Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

1b. DfLMÜGYlIRORSZÍG SZOMBAT. Í953. NOVEMBER tl. Ünnepi gyűlés a Kommunisták Pártja megalakulásának 35, A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága pénteken délután ünnepi gyűlést rendezett az EFEDOSZSzékházban. Az ünnepien feldíszített ülésteremben felirat hirdette: „A Kommunisták Magyarországi Pártja dicső szellemében előre hasúnk felemelkedése, dolgozó népünk jólétének szakadatlan nőve. lése, a szocializmus építése útján". Az ünnepi gyűlés elnökségében foglaltak helyet: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, elnöke, továb. bd Farkas Mihály, Acs Bajos, Hidas István, Földvári Rudolf, a Magyár Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság pólingja, Végh Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Andics Erzsébet, az oktatásügyi miniszter első helyettese, Kiss Károly, Piros László vezérőrnagy, a belügyminiszter első helyettese. Farkas László és Csikesz Józscfné, a Budapesti Pártbizottság titkárai, Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója, Pongrdcz Kálmán, a Budapesti Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Vass Istvánné, az MNDSZ főtitkára. Kádas István, a VISZ központi vezetőségének titkára, Ilku Pál vezérőrnagy, Kárndn József, Szaton Rezső, Varga Gyula, a magyar munkásmozgalom régi harcosai, Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus, Illés Béla Kossuth-dijas iró. Ladányi Ferenc Kossuth-díjas Érdemes Művész, Bihari Andor, a Budapesti Oxigéngyár igazgatója, a Szocialista Munka Hőse és Ploker Ignác Kossuth-dijas sztahánovista. a Szocialista Munka Hőse. Az ünnepi gyűlést Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja nyitotta myj. — Pártunk Központi Vezetősége és a Dudapesti Pártbizottság t-tzsal a céllal hivta össze mai ünnepi gyűlésünket, hogy megemlékezzünk dicső pártunk megalakulásának 35. évfordulójáról — mondotta. — Három és fél évtizede hozta létre a magyar munkásosztály saját húsából és véréből harci vezérkarát, élcsapatát, a Kommunis. iák Magyarországi Pártját, hogy e párt vezetésével széttörje és le. rázza magáról a kapitalizmus bilincseit és békét, függetlenséget, jólétet biztosítson hazánk minden honpolgárának. Pártunk és népünk történetének ezt a kimagasló jellentőségü eseményét ünnepeljük ma. ' I Ezután Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tartotta meg ünnepi beszédét. Andics Erzsébet elvlérsnő beszéde 35 esztendeje annak, hogy pártunk, a Kommunisták Pártja megszületett 35 esztendő egy párt életében nagy idő még akkor is, ha erre a 35 esztendőre nem esett volna annyi világrengető esemény, két világháború, a kapitalista társadalom egyre elmélyülő válsága, a hatalmas forradalmak egész sora. Legválságosabb korszaka volt ez a 35 esztendő a magyar nép történelének is. De pártunk állta a megpróbáltatásokat. Míg a magyar politikai élet többi pártjait elsöpörte a történelem vihara, a mi pártunkat a megpróbáltatások megedzették, egyre izmosabb, egyre életerősebb lett, egyre mélyebbre eresztette gyökereit a magyar életbe, a magyar társadalom talajába és dolgozó népünk szívébe. Pedig soha még pártnak országunkban nem volt része olyan embertelen üldöztetésekben, olyan szörnyű megpróbáltatásokban, mint a mi pártunknak. Mi a nyitja, mi a forrása pártunk törhetetlen erejének, szívósságának, hőslességének? Az, Rogy pártunk eltérően a többi pártoktól, amelyeket eddig a magyar történelem iámért, a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó tömegek, a magyar nép pártja. Pártunk elhivatottsága új Irányt ad a magyar fejlődésnek, a magyar munkásosztály elhivatottsága a nemzet vezetésére, évszázados bűnök és mulasztások felszámolására, népünk Jobb jövőjének biztosítására. 1918 novemberében alakult meg pártunk, de gyökerei sakkal meszesebbre nyúlnak — folytatta, majd elmondotta, hogy a magyar munkásság_korán megmutatta, hogy a haladás nagy hadseregéhez tartozik. Visszapillantott az 1848—49-es szabadságharc Idejére, arra, hogy a magyar munkásság igaz hazafisága mellett tevékeny internacionalizmusáról ls korán tanúbizonyságot tett. A Marx és Engels vezette kommunisták szövetségének magyar tagjai ls voltak. A magyarországi munkásmozgalom korán került kapcsolatba az I. Internacionáléval is. Megemlékezett Frankéi Leóról, Marx és Engels barátjáról és közvetlen harcostársáról, a párisi kommün egyik legnagyobb alakjáról, Akit a magvar kommunisták büszkén vallanak elődjüknek. Beszélt a hősi hagyományokról, a bátor tömegmegmozdulásokról. Megemlékezett az oroszországi forradalmi munkásmozgalom eseményeinek magyarországi hatásáról, a bátor íömegmegmozdu! ásókról. De minden előzőnél hatalmasabb volt az a visszhang — folytatta —* amelyre az 1917-es oroszországi forradalmi események, a bolsevik párt harca a munkáshatalomért találtak. A magyar munkástömegek egvre kevésbbé titkolták elszántságukat, hogy Magyarországon is az oroszországihoz hasonló forradalmi viszonyokat teremtsenek. A magyar munkásságnak és szegényparasztságnak örök dicsősége, hogv közel százezres tömegével vett részt az (•vroszországl polgárháborúban, fegyverrel a kézben védte a fiatal szovjethatalm&t Denikin, Kolcsak, Vrangel támadásai ellen. Az októberi forradalom — mutatott rá — a magyar társadalom legégetőbb kérdéseire adott választ.. — A harcias szellemű, hősies magyar munkástömegeknek összetalálkozása a bolsevik párt lenini politikájával, a marxizmus-leninizmus tanftásalval, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagyszerű példamutatásával — ez hozta létre, ez teremtette meg 1918 novemberében pártunkat, a Kommunisták Magyarországi Pártját — folytatta. — Ez a párt egyesítette a magyar munkásmozgalom legjobbjait, a magyar munkásság régi, kipróbált képviselőit és a harcos antimilitarista fiatalokat. Pártunkban végre vezetőt nyertek a magyar munkásés szegényparaszti tömegek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a bolsevik párt tanításai tették lehetővé a magyar munkásmozgalom legjobbjai számára, hogy lerázzák magukról a több évtizedes opportunista vezetés fojtogató bilincseit és forradalmi proletárpárt megteremtésével a fejlődés egész új távlatalt nyissák meg a magyar nép előtt. Sztálin elvtárs egyhelyfltt a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat „front-áttörésnek" nevezi nemzetközi viszonylatban. „1917 októbere — mondja — a világ társadalmi frontjának áttörése volt... Megkönnyítette, lényegesen megkönnyítőt te a nemzetközi proletáriátns harcát a tőke ellen". Ez teljes mértékben érvényes volt a magyarországi munkásmozgalomra ls. Emlékeztetett Andics Erzsébet a továbbiakban a magyar szociáldemokrata vezetők árulására, amelyIyel évtizedeken keresztül megakadályozták a magyar munkásosztály politikai és elméleti fejlődését. — A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával — hangsúlyozta — a magyar mnnkás mozgalom régóta vajúdó, központi kérdése talált megoldásra. A magyar munkásosztály érde me, a magyar nép örök dicsősége, hogy azt a nagy „társadalmi frontáttörést", nmít az Októberi Nagy Szocialista Forradalom jelentett, e frontáttörés által teremtett lehető ségeket maximálisan felhasználta. Elsőnek lépett n dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomdokaiba, elsőnek követte nz Oroszországi Tanácsköztársaság példáját. A magyar nép javát, mint legfőbb elvet tartotta szem előtt a kommnnista párt, amikor az 1914— 18-as világháború után a szörnyű összeomlásból tényleges kintat. forradalmi kiutat ajánlott a magyar munkásosztálynak. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság a nép állama volt. Rövid párhónapos fennállása alatt többet tett a magyar nép érdekében, az ország javára, mint a kizsákmányoló úri rend századok alatt. Amíg egyik keze el volt foglalva az alkotó, építő mnnkávnl, másik kezében kard volt: védte az országot a betőrő imperialista rablók és úri magyar bérenceik ellen. Magya r országi évfordulóján De pártunk nem szűnt meg a magyar nép javát legfőbb törvénynek tekinteni a forradalom vereségét követő ellenft^rradalom negyedszózndos uralma alatt sem. A föld alá kényszerítve, kimondhatni tan üldöztetéseknek kitéve, legjobbjainak, Korvin Ottónak, László Jenőnek, Sebönherznek. Tíézsa Ferencnek, Satlainnk, Fürst elvtársnak és másoknak feláldozása árán sem szűnt meg pártunk folytatni történelmi hnreát a magyar nép jussáért, felszabadításáért, az eljövendő, boldog Magyarországért: a magyar parasztság földhöz Juttatásáért, a magyar munkásosztály politikai és gazdasági felemelkedéséért, jogaiért, kultúrájáért, hatalmáért, a szocializmusért. Pártunk az illegalitás nehéz viszonyai között sztrájkokat, gyűléseket. tüntetéseket szervezett a dolgozók mindennapi követelései érdekében. Es pártunk nem hagyta el őrhelyét a legnehezebb, legszörnyűbb időben sem. Soha egy pillanatra nem szűnt meg a magyar munkásosztály történelmi elhivatottságát, felszabadulásának ügyét képviselni. Fia hibázott, kijavította, ha munkája sikertelen volt, előírói kezdte. A nagybirtokos, nagytőkés magyar államhatalom a provokátorok egész hadát mozgósította a kommunista párt ellen. A magyar reakció egész nyíltan a kommunista káderek kiirtására törokedett. De nem lehet elpusztítani olyan pártot, amelyet ezer szál köt a munkásosztályhoz és a dolgozó néphez. Pártunkat nem lehetett megölni, mert nem lehetett megölni a munkásosztály törekvését a felszabadulásra. Pártunkat nem lehetett kiirtani, mert nem lehetett kiirtani a magyar nép szabadságszeretetét. Ezért, tndta a párt legnagyobb veszteségeit pótolni. Az ethullot•sk helyéhe újak még többen áll lak a sorba. Az elfogott kommnnlst&k tovább folytatták a harcot, a börtönökben, n híréság előtt. is. Gondoljunk Rákosi Mátyás elvtárs hősies magaInrfásának messzevilágító példáiára. A kommunisták erkölcsi szilárdsága, elvhüsége, hatalmas tisztánlátása megdöbbentette az ellenséget. És büszkeséggel: a legyőzhetetlen erő, a megdönthetet'cn Igazság, a morális és intellektuális fölény büszke érzésével töltötte el a dolgozó tömegeket. A felelősségérzet a magyar nép sorsáért, jelenéért és jövőjéért tette a kommunistákat rettenthetetlen hősökké. Pártunknak nemcsak a fasiszta zrőszakkal, a nyílt kormányreakolóval, a nagybirtokosok és nagyíőkésok leplezetlen ellenállásával kellett megbirkóznia, hanem a jobboldali szociáldemokrata, úgynevezett „munkásvezérek" esclvetéselvel is. Ezek belülről sorvasztották a munkásosztály erejét — mondotta a többi között, — majd így folytatta: A bol^vlk párt politikájával, stratégiájával és taktikájával való megismerkedés tette lehetővé 1918 novemberében a kommunista párt megalakulását. Pártunk kezdettől fogva a bolsevikok hősies pártját tartotta mintaképének. Tényleges marxista-leninista - párttá a Magyar Kommunista Párt azonban csak azoknak a harcoknak a folyamán vált, amelyeket a magyar reakció és a jobboldali szociáldemokrata munkásárulók, úgy szintén a saját soraiban fellépő tévedések és hibák ellen évtizedeken keresztül kitartóan folytatott. A fasizmus egyre nagyobbat ányú térhódítása, új világháború kirobbantásának egyre reálisabbá váló veszélye egyre nyilvánvalóbbá tette, hogy az emberiség válságos, nagy fordulóponthoz közeledik, amely a magyar nép további sorsára ls döntő kihatással lesz. A kommün sta párt mindent megtelt, hogy megakadályozza Magyar, ors-ág ré-zvftelít a fas'szta Németország hűtős háború'á'-an a Szovietvn'ó elten. Minekután ez nem si. kerü't pártunk mi-dtá eszközt latbnvetc-tt, hogy m'rél e'óhb k'rrgad. ja a meg"ar -vteet a háborúból és meTnen'se a katasztrófától. ÍT-Iben az időkén- a irft~var för. •énnte-mvik ebben a legvólfségoenhb q-ekaszábot is, a kommr-irtn rárt min' a mnz-ar rét A»»Mc»'t>*Jc "©vetirn. igaz ké*>v:9-lőj\ véy'g védelmezője, állta meg a be'yét. — A Szovjetunió d!cs8®éges had-erege által történt felszabadulásunkkal hazánk és páztunk történeteben új korszak kezuőuö-t Az új tártenelmi helyzet új és" kétség,©lenül minnen ed-iginól n-nezebb es felelősségteljesebb feladatok elé áhított bennünket. A kommunisták megtízszereződött erővel, hatalmas lendülettel láttak hozzá, hogy a felszabdutt országot a nép országává, a magyar népet szabaddá és boldoggá tegyék. A párt vezetésével a magyar nép először felszámolta a nagybirtokos osztályt, majd megkezdte támadását a kapitalizmus ellen. Megnyerte a szociáldemokrata párt munkástömegeinek b za'mát is és sikeresen megvalósította a munkásosztály politikai és szervezeti egységét létrehozta a kommunista és szociáldemo-kratá párt egyesülését a marxizmus-leninizmus elvei alapján. A politika Ing ég szervezetileg egységes munkásosztály kezébe vette n hatalmat: a dámokra tlku, diktatúra, amely népi demokráciánk első polgári — demokra'ikus ezakaatár* volt Jri'emző. helyet adott a proletáriátns d:ktnlúrá:ánrk. M-g. Indult a szoe'aHzimus építése hazánkban. Megváltozott az ország képe Hazánk elmarodotá agrár-or. gzégból felett szoc átírta nehéziparral rende'kcző ipari országgá lett. Mezőgazdaságunkban méiv prvökerot vert a nag-üzeml szövetkezel termelés. amellyel a mn©var rawztok százezrei énffik szocialista jövö-Tket. Eredmén.ve'rkkel, nem utolsó foriwn ku'tur'tis eredmónveórkbel l| kivívtok p szoba+ságczere'ő. haladó világ elismerését és cpewtei'ét. Hazánk nem egyedülálló — folytatta —•, nem elhagyott, barátok nélküli ország, nem erős és kapzst ragadozók könnyű prédája többé. Mellettünk áll kiapadhatatlan baráti támogatásával felszabadítónk, a népek nagy előharcosa, nz emberiség ragyogó jövőjének építője, a történelmi fejlődés, az emberi haladás hatalmas motorja, a nagy Szovjetunió. (Hosszantartó, nagy taps.) Mellettünk állnak és megsokszorozzák erőnket a testvéri népi demokráciák, a béke és a szocializmus hatalmas és egyre növekvő tábora. Rövid pár esztendő alatt elért nagy eredményeink újabb bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy pártunknak a szocializmus felépítésére irányuló politikája helyes politika. Ez a politika a magyar nép szívéből fakad, megfelel az ország érdekeinek, a történelmi fejlődés irányában halad. Noha népünk rendkívül kedvező külső és belső körülmények között építi a szocializmust országunkban, mi sem lgpne végzetesebb hiba, mint ezt a munkát könnyű és egyszerű feladatnak tekinteni, Az ország gyökeres, szocialista átalakításának útja nem sima, nyílegyenes út. Pártunk politikájában az utóbbi időben mind a két irányban történtek mulasztások. Pártunk Időben észrevette a hibákat és teljes határozottsággal hozzálátott ezeknek a hibáknak felszámolásához. Csak olyan párt, amely valóban a dolgozók pártja, csak olyan kormányzat, amely valóban a nép kormánya, volt képes azzal a kíméletlen őszinteséggel, személyekre nem tekintő élességgel feltárni az elkövetett hibákat és azzal az eréllyel hozzálátni a hiányosságok kiküszöböléséhez, mint ezt pártunk és kormányunk legutóbbi nagyjelentősé© gű határozatai, a hatékony intézkedések egész sora mutatja. Pártunk Központi Vezetőségének júniusi és októberi határozatai az iparosítás terén elért eredmények megszilárdításáról, a nehézipar fejlesztésé' nek lassításáról, a szocializmus alaptörvényeinek fokozottabb érvényesítéséről, a dolgozó nép életszín© vonalának állandó javításáról, új szakászt, új fejezetet jelentenek népi demokráciánk életében. A mezőgazdaság meggyorsított nagyarányú fejlesztésének központi feladatként való kijelölése azt le© lenti, hogy pártunk meg tudta ra© gadni a döntö láncszemet s azt nem engedi ki kezéből. A végrehajtott fordulat minden téren növelni fog© ja pártunk befolyását és tekinté© lyét, összeforrottságát a tömegek© kel, megerősíti népi demokráciánk szilárd pillérét, a munkás-paraszt szövetséget és ezzel még megingat© hatatlanabbá teszi egész népi demokratikus rendünket, nagy lépé© sekkel viszi előre a szocializmus ügyét országunkban. Vannak, akiket Központi Veze© tőségünk merész önbfrálata, a for© dulat a párt politikájában, a tervek átcsoportosítása, a termelés átállí© tása és az ezzel kapcsolatos nehézségek megzavarnak, bizonytalanná tesznek. Ezek elfelejtik, hogy a for© radalmi proletárpárt ereje nem abban van, hogy nem tévedhet, hanem abban, hogy nem fél feltárni a hibákat, és le tudja azokat küzdeni. De az önkritika, önön hibáink bí© ráiata és kijavítása, magának a szo© cialista átalakulásnak, a szocialista forradalomnak is előrehajtó motorja, fejlődési törvénye. Pártunk ereje abban van, hogy tanul folytonosan az élettől, tanul a tömegektől, állandóan vizsgálja a fejlődés új jelenségeit és mozzanatait, azokra teremtően alkalmazza a marxizmus-leninizmus tanításait, tud fordulatot végrehajtani, ha az objektív társadalmi fejlődés új helyzetet teremt. Ebben és éppen ebben van pártunk kiapadhatatlan ereje. Mi ilyen párt vagyunk. Ilyenné kovácsoltak bennünket 35 esztendő küzdelmei, erre kötelez bennünket forradalmi világnézetünk, a marxizmus-leninizmus. Erre ad nekünk példát nagy mesterünk és eszményképünk, a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártja (nagy taps). A magyar kommunisták éa a* egéaz magyar nép, politikailag öazszeforrottábban, szilárdabban és egységesebben, mint valaha, ÜuOep'4 pártunk szütetésének 35. évfordulóját. Olyan helyzetben ünnepli, amikor a párt és egész országunk életében új fejezet kezdődik. Amikor pártunkat és az egész magyar népet az új feladatokra vaJó felkészü és, az új módszerek' az új munkartihts lendülete és lelkesedése hatja ál. A magyar nép ezen a napon hóiéval és kegvelet'el hajttá meg zősz'aját pártunk vértanú nak ha hatatlaa hőseinek szent emléke előtt. Az ő nnnrv példájukból. Pártunk hősies küzrVmeihől merít fokozott erőt és lendületet nagy feladatának mopvalósltá&ához: a magyar nép bőíégcs, v'd.'m, gazdag életének megterem'őséhez. (HoS6zantartó nagy taps.) Az ünnepi gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. A be'qa képv se'őház vWa az „európai hadsereg" kérdéséről Brüsszel (TASZSZ). A Belga, „Figyelembe véve, hogy az ,.enképviselőház november 18-én folytatta a vitát az „Európai védelmi kSzösség"-ről szóló szerződés ratifikálása kérdésében. Isabolle Blnrae független szocialista képviselőnő élesen bírálta a szerződést. Isabolle Blume Van Zeeland külügyminiszter felé fordulva a következőket mondotta: A legnagyobb veszély abban rejlik. hogy önök a nép véleményének figyelembe vétele nélkül akarják az „etirópal védelmi közösség"ről szóló szerződést. Mi köz. véleménykutatást tartottunk a munkások körében. A dolaozók óriási többsége az „eurt^ai védelmi közösség" ellen foglalt állást". Befejezésül Isabelle Blume a kö vs'kező határozati Javaslatot terjesztette elő: rópal védelmi közösség" megteremtéséről szóló szerződés ötvenéves kötelezettséget ró országunkra, a képviselőház elhatározza, hogy elutasítja e szerződés ratifikálását és javasolja, hogy e kérdést a soron következő parlamenti választások után vitassák meg. Jorts, a képviselőház liberális alelnöke és De-Vleesehauwer, a Ke resztény-Szocialista Párt képviselőjo szintén ellenezte a szerződés ratifikálását. Ez a közösség — mondotta Joris — azt Jelenti, hogy elveszítjük nemzeti független, ségünket és a balga ifjúságot, amelyet a belga hadosztd'yok keretében a német seregekhez csatolnak. A szerződés ratifikálása mellett Roy liberális, Dcjnrdin szocialista képviselő és mások szólaltuk fel. A* állami egyházügyi h'raíal e'niike fogadta Martin N'emö lerí Horváth János elvtárs, az állami egyházügyi hivatal elnöke pénteken fogadta Martin NIemöller lelkészt, a nyugatnémetországi Hessennassaui evangélikus egyházkerület elnökét, aki magyarországi protestáns egyházak vendégeként Budapesten tartózkodik, A fogadáson jelen volt Varga József, az állami egyházügyi hivatal elnökhelyettese, Bereczky Albert református püspök, Vető Lajos és Dezséry László evangélikus püspökök,