Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-31 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I Kiállítás a 70 éves szegedi színházról ünnepi aktívaQIés a KIMSZ megalakulásának 35. évfordulója alkalmából Teljesítette évi tervét a Szegedi Textilművek 'tó.. A Z M D P C S Q N G R A D M E G Y E i P Á R T B I Z O T T S4 Á G Á N A K L A P J A IX. ÉVF. 30*. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1853 DECEMBER 31 l/títéf» búcsú, 1953AU Szilveszter a Szegedi Kenderfonógyárban A Szegedi Kendevfonógyár fiataljai nagy igzalomvial készülnek Szilveszter-estére. A kultúrcsoport villámtréfákat próbál délutánonkint, mely többségében az üzem életének egy-egy mozzanatát, eseményét elevenítj meg. A villám tréfákon kívül 'még egy meglepetéssel készülnek a fiatalok. A Szilveszter-estét karnevál-szerüen rendezik meg. Aki csak teheti, jelmezben, álarcban vesz részt a mulatságon, s bizonyára lesz kacagás, siker egy-egy mókásabb jelmezbe öltözött fiatal körül. A vidám hangulatot fokozza majd a sorsolás. A nyereménytárgyakat is úgy válogatták össze, hogy örömet okozzon a boldog nyerteseknek és a nézőknek eg)jaránt. Jelszó ezen az estén a kultúrteremben: vidáman szórakozni, s erre megvan minden okuk, meglesz minden lehetőségük a Szegedi Kender mun kásainak. Az üzem dolgozói becsülettel helytálltak a munká ban, évi tervüket december 2i-én teljest tették. Erre az eredményre joggal büsz kék a dolgozók. A szórakozás biztosításáról pedig gondoskodnak az üzem fiataljai, a kultúrcsoport tagjai, s az üzem zenekara. Hegedűs András elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén c4 íztgedi oasufas dől gazé k műiorat eifjt /ír- év utolsó napján a szegedi vasutas dolgozók is vidáman t l búcsúznak az 6 évtől és jókedvvel köszöntik majd az új 'évet, mely elé oly sok reménnyel tekintenek. Az alsóvárosi MÁV kultúrházban gyűlnek össze Szilveszter estéjén, ahol vidám műsorosest lesz. A kultúrcsoport mókás villámtréfákkal, énekszámokkal szórakoztatja majd a megjelenteket. Műsor ntán pedig reggelig szól majd a zene és ropják a táncot fiatalok, öregek egyaránt. Semmiben sem lesz hiány ezen az estén. Jókedvről gondoskodik a zenekar, a büffé ízes falatokkal, szendvicsekkel, süteményekkel, finom itallal biztosítja az emelkedett hangulatot. Jól dolgoztak vasutasaink ebben az évben ls, megérdemlik a vidám szórakozást. Az új év jókedvű köszöntése ntán újult erővel fognak ismét munkához az új év feladatainak megoldásához. Közős mulatsággal búcsúznak az óévtől a Táncsics tszben A

Táncsics tsz-ben ma este közös mulatságon búcsúznak az 1953-as évtől. Délután pedig mintegy 20 ezer forint értékben pénzelőléget osztanak ki az októberi, novemberi és decemberi munkaegységekre. A 20 ezer forint összegyűjtése a tsz tagjainak közös, jó munkáját dicséri. Az ünnepségre két sertést vágtak a tsz tagjai. Jó vacsorát készítenek majd belőle, s 200 liter tüzes pusztamérgesi bort is mérnek majd ki Szilveszter estéjén. Vidám, zenés Szilveszter az MSZT-székházban V

idám szórakozás várja Szeged dolgozóit Szilveszter estéjén az MSZT Székházban tartandó műsoros estén is. Este 8 órai kezdettel ©Vidám, zenés Szilveszter* címmel kezdődik a műsor, amelyen fellépnek Kádár Eta, Mére Ottilia. Olgyai Magda, Károlyi István, Pataki Béla, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A műsor után reggelig tartó tánccal folytatódik a szórakozás. A zenét a HurráTánczenekar szolgáltatja. Az esten a dolgozók rendelkezésére áll a büffé. italokkal, s különböző csemegével. fiz I. számú Téglagyár dolgozói a hideg ellenére biztosítják az új lakóház építéséhez a jóminőségű téglát 'A' hőmérő higanya 10 fok alá süllyedt. A csákány nehezen fogja a keményre fagyott földet. A hideg azért még sem fog ki az I. sz. Téglagyár munkásain. A bányászbrigád meleg munkaruhába öltözve, méterröl-méterre halad a fagyos földréteg eltávolításával. A néhol 6—8 centiméter vastag fagyos földet félre dobálják, — a törőhenger ezt nem tudja feldolgozni. A l'appbrigád dolgozik a földbányában. Fáradhatatlanul végzik munkájukat, hiszen - tőlük is függ, hogy az új mnnkásházak építéséhez most télen is időben legyen elegendő tégla. Néha mégis kerül egy-egy fagyos földdarab a csillébe. Ezt legtöbbször csak azok veszik észre, akik a törőhenger munkáját figyelik. Ilyenkor ki kell kapcsolniok a gépet és addig ütni a megfagyott földdarabot, amíg át nem megy a hengeren. Bizony, a gépnél, a nyerstéglagyártúsnál sok akadályt okoz a fagyos föld. Azonban nem riadnak vissza az I. sz. Téglagyár dolgozói a nehézségektől. Megbirkóznak vele. A tervet mindig túlteljesítik. Terven felül naponta rendszerint 4—5 ezer darab nyerstéglát gyártanak, elsőrendű minőségűt, mert ilyen kell az új lakóházak építéséhez. A mennyiségnél, do a minőségnél sem akarnak szégyenben maradni a téglagyári dolgozók. A fagy gátolja ugyan munkájukat, de mindent megtesznek, hogy szünet nélkül dolgozzon a gép. Ilyenkor télen a müszárítókba kerül a nyerstégla. Innen kis kocsival hordják a megszáradt nyorstéglát a kemencébe, ahol égetik. A műszárítókban azonban az utóbbi időben csaknem dupla idő alatt szájadnak meg a nyerstéglák, mint eddig. A" főhibát még bem sikerült, megtalálni, mert csak akkor tudják megállapítani miért nem működik jól a műszárító, ha már nem üzemeltetik. Ugyanis alapos vizsgálat alá kell venni a közcsatornákat. Azért a kisebb termelést gátló hibákat sikerült munkaközben helyrehozni. Az égetőkemence előtt példás rendben sorakoznak az oszlopokba rakott kész piros téglák. A kihordok — Hajnal Efrain, Imre Sándor, Gyuris Mihály, sztahánovisták — mindig újabb és újabb oszlopokat raknak a frissen égetett téglából. Nem könnyű az ő munkájuk sem, de a napi tervvel nem maradnak hátralékban. Ugyanúgy a Miksibrigád tagjai is pontosságukkal, gyorsaságukkal biztosítják a napi égetési terv teljesítését. Szegeden az új lakóházak építéséhez több mint 3 millió téglára van szükség. Ennek szállítása már október közepe óta folyamatban van. Naponta négyszer-ötször is fordulnak a 65/1. Építőipari Vállalat lovaskocsijai, hogy vigyék a friss téglát az építkezéshez, ahol a kőműves brigádok már az első emeletnél járnak az épület falainak felrakásával. Eddig az I. sz. Téglagyárból több mintegy 800 ezer darab téglát szállítottak el az új lakóházak építéséhez. Ennél azonban jóval többet gyártottak a téglagyárban, amelyek ott sorakoznak, szinte falat képezve az égetőkemence körül és szállításra várnak. Áldozatkészen végzik munkájukat az I. sz. Téglagyár dolgozói. A fagyos, téli napok ellenére is biztosítják a téglát az építkezéshez. R. J. (Folytatás a tegnapi számunkból.) A zöldségtermelés fejlődését erősen gátolta a MEZÖKER létrehozásával megszervezett zöldségfelvásárlás. Ez a szervezet teljesen összpontosította a zöldségtermelés forgalmát, megakadályozta, hogy a zöldségtermelés területén a falu és a város között egészséges áruforgalmi kapcsolat jöhessen létre. E hiba kiküszöbölése érdekében meg kell könnyíteni a zöldségfélék felhozását a városba. Ebbe a feladatba be kell vonni a földművesszövetkezeteket, amelyek különböző formákban, részben mint felvásárlók, részben mint bizományosok, foglalkozzanak a zöldségfélék értékesítésével. Az ipari növények, de ugyanúgy a zöldségfélék, takarmányfélékegyrésze is gondos növényápolási munkát, többszöri kapálást igényel. Jóllelhet ezt minden termelő tudja, mégis szinte minden évben súlyos mulasztásokat követünk el. Ezért erre a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mert enélkül nagy befektetéseink nem éreztetik kellőképpen hatásukat a terméshozamokban, vn, Á gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséről Magyarország kiváló lehetőségekkel rendelkezik a gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséhez. Kiváló minőségű gyümölcsöt és jóminőségű bort tudunk termelni. Lehetőségünk van arra, hogy gyümölcsből, szőlőből, borból, hazánk lakossága szükségletének kielégítése mellett, jelentősen növeljük exportunkat és ezzel lehetővé tegyük olyan nyersanyagok behozatalának növelését, amelyek dolgozóink iparcikkekkel való ellátottságának megjavítása érdekében szükségesek. A gyümölcsfaállomány jelenleg mintegy 32 millió. Az ország egy lakosára alig több mint 3 darab gyümölcsfa jut. Feltétlenül szükség van tehát gyümölcsfaállományunk növelésére, a nagyarányú gyümölcsfásítás megindítására is. Az elkövetkező 6 év alatt gyümölcsfaállományunkat 15 millióval akarjuk növelni, a rendes utánpótlás mellett. A gyümölcsfásításban nagy szereoet kell adni a helvi kezdeményezéseknek; gyümölcsfákat kell ültetni tereken, utak mentén, házaky körüli kertekben. A helyi tanácsok egyik legfontosabb és egyben legszebb feladata, hogy szervezzék és vezessék a gyümölcsfásítási munkálatokat és kötelességüknek érezzék községük gyümölcsellátásának megjavítását. Á gyümölcstermelési színvonal emelése és a gyümölcsexport növelése érdekében nagy jelentősége van összefüggő, úgynevezett üzemi gyümölcsösök telepítésének. Jelenleg gyümölcsállományunknak mindössze 20 százaléka van üzemi gyümölcsösökben. A gyiiinölcstelepítési progTammot űgy akarjuk vérehaitani, hogy ezzel necsak mennviségben növekedjék a gyümölcsfaállomány, hanem minőségben is, azaz a legjobb gyümölcseinket és az azokból is a legjobb fajtákat szaporítjuk el. E cél elérése érdekében ki kell terjeszteni a, faiskolai hálózatot és azt úgy kell fejleszteni, hogy 1958 ban a faiskolák már évi négymillió csemetét tudjanak előállítani. Nagy feladataink vannak a szőlőtermelés színvonalának emelésében is. A legfőbb feladat itt a meglévő szőlőterületeink felújítása, a kipusztult tőkék gyors pótlása. A jelenlegi begyűjtési rendszer ebben érdekeltté tesz minden termelőszövetkezetet és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot: a pótlás ntán ugyanis jelentős begyűjtési kedvezmény jár, jóllehet, ez nem jelent semmiféle terméskiesést, sőt megteremti az alapját a szőlő termőképessége gyors növelésének. Komoly erőfeszítéssel az elkövetkező három évben szinte teljes egészében pótolni tudjuk egész szőlőterületünkön a tőkehiányt. Ugyanakkor hozzáfogunk új szőlőterii letek létesítéséhez is, részben a DunaTiszaközti homokon, ahol a további szőlőtelepítésekre nagy lehetőségek vannak és ahol a szőlő különösen bő termést ad ós emellett a történelmi szőlővidékeken, mindenekelőtt Tokaj és Badacsony vidékén. Emellett mindenütt, ahol a szőlőtelepítés előfeltételei meg vannak, főleg olyan területon, ahol a mezőgazdasági művelés eredményesen nem folytatható, támogatni kell a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok törekvését új szőlőtelepek létesítésére. A szőlőt telepítő gazdáknak s termelőszövetkezeteknek államunk azzal is segít, hogy az űjtelepítésű szőlőterület négy évig teljesen mentes a bor-, termény- és állatbeadástól. Az elmúlt években £ gyümölcs és szőlő termésátlagait csökkentette az, hogy nem gondoskodtunk elegendő mennyiségű növényvédőszerről, nagy hiány volt rézgálicban, nikotinos permetezőszerbén, stb. Érvényesült olyan helytelen elgondolás is, hogy ezeket a termeléshez nélkülözhetetlen anyagokat csak azok kaphatják meg, akik termékeik egyrészének átadására szerződést kötöttek. Ezt a módszert, mint teljesen helytelent, el kell ífllni, a gyümölcs- és szőlőtermeléshez szükséges minden anyagot, a rézgálicot, a szőlőkarót, háncsot és egyéb anyagokat, szabadon kell a termelök rendelkezésére bocsátani, a kereskedelmi hálózaton, elsősorban a földművesszövetkezeteken keresztül. , Ezeket az anyagokat biztosítani kell még komoly áldozatok, még import árán is. VIII. Az állattenyésztés fejlesztéséről Népünk élelmiszercikkekkel való ellátásában a kenyérgabona után a legnagyobb jelentősége az állattenyésztésnek van, mert az élelmiszercikkek között fontosság szempontjából a kenyér után közvetlenül az állattenyésztés termékei: a hús, a zsír, a tej, a tojás következik, ugyanakkor az állattenyésztés jelentős nyersanyagokat szolgáltat a könnyűipar számára is: nyersbőrt, gyapjút stb. Országunk állatállománya a felszabadulás után gyorsan fejlődött Dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói erőfeszi-: tésének eredményeként állatállományunk jelenleg nemcsak eléri, hanem meghaladja a felszabadulás előttit. A hozam azonban hallatlanul alacsony: az állatállomány számához képest kevés húst kapunk a szarvasmarha- és sertéstenyésztésből, kevés tejet tehénállományunkból. Számbelileg ugyanannyi állatlétszámmal, ugyanazon fajtákkal a hozamokat legalább 50 százalékkal tudnánk emelni a takarmányozás és gondozás megjavításával. Miért van ez? A legfőbb oka az, hogy nem rendelkezünk szilárd takarmányalappal, de hozzájárul ehhez az is, hogy az állattenyésztés fejlesztésében a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kevésbbé valtak érdekelve, mint a növénytermelés egyes ágazataiban. Különösen áll ez a szarvasmarhatenyésztésre, amely jelenleg a legelmaradottabb tenyésztési ág, elsősorban azért, mert ezen a területen sértettük meg a legdurvábban az egyénileg gazdálkodók és a termelőszövetkezeti tagok egyéni érdekeltségét. A szarvasmarhatenyésztők a szabadonvágásra átvett szarvasmarháért mindössze 0.50 forinttal kaptak többet, mint a beadási kötelezettség teljesítésében átvettért. Ez nem késztette a dolgozó parasztokat arra, hogy hizlalják szarvasmarháikat, ezért az átlagos vágási súly évről évre csókkent és ez soktízezer mázsával csökkenti a szarvasmarhatenyésztésből nyert húshozamot. Különösen súlyos hibák voltak a tehéntartás körül, amit mutat az is, hogy össz szarvasmarhaállományunk növekedése mellett a tehénállomány elmaradt; míg az össz szarvasmarhaállomány 354.000-rel meghaladja az 1938-ast, addig a tehénállomány éppen csak eléri A tehénállomány fejlődését elsősorban az akadályozta, hogy a tejbegyüjtés kivetése. tehenenként történt, függetlenül a föld nagyságától, egy-egy tehénre a tejbegyüjtési kötelezettség viszonylag magas, 5—600 liter volt. A minisztertanács rendeletei ezeken a súlyos hibákon részben már segítettek, így jelenleg a beadási árnál lényegesen magasabb, több mint háromszoros a szabad felvásárlási ár és ez a minőségtől függően még magasabb is lehet. Párt- és tanácsi szerveinknek mindent el kell követniük azért, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek szarvasmarháikat megjavítva, vagy felhizlalva adják át vágásra és ezzel a vágási súlyt darabonkint rövid idő alatt legkevesebb egy mázsával felemeljük. Ezen reális célkitűzésnek az elérése — az összlakosságot és még a csecsemőket is figyelembevéve — közel 4 kg-mgl emeli az elfogyasztható hús mennyiségét. E cél elősegítése érdekében a szarvasmarhafelvásárlás és vágások zömét sz eddigitől eltérően a nyári és késő őszi időszakra kell helyezni, hogy a dolgozó parasztság olcsó takarmánnyal tudja szarvasmarháit feljavítani. A tejbegyüjtés új rendszere lényegesen megnövelte a tehéntartásban mind az egyéni parasztok, mind a termelőszövetkezetek érdekeltségét. A szarvasmarhatenyésztésben a lehetőségeket növeli az, hogy kiváló hazai szarvasmarhafajtával rendelkezünk, az n. n. magyar tarkával, amelyik megfelelő tenyésztői munka mellett sok és magas zsírtartalmú tejet és ugyanakkor jóminőségű húst is ad. Fontos feladat ennek a fajtának továbbfejlesztése és jó tulajdonságai kibontakozásának elősegítése. Szarvasmarhaállományunk minősége további javításának célja a tejhozam növelése és a tej zsírtartalmának emelése. A magyartarka olyan fajta, amelynek szinte minden egyes egyede képes jó takarmányozás mellett háromezer liter tejet adni, mégis országos átlagban a mi tehénállományunk évente átlagosan csak 1409—1600 liter tejet ad/A tehenek takarmányozásán és gondozásán múlik az, hogy ezen a helyzeten változtassunk és ugyanezzel az állománnyal is sokkalta több tejet termeljünk. ^ (Folytatás a második oldalon}