Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

delmügyirorszog PÉNTEK, 1993. DECEMBER 18. A Szovjeiunió ügyészsége befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L. P. Ben;"a ügyében Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége 1953. június 26-án, miután megvizsgálta a Szovjetunió Minisztertanácsának közlését L. P. Berijának, a külföldi tőko ügynökének a szovjet állam aláuknáz&sára irányuló bűntetteiről, elhatározta: le váltja L. P. Beriját a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesi ée a Szovjetunió belügyminiszteri tisztségéből és bírói úton felelősségre vonja, A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953. augusztus 8-án jóváhagyta a Szovjetunió Legfolső Tanácsa Elnökségének június 26-i rendolotét. A Szovjetunió ügyészsége most bofojezte a vizsgálatot a hazaáruló L. P. Berija ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy Bcrlja, helyzetét kihasználva, a szovjet állammal ellenséges, áruló, összeesküvő csoportot tömörített, amely azt a bűnös eélt tűzte maga elé, hogy a belügyminisztérium szerveit mind a központban, mind vidéken a kommunista párt és a Szovjetunió kormánya ellen, a külföldi tőke érdekében használja fel a amely bitszegő terveiben arra törekedett, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintására ós a szovjet munkás-paraszt rendszer megsemmisítése érdekében, a kapitalizmus visszaállítása és a burzsoázia uralmának helyreállítása céljából a párt és a kormány fölé helyezze. Az összeesküvők áruló csoport jónak tevékeny résztvevői voltak a belügyi népbiztosságban és a belügyminisztériumban Berijával sokéves közös hfinós tevékenység folytán kapcsolatban állott következő vádlottak: V. N. MeTkulov, a Szovjetunió volt állambiztonsági minisztere, az utóbbi Időben pedig a Szovjetunió állami ellenőrzési minisztere: V (1. Dekanozov, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig a Grúz SZSZK belügyminisztere; B. Z. Kobulov, a Grúz SZSZK volt belügyi népbiz tosának volt helyettese, később a Szovjetunió állambiztonsági miniszterének helyettese, az utóbbi időben pedig a 8zovjetnni6 belügyminiszterének helyettese; Sz. A. Goglidze, a Grúz SZSZK volt belügyi népbiztosa, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügy minisztériuma egyik hatóságának vezetője; P. J. Mesik, a Szovjetunió belügyi népbiztosságá egyik hatóságának volt vezetője, az ntóbbt időben pedig az Ukrán SZSZK belügyminisztere, valamint L. J. Vlodzlmlrszkij, a Szovjotunió bel iigyminisztérluma különösen fontos ügyeket kivizsgáló osztályénak volt vezetője. Berija ós cinkostársai hosszú éveken keresztül gondosan álcázták és titkolták ellenséges áruló tevékenységüket. J. V. Sztálin elhunyta után, amikor a reakciós imperialista erők aktivizálták a szovjet állam ollon irányuló aknamunkájukat, Berija felfokozott ütemű működést kezdett kifejteni, hogy bűnös célkitűzéseit elérje, — mindenekelőtt olymódon, hogy a belügyminisztérium szerveit a ha. tolom megszerzésére használta fel ami azután rövidesen lehetővé tette, hogy leleplezzék a hazaárnló igazi arcút és határozott intézkedéseket foganatosítsanak ellenséges tevékenységének meghiúsítására. Amikor Berija 1953. márciusában a Szovjetunió belügyminisztere lett, fokozottan kezdte a belügyminisztérium vezetó állásaiba helyezni az összeesküvő csoport résztvevőit. Az összeesküvők üldözték és hajszolták a belügyminisztérium becsületes dolgozóit, akik megtagadták Bcriia bűnös rendelkezéscinek végrehajtását. Berija abból a célból, hogy nláeknázza a kolbozrendszert és élelmezési nehézségeket idézzen elő országunkban. minden eszközzel .szabotálta, gátolta a párt és a kormány azon rendkívüli fontos Intézkedéseinek végrehajtását, amelyek a kolhozok és Rzovhozok gazdaságának fellendítésére, a szovjet nép jólétének szakadatlan fokozására irányultak. Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bűnös intézkedéseket tettek, hogy felelevenítsék a burzsoá nacionalista elemek maradványait a szövetségi köztársaságokban, ellenségeskedést és civakodást szítsanak a Szovjetunió népei között és elsősorban, hogy aláássák a Szovjotunió népcinek a nagy orosz néphez fűződő barátságát. Berija és cinkostársai, aki semminemű társadalmi támasszal nem rendelkeztek a Szovjetunión belül, bűnös terveiket külföldi reakciós imperialista erőkkel való összeesküvés támogatására építették. Amint most a vizsgálat megállapította, Berija már a polgárháború időszakában kapcsolatokat teremtett külföldi titkosszolgálatokkal. 1919-ben, a Bakuban tartózkodó Berija árulást követett el, titkos ügynöki állást töltött be az azerbajdzsáni ellenforradalmi musszavatista kormány kémszolgálatában, amely angol kémszervek ellenőrzése alatt dolgozott 1920-ban a Grúziában tartózkodó Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtett a gruziai mensevik titkosszolgálattal, amely az angol titkosszolgálat fiókintézménye volt. A vizsgálat megállapította, hogy Bcrlja a későbbi évek során ls fenntartotta és kibővítette a külföldi titkosszolgálatokkal kiépített titkos és bűnös kapcsolatait az azok által becsempészett kémeken keresztül, akiket került néha megóvnia a leleplezéstől és a megérdemelt büntetéstől. A hazaárulóként és kémként működő Berija, aki "eladta magát külföldi titkosszolgálatoknak, cinkostársai segítségével bűnös tevékenységének egész ideje alatt titkos kapcsolatokat tartott fenn az ellenforradalmár gruz mensevik-emigránsokkal, több külföldi titkosszolgálat ügynökeivel. Berija, gondosan elrejtve és álcázva bűnös múltját és az idegen államok titkosszolgálataival fenntartott kapcsolatait, alapvető módszerként a rágalmazást. az ármánykodást, a különböző provokációkat választotta a becsületes pártmunkások és szovjet funkcionáriusok ellen, akik útjában álltak a szovjet állammal szemben ellenséges terveinek és akadályozták őt a hatalom megszerzésében. Berija és cinkostársai, miután bűnös módszerek segítségével felelős állásokat kaparintottak meg a Kaukázuson túl és Grúziában. majd később a Szovjetunió belügyminisztériumában, áruló céllal a hatalom megszerzésére Irányuló terveket forgatva fejükben leszámoltak a nekik nem megfelelő emberekkel, nem riadtak vissza önkényeskedésektől és törvénytelenségektől sem, gyalázatos módon félrevezették a pártot és az államot. A vizsgálat nagyszámú olyan bűnös mesterkedésre derített fényt, amelyeknek célja Berija karrierista célkitűzéseinek elérése és ellenséges személye leleplezésének megakadályozása volt. Igy a vizsgálat megállapította, hogy Berija áruló célkitűzéseinek eléréséért cinkostársainak segítségével bűnös intrika-harcot folytatott Szergo Ordzsonikidze, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló funkcionáriusa ellen, benne látva azt az embert, aki akadályozza további előrehaladását és ellenséges terveinek megvalósítását. Mint most megállapítást nyert, Szergo Ordzsonikídze politikai bizalmatlanságot tánlált Berijával szemben. Szergo Ordzsonikídze elhúnyta után az összeesküvők kíméletlen bosszút álltak családjának tagjain. Megállapított a vizsgálat olyan tényeket is, amikor az összeesküvők terrorista módon meggyilkoltak olyan személykct, akik részéről leleplezéstől tartottak, minthogy Berija és cinkostársai tették el láb alól M. Sz. Kedrovot, aki a kommunista párt tagja volt 1902 óta, emellett elnökségi tagja a Szovjetunió rendkívüli bizottságának (VCSK) és kollégiumi tagja az Állami Politikai Hatóságnak (OGPU), F. E. Dzerzsinszkij mellett. Az összeesküvőknek alapos volt az a gyanújuk, hogy Kedrov rendelkezik anyagokkal Berija bűnös múltja felől. Megállapítottak más olyan terrorista gyilkosságokra valló tényeket is, amelyeket az összeesküvők azzal a bűnös céllal követtek el, hogy elpusztítsanak a kommunista párt és a szovjet hatalom ügye iránt odaadó, becsületes kádereket. Amint a vizsgálat megállapította, Berija és cinkostársai számos árulást követtek el, igyekezvén gyengíteni a Szovjetunió védelmi képességét. A vizsgálat anyagai bebizonyították, hogy az összeesküvő csoport résztvevői — Merkulov, Dekanozov, Kobulov. Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak — akiket sokéves bűnös tevékenység kapcsolt össze Berijával és akik Berija bármilyen bűnös megbízását teljesítették, segítettek neki elrejteni és álcázni bűnös múltját — számos igen súlyos, fent már említett államellenes bűntettet követtek el. Ilymódon megállapítást nyert, hogy Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak elárulták hazájukat a nemzetközi Imperializmus ügynökségeként, a szovjet nép legádázabb ellenségeiként cselekedtek. A vizsgálat fényt derített más, Berija által elkövetett olyan . bűntettekre is, amelyek mély erkölcsi lezüllését bizonyítják, ezenkívül olyan tényekre, hogy Berija bűnösen önző Intézkedéseket foganatosított és visszaélt hatalmávaL A vádlottak, akiket a vizsgálat során lelepleztek a nagyszámú tanú vallomásai és a valódi okmányadatok, beismerték bűnösségüket számos igen súlyos államellenes bűntett elkövetésében. Beriját hazaárulás, szovjetellenes összeesküvés szervezése, terrorista cselekedetek elkövetése vádjával, a munkásosztály és a forradalmi munkásmozgalom ellen folytatott, a polgárháború időszakáhan az ellenforradalmi musszavatista kormány titkosszolgálata szerveiben betöltött titkosügynöki állásában kifejezésre jutott aktív harc vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíróságnak, amelyek aí OSZSZSZK büntetőtörvénykönyvének 58—1 ©B*, 58—8 58—13, 58—11 cikkelyeiben szerepelnek. Merkulovot, Dekanozovot, Kobulovot, Goglidzét, Mesiket és Vlodzimirszkijt hazaárulés, terrorista cselekmények elkövetése és ellenforradalmi áruló összeesküvő csoporban való részvétel vádjával vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíróságnak, amelyek az OSZSZK büntetőtörvénykönyvének 58—1 ©B», 58—8, 53—11. cikkelyeiben szerepelnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendelete értelmében a Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij ellen emelt vád ügyét a Szovjetunió legfelső bíróságának külőntanácsa tárgyalja az 1934. évi december 1. keltezésű rendelkezéseknek megfelelően. A Szovjetunió Leqfelsö Tanácsának Elnöksége leváltatta Merkulovot Eltemették Kakuszi Ferenc elvtársat Mély részvétet keltett Kakuszi elsőnek álltál be a népi rendőrök elvtárs halála Szeged dolgozói Körében. Tegnap délben egy órakor koszorúerdő borította a Dugonics temetőben fclravatalczolt koporsóját. Mintegy százötvenen — elvtársai, barátai — keresték fel, hogy elkísérjék utolsó útjára. A ravatalnál Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB-elnüke búcsúztatta elsőként a Városi Pártbizottság nevében. — örökre elbúcsúzunk tőled Kakuszi elvtárs — mondotta —. Szerettünk téged, egyszerű kommunista magatartásodért, harcosságedért. Elmlékezünk kemény harcaidra az elmúlt rendszerben az építőmunkások jogaiért. Fáradhatatlanul szervezted a múltban a sztrájkmozgalmakat A felszabadulás után soraiba. A pártház őrzését bízták rád, ott volt a posztod, majd később, mint annak gondnoka végezted munkádat. — Emléked megőrizzük. Nyugodjál békében abban a földben, amelynek felszabadításáért te ls tevékenyen dolgoztál — fejezte be megemlékezését Dénes elvtárs. Megható szavakkal búcsúztatták Kakuszi elvtársat az Építőmunkások Szakszervezete és pártalapszervezete nevében a kiküldött elvtársak. A Szegedi Kenderfonógyár zenekara végső búcsúztatásként a proletár gyászindulót játszotta és Csajkovszkij: halhatatlan, megrendítő dallamai közt temették el Kakuszi Ferenc elvtársat. Ax 01P vexérigaxgatóhelyeiíeaének nyilatkozata ax új sorsolási módról A kötvénytulajdonosok nagy érdeklődéssel fogadták azt a bejelentést, hogy a III. Békekölcsön hatalmas nyereménytömegét egy nap alatt sorsolják ki az új sorsolási rendszer bevezetésével. Az új sorsolási rendszerről nyilatkozott Tarján Endréné, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatóhelyettese. Eddigi államkölcsönkötvényeink sorsolásait — mondta Tarján Endréné — olyan rendszerrel bonyolitattuk le, amely naponként legfeljebb 30—19 ezer nyeremény kihúzását tette lehetővé. 1954-ben már nem kevesebb, mint 9 államkölcsön sorsolása lesz és a jövő évben 36 napon ét sorsolnák. A régebbi kölcsönök sorsolását nem lehet megváltoztatni, azokat továbbra is az eddigi módon sorsoljuk, mivel a sorsolási rendszer a kötvények számozásán alapul. A sorsolás egyszerűsítése céljából a III. Békekölcsön kötvényei más számozással kerültek kibocsátásra, mint a korábbi államkölcsönök nyereménykötvényei. Minden százmillió forintos részkibocsátás önálló osztály. A III. Békekölcsönnél 17 ilyen osztály került kibocsátásra. Az osztályok római számokkal vannak megjelölve. Egy osztálynak 1től 20 ezerig terjedő sorozatszáma van, minden sorozatszámhoz egytőlötvenig sorszámozott kötvény tartozik, tehát mind a 17 osztálynak azonos a számozása. Egy sorsolási kerékbe egytől 20 ezerig számozott 20 ezer darab számlevélkét helyezünk el. A kerékből kihúzott 10.207-es sorozatszám például mind a 17 osztályban 50—50 kötvényt jelöl meg. Ha tehát az első kerékből a 10.207-es számot húzzák ki, úgy mind a 17 osztály 10.207-es sorozatszámú ötven kötvénye nyerte a megfelelő nyereményösszeget, így egy húzásra 17X50, vagyis 850 kötvény kerül sorsolásra. Az ötezer forintos és ennél nagyobb nyeremények sorsolásánál az első kerékből húzott sorozat egytől ötvenig terjedő számairól a nyerő kötvény számát úgy határozzák meg, hogy a második kerékből — amelyben ötven darab egytől-ötvenig számozott számicvélke van elhelyezve, — egy számot húznak. Ez az egy szám tehát az osztályon belül egy nyerő kötvényre, az egész kibocsátás 17 osztályában pedig 17 nyerő kötvényre vonatkozik. A sorozat többi kötvénye minden osztályban 200—200 forintot nyer. A 100 ezer forintos főnyeremény húzásához egy további kereket használunk. Itt a nyerő kötvény sorozat és sorszámán kívül az osztály számát Is meg keli határozni, a kerékbe tehát I-től XVII-ig számozott 17 darab számlevélke kerül. A sorsolást az itt ismerteti módszerrel rendkívül rövid idő alatt lehet lebonyolítani. Mindössze 221 húzást kell elvégezni, hogy mind a 187.850 nyereményt kihúzzák. Rövid külpolitikai hírek Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió ügyészsége leleplezte V. N. Merknlovnak, a Szovjetunió állambiztonsági minisztériuma és a Szovjetunió belügyminisztériuma szerveiben végzett munkája során kifejtett bűnös, államellenes tevékenységét — a Szovjetunió Minisztertanácsának ez év szeptember 17-1 előterjesztésére V. N. Merkulovot elmozdította a Szovjetunió állami ollenőrzósi miniszterének t'sztségéből. V. ÍÍ. Merkulovot bíróilag felelősségre vonják. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Vaszilij Gavrilovics Zsavoronkovot nevezte ki a Szovjetunió állami ellenőrzés! miniszterévé. Megkezd'ék a próbaadásokat a sz z waros k'sérleti televíziós adóval A posta dolgozói csütörtökön a postakísérleti állomáson megkezdték a 100 wattos televíziós adóval a próbaadásokat. (MTI). Mosakva (TASZSZ) G. M. Malcnkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke december 16-án fogadta Ottó Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. A szívélyes és baráti légkörben lezajlott beszélgetésben résztvett V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter. N. Sz Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára és V. Sz. Szcmjonov, a Szovjetunió németországi főbiztosa. * Teherán (TASZSZ). A teheráni katonai bíróság december 14-én folytatta a Moszadik-per tárgyalását. A tárgyaláson Moszadikot feljogosították, hogy felszólaljon védelmében. A bíróság elnöke kijelentette, hogy Moszadik beszédének csupán az 1953. augusztus 16-tól 19-ig terjedő időben lezajlott eseményekre szabad vonatkoznia. A december 15-i tárgyaláson az elnök figyelmeztette Moszadikot, hogy beszéd/ben ne érintse többé a sah rendeletéről szóló kérdést, mert a bíróság az „Illetékességének" kérdéséről hozott határozatában törvényerejűnek nyilvánította a Moszadik miniszterelnöki tisztségéről történt leváltására vonatkozó uralkodó] rendeletet. (MTI). * Helsinki (TASZSZ) December 16-án Paasiklvi, Finnország köztársasági elnöke fogadta a Finnországban tartózkodó I. G. Kabanovot, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterét és V. M. Ptasnyikovot, a Szovjetunió tengeri és folyami i flottaflgyi miniszterhelyettesét, valamint V. Z. Lebegyevet, a Szovjetunió flnnors^-l követét. • December 16 .-u Aura. Finnország kereskedelem- és iparügyi minisztere fogadást adott I. G. Kabanovnak. a Szovjetunió Finnországban tartózkodó külkereskedelmi miniszterének tiszteletére. • Tuomloja, Finnország miniszterelnöke december 16-án ebédet adott I. G. Kabanovnak, a Szovjetunió Finnországban tartózkodó külkereskedelmi miniszterének tiszteletére. • Párizs (MTI). Franciaországban országszerte nagy felháborodást váltott ki az a rendőrterror, amolyet kedden a párizsi rendőrség a tüntető diákokkal szemben alkalmazott. A Toueni egyetem diákjai szerdán délelőtt nagygyűlést tartottak, s azon egyhangúlag határozatot fogadtak el. melyben szolidaritásukat fejezik ki a párizsi diákok követeléseivel és tiltakoznak a rendőrség brutalitása ollen. A diákok a gyűlés titán felvonultak a város főutcáján, majd egy küldöttségük átadta a határozatot -i prefektusnak. I francia elnükvMasztás ehfl fordítóiéba" egyik jelölt sem kapott atszalui többségit Párizs (MTI)- Csütörtökön délben Versaillesben megnyílt a francia elnökválasztó kongresszus. A köztársasági elnök megválasztásához abszolút többségre van szükség. Az AFP jelentése szerint az első fordulóban 947 szavazásra jogosult közül 932-en szavaztak. Ezek szerint az abszolút többséghez négyszázhetvenhét szavazat szükséges. Az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapott abszolút többséget és Marcel Cachln, a Francia Kommunista Párt jelöltje 113, Marcel Edmond Naegelen 160, Laniel miniszterelnök 155, Georges Bidault 131, Yvon Delbos 129, Paul Jacques Kalb 114, Jacques Fourcade 62, Jean Medecin 54, szavazatott kapott. A szavazás eredményének kihirdetése után Jacques Fourcade és Jean Medecin közölte, hogy visszaígy a második fordulóra van szük-,lép" ség. Az első fordulóban leadott sza- A szavazás második fordulójára vázátok megoszlása a következő: | az esti órákban kerül sor,