Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-03 / 283. szám

DílMBGYURORSZflG CSÜTÖRTÖK, 1953. DECEMBER 8. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak a parasztság, hanem a munkásosztály érdeke is Csongrád megyo néhány ipari üzemében szóvátették és kifogásolták a munkások: miért szükséges a mezőgazdaság fejlesztése, amikor a piacon amúgyis drága a tej, zsiradék, kukorica stb., vagyis a parasztság jó anyagi körülmények között él. A kérdés tisztázása annál ls inkább szükséges, mert ha ez a nézet mélyebb gyökeret ereszt munkásságunk körében, könnyen fékje lehet egész népünk, de különösen a munkásosztály életszínvonala lényeges és állandó emelésének. Pártunk Politikai Bizottságának a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolója a többi között megállapítja: „A Magyar Dolgozók Pártjának politikája — a magyar munkásosztály politikája. Ez a politika a munkásosztály, a magyar nép anyagi és szellemi felemelkedésének, Magyarország íelvirágóztatásánsk, a békének, a nemzeti függetlenségnek, a nemzeti egység megerősítésének, a szocializmus építésének a politikája!" Ezért nincs Igazuk megyénkben azoknak az Ipari munkásoknak, akik elégedetlenkednek amiatt, hogy pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fokozottabb fejlesztését továbbhaladásunk kulcskérdésének tekinti. Mindenekelőtt világosan kell látniok az Ipari munkásoknak, hogy pártunk Központi Vezetőségének október 31-i határozata a szocializmus építésének új szakaszát jelöli meg s az új szakasz tennivalói között a legfontosabb a mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése. Miért? Hogyan függ össze a mezőgazdaság termelésének lényeges emelése a munkásosztály és az egész nép jobb, emberibb életével? Nyilvánvaló: a város elegendő és jóminőségű élelmiszerellátásához és a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek (Szegedi Ruhagyár, Textilművek, Déma Cipőgyár, Vásárhely! Harisnyagyár) bőséges nyersanyag ellátásához a virágzó, bőventermő mezőgazdaságon keresztül vezet a legbiztosabb út. Aki ezt a helyes politikát nem érti és akarva, nem akarva szemben áll vele, az akadályozza az egész dolgozó nép jólétének emelésére irányuló rendszabályok végrehajtását, gátolja a párt ét a széles pártonkívüli tömegek közötti kapcsolatok további megjavítását. Pártunk felismerte, hogy az iparfejlesztés túlzott üteme a mezőgnzdaság fellendítése nélkül nem valósíthatja meg a szocializmust, a dolgozó nép anyagi és kulturális igényeinek a lehető legmesszebbmenőkig való kielégítését. Nem elég, hogy 1938-hoz képest megháromszoroztuk ipari termelésünket, ha földművelésünk és állattenyésztésünk lényegében változatlanul alacsony szinten mozog. A mezőgazdaság termelésének nagyarányú növelésével a munkásosztály nemcsak a parasztságnak segít, de sajátmagának is. Eléért mondotta Rákosi Mátyás elvtárs: „Az & politika, amelyet pártunk most megvalósít, a munkásosztály, az egész dolgozó nép politikája. Mint minden helyes lépésnél, ezúttal is összeforr a párt, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép érdeke." Az éle! om — amire a munkásoknak mind nagyobb mennyiségben szükségük van — nem vándorol máról-hoinapra valamiféle parancsra vagy csoda folytán a városba. Ahhqz, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok tóbb és olcsóbb tejet, zsiradékot és zöldségfélét vihessenek a piacra, érdekeltté kell tennünk őket a termelésben. örök igazság az: ha az élet megjavul, ha fogynak a gondok, jobban, vidámabban megy a munka. Pártunk Központi Vezetőségének javaslatára azért hozott a kormány egész sor olyan törvényt és rendeletet, amely máris mfegnövelte a dolgozó parasztság biztonságérzetét, termelni akarását Már most, az eddig megtett intézkedések hatására sokkal nagyobb a tsz-tagok, a kis- és középparaszttömegek munkakedve, mert látják: a párt és a kormány a legmesszebbmenőkig elmegy a segítségnyújtásban, hogy érdekeiket kielégítse. „össze kell egyeztetni a paraszti kisárutermelők egyéni érdekeit a munkásosztály, az állam érdekeivel mindkettőjük hasznára" — szögezi le a párt Központi Vezetőségének október 31-i határozata. Ez azt jelenti, hogy a begyűjtési és adófizetési kedvezmények, a gépi talajmunka dijának csökkentése, az ingyenes állatorvosi szolgáltatás stb. következtében sokkal szívesebben és sokkal gondosabban műveli meg minden termelő a földjét, több jószágot tart, mint az utóbbi éveknen. Ez azt jelenti, hogy az egyre szilárduló termelőszövetkezetek és az életképesebb egyéni parasztgazdaságok sokkal könnyebben teljesítik a begyűjtési tervet és — mivel jóval több feleslegük marad — tóbb árut visznek a szabadpiacra is. És minél több termelőszövetkezet és egyéni gazda jelenik meg teranényeivel a piacon, annál több élelmiszerhez jut a munkásság és nz egész városi lakosság. Ha pártunk nem ezt a politikát folytatná, akkor az ellenkezője következnék be: továbbra is kevés lenne az élelmiszeráru a munkásosztály kárára. Kétség nem férhet tehát ahhoz, hogy a párt jelenlegi politikája és a mezőgazdaság erőteljes támogatása tökéletes és helyes politika és nemcsak a parasztok érdeke, hanem a munkások és egész dolgozó népünk érdeke is, amelynek maradéktalan végrehajtása legszebb és legnemesebb feladatunk. Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy hátatfordítunk az iparnak és csak a mezőgazdaságra fordítunk gondot. Csongrád megye üzemeinek tervteljesítése ma sokkal fontosabb, mint valaha. Ha a munkásosztály ellátja a falut szerszámokkal és gépekkel, kocsikenőccsel és műtrágyával — erősödik a munkás-paraszt szövetség, népi demokráciánk alapja. Ha a falusi boltok polcai tömöttek lesznek vászonnal, bakanccsal, ruhával, dróttal, lószerszámmal és egyéb iparcikkel, a parasztság sokkal nagyobb gonddal és lelkiismerettel műveli földjét a maga és a munkásosztály hasznára. Ehhez pedig az szükséges, hogy a munkások egyetlen százalékot se engedjenek megszabott tervükből, hanem a munkaidő minden percének kihasználásával törekedjenek a túlteljesítésre. Pártunk eddig is minden harci feladatot a munkásosztály szervezett erejével hajtott végre és most, amikor a mezőgazdaság fejlesztésével elsősorban a munkások jólétének emeléséről van szó, még fokozottabban számít a munkásosztályra. Súlyos té/edés ieháf, ha megyénk bármelyik üzemében azt hiszik a munkások, hogy a mezőgazdaság erőteljes támogatása egyedül paraszti érdek. A munkásosztály, s általában a városi dolgozók életszínvonalának emelése legközvetlenebbül a növénytermelés és az állattenyésztés hozamának növelésétől füeg. Mert ha a parasztság — a munkásosztály, az állam segítsége következményeként — minél előbb, minél több gabonát termel, minél több jószágot nevel, annál olcsóbb lesz az élelmiszer a szabadpiacon. Ez azonban nem mehet végbe egyik napról a másikra. Ehhez állhatatos és kitartó munkára van szükség mind az ipari munkásság, mind a dolgozó parasztság részéről. A pártszervezeteknek az a feladatuk üzemekben és falvakban egyaránt, hogy napról-napra megmagyarázzák az embereknek: azért kell többet termelniök, hogy jobban élhessenek. N. 1. Negyedév után — félév előtt A fegyelem megsz'lárdítósa a legfontosabb feladat a Vegyipar' Techni' umban A Vegyipari Technikum büszkesége a Marx-teret körülvevő épületeknek. Az ember, ha a Marxtéri bejáratnál nézi az iskola homlokzatát, legkönnyebben megláthatja és megállapíthatja, milyen szép, rendbehozott iskola. Ha belép az iskolába és kitekint a magasföldszint ablakán, új, hatalmas épületet lát, amelyen szorgalmas kőművesek dolgoznak. Az udvarról szállítószalag szállítja fel a homokot az első emeletre. A folyosók zsúfoltak, padok, asztalok, ajtók sorakoznak itt egymás mellett. Mész- és festékszag terjeng. — Kibővítjük az iskolánkat — mondja büszkén Sándor István, az iskola igazgatója. — Három és félmillió forint a költségvetés az építkezésre. Ebben az évben 2.9 millió forintot használunk fel. Három új tantermet, tornatermet, négy laboratóriumot, egy modern előadót — és tanári szobákat építenek. A zsúfoltság azonban nem szorítja ki az iskolai faliújságokat; egymás után sorakoznak a sport, a Szabadságharcos és DISZ faliújságok. Az egyik nem valami szép kivitelű faliújságon az első cikk a UJA. életéről szól. A cikk irója egész osztálya nevében szégyenkezik, hogy a negyedévi értékelésnél utolsók lettek. — Valóban a II/A. osztályunka leggyengébb — mondja Sándor elvtárs. — Negyedévi eredményük 2.54. Igen nagy visszaesés mutatkozott az elmúlt évhez viszonyítva, amikor az osztály eredménye 3.14 volt. Az iskola vezetősége a tanulásban és a fegyelemben legjobb osztálynak vándorzászlót ad jutalmul. Az évvégi értékelésnél ezt az I/B. nyerte meg. Negyedévig ebben az osztályban volt a zászló Most azonban lemaradtak. A véndorzászló a nevelők szobájába került. Nincs a Vegyipari Tecnikumban egyetlen osztály amelyik megérdemelné a zászlót! A legjobb osztály a III/A. 3.36-os az eredménye, db fegyelmezetlenek. Második helyre a IV/C. osztály került 3.11-os eredménnyel. Kz az osztály dicséretet érdemel, mert sokat javított a tavaly évvégi eredményen. A fegyelemmel azonban a IV C-ben is baj van. Necsak a tanulásban, hanem a komoly, fegyelmezett magatartásban is mutassanak példát a negyedikes tanulók. A negyedév értékelése feltárta az eredményekot és a hibákat. A nevelőtestület feladatául tűzto maga elé, hogy a közepes és jórendű tanulókat, akik a tanulók zömét jelentik, hozzásegítik ahhoz, hogy jó és jeles eredményt érjenek el. A bukott diákokat — ezekből és Rkod elóg szépen — ahhoz segítik, hogy legalább elégséges eredményt érjenek el. A gyengébb tanulókkal személyenkint foglalkoznak. Ha többen vannak, akik egy részt nem értenek, azok csoportos korrepetáláson vesznek részt. Az iskola tanulói köziil legtöbben vidékiek. A szegedi szülők felvették a kapcsolatot a vidéken lakó szülőkkel, tájékoztatják őket gyermekeik tanulmányi esedmónyéről és magatartásáról. A fegyelmezetlenség talán a legsúlyosabb hiba, amely az iskolában kijavításra vár. A fegyelem megjavítása érdekében a politikai körökön mindig napirendre kerül á fegyelem megszilárdításénak kérdése. A DISZ is fokozottabban harcol a szilárd fegyelemért. Az igazgatóság t szigorú intézkedéseket hozott. A fegyelmezetleneket például a tanulószobából, illetve az Iskolából való eltávolítással büntetik. A fegyelem megszilárdítása érdekében dekorációs és tisztasági verseny indult az osztályok között. A győztes osztály moziba megy. Sok tennivalója van a Vegyipari Technikum DISZ szervezetének. Legyen harcosabb a fegyelem megszilárdításában. Hívja életre az elhalófélben lévő énekkart és kuitúresoportot. Erősítse meg tánccsoportját, mert a jó kultúrmunka segítő lesz a tanulmányi színvonal emelésében és a fegyelem megszilárdításában. (J. Zs.) Lengyel matematikusok érkezlek hazánkba A magyar-lengyel kulturális egyezmény keretében az elmúlt na f okban Budapestre érkezett Marék Fisz. a varrói egyetem matematikai tanszékének tanára, Edward Murezowski docens és Marék Sokolosvski adjunktus-matematikus. Vendé. gcink tanulmányozzák majd a Magyar Tuodmáuyos Akadám án alkal mázott matematikai intézetében folyó tudományos munkát és előadásokat tartanak a len gye! matematikai kutatások eredményeiről. A város alaff Sz'nes magyar fi m a Szabadság-mozi műsorán A Szabadság filmszínház ma mutatja be az új magyar filmgyártás hatalmas alkotását, ©A város alatt© című színes filmet, mely a budapesti földalatti gyorsvasút építéséről szól. Képünk: az új Cilin egyik érdekes Jelenete Jelenet a filmből Előkészülo'ok egy fanítási órára Sokan még ma is lebecsülik az általános iskolai tanitó munkáját. Apró gyermekekkel bíbelődni — úgy gondolják — nem igényel különösebb tárgyi tudást. Ahhoz, hogy a tanitó munkáját valóban értékelni tudjuk, meg kell azt ismerni. Ne gondoljuk, hogy a tanitó a tananyagot ötletszerű módszerrel, véletlenre bízott fogásokkal adja át tanítványainak. Az alsó tagozat bármely osztályában I art ott óra különös ponddal történő előkészületet igényel. Horváth Rózsa, a Tanítónőképző Gyakorló Iskolája IVIA. osztályának tanítónőié „Cukorrépa és cukorgyártás" című avuaa fanilására a köketkezőképpen készült. fel: Először is megfelelő szakkönyvekből és folyóiratokból megkereste a tárgykörrel kapcsolatos tudnivalókat. A tanítónak mindig többet kell tudnia, mint amit n tankönyv magába foglal, hiszen a gyermekek. bármikor feltehetnek kérdésekéi, melyekre a könyv tiem ad válasz/. Ezután összegyűjtötte a szükséges szemléltető eszközöket, Elöször is magát, a növényt, leveleivel együtt. A cukorrépát ily módon a tanulók láthatták, jobban megismerhették. Persze a tanulóknak nemcsak a növényi magát kellett mégismcrniök, hanem életrajzát és termeszlésének jelentőségét is. Ez a mozzanat gazdasági ismeretek közlését tette szükségessé. Az anyag második része: a cukorgyártás. A tanítónő rajz, kép és természet utáni szemléltető eszközökkel készült erre az egységre. Deszerezte a cukorgyár képét: az egyes melléktermékeket, a répapogácsát, mclaszt, stb. maga állította elő. Végül pedig szemléltette a gyártás eredményét, a különböző culcorfélcségeket. Azonban ne gondoljuk. hogy csak a beszélgetés óra igényel ilyen gondos előkészületet, A számfen órára való felkészülés is természetesen nem kevesebb körültekintéssel jár. Márai Rózsa, alflj A. osztály osztályvezetője mértanból tartott bemutató tanítást. Az óra anyaga: a kockatest és téglatest. A tanítónő tekintetbe vette az óravázlat készítésénél a tanmenetben előtte lévő anyagrészt, hogy ahhoz kapcsolhassa at új ismereteket. Ezután hozzálátott a szemléltető eszközök gyűjtéséhez. Megszerezte a kockát és Halálestet előfordulásának legkisebb formájában, mini építéshez hasznalatos kockakövet és téglát. Majd ugyanennek a két testnek megfelelően különböző dobozokat gyűjtött az órára. Vigyázott azonban, hogy ezek szemléleti többnyire legyenek, a kelc előtt, szappanos Mindkét lesiet olyan alakban is szemléltetnie kellett, hogy a gyermekek maguk bonthassák alkotó részeikre. Az ilyen szemlélet most már valókon egyenes utat teremt az elvonáshoz, maid vedig a ai/akorlati alkalma-fishoz, Ez a két kiragadott példa is elég világosan bizanuitjg, mennyire komoly, felelősségteljes felkészül Ast igényel a tanítás. FENAKEL JUDIT a tárgyak Hm ertek gyermrf Például doboz). Elbírállak az MSZT plakát pályázatára beérkezett műveket Az MSZT az 1954. évi MagynrSzovjet Barátság Hónapja előkészületei során plrkátpátyázatot hirdetett. A pályázatra betlriUdött műveket a Magyar Képzőművészek és Iparművészek S'övetfégs, a Képzőművészeti Főiskola, a művészeti dolgozók szakszervezete, a népművelési minisztérium é-. a* MSZT képviselőiből a'nkrlt bizottság bí. rálta el. A bizottság határozat, ér teiméhen az I. díjat nem adják k'. A II. dijat (3 ezer forintot) Czcg Kdi István a III. dijat (kétezer forintot) Szabó Endre grafikus mflvé= zoknik Itélfák. Ezenkísü' ezer ezer forinttal jutalmazták Bihari Sándor Pál György Révész Antal és Kincses Arisztid pályaműveit. Szovjet bf'e'táneoso'' értetlek Budopes«re Szerdán déleHtt Budapestre érkezet Irir,a Tyi'-omirovn Sztálin, díjas balett-táncosnő, az 0SZ9ZSZK Érdcimes Művésze ég Leonid Zsdá. nov balett-táncos. A szovjet balettművésze'.: ittzrtózkodásuk során a Bahcsiszeráji szökőkút és a Hattyúk tava előadása n lépnek fel.