Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

D£LM8GY!*R0RSZAG VASÁRNAP, 1953 DECEMBER 13. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az állami begyűjtés többéves rendszeréről f (Folvtutáa az első oldalról.) termelök terménybeadási kötelezettségét a kárt szenvedett terület és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell. 11. §. (1) A terménybeadási kötelezettséget tt következő csoportokra osztva kell teljesíteni: A) Kenyérgabonabeadás (búza, rozs). B) Takarmány gabonabeadás (árpa, zab). C) Kukoricabeadás (kukorica, bab, borsó, lencse). D) Napraforgóbead ás, E) Burgonyabeadás. (2) A begyűjtési miniszter — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egyes járások termelési adottságai szerint külön rendeletben szabályozza, hogy a járás területén a terménybeadási kötelezettség az egyes csoportok között — a búzakilogrammban megállapított menynyiség megváltozása nélkül -— milyen arányban oszlik meg és ennek megfelelően a csoportok teljesítésére az egyes terményekből súlykilogrammban kifejezve kat. holdanként mennyit kell beadni. (3) A súlykilogrammban kifejezett kukoricabeadási kötelezettség 15 százalékos víztartalmú májusi morzsolt kukoricában kerül megállapításra, 12. §. (1) A kenyérgabonabeadást a termelő — tényleges terméseredményének megfelelő arányban — búzával és rozzsal köteles teljesíteni. Ha a termelő beadási kötelezettségének egyénenkénti megtárgyalása alkalmával megállapítást nyer, hogy a vetésterv alapján kiszámított terméseredménye nem teszi lehetővé a kenyérgabonabeadás teljesítését, a hátralévő részt elsősorban árpával, vagy zabbal, ezek hiányában kukoricával, napraforgómaggal, vagy burgonyával teljesítheti, (2) A takarmánygabonabeadást árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával, vagy kenyérgabonával kell teljesíteni, (3) búzából, rozsból, árpából és zabból az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget. (4) A kukoricabeadást elsősorban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal, vagy kenyérgabonával kell teljesíteni. Babot, borsót, lencsét a termelő a kukoricabeadás teljesítésére szabad választása szerint minden megkötés nélkül beadhat. (5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a takarmánygabona- és kukoricabeadást — amennyiben állatállományuk lehetővé teszi — hízottsertéssel ls teljesíthetik. A teljesítés szempontjából száz kg takarmánygabonának, vagy kukoricának 850 kg hízottsertés felel meg. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők a takarmánygabona- és kukoricabeadást ugyancsak teljesíthetik hízottsertéssel is, ha azt a begyűjtési miniszter által külön megállapított szabályok szerint és Időpontig beadják. Ezeknél a termelőknél a teljesítés szempontjából 100 kg takarmánygabonának, vagy kukoricának 14 kg hízottsertés felel meg. (6) A napraforgómagbeadást napraforgómaggal, ennek hiányában hízottsertéssel vagy sertészsírral kell teljesíteni. A teljesítés szempontjóból 100 kg napraforgómagnak 13 kg hízottsertés, vagy 7.80 kg sertészsír felel meg. (7) A burgonyabeadás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyát köteles beadni. Ha burgonyatermése a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint a terménybeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen más terménnyel teljesítheti. (8) Sörárpából a termelő köteles a vetőmagszükséglet kivételével egész termését — a sörárpára megállapított magasabb áron — beadni. Ha a beadott sörárpa a terményboadósi kötelezettség egyes csoportjainak teljesítésére előírt összes árpamennyiségnél több, a kötelezettségén felül beadott sörárpa helyett térítés ellenében szokványminőségű árpát kell a termelőnek kiutalni 10 százalékkal felemelt mennyiségben. 13. §. (1) A városellátó zöldövezetekben zöldség- és gyümölcstermelést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek a begyűjtési miniszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben adott engedélye alapján terménybeadási kötelezettségüket a megyei zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalatnak vagy valamelyik konzervipari vállalatnak termelési szerződéssel lekötött és beadási áron átadott zöldségfélékkel is teljesíthetik. Az így lekötött szerződéses terület ezért a terménybeadási kötelezettség alól termelési szerződés címén nem mentesíthető. (2) A különleges irányú termelésre berendezkedett mezőgazdasági termelőszövetkezetek terménybeadási kötelezettségét a begyűjtési miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára — a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül — az általános szabályoktól eltérően ls megállapíthatja, III. RÉSZ Húsbeadási kötelezettség 14. §. (1) Az 1954 évtől kezdve a termelők az eddigi külön állatbeadási és külön baromfi- és tojásbeadási kötelezettség helyett egységes húsbeadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni. (2) Húsbeadásra az a termelő köteles, akinek szántó és rétterülete együttesen az egy kat. holdat eléri vagy meghaladja. (3) Azok & termelők, akiknek szántó és rétterülete együttesen a 800 négyszögölet eléri vagy meghaladja, de egy kat, holdnál ki| sebb, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó terület után húsbeadásra nem kötelesek, hanem ehelyett évenként összesen 3 kg baromfit és tojást vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kötelesek szabad választásuk szerint beadni. Azok az öregek, vagy más okból munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabálya szerint a szociális-kulturális alapból természetbeni és pénzbeli juttatásban, illetőleg támogatásban részesülnek, ez alól a beadás alól mentesek, 15. §. A húsbeadási kötelezettséget húskilogrammban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél egy húskilogrammnak az egyes élőálla tokból és állati termékekből az alábbi mennyiség felel meg: 1 húskilogramm = I kg hízottsertés, 1 húskilogramm = 1 kg süldő, 1 húskilogramm = 1 kg baromfi, 1 húskilogramm = 1 kg tojás, 1 húskilogramm = másfél kg vágómarha, 1 húskilogramm = másfél kg vágójuk, 1 húskilogramm = 0.6 kg sertészsír 16. (1) A húsbeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után kat. holdanként húskilogrammban a következő: kM% E=> IÓ o 1 i a s ° J. So o " •a J u K >> 3, « SSf Síévi húsbeadási kötelezettsége kat. a) sertésbeadás 5.—< b) baromfibeadás . 0.70 c) tojásbeadás 0.50 d) szabadválasztású húsbeadás 2.80 holdanként húskilogrammban 8.-® 8.60 880 1.50 1.50 150 1.50 1.50 1.50 4.50 4.90 5.70 (2) A sertésbeadás és & szabadválasztású húsbeadás egymásközötti arányát azok együttes mennyiségének megváltoztatása nélkül a begyűjtési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok szerint — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egyes járások területére az országos aránytól eltérően is megállapíthatja. A baromfi- és tojásbedás mértéke az ország egész területén azonos. (3) Az a termelő, akinek szántóés rétterülete együttesen 3 kat. holdnál kisebb, egész húsbeadási kötelezettségét baromfi, tojás, süldő, hízottsertés, sertészsír és vágójuh beadásával szabad választása szerint teljesítheti. 17. §. (1) A húsbeadási kötelezettségből 3 kat. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévet, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévet betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg. (2) Az olyan termelők húsbe&dási kötelezettségét, akiknek szántó- és rétterülete együttesen 5. kat holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik 14 éven aluli gyermek után 50 százalékkal csökkenteni kell, 4 vagy ennél több 14 éven aluli eltartott gyermek esetében pedig a húsbeadási kötelezettséget teljes egészében el kell engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tartalékföidekből haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni. (3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső húsbeadási kötelezettséget mérsékelni kell. Az egyes szerződéses növények után járó mérséklést mindenkor a termelési szerződések általános feltételei határozzák meg. Ha a terme'ő szerződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teliesíti. a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre eső telies húsbeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles. (4) A rizsvetésterületek a húsbeadási kötelezettség alól mentesek. (5) Az 1953 szeptember 1. után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és n. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a húsbeadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak. 18. §. (1) A sertésbeadást a termelő hízottsertéssel köteles teljesíteni. Az egész sertés beadása után fennmaradó 30 kg-nál kisebb töredéksúly sertészsír beadásával is teljesíthető. (2) A baromfibeadásnak legalább 40 százalékát hízott libával, kacsával, többi részét pedig a termelő szabad választása szerint csirkével, tyúkkal, gyöngytyúkkal, vagy pulykával kell teljesíteni. (3) A tojásbeadás kizárólag tyúktojással teljesíthető. (4) A szabadválasztású húsbeadást a termelő vágómarhával, vágójuhval, hízottsertéssel, sertészsírral, baromfival és tojással szabad választása szerint teljesítheti. (5) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 120 kg élősúlyú hízottsertést, legalább 30 kg élősúlyú süldőt, minőségileg megfelelő baromfit, friss, éphéjú tyúktojást, legalább 280 kg élősúlyú és III. osztályúnál nem gyengébb minőségű vágómarhát, továbbá legalább 35 kg élősúlyú vágójuhot kell beadni. A termelő köteles a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben hízóba állítani és úgy hizlalni, hogy az a beadási határidőre az előírt súlyhatárt elérje. 19. (1) Hízottsertés beadásánál a kötelezettségen felül beadott élősúlyt a termelő kívánsága szerint vagy szabadfelvásárlási áron kell kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett a termelő következő évi húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani. (2) Vágómarha, vágójuh és baromfi beadásánál a húsbeadási kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabadfelvásárlási áron kell kifizetni. (3) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére a termelők egy-egy hízottsertóst vagy vágómarhát önkéntes társulás nlapján közösen is beadhatnak. A beadásra földterületük nagyságától függetlenül társulhat nak és a társulok száma nincs kor látozva. A beadásra társult terme lők a hízottsertés-, vagy vágómarhaboadásáért egyetemlegesen felelősek. 20. (1) Az állathizlalási és állatnevelési szerződések alapján a begyűjtő vállalatoknak átadott állatokat a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem lehet beszáímítani. Az 1952. és 1953. évben megkötött üszőnevelési, tinónevelési és bikanevelési szerződések alapján az 1954. évben határidőre átadott állatokat azonban a szerződések feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. (2) A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvasmarha, juh) az eladó húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani. Ezeknek az állatoknak a beadására társulni nem lehet. (3) A sertésvágés után kőtelező zsírbeadás továbbra la fennmarad, ez a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be, IV. rész. Tejbeadási kötelezettség 21. (1) Tejbeadásra kötelesek: a) azok a termelők, akiknek szántó ós rétterülete együttesen az egy kat. holdat eléri vagy meghaladja. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő 1. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók b) azok a tehéntartók, akiknek szántó- és rétterületük nincsen, vagy egy kat. holdnál kisebb. (2) 1954. január 1-től kezdve a második és további tehenek ntán a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik, (3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazda© ságában tartott tehén mentes a tejbeadási kötelezettség alól. 22. ' A tejbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe a termelési adottságok és a szarvasmarhafajták alapján négy tájegységre oszlik. Az 1954. évi tejbeadási kötelezettség 23. 5, (1) Az 1954 évben a mezőgazda© sági termelőszövetkezetek és a 8 kat. hold vagy ennél nagyobb szán© tó- és rétterületen gazdálkodó ter© melők tejbeadási kötelezettsége —© teheneik számára tekintet nélkül kat. holdanként a következő: Az évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV. tájegység területén kat. holdanként 22 19 18 15 68 01 54 49 72 64 57 52 76 67 60 55 (2) A 8 kat. holdnál kisebb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők, valamint a földnélküli és az egy kat holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntarAlaszabály szerinf működő I, és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok és földnélküli, vagy egy kat holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók 24. 8. (1) Az 1954 évben az olyan tehéntartónál, akinek háztartásában legalább négy 14 éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizonyítvány szerint állandó tej táplálásra szoruló beteg van, a tejbeadási kötelezettséget 120 literrelés minden további ilyen személy után még 30—30 literrel kell mérsékelni, (2) Az 1953 szeptember 1. után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a tejbeadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak. (3) Az olyan termelő tejbeadási kötelezettségét, akinek tehene nincs, ha előhasi üszőt állít be, az elléstől számított egy évig el kell engedni. (4) A rizsvetésterületek a tejbeadási kötelezettség alól mentesek. (5) A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra kerülő tejmennyiséget — a termelő kívánsága szerint — vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kell elengedni. 25. §. (1) Az a termelő, aki tehenet tart, tejbeadási kötelezettségét tejjel köteles teljesíteni. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül juhtejet és juhgomolyát is lehet beadni. A tejbeadási kötelezettség szempontjából 10 liter tejnek 5 liter juhtej, vagy egy kg juhgomolya felel meg. (2) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tehéntejből legalább 3.4 százalék, a juhtejnél legalább 6 százalék, a juhgomolyátók tejbeadási kötelezettsége az 1954 évben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekin© tet nélkül — a következő: az évi tejbeadási MHefezettséq L II. III IV. tájeqytég területen összesen liter 470 419 370 330 500 430 390 350 530 450 410 370 nál legalább 47 százalék zsírtarta© lom kötelező. (3) A tejbeadási kötelezettséget évenként 270 napon keresztül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt esetben egyszerre több napra eső tej© mennyiség előre is beadható. (4) A tejbeadási kötelezettséget a folyamatos naponkénti tejbeadásnak megfelelően — a beadásra köteles termelő meghallgatásával — havi részletekre kell felbontani. A termelő az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni, 26. §. D) Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét — amennyiben azt nem tehéntejjel, juhtejjel vagy juhgomolyával teljesíti — a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles teljesíteni. Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdaságához tartozó szántó és rét együttes területe után kat. holdanként 3 húskilogramm húsbeadást köteles teljesíteni. (2) A tejbeadási kötelezettség helyett előírt húsbeadást a termelő a húsbeadási kötelezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékkel szabad választása szerint teljesítheti. Az 1955. évtől kezdve érvéryes tejbeadási kötelezettség Szántó és rét együttes területe Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai 27. §. (1) Az 1955 évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség tájegységek szerint a következő: évi tejbeadási kötelezettség I- II. III. IV. tájegység területén liter kat. holdanként 22 19 18 15 az egész terület után összesen 1— 3 kat. hold 106 95 84 76 3— 5 kat. hold 213 190 168 152 5— 8 kat. hold 319 283 253 230 8—10 kat hold 426 378 3.36 307 10—15 kat. hold 638 568 504 460 15—20 kat. hold 851 755 672 614 20—25 kat hold 1064 944 841 767 Egyénileg gazdálkodó termelők 767 1— 3 kat. hold 112 100 88 80 3— 5 kat. hold 224 200 177 160 5— 8 kat. hold 336 289 266 243 (Folylatis a harmadik oldalon-j 292