Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t ^HWlWHiMMIIII MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A kongresszusig megszűntetik lemaradásukat a Bútorgyár dolgozói 'Az első negyedévi terv teljesí­tésével a Szegedi Bútorgyár dol­gozói is adósak maradtak az or­szágnak. A párt felhívó szavára összevont műszaki értekezletet tartottak a gyárban, amelyen résztvettek a legjobb eredményt elért dolgozók, sztahánovist-ák is. és megbeszélték, a hibák kijavítá­sának módjait: hogyan pótolják el­maradásukat. Az Ujszegedi Láda­gyár példáját követve elhatároz­ták, hogy letörlesztik első negyed­évi adósságukat a párt III. kon­gresszusáig. A bizalmiak összehívták a hoz­zájuk beosztott dolgozókat, ahol lelkes kezdeményezések születtek: pótfelajánlásokat tettek a kon­gresszusra, hogy a lemaradás megszüntetéséhez jó munkájukkal járuljanak hozzá Több dolgozó ér­tékes újításainak kidolgozásén fá­radozik. hogy azzal is hozzásegít­se az üzemet a jobb eredmény el­éréséhez. A kongresszusi verseny ezekben a napokban tovább foko­zódik, kiváló eredmények szület­nek mindennap a munkában. Az első negyedévi elmaradás ab­ból adódott, hogy a gyárba érke­zett faanyag nyers volt és huza­mosabb idő kellett annak jó kiszá­rításához — kevesebb készárut termelt az üzem, mint az előirány­zat volt. A' felajánlások alapján és annak sikerét a dolgozók lelke­sedése. igyekezete biztosítja, — április havi tervüket jóval túltel­jesítik a Bútorgyár dolgozói és mivel igen nagymennyiségű befe­jezetlen félkész áruval rendelkez­nek, azokból mihamarabb a jó munka nyomán készáru lesz, hogy az adott szó. a lemaradás meg­szüntetése a kongresszusig való­ban teljesítve legyen. A Szegedi Bútorgyár dolgozói ezzel fejezik ki a párt iránti ragaszkodásukat, segítik elő munkájukkal dolgozó népünk életszínvonalának emelését. H. L. Színes falfestmények, diadalkapu, céltáblagrafikon hirdeti a szegedi lakásépítők kongresszusi versenyének nagyszerű eredményeit Napról-napra magasabbra emel­kednek a Marx-téren és a Jósoka­utcában 13 millió forintos költség­gel épülő korszerű lakóházak falai. Nem is csoda, hiszen a 65II. számú építőipari vállalat legjobb szakem­bereit bízta meg az építkezéssel, akik minden tudásukat, szervező­készségüket latba vetik, hogy a dol­gozók mielőbb beköltözhessenek a gyönyörű új lakásokba. Olyan kiváló műszaki vezetők dolgoznak itt, mint Csámk Elemér, a Munkaérdemrend ezüst fokozatá­val kitüntetett építésvezető, Puskás Béta főépítésvezető, a szakma ki­váló dolgozója, vagy Katona József, a Munkaérdemrend bronz fokoza­tával kitüntetett munkavezető. A szocialista munka olyan kipróbált harcosai adják szorgos kezük mun­káját a szép lakások felépítéséhez, mint Vincze József sztahánovista és brigádjának tagjai, akik Budapest és Kazincbarcika után most Szegeden segítik elő a dol­gozók életszínvonalának emelé­sét. Valamennyien szinte naponta új ötletekkel gazdagítják a verseny­mozgalom kelléktárát, újabb mód­szerekkel segítik elő a pártkon­gresszus tiszteletére folyó lelkes munkaverseny kibontakozását. Pus­kás Béla építésvezető nemcsak ar­ra fordít nagy gondot, hogy az épít­kezést szakszerűen irányítsa. Azt is fontos feladatának tartja, hogy a kiváló eredményekről minden egyes dolgozó már másnap értesüljön s ez is lelkesítse őket még nagyobb fel­adatok megoldására. A szakszervezettel együtt nemrég elhatározták, hogy minden munkahelyen színes fel­iratokon, ötletes grafikonokon népszerűsítik a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elérő brigádokat. 'Az épülő Marx-téri bérház előtt nagy, lobogókkal díszített diadal­kaput állítottak fel, amely fölé már csak a hatalmas, mintegy harminc méteres toronydaru magasodik. Er­re a diadalkapura írták ki azoknak a brigádoknak a neveit, amelyek mór teljesítették kongresszusi vál­lalásaikat. Terhes Józsefnek, az építkezés legjobb kőművesbrigád­jának eredménye már március 27-én felkerült a kapu vörös lobogói alá helyezett dicsőségtáblára. Nagysze­rű eredményeket érnek el a szta­hanovista falazási módszerrel. Ere­detileg azt vállalták, hogy április 18-ig 3200 órai munkát 2500 óra alatt végeznek el. Ezt a felajánlá­sukat teljesítették — április 18 he­lyett március 27-én. A nyolctagú brigád akkor pótfelajánlást tett; újabb ezer órai munka határ­idő előtti elvégzését vállalták és eddig azt is teljesítették. Huszonhetedike óta már mintegy 150 köbméter téglát építettek be. Ezért került a nevük a diadalka­pura. Vincze József sztahánovista vas­betonszerelő brigádjának neve né­hány hétig nem szerepelt a dicső­ségtáblán. Egy kicsit a fejükbe szállt a dicsőség s — bár 200 szá­zalékon felül teljesítettek — a vas­szerelési munkában gyakran pon­tatlanságot tapasztalt a vezetőség. Az elmúlt napokban azonban Pus­kás Béla ötlete nyomán művészi kivitelű színes felirat jelent meg az egyik újonnan épített kétméte­res falfelületre festve: „Minőségi munkával adjunk minél több lar kást dolgozó társainknak",. A felhívást messziről jól olvas­hatták a lakásépítők s a Vince­brigádra sem maradt hatás nélkül. Ügy érezték, hogy nekik szól ez a jelmondat. Kissé szégyenkeztek is amiatt, hogy ők, akik Kazincbarci­kán és másutt az országban jó munkájukról voltak híresek, most éppen a lakásépítkezésnél nem vé­geznek minőségi munkát. Megbe­szélték a feladatot, s megfogadták, hogy sokkal nagyobb gondot fordí­tanak a vasszerelésre. Vince Jó­zsef — újításával megkönnyítette a munkát. A 6 milliméteres szálva­sakat nem kézzel, hanem «pergety­tyűvel» — így hívják az egyenesítő gépet — egyenesítették ki, a Ken­gyelek felrakását is új módszerrel végezték. Teljesítményük nem csökkent, hanem legutóbb közel 250 százalékra emelkedett, kifogástalan minő­ség mellett. Vince József és a brigád egy má­sik tagja, Erdei Károly régen be­fejezte már ötéves tervét, s jelen­leg 1956. évi tervükön dolgoznak. Nagyszerű teljesítményüket azon­ban már egy újrendszerű verseny­tábla, a céltáblagrafikon hirdeti, A két lakóház építkezésén dolgozók már napokkal ezelőtt kíváncsian figyelték ennek az ötletnek a meg­valósulását. A számukra épített új kultúrterem és étkező külső fehér falán először egy nagy fekete kör jelent meg, azután belül egy má­sik és még vagy tíz egymás után. Sokan azt hitték, céllövőverseny készül. Ennek azonban más a célja: az, hogy a dolgozókat még jobb munkasikerek elérésére serkentse. A körök szélén ugyanis egymás­után jelentek meg a brigádok ne­vei, s innen nyilak mutatnak a körökbe írt százalékokra. A legnagyobb dicsőség az, ha a brigád nevétől a kör közepé­be rajzolt 250 százalékra mutat a színes nyil. A Vince-brigád mellett Sárni Ist­ván állványozó brigádja is ilyen eredménnyel szerepel az újrend­szerű versenytáblán. A lelkes kongresszusi verseny­ben a 30 brigád közül tizenöt telje­sítette vállalását. Ennek eredmé­nye, hogy a 62 lakásos "A 1® épü­let harmadik emeletének falazását már befejezték. Április második fe­lében pedig megkezdik a lakóház tetőszerkezetének építését. D. B. A tavalyinál százezerrel több virág pompázik majd az idén a szegedi tereken Az Egyesült Államokban kom­munistáknak nevezik azokat, akik az amerikai háborús ké­szülődések ellen lépnek fel Szegedi munkásszínjátszás A ®Fák hete" Az asszonyok a férfiakkal egy sorban dolgoznak a Szabad Tisza tsz-ben Miért maradt le terve teljesí­tésében a Szegedi Ruhagyár? Nemzetközi szemle Szorgalmas munka folyik a Szegedi Városi Kertészet üveghá­zaiban. A kle,siny virágpalánták százezreit ültetik szét, gondosan ápolják a több száz magastörzsű rózsafát, melynek piros virágai már illatozva pompáznak. Szegeden közel 400 ezer négyzet­méter teret és sétányt gondoznak a Városi Kertészet dolgozói. Rö­videsen virágdíszbe öltöztetik majd a játszóterekot és parkokat. Ehhez az idén 300 ezer virágpalántát ne­velnek, — százezerrel többet, mint tavaly. Ma: fémgyüilő nap Ma, vasárnap rohammunkára in­dul Szeged ifjúsága, hogy a fém­gyiijtő hónap első vasárnapján jó munkájukkal, sok vas- és fémhul­ladék gyűjtésével járuljanak hozza a fémgyüjtő hónap sikeréhez. Az ország Martin-kemencéi várják a fémhulladékot, hogy abból újra ter­melő gépek, háztartási cikkek es gyermekjátékok készüljenek. De fontos a fémgyűjtés mezőzgadasá­gunk részére is. Dolgozó parasztsá­gunk várja az új ekét, az új kaszát, az új kisgépeket és szerszámokat, amelyekkel ki tudja cserélni a ré­git, a megrongálódottat. De nem­csak a kisparaszti gazdaságok, ha­nem a gépállomások is várják az új traktorokat, kombájnokat. Nem­csak a vas, hanem a színesfemek, — réz, bronz, ólom — gyűjtése is rendkívül fontos, mert beolvasztá­sukkal ugyanolyan súlyú értékes nyersanyagot nyer feldolgozó ipa­runk. Egy mázsa réz 300 rádió réz­alkatrészeinek elkészítését teszi le­hetővé, hat kilogramm rézből egy falusi ház villanyvezetékét lehet biztosítani. Feladatunk, hogy a fémgyüjtő hónap folyamán összegyüjtsünk minden vas- és fémhulladékot. A minisztertanács határozata minden dolgozónak szól, de vonatkozik a háztartásokat vezető asszonyokra éppúgy, mint az iskolák tanulóira, és úttörőire is. Az iskolák tanulói eddig igen szép gyűjtési eredményeket értek el. A rókusi általános iskola VI. A. osztályából a Tánczos Judit-brigád versenyre hívta Vlgh Piroska bri­gádját és a Tánczos-brigád már ed­dig 32 pontot gyűjtött össze 301 ki­logramm vas és 1 kilogramm fém beszolgáltatásával. A Vigh-brigád­nak egyelőre 22 pontja van, dc megfogadták, hogy napokon belül megelőzik versenytársukat. Kon­stantin Ferenc, a Csongrádi-sugár­úti iskola tanulója egyéni gyűjtés­ben 45 kilogramm vasat és 5 kilo­gramm fémet gyűjtött. A vállalatok is megkezdték fémgyüjtő munkála­tukat. Az Ingatiankezelőség eddig 40 mázsa vasat és 25 kilogramm fémet gyűjtött. A Kályha- és Tűz­hely KSZ húsz mázsa vashulladék gyűjtésével bizonyította be, hogy megértette minisztertanácsunk ha­tározatát. A mai nagy gyfijtőnapra a Mun­kaerőtartalékok Hivatala 600. szá­mú iskolájából 80 tanuló indul fém­gyűjtésre. Az iskola egyes osztá­lyainak kutató-brigádjai egész hé­ten keresik azokat a helyeket, ahol fémhulladékot remélnek találni. A szegedi középiskolák, az összes technikumok, gimnáziumok és al­sóbb iskolák tanulói brigádokat szerveznek, hogy vasárnap minél több fémhulladékot gyűjtsenek ösz­sze és ezzel is segítsék országunk építő munkáját, a kormánypro­grainm mielőbbi megvalósulását. Két hónap alatt 127 újitás Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalaínál a kongresszusi munka­verseny sikereihez méltó az üzem újítási mozgalma is. Az utóbbi két hónap alatt a vállalat dolgozói ösz­szesen 127 újítási javaslatot nyúj­tottak be az .előző-havi átlagos 40 újítási javaslattal szemben. A nagyszámú újítási javaslat feldol­gozása érdekében az újításokat in­téző szervek, az osztályvezetők, a vállalatvezetőség fokozott munkát végzett és sikerült minden javas­latot kivétel nékül értékelni. A benyújtott 127 újításból elfo­gadtunk 41-et és ezt be is vezet­tük. Kísérletezésre 22 javaslat ke­rült, amelyből 12-t már el is vé­geztünk. Ezek az eredmények az­ért is értékesek, mert több újító a saját javaslatát maga vezette be, mint például a szövőben Csókási Mihály művezető. Kiemelkedő eredmény még — amit már a Találmányi Hivatal el­fogadott — a Roszijszky-brigád ponyvakikészítésre vonatkozó ja­vaslata. amely népgazdaságunknak 1 millió 300 ezer forint tényleges megtakarítást eredményez. Vállala­tunknál az egyik műszaki brigád újítási javaslatával a kikészítő üzemrész szárító gépeinek kapaci­tását közel húsz százalékkal emeli. EnneK az újításnak értéke is nagy megtakarítást jelent államunknak. Egy másik brigád az előkészítő üzemrészben a lóncorsózós feltéte­leit változtatja meg, amely minő­ségi és mennyiségi eredményeken kivül jelentős segédanyagmegtaka­rítást eredményez. A dolgozók újítási javaslatai a munkásvédelem, a termelékenység emelése, a minőség javítására ls kiterjednek. A cérnázó üzemrész­ben Csórja Ferencné és Kiss An­talné, akik ezelőtt nem foglalkoz­tak újításokkal, igen értékes mun­kavédelmi javaslatot tettek üzem­részükre vonatkozóan. Vállala­tunknál az elfogadott újításokért március hónapban 19.696 forint újítási díjat fizettek ki. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy üzemünk dolgozói a kongresszusi versenyben újításaikkal is segíteni kívánják a terv teljesítését. Kiss Sándor újítási előadó HÁROM VASMUNKÁS VERSENYE A versenytáblák mesz­szire hirdetik hatalmas betűikkel a kongresszusi verseny legjobbjait a Vas- és Fémipari Válla­latnál. Sokszor összese­reglenek előttük a dol­gozók, de legnagyobb kí­váncsisággal az eszterga­műhely bejáratánál füg­gő táblát szemlélik nap­ról napra. Itt már jóide­je három név váltakozik, hol az egyik, hol a má­sik kerül az élre — két­száz százalékon alul egyik sem hagyja. Idősebb Bara Sándor, Tamás György és Csóti Ferenc az a három mun­kás, akiknek versenyét kísérik az üzem dolgo­zói nagy érdeklődéssel. Vasból sima derékszöge­ket készítenek mindhár­man. Ez nélkülözhetetlen kelléke a munkában az asztalosoknak, a lakato­soknak, az ácsoknak, az építőmunkásoknak. És ami a fő: pontosnak, hajszálnyira pontosnak kell lennie ezeknek a derékszögeknek. Egy mi­liméter tévedésből egy fontos építkezési mun­kát ronthatnak el azok, akik e derékszöggel dol­goznak. Látszólag nem tűnik nehéznek az a munka, amelyet hónapok óta csinálnak. Aki szemléli őket, azt látja, hogy a satuba szorított munka­darabot egyszer érde­sebb, máskor finomabb vasreszelővel „simogat­ják". Nem kapkodnak és a legmagasabb százalé­kot érik el: nagyon vi­gyáznak a minőségre, jól szervezték meg a mun­kát. Ez a titka annak, hogy a legjobbak, s ha megkérdezi őket valaki, hogyan érik el a jó ered­ményt, csak ennyit vá­laszolnak: „Nem csiná­lunk mi semmi különö­set — igyekszünk, dol­gozunk". Olyanok ők hárman a vállalat emeleti munka­termében, mint egy csa­lád: segítő megértés van közöttük. Nem titkolják el egymás elől, ha va­lamelyikük jobb mód­szert fedezett fel a mun­kában, és azzal „kiug­rott". Most idős Bara Sándornak sikerült má­sik két versenytársával szemben elsőséget sze­rezni. Mult év novem­berében került csak a vállalathoz, de régen mestere a vasas szakmá­nak. Kezdetben — habár teljesítette ő a normát — soha sem sikerült ilyen magas százalékot elérni. A kongresszusra 130 százalékot vállalt. Igyekezett, akart jól dol­gozni. Beosztással, ala­pos megfontoltsággal kezdett a felajánlás megtétele után a mun­kához. Hamarosan felül­kerekedett két dolgozó­társán. Persze azok se hagyták magukat — így kezdődött hármójuk ver­senye. Egy héttel ez­előtt pótfelajánlást tett, hisz az előző kongresz­szusi vállalását már tel­jesítette. Sőt ezt is túl­hajazta — így határo­zott. Ha Csóti vagy Ta­más György elhagyja, arra is rögtön válaszol — nem akar soha alul maradni. Idős Bara Sándor — fia is itt dolgozik a vál­lalatnál — sohasem adott még ki rossz mun­kadarabot kezéből és versenytársai is igyekez­nek e jó példát követni. Az a művészet a derék­szögkészítésben, hogy a legkisebb mértékegység pontosságával készítsék. Minőségileg csak egyfaj­ta munka van, azt „ki­fogástalan"-nak nevezik. Ehhez igazodnak ők hár­man és e mögött, amint a versenytábla mutatja, a mennyiség sem szorul háttérbe. Bőrcsök Károly már túlteljesítette tavaszi lalajmunka tervét Börcsök Károly elvtárs, a dorozs­mai gépállomás traktoristája kiváló, jó munkát végez. A munkaidőt nemcsak a nappali, hanem az éj­szakai műszakokban is kihasználja és percnyi késedelem nélkül dolgo­zik MÁVAG traktorával a földön. A lelkiismeretes, jó munkának nem is maradt el az eredménye. Börcsök Károly elvtárs április 10-ig nemcsak teljesítette, hanem túlteljesítette tavaszi talajmunka tervét. Tavaszi talajmunka terve MÁVAG gépére 75 normálhold. Április 10-ig 80.93 normálholdon végezte el a talajmunkát. Ez azt jelenti, hogy tavaszi talajmunka tervét már 108 százalékra teljesí­tette. Takács elvtárs, a gépállomás másik traktoristája szintén kiemelkedő eredményt ért el, G. 35-ös traktorá­val. Az ő tavaszi talajmunka terve 107 normálhold. Április 10-ig 85.45 normálholdat munkált meg. Takács elvtárs 91.46 százalékra teljesítette tavaszi talaj munka tervét. A brigádok közül az Alkotmány­brigád, Tanács elvtárs brigádveze­tővel az élen — aki különben a helyi DISZ-szervezet titkára is — a tavaszi talajmunka-terv teljesíté­sénél szép eredményt ért el. Az Alkotmány traktorista brigád tava­szi talajmunka tervét 48 százalékra teljesítette,

Next

/
Oldalképek
Tartalom