Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I CH. Bohlen amerikai nagykövet V. M. Molotovnál Demokrácia ellen szervezkedő, rágalmazó terroristák bandája a bíróság előtt A hírneves szegedi paprikatermesztés "te. mmm^m. IX. EN. *Í>2. TOZÁIU P C S O N GR A D M, E G Y E' I PA R T B ÍZ O T T SÁG A N A IC L A P J A ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953 DECEMBER 13. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényareiü rendelete az áilami beg?iiités többéves rendszeréről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai alapján abból a célból, hogy a mezőgazdasági termeléshez fokozott biztonságot adjon, a termelőket az eddiginél nagyobb mértékben tegye érdekeltté a mezőgazdasági termelés fokozásában és lehetővé tegye, hogy a termelők mezőgazdasági termékeiknek az eddiginél jóval nagyobb részét értékesíthessék a szabadpiacon, az állami begyűjtés rendszerére vonatkozólag a következőket határozta el: a) a mezőgazdasági termelők beadási kötelezettségét több évre előre állapítja meg; b) A beadási kötelezettség mértékét az 1953. évi beadási kötelezettséget szabályozó 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelethez képest valamennyi mezőgazdasági terméknél lényegesen csökkenti, mégpedig — A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a terménybeadási kötelezettséget 25 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 50 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 50 százalékkal, — Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainál a terménybeadási kötelezettséget 15—20 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 20—25 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 30 százalékkal, — Az egyénileg gazdálkodó termelőknél a terménybeadási kötelezettséget 10—15 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 25—30 százalékkal, a baromfiés tojésbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 15—20 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 25 százalékkal, — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után a tejbeadási és a borbeadási kötelezettséget megszünteti, a baromfi- és tejásbeadási kötelezettséget pedig 40 százalékkal csökkenti, c) biztosítja, hogy kenyérgabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget; d) az egyes művelési ágaknak felszorzott területtel történő számításbavételét és a legelők utáni beadási kötelezettséget megszünteti és jelentős kedvezményeket biztosít a többgyermekes családok, az öregek, a munkaképtelenek, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítő termelők részére. Ezenkivül a termelők széles rétegeit érintő egyéb kedvezményeket is biztosít, amelyek a beadási kötelezettséget még tovább csökkentik Mindezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy jelentősön emelkedjék a mezőgazdasági termelés. ezzel együtt növekedjék a termelőszövetkezetekbe tömörült vagy egyénileg gazdálkodó parasztság jómódja, tovább emelkedjék egész dolgozó népünk életszínvonala. Ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdasági termények, élőállatok, állati termékek és a bor (a továbbiakban: mezőgazdasági termikek) állami begyűjtésének szabályait 1934. január 1-től kezdve a következőkben állanítja meg: I. rész. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A termelők beadási fö 'elezetísége (1.) A mezőgazdasági termelők az állami begyűjtés céljára az 1954. évtől kezdve minden évben a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni. (2.) A beadási kötelezettség a naptári évre. január 1-től december 31-ig terjedő időre vonatkozik és a természetben fizetendő földadót is magában foglalja. (3.) A jelen törvényerejű rendeletben megállapított szabályok több évre szolnak. Ezek alapján a termelők beadási kötelezettségét egyelőre az 1954. január 1-től 1956. december 31-ig terjedő három évre kell megállapítani és a termelőknek a beadási könyvet erre a hároméves időszakra kell kiadni. (4.) Az 1954 január 1-én fennálló beadási hátralékokat a termelők a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettség teljesítése mellett — a begyűjtési miniszter által megállapított határidőig és szabályok szerint pótlólag tartoznak beadni. (5.) A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy a beadási kötelezettség megállapítása és az állami begyűjtés végrehajtása a jelen törvényerejű rendeletben előírt szabályok szerint, a törvényesség szigorú betartásával történjék, Az államigazgatási és begyűjtési szervek a törvényerejű rendeletben megszabott mértéken felül a termelőktől beadást ne követeljenek, A termelők törvényes beadási kötelezettségüket pontosan teljesítsék, A beadási kötelezettség ágai 2. §. (1) A termelők beadási kötelezettsége a következő ágakra oszlik: a) Terménybeadási kötelezettség b) Húsbeadási kötelezettség c) Tejbeadási kötelezettség d) Borbeadási kötelezettség. (2) A beadási kötelezettséget a következő mezőgazdasági termékek beadásával kell teljesíteni: a) Terménybeadási kötelezettség: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, bab, borsó, lencse, napraforgó, burgonya. b) Húsbeadási kötelezettség: sertés, sertészsír, vágómarha, vágójuh, baromfi, tojás. c) Tejbeadási kötelezettség: tehéntej, juhtej és juhgomolya, d) Borbeadási kötelezettség: bor, must, szőlő. A beadási k8telesettség alapja 3. §. (1) a termény-, hús- és tejbeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe után kell megállapítani. Tejbeadásra az a tchéntartó is köteles, akinek szántó- és rétterülete nincsen. A kertet (gyümölcsöst), szőlőt, legelöt, erdőt és nádast sem a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület, sem a beadási kötelezettség mértékének megállapításánál nem szabad figyelembe venni. A szőlő ötszörös és a kert (gyümölcsös) négyszeres területtel történő számításbavétele megszűnik. (2) A borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kell megállapítani. A szőlőterület után más beadási kötelezettség nincsen. (3) A termelőnek több község, vagy város határában fekvő földterületeit össze kell vonni és a beadási kötelezettséget az így összevont szántó és rét. illetőleg szőlőterület alapján kell megállapítani (4) A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának igazolása szerint mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeket és mezővédő erdősávokat a beadási kötelezettség alapiául szolgáló terület megállapításánál figyelmen kivül kell hagyni. (5) A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettság megállapításánál az egész holdon felüli 4C0 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kivül kell hagyni, 400— 1200 négyszögöl nagyságú területrészre a holdankénti beadási kötelezettség felét, az 1200 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területrészre pedig egy hold utáni beadási kötelezettséget kell számítani. A borbeadási kötelezettség megállapításánál — a borbeadási kötelezettség alá eső 400 négyszögöl szőlőterület felett — minden megkezdett 200 négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső borbeadási kötelezettség egynyolcadrészét kell megállapítani. (6) Az állami tartalékföldekből haszonbérletbe vett területet a termelő többi földterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen terület után előírt kedvezményes beadási kötelezettséget — a VI. részben foglalt szabályok szerint.— külön kell megállapítani. Beadásra köteleseitek 4. §. (1) A beadási kötelezettséget az a termelő köteles teljesíteni, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik. (2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet közös művelése alatt álló földterület után a beadási kötelezettséget a közös termelés eredményéből kell teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítéséért a termelőszövetkezet vezetősége felelős. (3) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál — mind a csoportba bevitt, mind pedig az egyéni művelésben maradt földterület után — a tagok egyénileg kötelesek beadásra. (4) A haszonbérletbe, vagy felesbérletbe vett földterület után a beadási kötelezettséget a bérlő köteles teljesíteni. (5) A felesbérlefbe adott földterület után a beadási kötelezettség teljesítéséért a bérbeadó a bérlővel együtt egyetemlegesen felelős. (6) A tehén után megállapított tejbeadási kötelezettséget a tehéntartó köteles teljesíteni. A beadás telfesítésének határideje 5. §. (1) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket az alábbi határidőkig kell beadni: a) A gabonaféléket (búza, rozs. árpa, zab) a cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre kell szállítani. b) a kukoricát és napraforgómagot a töréstől, a rizst a csépléstől számított nyolc napon belül. c) a burgonyát a szedéstől számított három napon belül. d) A hüvelyeseket legkésőbb minden év szeptember 30-áig, e) A sertést, vágómarhát és vá góborjút a termelő meghallgatásé val megállapított határidőben. f) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére szolgáló sertészsírt, az első sertés levágása után 5 napon belül, g) A baromfit és tojást a termelő szabad választása szerinti negyedéves ütemezésben, azonban a be adási kötelezettség teljesítésére szükséges tojásmennyiségnek legalább 75 százalékát az év első felében, június 30-áig, h) A tejet folyamatosan naponkint, a termelő meghallgatásával megállapított havi ütemezés szerint i) A szőlőt és mustot minden év november 30-áig, a bort a következő év január 31-éig kell beadni. (2) A baromfi- és tojásbeadást a termelő az év folyamán bármikor előre is teljesítheti. Szabadpiac' értékesítés 6. §. (1) A termelő a mezőgazdasági termékekből elsősorban a beadási kötelezettségét tartozik teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mennyiségen felüli mezőgazdasági termékekkel szabadon rendelkezik és azokat bármikor szabadon hozhatja forgalomba. (2) A mezőgazdasági termékek szabad forgalma mellett azonban a begyűjtési miniszter a begyűjtési tervüket önhibájukból nem teljesítő községeket az egyes mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmából átmenetileg kizárhatja, II. rész, Terménybeadási kötelezettség 7. §• (1) Terménybeadásra az a termelő köteles, akinek szántó és rétterülete együttesen az egy kat. holdat eléri vagy meghaladja. (2) A terménybeadási kötelezettség alól mentes: a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága, b) az a termelő, akinek szántóterülete egyáltalán nincs, A terménybeadási kötelezettséget búzakilogrammban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél az egyes terményeket a következő kulcsok szerint kell súlykilogrammról búzakilogrammra átszámítani: 100 kg búza = 100 búzakilogramm 100 kg rozs = 90 búzakilogramm, 100 kg árpa = 85 búzakilogramm, 100 kg zab = 85 búzakilogramm, 100 kg kukorica (májusi morzsolt) = 85 búzakilogramm, 100 kg bab = 170 búzakilogramm, Szántó és rét együttes területe I. II. III. IV. V. Kataszteri csoportban búzakilogramm Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 75 90 120 150 172 100 kg borsó = 170 búzakilogramm, 100 kg lencse = 255 búzakilogramm, 100 kg napraforgómag = 139 búzakilogramm, 100 kg burgonya = 33 búzakilogramm, 9- §• (1) A terménybeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kell megállapítani. (2) A terménybeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat a szántó és rét együttes területének átlagos kataszteri tiszta jövedelme alapján az alábbiak szerint kataszteri csoportokba kell sorolni: kataszteri szántó és rét együttes csoport teri'le'ér.ek átlaqos kataszteri tisz'a jövedei. me kat. holdanként 0—6 aranykorona 6—8 I. II. III. IV. V. VI. VII. 8—10 „ 10-12 * 12-14 „ 14-16 16 aranykorona vagy ennél több. (3) A terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri csoportja szerint kat. holdanként búzakilogrammban a következő: Az évi terménybeadási kötelezettség á szántó és rét együttes területe Után kat. holdanként VI. 206 vrr. 232 'Alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai I— 3 kat. hold 56 67 90 113 130 155 175 3— 5 kat. hold 78 94 124 156 180 215 242 5— 8 kat hold 93 117 157 195 225 269 303 8—10 kat hold 96 142 186 232 277 323 369 10-15 kat. ho'd 103 151 199 218 295 344 392 15—20 kat. hold 106 157 207 257 30S 358 408 20—25 kat. hold 113 166 219 273 326 380 433 egyénileg gazdálkodó termelők 1— 3 kat. hold 59 71 95 119 137 163 184 3— 5 kat. hold 82 99 131 164 189 226 255 5— 8 kat. hold 98 123 165 205 237 283 319 8—10 kat. hold 101 149 196 244 292 340 388 10—15 kat. holü 108 159 210 261 311 362 413 15—20 kat. hold 112 165 218 271 324 377 430 20—25 kat. hold 119 175 231 287 343 400 456 25 kat. hold, vagy nagyobb 124 182 240 298 355 414 472 (4) A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók terménybeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan kataszteri csoportba tartozó szántó- és rétteriiletére egyébként megállapított terményboadósi kötelezettségnél öt százalékkal magasabb. 18. (1) A terménybeadási kötelezettségből három kat, holdra eső menyny'síget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévét, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévét betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg. (2) Az olyan termelőknek, akiknek szántó- és rétterülete együttesen 5, kat. holdnál kisebb, nz általuk el tartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél kat. holdra eső terménybeadási kö telezettséget el kell engedni, A terület nagyságának megállapításánál \z állami tartalékföldokböl haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni. (3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterület, a terménybeadási kötelezettség alól mentesül. Ezen felül egyes szerződéses növényeknél minden lekötött kat. hold szántóterület után további fél kní. holdtól 2 kat holdig terjedő terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. Az egyes szerződéses növények után mentes területet mindenkor a termelési szerződések általános feltételei határozzák meg. 11a a termelő a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesiti, a szerződéssel lekötött szántóterületre eső terménybeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét ls teljesíteni köteles. (4) A rizsvetésterületekre eső terménybsndúsi kötelezettséget és ezen felül minden kat. hold rizsterület után további két kat. hold területre eső terménybeadftsi kötelezettséget törölni kell. A termelő azonban köteles az üzemtervében, vagy termelési tervében megtervezett rizstermés nyolcvan százalékát nz állami begyűjtés céljára beadni. Ha a tényleges terméseredmény a megtervezett terméseredményt nem éri el. a tényleges rizstermés 80 százalékát kell beadni. Újonnan létesített vagy kizárólag helyi vízzel öntözött rízstelepekrc a begyűjtési miniszter a rizsbeadási kötelezettséget mérsékelheti. (5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek rétterületüknek a szántóterületük 10 százalékát meghaladó része után. az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők rétterületüknek az egész szántóterületük nagyságát meshaladó része után mentesek a terménybeadási kötelezettség alól. (6) 25 százalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes (Folytatás a második oldalon.) j