Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I •*V | o4 uonryimmudi wiaenif fádéi Magyar Ferenc brigádvezető I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 48. SZAM Li PÉNTEK, 1854. FEBRUÁR 26. ARA 50 FILLÉR Takarékoskodjunk a villamosenergiával Átszervezték a munka menetét — állandóan ellenőrzik az áramfe használást a Szegedi Kenderfonógyárban Egyre növekvő ipari termelésünknek egyik alapanyaga az energia. Enélkül terveinket nem tudnánk teljesíteni. Az elmúlt hónapok során éreztük a Szegedi Kenderfonógyárban is azt, hogy valójában mennyire meg kell becsülnünk az energiát és mindent el kell követnünk azért, hogy takarékoskodjunk vele. Az áramkorlátozás során tapasztaltuk, hogy gátlója tud lenni termelésünknek, tervünk teljesítésének az áramhiány. Kihatással volt a korlátozás a munkaversenyre is, mert a vállalásokat nem mindig tudták dolgozóink teljesíteni. Kormányzatunk is látta az iparnak e nehézségeit és ezért február 12-én új rendet vezetett be az energia felhasználásával kapcsolatban. Megszüntette azt az állapotot, hogy bizonytalan időben jöttek az áramkorlátozások. Ezért a munkaerőt sem tudtuk időben átcsoportosítani — mert ha megérkezett a korlátozás feloldása, azonnal dolgozni kellett a gépen, hogy minden percet kihasználjunk. Az új energiafelhasználási rend 1954 február 15-től április 30-ig szól. Most már előre tudjuk, menynyi áramot kapunk. A megkapott kwo-mennyiség gazdaságos és észszerű felhasználását üzemünk műszaki és gyártási szakembereivel értekezleten beszéltük meg. Elhatároztuk, hogy amikor legkevesebb a felhasználható kwo mennyiség, mint például hétfőn délelőtt a csúcsidőben, akkor fogjuk a géptisztításokat elvégezni. A símítő osztály munkakezdési idejét reggel 6 óráról 8 órára tettük át. Ezáltal a szokásos terhelés megváltozott olyképpen, hogy a rendeletben megadott felhasználási kwo diagrammot helyesen tudjuk követni. A gazdaságos energiafelhasználás biztosítása érdekében bevezettük az állandó műszakellenőrzést, valamint az üzem menetéről folytatólagosan negyedóránként mérések alapján terhelési diagrammot készítünk. Ebből megláthatjuk percről-percre, hogy mennyire használjuk ki azt a kwo-mennyiséget, melyet biztosítottak számunkra. E feladat elvégzésére minden szakmányban megbíztunk egy műszerügyeletes villanyszerelőt, akinek a feladata az, hogy időrőlidőre az említett diagrammban regisztrálja a kwo terhelést. A diszpécser-szolgálat egy munkatársa is teljesít itt szolgálatot, aki tisztában van azzal, hogy melyik gép kevésbbé fontos a tervteljesítés szempontjából és azonnal intézkedik, ha termelésünk feszítettnek látszik. Minden szakmányban egy villanyszerelőt bíztunk meg azzal, hogy ellenőrizze a dolgozó üzemrészünk világítási szükségletét és a felelslegesnek bizonyuló lámpákat azonnal oltsa el. Ugyancsak az ő feladatuk, hogy álló üzemrészeink világítási kikapcsolását ellenőrizzék. Felülvizsgáljuk üzemünkben a munkaterületeket és ott, ahol 100 wattos villanyégőt használtak, megnézzük, hogy nem lenne-e elegendő 60 wattos is. Amennyiben elegendő, úgy azokat azonnal kicseréljük. Ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk végrehajtani, hogy a villanyégők kivételezésének lehetőségét megszigorítjuk. Utalványozási joga csak a villanyszerelő műhely vezetőjének van és így neki módjában áll elbírálni, hogy milyen watt-teljesítményű égőre van szükség. A kongresszusi felajánlásunkban szem előtt tartottuk az energiatakarékosságot és ennek alapján tettük meg a villanyszerelő műhely részéről felajánlásainkat. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés követésre talál, amellyel elősegítjük a tervteljesítést, a kormányprogramm sikeres megvalósítását. Németh József, a villanyszerelő műhely vezetője Uj áramfejlesztőt szerelnek fel — önállóan látják el magukat árammal a Gőzfűrész dolgozói (Tudósítónktól) A Szegedi Gőzfűrész villamosenergiaszükségletét önmaga termeli. Jelenleg egy 380 amperos dinamó szolgáltatja az üzem egyes termelőgépeinek az energiát és biztosítja az üzem villanyvilágítását is. Ez az áramfejlesztő azonban nem tudja megfelelően ellátni az üzemet. A gépek nagyobb megterhelése esetén ugyanis a világítás nem megfelelő. A kormányprogramm megvalósulása lehetővé tette egyrészt az üzem termelőgépeinek — a körfűrészek — számának növelését, másrészt pedig a világítási hálózat kibővítését. Az üzem belső és külső munkahelyein vannak olyan részek, ahol nem megfelelő a világítás és a dolgozók a hiányos világítás mellett nem tudnak jó munkát végezni. Mindez parancsolóan szükségessé tette egy nagyobb teljesítményű áramfejlesztő beállítását. A Szegedi Gőzfűrész dolgozóinak a Szegedi Kenderfonógyár sietett a segítségére és egy több éve használaton kívül álló 1040 amperos áramfejlesztőt adott át az üzemnek. Az új. magasteljesítményű dinamó beszerelését már meg is kezdték. Galambos József, az üzem főmechanikusa, pártunk III. kongresszusának tiszteletére vállalta, hogy március végéig a nagyteljesítményű áramfejlesztőt teljesen beszerelve átadja az üzem dolgozóinak. A 1040 amperos áramfejlesztő nagyban elősegíti a Szegedi Gőzfűrész dolgozóinak munkáját. Egyrészt az újonnan beállított termelőgépek üzemeltetése száz százalékig biztosítva lesz, másrészt az üzem világítási hálózatának kibővítéséhez megfelelő áram áll majd rendelkezésre. Az új ármafejlesztő gépekkel és egy most beadott újítással lehetővé válik az is, hogy a Szegedi Gőzfűrész csak igen minimális mértékben fogja igénybevenni a városi áramszolgáltatást és ezzel nagymértékben hozzájárul a minisztertanács energiatakarék,ossági rendeletének végrehajtásához. Barát János MAI SZAMUNKBÓL: Beszélgetés a bérli ni tana csk o zásokról az Öthalom-utcában Minusz húsz foko. hidegben végzi mun káját a Magyar rakó dóbrigád a Hűtőipar, Vállalatnál. A hűtöti áruk: hús, zsír, gyümölcs ki- és berakása a feladata. Nem könnyű ez a munka. A brigádvezető minden ügyességét, előrelátását igényli. Több mint fél éve dolgozik együtt az öttagú kollektíva Magyar Ferenc vezetésével. Nincs olyan akadály előttük, amit le ne győznének. — Ez persze nem megy könnyen. így van ez most is a kongreszszusi versenyben. A tized százalékokért keményen küzdeni kell. Magyar Ferenc brigádvezető 127 százalékos teljesítménynyel dolgozik és emellett szorgalmasan tanítja a brigád legfiatalabb tagját, Kéri Józsefet, aki ja került csoportjába. Alapos, pontos munkabeosztással biztosítja a rakadóbrigád zavartalan munkáját. Két rakadábrigád dolgozik a vállalatmindössze két hónap- nál. Ezideig a kongresszusi versenybe, j a Magyar-brigád ve-. zet. Január hónapi I 123 százalékos átlag-l teljesítményüket 123' százalékra emelték | fel február első két', dekádjában. Gluscsenko professzor látogatása Szegeden A IV. pályamesteri szakasz dolgozói előkészülnek a tavaszi tervmunkára A IV. pályamesteri szakasz dolgozói pártunk III. kongresszusára eredményes, jó munkával készülnek. Minden dolgozó megtette a felajánlását. A munka szorgalmasan folyik, hogy a vállalásokat sikeresen teljesítsék. Az érkező anyagokat gyorsan rakják ki a kocsiból és azokat pontosan előkészítik. A tavaszi tervmunkákra való készülődés során a szerszámokat felújítják, hogy a tavaszi forgalmat zökkenőmentesen biztosítsák. A brigádvezetők az új munkásokat oktatják, hogy a vágányokat biztos állapotba hozzák. Horváth György I. J. Gluscsenko kétszeres Sztálin-díjas, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tudományos titkára, a biológiai tudományok doktora, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából hazánkba érkezett kulturális küldöttség vezetője tegnap Szegeden tartózkodott. A kiváló szovjet profeszszor látogatást tett az újszegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben és a Szegedi Tudományegyetemen, A Mezőgazdasági Kisérleli Intézetben > . s Csütörtök, reggel 8 óra. Gluscsenko professzor a Hungáriaszállóban már útrakészen áll. Rendkívül megnyerő modorú, rendkívül kedves ember. Aki életében először találkozott vele, már az első percek után szívébe zárja. Ugy tűnik, mintha hosszú, nagyon hoszszú esztendők óta barátok lennének. És így is van .,. A szovjet ember esztendők óta igaz barátja a magyarnak. Gluscsenko a város múltjáról, jelenéről is érdeklődik és mikor azt mondják neki, hogy Szegeden a paprikatermesztés magas kultúrát ért el, felhúzza szemöldökét és nevetve, tréfásan mondja: — Tudom, hogy Szeged híres a paprika járói. Ugy kilenc órs tájban ér Gluscsenko professzor ós kísérete a vén Tisza gátja tövében lévő újszegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe. Nyomban meleg, baráti beszélgetés alakul ki Gluscsenko professzor és a kutatók: Obermayer Ernő Kossuth-díjas, Somorjai Ferenc. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa között. Persze a szoba, ban olt vannak többen az intézet munkatársai közül s ott látható Nóvák Károly is, a megyei főagronómus. Először is a paprikal ermesztésről, a nemesítés kérdéseiről folyik a szó. Obermayer Ernő, Kossuth-díjas kutató beszél eddigi munkájáról, a további feladatokról. Gluscsenko professzor barnafödslű füzetébe jegyez s aztán kérdéseket tesz fel. Arról is érdeklődik, vannak-e kinemesített csípős és csípősségmentes fűszernaprika faitá'k s ezeket hasznosítják-e a köztermesztésben. Obermayer Ernő válaszol: mind a kétféle nemesített faita köztenyésztésben van s az úiabban nemesített faitákból elit vetőmag áll rendelkezésre. Obermayer Ernő elmondja azt is hogy a paprikánál előfordul mintegy harminc százalék úgynevezett idegen megtermékenyítés. Gluscsenko professzor megkérdezi: folytattak-e kísérletet azért, hogy megállapíthassák; az idegen megtermékenyítésű, vagy a természetes megtermékenvítésű paprika ad nagvobb termést. Obermaver Ernő válaszol: ilven kísérleteket nem végeztok Gluscsenko professzor javasolia. helvesnek tartaná, ha ilven irányban is végeznének kísérleteket. A Kossuth-díias kutató — Obermayer Ernő — így felel: — Nagyon helyesnek tartom a professzor elvtárs javaslatát és meg is csináljuk a kísérletet.;; Jó elgondolás} Somorjai Ferenc, a kísérleti intézet igazgatója a rizsnemesítésről beszél és a további célkitűzéseket ismerteti. Elmondja, hogy a Szovjetunióból, Turkesztánból származó úgynevezett Dunghau Shali fajtát nemesítették és ez a hazai viszonyoknak kiválóan megfelel — a tűzpróbát kiállta. Sokezer holdon termeszeik' a Dunghau Shalit hazánkban jó eredménnyel, Gluscsenko közben kérdez és a szovjet professzor, a magyar kutatók kicserélik gondolataikat. Igen hasznos ez a beszélgetés. Előre viszi a munkát; szovjet és magyar tudós szerez tapasztalatokat, Beszélgetés a burgonyatermeléstől Észre sem venni, hogy az óra mutatója egyre kúszik előre — s telik az idő. Gluscsenko professzor a burgonyatermelésről, a kukoricatermelésről, az e téren végzett és most folyó kutatómunkáról kérdez. Somorjai Ferenc válaszol; a burgonyatermelés, kukoricatermelés helyzetéről s a tennivalókról beszél. Gluscsenko professzor kérdez. Főleg a nyári ültetésű burgonya érdekli. Nóvák Károly megyei főagronómus számol be arról, hogy a megyében milyen nagyságú területen folytatnak nyári ültetésű burgonyatermelést. Ujabb kérdések, •— újabb válaszok hangzanak el. A szovjet tudós elmondja, hogy a burgonya jarovizációjánál nem szabad engedni, hogy a napsugarak közvetlenül érjék a burgonyát, de a levegőnek is elégnek kell lenni. A magyar kutatók ezzel is — mint Gluscsenko elvtárs minden szavával — egyetértenek és helyeslik. Megint tíz percek, félórák röppennek el. Sok igen hasznos dolog kerül felszínre. Gluscsenko elvtárs később megállapítja: helyesnek tartaná, ha a szegedi kísérleti intézet alaposan foglalkozna a nyári ültetésű burgonya kérdésével s legjobban megfelelő jó fajtákat nemesítene ki. A kukoricatermesztesre kerül a szó. A szovjet tudós kezében kukoricacső. Nézi, forgatja. A kukoricát a szegedi intézetben nemesítették. A neve: szegedi sárga Iófogú kukorica. Sokat beszélgetnek a kukoricatermesztésről, s Gluscsenko példákat hoz fel. A laboratóriumban A szovjet tudós a magyar kutatókkal aztán megtekinti az intézet laboratóriumát, ahol Benedek Gábor kutató a többi között a papp ka festékmeghatározó módszerét mutatja be. A magyar tudósok nehezen búcsúznak később a szovjet professzortól. S a búcsúzás perceiben emléklapot adnak át Gluscsenko professzornak a szegedi paprikáról. Egy csomag őrölt paprikát is | átnyújtanak. A szovjet professzort kérik, írjon néhány sort az intézett emlékkönyvébe. Gluscsenko ír. A sorok arról beszélnek, elismerésreméltó munka folyik az újszegedi kísérleti 1 intézetben. Gluscsenko az emlékkönyve végül ezt írja: „Kívánok további sikereket a tudósok kollektívájának. Éljen a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság! Éljen a tudomány együttműködése a nép javára!" Igaz, őszinte szavak, melyet nem tudott meghatódottság nélkül olvasni, hallani az ember. Somorjai Ferenc, az intézet igazgatója a szovjet professzor felé fordul és beszél: „Az élenjáró szovjet tudomány útján haladunk. ... Gluscsenko professzor elvtárs segített nekünk, hogy új eredményeket érjünk el — munkánkat jó irányban végezzük", A Szegedi Tudomónyegyeiemen A szovjet professzor ezután a Szegedi Tudományegyetem növényélettani intézetében tesz látogatást. Már rég elmúlt dél, de a szovjet professzor fáradhatatlanul érdeklődik s mondja el saját hasznos tapasztalatait. Szalai István, az egyetem növényélettani intézetének tanszékvezető docense munkájukról, feladataikról beszél. A szovjet professzor itt is sok hasznos tapasztalatot mond el, amelyeket az egyetem növényélettani intézetében hasznosítani tudnak. A szovjet tudós és a magyar tudós eszmecseréje tíz perceken át tart. Közben a szeretet jeléül, egyik kifejezőjeként, az egyetemi MSZT alapszervezete nevében Halász Élődné MSZT-tjtkár égő piros szekfűcsokrot ad át Gluscsenko elvtársnak: — orosz nyelven mond üdvözletet. A szovjet tudós szeretetteljes szavakkal mond köszönetet. A növényélettani intézet után az egyetem növénytani intézetében tesz látogatást a szovjet professzor. Greguss Pál professzorral, az intézet igazgatóiával és munkatársaival folytat megbeszélést. Greguss professzor ismerteti, hogy a fenyőfélek fejlődéstörténetéről könyvet írt —> erről is akar beszélni az ezévben Párizsban sorrakerülő botanikus kongresszuson. Gluscsenko arcán megint mosoly: — Akkor mi találkozunk Párizsban is.., Greguss professzor arról is szól, hogy milyen eredményeket ért cl az intézet a szovjet tudomány nyomdokain. A laboratórium megtekintésére kerül aztán a sor. A laboratóriumban ilyen című könyv is van: „A botanika problémái". Az Akadémiai Kiadó magyar fordításban adta ki a szovjet tudósok munkáit. Gluscsenko írása is benne a könyvben. Ugy is segítette az intézet munkáját. Most pedig itt van személyesen. Mindenről érdeklődik — ismerteti tapasztalatait. És ő is tapa ztalatokat szerez. És már sö'étbo simulnak a házak, amikor a szovjet professzor eltávozik nz intézetből. Igaz barátunk járt Sz-gdcn Morvay Sándor