Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I Közlemény a Szovjetunió Legfelső Bíróságának tárgyalásáról Közszükségleti cikkek gyártása a szegedi üzemekben „Boci-boci tarka" a szegcdi Nemzeti Színház előadása i.k. Éli'. Ott-. S+ÁóX ARA 50 FILLÉR rnnmmmsá PÉNTEK, 1953. DECEMBER 25. KORUNK LEGYŐZHETETLEN MOZGALMA A békemozgalom, korunk leghatalmasabb tömegmozgalma tömöríti mindazokat az embereket fajra, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül, akik érdekeltek az adott béke megőrzésében, az adott íiáború elhárításában- A békemozgalom különböző osz' áiyok háborúellenes koalíciója. Nem párt-, nem kommunista mozgalom, mint ahogyan azt a béke ellenségei iparkodnak beállítani abból a célból, hogy gyengítsék a békemozgalmat. A békemozgalomban a béke hívei és vezetői nem azon vitatkoznak, hogy ki, milyen politikai meggyőződésű. Részt vesznek benne a különböző társadalmi osztályok képviselői, a kapitalista országokban még egyes tőkések is, tudósok, írók, művészek, kommunisták és más világnézetűek, papok, pacifisták stb. A békemozgalom élén azonban a kommunisták állnak, akik a legkövetkezetesebb békeharcosok, akik korunk haladó tudományát, a marxizmus-leninizmus elméletét magukévá tették, A kommunisták bebizonyították a második világháború alatt és azt megelőzően is, de bebizonyítják napjainkban is, hogy a népek legjobb fiai, a béke legkövetkezetesebb és legtudatosabb hívei, ök hoz'ák és hozzák a legnagyobb áldozatot, ők végeznek legnagyobb munkát, hogy a ligetek, a termelőföldek viruljanak; hogy a gyermekek hangjától legyen vidám az iskola cs a rét; hogy az időseknek derűs, boldog legyen életük délutánja és az ifjak, a dolgozók egyre boldogabban építsék a békés életet; hogy üzemekben, hivatalokban és a földökén a béke gyümölcse teremjen, ne pedig szörnyű vérözön áztassa földjeinkot. A szocialista mozgalom fejlettebb mozgalom, mint a békemozgalom, hiszen ennek egységes, kommunista világnézeti alapja van. A békemozgalomnak viszont nincs egységes ideológiai alapja. A szocialista mozgalom célja a kapitalizmus megdöntése, nz új, népi demokratikus rendszer kivívása, a szocializmus megteremtése. A békemozgalomnak nem a kapitalizmus megdöntése a célja. A szocialista mozgalom élén szerte a világon mindenütt a kommunista és munkáspártok állnak. E magasabbfokú meggyőződéshez azonban még kevesebben jutottak el a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek soraiból, mint a békemozgalomhoz, tehát a kommunista mozgalom szűkebbkörü mozgalom, A békemozgalom ennél szélesebbkörű, demokratikus mozgalom. A mostani békemozgalom abban is különbözik az első világháború békemozgalmától, amely célul tűzte ki az imperialista háború polgárháborúvá való átváltoztatását, hogy ma a békemozgalomnak nem ez a célja, hanem az, hogy harcbavigye a néptömegeket a béke megvédéséért, az új világháború elhárításáért. Lehetséges azonban, hogy a körülmények bizonyos öszszetalálkozása esetén a békéért vívott harc helyenként a szocializmusért vívott harccá is fejlődik, de ez már nem a mostani békemozgalom. hanem a kapitalizmus megdöntéséért folyó mozgalom lesz. A mai békemozga'om célkitűzése árért be'.yes, mert siker cselén elvezethet az adott háború elhárításához, vagy ideiglenes elodázásához, az adott béko ideiglenes fennmaradásához, a kardcsörtető kormányok lemondásához, olyan kormányokkal való felváltásához amely kész ideiglenesen fenntartani a békét. De — amint Sztálin elvtárs tanítja —, hogy végetvessünk a háború elkerül be' etlcnségének, magát az imperializmust kell megszüntetni. A békemozgalomnak fontos célja és feladata, hogy a két rendszer, a szocialista és kapitalista rendszer békés együttélésének lehelőségét segítse valóraváltani. Ennek az elvnek a legkövetkezetesebb példamutató élharcosa a Szovjetunió, amely az ENSZ-ben is a legkövetkezetesebben harcol a béke fenntartásáért. Ezt bizonyltja egy sor javaslata is, amely a nemze'közi kérdések feszültségét enyhítő megoldásokra irányul, a német, a koreai, a japán béke megkötésére és Németország, valamint Korea egységesítésére, demokratizálására, vagy arra, hogy ismerjék el a kínai népi kormányt, amely egyedül jogos képviselője a kínai népnek, vegyék fel az ENSZ-be a Kínai Népköztársaságot több országgal, közöttük hazánkkal együtt. A Szovjetunió harcol legkövetkezetesebben azért, hogy az ENSZ-t visszatérítsék eredeti hivatásához, hogy a nemzetközi béke biztosításának fontos szerve legyen, amitől az USA imperialista kormánya térítette el. Történelmi tények is bizonyítják, hogy lehet a vitás kérdéseket békés úton, a tárgyalóasztalnál is rendezni. A békemozgalom is ezért harcol és egyik komoly sikere a koreai fegyverszünet megkötése. További harc kérdése, hogy az USA imperialistáinak mesterkedései ellenére is összeüljön a politikai értekezlet és rendeződjék a koreai béke, amely a Távol-Kelet békéjének is biztosítéka. A békemozgalom nagy sikere lesz az is, ha rövidesen tárgyalóasztalhoz ül a négy nagyhatalom külügyminisztere Berlinben. Az USA, az angol és a francia kormány nem jóindulatból ül le a tárgyaló asztalhoz, hanem a népek kényszerítik erre. A békeharcosok egyre határozottabban követelik, hogy csökkentsék a fegyverkezést, tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket. A Béke Világtanács budapesti ülésszaka óta a gyarmati népek függetlenségi harcát is jogosnak ismeri el és támogatja a békemozgalom. A Béke Világtanács bécsi ülése viszont fokozottabb akciókra hívta fel a népeket, hogy a kapitalista országok kardcsörtető kormányait a tárgyaló asztalhoz kényszerítsék. A béke hívei szerte a világon leleplezik a különböző hazug, burzsoá elméleteket a háború eredetével kapcsolatosan, amelyek többek között azt hirdetik, hogy a háború „isteni eredetű"; hogy a háború annak kövo'kezményo, hogy „sok az ember" és a föld nem tudja eltartani az emberiséget; „hogy az ember természetében áll a háborúskodás, hogy míg két ember lesz a földön, addig sohasem tudnak megegyezni" stb. Mindezek aljas és hazug burzsoá elméletek. Elködösítik az imperialista háború eredetet, amely lényegében a mai kapitalizmus alapvető cllentmondá saiból adódik és fakad. Csak a kizsákmányoló osztályoknak érdeke a rabló imperialista háború és nem az istenek csinálják, vagy parancsolják, hanem az USA monopolistái és csatlósaik. A kizsákmányolók készítik elő nz új világháborút. Szűkkörű embercsoportok, főkép a tőkés monopóliumok urai csinálják a háborút vadállatias őrültségükben. Például ezt tették Koreában, vagy napjainkban ezt teszik Vietnámban, mert ezen keresztül akarnak hozzájutni a maximális profithoz. Ezek ellen az agresszív csopor'ok ellen kell harcolnia minden becsületes embernek és ls kell leplezni azok népelicnes, háborús propagandáját. A békemozgalom hívei világszerte leleplezik az imperialisták koho'roáuvait és hirdct'k a halhatatlan Sztá!'n tanítású4: „A béke fennmarad cs tertós lerz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat hí a háborús gyújtogatóhvak sikerül hazugságaikkal behdlózniok a néptömegeket, félrevezetni és újvilágháborúba sodorni őket." Nagy a különbség az imperialisták hazug szólamai, barbár tettei és a népek békeakarata között. A békemozgalom feladata éppen ezért az, hogy no hagyja a népeket az imperialistáktól becsapni és félrevezetni, hanem harcra mozgósítson és megálljt parancsoljon a háborús gyújtogatólcnak. Ezt teszi például a francia békemozgalom is, a francia nép. amikor a vietnámi békéért akcióhét keretében petíciókkal, tüntetésekkel, munkabeszüntetésekkel harcol, hogy végetvessenek az indokínai háborúnak. Ezt teszik az iráni olajipari munkások, a tüntető diákok, az olasz munkások, parasztok, valamint az élő szó és az irodalom fegyverével az értelmiség legjobb képviselői szerte a világon. Gondoljunk az olyan kiváló békeharcosokra, aki ket a közelmúlt napokban tüntet tek ki a nemzetközi Sztálin békedíjjal, mint például: Howard Fást kiváló békeharcos író (USA) Andrea Gaggero lelkész (Olaszor szág), vagy John Bornál, a londoni egyetem professzora, Andrea And reon orvos doktor (Svédország) és Nyina Vasziljevna Popova a Szov jetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának titkára és még többcv mások. A békeharcosok tábora egyre izmosodik, egyre több kiváló képviselője lesz a nemzetközi békemozgalomnak és ez is biztosítéka a békemozgalom életrevalóságénak, további sikerének. A mi feladatunk, hogy megértessük minden békeharcossal, az egész dolgozó néppel megyénkben is, hogy a békemozgalom demokratikus mozgalom népi demokrá eiánkban is. Minden munkást, pa rasztot, értelmiségit, háziasszonyt dolgozó kisembert be kell vonni a békemozgalomba még akkor is, ha nem mindenben ért egyet velünk Mert hiszen abban minden becsületes ember egyetért, hogy a béke életünk fénye, magunk és gyermo keink jövője, hogy esak békében le bet építeni és jólétet teremteni Helytelen volt, hogy a békeagitá eiőban többnyiro csak a szocialista szektorokban dolgozókhoz szóitunleddig és ezzel szűkítettük a békemozgalom táborát. Az is lehet .ir hékeharcos, aki jelenleg még pél dául nem híve a termelőszöve'kc zetnek. Lehetnek jó békeharcosok a vallásos érzületű emberek, asszo nyok is, nekik is érdekük és lét kérdé6iik, hogy béke legyen. Szint; nincs olyan család, amelyet a má sodik világháború borzalma ne érintett volna. Ne legyen tehát r városnak, falunak, tanyavilágnnl egyetlen olyan zuga sem, ahol nr alakulna és ne dolgozna a béke bizottság. A béketalálkozók megmutatták a népünk tudatában és szívében élő békeakaratot Csongrád megyó ben is. Legyenek még éberebbek a békeharcosok, mert az imperialis iák ügynökei ma is azon mester kednek, hogy megzavarják béké; építő munkánkat, amely az egész nép jólétének megteremtésére irá nyul. Minden dolgozó legyen tehát éber ott, ahova munkája állította A béke ellenségei népi demokráciánkban is egy újabb háború ú'ján szeretnék visszaszerezni el vesztett gyáraikat, a nép felett' uralmukat. Mindezeknek a gaz tö rckvéseknek meghiúsításáért még nagyobbá kell tenni békcmozgal mnnkat. Csongrád megye minden becsületes emberének ebben a moz gnlomban a helye. Nem elég óhaj tani a békét; a bókéért harcolta kell. A békemozgalom feladatai me! tett látni kell, hogy hazánk honvé delmének erősítése is e'sőrendű fc' adat. Ezt egy pillanatig sem sz-i bad elhanyagolni, mer4 egy védte 'en országot az imperialista klandorok hamarabb meg mentene' támadni, sz'nio csábítaná őke4 Ezért merítenünk kell szabadsá" harcos hagyományaink hőseine' példájából és szoe'alista hr.zaszerr tetro kell nevelni ifjúságunkat dolgozó népünket. Erősítenünk kell népi demokrá eiánlc gazdasági erejét, elősegítvi a kormányprogramm megvalósul' sát. mert nálunk a dolgozó nén jó létéről, egyre fejlődő kultnrájáró való fokozottabb gondoskodás törvény. Ez egyúttal fontos eszkü ze annak is. hogy a magyar dolgo zó nép erkölcsi és politikai egyse go még szilárdabbá kovácsolódják Ez u4óbbi éppen olyan fontos, mint népi demokráciánk gazdasági és honvédelmi erejének erősítése. Most. karácsonykor, amikor min den dolgozó család sztaében a béke gondolatának magasztos tüze ég fogadjuk meg, hogy Csongrád me gye minden becsületes emberit fe' sorakoztatjuk a világ békemozgalmának kék lobogója alá, életünk építésiünk, családunk, jövőnk védelméért. NAGY LÁSZLÓ Bonyodalmak az új francia köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban René Coty-t szahá'yellenes eljárással választották höziarsasagi tlnökhe Mint az „AFP" jelenti, a 13. szavazás során René Coty-t, a függetlenek jelöltjét megválasztották a Francia Köztársaság elnökévé, oty 477 szavazatot kapott. Az abszolút többséghez 436 szavazatot kellett elérnie. Naegelen, a szocia'ista párt jelöltje 329, a többi jelölt oedig 44 szavazatot kapott. • René Coty-t, az új francia köztársasági elnököt szerdán este beiktatták. René Coty, az új francia köztársasági elnök 71 éves, ügyvéd, és az üzleti körökkel szoros kapcsolatban áll. 1935-ben a népfront listájával szemben választották meg a köztársasági tanács tagjává. Franciaország hitleri megszállásának idején szülővárosában, Le Ilavreben a „Le Petit Havre" című, a nácikkal együttműködő lapnak volt a főszerkesztője. Coty az elmúlt években — 1947-ben és 1948-ban — tagja volt Róbert Schumian két kormányának és André Marié kormányának. René Coty póttagja az „Európa tanács" tanácsadó bizottságának. A köztársasági elnök beiktatása során több beszéd hangzott el, közöttük Laniel miniszterelnöké, aiki kijelentette: „Biztos vagyok abban, hogy Franciaország és a köztársaság erős kezekbe tette le sorsát". , • A versaillesi elnökválasztó kongresszuson a szavazás 12. forduló'ának berekesztése után Garet, "üggetlen képviselő felszólalt és tavasolts. hogy azonnal tartsák meg a 13. fordulót. Az azonnali szavazás azonban a szabályokba ütközik, mivel más csoportosulásokat megakadályoz abban, hogy jelöltet állítsanak, mert az újabb jelö'tcknek nincs idejük a nevükre szóló szavazólap kinyomatásához. A kommunista képviselők és a szocialisták többsége élénken tiltakozott ez ellen az eljárás ellen. Le Troquer elnök azonban Garet mellett foglalt állást és anélkül, hogy a javaslatot szavazásra tette volna fel, bejelentette a 13. forduló megnyitását. A versaillesi palota folyosóin' a volt gaulleista képviselők és a radikálisok egy része megegyezett abban, hogy szavazataival Cotyt támogatja. Le Troquer elnök 22.10-kor nyitotta meg a szavazást. René Cotyt akkor 477 szavazattal a köztársaság új elnökévé választották meg. A szocialista és kommunista képviselők viszont helyükről felállva Nnegelent éltették, akit végül az egész kongresszus megtapsolt. Le Troquer elnök ezután René Cotyt a köztársaság elnökévé nyilvánította. A „l'Humanité" csütörtöki számának vezércikkében leleplezi a Coty elnökké választása mögött megbújó mesterkedéseket. Megállapítja: „Coty megválasztóinak nincs okuk győzelemről dicsekedni. A bonni és párizsi szerződések olyan végsőkig k'tartó hívei, mint Bidault és Delbos, vereséget szenvedtek. Lanielt minden makacssága ellenére is kiütötték az elnökségért folvó versenyből. Ezek a vereségek a nemzetellenes reakciót arra kénvszerítették, hogv szükségmegoidáshoz folyamod! ék. E'őször Jaequ'notra esett a választása, maid a kormánytöbbség egy te'»es szürke személyét, Cotyt iclö'te. . Egvetlem kéovise'ő előtt sem ismeretlen azonban, hogy ez az ember 11940-ben Petainre szavazott. Washingtonban az emberek félnek telefonon beszélni egymással Az „Observer" című cnetol lop munkatársának ijesztő tapasztalatai Az „Observer" című angol lap , Amerikai jegyzetek" című állandó rovatának vezetője — hangsú'yozva, hogy ő maga is amerikai — a köve'kezőket írja: — Hatévi távollét után jártam 'smet az Egyesült Államokban. Tjesz'ő és fájdalmas benyomást keltettek bennem azok a változások, amelyeket találtam. Washingtonban az emberek félnek telefonon beszélni egymással. A szövetségi bűnügyi nyomozóiroda számtalan telefonbeszélgetést hallgat ki, köztük híres újságírókét. Még crőebb és liangosabb a reakció Chi-ógóban. Férjem a munkások életvínvonala iránt érdeklődött. Va'-Ifi azt mondta neki. hogy a gyári mnnkások keresményéből nem okra te'ik a magas lakbérek és a 'rága éte'miszerek mirtt. Az illető elekor hirtelen megszakította a beszéd fonalát és aggódva kérdezte: „remélem ön nem hiszi, hogy kommunista módjára beszélek1" Az „Observer" rovatvezetőnője beszámol a fegyverkezési hajsza érdekében szított háborús pszihózisról is. Megírja, hogy az állítólagos szovjet fenyegetés meséjével szítják a félelem hangulatát. — Még az obioi prériken is — folytatja nz „Observer" munkatársa — ilyen feliratokat láttam: „Ellenséges légitámadás esetén ez az út zárva Írsz a polgári forgalom elől". Ezt a félelmet a szovjet támadástót majdnem beteges izgalommá fokozták az állítólagos szovjet kémekről szóló hiresztetesek és ezt a lázat mind magasabbra 6züktetik a törte'ő politikusok. Rövid h'ilnoRfikai hírek Ansan (Űj Kína) December 19-én megkezdte termelését a Kínai Népköztársaság legnagyobb kohója, az Ansanban újjáépített és kibővített kohászati kombinát. A kohó építői szovjet szakemberek irányításával és a fejlett technikai módszerek alkalmazásával 13 nappal a kitűzött határidő előtt átadták az üzemet rendeltetésének. London (MTI) A ©Daily Worker* jelenti (Íj-Delhiből: — Kétszázezer főnyi lelkes tömeg üdvözölte Harry Pollittot, Nagybritannia kommunista pártjának főtitkárát Kalkuttába érkezésekor. — A béke és a civilizáció megóvásának legjobb fegyvere az egység és barátság India, Kína, a Szovjetunió és Anglia népei között — mondotta Pollitt. — A nemzetközi helyzet legbiztatóbb vonása a hatalmas gyarmati szabadságmozgalom. — Pollitt felhívta India népét, alakítson egyetlen egységes szákszervezeti mozgalmat a mostani négy helyett. Beszéde végén felszólította hallgatóságát, hogy háromszoros éljennel tegyen hitet a világbéke mellett. A válasz a kétszázezer főnyi tömeg egetverő éljenzése volt.