Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

OfcL&nCYIRÖRSZflG PÉNTEK, 1953. DECEMBER 23. Közlemény a Szovjetunió Legfelső Bíróságának tárgyalásáról Moszkva (TASZSZ) December 24-én a moszkvai lapokban közle meny Jelent meg arról, hogy a Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa zárt tárgyaláson megtárgyalta L. Berija, V. Merkulov és társaik bűnügyét. A közlemény teljes szövege a következő: A Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa 1953 december 18-ától december 23-lg zárt tárgyaláson az 1934. december 1-i törvényben megállapított eljárás szerint megtárgyalta a L. P. Berija és társai ellen emelt vád alapján indult bűnügyet. A külön tanács elnöke I. Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja volt, t igjai pedig a következők voltak: N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke, J. L. Zejgyln, a Szovjetunió Legfelső Bírósága elnökének első helyettese. K. Sz. Moszkalenko hadseregtábornok, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai területi bizottságának titkára, M. I. Kucsava, Grúzia Szakszervezeti Tanácsának elnöke, L. A. Gromov, a moszkvai városi bíróság elnöke, IC. F. Lunyev, a Szovjetunió belügyminiszterének első helyettese. A vádirat értelmében átadták a bíróságnak az OSZSZSZK büntető1 rvénykönyvének 58—1 -B-, 58— II, 58—13, 58—11 szakaszaiban megbatározott bűntettekkel vádolt L. P. Beriját, valamint az OSZSZSZK t ntetötörvény könyvének 58—1 ©B-, 58—8, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűntettekkel vádolt V. N. Merkulovot, V. G. Dekanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglidzet, P. J. Mesiket, L. J, Vlodzimirszkijt A bizonyítási eljárás teljes mértékben alátámasztotta az előzetes vizsgálat anyagát és az összes vádlottak ellen emelt, a vádiratban foglalt vádakat A bíróság megállapította, hogy a vádlott Berija hazáját elárulva és kCiröldl tőke érdekében cselekedve — a szovjet állammal szemben ellenséges összceskflvőcsoportot szervesett Ennek tagjai voltak a közös bűnös tevékenységben hosszú évek során Berijával kapcsolatban állott V. N. Merkulov, V. G. Dekazonov, B Z Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik, L. J. Vlodzimirszkij vádlottak. Az összeesküvők azt a bűnös célt tűzték maguk elé, hogy a belügyminisztérium szerveit felhasználják a kommunista párt és a Szovjetunió kormánya ellen, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintása. a szovjet munkásparaszt rendszer felszámolása, a kapitalizmus visszaállítása és a b 'rzsoázia uralmának helyreállítása érdekében a párt és a kormány fölé helyezzék. A bíróság megállapította, hogy L. P. Berija bűnös, áruló tevékenységének kezdete és a külföldi hírszerző szolgálatokhoz fűződő titkos kapcsolatainak megteremtése még a polgárháború Idejére nyúlik vissza, amikor a Bakuban tartózkodó L. P. Berija 1919-ben árulást követett el, titkosügynöki megbízást vállalva nz azerbajdzsáni ellenforradalmi mussznvatlsta kormány hírszerző szolgálatában, amely angol hírszerző szervek ellenőrzése alatt dolgozott. 1920-ban a Grúziában tartózkodó L. P Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtve a gruziai mensevik kormány titkosszolgálatával, amely szintén az angol hírszerző szolgálat fiókintézménye volt. L. P. Berija a későbbi évek során egészen letartóztatásáig fenntartotta és kibővítette a külföldi hírszerző szolgálatokkal kiépített titkos kapcsolatait L. P. Bertja és bűntársai hosszú éveken át gondosan titkolták és álcázták ellenséges tevékenységüket. J. V. Sztálin elhányta után L. P. Berija a reakciós Imperialista erőknek a szovjet állam elleni általános aktivizálódására számítva erőltetett ütemű cselekményekre tért át szovjetellenes, áruló terveinek valórnváltása érdekében. Ez lehetővé tette L. P. Berijának és bűntársainak rövid időn belül való leleplezését és bűnös tevékenységük megszüntetését. 1953 márciusában L. P. Berija vádlott, mint a Szovjetunió belügyminisztere, a hatalom megkaparintását előkészítve. fokozottan kezdte mind a belügyminisztérium központi apparátusában, mind a belügyminisztérium helyi szerveiben vezető állásokba helyezni az összeesküvő csoport résztvevőit. I* P. Berija és cinkostársai leszámoltak a belügyminisztérium becsületes dolgozóival, akik megtagadták az összeesküvők bűnös rendelkezéseinek végrehajtását. L. P. Berija és bűntársai szovjetellenes áruló céljaiktól vezettetve a bűnös intézkedések egész sorát tették annak érdekében, hogy a szövetségi köztársaságokban felelevenítsék a burzsoánaclonahsta elemek maradványait, ellenségeskedést és viszályt szítsanak a Szovjetunió népei között és hogy elsősorban aláássák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néphez fűződő barátságát. L. P. Berija vádlott, mint a szovjet nép gonosz ellensége, szabotálta, akadályozta a párt és a kormány részéről a kolhozok és szovhozok gazdaságának fellendítését, valamint a szovjet nép jólétének töretlen emelése érdekében foganatosított legfontosabb Intézkedések megvalósítását, hogy így élelmezési nehézségeket teremtsen országunkban. Megállapítást nyert, hogy L. P. Berija vádlott és bűntársai, bűnös tevékenységüket leplezve és álcázva, terrorista módon leszámoltak azokkal, ak'knek részéről leleplezéstől tartotAz összeesküvők bűnös tevékenységük egyik alapvető módszereként a rágalmazást, az ármánykodást, a különféle provokációkat választották a becsületes pártmunkások és szovjet funkcionáriusok ellen, tkik L. P. Berijának és bűntársainak a szovjet állammal szemben ellenséges, áruló terveik megvalósításában útjában álltak és akadályozták őket a hatalom megszerzésében. A bíróság megállapította, hogy L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekazonov, B. Z. Kobulov, Sz A. Goglidze, P. J. Mesik, L. J. Vlodzlmirszkij vádlottakat, visszaélve a belügyi népbiztosság, az állambiztonsági minisztérium, a belügyminisztérium szerveiben betöltött hivatali állásukkal, a súlyos bűncselekmények egész sorát követték el a kommunista párt és a szovjet hatalom ügye Iránt odaadó, becsületes káderek kiirtása céljából. A bíróság megállapította L. P. Berija olyan bűncselekményeit is, I amelyek mély erkölcsi zülöttségét I tanúsítják, ezenkívül olyan tények nyereségvágyból is követett el bűn cselekményeket s visszaélt hivata. los hatalmával. A bíróság elé tárt eredeti okmányok, tárgyi bizonyítékok, a vádlottak sajátkezű feljegyzései, számos tanú vallomása teljes mértékben bebizonyította az összes vádlottak bűnösségét az ellenük emelt vádakban. A bizonyítékokkal leleplezett L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottak a bizonyítási eljárás során a bíróság előtt megerősítették az előzetes vizsgálat alkalmával tett vallomásaikat és elismerték bűnösségüket a legsúlyosabb államellenes bűncselekmények egész sorának elkövetésében. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa L. P. Berija vádlottat bűnösnek mondotta ki hazaárulásban, szovjetellenes összeesküvő csoport szervezésében a hatalom megszerzése és a burzsoázia uralmának visszaállítása céljából, a kommunista párt és a Szovjetunió népei iránt odaadó politikusok elleni terrorcselekmények elkövetésében, Bakuban 1919-ben a forradalmi munkásmozgalom ellen kifejtett aktív harc folytatásában, amikor ls Berija titkos ügynökként megbízottja volt az azerbajdzsáni ellenforradalmi musszavatista kormány hírszerző szolgálatának, ott kapcsolatokat teremtett a külföldi hírszerző szolgálattal, a továbbiakban pedig fenntartotta és kibővítette titkos, bűnös kapcsolatalt a külföldi hírszerző szolgálatokkal, egészen leleplezésének és letartóztatásának pillanatáig — vagyis bűnösnek mondotta kl az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyve 53—1 ,.B\ 58—8, 58—13, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűntettek elkövetésében. A bíróság megűTlapftotta !f. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottak bűnösségét hazaérulasbsn, terrorcselekmények elkövetésében, szovjetellenes árulAesoportban való részvételükben, vagyis az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyve 58—1 „B", 58—8, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűncselekmények elkövetésében. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa L. P. Beriját, V. N. Merkulovot, V. G. Dekanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A Goglidzet, P. J. Mesiket, L. J. Vlodzlmlrszkijt a legsúlyosabb büntetésre: gelyóáltall halálra ítélte, egyben elrendelte vagyonuk elkobzását, megfosztotta őket katonai rendfokozatoktól és kitüntetéseiktől. Az Ítélet jogerős és perorvoslatPakiszián és az Egyesült Államok középkeleti céljai AZ UTÓBBI IDŐBEN a világ- • tása tehát egészen félreérthetetlen sajtó sűrűn közöit cikkeket arról, I politikai célokat szolgált és rövthogy Pakisztán és az Egyesült Államok között tárgyalások folynak egy katonai egyezmény megkötésével kapcsolatban. Egyes nyugati lapok már arról írtak, hogy az egyezményt rövidesen aláírják, a pakisztáni kormány viszont — mint az erről szóló hivatalos jelentései közölték — nem kíván támaszpontokat bocsátani az Egyesült Államok rendelkezésére. Az olvasóban önkéntelenül is felvetődik a kérdés: melyik közlemény felel meg a valóságnak? Az előzmények Ismerete pontos feleletet ad erre a kérdésre. Pakisztánról valójában csak 1047-től kezdve beszélhetünk. Ekkor az angolok Indiát vallási alapokon két domintumra osztották: az egyik az Indiai Államszövetség, vagyis a tulajdonképpeni India, a másik pedig Pakisztán. Pakisztán 949 ezer négyzetkilométer kiterjedésű területe két, egymástól távoleső részből áll: a nagyobbik rész Nyugat-Pakisztán, amely Afganisztánnal és Iránnal határos. A kisebbik rész Indiától keletre terül el. Lakosainak száma 76 millió. Pakisztán stratégiailag rendkívül fontos fekvésű. Ezért törekszik az USA arra. hogy katonai támaszpontokat szerezzen ezen a területen -Egy erős Pakisztán az életerős Törökországgal és az újjászülető Egyiptommal szövetkezve segítheti átváltoztatni a jelenlegi bizonytadesen a gabona-alamizsna után az amerikaiak átnyújtották Pakisztánnak a ©barátsági, kereskedelmi és tengerhajózási© szerződés szabványtervezetét is. Novemberben a pakisztáni államférfiak egymásnak adták a kilincset Washingtonban. Zafrulah Kán, pakisztáni külügyminiszter és Ajub Kán, hadseregfőparancsnok, majd Ghulam Mohamed főkormányzó utazott az Egyesült Államokba. A -La Tribüné des Nations© című francia lap szerint Ghulam Mohamed Eisenhowerrel és Dullessel folytatott tárgyalásai során megvitatta a két ország közötti katonai szerződés tervének végleges változatát. 11 szerződés fő pontjai a következők: 1. Pakisztán -megfelelő pillanatban© csatlakozik a -középkeleti védelmi szervezethez©, amelynek létrehozását most készítik elő. 2. Pakisztán jogot ad az Egyesült Államoknak katonai támaszpontok létrehozására és csapatok elhelyezésére Pakisztán területén. Pakisztán keleti része és északnyugati vidéke különleges stratégiai övezet lesz, amely elsőbbséggel fog rendelkezni a katonai rendszabályok megvalósításánál. 3. Az Egyesült Államok Pakisztánnak 200 milliárd dollárt nyújt amerikai fegyverek vásárlására és a pakisztáni hadsereg átszervezésére, amelynek létszámát 900.000re emelik. Az Egyesült Államok re ls fényt derített, hogy Berija I tal meg nem támadható. Végrehajtották az L P. Ber ta és bűntársai ellen hozott itéle et Moszkva (TASZSZ). A december 24-i lapok közlik a kővetkezőket: A legsúlyosabb büntetésre: golyóáltali halálra ítélt L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekazonov, róságának külön tanácsa által hoB. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P-lzott ítéletet. J. Mesik, és L. J. Vlodzimlrszkii vádlottakon december 23-án végrehajtották a Szovjetunió legfelsó b< Bíróság elé állítiák a négy koreai hadifogoly meggyilkolásában részt vett 19 ügynököt Készem (UJ-Kina). A semleges hazatelepités! bizottság december 16-án közölte a koreai-kinai féllel, hogy bíráid!7 elé állitjdlc tu amerikai fél 19 ügynökét, aki a tongjangni táborban résst vett négy koreai hadifogoly meggyilkoltában. A bflnöeőket december 13-án, egy nappal a .38. számú táborrészlegbon végrehajtott gyilkosság elkövetése ntán letartóztattak. Li Szan Csn tábornok, a koreai néphadsereg és a kinai népi önkéntesek képviselője december 17-én a semleges hazatelepitési bizottság hoz intézett levelében követelte, hogy a bizottság ét a hadifoglyok őrzését ellátó indiai fegyveres eró komolyan foglalkozzék az üggyel ét szigorúan büntette meg a gyilkosokat. Ez nz újabb gyilkosság — mntnt rá levelében Ll Szan Csn tábornok — ismét beblzonyítla, hogy a koreai és a kínai hndifog'yok valójában n Li Szin Mnn és a Csang Kaj-sek féle ügynökök terroruralma ala't állnak, noha névlegesen a semleges bszntelepltési bizottság és az Indiai fegyveres erő gyakorol örizetet felettük. A koreai ét a kinai hadifoglyok nem élhetnek hazatelepülési jogukkal, kegyetlenül legyilkolják őket. Az indiai fegyveres erő a gyilkosság elkövetése ntánt napon elő zetes Intézkedéseket foganatoeitott. Hnszonegy tanút vettek nyilvántar. tasba és a gyilkosság elkövetésében részes 19 személyt letartóztatták. Ll Szan Csu tábornok levelében rámutat: Ez megcáfolhatatlanul azt bizonyltja, hogy a liszinmanista ét etangkajsekista ügynököknek a hadifoglyok felett gyakorolt ellenőrzését fellehet számolni, ha a semleges hazateleoitési bizottság és a hadifoglyok őrzését ellátó indiai fegyveres erő el van szánna arra. hogy hatásos rendszabályokat foganatosít és gyakorolja törvényadta jogait kötelességeinek teljesítése terén. A koreal-kinal fél 21 fogságba esett harcosát, — aki tanáként szerepel a perben, elkülönlte'ték a többi hadifogolytól. Mind a 21-en hnzatolepitésüket kérték. Li Szan Csn tábornok levelében követelte, hogy a semleges hazatelepitési bizottság — a működési szabályok rendelkezéseinek megfelelően — mielőbb telepítés haza ezt a 21 koreai-kinai hadifoglyot. lan helyzetet a -szilárd erő területévé© az amerikalak számára© — irta a -New-York Times- és ezzel lényegében magyarázatát adta az amerikai középkeleti célkitűzéseknek, A PAKISZTÁNI KORMÁNY már ez év elején az amerikai törekvések szolgálatába állott: Április 17-én lemondott Nazimuddin angolbarát kormánya és Mohamed Ali, Pakisztán volt washingtoni Követe lett az új miniszterelnök. Az új kormány megalakulása az amerikai befolyás érvényesülését jelentette. Wrigt amerikai tengernagy, a földkőzi és az északatlanti flotta parancsnoka ezév januárjában Karacslba, Pakisztan fővárosába érkezett. Egy sajtókonferencián, ahol nagyszámban vettek részt pak'sztánl katonatisztek ts. a kővetkezőket jelentette kl: ©Azért lőttem Pakisztánba, hogy találkozzam azon terület politikai és katonai vezetőivel, amelyen a .TU haderőinknek együtt kel! működnie a tieitekkel.- Wrlgt pakisztáni tartózkodása során megszemlé'te a szovjet határ közelében lévő Khaiber-szorost ls. E fontos stra'égiai pont megtekintését — a burzsoá sajtó nem kis derültségére — -kirándulással© indokolta meg. EISENTIOWER ELNÖK ez év augusztusában mondott rádióbeszédében jelentette be, hogy az USA 1 millió tonna búza szállítását vállalta, hogy -könnyítsen a pakisztáni éhségen©. A segély -ingyenes© volt. Stassen. a Kölcsönös Biztonsági Hivatal vezetője a következőképpen nyilatkozott e Pakisztánnak nyújtott -segítséggel- kapcsolatban: -Pakisztán jelentós potenciális erőforrás ezen a forrongó stratégiai Jelentőségű vidéken, ezért po'itlkai sz©mp~ntból nyomós okok vannak, ame'yek arra késztetnek, hogy seg'tséget nyújtsunk Pakisztánnak©. Az amerikai «jótékonyság» Igazi lényegére mutatott rá az a közlemény. mely szerint -az USA elnöke beszüntetheti a segélyt, sőt viszsza is rendelheti a Pakisztánba búzát szállító hajókat, ha úgy dönt, hogy a megváltozott körülmények miatt a segély folyósítása felesleges vagy nemkívánatos©. AZ ELADATLAN BÜZAFELESLEG Pakisztánnak való juttaPaklsztánnak 400 harckocsit és 700 repülőgépet, köztük 150 lőkhajtásos repülőgépet szállít 4. A pakisztáni hadsereg átszervezését és kiképzését amerikai katonai szakemberek segítségével fogják megvalósítani, az amerikai hadsereg magasrangú tisztjeinek ellenőrzése alatt Azt hiszik, —• állapítja meg befejezésül a lap — hogy a szerződés 1954 elején lép életbe. A pakisztáni kormány Ghulam Mohamed washingtoni tárgyalásai után sem foglalt nyíltan állást a tárgyalások eredményeit ismertető külföldi sajtóje'entésekkel kapcsolatban. -Elengedhetetlen© — íría az -Imroz© című pakisztáni lap — hogy a miniszterelnök nyíltan tisztázza külpolitikáját és nyújtson biztosítékokat arra, hogy Pakisztán semleges ország marad és hogy nem csatlakozik semmiféle tömbhöz.A SZOVJET KORMÁNY november 30-án Jegyzéket Intézett a pakisztáni kormányhoz. Mint ismeretes, a szovjet kormány e jegyzékében magyarázatot kért azokra az amerikai sajtóközleményekre és egyes washingtoni államférfiak olyan kijelentéseire vonatk-zónn amelyek szerint Pakisztán katon"' szövetséget szándékozik kötni n Egyesült Államokkal és feljogos'i ja az Egyesült Államokat katonr támaszpontok használatára. A szovjet kormány jegyzékében V hnngsipyozta: nem fogadhatja I zömbö"en a tervezett ameriknakisztánl katonai s-tövets^er" P-k'sztán amerikai felvonulási té rü'etté változtatásáról érkező köz leménveket. M'nd-nki előtt vüágns hogv r. tervezett pakisztáni-amerikai sz" ve+ség a Szovletunió eltén Irányul Főcélja az. hogy am-wikai létámaszpontokat létesf'senek szovjet határ kőzetében A prk' tánl kormányhoz intézett szov jegyzéket nagy he'yesléssel fogad ták a Pakisztánnal szomszédos országok, ami természetes is, mert p? nemcsak a Szovjetunió, hanem cz ázsiai országok biztonságának érdekelt la szolgálja. Pctrovies István t i