Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
VASARNAP, 1953 DECEMBER 13. ff OELMfGYQRORSZBG A Nép Öztársaság E nöki Tanácsának törvényerejű rende'ete az állami begyűjtés többéves rendszeréről Folytatás a második o'dalrál.) 8—10 kat. hold 10—15 kat. hold 15—20 kat. hold 20—25 kat. hold 25 kat. hold vagy nagyobb Teheneik számára való tekintet nélkül összesen Földnélküli és egy kat. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók 448 398 354 323 672 596 531 484 896 795 708 646 1120 994 885 807 1170 1038 925 844 112 100 88 80 (2) A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók tejbeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelók ugyanolyan nagyságú szántó- és rétterületére egyébként megállapított tejbeadási kötelezett, ségénél 5 százalékkal magasabb. (3) A tejbeadási kötelezettségből az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan alakult I. vagy II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak járó kedvezmény, továbbá az előhasi üszők beállítása után adott egy évi mentesség és a rizsvetés területek mentessége az 1955. évtől kezdve is változatlanul fennmarad. A gyermekek és tej táplálásra szoruló betegek részére adott kedvezmény az 1955. évtől kezdve érvényes ' alacsonyabb tejbeadási kötelezettségre való tekintettel megszűnik. (4) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére és helyettesítésére vonatkozó szabályok az 1955. évtől kezdve is változatlanul érvényben maradnak. V. rész. Borbeadási kötelezettség 29. (1) Borbeadásra az a termelő köteles, akinek összes szőlőterülete a 400 négyszögölet eléri vagy meghaladja. (2) A borbeadási kötelezettség megállapításánál a szőlőterület tényleges nagyságát kell alapul venni. (3) Az új településű szőlőterületeket a termelő többi szőlőterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen szőlőterületek után a telepítéstől számított négy évig borbeadási kötelezettséget nem szabad megállapítani, az 5, évben pedig csak a borbeadási kötelezettség felét kell előírni. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetok tagjaínak háztáji gazdaságához tartozó szőlőterületek a borbeadási kötelezettség alól mentesek. 29. A borbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe öt tájegységre oszlik. 30. A' borbeadási kötelezettség mértéke tájegységek szerint a következő: (2) Terménybeadási kötelezettség csoportokra osztására, teljesítésé35. (1) Az állami tartalékföldekből nek módjára és mérséklésére ugyan-1 haszonbérelt szántó- és rétterületek azok a szabályok irányadók, mint a többi területek után megállapított terménybeadási kötelezettségnél. után a húsbeadási kötelezettség kat. holdanként húskilogrammban a következő: hat aranykoronánál kisebb, átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tanalékföld esetén A) sertésbeadás B) baromfibeadás C) tojásbeadás D) szabadválasztású húsbeadás Hat aranykorona, vagy nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföld esetén A) sertésbeadás B) baromfibeadás C) tojásbeadás D) szabadválasztású húsbeadás mezőgazdasági ter- egyénileg melőszövetkezetek gazdálkodó évi húsbeadási termelők kötelezettsége kh-ként húskilogrammban 2.— 0.30 0.20 1.10 4.— 0.60 0.40 2.20 3.— 0.60 0.60 1.80 6.— 1.20 1.20 3.60 (2) Az 1954. évben külön kedvez-] (2) Az állami tartalékföldekből 128 160 184 'Az évi borbeadásí kötelezettség i. n. ni. ív. Tájegység területén 11.5 malligand-fokos borban kat. holdanként liter Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 104 Alapszabály ezerint működő I ée n. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai dolgozó parasztok nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók 168 208 248 288 328 176 224 264 312 344 224 288 344 416 448 K ffl. (1) Ha a termelő a szőlőterületén több, mint 20 százalékos tökehiányt pótol, borbeadási kötelezettségét a pótlástól számított 4 éven keresztül a pótlás százalékos arányának megfelelően mérsékelni kell. (2) 25 százalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők borbeadási kötelezettségéi a kárt szenvedett szőlőterület nagyságának és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell. 32. fi) '£ borbeadási kötelezettséget bor, mnst, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával kell teljesíteni. (2) A borbeadási kötelezettséget 115 malligand-fokos minőségű borban kell megállapítani. Ha a termelő a borbeadási kötelezettséget ennél magasabb malligand-fokú borral teljesíti, a fokátszámításnak megfelelően kevesebb, alacsonyabb malligand-fokú bor beadása esetén pedig megfelelően több bort kell beadnia. (3) Must beadásánál 100 liter 11.5 malligánd-fokos bornak 105 liter 18 cukorfokos must felel meg. Magasabb cukorfokú mustból a cukorfok-átszámításnak megfelelően kevesebb, alacsonyabb cukorfokú mustból pedig megfelelően többet kell beadni. (4) Borszőlővel a borbeadási kötelezettséget azokon a helyeken lehet teljesíteni, ahol a borforgalmi vállalatnak erre átvevőhelye van. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 130 kg borszőlő felel meg. (5) Az a termelő, akinek szőlőterülete egészben, vagy részben csemegeszőlővel van beültetve, borbeadási kötelezettségét a megyei zöldség- és gyümölcsforgalmi vállalatokhoz beadott csemegeszőlővel is teljesítheti. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 130 kg csemegeszőlő felel meg. (6) A begyűjtési miniszter egyes termelőket kötelezhet arra, hogy borbeadási kötelezettségüket kizárólag bor, illetőleg must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával teljesítsék. (7) A termelő a bort és mustot az átvételi helyre saját hordójában köteles beszállítani és az állami, vagy szövetkezeti begyűjtő kívánságára köteles a hordót —átvételi elismervény ellenében — előre meghatározott ideig használatra átengedni. Az állami, vagy szövetkezeti begyűjtő köteles a használatra átvett hordóért a hatóságilag megállapított hordóhasználati díjat a termelőnek megfizetni és az előre meghatározott időpontban ugyanazt a hordót viszszaadni. VI. RÉSZ Az állami tartalék földekből haszonbérelt teriiletek beadási kötelezettsége 33. §. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt területek után kedvezményes terménybeadási, húsbeadási és borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni. A tejbeadási kötelezettség alól a haszonbérelt tartalékföldek mentesek. 34. §. (1) Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szántó- és rétterületek kedvezményes terménybeadási kötelezettsége a terület nagysága és kataszteri csoportja szerint kat. holdanként bűzakilogrammban a következő: menyként a hat aranykoronánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföldek után a teljes húsTbeadási kötelezettséget, a hat aranykorona, vagy nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelriű lartalékföldek után pedig a húsbeadási kötelezettség 50 százalékát el kell engedni. (3) A tartalékföldekre megállapított húsbeadási kötelezettséget minden termelő a hűsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen élőállattal, vagy állati termékekkel teljesítheti. A teljesítés módjára, a többletsúly elszámolására, a társulásra és a húsbeadási kötelezettség mérséklésére ugyanazok a szabályok az irányadók, mint a többi terület után megállapított húsbeadási kötelezettségnél. (4) Az állami tartalékföldekből veteményeskert céljára haszonbérelt 800 négyszögölnél nagyobb szántóterület után évenként összesen 3 kg baromfit és tojást, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kell a termelő szabad választása szerint beadni. 36. §. (1) Áz állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterületek után a szőlőterület minőségi osztályozása szerint az alábbi borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni: I. osztályú szőlőnél 75 százalékát. II. osztályú szőlőnél 50 százalékát, III. osztályú szőlőnél 25 százalékát, IV. osztályú szőlőnél borbeadási kötelezettség nincsen. Bor: haszonbérelt szőlőterületek után megállapított kedvezményes borbeadási kötelezettség további mérséklésének csak elemi kár esetében van helye. A borbeadási kötelezettség teljesítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi szőlőterületek után megállapított borbeadási kötelezettségnél. (3) Ha az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterület után az összes borbeadási kötelezettség az 50 litert nem éri el, borbeadást nem kell teljesíteni. VII. RÉSZ Beadási árak 37. §. (1) A beadási kötelezettség teljesítésére beadott mezőgazdasági termékekért a termelő részére — a 2. bekezdésben felsorolt termékek kivételével — változatlan vételárat kell kifizetni. (2) A jelen törvényerejű rendelettel megállapított beadási kötelezettség teljesítésére beadott alábbi mezőgazdasági termékekért a következő felemelt vételárat kell kifizetni. Termények: q-ként Ft bab, gyöngy és lapos 180.— egyszínű és fürj 170.— vegyes 120.— borsó, Viktória és express 150.— lencse, nagyszemű 220.— középszemű 200.— kisszemű 180.— literenként Ft I/a. Területi csoportba tartozó, 13 fokos I/b. Területi csoportba tartozó, 13 fokos II. Területi csoportba tartozó, 12 fokos III. Területi csoportba tartozó, 12 fokos Az ország egyéb területén termelt nem Az évi terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után kat. holdanként Szántó és rét együttes területe I. n. III. IV. V. VI. VII. Kataszteri csoportban búzakilogramm Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 64 86 114 143 163 196 220 egyénileg gazdálkodó termelők 1— 3 kat. hold 41 57 76 95 110 130 147 3— 5 kat. hold 57 79 105 131 151 181 204 5— 8 kat. hold 72 98 132 164 190 22G 255 8—10 kat hold 75 126 166 206 248 288 328 10-15 kat. hold 80 134 178 221 263 307 350 15—20 kat. hold 83 140 185 230 274 319 364 20-25 kat. hold 88 148 196 243 291 338 386 direktermő, Othello, mélysötét, festő, Othello, nem festő, Egyéb direkttermő, 38. §, (1) A beadási árak a megjelölt minőségre, külön megjelölés hiányában szokványminőségre vonatkoznak. A megjelölt minőségnél, illetve a szokványminőségnél jobb minőségű árukért felár illeti meg a termelőt, a gyengébb minőségű áruknál pedig levonást kell alkalmazni. (2) A beadási árakkal kapcsolatos átvételi és fizetési feltételeket, valamint az eltérő minőség esetén alkalmazandó minőségi felárat és levonást az illetékes árhatóság szabályozza. VIII. RÉSZ A beadási kötelezettség megállapítása és teljesítése 39. §. (1) Az egyes termelők beadási kötelezettségét a lakóhelyük szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét periig — a székhelyük szerint illetékes községi, (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának közreműködésével a járási tanács (járási tanáccsal egy tekintet alá eső városi tanács) végrehajtóbizottsága 11 11 fokos 10 fokos 10 fokos 10 fokos 5.— 4.16 3.06 2.70 2.31 1.75 1.30 1.05 lye a közvetlenül szomszédos megyében van. (2) A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai minden évben szeptember 30-áig a termelőkkel egyénenként egyeztetik a beadás alapjául szolgáló terület nagyságát, megtárgyalják a következő évi húsbeadási és tejbeadási kötelezettséget és a termelő meghallgatásával megállapítják, hogy húsbeadási és tejbeadási kötelezettségét milyen mezőgazdasági termékekkel, mi lyen időpontban teljesíti, számitásbavéve a jelen törvényerejű ren delet alapján a termelőt megillető mentesítéseket és mérsékléseket. A terménybeadási és borbeadási köte lezettség teljesítését minden év február 1. és március 31. között kell a termelőkkel egyénenként megtárgyalni. Ugyanakkor a beadás alapjául szolgáló területet — az időközben bekövetkezett változásokra figyelemmel — felül kell vizsgálni és a változásoknak megfelelően a húsbeadási és teibe-dási kötelezettséget is ki kell igazítani. (3) A termelő a beadási kötelezettség teljesítésére minden évben a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalása során meghallgatásával megállapított és beadási könyvébe bejegyzett mezőgazdasági termékeket köteles beadni. (4) A termelő a beadási kötelezettség megállapítása ellen a beállapítja meg. A Budapesten ^ lakó j adási könyvébe történt bejegy-és i jí-, tői számított nyolc napon belül a végrehajtó bizottságnál felszólalhat és a beadási könyvébe bejegyzett bármilyen adat helyesbítését kérheti. A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának a felszólalás tárgyában hotermelők beadási kötelezettségét földterületük fekvésének helyén kejl megállapítani. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni minden olyan termelőnél, aki nem abban a megyében lakik, amelyben földterülete fekszik, kivéve ha lakóhezott határozata ellen 13 napon belül fellebbezésnek van helye a közvetlen felettes tanács végrehajtó bizottságához. 40. §. (1) A beadási kötelezettség teljesítésére az előírt mennyiségi és minőségi feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termékeket kell beadni. (2) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket az előírt határidőben rz illetékes állami, vagy szövetkeze !i gyöjtőtelepekhez kell beadni. A baromfit, tojást és zsírt abban a községben, vagy városban kell beadni, ahol a termelő beadási kötelezettségét megállapították. (3) A termelő a mezőgazdas;' ji termékeket a begyüjíőtelepcn, átvevőhelyen vagy vasútikocsi; a rakva a legközelebbi vasútállomáson köteles átadni. Vasutállomú' ; i szállítás esetében a termelő rés: re az illetékes árhatóság által n;i •állapított fuvartérítést kell fizet . (4) A beadott mezőgazdasági ti r mékekről a termelő részére az i. vétellel egyidejűleg véfeli-jeg; t kell kiállítani. A tej, baromfi • ) tojás átvételét a begyűjtési minis • ter által az élelmiszeripari miniszterrel egyetértve meghatározol t módon kell igazolni. (5) A beadási kötelezettség teljesítésére a földadón, terményköles.inön és gépállomási díjon felül beadott mezőgazdasági termékek \ telárát az átvételkor azonnal, a ti beadásánál 10 naponként ki k • • egyenlíteni. 41. ?. (1) Azt a termelöt, aki beadási kötelezettségének az előírt haláridőre valamelyik mezőgazdasági termékből nem tesz eleget, a helyi tanács végrehajtóbizottsága köteles a beadás teljesítésére azonnal felszólítani. (2) 'Ha a termelő a beadási kötelezettséget a felszólítás ellenére sem teljesíti, haladéktalanul be kell idézni és a beadás elmulasztásának okát meg kell állapítani Ha a termelő beadási kötelezettségét valamelyik mezőgazdasági termékből a saját hibáján kívül nem tudta teljesíteni, a hátralékra a helyettesítés szabályai szerint más mezőgazdasági termékek beadását kell előírni, illetőleg az élőállatok és állati termékek beadására új határidőt kell kitűzni. Ha megállapítást nyer, hogy a termelő a beadási kötelezi; !tséget saját hibájából nem teljesítette, a be nem adott mennyiséget 10 százalékkal fel kell emelni és ennek a felemelt mennyiségnek u beadására három napos határidő kitűzése mellett fel kell szólítani. (3) Ha a termelő a 10 százalékkal felemelt hátralékot a három napos határidő alatt nem ad.ia be. n felemelt hátralékot közadók módjára kell behajtani. A behajtás sorún elsősorban azokat a mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni, amelyeknek beadását a termelő elmulasztotta. Ezek hiányában a beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas más mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni. Az így lefoglalt mezőgazdasági termékeket a beadási kötelezettség teljesítésérc a termelő költségén nz illetékes állami vsgv szövetkezeti gyüjtötclcphez kell beadni. (4) Hn a hátralékos termelő a beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas mezőgazdasági termékekkel nem rendelkezik, a 10 százalékkal fptó-trip't hátralék állami szabadfelvásárlási árát kell közadók módjára behajtani. (5) A behajtási eljárás egyes kérdései tekintetében a pénzügyminiszter a begyűjtési miniszterrel egyetértésben a közadók behajtására vo natkozó általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapithat meg. 42. (1) Beadási kötelezettség elmulasztása miatt a 8890/1946/VTI. 28 M. E. számú rendelet, valamint az 1950. évi 4 számú törvényerejű ren delet alkalmazásának — kii'ön jog szabályban meghatározandó súlyo sabb eseteket kivéve — nincs lie lye. (2) A mezőgazdasági termelés é« a begyűjtés körében elkövetett ki hágásokról szóló 80/1D57IX. 16 'M. T számú rendelet hatályát veszti. IX. rész. Zírórende' h ex ésc h 43. §. (1) Ez a törvényereiű rende'r! 1954 január hó első napján lép hatályba. (2) Az 1952 évi 26. számú, az 1953 évi 4. számú és az 1953 évi 21. számú törvényerejű rendelet, (Folytatás a negyedik oldalon.)