Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t A minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a szocialista munkavcrseny szervezésének néhány kérdéséről Forró János két hónapja a Táncsics tsz-bcn Válaszolunk olvasóinknak •xoyfti • v' •, j,r . «»•.-.•• jjAz, j, .• • i „v• -\Mr ''' r\> ' V . ••>• fSJÍ*V ' -">«ll • ,"•>' ••'' • v • A 7 M D P C S O N G R A D M E G X. EVF. 14. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1954. JANUÁR 17. Fokozzuk a szeged! földek termőereiét A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatáro­zat egyik fontos teendőként a föld termőerejének fokozását jelölte meg. A feladat az is, hogy megértessük termelő szektorainkkal: a nagyobb termés egyik fontos feltétele a föld termőerejének növe­lése. Ez is kell ahhoz, hogy jobb legyen a termelőszövetkezetek tagjainak, egyéni gazdáknak az élete, — több legyen az egész dol­gozó népnek a liszt, a hús, a zsír és más egyéb. A termelés egyoldalú fejlesztése a kapitalista mezőgazdaság sajátossága volt. Ennek „eredménye" a kizsarolt, tönkretett talaj, a kihasználatlan természeti adottság lelt. Az eredményes gazdál­kodás szabálya: több trágya — több termés, több takarmány — több és jobb állat. A terméshozam növelésének és állandósításának egyik főfel­tétele a trágyázás. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok végezzék el szántóföldjük leg­alább egyötödén az istállótrágyázást. Szeged város határában ezt az alapvető tételt eddig csak részben teljesítettük. Termelőszövet­kezeteink igyekeztek kevés állatállományukhoz mérten minél több trágyát biztosítani. Legjobb dolgozó parasztjaink, főleg a paprika­tei'melők földjeiket általában jó termőerőben tartják és legalább a paprika alá megadják a szükséges trágyát. Az elmúlt kedvező és kedvezőtlen évek egyenlőtlen termés­eredményei bizonyítják: aszályban és kedvező időben csak ott van bő termés, ahol a trágyázás nem ismeretlen fogalom. Az elmúlt évben is volt egy határrészen szomszédos földeken 8, vagy 18 má­zsás holdankénti gabonatermés. A Táncsics tsz-ben például az is­tállótrágyázott parcellán IG mázsás, a trágyázatlan parcellán tíz mázsás termés volt. Természetesen a trágyázott és trágyázatlan föld közötti terméskülönbség az egyéni gazdáknál is megmutat­kozott. A határrészek közül a trágyázás szempontjából legelhanya­goltabb a baktól rész. Itt a múltban a sűrűn váltogatott kíuzsorá­zott kisbérlők nem tudták megadni azt a földnek, ami szükséges. A felszabadulás óta a földfelajánlások és tagosítások során ezeri a részen volt a legtöbb birtokváltozás. Ezeknek is a következmé­nye, hogy a baktói határrészen az évi trágyázás nem több tíz szá­zaléknál. Sok az olyan parcella is, amelyet az ott lakó dolgozó pa­rasztok véleménye szerint 20—30 éve nem trágyáztak. A baktói földek jó trágyázásával — csak azon a részen — többezer mázsá­val lehetng, az évi termést növelni. .Ugyancsak igen gyenge a trá­gyázási aránv az Ujszeged-alsótiszaparti részen is. A tanács fel­adata, hogy fokozottabb figyelemmel törődjön a baktói és az alsó­tiszaparti részek földjei lermőerejének fokozásával. Az istállótrágyázás eredményességének fokozására a mennyi­ség mellett a minőségre is nagyobb gondot kell fordítani. Fontos tehát a helyes trágyakeze'lés. A trágya kezelésével a szegedi gaz­daságokban komoly bajok voltak. A rosszul elhelyezett telepeken naponta szétterített trágyából a szél, a nap és a víz a legértéke­sebb anyagokat vonta ki. Ezen a káros pazarláson változtatni kell! A trágyakezelés legegyszerűbb, jó módja a szakaszos kezelés. A Felszabadulás tsz-ben helyesen, szakaszosan kezelik a trágyát. Termelőszövetkezeteink általában ezévben már nagyobb gonddal kezelték a trágyát, de nem használtak fel minden lehetőséget a trágyatermelés fokozására. Jó módszer, ha a trágyát frissen ki­hordva a föld végén kezeljük. Ez meggyorsítja a tavaszi munkát. Minden esetben igyekezzünk, azon, hogy a tavaszi trágyázást a lehető legkorábban végezzük el. Ügyeljünk arra, hogy a földön szétterített trágya azonnal le legyen szántva. Ezáltal az értékes tápanyagok megmaradnak, a bomlás időben megindul és a nö­vényzet számára hasznosítható lesz. Az istállótrágyázás mellett fontos trágyaanyag a műtrágya. Ezzel a föld és növényzet sajátosságának megfelelően lehet a hiányzó tápanyagot pótolni. A foszfor a gabonafélék és magvak termeléséhez, a nitrogén a növényi szárrész fejlődéséhez nélkülöz­hetetlen. A szuperfoszfát elsősorban a gabonafélék műtrágyája. Kellő felhasználása érdekében fontos, hogy már ősszel a talajba kerüljön. A pétisó, nitrogéntrágya alaptrágyaként, vagy fejtrágya­ként használható. Tavasszal a tübbtermés érdekében részesítsük a búzát nitrogén fejtrágyázásbán. A dolgozó parasztok hozzájuthat­nak a műtrágyához. Műtrágyatermelésünket — a mezőgazdasági határozat szerint — 1956 évig 6 millió mázsára fokozzuk. A talaj termőereje fokozását szolgálja a trágyázás mellett a növénytermelés helyes sorrendjének bevezetése is. Szocialista ter­melőegységeinknek fokozatosan rá kell térni a tudományos vetés­forgók alkalmazására. E téren is nagy feladat vár a tanácsra és a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetre. Igen kedvező a talaj termőképességének fokozása szempontjá­ból Szeged növénye: a paprika termelésének növelése is. Egy jól előkészített és ápolt paprikaföld kiváló terület az utána következő növény számára — 2—3 mázsás gabonatöbbletet is eredményez. A herefélék termelése is növeli a föld termőerejét. A talaj termő­képességének kihasználásához nélkülözhetetlen a megfelelő talaj­müvelés, különösen a tarlóhántás, és az őszi mélyszántás elvégzése. E téren is hiányosságok mutatkoznak. A talaj termőerejét növeli az öntözés is. Termelőszövetkeze­teinknek és egyénileg dolgozó parasztjainknak fel kell használni az öntözés lehetőségeit. Ezév folyamán megkezdődik a fertői lege­lők sáncolása és Baktó úgynevezett skatulyás öntözése. Általában az aszálynak legjobban kitett szikes területeink öntözése válik le­hetővé. A szegedi meszes, szódás szikesek javítása digózással, vagy mcszezéssel nem oldható meg. Ha kellő trágyamennyiséggel biz­tosítjuk a hiányzó tápanyagokat, herefélékkel és kellő talajműve­léssel megjavítjuk az elromlott talajszerkezetet, s öntözéssel biz­tosítjuk a szükséges vízmennyiséget, — a baktói szikes terület is megfelelő termőképességű lesz. Minden lehetőség adva ahhoz, hogy megjavítsuk a szegedi föl­dek termőerejét. A tanács megfelelő munkáján kívül szükséges hozzá a dolgozó parasztok teljes jószándéka, akarata. A dolgozó parasztok — tsz-ben és tsz-en kívül — már most is számos példát adtak arra: minden módon teljesítik a mezőgazdasági határozat­ból reájuk eső részt. Ez legközvetlenebb egyéni érdekük is. Jó munkával érjük el, Szeged mezőgazdasága is teljesítse feladatát az letszínvonal emelésében reá eső területen. Nagy István, a Szegedi Városi Tanács Vb. elnökhelyettese A SZEGEDI ÜZEMEK EGY MUNKANAPJA Nagymennyiségű főzeléket készítenek az idén a Szegedi Konzervgyárban Nagy a sürgés-forgás a Szegedi Konzervgyár főzelék konyháján. Az asztalok mellett gyors­kezű lányok, asszonyok vágják az aranysárga színű répát apró kockák­ra. Nyílik az ajtó és újabb répaszállítmány erkezik. A répát géppel tisztítják meg. Közben tisztára mosott üvegek kel teli kocsit toluol:, amelyeken össze-össze zördül a sok egyforma méretű üveg. A konyha közepén hú­zódó oszlopsor két részre osztja a helyiségei. Az egyik oldalon a répa tisztítása és kockára vá­gása történik. A násilc felében hosszú, bádoggal bevont asztal húzódik. Itt mérik üvegekbe a borsót, meg a répát. Mindkettőből pontosan fél-fél kilónak kell az üvegbe kerülni. Szalag­szerűen dolgoznak itt és egykettőre eljut a finom főzelékkel, telt üveg a zárókhoz. így ne vezik azokat, akik lég­mentesen géppel zárják le az üvegeket. Dinnyés Erzsébet a legügyesebb valamennyi zárónö kö­zött. Naponta 4—5 ezer finom főzelékkel telt üveget zár le. A mellet­te lévő asztalon rendben sorakoznak a meglelt üvegek, várják, hogy Dinnyés Erzsébet kezébe kerüljenek. Ez a fekete­lék konyhája éjjel-nap­pal ontja a finom fő­zeléket. Fennakadás nincs a munkában, mert a műszakiak időben gon­doskodtak arról, hogy akadály nélkül menjen 1' 4ÜI hajú fiatal lány, nem tétovázik egy percre sem, mert amint társa az asztalra helyezi a sós vízzel leöntött főze­lékcs üvegit, gyorsan to­vábbítja. Élszedűje is jól dolgozik, pedig már nem éppen f iatal, Itácz Andrásné, de azért a munkában az ifikkel még felveszi a versenyt. A Konzervgyár főze­a termelés. Alapos, át­gondolt munkaszerve­zéssel készítették cl a konyhát a finom főze­lék gyártására, amiböi ebben az évben igen nagy mennyiseget ké­szítenek közszükségletre. A mindig friss föze­lékkonzervet télen is ke­resik a háziasszonyok. Hogy ebből elegendő legyen az üzletekben, — a Konzervgyár feladala. Nemcsak városunkat látja el a gyár, hanem az ország különböző ré­szeibe is szállít ebből. A főzelék-konyha nem­rég igen elhanyagolt helyiség volt. Olyan gőzben dolgoztak itt a munkások, hogy alig látták egymást. Ezért gözelszivó. ventilátoro­kat szereltek fel, ami megtisztítja a levegőt. Járás közben is bizony nem egyszer bukdá rsoltak ebben a műhely ben a munkások. A nemrégen történt br tonnzással azonban mé< elliintették az apró güii röket. Ezáltal is köny nyebbé vált a munka. „Fő a tisztaság" — r: a jelszó a Konzcrvgyá ban. Naponta taté meg sem lehetne sző molni, hányszor sci:r: végig a fözelék-konyhé hányszor törülgetik /<• az asztalokat. var mossák meg kezüket <• fehér köpenybe öltözői munkások. Örködnek a tisztaság és munkája minősége felett is. bogi elismeréssel nyilaiké: zanak munkájukról a dolgozó háziasszonyok. Miért* nem adnak csizmapatkói- az Április 4 Cipőipari Szövefkezet-nek Tasi János, az Áp­• rilis 4. Cipőipari Szö­vetkezet legjobb bri­gádvezetője. Az el­múlt évben is az élenjárók közé tarto­zott brigádja vala­mennyi tagjával. A munka értékelésénél mindig elnyerte a vezetőség és dolgozó­társai elismerését. — Tasi János így lépte át az új év küszöbét, brigádja szorgalmas tagjaival együtt. Meg­fogadta, hogy ötéves tervünk utolsó esz­tendejében még szebb eredmé­nyekkel dolgozik a kormánypro­gramm megvalósításáért. A bri­gádban senki sem feledkezett meg erről az ígéretről. Ügy dolgoznak, hogy minden nap túlteljesítsék a tervet. A munka megkezdése előtt Tasi elvtárs az előkészítő osztályon in­tézkedik, hogy legalább egy napra elegendő mennyiségű talpbéléssel, kéreggel és a csizma orrának ke­ménységet adó kaplival lássák el az anyagmozgatók őket. Ilyen gon­dos előkészület után kezd csak munkához a Tasi cvikkoló-brigád. Tudják, hogy milyen fontos mun­mimmi mSM fSáBR lÉ«9pf* I kát végeznek. A fárahúzás, a sza­bás és varrás után az első, legfon­tosabb művelet. Ha késnek, vagy nem használják ki kellően a mun­kaidőt, akkor az egész munkate­remben hátráltatják a többi műve­letet végző dolgozótársaikat. A bri­gádban legtöbben fiatal munkások vannak, és szeretik azt a munkát, amelyet a szövetkezet vezetősége rájuk bízott. Ezt bizonyítja az is, hogy teljesítményük meghaladja a 150 százalékot is. Emellett kiváló minőségű halinacsizmákat és gaz­dacsizmákat adnak ki kezükből. Az ő szorgalmas és odaadó mun­kájukat, de az egész szövetkezeti tagság igyekezetét azonban gátolja az, hogy a már régebben megrendelt csizma­patkókról nem gon­gondoskodott a he­lyiipari minisztérium anyagellátási igazga­tósága. Ez okozza azt, hogy a szövetkezet­ben csaknem ezer pár kész — patkóra váró — csizma sorakozik és az illetékes szerv hibájából még min­dig nem jutott ki a dolgozókhoz. Ha a patkó helyett beépí­tett sarokvasat tennének a csizma sarkára, akkor megkárosodna a szö­vetkezet, mert a hiányzó sarokrészt kruppon talpból levágott résszel kellene pótolni. Ez pedig minden száz párnál azt jelenti, hogy 18 pár talpat használnának fel. Nem beszélve arról, hogy így páronként 8 forinttal drágul a csizma. így te­hát a felsőbb szervek sürgős intéz­kedésére lenne szükség, hogy a szövetkezetben már elkészült csiz­mákat minél előbb viselhessék a dolgozók. Szombaton délután felavatták a Szegedi Vasöntöde 1170 négyzetméter területű hatalmas új öntőcsarnokát Az ország területén az üzemek­ben naponta újabb és újabb ünne­pet ülnek a dolgozók. Szinte nincs olyan nap, amelyen vagy az egyik, vagy a másik üzemben ne ünne­pelnék új gépek beállítását, vagy ne avatnának felépült új üzemré­szeket, amelyek megkönnyítik a dolgozók munkáját, egészségesebbé teszik eddigi munkakörülményeiket. így került sor szombaton délután 3 órakor bensőséges ünnepségre a Szegedi Vasöntődében, amikor a vállalat dolgozói egy új hatalmas 1170 négyzet­méter területű öntöcsarnokot avattak fel. 1952. december 21-én hasonló ün­nepségre gyűltek össze a S2egedi Vasöntöde dolgozói és ekkor is ün­nepelték egy új öntöcsarnok fel­avatását. Alig egy év telt el azóta és ez az öntőcsarnok kicsinek bi­zonyult. Pártunk és kormányza­tunk gondoskodik arról, hogy na­gyobb, egészségesebb helyen vé­gezzék munkájukat a vállalat dol­gozói és azért, hogy mincl több és minél jobbminő­ségű villany-motorházat, védő­pajzsot adhassanak a rohamo­san fejlődő könnyűipari és köz­szükségleti cikket gyártó üze­meknek. Szombaton a vállalat dolgozói szé­pen feldíszített kultúrteremben jöttek össze, hogy megünnepeljék az új öntőcsarnok avatásának nap­ját, amely az üzem életében jelen­tős határkövet jelent. Az ünnepsé­get Kovács Attila elvtárs, a párt­szervezet titkára nyitotta meg. Kovács elvtárs beszéde után Mészáros István elvtárs, a Szegedi Vasöntöde igazgatója mondott be­szédet. Beszédében értékelte a dol­gozók elmúlt negyedévi eredmé­nyeit. Beszélt arról, hogy a vállalat dolgozóinak nem kis érdeme van abban, hogy az új öntöcsarnokot felépíthették, s különösképpen hoz­zájárultak a létesítmény felépítésé­hez azok a dolgozók, akik munká­jukban fáradhatatlanul küzdötte' a terv teljesítéséért, túlteljesítésé: :i. Mészáros elvtárs ezután méltatta azoknak az élenjáró dologzóknak a munkáját, akik az eddigi nehéz kö­rülmények között is derekasan áll­ták inog helyüket p munkában. Mészáros elvtárs beszéde után pénzjutalomban részesítette a vál­lalat élenjáró dolgozóit, majd az ünnepség után együttesen tekint.t­ték meg az új öntőeoarnokat, amelyből eb'oen az esztendőben ké­zéi kétezer tonna súlyú öntvény ke­rül ki az ország minden tájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom