Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

1b. DfLMÜGYlIRORSZÍG SZOMBAT. Í953. NOVEMBER tl. Ünnepi gyűlés a Kommunisták Pártja megalakulásának 35, A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Párt­bizottsága pénteken délután ünnepi gyűlést rendezett az EFEDOSZ­Székházban. Az ünnepien feldíszített ülésteremben felirat hirdette: „A Kommunisták Magyarországi Pártja dicső szellemében előre hasúnk felemelkedése, dolgozó népünk jólétének szakadatlan nőve. lése, a szocializmus építése útján". Az ünnepi gyűlés elnökségében foglaltak helyet: Rákosi Má­tyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titká­ra, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, elnöke, továb. bd Farkas Mihály, Acs Bajos, Hidas István, Földvári Rudolf, a Ma­gyár Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság pólingja, Végh Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Andics Erzsébet, az oktatásügyi miniszter első helyettese, Kiss Károly, Piros László vezérőrnagy, a belügymi­niszter első helyettese. Farkas László és Csikesz Józscfné, a Budapesti Pártbizottság titkárai, Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Inté­zet igazgatója, Pongrdcz Kálmán, a Budapesti Városi Tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Vass Istvánné, az MNDSZ főtitkára. Ká­das István, a VISZ központi vezetőségének titkára, Ilku Pál vezér­őrnagy, Kárndn József, Szaton Rezső, Varga Gyula, a magyar mun­kásmozgalom régi harcosai, Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémi­kus, Illés Béla Kossuth-dijas iró. Ladányi Ferenc Kossuth-díjas Érdemes Művész, Bihari Andor, a Budapesti Oxigéngyár igazgatója, a Szocialista Munka Hőse és Ploker Ignác Kossuth-dijas sztaháno­vista. a Szocialista Munka Hőse. Az ünnepi gyűlést Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja nyitotta myj. — Pártunk Központi Vezetősége és a Dudapesti Pártbizottság t-tzsal a céllal hivta össze mai ünnepi gyűlésünket, hogy megemlé­kezzünk dicső pártunk megalakulásának 35. évfordulójáról — mon­dotta. — Három és fél évtizede hozta létre a magyar munkásosztály saját húsából és véréből harci vezérkarát, élcsapatát, a Kommunis. iák Magyarországi Pártját, hogy e párt vezetésével széttörje és le. rázza magáról a kapitalizmus bilincseit és békét, függetlenséget, jó­létet biztosítson hazánk minden honpolgárának. Pártunk és népünk történetének ezt a kimagasló jellentőségü eseményét ünnepeljük ma. ' I Ezután Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tartotta meg ünnepi beszédét. Andics Erzsébet elvlérsnő beszéde 35 esztendeje annak, hogy pár­tunk, a Kommunisták Pártja meg­született 35 esztendő egy párt éle­tében nagy idő még akkor is, ha erre a 35 esztendőre nem esett vol­na annyi világrengető esemény, két világháború, a kapitalista társada­lom egyre elmélyülő válsága, a ha­talmas forradalmak egész sora. Leg­válságosabb korszaka volt ez a 35 esztendő a magyar nép történelé­nek is. De pártunk állta a meg­próbáltatásokat. Míg a magyar po­litikai élet többi pártjait elsöpörte a történelem vihara, a mi pártun­kat a megpróbáltatások megedzet­ték, egyre izmosabb, egyre életerő­sebb lett, egyre mélyebbre eresz­tette gyökereit a magyar életbe, a magyar társadalom talajába és dol­gozó népünk szívébe. Pedig soha még pártnak országunkban nem volt része olyan embertelen üldöz­tetésekben, olyan szörnyű megpró­báltatásokban, mint a mi pártunk­nak. Mi a nyitja, mi a forrása pártunk törhetetlen erejének, szívósságának, hőslességének? Az, Rogy pártunk eltérően a többi pártoktól, amelye­ket eddig a magyar történelem iá­mért, a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó tömegek, a magyar nép pártja. Pártunk elhivatottsága új Irányt ad a magyar fejlődésnek, a magyar munkásosztály elhiva­tottsága a nemzet vezetésére, év­százados bűnök és mulasztások fel­számolására, népünk Jobb jövőjé­nek biztosítására. 1918 novemberében alakult meg pártunk, de gyökerei sakkal mesz­esebbre nyúlnak — folytatta, majd elmondotta, hogy a magyar mun­kásság_korán megmutatta, hogy a haladás nagy hadseregéhez tarto­zik. Visszapillantott az 1848—49-es szabadságharc Idejére, arra, hogy a magyar munkásság igaz hazafisága mellett tevékeny internacionaliz­musáról ls korán tanúbizonyságot tett. A Marx és Engels vezette kommunisták szövetségének ma­gyar tagjai ls voltak. A magyaror­szági munkásmozgalom korán ke­rült kapcsolatba az I. Internacioná­léval is. Megemlékezett Frankéi Leóról, Marx és Engels barátjáról és köz­vetlen harcostársáról, a párisi kom­mün egyik legnagyobb alakjáról, Akit a magvar kommunisták büsz­kén vallanak elődjüknek. Beszélt a hősi hagyományokról, a bátor tö­megmegmozdulásokról. Megemléke­zett az oroszországi forradalmi munkásmozgalom eseményeinek magyarországi hatásáról, a bátor íömegmegmozdu! ásókról. De minden előzőnél hatalmasabb volt az a visszhang — folytatta —* amelyre az 1917-es oroszországi for­radalmi események, a bolsevik párt harca a munkáshatalomért ta­láltak. A magyar munkástömegek egvre kevésbbé titkolták elszántságukat, hogy Magyarországon is az orosz­országihoz hasonló forradalmi vi­szonyokat teremtsenek. A magyar munkásságnak és szegényparaszt­ságnak örök dicsősége, hogv közel százezres tömegével vett részt az (•vroszországl polgárháborúban, fegy­verrel a kézben védte a fiatal szov­jethatalm&t Denikin, Kolcsak, Vran­gel támadásai ellen. Az októberi forradalom — muta­tott rá — a magyar társadalom legégetőbb kérdéseire adott választ.. — A harcias szellemű, hősies ma­gyar munkástömegeknek összeta­lálkozása a bolsevik párt lenini po­litikájával, a marxizmus-leniniz­mus tanftásalval, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagyszerű példamutatásával — ez hozta létre, ez teremtette meg 1918 novembe­rében pártunkat, a Kommunisták Magyarországi Pártját — folytatta. — Ez a párt egyesítette a magyar munkásmozgalom legjobbjait, a magyar munkásság régi, kipróbált képviselőit és a harcos antimilita­rista fiatalokat. Pártunkban végre vezetőt nyertek a magyar munkás­és szegényparaszti tömegek. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom és a bolsevik párt tanítá­sai tették lehetővé a magyar mun­kásmozgalom legjobbjai számára, hogy lerázzák magukról a több év­tizedes opportunista vezetés fojto­gató bilincseit és forradalmi prole­tárpárt megteremtésével a fejlődés egész új távlatalt nyissák meg a magyar nép előtt. Sztálin elvtárs egyhelyfltt a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat „front-áttörésnek" nevezi nemzet­közi viszonylatban. „1917 októbere — mondja — a világ társadalmi frontjának áttöré­se volt... Megkönnyítette, lénye­gesen megkönnyítőt te a nemzet­közi proletáriátns harcát a tőke ellen". Ez teljes mértékben érvé­nyes volt a magyarországi munkás­mozgalomra ls. Emlékeztetett Andics Erzsébet a továbbiakban a magyar szociálde­mokrata vezetők árulására, amely­Iyel évtizedeken keresztül meg­akadályozták a magyar munkásosz­tály politikai és elméleti fejlődését. — A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának megalakulásával — hangsúlyozta — a magyar mnnkás mozgalom régóta vajúdó, központi kérdése talált megoldásra. A magyar munkásosztály érde me, a magyar nép örök dicsősége, hogy azt a nagy „társadalmi front­áttörést", nmít az Októberi Nagy Szocialista Forradalom jelentett, e frontáttörés által teremtett lehető ségeket maximálisan felhasználta. Elsőnek lépett n dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomdokaiba, elsőnek követte nz Oroszországi Tanácsköztársaság példáját. A magyar nép javát, mint leg­főbb elvet tartotta szem előtt a kommnnista párt, amikor az 1914— 18-as világháború után a szörnyű összeomlásból tényleges kintat. forradalmi kiutat ajánlott a magyar munkásosztálynak. Az 1919-es Ma­gyar Tanácsköztársaság a nép ál­lama volt. Rövid párhónapos fenn­állása alatt többet tett a magyar nép érdekében, az ország javára, mint a kizsákmányoló úri rend századok alatt. Amíg egyik keze el volt foglalva az alkotó, építő mnnkávnl, másik kezében kard volt: védte az országot a betőrő im­perialista rablók és úri magyar bérenceik ellen. Magya r országi évfordulóján De pártunk nem szűnt meg a magyar nép javát legfőbb tör­vénynek tekinteni a forradalom vereségét követő ellenft^rradalom negyedszózndos uralma alatt sem. A föld alá kényszerítve, kimond­hatni tan üldöztetéseknek kitéve, legjobbjainak, Korvin Ottónak, László Jenőnek, Sebönherznek. Tíézsa Ferencnek, Satlainnk, Fürst elvtársnak és másoknak feláldozá­sa árán sem szűnt meg pártunk folytatni történelmi hnreát a ma­gyar nép jussáért, felszabadításá­ért, az eljövendő, boldog Magyar­országért: a magyar parasztság földhöz Juttatásáért, a magyar munkásosztály politikai és gazda­sági felemelkedéséért, jogaiért, kul­túrájáért, hatalmáért, a szocializ­musért. Pártunk az illegalitás nehéz viszonyai között sztrájkokat, gyű­léseket. tüntetéseket szervezett a dolgozók mindennapi követelései érdekében. Es pártunk nem hagyta el őrhe­lyét a legnehezebb, legszörnyűbb időben sem. Soha egy pillanatra nem szűnt meg a magyar munkás­osztály történelmi elhivatottságát, felszabadulásának ügyét képvi­selni. Fia hibázott, kijavította, ha munkája sikertelen volt, előírói kezdte. A nagybirtokos, nagytőkés ma­gyar államhatalom a provokátorok egész hadát mozgósította a kom­munista párt ellen. A magyar re­akció egész nyíltan a kommu­nista káderek kiirtására törokedett. De nem lehet elpusztítani olyan pártot, amelyet ezer szál köt a munkásosztályhoz és a dol­gozó néphez. Pártunkat nem lehetett megölni, mert nem le­hetett megölni a munkásosz­tály törekvését a felszabadu­lásra. Pártunkat nem lehetett kiirtani, mert nem lehetett ki­irtani a magyar nép szabad­ságszeretetét. Ezért, tndta a párt legnagyobb veszteségeit pótolni. Az ethullot­•sk helyéhe újak még többen áll lak a sorba. Az elfogott kommnnlst&k tovább folytatták a harcot, a börtönökben, n híréság előtt. is. Gondoljunk Rá­kosi Mátyás elvtárs hősies maga­Inrfásának messzevilágító példá­iára. A kommunisták erkölcsi szi­lárdsága, elvhüsége, hatalmas tisztánlátása megdöbbentette az el­lenséget. És büszkeséggel: a le­győzhetetlen erő, a megdönthetet­'cn Igazság, a morális és intellek­tuális fölény büszke érzésével töl­tötte el a dolgozó tömegeket. A felelősségérzet a magyar nép sorsáért, jelenéért és jövőjéért tet­te a kommunistákat rettenthetetlen hősökké. Pártunknak nemcsak a fasiszta zrőszakkal, a nyílt kormányreak­olóval, a nagybirtokosok és nagy­íőkésok leplezetlen ellenállásával kellett megbirkóznia, hanem a jobboldali szociáldemokrata, úgy­nevezett „munkásvezérek" esclve­téselvel is. Ezek belülről sorvasz­tották a munkásosztály erejét — mondotta a többi között, — majd így folytatta: A bol^vlk párt politikájával, stratégiájával és taktikájával való megismerkedés tette lehetővé 1918 novemberében a kommunista párt megalakulását. Pártunk kezdettől fogva a bolsevikok hősies pártját tartotta mintaképének. Tényleges marxista-leninista - párttá a Magyar Kommunista Párt azonban csak azoknak a harcoknak a folyamán vált, amelyeket a magyar reakció és a jobboldali szociáldemokrata munkásárulók, úgy szintén a saját soraiban fellépő tévedé­sek és hibák ellen évtizedeken keresztül kitartóan folytatott. A fasizmus egyre nagyobbat á­nyú térhódítása, új világháború kirobbantásának egyre reálisabbá váló veszélye egyre nyilvánvalóbbá tette, hogy az emberiség válságos, nagy fordulóponthoz közeledik, amely a magyar nép további sor­sára ls döntő kihatással lesz. A kommün sta párt mindent meg­telt, hogy megakadályozza Magyar, ors-ág ré-zvftelít a fas'szta Német­ország hűtős háború'á'-an a Szov­ietvn'ó elten. Minekután ez nem si. kerü't pártunk mi-dtá eszközt lat­bnvetc-tt, hogy m'rél e'óhb k'rrgad. ja a meg"ar -vteet a háborúból és meTnen'se a katasztrófától. ÍT-Iben az időkén- a irft~var för. •énnte-mvik ebben a legvólfségoenhb q-ekaszábot is, a kommr-irtn rárt min' a mnz-ar rét A»»Mc»'t>*Jc "©vetirn. igaz ké*>v:9-lőj\ véy'g védelmezője, állta meg a be'yét. — A Szovjetunió d!cs8®éges had-e­rege által történt felszabadulásunk­kal hazánk és páztunk történeteben új korszak kezuőuö-t Az új tár­tenelmi helyzet új és" kétség,©lenül minnen ed-iginól n-nezebb es fele­lősségteljesebb feladatok elé áhított bennünket. A kommunisták megtíz­szereződött erővel, hatalmas lendü­lettel láttak hozzá, hogy a felsza­bdutt országot a nép országává, a magyar népet szabaddá és boldoggá tegyék. A párt vezetésével a magyar nép először felszámolta a nagybirtokos osztályt, majd megkezdte támadá­sát a kapitalizmus ellen. Megnyerte a szociáldemokrata párt munkás­tömegeinek b za'mát is és sikere­sen megvalósította a munkásosz­tály politikai és szervezeti egysé­gét létrehozta a kommunista és szociáldemo-kratá párt egyesülését a marxizmus-leninizmus elvei alap­ján. A politika Ing ég szervezetileg egységes munkásosztály kezébe vet­te n hatalmat: a dámokra tlku, dik­tatúra, amely népi demokráciánk első polgári — demokra'ikus eza­kaatár* volt Jri'emző. helyet adott a proletáriátns d:ktnlúrá:ánrk. M-g. Indult a szoe'aHzimus építése ha­zánkban. Megváltozott az ország képe Hazánk elmarodotá agrár-or. gzégból felett szoc átírta nehézipar­ral rende'kcző ipari országgá lett. Mezőgazdaságunkban méiv prvökerot vert a nag-üzeml szövetkezel ter­melés. amellyel a mn©var rawz­tok százezrei énffik szocialista jö­vö-Tket. Eredmén.ve'rkkel, nem utolsó foriwn ku'tur'tis eredmó­nveórkbel l| kivívtok p szoba+ság­czere'ő. haladó világ elismerését és cpewtei'ét. Hazánk nem egyedülálló — foly­tatta —•, nem elhagyott, barátok nélküli ország, nem erős és kapzst ragadozók könnyű prédája többé. Mellettünk áll kiapadhatatlan ba­ráti támogatásával felszabadítónk, a népek nagy előharcosa, nz embe­riség ragyogó jövőjének építője, a történelmi fejlődés, az emberi haladás hatalmas motorja, a nagy Szovjetunió. (Hosszantartó, nagy taps.) Mellettünk állnak és meg­sokszorozzák erőnket a testvéri népi demokráciák, a béke és a szo­cializmus hatalmas és egyre nö­vekvő tábora. Rövid pár esztendő alatt elért nagy eredményeink újabb bizonyí­tékát szolgáltatták annak, hogy pártunknak a szocializmus felépíté­sére irányuló politikája helyes po­litika. Ez a politika a magyar nép szívéből fakad, megfelel az ország érdekeinek, a történelmi fejlődés irányában halad. Noha népünk rendkívül kedvező külső és belső körülmények között építi a szocializmust országunkban, mi sem lgpne végzetesebb hiba, mint ezt a munkát könnyű és egy­szerű feladatnak tekinteni, Az or­szág gyökeres, szocialista átalakítá­sának útja nem sima, nyílegyenes út. Pártunk politikájában az utóbbi időben mind a két irányban történ­tek mulasztások. Pártunk Időben észrevette a hi­bákat és teljes határozottsággal hozzálátott ezeknek a hibáknak fel­számolásához. Csak olyan párt, amely valóban a dolgozók pártja, csak olyan kor­mányzat, amely valóban a nép kor­mánya, volt képes azzal a kímélet­len őszinteséggel, személyekre nem tekintő élességgel feltárni az elkö­vetett hibákat és azzal az eréllyel hozzálátni a hiányosságok kiküszö­böléséhez, mint ezt pártunk és kor­mányunk legutóbbi nagyjelentősé© gű határozatai, a hatékony intézke­dések egész sora mutatja. Pártunk Központi Vezetőségének júniusi és októberi határozatai az iparosítás terén elért eredmények megszilár­dításáról, a nehézipar fejlesztésé' nek lassításáról, a szocializmus alaptörvényeinek fokozottabb érvé­nyesítéséről, a dolgozó nép életszín© vonalának állandó javításáról, új szakászt, új fejezetet jelentenek népi demokráciánk életében. A mezőgazdaság meggyorsított nagyarányú fejlesztésének központi feladatként való kijelölése azt le© lenti, hogy pártunk meg tudta ra© gadni a döntö láncszemet s azt nem engedi ki kezéből. A végrehajtott fordulat minden téren növelni fog© ja pártunk befolyását és tekinté© lyét, összeforrottságát a tömegek© kel, megerősíti népi demokráciánk szilárd pillérét, a munkás-paraszt szövetséget és ezzel még megingat© hatatlanabbá teszi egész népi de­mokratikus rendünket, nagy lépé© sekkel viszi előre a szocializmus ügyét országunkban. Vannak, akiket Központi Veze© tőségünk merész önbfrálata, a for© dulat a párt politikájában, a tervek átcsoportosítása, a termelés átállí© tása és az ezzel kapcsolatos nehéz­ségek megzavarnak, bizonytalanná tesznek. Ezek elfelejtik, hogy a for© radalmi proletárpárt ereje nem ab­ban van, hogy nem tévedhet, ha­nem abban, hogy nem fél feltárni a hibákat, és le tudja azokat küz­deni. De az önkritika, önön hibáink bí© ráiata és kijavítása, magának a szo© cialista átalakulásnak, a szocialista forradalomnak is előrehajtó motor­ja, fejlődési törvénye. Pártunk ereje abban van, hogy tanul folytonosan az élettől, tanul a tömegektől, állandóan vizsgálja a fejlődés új jelenségeit és mozzana­tait, azokra teremtően alkalmazza a marxizmus-leninizmus tanításait, tud fordulatot végrehajtani, ha az objektív társadalmi fejlődés új helyzetet teremt. Ebben és éppen ebben van pártunk kiapadhatatlan ereje. Mi ilyen párt vagyunk. Ilyenné kovácsoltak bennünket 35 esztendő küzdelmei, erre kötelez bennünket forradalmi világnézetünk, a marx­izmus-leninizmus. Erre ad nekünk példát nagy mesterünk és esz­ményképünk, a Szovjetunió dicső­séges Kommunista Pártja (nagy taps). A magyar kommunisták éa a* egéaz magyar nép, politikailag öaz­szeforrottábban, szilárdabban és egységesebben, mint valaha, ÜuOep'4 pártunk szütetésének 35. évforduló­ját. Olyan helyzetben ünnepli, ami­kor a párt és egész országunk éle­tében új fejezet kezdődik. Amikor pártunkat és az egész magyar né­pet az új feladatokra vaJó felké­szü és, az új módszerek' az új mun­kartihts lendülete és lelkesedése hatja ál. A magyar nép ezen a na­pon hóiéval és kegvelet'el hajttá meg zősz'aját pártunk vértanú nak ha hatatlaa hőseinek szent emléke előtt. Az ő nnnrv példájukból. Pártunk hősies küzrVmeihől merít fokozott erőt és lendületet nagy feladatának mopvalósltá&ához: a magyar nép bőíégcs, v'd.'m, gazdag életének megterem'őséhez. (HoS6zantartó nagy taps.) Az ünnepi gyűlés az Internacio­nálé hangjaival ért véget. A be'qa képv se'őház vWa az „európai hadsereg" kérdéséről Brüsszel (TASZSZ). A Belga, „Figyelembe véve, hogy az ,.en­képviselőház november 18-én foly­tatta a vitát az „Európai védelmi kSzösség"-ről szóló szerződés rati­fikálása kérdésében. Isabolle Bln­rae független szocialista képvise­lőnő élesen bírálta a szerződést. Isabolle Blume Van Zeeland kül­ügyminiszter felé fordulva a követ­kezőket mondotta: A legnagyobb veszély abban rej­lik. hogy önök a nép véleményének fi­gyelembe vétele nélkül akarják az „etirópal védelmi közösség"­ről szóló szerződést. Mi köz. véleménykutatást tartottunk a munkások körében. A dolaozók óriási többsége az „eurt^ai vé­delmi közösség" ellen foglalt állást". Befejezésül Isabelle Blume a kö vs'kező határozati Javaslatot ter­jesztette elő: rópal védelmi közösség" megte­remtéséről szóló szerződés ötven­éves kötelezettséget ró országunk­ra, a képviselőház elhatározza, hogy elutasítja e szerződés ratifi­kálását és javasolja, hogy e kér­dést a soron következő parlamenti választások után vitassák meg. Jorts, a képviselőház liberális alelnöke és De-Vleesehauwer, a Ke resztény-Szocialista Párt képvise­lőjo szintén ellenezte a szerződés ratifikálását. Ez a közösség — mondotta Joris — azt Jelenti, hogy elveszítjük nemzeti független, ségünket és a balga ifjúságot, amelyet a belga hadosztd'yok keretében a német seregekhez csatolnak. A szerződés ratifikálása mellett Roy liberális, Dcjnrdin szocialista képviselő és mások szólaltuk fel. A* állami egyházügyi h'raíal e'niike fogadta Martin N'emö lerí Horváth János elvtárs, az állami egyházügyi hivatal elnöke pénteken fogadta Martin NIemöller lelkészt, a nyugatnémetországi Hessen­nassaui evangélikus egyházkerület elnökét, aki magyarországi protes­táns egyházak vendégeként Buda­pesten tartózkodik, A fogadáson jelen volt Varga József, az állami egyházügyi hiva­tal elnökhelyettese, Bereczky Al­bert református püspök, Vető La­jos és Dezséry László evangélikus püspökök,

Next

/
Oldalképek
Tartalom