Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

A I CSÜTÖRTÖK, 1954. JANUÁR 14. DELMIGYDRORSZÁG Hozzászólás az iskolai versenyek problémáihoz Lapunk cqyik nemrégi síémában közöpünk egy cikket az iskolai versenyek problémáiról s kértük a pedaqi qusokat, szóijanik hozzá a cikk. hez Az alábbiakban ilyen hbZ. zászolást köziünk. A szocialtsta termelés lendítője, a munka termelékenységének fokozója a szocialista munkaverseny. Az új országot építő nép átérezte, hogy saját rnsga és hazája jólétét biztosítja azzal, hogy versenyre kelve jobban dolgozik, mint valaha. Mi jellemzi ezeknek a versenyeknek szervezését? 1. Határozott cél; 2. konkrét és lemérhető feladat; 3. egyenlő munkafeltételek, esélyek. Minden munkaterületen bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba. A pedagógusok is érezték, hogy az új feladatok végrehajtásához új módszereket kell alkalmazni. Az ép.ítő munka láza, mely az egész országot magával ragadta, a pedagógusokat is arra indította, hogy új módszerként azt a bevált módot válassza, amely a termelés területén olyan nagyszerű eredményeket hozott létre: a versenyt. Meg is indult a nevelők és a diákok körében egyaránt. Rövidesen azonban rádöbbentek arra, hogy az iskola területén, a gyakorlatban nem hozza meg a kívánt eredményt. A "Nevelj jobban*-mozgalom kampányszerű felajánlásai nerp javították meg az iskolai munkát, legfeljebb az adminisztrációt növelték. A tanulók körében a versenyeknek széleskörű, sokirányú skálája élt az egyes iskolákban. A legelterjedtebb, és ettől vártuk a legtöbb eredményt, a fegyelmi- és tanulmányi versenyek. Hangoztattuk a tudatos fegyelemre való nevelés fontosságát és mégis meggyőzés és a nevelő eljárások sokfélesége helyett, formai eszközökkel igyekeztünk azt elérni. Pontozások, grafikonok, osztályozások sokrétű formáival kivántuk , a tanítási órák, óraközi szünetek fegyelmét megszilárdítani. Természetes, hogy eredmény csak ideigóráig mutatkozott. Hiba volt ezeknél a versenyeknél: a formalizmus, és hogy nem volt reálisan felmérhető. Nevelési szempontból is kellemetlen utózöngéket hagyva maga után: őrsi és osztálysovinizmust eredményezett és helytelenül a szigorú tanárok elleni hangulatot keltett. Sok esetben még a nevelőtestületben is egészségtelen versengést váltott ki. A tanulmányi színvonal fokozására a pedagógus találékonyság különböző formájú versenyeket szervezett. "Harc az ötösökért*, "Selejtmentes napok*, "Békebástya építés* stb. Míg a fegyelmi versenyeket ingadozó, nehezen lemérhető, reális alap nélküli szempontok szerint szerveztük, addig a tanulmányi versenyeknél a fő hiba abban mutatkozott, liogy a tanulók nem azonos feltételek mellett indultak. Különböző képességű szellemi erők, különböző szociális viszonyok között élő tanulók álltak egymással szemben, így az értékelés nem lehetett reális. Emellett ennek a versenynek is megvolt nevelési szempontból a maga árnyoldala. Miután egyenlőtlen erők vettek benne részt, egy-egy tanulóra is különbözőképpen hatott. A jókat, tehetségeseket serkentette ugyan, de a versenyben egymással szemben állva csak a saját érvényesülésüket tekintették szem előtt. Az állandó jellegű tanulmányi versenyek önző, bajtársiatlan gyermekeket nevel. A gyöngéket, közepeseket, az első sikertelenség nem új erőre, nekilendülésre serkenti ebben a korban, hanem csüggedést, elkeseredést eredményez. A gyakorló iskola nevelői már régen belátták, hogy az ilyen Irányú versenyeknek nincs létjogosultságuk az iskolában. Sokkal jobb eredményeket lehet elérni a tudatos fegyelem kialakítása terén a közösségi szellem kifejlesztésével, egyéni ráhatással, példaképek állításával, az iskola és család szoros kapcsolatával, az egyes nevelők és az egész nevelőtestület következetes, egyöntetű nevelő eljárásaival, és nem utolsó sorban a tanítási órák jó megszervezésével és színvonalának állandó emelésével. Annak a nevelőnek, aki jól felkészül az órára, azt szakmailag biztosan vezeti, aki fel tudja kelteni az érdeklődést és megköveteli a fegyelmet, annak nincs szüksége formai segédeszközökre, hogy órája zavartalan, eredményes legyen. A tanulmányi anyag elmélyítésére egy-egy tárgy keretén belül szerveztünk versenyeket. Határozott cclt tűzve a tanulók elé, konkrét, könnyen, reálisan felmérhető feladat elé állítva őket és egyenlő feltételek mellett versenyeznek tanulóink. Matematikai, helyesírási, tipográfiai, magyar irodalmi, fizikai, szolfés versenveket rendeztünk. A régi iskolai versenyek helyébe tehát jobb oktatói és nevelői eljárásokat és az előbbi szempontok érvényesülése mellett szervezzünk versenyeket! Jármai Éva, Pedagógiai Főiskola I. sz. gyakorló iskolájának nevelője EGY KOMMUNISTA yiíldát mutat Magabiztos mozdulatai elárulják, hogy jólképzett fonónő Gulyás Rózsa. Már régen így beszélnek róla a Textilművekben: „a gyürűsfonóda egyik büszkesége". Szinte eggyéforrt segítőtársával, a gépével. Amikor évekkel ezelőtt Budapesten volt fonótanfolyamon, a pesti oktatóitól is azt tanulta: a gépre úgy kell vigyázni, mint saját személyére, csak akkor lesz szövetségese a munkában. S bármelyik gyűrűsfonógép mellé állították Gulyás Rózsát a Textilművekben,- mindenütt kiválóan megállta a helyét. Egykettőre rendbeszedte a más keze alatt rakoncátlanul működő gépeket. Fürgén, gyorsan, sohasem kapkodva végzi munkáját. Katonás rendet tart az előfonalak között, az állványon és a géptetőn egyaránt. Hónapokkal ezelőtt került a harmadik gépcsoportba több fonónőtársával együtt. Hogy miért — ennek történetét minden egyes Textilművekben dolgozó munkás ismeri. Ez a csoport, vagy ahogy az üzemben nevezik, blokk, sehogyan sem tudta tervét száz százalékra teljesíteni. A fonónők nem termeltek többet 96—98 százaléknál. Ennek okát heteken át hiába kutatta a gyár műszaki vezetősége. Ekkor Gulyás Rózsa az első gépcsoportban dolgozott. Egyízben termelési értekezletre készülődtek éppen és tárgyalták, hogy miért nem tudnak a harmadik gépcsoportban jobb eredményt elérni. Gondolkodni kezdett Gulyás Rózsa is, de nem tudott magának választ adni a „miért"-re. Valaki még a termelési értekezlet előtt megjegyezte: „ki kellene cserélni a fonókat és akik elől dolgoznak, menjenek a harmadik csoportba", Lett is erre riadalom a fonónők között. „Ezt mégsem tehetjük meg!... Más módon kell segíteni. Ugy megszoktuk már az első csoportot" — hangzott innen is, onnan is. Egyedül az alig 21 éves sztahánovista Gulyás Rózsa nem ellenkezett. Néhány perc alatt számot vetett magában. „Szokatlan lesz, de megpróbálom" — így töprengett magában és arra gondolt, amilcor először vállalta a két gép kezelését. „Akkor is első voltam, most is az leszek". Vállalkozott a nehezebb feladatra, jelentkezett a harmadik gépcsoportba. Az első napok után mégis csüggedés fogta el. A 46—48-as gép sehogyan sem akart hozzáigazodni. Csavarodott, gubózott a fonal. Először csak azzal törődött, hogy az elszakadt szálakat felkötözze. Nem vette figyelembe, hogy az orsók, a henger és az elöfonal hibájából is adódik a fonalszakadás. Később erre is kiterjedt a figyelme. Akarta, erősen akarta, hogy itt is győzzön, mint ahogy győzött a jól gondozott, rendbentartott 2-es, 4-es gépen, ahol sztahánovista lett. — Példát kell mutatnom, mégpedig kétszeresen. — Egyre csak et foglalkoztatta, vissza* vissza tért gondolatába. Gulyás Rózsa az üzemi pártszervezet vezetőségi tagja — kommunista, Példát mutat a pártmunkában, a termelésben. A legutóbbi értékelés alapján második lett a csoportban dolgozó fonónők között 1051 százalékkal és ötös osztályzatával a legjobb minőségi munkát végezte. Büszke eredményére, cseppet sem elbizakodott. Tovább küzd, hogy a második sztahánovista jelvényt is megszerezze. Mindenki szereti, becsüli ezt a fiatal, vidám fonónőt. Vezetőt, nevelőt és egyben segítő barátnőt is látnak benne, különösen azok a DlSZ-fiatalok, akiket oktat a termelésben és a politikai foglalkozásokon. Gulyás Rózsa megtalálta azt a közvetlen hangot, ahogyan beszélni kell a dolgozókkal a vezetőknek. Ismeri problémáikat, törődik velük, segít mindenkinek, — a párt tanította, nevelte őt, — k — a Az Úlszerfeái Kender-Lenszövő Vállalatnál tovább szélesedik a gyorsüzem-mozgalom Az Újszeged! Kender-Lenszövő Vállalat műszaki dolgozói két évvel ezelőtt csatlakoztak a gyorsüzem mozgalomhoz. A gyorsüzom feltételeit kísérletképpen a VI. számú szövődéi partiban dolgozták ki. A fordulatszámot mintegy tizenegy százalékkal emelték. Az üzemrész átlagteljesítménye rohamosan emelkedett, már a múlt évben elérte a sztahánovista szintet. A tapasztalatok nyomán további négy üzemrészre terjesztették ki a mozgalmat. Az elmúlt évben a tervezeit 120-al szemben 1H szövőgépnek emelték a fordulatszámát, átlagosan öt százalékkal. A gyorsüzem mozgalom nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szövőgépek 1952-ben 1228. tavaly pedig 2778 vetéssel többet teljesítettek műszakonként, mint 1951-ben. Az üzem így 1953-ban mintegy 400 ezer négyzetkilométer szövetet tudott adni terven felül népgazdaságunknak. A műszaki dolgozókból alakított munkabizottság megállapította, hogy az üzemben nemcsak a gé pek fordulatszámának növelésével, hanem a különböző szövetminőségeknek megfelelően való egységes, tökéletes és emellett gyors gépbeállítás is fentos foltétele a gyors üzem mozgalomnak. Erre a célra olyan sablonokat készítettek, amelyekkel az eddigi félóra helyett 15 pere alatt beállíthatják a gépeket. Tavaly a tervezett 150 helyett, 200 gépen oldották meg az egységes gépbeállítást, ebben az évben már valamenynyi szövőgépre kidolgozzák ennek feltételeit. Ennek megvalósítását eddig nagymértékben akadályozta, hogy sok különböző típusú szövőgép van az üzemben. A munkabizottság most tervet dolgozott ki, hogy a meglévő gépek átalakításával olyan „típuaszövőgepeket" készítsenek, amelyeknek legfontosabb alkatrészei azonosak. így könnyebbé válik a gyorsüzemi elvek megvalósítása, másrészt a leggyakrabban használódó alkatrészeket előre lebet gyártani, s így könnyebbé válik a TMK munkája. Az első ilyen típusgépet már öszszeállították, s néhány napon belül ki is próbálják. Ezeknek a terveknek megvalósulása nagyban elősegíti majd az ezévi nagyobb feladatok megvalósítását, hogy például már az első negyedévben csak ponyvából 150 ezer négyzetméterrel többet adhassanak a mezőgazdaságnak, mint tavaly a IV. negyedévben. Súlyos szerencsétlenségeket okozott az Alpokban a hógörgeteg Bécs (MTI). Az Alpokban a két nappal ezelőtt bekövetkezett váratlan olvadás példátlan súlyos lavinaszerencsétlcnségek egész sorát okozta. Mint a „Reuter" jelenti, Ausztriában eddig ötven halálos áldozat van és 120 az eltűntek száma. X Vorarlbergben lévő Blons falut két lavina majdnem teljesen elborította. Még nem lehet megállapítani. hogy a falu 409 lakosa közül hányat temetett be és ölt meg a hógörgeteg. Számtalan helyen temetett el a hegyről leomló hó magányos házakat, kunyhókat, turistaházakat. Svájcban eddig 18 halálos áldozatot követelt a hógörgeteg. Nagyüzemi dolgozók találkoztak a ktsz és a helyiipari vállalatok dolgozóival A helyiipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek sok leleményességgel, jó ötletek valóraváltásával kapcsolódtak be országszerte a kormányprogramm végrehajtásába. Munkájuk segítése érdekében Gazda Géza, az RM acélmű főmechanikusa kezdeményezésére értekezletet tartottak, ahol a nagyüzemi dolgozók első alkalommal vitatták meg együttesen a helyiipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek képviselőivel, hogyan lehetne több nélkülözhetetlen használati tárgyat gyártani a falusi és városi lakosság számára. — Keresnünk kell az útját annak — mondotta többek között Gazda Géza —, hogy a nagyüzemek hulladékanyagai minél egyszerűbb módon, huzavona nélkül kerüljenek a feldolgozó kisüzemekhez és szövetkezetekhez. A hozzászólások után Gazda Géza felhívta a helyiipari vállalatok és KTSZ-ek képviselőinek figyelmét, hogy a kohó- és gépipari minisztérium ellátó vállalatának anyagtakarékossági osztálya hathatós segítséget adhat anyagbeszerzési gondjaik megszüntetéséhez. Végül megállapította, hogy az értekezlet csupán az első lépés a helyiipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek kívánságainak felmérésére, a nagyüzemekkel való közvetlen kapcsolataik kiépítésére. Kedden megnyílt a svéd riksdag Stockholm (TASZSZ). Kedden megnyílt a svéd riksdag (parlament) ülésszaka. VI. Gusztáv Adolf király elmondotta hagyományos trónbeszédét. Az ülésszak Johannes Nilsspnt (konzervatív) választotta meg s képviselőház, és Gustaf Nilssont (szociáldemokrata) a felsőház elnökévé. A riksdag elé terjesztették az 1954—1955 évi új költségvetés tervezetét. A fegyveres erők céljait szolgáló közvetlen előirányzatok összege 2019 millió korona, azaz 37 millió koronával több, mint a folyó költségvetési évben. Az összes katonai kiadások összege 2118 millió korona. Az új költségvetés jellemző sajátossága az adóemelés. A költségvetésben előirányzott 8517 millió korona bevételből több mint 7600 millió koronát tesznek ki az adók. A demokratikus sajtó az új költségvetés tervezetével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az további fegyverkezési hajszát irányoz elő és korlátozza a nép szociális szükségleteit szolgáló előirányzatokat. JdeyüáLtoznak a izinkázi tiőadáiok kezdetének időpontjai A Szegedi Állami Nemzeti Színház szombaton este mutatja be Schiller: Ármány és szerelem című drámáját. A művészek hosszú heteken át készültek erre az előadásra, amely ismét egy jelentős állomás lesz a szegedi színház életében. A dráma öt felvonásból áll, s a hoszszú előadás miatt a bemutató után a megszokottnál korábban kezdődnek az előadások. A továbbra is műsoron lévő és nagy sikert arató Boci-boci tarka rendszerint hét órakor kezdődik, viszont az „Ármány és szerelem" fél 7 órakor: Természetesen, ez nem minden esetben van így, hisz a vasárnapi dupla előadások is megváltoztatják az előadások kezdetének időpontját. Éppen ezért, elengedhetetlenül szükséges, hogy a színházlátogatók rendszeresen figyelemmel kísérjék a plakátokon és a sajtóban az előadások kezdetének időpontját, mert a későn érkezők csak az első felvonás után léphetnek be a nézőtérre. Február 1-től március 11-ig országszerte kiállításokon mutatják be a második félévben gyártásra kerülő könnyűipari cikkeket A könnyűipari minisztérium értékesítési igazgatósága a belkereskedelmi minisztérium szakembereivel együtt február 1-től március 11-ig a fővárosban és több vidéki városban kiállításokat és bemutatókat rendez, amelyeken az 1954. második felében gyártásra kerülő könnyűipari cikkeket mutatják be. A tervek szerint mintegy 400—500 férfi, női és gyermekruha modellt, 300—400 kötszövött-, selyemvégáru, 200—250 gyapjúszövet végárú modellt mutatnak be. A kiállításokon és bemutatókon minden látogatónak úgynevezett szavazókönyvet adnak. Ebbe beírhatják véleményüket a kiállított modellekről. A kiállításokkal egvidelűleg szakmai bemutatókat ls rendeznek, amelyeken a kereskedelmi szakemberek elmondhatják véleményüket a gyártásra tervezett cikkekrőLt A közvéleménykutatás során legjobban bevált modelleket lefényképezik, azután katalógust készítenek és a kiválasztott modellekből összeállított katalógust megkapják a kereskedelmi szervek. Az iparnál ennek alapján rendelhetik meg a második félévben gyártásra kerülő cikkeket. Az első szakmai bemutató február 1-én lesz Budapesten, míg az első kiállítást február 4-én nyitják meg Szegeden. A legnagyobb budapesti kiállítást márciusra tervezik. Ezenkívül még Pécsett, Miskolcon, Győrött, Debrecenben rendeznek kiállítást és bemutatót. Kérdőív lapunk olvasóihoz A „Délmagyarország" szerkesztősége kéri olvasóit, hogy válaszoljanak a következő kérdésekre: 1. Rendszeresen olvassa-e lapunkat? 2. Milyen cikkek érdeklik legjobban ? 3. Hogyan tudja felhasználni munkájában a lapban megjelent cikkeket ? 4. Véleménye szerint milyen hiányosságai vannak a „Délmagyarország"-nak ? 5. Mit javasol a lap szerkesztőségével való kapcsolat megjavítása céljából ?