­ben számos figyelmre­mcltó művet alkottak, amelyekben híven ábrá­zolták a nép életét és harcát. Ezek sorába tar­tozik például Csaó Su­li "Változások Lic Jac Zsuanban". ma Teng­Hszi-zsung: *A lüliangi hegyekben", Chao Ming: *Energia« című müve, mely elmondja, hogyan állítottak helyre egy ví­zierővcl működő áram­fejlesztőt és ennek során hogyan győzik le az osz­tályellenség cselszövé­nyeit, saját gyengeségei­ket és hibáikat, hegyan válik a dolgozók egy kis közössége a hatalmas Kína kiapadhatatlan energiájává. Ezek a mű­vek magyarul is megje­lentek. Az agrár reformról ad képet Din Lin "Felkelt a nap a Szangan folyó felett" című hazánkban is népszerű regénye, amelyikben az író be­mutatja a harcot, ame­lyet a pártszervezet a föld gyors és helyes el­osztásáért vív. A regény egy kínai falu egy hó­napjának történetéi ír­ja le. A kínai munká­soknak a munkához való megváltozott viszo­nyáról szól Cao Min író­nőnek "Mozgató erő" című 1948-ban megjelent regénye. 1949 júliusában, három hónappal a Kína? Nép­köztársaság kikiáltása előtt Pekingben összehív­ták az irodalmi és mű­vészeti dolgozók orszá­gos kongresszusát. Ez a kongresszus nagy ese­mény volt Kína irodal­mi életében. Megerősí­tette Mao Ce-tung 1942­ben adott iránymutatá­sait, és azt a feladatot állította a kínai írók elé, hogy alkossanak több müvet a. munkásosztály­ról, a munkához való új viszonyról. 1950-ben jc­jent meg Jeo Tao »Pró­baöntés" című elbeszé­lése és Kan Cso *HeJ­sipo szénbányáiban" cí­mű bányászregénye. A szerző magávalragadó írói erővel ábrázolja e regényében a Kommu­nista Párt cs a dolgozó tömegek elszakíthatat­lan kapcsolatát új Kíná­ban. A szovjet irodalom hatalmas megterméke­nyítő hatással van a kínai írók művészetére. Mao Tung. kínai író er­ről mondotta: — A szov­jet irodalom felnyitotta szemünket, a szovjet irodalom a mi idősebb testvérünk, akitől állan­dóan tanulunk. Kína népi irodalma a Kínai Kommunista Párt iránymutatása nyomán a nép felvilágosításáért, mind szebb életéért har­col.

Next

/
Oldalképek
Tartalom