Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-26 / 277. szám

DcLMISYiROHSm CSÜTÖRTÖK. 1953 NOVEMBER 26 Több segítséget a falusi pártszervezeteknek A kereskedelmi dolgozók készülnek a szocial sta kereskedelem leli árubemutató ára Oktébsr 31-1 tidsín pártunk , IWptoiu Vezeiosjge megállapította: „egész továbbfejlődésünk kulcsrdíse, az a legközelebbi döntő 1 eszem, melyet teljes erűvel meg teli ragadnunk: a mezőgazdaság jlesztéso. Ez az a bizonyos lénlni • neszem, mellyel előkészítjük az tmenetet a következő láncszemi;z, mely nélkül nem fejlődhetünk >vább. Ez most és a legközelebbi 2—3 évben a központi feladat. Most rre kell erőinket összpontosítani. H i ezt a feladatot jól megoldjuk, épünk jóléte emelkedik, pártunk s a tömegek viszonya megjavul, <rősödik a munkás-paraszt szövet-1 S • \ népi demokrációnk alapja". Tehát falusi pártszervezeteinkre nem kis feladat hárul, hogy úttörői, sz rvezői, vezetői legyenek a mezőgazdaság fejlesztésének. Az igaz, hogy falusi pártszervezeteinkre hárul a legtöbb munka, hogy végső fokon falusi pártszervezeteink jó vagy rossz munkáján múlik, hogy mezőgazdaságunkat milyen gyors ütemben fogjuk fejleszteni. Viszont az is igaz, hogy amint a mezőgazdaság fejlesztése nem csupán paraszti ügy, hanem nemzeti ügy is, Stámla'xa oildz bizonyítja, hogy ott, ahol a kommunisták, a pártszervezetek a munkát kézbe vették, ott, ahol a pártszervezet támaszkodott a dolgozók kezdeményezésére, azt felkarolta, ott a feladatokat kevesebb problémával, kevesebb nehézséggel oldották meg. Hogy a mezőgazdaságban előttünk álló sokrétű feladatainkat a párt és a kormány hatérozatánnk megfelelően tudjuk megoldani, első ás legfontosabb feladatunk, hogy fnlusi pártszervezeteinket megerősítsük, falusi pártszervezeteinknek nz eddiginél sokkal több segítséget adiunk. Mindez azt követeli meg tőlünk, hogy úgy a megyei, mint a járási pártbizottságaink munkáját megjavítsuk. Falusi pártszervezeteink a Központi Vezetőség Június 28-i határozata óta értek el kezdeti eredményeket. Falusi párttagjaink ma már jobban érdeklődnek a párt munkája iránt, kezdik magukat gazdának érezni a falusi pártszervezetekben. Kezdik érezni, hogy ők az egész párt, az egész nép előtt felelősek munkájukért. Ma már többen látogatnak el pártértekezletekre, egyre sűrűbben tartanak pártesoport megbeszéléseket. Párttagságunk aktivitátásftt mutatja, hogy amikor a Csongrádmegyei Pártváiasztmány felhívással fordult megyénk falusi kommunistáihoz az őszi vetés gyers elvégzése érdekében, falusi kommunistáink az első sorban küzdöttek. Javult falusi pártszervezeteinkben a vezetés színvonala is. Egyre több olyan falusi alapszervezeti titkárunk van, akik kezdik kikérni a vezetőség tagjain túl a párttagok véleményét Is fontosnbb kérdésekben. Ilyen titkárunk Szegváron Kovács elvtárs, Fábiánsebestyénen Ecseri elvtárs és sokan mások. Falusi pártszervezeteink — bár nem nagy számban —, de hozzáfoglak a különböző állami és gazdasági szervók munkájának ellenőrzéséhez. A kiszombori, a királyhegvesi, csanádalberti pártszervezetek beszámoltatták a tanácsot, a földművesszövetkezetet, hogyan hajtották végre a párt és a kormány határozatát terü'etükön. A vezetőségi üléseken bírálják a tanács és a földművesszövetkezet vezetőit, alkalmazottait, mert sok esetben ridegen bánnak a dolgozókkal. Falusi pártszervezeteink amellett, hogy feltárják nz állami és gazdasági szerveinkben lévő fogyatékosságokat, hasznos tanácsokkal, útmutatással látják el őket. Falusi pártszervezeteink, bár még nem kielégítően, de kezdenek gondot fordítani a gépállomások és á'lnmi gazdaságok dn'gozóinfk szociáliskulturális problémáinak megoldására. Falusi pártszervezeteink eredményes és jó műnkét végeztek a tszcs-k megerősítése terén. Most, amikor tszcs-lnk a megszilárdu'és útiára iéntek, pártszervezeteinknek még inkább feladatuk a velük való fósla'kozás. A fen* omifet* ero^m^ryois még csr.k kezdeti lépések, az igazi és tartós eredmAnyekért még kemény harcot ko'l folytrtnlok falusi pártszervezeteinknek. Fa'usi pártszervezeteink alapvető fogyatékossága, hoev nem kielégítő a politikai felvi'ágosító munkájuk. Enr"k oka e'söscrban abban keresendő, hogv falusi rárttltkáraink. alapszervezeti titkáraink és maga a vezetőség n°m tanulmányozza a pártás kormányhatározatokat és nem vizsgálja, hogy ezekből a határozatokból milyen feladatok állnak a falusi pártszervezetek előtt. S amennyiben a vezetőség nem tanulmányozza a határozatokat, nem tanulmányozza megfelelően a tagság sem. . Ezért fordul elő, hogy párttagjaink, népnevelőink, aktivistáink nem tudnak mivel kiállni a dolgozók elé. A határozatok ismerete, annak helyileg való alkalmazása elő fogja segíteni, hogy pártunk tagjai valóban vezetői legyenek a dolgozóknak. Párttagjainknak a határozatokból kiindulva gondolkodniok kell azon, hogy ott helyileg, a községben, abban az utcában vagy dü'őben, ahol ő lakik, mint pattig mit tud tenni, hogy még szebb, még boldogabb legyen a dolgozók élete. Az utóbbi időben nem foglalkoztunk a falu szépítésével, parkosításával, az árkok rendbehozásával. a járdák, az utak építésével, a kultúrhelyiség, a mozihelyiség kitisztításával. Azzal sem foglalkoztunk, hogy egy-egy községnek milyen termelési adottsága, lehetősége van. Éppen ezért sok helyi ipar, mely a dolgozók szükségleteit elégítette ki, elsorvadt. Most mindezeket életre kell keltenünk, hogy a h&lyi ízléseket, a helyi kívánságokat ki tudjuk elégíteni. És ha a fa'u kommunistái ezekkel a problémákkal foglalkozni fognak, ha arról tárgyalnak majd, hogy ki a Község legjobb állattenyésztője, kinek van legszebb sertése, lova tehene, ki termel legtöbb cukorrépát, kinek van leglobb bora, gyümölcse, akkor majd a do'gozó parasztokat érdekeltté tudták tenni az élőttünk álló feladatok végrehajtásában. Ha majd a község legjobb állattenyésztője, szőlő- és gyümölcstermelője, kukoricatermelője, egyszóval a község legjobb mezőgazdasági szakemberei, a mezőgazdaság kiváló munkásai, tömörülnek a pártvezetőség köré, ha ezek hasznos tanácsait, véleményeit kikéri a falusi alapszervezet vezetősége, akkor megnő a pártszervezet tekintélye, ereje és befolyása a dolgozók körében. Ha a mezőgazdaság kiváló dolgozói a pártszervezetek köré tömörülnek, ha azokkal foglalkoznak, akkor a mi titkár elvtársunknak nem kell agitációs érveken spekulálnia, mert azt maga az élet, a mezőgazdaság kiváló dolgozói fogják felvetni és elmondani. És ezekre a dolgozókra szívesen hallgat a falu dolgozó népe és követi is őket, mert ezek a dolgozók személyes munkájukkal, példamutatásukkal, magukkal tudják ragadni és vinni a falu dolgozóit a mezőgazdaság nagyobbarányú fejlesztése érdekében. De hogy a mezőgazdaság valamennyi dolgozóját a pártszervezet mögé tudjuk felsorakoztatni, a pártszervezetnek harcolnia kell a falu dologzóinak érdekeiért. Nem szabad elnézniök, megengedniük az olyan túlkapásokat, a jogtalan^ intézkedéseket, amit pl. a szentesi Biztosító Vállalat tett, azzal hegy 120 olyan dolgozó parasztnak küldte ki a tanácson keresztül a büntetési cédulát, akiknek mindegyike befizette a biztosítási díját. Pártszervezeteink az ilyen bürokratákat leplezzék le s mondják meg a dolgozó parasztoknak, hegy az ilyen lélekte'en, a dolgozó parasztokat zaklató intézkedéseket elítéli pártunk. A tanyai területekkel falusi pártszervezeteinknek többet kell törődniök, mert ez falusi munkánk egyik gyenge oldala. Az itt lévő hibákat a le©>ürgősebben ki kell küszöbölni. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Ugy, hogy tanyázó estéket rendezünk, hogv a falu legtekintélyesebb kis- és közénpsrasztjait felkérjük arra, hoey tartsanak csoportos boszé'goiést arról, hogyan érte el. hogy földjén kitűnő búzáf kukoricát, répát, szőlőt, vagy gyümö'esöt termelt. Beszélgessenek el arról, miért tud több tejet felni miért szépek a ma'acai, loval, hogyan gondozza, hogyan etet! őket. Ha majd ilyen témáról, a parasztokat közvetlenül érintő témákr.V fognak beszélgetni, akkor ez számukra érdekes, hasznos és nen* una'mcs beszélgetés lesz. A vo't gazdakörökben szervezzünk kultór e'őadésokat, melyek szórakoztatják és nevelik dolgozó parasztjainkat rendjük be ezeket a helyiségeket bilHúrdasztallal. sakkal, mezőgazdasági folvóirat"kkal és akkor látó ratják őket. „Szabad Föld" Téli Estéket esősorban itt tartsunk. Kendezzünk porasztyyű'éseket is, ahol a megye és a községek vezetői számoljanak be a dolgozó parasztságot érintő legfontosabb kérdésekről. Tehát falusi pártszervezeteink titkárainak, az alapszervezeti titkároknak sokoldalú vezetőkké kell válniok, akik a falu minden ügyesbajos problémáival, gondjával, örömével foglalkoznak. Olyan vezetőkké kell válniok, akikhez a falu dolgozói bizalommal fordulnak, akik problémáikra képesek helyes választ, tanácsot adni. Mindennek előfeltétele az, hogy érvényesüljön a falusi pártszervezetekben a kollektív vezetés elve, hisz a pártvezetőség tagjai különböző területen dolgoznak, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. A titkár kérje ki véleményüket, tanácsukat a kérdések e'döntésében. A mezőgazdaság nagyarányú fej leszi , se azt is megköveteli, hogy falusi tömegszsrvezeteink is többet foglalkozzanak a falut, a mezőgazdaságot érintő kérdésekkel. A pártszervezetnek nem feladata, hogy e tömegszervezetek helyett elvégezze a munkát. Akkor dolgozik jól a falusi pártszervezet, ha a falusi tanács, a DISZ, MNDSZ, MSZT, MEDOSZ stb. helyi teendőit meg tudja határozni. Pártszervezeteink gyenge munkája legtöbb esetben abban is keresendő, hogy nem tudják meghatározni a fent említett tüniegszervezeteknek a feladatokat. Éppen ezért ilyen iránypan a megyei pártbizottságnak és a járási pártbizottságoknak több segítséget kell adniok, amit eddig elhanyagoltunk. Felmerül az is, hogy falusi és alapszervezeti titkáraink még sok helyen egyedül dolgoznak. De miért dolgoznak egyedül? Azért, mert ha valaki odamegy a községbe, akár n járási pártbizottságtól, vagy valamelyik tömegszervezettől, vagy valamelyik állami és gazdasági szervtől, az a titkárt keresi és neki mondja el a problémákat. Holott sokkal helyesebb lenne, ha kl-ki a maga falusi vezetőjével tárgyalna, ha a járási pártbizottság reszortfelelősei a falusi pártszervezetek reszorfelelősével tárgyalnák meg a teendőket. Ezzel azt is elérjük, hogy ezek a falusi vezetők fejlődjenek, aktívabbak legyenek, munkájukhoz konkrét segítséget tudnánk így adni és így be tudnánk őket 'kapcsolni a vezetés sokirányú munkájába. A pártszervezet egészét úgy tudjuk aktivizálni, ha valamennyi párttagnak pártmegbízatást adunk, ha minden párttag meg lesz bízva valamilyen pártfeladat elvégzésével. Itt fontos szerepe van a pártcsoportoknak. A pártcsoportbizalminak rendkívül fontos feladata van, ő fogja össze, aktivizálja és neveli helytállásra a párttagokat. A pártbizalmi munkája közben kommunistává neveli a pártcsoport tagjait, ha a pártcsoport értekezleten a kritika-önkritika szellemében vizsgálják meg a kommunisták munkáját. A pártcsoportbizalmi az, aki felelős azért, hogy a párttagok rendszeresen tanuljanak, eljárjanak a taggyűlésekre, résztvegyenek a oártélet különböző megnyilvánulásaiban. A pártbizalmi, amikor pártcsoport értekezletet tart, .megnézheti, hogy a párttagok közül ki az, aki a legjobban dolgozik, aki legtöbb pártonkívülivel foglalkozik, aki eleget tesz állampolgári kötelezettségének, és ezt példaképül állíthatja a pártcsoport va'amennyi tagja elé. Éopen ezért fontos, hogy ott, ahol még nem működnek meg© felelően a pártcsoportok, ott is negszervezzék. Falusi pártszervezeteink előtt felelősségteljes feladatok állnak, "zért elsősorban a megyei pártbizottságnak és a járási pártbizottságoknak ügy kell vezetniök a fa'usi pártszervezeteket, hogy azok "mállónk, kezdeményezők legvenek ás a gyakorlatban helyesen tudják alkalmazni pártunk parasztnc'ilikúját. Törődjenek a fa'usi lakoság áruellátásával, úsv segítsék a tanácsokat, hogy azok önállóságát ne csorbítsák. A tanács választott taginin keresztül ériék el, hogy a tanács önállóan oldja meg feladatait. Ugv dolgozzanak falusi párttervezeteink, hogy a párt- és a kormányhatározatok megmagyaráA-ávai a pórt politikája, a korrtany nrogrammia a dolgozók igyí-vé váljon és hogv harcoljanak s azok megváló-. fM»áért'. Ho?" va' amennyi falusi dolgozó megértse, kogv a párt és a kermánv politikáéinak lényege az egész do'gozó náo nvcgl és kulturális jóiét tai°k ál'andó fokozása, melvnek eszköze a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztése. S. A. A november 26-án kezdődő Békekölcsön sorsolás mellett jelentős esemény lesz városunk életében az 1953 november 29-től, december 6-ig megtartandó téli árubemutató. A kormányprogramm megvalósulása egyre jobban biztosítja dolgozóink több és jobb ipari- és közszükségleti cikkel való ellátását. Szocialista kereskedelmünk arra törekszik, hogy pártunk politikájának szellemében minél gazdagabb választékot biztosítson a boltokban az ipari termékekből is és a legmesszebbmenően kielégítse a dolgozók növekvő igényeit. Az árubemutató alkalmából rendezendő kiállítások, áru- és ruhabemutatók, ankétok, tanácsadások, a gyermekápolással kapcsolatos orvosi előadás és a gazdag kultúrműsorok mind azt a célt szolgálják, hogy Szeged dolgozói megismerkedjenek mindjobban fejlődő szocialista iparunk termékeivel, a kultúrált szocialista kereskedelem eszközeivel. A nagy érdeklődéssel várt árubemutalót közyéleménykutalás előzi meg. A dolgozók között kiosztott közvéleménykulató lapok útján tájékozódik a kereskedelem a fogyasztók igényeiről, ötleteiről s ennek figyelembevételével újabb lépéssel jut előbbre a fejlődés útján, a dolgezók jobb áruellátása útján. A téli árubemutató teljes heti programmja: November 29-ón, délután 4 órakor: Műsoros Ruhabemutató a Központi Egyetem dísztermében, (Dugonics-tér). A bemutató alkalmával fellépnek a Szegedi Nemzeti Színház tagjai is. A bemutatott modellek a helyszínen megvásolhatók. November 30-án, délután 6 órakor: Dolgozó nők kozmetikája. Kozmetikai bemutató a Helyiipari Dolgozók Szakszervezetének kultúrtermében, (Vörösmarty-utca 7). A kozmetikai cikkek helyes használatának bemutatása alkalmával árusítják a bemutatott különleges kozmetikai cikkeket is. December 1-én, délután 6 órakor: Legdrágább kincsünk a gyermek. Előadás a Helyi„Kérdezz-feleíek' Az új kormányprogramm megjelenése óta országszerte nagy tömegek keresik fel a tanácsok népművelési szervei segítségével rendezett ©Kérdezz—felelek© estéket. Ezek az esték nálunk még újak, de a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban már eddig is nagy sikert arattak. Hogy nálunk is van jövője ennek u kezdeményezésnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az eddigi eredmények. Szeptember 19-ig például sok dolgozó paraszt jött el ezekre az estékre az adókedvezménnyel kapcsolatban lévő problémáik tisztázására. Azóta mind gyakrabban jelennek meg nemcsak egyéni, hanem közérdekű kérdések is a ládákban. Ezekre a kérdésekre a tanácsok illetékes osztályainak előadói adják meg a választ. Ez a munka a mi városunkban is megindult. Szeptember elején még kezdeti nehézségek mutatkoztak. az esték megszervezésében, de ma már nemcsak a tanács, hanem mellette az MNDSZ is segít a szervezésben. Az eddig megszervezett estékre csak néhány, az utcákon kifüggesztett ládával tudtuk felhívni a dolgozók figyelmét, de ma már minden MNDSZ szervezet helyisége előtt vagy a közelében otti áll a kisláda és felhívja az arrajá- | Ipari Dolgozók Szakszervezetének kultúrtermében, (Vörösmarty-utca 7). Az előadást Dr. Nárai Sándor gyermek szakorvos, kórházi főorvos tartja a helyes csecsemő- és gyermekápolásról. Az előadás előtt rövid kultúrműsor. December 2-án, délután fél 3-kor: , Műsoros üzemi Aru- és Ruhabemutató az Üjszegedi Kender-Lenszövő gyárban. A műsor keretében fellépnek a Szegedi Nemzeti Színház tagjai. A bemutatott árucikkeket az üzem dolgozói a helyszínen megvásárolhatják. Délután 6 órakor szépirodalmi kívánság-ankét a Lenin-utcai Állami Könyvterjesztő Vállalat helyiségében. December 3-án, délután 6 órakor: Zenedélután, hanglemezbemutató a világítástechnikai kiállítás helyiségében, (Vörösmarty-utca 5). Itt bemutatásra kerülnek a klasszikus zeneirodalom legszebb alkotásai, az egyes népszerű zeneszámokat Ismertetik is majd. A bemutatott hanglemezek a helyszínen megvásárolhatók. December 4-én, délután fél 3-kor: Műsoros Aru- és Ruhabemutató a Szegedi Textilművek kultúrtermében, a Szegedi Nemzeti Színház tagjainak közreműködésével. A bemutatott árucikkekből helyszíni árusítás lesz. December 5-én, délután 4 órakor: a ©Kereskedelem a gyermekekért© címmel Télapó ünnepség lesz a Központi Egyetem dísztermében, (Dugonics-tér). Az ünnepség alkalmából bábszínház, gyermekműsor, cirkuszparódia. A műsor keretében gyermekruhabemutató is szerepel. Gyermek ajándékcikkek bemutatása és helyszíni árusítása. December 6-án, délelőtt 10 órakor: Öltözködjünk szebben, Jobban, ízlésessebben. Műsoros Ruhabemutató és öltözködési tanácsadás. Bemutatásra kerülnek a legszebb őszi és téli ruhamodellek. A bemutató színhelye a Szabadság-filmszínház lesz, (Deák Ferenc-utca). esték Szegeden rók figyelmét a ©Kérdezz—felelek© estékre. Az eddig megszervezett estéken s a továbbiakban Is azt a módszert alkalmazzuk, hogy azok a dolgozók, akiknek' kérdéseik vannak, leírják néhány sorban és bedobják a kisládába. Ezeket a kérdéseket időközönként összegyűjtjük és a tanács illetékes osztályaira továbbítjuk. A válaszadás helyét, idejét mindig közöljük előre újság, hangoshíradó, plakát és az MNDSZ szervezet útján. Egy időpontban mindig csak egy helyen tartunk ilyen ©Kérdezz—felelek© estet. Most a legközelebbi est a Belváros V. MNDSZ szervezet helyiségében, Bécsi-körűt 23. szám alatt november 27-én, pénteken este 6 órakor lesz. A kérdéseket már be is gyűjtöttük és készülnek'az előadók a válaszadásra. Ezeken az estéken nemcsak az előre beadott kérdéseket, hanem a helyszínen felvetett kérdésekre választ adnak az előadók. Kormányunk és pártunk ezeknek az estéknek megszervezésével is a dolgozók életszínvonalának emelésére törekszik. Minél több kérdést, problémát oldunk meg rövid időn belül a ©Kérdezz—felelek© esték segítségével, azzal is elősegítjük dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Mészáros Kálmán Több, mini tíze e- hald síiHss jav lási v'nsgílntái vlrtztft el az idén az OMMi szegedi laia laboratóriuma Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szegedi talajlaboratóriuma az ország öt másik talajlaboratóriumával együtt, évente sokezer hold szikes javítására ad tanácsot és készít talajhasznosítási térképeket. Ta'ajminták vizsgálata alapján nemcsak a javítás poódjára adnak felvilágosítást, hanem tanácsokkal is szolgálnak a gazdaságoknak a talaj adottságoknak leglobban megfelelő növények termesztésére. Könnyen áttekinthető színes talajhasznosítási térképet, kül Jenek az ál'aml gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. Ebből és a hnzzá mellékelt szakmagyarázatből t. gazdaságok agronómusai szakv'lenvtóvt kannak arra vonatkozóan hogy a különböző téb'ákon mi'ven növények termesztése a leggazdaságosabb és milyen agrrto-hnika alka'mr.Tésn a legcélszerűbb. Az OMMI szegedi talailaboratóriumában az idén Csongrád, Békés, Szolnok és Bács megyék mintegy hatvan termelőszövetkezetének, tíz állami gazdaságának és erdőgazdaságának összesen több mint tízezer kataszteri holdat kitevő földterületéről készítettek szikjavítási vizsgálatot. Különösen nagy gondot fordítanak a szolnokmegyei nagy termelőszövetkezeti városok kü'önböző szikes- és savanyú talajának vlzsgá'atá.ra. Most fejezték be a Mezőtúr kilenc térme'ősz''velkozetének közel ezer ho'dat ér'-'ő Jr.vítáivizsgáiatát, amelynek á"ap?án végzik maid a oyengeminőségű, szikes földek javítását. Jelenleg a fizegedl kioratórium do'go'ói a karcagi k'sérlctl gazdaság ta'aijavítás vizsgálatait végzik. A karcagi gazdf.ság rrtág az idén több mint másfé'ezpr holdra kap részletes tnl*iiavítA«i és növénytermesztési útmutatást.