Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

m-lilüGYllRORSZaG VASÁRNAP, 1953. NOVEMBER 22 DELlPGYSRGHSZAe GYERMEKEKNEK mi tfoiut ax V/B-Uh. ? Mila és Larisza testvérek, ikrek. Együtt Járnak as V/B-be. Attól kexdve, hogy kilépnek a liáz kapuján, egészen addig, inig az iskoláig érnek, minden járókelő gyönyörködik bennük. Milyen rendesek, milyen tiszták, milyen csinosak. 8 valóban, Milo és Larisza kabátján egyetlen porszemet sem találsz soha, cipőjük csak ágy ragyog a tisztaság, lói, galtérkájuk a hónál is fehérebb. Osztálytársnőik buszkék barátságukra és Ivan Szergcjevies, az orosz nyelv tanára, nem egyszer jegyezte meg a tanári szobában: — Szeretem az Anan'jeva-kislányokat, Atilát és Lariszát, mert olyan rendesek, A holmijuk is. Minden tankönyvük, minden füzetük gondosan tiszta papírba van csomagolva! Nem csoda tehát, hogy amikor az V/B.ben egészségügyi bizottságot választottak, a lányok egyhangúan Mildra és Lariszira szavaztak. Az Ananjcva.nővérelc lelkiismeretesen teljesítették kötelességüket, mint egészségügyiek. Szigorúan őrködlek, hogy osztálytársnőik kifogástalanul vasalt ruhában, gondosan megfésű've, tiszta kézzel es kéemökkel jelenjenek meg az iskolában. Gyakran lehetett hallani, hogy valamelyik kislányt pirongat. Iák: — Miért van a gallérod ferdén felvarrvat Nem szégyenled magad igy jönni iskolábaf — Ügy siettem .,, Reggelenként cl kell vinnem az Öcsémet a napközibe — védekezett zavartan a kis bűnös. — Mindenhez kell időt találni! — jegyezte meg Larisza szigorúan és Mila helyeslön bólogatott hozzá, S beírtál: a mulasztót a füzetbe. Egyszer azután hallatlan esemény játszódott le az V/B-ben. Már régen elhangzott a csen. getés, a tanítás megkezdődött, de Mila és La. rlsza padja még üresen tátongott. Osztálytársnőik nyugtalankodni kezdtek, hiszen az Ananjeva-nővérek eddig még soha nem késtek el. Csak nem betegedtek megt Egyik-másik már úgy határozott, hogy iskola után elmennek és meglátogatják őket. De az ajtó hirtelen felpattant és az osztályban H. liegve megjelent Mila és Larisza. Nem tévedés, ők voltak. De milyen állapotban/ Mila liajfonatai kócosan lógtak, homlokán tintafolt éktelenkedett. Larisza egyik lábán szürke, másik lábán barna harisnya volt. Osztálytársnőik csodálkozva súgtak össze. A két elkésett kislány zavartan ült be a padba. Éppen Ivan Szergejevicsnck volt órája. — Mindenki elkészítette az otthoni feladatott — kérdezte. — Igent — felelte egyszerre mindenki. — Nagyszerű. Nos, Larisza Ananjeva, mondd meg, mi volt a leckef Mulasd, a, füzeted! — Én .. . izé ... otthon felejtettem a füze. temet. — Ejnye, ejnye, ilyen rendes kislány, mint le! Nem baj, akkor majd Mila segít neked! Mila ajka megremegett, szeméből ' kipotylyantak a könnyek. Most már Larisza is sirvafakadt. — Mi történtt — kérdezte a tanár. — Csak nincs valami baj otthont — De... e... e! — zokogták egyszerre az Ananjeva-kislányok, — Mi történt hát, mondjátok cl! — Mama ... elutazott ... el kellett utaznia a nagymamához és mi. ., egyedül maradtunk! fgy tudta meg az osz. tály, hogy nem Mila és Larisza szereti a rendet és tisztaságot, hanem az édesanyjuk. Az édesanya vasalja ki ruhájukat, ö varázsolja a fényt a cipőjükre, 0 gondoskodik arról, hogy mindig tiszta papir borítsa könyveiket és ne felejtsék otthon a füzetüket. Így tudta meg az osztály, hogy ezek a „tiszta, rendes" kislányok tehetetlen klsasszonykdk, akik nem tudnak magukról gondoskodni. Képes híradó lAV- vV. • A-W\AAZAM/ Az Első Békekölcsön első számú nagy sorsolási kereke, amelyet a győri sorsolás óla lepecsételve őriznek Budapesten, az Országos Takarékpénztár páncéltermében. A kerekeket kedden szállítják Szegedre Keresztrejtvény A&MHÁHtyóUh.aU ———•^mmmmmmHmm^ A beteg gyermek táplálása Mit adjunk enni a beteg gyer- nem adtak eleget inni, attól félve, levesből, reszelt savanyú almából meknek? — ez sok anya problé- hogy erősebbé válik a betegség, vagy befőttből áll. És mindehhez mája. Legjobb, ha megkérdezzük Nyugodtan adhatunk inni — fon- adjunk bőven enyhén cukrozott, az orvost. De addig ls, amíg orvos tos, hogy inni adjunk, mivel a has- esetleg citromos teát. látja, nagyon fontos, hogy a beteg menésre nincs befolyással. Se nem ismételjük- ha nem akar ©nni gyermek elég folyadékot kapjop. javul, se nem romlik az ivástól a evermek nvuaodtan várhatunk Ne szomjazzék. Különösen fontos gyermek állapota, de megakadá- a Syermek, nyugodtan varnatunk ez a lázas gyermeknél, és azoknál, tyozhatjuk, hogy a szomjúság kí- egy-két napig. Ha nem akar inni — akik hánynak vagy hasmenésük nozza a gyermeket. ebb,e törődjünk bele. Ha nem van Iszik teát, kínáljuk friss, megfelelő Mit adiunk inni a betee ever- Mit adiunk ellni a beteg gyer" hőmérsékletű vízzel. Inkább adjunk s&TwJbrs-^st^'ESm'n"™-hoey —világos teát adni egészen enyhén ^ a gJTógyulást Ha nem kíván ,gyelccukrozva. Ha a gyermeknek hasenni a gyermek, akkor ne is kimenése van, cukor helyett zacha- 41J k mássa, teá~, Ebbon Hasznos tudnivalók ' kövessük az orvos tanácsát. "asznos tudnivalók znl ízesítjük. Bármilyen teát tana- , tunk. amit egyébként Is fogy aszta- Melyek azok az úgynevezett x A lámpabél sokkal világosabban nak az emberek. Annyit adjunk in- könnyű ételek, amelyeket a beteg ba hasznalat előtt három órara ni, amennyit a gyermek kíván. Ha gyermeknek adhatunk? Adhatunk ecetbe áztatjuk. Megszárítjuk és előzőleg hányt a gyermek, akkor vízben főtt burgonyát, ha a burgo- ugy huzzuk be a lámpába. Petvigyázzunk, ne adjunk meleg teát nyát nem zsírozzuk meg, akkor az roleumba tegyünk egy kis kámfort, és a folyadékot csak kortyonként megfogja a hasmenést. Adhatunk atto1 fokozódik a fényhatás. Itassuk a gyermekkel, mert a me- péppé reszelt savanyú, vagy téli- JL. leg ital és nagyobb mennyiség almát, vízben főtt sárgarépát, zsírújabb hányásra ingerel. Igen fon- taltn pirított llsztlevest, vizes két- Ha a zscblámpaelem kimerül, tos, hogy a gyermek eleget igyék, szersültet, befőtteket. A többit bíz- felfrissítjük, ha néhány percre memert a szomjaztatás súlyosbíthatja zuk az orvosra; ő döntse el, hogy . itiih •B£H,íiir v7t az eliárást az állapotát. Sok beteg gyermek - adhatunk-e tejet, tejtermékeket e® SulüDe ITU B kivált csecsemő — pusztult el már vagy húst. A bevezető táplálék te- többszőr jsmételhetjuk. Utana attól, hogy amikor hasmenéses volt, hát krumpliból, sárgarépából, liszt- mindig erős fényt ad az elem. VÍZSZINTES: 1. Nagysikerű természetfilm Kossuthdíjas rendezője. 8. Megint. 9. Latin férfinév. 10. Fa része. 11. Védőnő teszi. 13. Szegedi úszó. 15. Szegedi iró vezetékneve. 16. A vízszintes 10-es többesszáma. 17. Török tisztek. 18. Erős, 19. Kihagyásos ijedt. 21. Gogol hőse. 25. öszi piszok. 26. Viszsza: székely szabadsághős személyneve. 27, Izomszalag. 28. Római császár. 30, Elem. 31. Bútordarab. 32. Cserény. FÜGGŐLEGES: 1. Műfaj. 2. Szabad tűznél... 3. Vissza csúszó (betűcscre). 4. Időhatározó szó. 5. Ékezethibás időmérő. 6. Törökök szentkönyve. 7. Víz szélén van. 12. Függőleges 6-os közepe. 14. Éktelen élckö. 18. Hely határozó szó. 20..,. 23. 'A Tiszáján terül nyertek a Békekölcsön sorsoláson. 21. Hires Sanyi és Ihász Agi. néveleje a ligeti padon. 22. Német ő. el Szeged. 24. Hiányos égéstermék. 29. Helyhatározó rag. A megfej !ök köztit* értékes könyvjutalmakat osztunk ki Mif főzzünk a héten ? HUSGOMBÖC. A főtt loveshúst megdaráljuk, egy áztatott zsemlyét, zsírban párolt hagymát, egéw tojást, borsot, majorannát adunk hozzá. Gombócokat formálunk belőle, lisztben meghempergetjük s paradicsomlevesben megfőzzük. — Utána már csak egy kÍ6 édességet, vagy sajtot adunk, mert a húsgombócot paradicsomleves nagyon laktató étel. GOMBÁS PALACSINTA. Palacsintatésztát készítünk cukor nélkül. Személyenként 5 dg gombát megmosunk, s petrezselymes, hagymás zsíron megpároljuk. Sót, borsot, egy egész tojást teszünk hozzá, hogy összeálljon a töltelék. Megtöltjük ezzel a palacsintákat. Tűzálló tálba rakjuk, tejfellel meglocsoljuk. Étkezés előtt tíz percre sütőbe tesszük. IMIIM A SZPgedi irodalom nemcsak Dugonics, Tömörkény, Móra, Juhász Gynla, Cserzy Mihály és a többiek alkotásaiból áll, de hozzátartozónak érezzük az irodalmunk nagyjainak szegedi mükiidcse Időjén született müveket is, sőt Szöged irodalomtörténetének szerves részei nagy íróink szegedi kupcsolatai is. Gárdonyi, Mikszáth, Ilobits, József Attila, Radnóti Miklós szegedi évei, épp helyi irodalomtörténészeink érdeméből lassan már kibontakoznak előttünk, s lemérhetjük súlyukat, Jelentőségüket e nagy Írók, leöltök egész életművében, hatásukat pályájuk Szeged utáni szakaszára. Móricz Zsigmond szegedi kapcsolatni Kozocsa Sándor Móricz-bibliogrúfiája nyomán a közismertnél sokkal gazdagabban tárhatók fel. Ady Endre szegcdi kapcsolatairól helyi Irodalomtörténeti Irúsnnk még alig vett tudomást. Ady Szegeden kétszer járt, do a várossal való kapcsolatai nem látogatásaival kezdődnek. Egyesek szerint 1902-ben u nagyváradi újságíró Ady majdnem szegedivé lett; a Szegedi Naplóhoz készült szerződni. A „Még egyszer" oímü 1903-ban megjelent verseskötetében — melyet a szegedi ajtó már lelkesen köszöntött, s a Szeged s Vidéke nagy tároncikkben ismertetett, méltatott — Dankó Pistáról olvashatunk verset. Ugyanebben nz évben Ady egy cikkében megrótta szegedi kollégáját. Tömörkényt, ogy tóvoson iiokitulnjdonított írás i ntlszemita hangja miatt. ICcsöbb nagyon fájt Adynak, mikor megtudta, hogy igaztugtalan volt a csöndesen hallgató, azoí'ény Tömörkénnyel szemben, akit egyébként már ebben a cikkébon noves magyar írónak ismer cl és a „magyar Gorkij" elnevezést említi vele kapcsolatban, Először 1903. február 26-án járt Szegeden. A Dugonics Társaság felolvasó ülésén, Tömörkénnyel egy olöndóasztalnál foglalva helyet, felolvasta „Egy párizsi hajnalon" elmfl költeményét. Aláírását a Dugonics Társaság vendégkönyve őrzi. A ADY ES SZEGED Születése évfordulojá.a I, rész. szegedi sajtó most is dir'séröen számol bo Ady szerepléséről. A Szeged és Vidéke szerint a költő verse „mély nyomokat hagyott n lelkekben". S a cikkíró hozzáteszi: „Reméljük, hogy a modern szellem e derék, nagyrahlvatott fiatal képviselőjét ezután gyakrabban láthatjuk a Társaság felolvasóasztalánál. Adyt zajosan éljenezte és tapsolta a hallgatóság." A Szegedi Hiradó jól látja Ady irodalmi előképét, de úttörő szerepét ls: „Vajda János iskolájához tartozik, de azért teljesen eredeti, választékos és ötletes. ... Versei nagyon megnyerték a közönség tetszését, mely tapsaival tüntette kl a jeles poétát." A Szegcdi Napló február 28-i száma részletesen elemzi n verset, s megállapítja, hogy „nagy hatást ért el a remek költemény, méltán megérdemelte a tapsoknt." A szegediek kívánsága, hogy Ady többször ls látogassa meg a várost, csupán egyszer valósult még inog. Két ízben készült még Szegedre, do mégsem jött, Igy 1909. októberében fclolvasókörutnt tervezett a Nyugat, s elsőként Szögedre ígérkeztek el n lap munkatársai, köztük Ady is. De a Szeged és Vidéke október 16-i számában olhalnsztották, később, október 23-án végkép lefújták a szegedi felolvasást, melyre egyébként Ady Reinitz Béla túrsaságában jött volna. Másodszor 1913-bnn készült Ady Szegedre. Barátja, Nagy György hódmezővásárhelyi ügyvéd, a magyar köztársasági mozgalom szervezője, a „Magyar Köztársaság" című folyóiratában közölte Ady „Rohanunk a forradalomba!" című versét. Nem sokkal később, a Köztársasági Párt makói gyűlése körül támadt országos zajtól megrottenvo, a kormány törvényt hozatott a parlamenttel „a királyság védelmére" a köztársasági propaganda ellen. A szegcdi ügyészség c törvény alapján Ady ollon „osztály elleni izgatásért" verse miatt pört indított. Ady erre a hírre a radikális Világ című napilap 1913. augusztus 21-i számúban „Egy bűnös vers" címmel nyílt levelet inlézctt Lázár Györgyhöz, Szeged polgármesteréhez, mint a Dugonics Társaság elnökéhez, aki már többször hívta Adyt szegedi szereplésre. Írja, hogy vágyott már Szegedre, mert örömmel em'ékszik első látogatására, amikor „az irodalmi felolvasásra legkedvesebb vidéki publikumának vendége" volt. New Juthatott cl Szegődre, do most el kell mennie, mert a „királyi ügyész" hivatja. „Furcsa az én dolgom — vallja az eset ismertetése kapcsán egész írói magatartáséra Jellemzően — ezekkel a politikus versekkel, melyeket sok dühvel — kedvvel írogatok néha s melyekért mindig lehordanak esztéta barátaim. Ölt azt tartják, hogy az ilyen versekkel lefokozom magamat és meggyöngítem egyéb poézisomnak emberibb és súlyosabb dokumentumait. Nem tc. hetek róla, hogy érdekel, izgat, foglalkoztat a saját magyarságom és a magyarság együttes kínja, problémája, sorsa , .. verssel üvöltök bele a politika kakofónlájába (hangzavarába — A szerk.). Az cfajta részvevőst a ma politikai harcaiban legjobb erőnkkel s mindig a felszabadulni vágyók mellett olyan nobilis, de muszáj adónak tartom, mint a milliomosok jótékonyságát .. ." Cikkét, amelyben a költő közösségi, politikus hivatását múiglan is példamutatóan igy fogalmazta mog, ezekkel fejezi be: „Mindegy, készütök a második szegedi felolvasásomra, ahol azonban már nem is én olvasok föl, hanem, hiszen jól tudom, az esküdtbíróság jegyzője. Előre leérem a jegyző urat, olvassa jól föl majd a versemet, mert ennek a nyomorult poéla-fajzat. nak nincs nagyobb büntetés, mintha a verseit rosszul olvassák föl." Am Ady mégsem jött Szegedre ekkor: az ügyészség vádiratot nem adott kl ellene, az eljárást megszüntette, s a tárgyalás elmaradt. Másodszori itt-tartózkodását Tömörkény iránti tisztelete és megbecsülése kifejezésének szánta. Kettejük kapcsolatában — akar Juhász Gyulával is — félreértések, összekoccanások is voltak. Még nem is találkoztak, amikor Ady ok nélkül megbántotta a nem tiltakozó Tömörkényt, Később —• ezt is jóvátenni akarón — „A magyar Pimodán" vallomásai közt szollemi rokonának vallja Tömörkényt, s ezt írja többek között róla 1911-ben: „Az, aki Szegeden, sőt Szögedeben, ugyanazt csinálja a tanya, nyelvvel s tanya-gondolattal, mint a városi . . . iró, ö is az én emberem és tanúm." Tömörkény halálakor a Nyugatban írott nekrológjában bírálja is Tömörkényt regionul izmusa inintt, és sajátos, kompozíelótlnn tárcáit „kártékonyán nagy művészetnek" értékeli. Amikor 1917. szeptember 30-án n szegcdi újságírók Tömörkény-matinéján felszólal, azzal kezdi, hogy ha nem Tömörkényről lenne szó, nem jött volna lo Szegedro, botegen, fáradtan. Do hozzáteszi: „Lejöttem, mert pöröm van Tömörkénnyel. Egy nekrológomat félremagyarázták a született félreértük." „Az a magyar bölcs, aki Tömörkény volt, a szívemé volt" — mondotta Ady előadásának fönnmaradt, s 1946-ban közzétett kézirata tanúsága szerint. „Mindig fájni fog, hogy pompás emberi figurája, személye nem jutóit annyira közel hozzám, mint az iró... Olvasójának hűségesebb senki sem volt nálam." (Folytatjuk) PÉTER LÁSZLÓ