Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t A minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a szocialista munkavcrseny szervezésének néhány kérdéséről Forró János két hónapja a Táncsics tsz-bcn Válaszolunk olvasóinknak •xoyfti • v' •, j,r . «»•.-.•• jjAz, j, .• • i „v• -\Mr ''' r\> ' V . ••>• fSJÍ*V ' -">«ll • ,"•>' ••'' • v • A 7 M D P C S O N G R A D M E G X. EVF. 14. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1954. JANUÁR 17. Fokozzuk a szeged! földek termőereiét A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat egyik fontos teendőként a föld termőerejének fokozását jelölte meg. A feladat az is, hogy megértessük termelő szektorainkkal: a nagyobb termés egyik fontos feltétele a föld termőerejének növelése. Ez is kell ahhoz, hogy jobb legyen a termelőszövetkezetek tagjainak, egyéni gazdáknak az élete, — több legyen az egész dolgozó népnek a liszt, a hús, a zsír és más egyéb. A termelés egyoldalú fejlesztése a kapitalista mezőgazdaság sajátossága volt. Ennek „eredménye" a kizsarolt, tönkretett talaj, a kihasználatlan természeti adottság lelt. Az eredményes gazdálkodás szabálya: több trágya — több termés, több takarmány — több és jobb állat. A terméshozam növelésének és állandósításának egyik főfeltétele a trágyázás. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok végezzék el szántóföldjük legalább egyötödén az istállótrágyázást. Szeged város határában ezt az alapvető tételt eddig csak részben teljesítettük. Termelőszövetkezeteink igyekeztek kevés állatállományukhoz mérten minél több trágyát biztosítani. Legjobb dolgozó parasztjaink, főleg a paprikatei'melők földjeiket általában jó termőerőben tartják és legalább a paprika alá megadják a szükséges trágyát. Az elmúlt kedvező és kedvezőtlen évek egyenlőtlen terméseredményei bizonyítják: aszályban és kedvező időben csak ott van bő termés, ahol a trágyázás nem ismeretlen fogalom. Az elmúlt évben is volt egy határrészen szomszédos földeken 8, vagy 18 mázsás holdankénti gabonatermés. A Táncsics tsz-ben például az istállótrágyázott parcellán IG mázsás, a trágyázatlan parcellán tíz mázsás termés volt. Természetesen a trágyázott és trágyázatlan föld közötti terméskülönbség az egyéni gazdáknál is megmutatkozott. A határrészek közül a trágyázás szempontjából legelhanyagoltabb a baktól rész. Itt a múltban a sűrűn váltogatott kíuzsorázott kisbérlők nem tudták megadni azt a földnek, ami szükséges. A felszabadulás óta a földfelajánlások és tagosítások során ezeri a részen volt a legtöbb birtokváltozás. Ezeknek is a következménye, hogy a baktói határrészen az évi trágyázás nem több tíz százaléknál. Sok az olyan parcella is, amelyet az ott lakó dolgozó parasztok véleménye szerint 20—30 éve nem trágyáztak. A baktói földek jó trágyázásával — csak azon a részen — többezer mázsával lehetng, az évi termést növelni. .Ugyancsak igen gyenge a trágyázási aránv az Ujszeged-alsótiszaparti részen is. A tanács feladata, hogy fokozottabb figyelemmel törődjön a baktói és az alsótiszaparti részek földjei lermőerejének fokozásával. Az istállótrágyázás eredményességének fokozására a mennyiség mellett a minőségre is nagyobb gondot kell fordítani. Fontos tehát a helyes trágyakeze'lés. A trágya kezelésével a szegedi gazdaságokban komoly bajok voltak. A rosszul elhelyezett telepeken naponta szétterített trágyából a szél, a nap és a víz a legértékesebb anyagokat vonta ki. Ezen a káros pazarláson változtatni kell! A trágyakezelés legegyszerűbb, jó módja a szakaszos kezelés. A Felszabadulás tsz-ben helyesen, szakaszosan kezelik a trágyát. Termelőszövetkezeteink általában ezévben már nagyobb gonddal kezelték a trágyát, de nem használtak fel minden lehetőséget a trágyatermelés fokozására. Jó módszer, ha a trágyát frissen kihordva a föld végén kezeljük. Ez meggyorsítja a tavaszi munkát. Minden esetben igyekezzünk, azon, hogy a tavaszi trágyázást a lehető legkorábban végezzük el. Ügyeljünk arra, hogy a földön szétterített trágya azonnal le legyen szántva. Ezáltal az értékes tápanyagok megmaradnak, a bomlás időben megindul és a növényzet számára hasznosítható lesz. Az istállótrágyázás mellett fontos trágyaanyag a műtrágya. Ezzel a föld és növényzet sajátosságának megfelelően lehet a hiányzó tápanyagot pótolni. A foszfor a gabonafélék és magvak termeléséhez, a nitrogén a növényi szárrész fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A szuperfoszfát elsősorban a gabonafélék műtrágyája. Kellő felhasználása érdekében fontos, hogy már ősszel a talajba kerüljön. A pétisó, nitrogéntrágya alaptrágyaként, vagy fejtrágyaként használható. Tavasszal a tübbtermés érdekében részesítsük a búzát nitrogén fejtrágyázásbán. A dolgozó parasztok hozzájuthatnak a műtrágyához. Műtrágyatermelésünket — a mezőgazdasági határozat szerint — 1956 évig 6 millió mázsára fokozzuk. A talaj termőereje fokozását szolgálja a trágyázás mellett a növénytermelés helyes sorrendjének bevezetése is. Szocialista termelőegységeinknek fokozatosan rá kell térni a tudományos vetésforgók alkalmazására. E téren is nagy feladat vár a tanácsra és a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetre. Igen kedvező a talaj termőképességének fokozása szempontjából Szeged növénye: a paprika termelésének növelése is. Egy jól előkészített és ápolt paprikaföld kiváló terület az utána következő növény számára — 2—3 mázsás gabonatöbbletet is eredményez. A herefélék termelése is növeli a föld termőerejét. A talaj termőképességének kihasználásához nélkülözhetetlen a megfelelő talajmüvelés, különösen a tarlóhántás, és az őszi mélyszántás elvégzése. E téren is hiányosságok mutatkoznak. A talaj termőerejét növeli az öntözés is. Termelőszövetkezeteinknek és egyénileg dolgozó parasztjainknak fel kell használni az öntözés lehetőségeit. Ezév folyamán megkezdődik a fertői legelők sáncolása és Baktó úgynevezett skatulyás öntözése. Általában az aszálynak legjobban kitett szikes területeink öntözése válik lehetővé. A szegedi meszes, szódás szikesek javítása digózással, vagy mcszezéssel nem oldható meg. Ha kellő trágyamennyiséggel biztosítjuk a hiányzó tápanyagokat, herefélékkel és kellő talajműveléssel megjavítjuk az elromlott talajszerkezetet, s öntözéssel biztosítjuk a szükséges vízmennyiséget, — a baktói szikes terület is megfelelő termőképességű lesz. Minden lehetőség adva ahhoz, hogy megjavítsuk a szegedi földek termőerejét. A tanács megfelelő munkáján kívül szükséges hozzá a dolgozó parasztok teljes jószándéka, akarata. A dolgozó parasztok — tsz-ben és tsz-en kívül — már most is számos példát adtak arra: minden módon teljesítik a mezőgazdasági határozatból reájuk eső részt. Ez legközvetlenebb egyéni érdekük is. Jó munkával érjük el, Szeged mezőgazdasága is teljesítse feladatát az letszínvonal emelésében reá eső területen. Nagy István, a Szegedi Városi Tanács Vb. elnökhelyettese A SZEGEDI ÜZEMEK EGY MUNKANAPJA Nagymennyiségű főzeléket készítenek az idén a Szegedi Konzervgyárban Nagy a sürgés-forgás a Szegedi Konzervgyár főzelék konyháján. Az asztalok mellett gyorskezű lányok, asszonyok vágják az aranysárga színű répát apró kockákra. Nyílik az ajtó és újabb répaszállítmány erkezik. A répát géppel tisztítják meg. Közben tisztára mosott üvegek kel teli kocsit toluol:, amelyeken össze-össze zördül a sok egyforma méretű üveg. A konyha közepén húzódó oszlopsor két részre osztja a helyiségei. Az egyik oldalon a répa tisztítása és kockára vágása történik. A násilc felében hosszú, bádoggal bevont asztal húzódik. Itt mérik üvegekbe a borsót, meg a répát. Mindkettőből pontosan fél-fél kilónak kell az üvegbe kerülni. Szalagszerűen dolgoznak itt és egykettőre eljut a finom főzelékkel, telt üveg a zárókhoz. így ne vezik azokat, akik légmentesen géppel zárják le az üvegeket. Dinnyés Erzsébet a legügyesebb valamennyi zárónö között. Naponta 4—5 ezer finom főzelékkel telt üveget zár le. A mellette lévő asztalon rendben sorakoznak a meglelt üvegek, várják, hogy Dinnyés Erzsébet kezébe kerüljenek. Ez a feketelék konyhája éjjel-nappal ontja a finom főzeléket. Fennakadás nincs a munkában, mert a műszakiak időben gondoskodtak arról, hogy akadály nélkül menjen 1' 4ÜI hajú fiatal lány, nem tétovázik egy percre sem, mert amint társa az asztalra helyezi a sós vízzel leöntött főzelékcs üvegit, gyorsan továbbítja. Élszedűje is jól dolgozik, pedig már nem éppen f iatal, Itácz Andrásné, de azért a munkában az ifikkel még felveszi a versenyt. A Konzervgyár főzea termelés. Alapos, átgondolt munkaszervezéssel készítették cl a konyhát a finom főzelék gyártására, amiböi ebben az évben igen nagy mennyiseget készítenek közszükségletre. A mindig friss fözelékkonzervet télen is keresik a háziasszonyok. Hogy ebből elegendő legyen az üzletekben, — a Konzervgyár feladala. Nemcsak városunkat látja el a gyár, hanem az ország különböző részeibe is szállít ebből. A főzelék-konyha nemrég igen elhanyagolt helyiség volt. Olyan gőzben dolgoztak itt a munkások, hogy alig látták egymást. Ezért gözelszivó. ventilátorokat szereltek fel, ami megtisztítja a levegőt. Járás közben is bizony nem egyszer bukdá rsoltak ebben a műhely ben a munkások. A nemrégen történt br tonnzással azonban mé< elliintették az apró güii röket. Ezáltal is köny nyebbé vált a munka. „Fő a tisztaság" — r: a jelszó a Konzcrvgyá ban. Naponta taté meg sem lehetne sző molni, hányszor sci:r: végig a fözelék-konyhé hányszor törülgetik /<• az asztalokat. var mossák meg kezüket <• fehér köpenybe öltözői munkások. Örködnek a tisztaság és munkája minősége felett is. bogi elismeréssel nyilaiké: zanak munkájukról a dolgozó háziasszonyok. Miért* nem adnak csizmapatkói- az Április 4 Cipőipari Szövefkezet-nek Tasi János, az Áp• rilis 4. Cipőipari Szövetkezet legjobb brigádvezetője. Az elmúlt évben is az élenjárók közé tartozott brigádja valamennyi tagjával. A munka értékelésénél mindig elnyerte a vezetőség és dolgozótársai elismerését. — Tasi János így lépte át az új év küszöbét, brigádja szorgalmas tagjaival együtt. Megfogadta, hogy ötéves tervünk utolsó esztendejében még szebb eredményekkel dolgozik a kormányprogramm megvalósításáért. A brigádban senki sem feledkezett meg erről az ígéretről. Ügy dolgoznak, hogy minden nap túlteljesítsék a tervet. A munka megkezdése előtt Tasi elvtárs az előkészítő osztályon intézkedik, hogy legalább egy napra elegendő mennyiségű talpbéléssel, kéreggel és a csizma orrának keménységet adó kaplival lássák el az anyagmozgatók őket. Ilyen gondos előkészület után kezd csak munkához a Tasi cvikkoló-brigád. Tudják, hogy milyen fontos munmimmi mSM fSáBR lÉ«9pf* I kát végeznek. A fárahúzás, a szabás és varrás után az első, legfontosabb művelet. Ha késnek, vagy nem használják ki kellően a munkaidőt, akkor az egész munkateremben hátráltatják a többi műveletet végző dolgozótársaikat. A brigádban legtöbben fiatal munkások vannak, és szeretik azt a munkát, amelyet a szövetkezet vezetősége rájuk bízott. Ezt bizonyítja az is, hogy teljesítményük meghaladja a 150 százalékot is. Emellett kiváló minőségű halinacsizmákat és gazdacsizmákat adnak ki kezükből. Az ő szorgalmas és odaadó munkájukat, de az egész szövetkezeti tagság igyekezetét azonban gátolja az, hogy a már régebben megrendelt csizmapatkókról nem gongondoskodott a helyiipari minisztérium anyagellátási igazgatósága. Ez okozza azt, hogy a szövetkezetben csaknem ezer pár kész — patkóra váró — csizma sorakozik és az illetékes szerv hibájából még mindig nem jutott ki a dolgozókhoz. Ha a patkó helyett beépített sarokvasat tennének a csizma sarkára, akkor megkárosodna a szövetkezet, mert a hiányzó sarokrészt kruppon talpból levágott résszel kellene pótolni. Ez pedig minden száz párnál azt jelenti, hogy 18 pár talpat használnának fel. Nem beszélve arról, hogy így páronként 8 forinttal drágul a csizma. így tehát a felsőbb szervek sürgős intézkedésére lenne szükség, hogy a szövetkezetben már elkészült csizmákat minél előbb viselhessék a dolgozók. Szombaton délután felavatták a Szegedi Vasöntöde 1170 négyzetméter területű hatalmas új öntőcsarnokát Az ország területén az üzemekben naponta újabb és újabb ünnepet ülnek a dolgozók. Szinte nincs olyan nap, amelyen vagy az egyik, vagy a másik üzemben ne ünnepelnék új gépek beállítását, vagy ne avatnának felépült új üzemrészeket, amelyek megkönnyítik a dolgozók munkáját, egészségesebbé teszik eddigi munkakörülményeiket. így került sor szombaton délután 3 órakor bensőséges ünnepségre a Szegedi Vasöntődében, amikor a vállalat dolgozói egy új hatalmas 1170 négyzetméter területű öntöcsarnokot avattak fel. 1952. december 21-én hasonló ünnepségre gyűltek össze a S2egedi Vasöntöde dolgozói és ekkor is ünnepelték egy új öntöcsarnok felavatását. Alig egy év telt el azóta és ez az öntőcsarnok kicsinek bizonyult. Pártunk és kormányzatunk gondoskodik arról, hogy nagyobb, egészségesebb helyen végezzék munkájukat a vállalat dolgozói és azért, hogy mincl több és minél jobbminőségű villany-motorházat, védőpajzsot adhassanak a rohamosan fejlődő könnyűipari és közszükségleti cikket gyártó üzemeknek. Szombaton a vállalat dolgozói szépen feldíszített kultúrteremben jöttek össze, hogy megünnepeljék az új öntőcsarnok avatásának napját, amely az üzem életében jelentős határkövet jelent. Az ünnepséget Kovács Attila elvtárs, a pártszervezet titkára nyitotta meg. Kovács elvtárs beszéde után Mészáros István elvtárs, a Szegedi Vasöntöde igazgatója mondott beszédet. Beszédében értékelte a dolgozók elmúlt negyedévi eredményeit. Beszélt arról, hogy a vállalat dolgozóinak nem kis érdeme van abban, hogy az új öntöcsarnokot felépíthették, s különösképpen hozzájárultak a létesítmény felépítéséhez azok a dolgozók, akik munkájukban fáradhatatlanul küzdötte' a terv teljesítéséért, túlteljesítésé: :i. Mészáros elvtárs ezután méltatta azoknak az élenjáró dologzóknak a munkáját, akik az eddigi nehéz körülmények között is derekasan állták inog helyüket p munkában. Mészáros elvtárs beszéde után pénzjutalomban részesítette a vállalat élenjáró dolgozóit, majd az ünnepség után együttesen tekint.tték meg az új öntőeoarnokat, amelyből eb'oen az esztendőben kézéi kétezer tonna súlyú öntvény kerül ki az ország minden tájára.