Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

PÉNTEK. 1955. DECEMBER 18. 3 RELM9GYRR0RSZAG szovjet életből Mindenki elérheti, amire vágyik Az ember életében vannak olyan pillqnalok, amikor mind­az, amiről álmodott, mindaz, amire törekedett, ami fon­tot volt számára, hátiérbe szorul. Így történt ez velem 1941. júliusá­ban. Összegöngyöltem a még befejezetlen disszertáció-tervemet és odaadtam megőrzésre tanszékünk laboránsának, as uráli Politechni­kai Intézetben. A frontra mentem. A dnyeperi átkelésért és a jobb­parti támaszpont kiszélesítéséért magas kitüntetést kaptam, a Szov­jetunió Hőse aranycsillagát. ... 1945. májusában, sebesülésem után visszatértem Szverd­lovszkba, abba a városba, amelyei úgy szerettem, ahol diákéveimet « töltöttem. A fronton együtt voltam Vlagyimir Vernyik iskolatár­sammal. Gyakran felidéztük diákkkori emlékeinket. •.. Nagy izgalommal léptem be ismét az uráli Politechnikai In­tézetbe. A diákok és a tanárok meleg szeretettel fogadtak. Ismét elő­vettem az üzemgazdasági kérdésekkel foglalkozó disszertációmat. Eleinte bizony nem volt lcönnyü. Sokat felejtettem. Sebesülé­sem után jobbkarom megbénult, meg kellett tanulnom balkézzel raj­zolni. De végre kívánságom megvalósult, üzemgazdasági mérnök let­tem és beléptem az Uráli Gépgyárba. Barátaim, akikkel együtt indul­tam a frontra, szinten befejezték a főiskolát. Nagyon vonzott a tu­dományos munka és 1952-ben aspiráns lettem. Szeretnék pár szót boldog családi élelemről is elmondani. Fe­leségem, a szverdlovszki kerületi poliklinikán főorvos. Szasa, fiam t éves, Ira leányom pedig 4 éves. Most a kandidátusi disszertációm megvédésén dolgozom, az­után folytatom munkámat az üzemszervezés, normámégdllapitás te­rén. Az én példám is igazolja, hogy minden szovjet embernek meg­van a lehetősége arra, hogy azzá válhasson, amivé a legjobban sze­retne. (NY A. ANY1KIN) SZ'LLODA A PÁCON A moszkvai pia­cokra az ország minden részéből szál­lítják termékeiket a kolhozparasztok. Mi­lyen sokféle áruval találkozhatunk itt! Orlovi almával, kuj­bisevi paradicsom­mal, asztraháni gö­rögdinnyével, grúz mandarinnal, azer­bajdzsáni szőlővel, moszkvakörnyéki tej­jel és hússal, egy­szóval mindennel, ami megterem a gazdag szovjet földön. A moszkvai házi­asszonyok igen jól is­merik a Tagankai-tér közelében épült tye­tyerlnszkl piacot. Több mint 50 tonna mezőgazdasági ter­méket vásárolnak Itt naponta. Ezen a piacon min­den megtalálható, ami a kül túráit kereske­delem előfeltétele. A piac igazgatósága az érkezők pihenéséről is gondoskodott. Teá­zó, vörössarok, sőt, ha esetleg valaki rosszul lesz, orvosi szoba is áll rendel­kezésére. Ebben az esztendő­ben igen jó almater­més volt EZ orlovi ke­rületben. Vaszilij Je­gorovics Novikov kolhozparaszt körül­belül 20 évvel ez­előtt lépett be az or­lovi' kerületi „Párizsi Kommün" kolhozba. Szabad idejében szí­vesen dolgozott kert­jében. Most elhatá­rozta, hogy idei ter­mését a moszkvai piacon értékesíti. Vzszillj Jegorovics első útja a tyetye­rinszki piac Igazgató­jához vezetett. — Félek, hogy egy nap alatt nem vég­zek — mondta — s nem tudom, hol tölt­sem az éjszakát? — Emiatt ne nyug­talankodjék, elhelyez­zük a piacunk mel­letti szállóban — nyugtatta meg Va­szilij Jegorovicsot az igazgató. Pár perc múlva No­vlkovot egy 40 ember befogadására alkal­mas barátságos kis szálloda egvik szobá­jába vezették. Az összes moszkvai piacon épü'tek ha­sonló szállodák. Nem­régen helyezték üzem­be a danyllovol és a palasovl p'ac mellet­ti szállodákat. Ez év végére kétszerannyi kolhozparaszt jut ké­nyelmes pihenőhely­hez, ha áruját nem tudta egy nap alatt eladni. (G. Georgijev) Technikum egy kozák faluban A sztavropolji kerületi Grigori­" polisszkaja faluban három évvel ezelőtt 8 kis mezőgazdasági szövetkezet egy kolhozzá egyesült. A kolhozt J. V. Sztálinról nevezték eL A kolhoznak sokágú gazdasága, huszonháromezer hektár föld.ie, több mint 10.000 szarvasmarhája, százezer baromfija van. A kolhoz öt halastavában tükörpontyot te­nyésztenek. A „Sztálin" kolhoz dolgozói jó­módú, kulturált életet élnek. A zárszámadásnál munkaegységenkint több mint 6 rubelt, 3 és fél kilo­gramm gabonát osztottak ld a zöld­ségféléken és termékeken kívül. A kolhozban sok felsőfokú és kö­zépfokú mezőgazdasági iskolát vég­zett szakember dolgozik. De még mindig nagy szükség van szakkép­zett káderekre. A „Sztálin" kolhoz vezetőségének közbenjárására Gri­goripolisszkajában mezőgazdasági gépésztechnikum nyílt. A techni­kumnak jelenleg 100 hallgatója van. Az új Iskola szépen berende­zett tanulószobákat és laboratóriu­mokat kapott. A kosztromai kerület kolhozpa­** rasztjal jómódban élnek. íz­lésesen öltözködnek, olyan dolgo­kat vásárolnak, amelyek szebbé tesz'k életüket. A Volga-menti Krasznoje Szclo faluban nemrégiben ékszerüzlet nyílt meg. Az üzletben kristály­poharakat, ezüst teáskanalakat és evőkanalakat, mellűiket, gyűrűket, Ékszerüzlet a falukan drágakövekkel díszített érmeket árulnak. Az ékszerüzlet rövid Idő alatt népszerűvé vált a kerületben. Csupán a „Krasznfj Pr'boj" (Vö­rös Hullámverés) és a XVIII. Párt­kongresszus mezőgazdasági artyel kolhozparasztjai az utóbbi két bét alatt több tízezer rubel értékű ék­szert vásároltak. Jenei E'ek küzépparaszl megelégedet! az ú] begyűjtési rendszerrel — tervezi, hogyan lesz több jövedelme Dorozsma dolgozó parasztjai is megelégedéssel fogadták az új be­gyűjtési rendeletet. A község egyik legjobb gazdája, a 13 holdas Jenei Elek a következőket mondotta az új begyűjtési rendszerről: — Már eddig is sok kedvezményt kaptunk kormányunktól, különö­sen a kormányprogramm óta. Csökkentették a vízkárosult gaz­dák beadását, köztük az enyémet is. Allataimat Ingyenesen gyógyke­zelték, oltották, s évi adómból más­félezer forintot töröltek. Mindez is igen sokat jelent olyan nagy csa­ládnak, mint a mienk, ahol min­déin nap öt gyerek ül az asztalhoz. — Most, amit a vasárnapi új­ságban olvastam, még több ked­vezményt kapunk. Mint régi szőlő­termelő gazda különösen örülök annak, hogy szőlőm mentesül a termény-, hús- és tejbeadás alól. Igy már érdemes lesz másfél­holdas szőlőmet és gyümölcsö­sömet tovább növelni. Annál is inkább, mert az új ren­delet a szőlőst nem ötszörös terü­letnek számítja. Nagyon sokat jelent számom­ra a beadás csökkentése. Kenyér­gabonából négy mázsával, élőállat­ból fél mázsával, tojásból legalább 300 darabbal kevesebbet kell be­adnom. Ha hozzászámítom még a bor- és tejbeadás csökkentését, ak­kor négy-ötezer forint körül van az az összeg, amit ezekért a szabad­piacon kapok. — Azért is örülök az új rende­letnek, mert úgy látom, hogy most már igazán érdemes és lehet is jól gazdálkodni, hiszen három esztendőre előre ter­vezhetek. Már hozzá is fogtam a tervezéshez, ősszel három holdon elvetettem a búzát, egy holdon a rozsot, ami szépen zöldéi. Egy hold fűszerpap­rikára szerződést kötöttem, mert az idén & paprikára szerződött terület kétszerese mentesül a beadási kö­telezettség alól. S ha a szőlőmet is tovább növelem, az is jó hasznot ad. Szóval úgy látom, hogy a jövő ősszel megvásárolhatom a kézi ku­koricadarálót és az új vetőgépet. A feleségemnek és a gyerekeknek pe­dig jóval több ruhát vehetek, mint az idén, Minden árucikken tüntessék fel az árakat és szolgálják ki pontosan a vásárlókat árudáinkban A Kereskedelmi Felügyelőség a napokban értekezletre hívta Össze a kereskedelmi vállalatok és árudák vezetőit. Megbeszélték velük an­nak az ellenőrzésnek a tapasztala­tait, melyet a Kereskedelmi Fel­ügyelőség november végén az áru­dákban tartott célellenőrzés alkal­mával szerzett. A célellenőrzés az árak és az árcédulák ellenőrzésé­ből s általában az árudák munká­jának felülvizsgálatából állott. Ez alkalomból igen sok élelmiszer, il­latszer, ruházati és más kereske­delmi árudát látogattak meg a Ke­reskedelmi Felügyelőség által e munkába bevont személyek, akik 60 árudában 81 esetben végeztek ellenőrzést és próbavásárlást. Az ellenőrzés azt az általános képet mutatta — mint ahogy ezt Rózsa László, a Kereskedelmi Felügyelő­ség vezetője megállapította —, hogy az árudák nem mind hajtották végre azt a párt- és kormány­határozatot, amely előírja az árcsökkcntett cikkek leárazását és árcédulákkal való ellátását. Emiatt több árudában előfordult az, hogy drágábban árusítottak egyes cikkeket. Találkozott az el­lenőrzés olyan jelenséggel is, mint például a súlycsonkítás. Mindezek­ért elsősorban az árudák vezetői a felelősek — állapította meg a Ke­reskedelmi Felügyelőség —, de fe­lelősek a kereskedelmi vállalatok vezetői, ellenőrei is, mert nem ter­jedt ki eléggé erre a figyelmük. Az ellenőrzés eredményéről szóló beszámoló felsorolta azokat az áru­dákat, ahol a legnagyobb Hiányos­ságok voltak tapasztalhatók. Ezek közé tartoznak a 64-es és az 54-es élelmiszerárudák, ahol például a likőrök régi ára nem volt áthúzva s ennek következtében az 54-es áruda egyik eladója 9 forinttal drágábban adott el egy üveg li­kőrt. A mindennap vásárolt szükség­leti cikkek árával tisztába van­nak az etadók. de a ritkábban vásárolt árucikkek árával már nem és különösen Itt hiányoz­nak az áreéilu'ák ls. Vonatkozik ez többek között az l-es, 29-es, 59-es, 92-es és 94-es árudákra, ahol emiatt követtek el az eladók kisebb árdrágításokat. Az 59-es árudában a pénztárosnő részben hozzánemértésből, részben figyelmetlenségből a 4 forint 90 filléres celofánért 6 forint 70 fil­lért, az 1 forint 5 filléres Vim-ért 1 forint 20 fillért számolt, emellett súlycsonkítást is elkövetett, mert 1 kilogramm kenyér helyett 90 de­kát mért az egyik vásárlónak. A vásárlók részéről igen sok na­nasz hangzik el az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat 66-os, Marx­téri árudája ellen. Ezt az ellenőr­zés is megállapította. Itt az eladók például a hentesárunál gyakran tíz százalékkal is ma­gasabb árat számolnak a meg­engedettnél. A 35-ös húsárudéban vastag papír­ba csomagolják a zsírt; ez szabály­talan és a vevő megkárosítását je­lenti. Éles bírálatot kapott — bér a meghívás ellenére nem jelent meg az értekezleten, ami már más­kor is előfordult — a Szegedi Föld­művesszövetkezet, melynek 8-as árudájában az áruda vezetője a 12 forintos zoknit 13 forint 10 fillér­ért adta a vásárlóknak. De előfor­dult olyan eset is — s ez szintén helytelen —, hogy a megállaoítolt árnál olcsóbban árusítottak például vegyes ízt a 10-es. a 12-es földmű­vesszövetkezeti árudában, az alma­befőttet viszont egy forinttal drá­gábban számolták. Ezekért a hiá­nyosságokért felelős Duda elvtárs, a fö'dművesszövetkezet ügyveze­tője, akinek figyelmét már több­ször felhívták ezekre az esetekre. Fordultak elő helytelen áron való eladások a Ruházati Bolt egyesi árudéiban is. A 6-os számú áru-' dában például a 99 forintos kardi­gánt 120 forintért blokkolta le az egyik eladó. Az ellenőrzés megállapította azt is, hogy egyes irodákban erősen kifogásolható viszonyok vannak a tisztaság, az árak tá­rolása terén és a panaszköny­veket nem teszik minden eset­ben jól látható helyre s a vevő kérésére nem adják azt oda minden árudában. Ezután £ kereskedelmi dolgozóknak a vá­sárlókhoz való viszonyát tárgyalta a Kereskedelmi Felügyelőség je­lentése, mely az utóbbi időben lé­nyeges javuláson ment kereszt.il, bár nem minden tekintetben. Pél­dául sok helyen nem köszönnek a vevőnek. De esetenkint nagyobb türelemmel kell lenni a vásárló­közönségnek is, hogy az eladók nyugodtabban végezhessék munká­jukat. Végül felhívta a figyelmet a beszámoló a kereskedelmi alkalma­zottak térítésnélküli túlóráztatásá­nak megszüntetésére és arra, hogy a vállalatok vezetői, ellenőrei adja­nak több gyakorlati segítséget a kereskedelmi dolgozók munkájá­hoz. Minden árut el kell látni ár­cédulával s arra kell törekedni, hogy a kereskedelmi vállalatok biz­tosítsák a dolgozók több és jobb­minőségű áruval való zavartalan ellátását. Ehhez a Kereskedelmi Felügyelőség ezután is megad min­den segítséget a vállalatoknak és az árudák dolgozóinak. — De szigorúan el fogunk járni azok­kal szemben — fejezte be ér­tékelését Rózsa elvtárs — ,akik a többszöri figyelmeztetés, va­lamint a rendszabályok isme­rete ellenére is szabálytalansá­gokat követnek el s akadályozzák a kulturált, szocia­lista kereskedelem fejlődését, sér­tik a dolgozók érdekeit. Ezután az elmondott megállapí­tásokhoz többen hozzászóltak, ígé­retet tettek a feltárt hiányosságok mielőbbi megszüntetésére. Ehhez vevő-ankétok tartásával és szak­mai képzettségük fokozásával is hozzá kívánnak járulni az árudák vezetői. A szocialista kereskedelem dol­gozóinak tisztába kell lenni fel­adatuk jelentőségével, mely nem kevesebb, mint a dolgozók fo­gyasztási és közszükségleti cik­kekkel való zavartalan ellátása, be­csületes kiszolgálása. Ezt megköve­teli tőlük a kormányprogramm megvalósítása és az a több tízezer dolgozó, aki bizalommal van a szo­cialista kereskedelem iránt és elő­zékeny, pontos kiszolgálást kíván, Ámí megkárosítja a munkást Nikjoib gondot toldásénak a uenrk k.rb>ni na ára a bzcime es Birru ha készítő VaUalainál — Már megint elszakadt a cérna. Hiába fűzöm, nem haladok. — mondja özvegy Stefándel Józsefné. — 58 százaléknál többet nem tu­dok teljesíteni. A körülötte dolgozók mosolyog­nak ezen — olyan sokszor beszél erről. A greifer, más néven hurok­kötő kar romlott el gépén. Ezt pon­tosan be kellene állítani, mert be­leakad a tűbe és nemcsak a cérnát szakítja, de a tűt is gyakran el­töri. — Hosszú időbe kerülne ennek kijavítása! — Dehogyis! — hangzik minden­felől. — Csak a mi műszerészeink nem specialisták a szűcsgépnél. — Tőlünk kérdezik meg, mU csináljanak a gépen — szól közbe Tóbiás Györgyné. Neki is sok panasza van a műszerészekre ée ezért inkább saját maga igyek­szik helyrehozni gépét, ha elromlik. — Bizony, ez a minőség rovására megy — fűzi tovább a ezót Forgó Teréz, a kiváló sztahanovista. — Nekem is sűrűn szakit a gépem, vagy kihagy, ezért azután kétszerep munkát végzek én is, mert, ha ki­hagy a gép, a munkadarabot még­cgyszer a tű alá kell tenni. Ez a jelenség általában az egész üzemben tapasztalható. Termelési értekezleten is volt már erről szó. A Szőrme- és Bőrruhakészítő Vál­lalat vezetősége ezt válaszolta a dolgozóknak ezzel kapcsolatban „nem tehetünk semmit, műszeré­szeink gyakorlatlanok és az egész városban nincs a mi gépeinkhez értő szakember". Ez az állapot mindössze két hónapja tart a vál­lalatnál Azelőtt egy kitűnő szak­munkás] Gera János vizsgálta, ja­vította a gépeket. Most bevonult katonai szolgálatra és helyette új műszerészek jöttek. Na de dolgo­zik Lukács János is, aki jól érti és ismeri a gépeket. Azonban oktat­nia is kellene az új műszerészeket és segíteni őket abban, hogy üzem­képes állapotba hozzák a gépeket. Törődni kell a gépekkel, hogy va­lóban segítőtársává váljon a mun­kásnak a termelésben. Erre gon­doljon a Szőrme- és Bőrrnhakészitő Vállalat vezetősége is, amikor ilyen jogos kéréseket vetnek fel a dol­gozók. Nemcsak egy üzemrészről, a hul­ladékfeldolgozóról van itt azó, ha­nem a bőrruharészlegről is, ahol ugyancsak gyakoriak a géphibák és emiatt megáll a termelés. Maga a művezető, Jámbor István min­den eszközzel harcol, hogy legyen az üzemrészben tartalékgép. Igy azután hiba esetén nem kell hosz­szebb időt várni, míg az elrom­lott gépet kijavítják, hanem a dol­gozó átül a másikhoz és ott foly­tatja munkáját. Azonban minden kis hibáért nom lehet gépet cse­rélni. Ilyenkor kénytelen a dolgo­zó tíz-tizenöt percet várni, mire megérkezik a műszerész. Ezt az időt persze nem igazolják ós így azután a munkás károsodik, mert sok tíz pere sokra megy, s a hónap végén a keresetben is meglátszik. Ez pedig előfordul a börruharész­leg valamennyi dolgozójánál. ígé­retet ls kaptak már az „ügy" elin­tézésére, do ez eddig csak Ígéret maradt és már nem ís mernek szólni a gép hibája miatt. A bőrruharészlegen is szalag­rendszerben dolgoznak és minden erővel küzdenek a gépállás elke­rüléséért. Azonban hiába az Igye­kezet, egy úgynevezett kuplungot nem cserélnek ki a varrógépen már több, mint egy heto. — Majd délben, amikor elmegy ebédelni — ígéri Dénes műszerész, csaknem minden nap Orbán Jusz­tinának. — Majd akkor kicseréljük a kuplungot. Ez a „majd délben" még most sem érkezett el, a gép pedig nem dolgozik rende­sen. Ugy látszik a „beiitemezés* még késik. Ugyanígy Tuszingor Jánosnénál is, mert még mindig hurkol a gép, ha gomblyukat varr. Vájjon, nem kér-e cz népgazda­ságainknak! Ha jól megnézzük, akkor súlyos kár. Vegyük például a tütörést. Egy darab varrógéptü egy forint 70 fillérbe kerül. A hul­ladék üzemrészben 8tefá"do!né sa­ját bevallása szerint nála tiz da­rabnál is több eltörik naponta, mind azért, mert nem javítják meg a gépét. Mi történne, ha több dolgozónál ls cz fordulna elöl Gon­doljon erre is a Szőrme- és Bőr­ruhakészitő Vállalat vezetősége és fogadja el a dolgozók bírálatát. No üsse el a hibát azzal, hogy egyes dolgozók igazmondásában kétel­kedik. A vállalat munkásai segí­teni akarnak a vezetőségnek bírá­latukkal abban, hogy mennyisé­gileg és minőségileg kifogásta­lan árut gyártsanak az óv hátra­lévő részében. B. J. Építkeznek a szegedi járás termelőszövetkezetei A szegedi járás több termelőszö­vetkezete a téli időszakot építke­zéssel hasznosltja. A röszkel Le­nin tsz-ben szerdán fejezték be 50 férőhelyes modern tehénistálló épí­tését. Az utolsó simításokat végzik a készülő 50 férőhelyes fiaztatón. Mindkét istálló teljes egészében téglából készült erős épület. A tsz­tagok arról is gondoskodnak, hogy gyarapodó állatállományuk részé­re elegendő, tápanyagban gazdag takarmány álljon rendelkezésre: három darab egyenkint száz köb­méteres betonsilót készítettek. Az ásotthalmi Szabadságharcos termelőszövetkezetben rövidesen 100 férőhelyes tehónistálló építését kezdik meg. Nagy, 600 köbméteres silójukat már megtöltötték, s így biztosították állatállományuk átte­leltctését. A mórahalmi Vörös Október tsz tagjai saját erejükből készítették egy 200 juh befogadására alkalmas hodályt és egy harminc férőhelyes sertésfiaztatót. Az építkezést olyan tsz-tag irányította, aki ta­nulta a kömíves szakmái. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MIC­MMMftGÁLTATiS

Next

/
Oldalképek
Tartalom