Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

VASARNAP, 1954. MÁRCIUS 7. DfLMAGYARORSZttG Egy munkásasszony kincsei NYOLC GYERMEK ÉDESANYJA Az íróasztal mélyében kutattam, sorba raktam a brosúrákat, füzeteket. A sok papír között találtam egy kis fehérfedelú brosúrát, amelyet még 1948-ban adtak a népnevelők kezébe. A fehér borítólapot élmunkás-jelvény díszíti: a jelvény mellé ezt írták: "Akik élenjárnak a hároméves terv teljesítésében. A szegedi élmunkások és újítók kitűnnek p termelés frontján*, Lassan lapozgatni kezdtem a füzetet. Élmunkásoknak, újítóknak, a pionka élharcosainak fényképeivel van tele. A fényképek mellett kis szöveg ismerteti, hogy a fényképen látható élmunkás hol dolgozik, mivel érdemelte ki a mellére tűzött fényes ötágtí csillagot. Legtöbb köztük fiatal, do látni itt középkorú murikások és munkásnők arcát is. Közkiik a legidősebb talán Csamángó Istvánné. 1948-ban Csamangó Istvánné élmunkás fényképe mellé ezt írták: „A Szegedi Gyufagyár élmunkása. Csamangó e tv társnő a gyufagyári normák megállapításánál hatalmas népnevelő munikát végzett. Amikor a normát megállapították, Csamangó elvtársnő, mlitit az üzemi bizottság elnöke, először szavakkal, majd később tettekkel is igazolta azt. hogy a normát helyesen állapították meg. 130 százalékot teljesít és mennyiséigben, minőségi munkában élenjár ,a többi dolgozók előtt; Munkatársait oktatja és ma már valamennyien százszázalékon felül teljesítik a normát. Pártmunkáját példásan és kifogástalanul végzi". Sokáig néaem ennek az idos munkásasszonyinak képét. Arca sok melegséget multat, egy hosszú küzdelmes élet azonban a keménység, a határozottság vonalait rajzolta a szája köré. Kíváncsi vagyok erre a küzdelmes életre, de különösen arra. mi történt Csamangó Istvánnéval 1948-óta; Dolgozik-e még, hogyan él most, amikor új életünk szépségei egyre több keserű ráncot törölnek le az arcokról., Megkeresem Csamangó István-* nét. Nem a gép mellett; a gyárban, hanem otthonában, a „Szikra" munkásházakban. Ott lakik leányával, vejével és unokájával együtt; Tágas, tiszta konyhába lépek be. Az asztal melletti széken szőkehajú, kékszemű kisfiú térdel. Nagy buzgalommal figyeli nagymamáját, aki vele szemben ül és krumplit hámoz. A rádióban halk zene_ szól, beárasztja dallal a meleg konyhát. A békés kis képet megzavarja belépésem zaja; Az idős asszony feláll, felém fordul, kedvesen mosolyogva. Én meg csak nézem őt, Csamangó Istvánnét, az 54 éves gyufagyári munkásasszonyt. Ösz haja hátul konytyba van kötve, de néhány ősz hajszál kócosan', kedvesen keretezi arcát. Kedvesen fogad, székkel kínál. Leülök az asztal mellé, csak csendesen szemlélődöm, nézem a szép iis unokát, figyelem az öreg kéz munkáját, azt, hogy a kVumplihéj hogyan csavarodik le az ujjai közt az asztalra. Ebédet készít. Ezzel kezdem a szót is: — Mi lesz az ebéd? — Mákos nudli — feleli, majd hozzáteszi: — Ilyenkor, ha délutános vagyok, igyekszem olyan ételt főzni, amely több munkát kíván. Lányom egész nap dolgozik, ő nem ér erre rá. Kíváncsian kérdem meg tőle: — Az elvtársnő még dolgozik a Gyufagyárban? A kis Géza, az unoka, aki eddig húzódozott az ismeretlen vendégtől, csak nézegetett, figyelte szavamat, most élénken közbeszól, nem engedi nagymamáját felelni. — Nagymama két műszakban dolgozik. — Büszkén, határozottan mondja ezt, kis elsős osztályos tudásával. De aztán magyarázóan hozzáteszi: — A gyárban és itthon; Vájjon hogyan állja meg a helyét Csamangó Istvánné ebben a „két műszakban"? Itt náluk rend van, tisztaság. Sokat segít leányának a háztartási munkában. — Milyen eredményeket ért el eddig a gyárban? — kérdem tőle. Mosolyog a kérdésre, tesz-vesz áz ebéd körül, gondolkodik a feleleten. A kis Géza azonban felugrik, kinyitja a konyhaszekrény ajtaját és a széket a konyhaszekrény mellé állítja. Felmászik a székre, mert másként nem érné el a felső polcot. Piros dobozokat vesz ki. KftHfegében nem fér ei mincka báJp mi f ©_, •• f H^HK +§31 h - tö ' rom doboz, elpotyognak le a földre, szétnyílva, rendetlenül.* Az egyik dobozból egy ötágú csillag esik ki, a gyerek gyorsan felszedi és gondosan a vöröspárnás dobozba helyezi. Aztán elém rakja sorban az asztalra a három dobozt. Újra a székre áll fel és három vörösfedelű kis könyvet rak még a dobozok mellé. Nagyanyja szelíden dorgálja a gyereket: — Géza, Géza, mit csinálsz? A kis Géza azonban már újra a széken térdel az asztal mellett és várja, hogy megnézzem, mi van a dobozokban és mi a kis vörös könyvekben, ö már tudja, sokat nézegette, forgatta ezeket, gondosan vigyázva rájuk. A kis könyvekből egy élmunkás és két sztahánovista igazolványból Csamangó Istvánné fényképe néz rám vissza. A dátum: 1948. október 17, 1952. április 4, 1952. augusztus 20. A kis Géza állandóan beszél, kérdez és nem is vár a kérdésekre, feletetet: — Nagymama, miért van erre ráírva, hogy igazolvány? Nézd milyen szép ezen a címer és nem is papírból, hanem vasból van, A gyermek miért-jei ezek. A krumpli már a gáztűzhelyen van; Csamangóné leül az asztal mellé pihenni; Most már szívesen beszél: „Az élmunkás-jelvényt a normarendezéskor kaptam. Az űj normával 130 százalékot értem el; 1951* december 21-én néhány munkatársammal együtt két gépen kezdtünk dolgozni. Gondoltam, én már öreg vagyok, de azért bírom a munkát. A két gép közé álltam és mindkettőt el tudtam látni anyaggal. Jó eredményeket értem el és ezért kaptam április 4-én a sztahánovista-jelvényt. Augusztus 20-ra az üzem többi dolgozóit is megtanítottuk két gépen dolgozni. Most is 120—130 százalékra teljesítem a tervet, pedig most rosszabb minőségű anyaggal dolgozom; is Kifáradt a beszédben, hiszen közben állandóan figyelnie kell az eleven mozgású kis unokára. A kis Géza nem tudott nyugodtan ülni, míg nagymamája beszélt. A konyhaszekrény tetején álló kalitkából kivette Mandit. a papagályt. A madár messze szállni nem tud, az asztal körül szaladgál, a gyermek pedig kacagva zavarja. Üjra elkapja most és a madár az ujjain sétálgat, a nyakába ugrik és a fülébe cseveg. Nagymamája szeretettel nézi a kis Gézát és eszébe jut, hogyha a gyárban ünnepség van és a kis unokát is elviszi magával, mindig megkérdezi: — Nagymama, újra csillagot kapsz? A gyerek felfigyel a beszédre és ismét közbeszól: — Nemcsak csillagot, oklevelet is szokott kapni a nagymama. Igen, az oklevelek. A szobában a szekrény mélyéből azok előkerülnek. Hat oklevél. Az elsőt a Magyar Kommunista Párt Nagyszegedi Végrehajtóbizottsága adta Csamangónénak 1947-ben jó választási munkájáért. A legszebb oklevél bekeretezve a falon lóg, büszke dísze a kis szobának: „A szocializmus építésében végzett munkájával Csamangó Istvánné a szakma legjobb dolgozója címért folyó verseny 1952. november 7. — 1953. május l-ig terjedő szakában a szakma I. legjobb gyufaipari dolgozója címet nyerte el." Sokan öreg korukra a fiatalkori kedves emlékeket dédelgetik így, mint ahogy Csamangó Istvánné ezeket az okleveleket, élmunkás és sztahánovista-jelvényeket, igazolványokat simogatja. Fiatalkori szép emlékek? 1914 óta dolgozik a Gyufagyárban. Már fiatal korában is résztvett a munkásmozgalomban és ezért ő volt az első munkás, akit elbocsátott a gyáros, ha kevés volt a munka. Aztán mert jól dolgozott, értett a szakmához, visszahívták mindig, ha újra több munkáskézre volt szüksége a gyárosnak. És ő visszament, mert kellett a pénz, kellett a kereset a családnak: Most itt vannak a kézzelfogható, megbecsülést jelentő kitüntetések, öreg fejjel kapta ezt meg. Most jó a gyárban dolgozni. A fiatalok, már a lánya, meg a veje ki akarták már régen venni a munkából, hiszen öreg korra a betegség is utolérte. De ő nem megy. Ott a gép mellett akarja megérni, munkával ünnepelni pártunk harmadik kongresszusát; Mert a kék szemek tiszta tükrét ez a békés, megbecsült munka, a megelégedett, boldog család adta vissza, ez simítja lassan ki a szája köré gyúlt keserű ráncokat, ezek az oklevelek, amelyeket a párt adott, ez a csacsogó, okos, nagy jövőre váró unoka, aki már a párt vezetésével, a párt biztos gondoskodásával nevelkedik fel és lép a munkás életbe. Ezek az 6 kincsei: (n. -m.) Pálfi Lajosné fiatal asszony, senki sem mondaná meg róla, hogy 36 éves, főleg azt, hogy nyolc gyermek édesanyja. Pedig itt vannak körülötte az apróságok, az egyik pici, a másik kicsi, rendetlenkedve, lábatlankodva forognak édesanyjuk körül. A legnagyobb 12 éves, most iskolában van, a legkisebbek „a két csöppség", — ahogyan édesanyjuk becézi őket, — az ágyon fekszenek egymás mellett szép, fehér pólyában. Ikrek. Alig múltak két hónaposak, de máris értelmesen nézegetnek szét maguk körül. Palika feketehajú, barnaszemű, Klárika örökölte édesanyja kék szemét és szőke haját. A csöppségek mellett a szöszke ötéves Zolika áll és a szájukhoz tartja a tejjel telt cumisüvegel. Segít édesanyjának. Az asszony az ebédfőzéssel igyekszik. Egy órakor munkába kell állnia a Jutafonógyárban. Míg ő dolgozik, a nagyobbak vigyáznak a gyermekekre. Most az a legnagyobb gondja, hogy mi is legyen az ebéd? Meg is kérdezi a két nagyobbacska fiától: — Fiaim, mit fözzekt A kis feketeszemű Sanyi azt javasolja, hogy paprikás krumplit, Zolika tészta'.cvest szeretne ebédelni. Meg is van tehát az ebéd. A mamának nem kell sokáig törni a fejét, a sok gyerek közül egy mindig elmondja a kedvenc éleiét, csak győzze hallgatni. rA pénzt jól be kell osztani, mert hol az egyik gyereknek kell cipő, hol a másiknak ruha. Férje az algyői tangazdaságban, ö pedig a Jutafonógyárban igyekszik minél többet keresni. Ketten aztán úgy átlaiosan 1800 forintot hoznak haza, meg a 680 forint családi pó lékot. Igy jóval több jut a gyerekek• nek ruhára. finomabb falatra, A gondot ma már sokban megkönnyíti számukra kormányunk gondoslcoflása. Pálfi Lajosn* a múlt évben kitüntetést kapott: az Anyasági Érdemérem negyedik fokozatát. Most a Nemzetközi Nőnap alkalmából pedig 2200 forint pénzjutalmat adnak át neki. A Nemzetközi Nőnap szegedi ünnepségei Minden évben március 8-át, a Nemzetközi Nőnapot megünneplik a világ haladó asszonyai. Szeged női dolgozói átérezve jelentőségét és azt a harcot, amelyet a nemzetközi nőnapokon a világ nődolgozói folytatnak a béke megvédéséért, igen szép vállalásokat tettek a nőnap tiszteletére. Szeged asszonyai ma, március 7-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Szabadság filmszínházban ünnepélyes Nemzetközi Nőnapot rendeznek. Az ünnepi beszédet Szilágyi Júlia elvtársnő, a megyei pártiskola igazgatója mondja. A kultúrműsorral egybekötött nőgyúlésen a Belügyminisztérium Csongrádmegyei Főosztályának zenekara is szerepel Szaniszló János karnagy vezetésével. Ezenkívül még az MTH szegedi táncsoportja szerepel. A Nemzetközi Nőnap keretében megjutalmazzák a sokgyermekes anyákat és a nőmozgalomban jól dolgozó MNDSZ aktívákat. A több és jobb híres szegedi paprikáért Készüljünk fel a paprikapalánták előnevelésére Az időjárás enyhülése most már lehetővé teszi, hogy sürgősen megkezdjük a fűszerpaprika palántaneveléséhez szükséges langyoságyak felállítását. Szeged vidékén túlnyomóan hidegágyakban nevelik a paprikapalántákat. Ennek következménye a késői kirakás, ami már a meleg és gyakran aszályos májusvégi, júniusi időszakra esik. Így egyrészt kihasználatlanul marad a május közepén gyakori esős, párás, ültetésre legalkalmasabb időszak, másrészt a tenyészidő sincs jól kihasználva, későbbre tolódik a szedések ideje. Szakítanunk kell tehát az eddigi szokással és a palánták egyrészét trágyaalapon készült langyoságyakban kell előnevelnünk. Nincs különösebb akadálya, hogy évente legalább néhány kerettel többet állítsunk be e célra, mert kormányzatunk már ezévre is gondoskodott kellő számú melegágykeret biztosításáról a termelők részére. A langyoságyi előnevelés részleges bevezetése még azzal az előnnyel is jár, hogy az ültetés 'Azt gondoltam, olyan asszonnyal találkozom, aki családja aggályaival küzködvc fogott a társadalmi munkába. De tévedtem. S ekkor az jutott eszembe: nem jellemzőbb-e ez a mai Magyarországra? Talán általánosabb, vagy kezdetben bizonnyal az volt, hogy nem szívesen vették otthon, ha társadalmi munkát végez az asszony. Én azonban azt hiszem: ma már ez jellemzőbb, ez az eset és egyre általánosabb is lesz. Nemrég a „Nők lapja" vitát folytatott a női munkáról. Különböző érvek cs vélemények hangzottak el. Mégis, abból a vitából is ez látszott, ezt a következtetést vonhattam le. De talán beszéljen magáért annak az aszszonynak az élete, akivel Ujszenlivánon találkoztam. Babuskor Szvetozárné a községi MNDSZ-titkáK. Nemrégiben választották meg. Éppen a kultúrházban találtam rá — a bál előtt. melyet, szervezetük rendezett. A iscnészek már hangottafe, a közönség is gynAk assztotyatc doltya lekezett. 'Az ajtó melletti asztalon — ez volt a pénztár — a porcelántányérban megcsendültek az első forintosok. — A haszon hamar el is kél — mondta a titkárasszony. — Ajándékot veszünk a nőnapra, azoknak, akik leginkább megérdemlik... Csak ennyit mond, mert még titok a többi. Közben elsiet, hogy a zenészek idejében kapjanak vacsorát. Mikor visszatér, folytatja: Most elég szépen megindult a munka. Csak akadályok is vannak. Épp ennek a bálnak a szervezésénél: nem találtunk zenészeket. Kérdezték is a VB-ülésen: Hogyan lesz zenef — Még ha fésűt, fújunk, akkor is megtartjuk ezt az estetl — mondtam. Végül aztán — nehezen — mégis rendeződött a zene-ügy. Mosolyogva, lelkesen beszél. Majd rátér annak a történetére, hogy miképpen is kezdett társadalmi munkába. — Még itt, a faluban, az MNDSZ-ben kezdtem tMgorjm, Talár '(tégy vennyolcban. Jó, összetartó munkát végeztek az asszonyok. Volt énekkar, színdarabot tanultak. Én szépnek találtam, amint így együtt dolgoznak, segíteni próbálnak az asszonyok bajain. Megszerettem ezt a munkát... Hogy akadályoztak volnál Nem, nem akadályoztak, hogy társadalmi munkába kezdjek... ötven-ötvenegyben pedig a szülői munkaközösségben dolgoztam. Itt valóban szép munkát végeztünk. Kémiai kislaboratóriumot vettünk az iskolának. A vizsgák után kávédélutánt adtunk a gyerekeknek. Nyáron, meg egy csoport fiút és lányt tiztiz napig nyaraltattunk Pécsett. Majd később a szőregi téglagyárba mentem dolgozni. Felvettek a pártba, később bizalmi lettem. Közben — ekkortájt — az MNDSZ-ben széthúzások történtek, felbomlott a szervezetünk itt a faluban. Jószerivel csak a gazdasági felelős működött, de egyébként «c»j volt semmi élet itt. Most a tél derekán, végül visszatértem a gyári munkából, s ekkor újra hozzáláttunk, élesztgetni kezdtük az életet. Míg most — nemrég — megválasztottak titkárnak. Először nem akartam elfogadni. De épp az uram biztatott, hogy menjek... — Hát ha elkezdted, fejezzed is be, — meséli a férj. — Azt mondtam neki. — No, így aztán elfogadtam, — fejezi bc az asszony. — Hát ez az én munkám története. — Most azt szeretném, ha szép munkát vé. gezhetnénk. Segítenek bennünket ehhez. Putnik Miklós, a párttitkár elvtárs támogatja a szervezetet. — Jaj. csak ez az est sikerüljön! — Es — kicsit izgatottan — továbbsiet rendezkedni. Közben megnézi még a pénztárnál, milyen remény lehet a. nőnapi ajándékokra. Ekkor már szól a zene is, lassan keringőzve elindul egy táncoló pár... NÉMETH munkaerőszükséglete jobban megoszlik, mert ha langyoságyi palántánk is van, legalább két héttel előbb hozzáfoghatunk az ültetéshez, s így nincs munkatorlódás. Legjobban tartják a meleget « földbe süllyesztett ágyak, 30—40 centiméter vastag friss trágyarétegből készült alappal. Erre rakjuk fel alapos letaposás után a deszkakereteket, majd 10 centiméteres rostált, érett, aprótrágya réteget terítünk rá. Deszkakeretek hiányában a habarccsal készült téglakeretek is megfelelnek, melyekre az ablakokat és takarókat ugyanúgy felrakhatjuk. Üvegablakokkal biztosíthatjuk legjobban a korai és gyors palántafejlődést, de ha beszerezhető, úgy a ritkaszövésú molinóval készült ablakkeretek is jól beválnak. A magvetést csak a bemelegedés után 5—6 nappal kezdjük meg, mikor a gyomok kikeltek s azokat gereblyével kitakarítottuk. A bevetés után gyorsan kelő gyomokat célszerű a beöntözött takaróföldből pörköléssel kiirtani; erve legalkalmasabb a disznóperzselő készülék. A langyoságyak vetéséhez előcsíráztntás nélküli magot használjunk, így a kelés egyenletesebb. Az előcsíráztatott mag inkább a hidegágyaknál válik be, de az előcsíráztatás, különösen nagyobb magmennyiségnél kénves dolog. Ehelyett sokkal megfelelőbb az újabban intézetünkben Posgay által kidolgozott módszerrel központilag jarovizált magot vetni. Áz ágyak bevetése kézzel, szórva történik. Hogy erőteljes, zömök palántáink legyenek, négyzetméterenként 25—30 grammnál többet ne vessünk. A langyoságyi előnevelést elsősorban a hosszabb tenyészideül csípősségmentes fajtánál vezessük be. Szűcs Árpád, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozója. KINEVEZÉSEK A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Katona Zsigmondot a kertészeti és szőlészeti főiskola szőlőmúveléstani tanszékére, dr; Gyarmati Ernőt az állatorvostudományi főiskola beldiagnosztika tanszékére és Nemecz Ernőt a veszprémi vegyipari egyetem dékánját az ásványtan tanszék tanszékvezető docensét ugyanerre a tanszékre tanszakvezető egyetemi tanárrá kinevezte.; (MTI)