Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

OElWSTlXORSZIG 4 VASÁRNAP, 1953 DECEMBER 18. n Népköztársaság Eínaki Tanácsának törvényerejű rendelete az ál ami liegyiijiés többéves rendszeréről (Folytatás a harmadik oldalróL) továbbá a 28/1953. VI. 10/M. T. szá­mú rendelet és az ezek végrehajtá­sa tárgyában kiadott utasítások, va­lamint a jelen törvényerejű rende­lettel ellentétes egyéb rendelkezé­sek egyidejűleg hatályukat vesztik. Az 1953/54. gazdasági évre ezek alapján megállapított beadási kö­telezettséget azonban a termelők az előírt határidőben teljesíteni köte­lesek. (3) Az 1954 január l-én fennálló hátralékokra a beadási kötelezett­ség elmulasztásának a jelen tör­vényerejű rendeletben, megállapí­tott következményeit kell alkalmaz­ni, ha a termelő a hátralékot a be­gyűjtési miniszter által az 1. §. (4) bekezdése alapján megállapított ha­táridőben nem adja be. (4) Az állami begyűjtés során a begyűjtési miniszter az, Országos Tervhivatal elnökével egyetértve intézkedik a begyűjtött mezőgazda­sági termékek elhelyezésére szük­séges raktárak, pincék, tárolóhe­lyek és gyüjtőtelepek térítés elle­nében történő — igénybevétele iránt. (5) A jelen törvényerejű rende­let végrehajtásáról az illetékes mi­niszterekkel egyetértve a begyűj­tési miniszter gondoskodik. Demokrácia ellen szervezkedő, rágalmazó terroristák bandája a biróság előtt A budapesti megyei bíróság Jó­nás Béla tanácsa pénteken és szom­baton demokrácia ellen szervezke­dő, rágalmazó terroristák bandájá­nak bűnügyét tárgyalta. Zudar Endre, a banda vezetője, még egyetemi hallgató korában, 1952 elején népt demokrácia elle­nes szervezkedést kezdeményezett. Terveinek végrehajtásában segítő­társai voltak: feiesége, továbbá Pálfay Gábor, Jeney László, Bár­sony Béla és Luka László orvos­tanhallgatók. A vádlottak a népi demokráciához hü dolgozókat fa­siszta módszerekkel, különböző bűncselekmények elkövetésével rá­galmazták meg munkahelyükön, társadalmi és állami szervek előtt. Többszáz névtelen levelet, rá­galmazó feljelentést szerkesz­tettek azzal a céllal, hogy be­csületes embereknek kellemet­lenségeket okozzanak és közöt­tük elégedetlenséget szítsanak népi demokratikus rendsze­rünkkel szemben. Fasiszta röpiratokat szerkesztettek és terjesztettek, ugyanakkor azokat a becsületes dolgozókat jelentették fel a röpiratok terjesztése miatt, akik­nek ezeket küldték. Áldozataikat a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből szemelték ki. Emellett Zudar és bűntársai később azt tervezték, hogy fertőző betegségeket terjesztenek el a dol­gozók között. Ebből a célból Zudar egyik bűntársát, Pálfay Gábort megbízta, hogy szerezzen baktéri­ummal fertőzött anyagot. A Déli összekötő Vasúti híd felrobbantá­sát és több gyujtogatást is tervbe­vettek. Zudar Endre beismerte bűnőssé­gét. Bevallotta, hogy összesen mint­egy 50 embert rágalmazott meg, a legkülönfélébb vádakkal: népi de­mokrácia ellenes szervezkedéssel, valutaűzérkedéssel, fegyverrejtege­téssel stb. Beismerte azt is, hogy fertőző betekséget akartak terjesz­teni a dolgozók között baktériumok útján. Sokat hallgatta a nyugati rádiók rémhíreit és arra számított, hogy — mint mondotta — „meg fog változni a helyzet, amerikai és jugoszláv csapatok bevonulnak ide s erre az időre érdemeket akartam szerezni magamnak." Zudar Endre bűntársai is vala­mennyien elismerték bűnösségüket. A kihallgatott tanúk vallomása mindenben alátámasztotta a vádat. Gáspár Gyula ügyész vádbeszé­dében a többi között rámutatott: — A kormányprogramm egyik legfontosabb feladatul tűzte ki a törvényesség megszilárdítását és az államhatalmi szervek kötelességé­vé tette a dolgozó nép jogainak biztosításán és sérthetetlenségén való őrködést. Amikor a vádlottak becsületes dolgozókat jelentettek fel, azt akarták elérni, hogy az állam) szervek hamis felje­lentések alapján eljárást indít­sanak a feljelentett dolgozók ellen. A megrágalmazottak között Igen nagy számmal vannak értelmiségi dolgozók. A vádlottak rágalmaik­kal és feljelentéseikkel zavarni akarták őket munkájukban és kör­nyezetükben, bizalmatlanságot akartak kelteni bennük a nép ál­lamával szemben. Az ügyész a továbbiakban hang­súlyozta: tipikus fasiszta módszereket alkalmaztak a vádlottak, bűn­cselekményeiket előre megfon­tolták. Az ügyész végül példás büntetést kért a vádlottakra. A megyei bíróság Zudar Endrét a népköztársaság megdöntésére irá­nyuló szervezkedés kezdeményezé­sének és vezetésének büntette miatt 14 évi börtönre, a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezke­désben való tevékeny részvétel bűn­tettéért Pálfay Gábort, Jeney Lász­lót és Bársony Bélát 10—10 évi, Zu­dar Endrénét 7 évi börtönbüntetés­re, Luka László vádlottat pedig a népköztársaság megdöntésére irá­nyuló szervezkedés előmozdítása miatt 7 évi bőrtönre Ítélte. Vala­mennyi vádlottat 10 évre eltiltották a közügyektől és elrendelték teljes vagyonuk elkobzását. Ennek a bünpernek a vádlottal — mondotta az indokolás során a tanácselnök — újból bizonyítékát adták annak, hogy az ellenség egyre dühödtebben nézi a szocializmus útján tett előrehaladásunkat, mindig új és új módszerét választja tá­madásának. De minden új támadással szemben készek vagyunk felvenni a harcot, le tudjuk leplezni és el tudjuk tipor­ni azokat, akik kezet emelnek ha­zánkra. A vádlottak enyhítésért felleb­beztek. I Benefnx-áilamok értekezlete Brüsszel (TASZSZ). December 10­én értekezletet tartottak a Benelux­áltamok miniszterei. Az értekezlet befejezése alkalmá­ból közzétett hivatalos közlemény­ből kitűnik, hogy az értekezleten a külkereskedelem és a gazdaságpoli­tika különböző kérdéseiről tár­gyaltak. A „La Libre Belgique" című új­ság megjegyzi, hogy az értekezlet nem járt semmiféle „kézzelfogható eredménnyel". SPORT Szeged 1955. évi úszó sportjáról Az óezfie Jelentős helyet fog'al el i a spor'.bar és S'/egeden ls rzéo ered- I mények mula köznek e sportág fej­ilesz óáébeTi Mindez lehetővé tet'e iljabb ú«eó-zakaszá|yolt létesítési , . gyarapodott nz taővérvenySk száma j s jelentős mértékben fej ódéit Szeged ! úszó-por |a. Javu'ús mutatkozott uz ol<5z3 évekhez képért abban te, hogy a .<r«iko«-.fá-ok t em a már más egye. eillet által kinevelt versenyzőkre ezé mltnna.lt. hanem maguk is foglalkoz. nak a versanvző neve és Igen komoly <V fe'e'ös-épta'ies mor kátávat. Ter­mészetesen ez n tény azonnal még nem tudl.i éreztetni hatását, de a Jö­vőben izámfthrV'.ink arra, hogy az idiVebb (felr.ő tl korosztályban Is ren. deikezünk maid .(éképewérú verveuy­zökkel Salnoa. ez kozde fogva nem igy ment é« részben ez az oka. hogy u tftbbszáz fiatalkorú vereenyzövei ezamben a'tg var' fe'nött koreeztVyú I elsfívonr'beit versenyzőnk. , Emil é íremétAak a le'enlegl fe'nőtt versenyzőink ca-eclmfryerf. Aradi Láazló (Dózsa) a 100 méteren mellúszásban a Magyar Népköztársaság 105J. év) bajnoka elmet érte et. liilta klvO) Reök Andor (Petőfi) képviselte ered. ményeron Szeged város színeit. Az if­júsági és a fia alabb korosztályokban fokkal kedvezőbb a helyzet. Kzen a vonalon a Peiőfl SK tunt. ki. Az ifjú­sági Peterdi Mál'a és Vajtai István or_ szágos viszonylatban ls 15 eredménye­ké ért e| A wrdülőtar.él Szendrei 11., Dobat II. és S»a'ai ugyancsak a leg. 'óbbak közé ezámftanak korosztályuk­ban. A legfiatalabb, úttörő korcsoport­ban a Honvéd és a Kinizsi versenyzői szerero'sek tgen eredményesen. Mindezeket figyelembe véve. bizo_ nyoe, hogy az 1050—51 -ee évhez k§l pert mind a tömeg-, mint a min&égi úszsVspor-tban javulás mutatkozott, azonban igen sokat keh még fejlődni ahhoz, hogy a leen eg v!|á<*vHzony. latban is kiváló mrsryar úszósport ré reeeévé Jegyen Szeged is versenyzői áJtai Faragó Sándor A MAI SPCIRTMOSOR ökölvívói A rókusi lor-inernrnokban érte 7 órai kezdettel U'szegedi Dózsa~s ege­dl Kinizsi válogató >el|egü ökölvívó mérkőzés. Rtíp'abda A rókusi tornacsarnokban a köve', keeő városi leremröplabda l>ajnoUi mérkőzéseket tartlók meg: Reggel 8 érakor Építők -Főiskola (r.őlj; 8.45: Szpár nkusz—Honvéd (nő'k 0.30: Dó­»©-«—Po-'táa (női). 10 15: Haladás—'Ken. der (női); 11 óni: Dózsa—P5fskn>a (férfi); 11.45: Juta-Honvéd (férfi), 12,.3o: szpértéku®7—Haladás (férfi) I. osztályú mérkőzések. A Radnóti gimnáziumban: 8 órakor Ha'Odás II—Féldva I. (li. o férfi); 8.35: Dóswt II—Lokomotív (II. o. fért Ti); 0.20: Gyufagyár—Rorforgaimi (III o. férfi), 9.35: Kinizsi—Fik va 11. (IH. o férfi), 10 35: Kinizsi—Főleko a (II o nő'); 11 20: Fáklva—Kinl-sl Paprt ka (II. o. női): 11.55: Horforgnim'— Haladás TI (IIT. n női): 12.30: Szpár­tákusz TI—Juta. (III. o női) mérkőzé. sekot Jéeezák !«. Ké-Habda A rókusi torr acearnokban déiután fé| 2 óráiős férfi terem kézilabda vil­lámtornát tar anak a Fák'ya SK ren. dezésében. Asztnllt.en'»z Szőregen, a kultúrotthonban délelőtt 9 órai kezdettel áz asztaliter iez sport népszerűsítése céljából Szeged járás­Szeged város válogatott férfi és női aeztaliitotiíz mérkőzéseit rendezik meg. Birkózás A Tömörkény-gimnázium torivaler. méhen fél 9 érni kezzlef'ot Szegedi Petőfi—Makó válogató t birkózó mér­kőzés. Nyuqa'-Németországban rendezik meg a Némtet Főzi Labdarugó Szövetség 19*4 évi (fjúzágl labdarugó tornáját A Nemzetközt labdarugó Szövetség (FIFA) 1054. évi ifjúfági labdarugó torr. éj át Nyugat-Németországban bo­nyolítják le. A venenvre eddig 17 ország: Ausz­tria. Argen Ina, Belgium, Ang in, Fronctaorrzi'g, Hollandia. Írország, ÉszakJrorszáK. Jugoszlávia, l.uxem. burg, Saar-vidék, Svájc, Spanyo'or­ezáe. Törökország. Magvarország, Por­tugália és NyugakNémetorvzág i.«ve zett. ­A nagyszabású labdarugó torna fe­jel ezőit négy csoportban bonyo'ttják iák e 8 n csoport győzte ek játszanak egvmás ellen a dön'őber. Az Ifjúsági 'abdarugó torma mérkőzései etőre'át­bafótag az a'ábbi hegységekben ke­rülnek eidön ősre: Köln, Dilacldorf, Bonr.', Itoblenz, Andcrnach, DOrcn és Reyth. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számít. Elméleti fejlődésedet segíti eiői Ch. Bohlen amerikai nagykövet V. M. Molotovnál Moszkva (TASZSZ). Ch. Bohlen úr, az Egyesült Államok nagykövete ' december 7-én felkereste V. M. Mo­| lotovot, a Szovjetunió külügymi­niszterét és közölte vele, hogy | Eisenhowcr elnök december 8-án ' beszédet mond az ENSZ közgyűlc­j sén az atomfegyver kérdéséről. A • nagykövet kormányának utasításá­| ra hivatkozott, kérte, hogy fordítsa­nak figyelmet az Egyesült Álla­mok elnökének beszédében foglalt javaslatokra V. M. Molotov köszönetet mon dott a nagykövetnek a tájékozta tásért és kijelentette, hogy a; atomfegyver kérdése igen fonti* probléma és a szovjet kormány a? Egyesült Államok elnökének e kér désscl kapcsolatos beszédét telje komolysággal fogadja, mint ahog­azt hasonló esetekben korábban i: tette. Szovjet és csehszlovák államférfiak táviratvállása A Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági, köl­csönös segélynyújtási és háború­utáni együttműködési szerződés aláírásának 19. évfordulója alkal­mából Malenkov elvtárs, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke Viliam Siroky elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének, Vorosi­lov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke An­tonin Zápotoczkynak, a Csehszlo vák Köztársaság elnökének, Molo tov elvtárs, a Szovjetunió Minisz tertanácsának első elnökhelyettese a Szovjetunió külügyminisztere V. Dávid elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterének küldött üdvözlőtáviratot. A cseh­szlovák államférfiak választávira­tukban többek között hangsúlyoz­ták, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátság és szövetség a Csehszlo­vák Köztársaság függetlenségének biztonságának, békéjének, boldog­ságának és virágzásának alapja, NEMZETKÖZI SZEMLE A bermudai hármas értekezlet amelyet december 4 cs 7 között tartottak meg Eiscnhower, Chur­chill. Laniel és a három nyugati külügyminiszter részvételével, volt a nyugati hatalmak első közös megbeszélése, amelyet a legutóbbi szovjet jegyzék kézhezvétele óta tartottak. A Szovjetunió nagyjelen­tőségű november 26-i jegyzéke két­ségtelenül nemcsak leglényegesebb pontja volt a bermudai hármas ér­tekezlet napirendjének, hanem egy­úttal a legerősebb befolyásoló té­nyező is volt, amelynek hatására a -hál om nagy* -összebeszélése* másként alakult, mint ahogyan azt a nyugati vezetők eredetileg ter­vezték. A -Stockholm Tidningen* cimíí lap a szovjet jegyzék hatását így határozta meg: -A szovjet jegyzék és európai hatása egyszeriben meg­változtatta az egész helyzetet. Az Egyesült Államok politikája előtti meghúnyászkodás helyett remény ébredt... hogy el lehet majd ke­rülni Németország újrafelfegyver­zésének növekvő terheit és veszé­lyét. A bermudai értekezlet íratlan programmját nieg kell változ­tatni .. .* A bekére vágyó népek ereje volt az az erő, amely kikényszerítettc, hogy a nemzetközi feszültség növe­lése érdekében egybehívott bermu­dai értekezlet — legalábbis formá­lisan — beleegyező választ ad jon a négy nagyhatalom tárgyalásait ja­vasló szovjet jegyzékre. Mi volt az amerikai imperializ­mus eredeti terve a bermudai ér­tekezlet összehívásával? Egyrészt: zsaroló eszközökkel arra akarták kényszeríteni Fran­ciaországot, egyezzek bele Német­ország felfegyverzésébe; Másrészt: el akarták gáncsolni a koreai békés rendezés lehetőségét és a Kínai Népköztársaság belépé­sét az ENSZ-be; És végül: fel akarták fokozni és ki akarták terjeszteni az indokínai szennyes háborút. A Szovjetunió jegyzéke azonban a bermudai értekezlet legfontosabb napirendi pontja lett, s amint a Bermudákon tartózkodó sajtótudó­sítók már a találkozó első napján megírták, -már ténynek látszik, hogy az Egyesült Államok nem utasíthatja cl a Szovjetunióval való négyes értekezlet tervét...* pedig az amerikaiakban nagy volt a haj­landóság erre. -Nem titok — írta a -News Chroniclc* című angol lap —, hogy Dulles remélte: elkerül­heti a megbeszéléseket a Szovjet­unióval bármely színvonalon, amíg nem jön létre az európai hadsereg. A gyakorlati tények azonban erő­sebbek Dullesnél.. .* E pontban tehát az amerikai im­perializmus háborús politikája ku­darcot vallott. Jellemző, hogy az értekezlet befejezése után csak­nem minden nyugati sajtószerv az -egyetlen pozitív eredményinek nevezte a három nyugati hatalom megegyezését a Szovjetunió jegy­zékérc adandó válaszban. Azokban a kérdésekben pedig, amelyeket a háborúra készülő amerikai Imperializmus a Bcrrju­dákon tulajdonképpen el akart érni — nem történt érdembell döntés. «A nehézségek... nem szűntek meg* — ez volt a nyugati hírszol­gálati irodák általános véleménye. Az -európai védelmi közösség* franciaországi ratifikálásának kér­désében — amely a tanácskozás fontos kérdése volt — csali a nyu­gatiak közötti nézeteltérések növe­kedtek. A franciákat nem elégítet­ték ki az angol-amerikai részről felvetett -biztosítékok* a nyűge t­német újra felfegyverzés ellen s vé­gülis — mint az -AFP* hírmagyará­zata Is leszögezi — a nyugati ve­zetőknek bele keHett nyugodniuk abba, hogy -a francia parlament­től nehezen lehet kérni, hogy EZ akatt az idő alatt foglaljon állást az európai védelmi közösségről szőlő szerződéssel kapcsolatban, amíg Berlinben a négyes értekez­let folyik majd*. A háborús uszítók számára tehát a bermudai értekez­let a teljes kudarcot jelentette. Az, -eredményre* legjellemzőbb az an­gol konzervatív -Evening Stan­dard* vezércikkének címe: -Ber­mudai hideg zuhany.. .* Rövid külpolitikai hírek London (TASZSZ). A „Reuter" hírügynökség teheráni tudósitójá­nak jelentése szerint a Moszadik­per tárgyalásának december 10-i ülésén Ahmed Ilazavi, az Iráni medzslisz volt alelnöke felszólalt Moszadik védelmében, kijelentette, hogy Moszadiknak a medzslisz fel­oszlatásával kapcsolatos népszava zás megtartását célzó határozata törvényes volt. Amint Rnzavi mon dotta, Moszadik úgy döntött, hogy „mivel a medzsliszt a nép választja, a népnek van jogában dönteni sor­sa felől". Párizs (MTI). Cogny tábornok, nz Indokínában lévő francia ejtőer­nyős-csapatok parancsnoka sajtóér­tekezleten beismerto, hogy a fran­cia csapatok kivonultak Lai-Chau­ból. Cogny tábornok arra hivatko­zott, hogy a város védhetetlen volt. Figyelemreméltó, hogy Nnvarre tá© homok, az indokínai francia expe­díciós hadtest főparancsnoka ko­rábban úgy nyilatkozott, hogy a francia csapatok védeni fogják Lai-Chau-t. * Róma (MTI) A baloldali pártok az olasz képviselőházban csütörtö­kön kiharcolták a közkegyelmi tör­vény további kiterjesztését a sajtó útján elkövetett büntetendő cse­lekmények miatt elítélt személyek­re is. Az ezzel kapcsolatban meg­tartott szavazáson a keresztényde­mokraták te'jesen elszigetelődtek, mert a többi képviselőházi csopor­tok is a baloldali pártokkal együtt szavaztak. SZEGEDI JEGYZETEK Az történt Dalás­tyán — húsz kilomé­terre Szegedtől — ami még soha ebben a szép kultúrotthon­ban: senki nem akart az előadás után ha­zamenni Forró, vi­haros sikert aratott a Vándordiák minden egyes jelenete, a Sze­gedi Nemzeti Szín­ház művészeinek a dalokat, az énekszá­mokat, a kacagtató táncokat mind meg kellett ismételniük. Amikor pedig a da­rab végén a .Jinálé­han" behozták a nem­zetiszínű zászlót, s a magyar szabadság­ról énekelt ez a csu­pasziv együttes, el­táncolták a toborzót s összegördült a füg­göny, a baláslyaiak •örösreverték a te­nyerüket, „hogy vótr­ot kiáltottak, azt n'-~rtd.l:, hogy ismé­teljék meg az utolsó /alcnctet. Már vagy ötször meghajoltak a színészek és Icvonul­'a j > meleg öltöző­be — amellyel fogad­tak is őket — amikor Píros almák még mindig zúgott a taps, s csak lassan halkult el. A színésznek a leg­nagyobb öröm — a si­ker. Ezért próbálnak hosszú heteken át egy-egy darabot, ez­ért gyötrődnek egy­egy szerep művészi megformálásán, hogy a közönség jól szóra­kozzon, élvezze az elő­adást, emlékében ma­radjon és a darab mondanivalója szin­te észrevétlenül be­költözzön a nézők szivébe. Most a né­zők és a művészek boldogok voltak. Jókedvűen, vidá­man öltöztek az ün­nepeltek és siettek az autóbuszhoz, amely­lyel hazaindultok. Szegedre. Ekkor elé­bük toppant egy be­kötöttfejü, csillogó­szem ü parasztasz­szony. nagy kosarat tartott a kezében. — Aranyoskáim! — szólította meg őket. — Fogadják ezt a balástyai közönség szeretetéül és jöjje­nek el máskor is, mi­nél többször. Piros alr.ták moso­lyogtak a kosárból. — Köszönjük szé­pen . . . fgazán ked­vesek ... A színpadedzette művészek oly zavar­tak és végtelenül bol­dogok voltak. — De várjanak még két percetI — szólt egy fiatal menyecske — Az uram is mind­járt hoz, abból az almából is vigyenek. Alig telt egy perc, ismét egy másfajta piros almát kínáltak feléjük. Minden sze­replőnek jutott keltő Alig tudtak elválni a hálás bálás tyaiaktót. Volt, aki mindjárt be leharapott a jóízű almába, volt, aki ha zavitte gyermekének. A piros alma elfo­gyott, de a Vándor­diák szereplői soha nem felejtik el a ba­láslyaiak kedves bú­csúztatását, {— s — r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom