Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-15 / 293. szám

f DÉLMUGYÜRORSZAG KEDD, 1953. DECEMBER 15. Előre ifjúság! A Ü1SZ vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai I/i mi i"MirÁwuu AM i...© ,.. * t-^-mn .» - ,, . * . ....... ÉPITO MUNKÁNKBAN, kur. mú.iypi'ograiniTiimk valóra váltásá­ban nagy feladatok várnak fiatal­jainkra is. A feladatok végrehaj­tásához bátor, liarcrakész fiatalokra van szuk.ég cs olyan DISZ vezetés­re amely miruie,, helyzetben meg. találja a helyes útat. A DISZ szer veze1 cinkbon lévő hiúnyo.ságok gá­tolták, hogy a szcrve/.etek be tud­ják tölt,ni ezt « feladatot. A DISZ Központi Vezetőség X. ülésén ha­tározatot hozott n DISZ-vezetésben meglévő hibák kljavftá.ára, az alap. szervezeti vezetőségek és választmá­nyok újraválasztására. A vezetőségválasztás nagy jelen, tőségű DISZ szervezcte'nk életébe;, és döntő fordulatét koll> hogy hoz. zon további munkájukban. A veze­tőségválasztó taggyűléseik fceszámo. lói számot adnak nz alapszervezetek eddigi munkájáról és ugyanakkor megmutatják a fiatalok előtt me­lyik az az irt. amelyen haladni kell ahhoz, hogy DISZ-szervezeteink be. tölthessék felálltukét. A vezetőségválasztó taggyűlés si. kere elsősorban a ió poHt kai és szerveret! clűkés'ítéscn mú'ik. A taggyűlések jó etékészí^se komoly és alapos munkát igényt)!. Éppen ezért helytelen az a nem egy he'ven tapasztalható ál'ásnont, ..ráérünk még az előkészítéssel, hisz január 15-ig -lesznek a taggyűléseik". Igy vélekedtek o Délrostnál a Bátor, gyárban, az Ecsetgyárbnn és az uto'sé időre aikarták hagyni a tag. gyűlést. AZ ELMÚLT HETEKBEN meg. mutathonott e+ye? pártalnpscerverc­vezetőknél, hogv nem vczlk elén. •é komol van a DISZ vezetöségvá­Lsztáít és nem nyújtanak elé<! gítétéet a fiataloknak nz cW:é«zí'ö o-'-iban A W/l. RoftAloari VáL lakatnál véHáui azzal utasította visz. .ti - nártrtkár a Di.SZ.sz"rveze' '"' ' "'ük seg(tsé<rikérését. hogv a "-'a' k felvil&nrosítáe«, mozgósítása n--> a párt népnevelőinek a felada. ta. A DISZ vezetőségválasztás si­kere azonban nem iehet közömbös egyetlen pártalapszervczet, egyetlen párttag számára sem. Mert nem mindegy az, hogy kik kerül­nek DISZ-szervezeteink élére. A párttagaknak éberen kell figyelniük, a többi között azt is, hogy az el­lenség ne furakodhasson be a fia. taiok közé. Azt, hogy mennyire fontos a fia­talok számára az idősebb dolgozók és pártalapszervezetek vezetőinek segítsége, bebizonyították a már le­zajlott vezetőségválasztó taggyűlé­sek. A Szegedi Kenderfonógyár VII. alapszervezetének . vezetőség­választó taggyűlése igen jól sike­rült. Külsőleg is és tartalmában is különbözött az eddigi taggyűlések­től. A fiatalok feldíszítették a ter­met erre az alkalomra és rövid kultúrműsorral tették ünnepélye­sebbé a gyűlést. Az üzem idős dol­gozói elősegítették a taggyűlés si­kerét. vállalták a fiatalok helyet­tesítését a gépek mellett a gyűlés idejére, s így a tagság 95 száza­léka megjelenhetett. A fiatalok mellett ott voltak az üzem gazda­sági és pártvezetőinek küldöttei és idős dolgozók is, akik jelenlétük­icel bizonyították, átérzik a DISZ vezetőségválasztás jelentőségét. Jól sikerült a Lemezgyár vezetőség­választó taggyűlése is. ahol jeien volt a DISZ-fiatalok 98 százaléka UGYANAKKOR A GYENGE előkészítő munka volt az oka an­nak, hogy az Űjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat vezetőségválasz­tó taggyűlései nem érték el a kí­vánt színvonalat. Sőt a szövő üzem­rész taggyűlését el kellett halasz­tani, mivel nem volt határozatké­pes. A szövő DTSZ-vezetősége már az előkészítéskor hibát követett el, ugyanis nem tette kollektív mun­kává az előkészítést. Ugyanakkor nem fordított elég figyelmet a po­litikai nevelőmunkára, elmulasz­totta a fiatalokkal való egyéni be­szélgetést. Arra számított, hogy az egyéni meggyőzést helyettesítik majd a színes jelszavak, feliratok, amelyeket az üzemrészbe kifüg­gesztettek. A taggyűlések fontos része a ve­zetőség beszámolója, az eddigi mun­ka értékelése, a hibák bátor feltá­rása. Az eddig elhangzott beszámo­lók általában helyesen értékelték a DISZ Központi Vezetőség X. ülé­sén hozott határozatok alapján az alapszervezetek munkáját. A be­számolók visszatükrözték DISZ­szervezeteink munkájának leddigi gyengeségeit. Például nem elég alapossággal foglalkoztak a saját területük, üzemük fiataljainak sa­játos problémáival. Nem elemezték az alapszervezet fiataljainak egyé­ni problémáit, amelyek talán kis dolgoknak tűnnek, de foglalkoztat­ják a fiatalokat. Ugyanakkor nem ismertették eléggé azt sem, ho­gyan akarják a jövőben vonzóbbá tenni a szervezeti életet, mit kí­vánnak tenni azért, hogy a fiata­lok szívesebben menjenek a szer­vezetbe és ott a tanulás mellett megtalálják a szórakozást, a tán­cot, a sportot, a vidámságot is, mely éppenúgy hozzátartozik fia­taljaink életéhez, mint a minden­napi munka. DISZ ALAPSZERVEZETEINK vezetőségének az eredményekből és hibákból látnia kell, hogy a veze­tőségválasztó taggyűlések sikere. DISZ-szervezeteink munkájának megjavulása nagymértékben függ ezeknek a heteknek munkájától. A fiatalok lelkesedését fel kell hasz­nálniok arra, hogy aktívan bevon­ják őket az előkészítő munkába Ezekben a hetekben el kell mélyí­teni a fiatalokban a DISZ iránti szeretetet, a felelősségtudatot, azt a tudatot, hogy olyan munkát kell végezniök, mely valóban méltó a párt tartalékcsapatának tagjaihoz. Arihur Dean, az amerikai feíildö^ség vez9*ő'e megszakította a koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozást Arthur Dean amerikai küldött december 12-én meghatározatlan időre megszakította a politikai ér­tekezletet megelőző tanácskozást — jelentette az ..Uj Kina" hírügynök­ség különtudósítójn. Ez az egyoldalú lépés —.állapítja meg a tudósító — annak bizonyí­téka, hogy az Egyesült Államok nem kí­vánja a politikai értekezlet létre­jöttét. A tárgyaiások megszakí­tása szemmelláthatóan előre megfontolt tervhez tartozott, amellyel Washington meg akarja hiúsítani a politikai értekezletet és lehetővé akarja tenni, hogy erő­szakkal visszatartsanak több, mint 20 ezer koreai és kinai hadifoglyot, meg akarja akadályozni a koreai kérdés békés rendezését és súlyos­bítani a világfeszültséget. A jelentés a továbbiakban ar­TÓI számol be, hogy Dean 150 percig felolvasott nyilatkozatában a provokatív kérdések egész sorát tette fel és minduntalan a követ­kező kérdést tette fel: .„Alá akar­ják ími egyezménytervezetemet, vagy meg aktrják szakítani a tár­gyalásokat?" A koreai-kinai kül­döttek válaszaikban mindannyiszor bebizonyították, hogy Dean álláspontja nem fedi a tényeket és következetesen nem reagáltak Dean provokációira. Igy például, amikor Dean kijelen­tette, hogy „nincs abban a helyzet­ben", hogy Li Szin Mant is képvi­selje, ha nem teljesítik azt a köve­telését, hogy a Szovjetunió is ügy szerepeljen a politikai értekezleten, mint hadviselő fél, a koreai és ki­nai küldöttek felszólították Deant, hogy tisztázza ezt az alapvető kér­dést: képviselöje-e Li Szin Man kormányának is a jelenlegi tárgya­lásokon vngy nem? Dean nem tu­dott feleletet adni erre a kérdésre. Ugyancsak érdemleges válasz nél­kül hagyta Dean a koreai-kinai küldötteknek Li Szin Man árulásá­val kapcsolatos kérdését. Li Szin Man ugyanis nem sokkal a fegy­verszüneti egyezmény aláírása után több, mint 20 ezer hadifoglyot el­hurcolt és ezzel súlyosan megsér­tette a fegyverszüneti egyezményt. Nam Ir tábornok július 19-i nyilat­kozatában, bejelentette, fenntartja magának á jogot, hogy 20 ezer ha­difogoly erőszakos visszatartásának kérdését a politikai értekezlet elé terjessze. Az amerikai fél annakidején ez el'en nem emelt kifogást, igy Deannek nem volt joga ah­hoz, hogy semmibevegye ezt az esetet. Dean, miután nem tudott mit vá­laszolni, így kiáltott fel: -Önök liit­szegéssel vádolják kormányomat, önök is tudják, hogy eí nem igaz. Ha vissza nem vonják ezt az állí­tást, ügy tekintem, mint annak je­lét, hogy önök meg nem határozott időre fel akarják függeszteni ezt a tárgyalást*. Huang Hua, a Kínai Népköztársaság megbízottja erre így válaszolt: -Ha ön nem mer! vállalni a felelősséget ezeknek a tárgya­lásoknak megszakításáért, azt javasolom, hogy hétfőig napol­juk el az ülést*. Dean azonban folytatta mesterke­dését: «Az önök vádja alaptalan és ezért úgy tekintem, mint annak jelét, hogy önök meg nem határo­zott időre meg akarják szakítani a tárgyalásokat*. Ezután választ sem várva kiro­hant az ülésteremből. Dean provokációja annak a wa­shingtoni összeesküvésnek a lelep­lezése, amelynek célja: meghiúsítani a politikai érte­kezlet összehívását, erőszakkal visszatartani a nagyszámú ko­reai és kinai hadifoglyot és így fokozni a világfeszültséget. A világ békeszerető embereinek szembe kell szállniok ezzel az új amerikai összeesküvéssel. n Koreai Ecyséees Deitofcratftus Hazafias fre vonal közpnM bMságának jelentése az amerikaiak Kegyetlenkedéseiről Phenjan (TASZSZ) A -Koreai Központi Távirati Iroda* közli a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal központi bizott­ságának jelentését az amerikai agresszoroknak a koreai néphadse­reg hadifogoly katonáival és tiszt­jeivel szemben elkövetett gaztettei­ről. A Koreai Egységes Demokrati­kus Hazafias Arcvonal központi bi­zottsága leveleket kapott hazatele­pített hadifoglyoktól. E levelek is­mertetik az amerikai táborokban elkövetett hallatlan rémtetteket. A központi bizottság beható nyomozá­sok alapján megállapította, hogy egyetlen olyan amerikai ellen­őrzés alatt álló tábor sincs, ahol ne gyilkolták volna töme­gesen a hadifoglyokat és nc kö­vettek volna el velük szemben erőszakoskodásokat. Az amerikai agresszorok a ko­reai néphadsereg katonáinak és tisztjeinek meggyilkolására a leg­embertelenebb eszközöket alkal­mazták. A gaztetteknek messzeme­nő katonai és politikai céljai van­nak. Az amerikaiak fenyegetések­kel és gyilkosságokkal erőszakosan, tartották vissza a hadifoglyokat és arra kényszerítették őket, hogy le­mondjanak a hazatérésről. A gaztettek első szakasza az 1950 decemberétől az 1951 februárjáig terjedő időre esik. Az amerikaiak akkor készítet­ték elő a hadifoglyok erőszakos visszatartását. Ugyanebben az időszakban az ame­rikaiak arra használtak fel hadi­foglyokat, hogy különböző harci eszközöket próbáljanak ki rajtuk. Az 1951 február elejétől — ami­koris a koreai hadifoglyokat Ko­csedo-szigetére kezdték áttelepíteni — 1952 júliusáig terjedő időszakot az jellemzi, hogy gyakoribbá váltak a koreai néphadsereg hadifogoly kato­náival szemben elkövetett gyil­kosságok és véres megtorlá­sok. Az 1952 júliusától egészen a ha­difoglyok visszatelepítésének kez­detéig terjedő idő az amerikai gaz­tettek harmadik szakasza. 1952 jú­liusában az amerikaiak agitációt kezdtek a hadifoglyok között, hogy hazatérésükről való lemondásra kényszerítsék őket. Miután azon­ban látták, hogy semmiféle propa­gandával nem tudják megtörni a hadifoglyokat, a legbestiálisabb kínzásokhoz, erőszakoskodásokhoz folyamod­tak és minden erejüket latba vetették, hogy a hadifoglyok hazatérését megakadályozzák. Ezt a szakaszt a táborokban foly­tatott féktelen terror, a hadifog­lyok tömeges legyilkolása és kín­zása jellemzi. A hadifoglyokkal szemben elkö­vetett erőszakoskodásokat és gaz­tetteket nem lehet egyes amerikai katonák véletlen merényleteinek tulajdonítani. Ellenkezőleg, ezeket az erőszakoskodásokat és gaztetteket gondosan előké­szítették, kidolgozták és pon­tos terv szerint hajtották végre. A gaztettekben nagy katonai ala­kulatok vettek részt, amelyeket e célra külön kiképeztek. A gaztet­tek méreteiről tanúskodik, hogy egyedül a hazatelepített hadi­foglyok által rendelkezésre bo­csátott adatok szerint, a koreai néphadsereg kötelékébe tartozó meggyilkolt hadifoglyok száma meghaladja a 33.600-at. A sebesültek és megcsonkítottak száma sok tízezerre tehető, Ünnepi hangverseny Szovjet művészek szereplése Szegeden Sokáig felejthetetlen élmény ma­rad a város zenéért rajongó közön­ségének a szovjet művészek vasár­nap esti hangversenye a Zeneművé­szeti Szakiskola nagytermében. As est forró hangulatú légkörben kez­dődött. A zsúfolásig megtelt terem közönsége szeretettel, meleg érdek­lődéssel várta a szovjet művészek megjelenését, hiszen budapesti ki­robbanó sikerű szereplésük hírc­már eljutott hozzánk. Tudjuk, hogy a szovjet előadó művészek felké­szültségükkel, művészi igényükkel, s tartalmi tolmácsolásukkal világ­szerte tekintélyt vívtak ki maguk­nak, mégis ennek a két fiatal mű­vésznek lebilincselően gazdag mű­vészete, emberi és művészi magatar­tása a legszebb várakozásokat is felülmúlta. Ralail S-oboVevs?hl« hegedűművész a legfiatalabb mű­vész generációból való, dc már szép hazai és külföldi siker áll mögötte. Ezek közül is a legkiemelkedőbb eredményt a párizsi Jacques Thi­baud zenei versenyen érte el, ahol az első díjjal jutalmazták. Játéka, hegedűjének első megszólaltatásától feszült légkört teremt, mindvégig érezzük, hogy egy-egy remekmű új­raalkotásának drámai pillanatait éljük át. Hogy milyen megbecsülés­ben részesülnek a Szovjetunióban a fiatal tehetségek, arra jellemző, hogy Szoboljevszkijnck egy olyan — világviszonylatban is ritkaság számba menő — mesterhegedü áll rendelkezésére, melyet Guarncrius, a hegedükészités Sfradivárius mel­lett másik kitűnő mestere készí­tett. Paganini is világjáró körút­ján Guarncrius hegedűjével hódí­totta meg egész Európát. Szoboljev­szkij játékának hangszlne, hangsze­rének adottságaiból következően, telten, komolyan, férfiasan zengő, de a húrokon mindig benső lelkivi­lágának sokszínű váltakozását rez­díti meg Különösen pianisszimo játéka hat lenyűgöző finomságával is lélegzetelállító intenzitással. Mű­sorának első számaként Vitali Cha­conne-ját adta elő. A XVJII. század olasz zeneszerzőjének ez az alkotá­sa tette maradandóvá nevét. A prae-klasszikus kor stílusától távol állnak a tempóoételck, hangulati hatások, szélsőséges, romantikus váltakozásai. Amint Szoboljevszkij színes, dinamikus játéka eb­ből a szempontból megenged magának, az a végső halárt jelzi, ameddig a stílus egységének meg­őrzése mellett az izzó szenvedélyek ábrázolásában elmehet, A délszaki tüzes temperamentumnak ilyen ma­gával ragadó érzékeltetése, az élet­től duzzadó ifjúság magabiztos ere­jének vulkúnszerü kitöréseivel pá­rosul. Elzártabb, befelétekinlő, elmeren­gő érzelmi világot tár fel Csajkov­szkij: Melankólikus szercnád-ja. A szokott szentimentális megoldás helyeit őszinte, életszerű, emberi érzéseket közvetít egyszerű kifejező eszközökkel és mégis, vagy talán ép­pen ezért érzéseinket felkorbácsoló intenzitással. Bartók Hat román táncát hazánkban is alig hallható tökéletességgel, a nép elsöprő ere­jét, derűs optimizmusát, rajongó életszeretetét kifejező elsodró hév­vel adta elő Szoboljevszkij. Van-e, ami ennél szebben szimbolizálná az cgymásratalált népek oly szorosra fűződő meleg barátságát: román népi táncok — magyar szerző feldolgozó sában — szovjet művész előadásá­ban. Az előadó művészen is látszott, milyen lelkesedő szeretettel hozta ezt a művet a magyar közönség elé. Paganini XXIV. eaprice-nek elő­adása a legtökéletesebb virtuozitás­sal felkészült művészt mutatlak be, utolérhetetlen magas fokon, téved­hetetlen biztonsággal. A szinte bo­szorkányos ügyességet kívánó és éppen ezért oly ritkán hallható mű, szemet, fület percekre elkáprázta­tott. A közönség lelkes, szűnni nem akaró tapsait, Schubert: A ve Ma­ria-jának légiesen könnyed, megej­töen dallamos zengésű és Prokofjev. Tlomeo és Júlia cimű szvitje két táncának előadásával viszonozta. A sikerből méltán kivette a részét Jevgenyija Kalinkovickaja, aki az egyes számok kíséretét kitűnő mu­zikalitással, a zongoraszólam kellő arányú érvényre juttatásával lát­ta el. A műsor második részében [Sztanyiszlav Neuhausl zongoraművész számai még '•ováhh fokozták a hangverseny izzó, fe­szült légkörét. Beethoven: Mond• schein szonátájának első tételébea még nem találta meg eléggé önma­gát, de azután egyre növekvő l<­szültséggel az ellentétek drámai szembeállításával tolmácsolta kü­lönösen a III. tétel száguldó erejű viharzását. Liszt: Sposalizio cimű müve is lángoló érzésektől áradt, a zongora valamennyi szinhaldsdnak a lehető leggazdagabb kihasználásá­val. Chopin c-moll (vihar) etüdjé nek előadásában a végsőkig fouozo11 tempóval is rajzolt, villanásszcrű képeket festett, a zongora hangzási ereje szinte a végső határáig ért el. Ugyancsak, mint nagyszerű ilrtuez, s mint az emberi érzéseikig gazdag­készségű ábrázolója foglalta össze tehetségének legjavát. Chopin: b­moll scherzo-jának lenyűgöző elő­adásában. A közön lég lelkes kéré­sére ráadásul Rachmaninou nép­szerű, jól ismert eisz-inoll prelűd­jét adta elő. Ezt a müvet is új olda­láról, új színekben ismertük meg Neuhaus megrázó erejű előadásá­ban. Mindkét fiatal művész még pá­lyájának kezdetén áll. A moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium aspi­ránsai, ahol a szovjet előadó-művé­szek legkiválóbb mesterei figyelik egyre kibontakozó fejlődésüket. De már mindkettő kiforrott művész­egyéniség, tökéletes technikával és kifejező készséggel. Emberi maga­tartásuk, egyszerűségük, közvetlen megnyerő modoruk is példamutató. De amellett árad belőlük az ifjétság ereje, komoly öntudata, életigenlésc. Egyszóval: szovjet emberek A szegedi közönség melegen szi­vébe zárta őket, s további magasba ívelő fejlődésükhöz és művészi pá­lyájukhoz sok sikert kíván. ERDŐS JÁNOS Jobb zöldségellátást kérnek a Petőfi-telep dolgozói Az elmúlt években több űj r«x­tiles, élelmiszer, zöldség és külön­böző más cikket árusító népbolt és állami áruház létesült Szegeden, Nálunk, Uj-Pctőf;-telepen Í9 van egy 6zöve%czeti bolt és egy nép­boít, amely közvetlen Ó-Petőfi.telep mellett van. Ezt a néinboltot sokan felkeresik az Uj-Petőfi télepi dol­gozók közül is, bár igen nagy tá­volságra va.i tőlünk. De talán még ez sem lenne hiba. ha elvben a népboltban a telep lakói beszerez­hetnék, amire a háztartásban szűk. ségük van. Sajnos azonban egyre in­kább azt tapasztaljuk, hogy az áru­déban 'nem árusítanak zöldségfélét és gyümölcsöt. Ezért minden a'ka. lommal a városba keli menni s ez sok időt rnlbol el a hiz.asszon.yok munkájából. Nemrégen olvastam a ..Délma­gynrors7ág"-ban. hogy december 21-ig Petőfi-telepén a ' MEZÖKER gyümölcs, és zöldiségárusító üzletet nyit. Az Uj-Petőfi-telepi dolgozók örömmel várják ezt az eseményt, mert mi. akik itt lakunk, legjobban tudjuk mennyire szükség van erre. De kérjük azt. hogy ennek n gyü­mölcs- és zö'dtégárusítá üz'e'nok a megnyiiáriig — ég azután is — a már meglévő népboHot is iá»-sák el zöldséggel és gyümö'ccsei. Kovács Mihá'y Fogadás a prágai szovjet nagykövetségen a szovjet-csehszlovák szerződés évfordulója alkalmából Prága (TASZSZ) A. J. Bogomo­lov, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete december 13-án foga­dást adott a szovjet-csehszlovák barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 10. évfordu­lója alkalmából. A fogadáson meg­jelentek: Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Alexej Ce­picka hadseregtábornok, a minisz­terelnök első helyettese, nemzetvé­delmi miniszter, Václav Kopecky •niniszterelnökhelyettes, a kulturá­lis ügyek minisztere, Antonin No­votny, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára, továbbá a kormány tag­jai, valamint Zdenek Nejedly, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia elnöke, Oleg Homola, a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Társaság főtitkára, a tudományos és a mű­vészeti élet képviselői, valamint a népi demokratikus országok diplo­máciai képviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom