Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

OÍLMIGYRRORSZAG 4 CSÜTÖRTÖK. 1954. JANUÁR 14. Az épülő kom munizmus országából A íésztagy árban Gorkij szavai jutnak eszünkbe, amikor napjaink pékjeinek és élelmiszeriparunk egyéb dolgozóinak munkájával ismerkedünk. „Huszonhaton voltunk: huszonhat eleven gép, akiket nyirkos pincébe zártak. Reggeltől estig dagasztottuk a tésztát, csináltuk a perecet meg a sóspereket... A lisztporban, a sűrű, büdös, tikkasztó levegőben, meg a lábunkkal odakintről behordott piszokban nyújtogattuk a tésztát, csináltuk, néha verítékünkkel áztattuk a pereceket és engesztelhetetlen gyűlölettel gyűlöltük robotunkat". így írta le Gorkij a pereckészltés nehéz munkáját a cári Oroszországban „Huszonhat férfi is egy lány" című elbeszélésében. A cseljabtnszki tésztagyár udvarát zöldelő fák, bokrok díszítik. Messzire elhallatszik a gépek bugása. A főműhelyben hatalmas méretű sajtológépek állnak, amelyek számos keverő- és dagasztómunkás nehéz munkáját helyettesítik. A berendezést állandóan kiegészítik, az elavult szerkezetű gépeket tökéletesítik. A gyárban egészen a mult év végéig hidraulikus szerkezetű sajtológépek működtek. Minden gépet hét ember kezelt. Ezeken a gépeken több műveletet kézimunkával végeztek. A gyár az elmúlt évben két automata sajtológópet kapott. Ezeknek teljesítménye lényegesen nagyobb és mindössze egy ember munkáját igénylik. Marija Csicsclanova fiatal sztahánovista munkásnő kényelmes léptekkel halad az automata hídján, könnyedén elfordítja a fogantyúkai, szabályozza a nyomást, a liszt és a víz adagolását. Lent Szpiridonova, a termelési felelős figyeli, hogyan kerül ki a gépből az asztalra a kész csigatészta. — Tégy hozzá még lisztet, túlságosan lágy a tészta — utasítja Csicselanovát. A szárítóműhelyben jóformán nem is látni embereket. A tágas helyiségben szekrények sorakoznak egymás mellett, metélttészta, perec, csigatészta és makaróni szárad bennük. Minden szekrényben 72 kilogramm száraztészta fér el A kiszerelő műhelyben a dobozkészitő gép mellett ül Raja Ginnatulina ifjúmunkásnő. Gyors, pontos mozdulatokkal forgatja a dobozokat. A Raja gépe mellett álló polcok gyorsan megtelnek az elkészült dobozokkal. Az előirányzott 1200 doboz helyett Raja 3200-at készít el egy műszak alatt. Zoja Galinova a kész száraztésztát rakja a dobozokba. Egy műszak alatt 180 kilogramm perecet kell beraknia, de ezt az előirányzatot Zoja 200—250 százalékra teljesíti. A cseljabinszki tésztagyár naponta 65—70 tonna száraztésztát bocsát ki. A Szovjetunió minden részébe elkerülnek a cseljabinszki tésztakészítmények. A gyár termékei eljutnak a Mongol Népköztársaságba is. A gyár nemsokára a testvéri Kinai Népköztársaságnak is fog szállítani. Ez év végéig két újabb sajtoló automatát állítanak fel a gyárban. Az automaták üzembehelyezésével a gyár napi termelése eléri a 110 tonna száraztészta készítését. G. ALEKSZEJEV KÉPEK A SZOV3ET ÉLETBŐL A szovjet ipari munkások segítsége a dolgozó parasztoknak Gépgyártó vállalatok mi.iv kásiN és munkátiiSi, mernö_ kei és tschnlkuiail . . . Har. coljatok a mez5g.izdaa*g nroytaljesitményű gouakksl és fel szerelésektől való eliáüsJé'tt Több traktort, qépet és pót. alkatra zt a meíigazda ágnaki (Az SZKP KB 1953. nov. 7+ jelszavaiból). A „Krasznij Proletarij" szerszámgépgyár szeptember folyamán 450 univerzális menetvágó esztergapadot szállított a gépállomások javítóműhelyeibe. Ez kétszeresen túlszárnyalja azt a mennyiséget, amelvet az utolsó nyolc hónap alatt szerszámgépekből a mezőgazdaságnak szállítottak. Az „M. I. Kalinyin" szivattyúgyár dolgozói 1953 folyamán több mint 450 szivattyút készítettek a mezőgazdaság számára. A gyárban új szivattyútipust is szerkesztettek, amellyel 100 méter mélységből szívhatják fel a vizet. Az új szivattyút falusi hidrotechnikai berendezéseknél használják majd. A ,,Gom.szel,imaa"-gyár mellett működő különleges tervezőiroda traktorra rászerelt univerzális „NN—0.3" rakodógépet tervezett. A gépet trágya, tőzeg és mész rakodásánál használják. A gép termelékenysége óránkint 8 tonna. Egy fogással 0.3—0.4 tonnát emel fel. Kezelését egy ember — a traktorista végzi. Ugyancsak a gyár készíti a „IITZ—7" traktorhoz kapcsolható „NT—1" típusú trágyaszórógépet, amely elősegíti az egyenletes trágyázást. A munka termelékenysége a gép alkalmazásával 3.5-szeresére emelkedett. Aj épületelem-gyártó igazgatósághoz tartozó vállalatok, a Moszkva-kerületi gépállomások rendelésére több mint 1.800 vasbeton garázs-épületelemet készítettek. A fenti gyártmányokból 21 felépíteni, amelyek teherautót fogadhatzók vállalták, hogy év végéig 142.000 méter kévekötő-vásznat készítenek terven felül. A „Glavszelelektro" elektromechanikai gyár szállítható vlllanytclepcket gyárt a kolhozok számára. Minden villanytelep egy 35 kilowatt kapacitású, váltóáramú generátorból, egy Diesel-motorból és eiosztótáblából áll. A gyár az év folyamán csaknem 109 ilyen villanytelepet szállított le. A gyár megkezdte a villamos juhnyirógépek elektromotorjainak tömeggyártását. 1953. folyamán több mint 21.000 elektromotort gyártottak. A kemerovoi Lenin-renddel kitüntetett „Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XVI. kongreszszusa" nitrogén- és műtrágyagyár dolgozói elhatározták, hogy 1953. negyedik negyedében 250.000 rubel értékű ásványi trágyát adnak terven felül. A szemcsézett ásványi trágyák a kazahsztáni kolhoz gazdag termését segítik elő. A jereváni 1953-ban 80 „Avtogyetalj"-gyár százalékkal több traktoralkatrészt gyártott, mint 1952-ben. Nemrégiben kezdtek hozzá a burgonyaültető-gépek hajtófogaskerekeinek gyártásához. Októberben már 5.118 fogaskereket szállítottak a falunak. A vfllamosáram meggyorsítja és megkönnyíti a kolhozparasztak munkáját. A krasznodari határvidéken évről-évre egyre több kolhozt látnak el elektromos energiával. Nemrégen helyeztek üzembe a sapszugi állami vízierőművet, amely négy kolhoz elektromos energiaellátását biztosítja. Az erőmű kapacitása 725 kilowatt. A határvidék giagini kerületében a „Sztálin"-kolhoz dolgozói 150 kilowattos erőművet építettek. A kemerovoi kerület „Sztálin"kolhozában villamosárammal melegítik a melegágyakat; Az új módszer lehetővé tette, hogy körülbelül 360 mázsa paradicsomot termeljenek. Az új módszer alkalmazásával egy munkacsapat már 900 melegágyi keretet gondozhat. A villamosáram lehetővé teszi a kolhozparasztok jövedelmének emelkedését is. A moszkvai "Jáva" dohánygyárban Olga Mjasznyikova orvos (baloldali) megízleli as ételeket. Mellette Kapitelina Jefimova, az étkezde igazgatója és Jelizavcta Martyinova főszakács. A leningrádi »Szkorohod«-cipőgyár női eipőfcLőrész-szabómúhe-i lyében új futószalagot helyeztek tizembe. Tágas, világos, nagy teremben helyezték el az új futószalagot. A különböző gópokhez munkavédelmi berendezéseket szerettek fel. A terem világítására napfénylámpákat használnak. — A képen: az új futószalag a szabómühclybcn. garázst lehet egyenkint 24 nak be. A gorkiji elektromechanikai gyár 1953 három negyedéve alatt 1.350 villamos juhnyírógépet szállított az ország különböző gépállomásaiba. Ezenkívül tervükön felül 300 darab 4.5 kilowattos és 82 darab 30 kilowattos generátort is készítettek. A kolhozok, szovhozok és gépállomások dolgozói jól ismerik a „Vlagyimir Iljics" üzem elektromotorjait. Az utolsó negyedévben 170 elektromotort gyártott a mezőgazdaság számára, vagyis közel annyit, mint az 1953-as év előző három évnegyedében összesen. A kombájnok kévekötőjének textilanyagát a „Pobjeda Oktyabrja"gyár kollektívája gyártja. A dolgoA szovjet tudósok archeológiai munkáiban kimagasló helyet foglalnak el az úgynevezett tripoljei kultúra kutatásai, amely nevét a kievi területen lévő Tripolje faluról nyerte. Itt fedezték fel a korai földművelő törzsek legrégibb településeit. Ezek a törzsek benépesítették Kelet-Európát az időszámításunk előtti 3—2. évezredben. A tripoljei telepek után tucatszámra fedeztek fel más ugyanilyen típusú telepeket nemcsak Ukrajnában és Moldaviában, hanem Romániában, Bulgáriában és Magyarországon is. Ezek a légószeti kutatások, amelyek több mint félévszázaddal ezelőtt kezdődtek és még ma is folytatódnak, lehetővé teszik, hogy világosságot derítsenek a keleti szláv népek, az orosz, ukrán és bjelorussz nép eredetére. Azok az expedíciók, amelyeket a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Ukrajna Tudományos Akadémiájával együtt szervezett az utóbbi tizenkét évben, óriási területen végeztek ásatásokat a Dnyeper, a Dug és a Dnyeszter folyók medencéiben. A napvilágra hozott rendkívül gazdag régészeti anyag lehetővé tette, hogy képet formáljunk DélkeletEurópa legrégibb lakóinak életéről. Az ásatások új adatokat szolgáltattak a tripoljei őslakók társadalmi életéről ós viszonylag magp.sfokú anyagi kultúrájáról, azokról a törzsekről, amelyekből a későbbiek foNégyezer év előtti kultúra a Dnyeper, Dnyeszter vidékén lyamén a szkíták különböző a következtetést, hogy a ré- tehát az a feltevés, hogy a törzsei, majd pedig a szláv gi ház lakói tetoválták ma- réztárgyak innen kerültek csoportok eredtek. gukat. Ugyanott kúpalakú Polivanov Jarba. Különösen érdekeseknek agyageszközöket is találtak, Egyes leletek új képet adbizonyultak a legutóbbi ása- amelyeket tetoválásra hasz- nak a tripolieiek mindentások, amelyek néhány év- náltak az őslakók. napj életéről és kultúrájával ezelőtt kezdődtek a A Polivanov Jar mellett nak viszonylag magas színDnyeszter tolyo medeneeje- feltárt leletek kozott egyike vonaláról. így Polivanov ben egy uj még át nem a legérdekesebbeknek és Jar egyik házában, ameiyet kutatott körzeteben Poltva- legfontosabbaknak az a ré- nyilván tűz rombolt le földnov Jar falunál (csernovici gi műhely, amely kőszerszá- be temetett fonalgombolyaterület) Itt a leleteknek mok készítésére volt béren- gokat fedezlek fel, amelyek olyan tömeget tárták fel, dezve. Itt összesen körűibe- ,jppen azórti mert a földbe amilyenre az elozo evek lül háromezer darab külön- kerültc-k négyezer éven át ásatásai során nem voltpél- böző kőtárgyat — kész és épek máradtak Megállapída. Az agyagházak ismert féligkész szerszámot talál- tották ho"y a szálakat nötípusain kívül felfedeztek tak. Különben a Dnyepr és vényi' rostákból orsón fonegy olyan háztípust, ami- a Bug medencéiben lévő tak A"vagcdények töredéJS* a tanulmányozott kor- tripoljei telepeken általában kein megmaradt vászonleból eddig nem került fel- keves koszerszamot talal- nyomatok pedig azt bizoszínre: az eddig ismertek- nak. Nyilvánvaló, hogy itt, nyftjők hogy a régi ház íanél jóval nagyobbak ezek a Dnyeszter medencéjében, kói szd'Tli is tudtak. Mégegv a hazak, tobb helyiségből ahol gazdag sziliciumróte- lelet tanúskodik arról hogv állnak, döngölt padlóval és gek vannak, keletkezett az a tripoijeiek gazdaságában kemencével. ős-,.műhely", ahol a szer- sokat használták a fonalaA polivanov jar házban szamokat készítettek. A ré- kat: cgy csoniból faragott tobb mint szaz kulonbozo, gi telep lakosai a kvarcból horgolótű élelem tárolására szolgáló fejszéket, ékeket, sarlókat, agyagedényt találtak. Majd- fúrókat, nyílhegyeket készí- Noha a Dnyeszter medennem valamennyit mélyített tettek. céjében nemrégen kezetődspirális-szalag-ornamentum Abban az időben a tripol- telf me8 a régészeti ásatádíszíti. Némelyiket három- jei törzseknél már jelentős sok. már alig néhány óv színű — fekete, piros és fe- mértékben kifejlődött a munkája után is bizonyos hér-festékkel vonták be. A cserekereskedelem, amiről következetetésre juthatunk, festésből ítélve a polivanov azok a réztárgyak — tűk, Mindenekelőtt meg "kell jari települést az időszámí- golyók — tanúskodnak, állapítani, hogy a Dnyeper tásunk előtti harmadik év- amelyek csak távoli vidé- vidékén már a legtávolabbi ezred közepére lehet tenni, kékről kerülhettek ide. A őskorban elég sűrűn volt laUgyanitt húsz ízléses, finom Dnyeszter medencében kosság. A Dnyeszter jobb kivitelű szobrocskát is ta- ugyanis nincs réz. Gyakori partján, Polivanov Jar viláltak, amelyek nőalakokat lelet viszont ez a fém a dékén százkilométeres hoszábrázolnak. A legtöbb szob- Kárpátok vidékén ahol szú területsávon két év rot mélyített mintázat dí- szintén feltártak tripoljei- alatt több mint hetven nagy szíti; Ez indokolttá teszi azt típusú telepeket; Indokolt települést fedeztek fel? A rézleletek arról tanúskodnak, hogy már az időszámításunk előtti harmadik évezredben Kelet-Európában cserekereskedelem és szoros kapcsolatok voltak olyan törzsek közt, amelyek egymástól nagy távolságban éltek. Ezzel magyarázható a tripoljei kultúrának meglepő hasonlósága a dnyeperi, dnyeszteri és dunai-balkáni országok területén. A Dnyeszter-medencében néhány év óta működő expedíció munkájának eredménye bebizonyította, hogy a szkíta-korszak előtt Kelet-Európában a tripoljei törzsek kultúrája volt a legfejlettebb. Ez egyben új erővel cáfolja meg a burzsoá történelemhamisítók áltudományos állításait, hogy a bronzkorszak határán Kelet-Európába behatolt indogermán törzsek állítólag elnyomták a helyi kultúrát és ennek helyébe a saját kultúrájukat állították. Számos feltárt telep segítségével a szovjet tudósoknak sikerült nyomon követni a tripoljei kultúra átalakulását más kultúrákká. Mostmár új megvilágításba került a Dnyeper-Dnyeszter medence története, ahol később kialakultak a kievi Oroszországot megalapító szláv törzsek. E'mond a, Tathna Pas* s?el< £z.álin_d:je-, profé szor. a txrténett "do mányok doktora, a Szov Jrtuni-i Tudomínvo? Aka_ détnlája régészei eypw dlclójának veietfije