Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

SZOMBAT. 1953. NOVEMBER 2f 0HM8CYRMRSZI6 „Kult-úrműsor" a Dugonics-ufcai álfafános iskolában A DUGONICS-UTCAI általános iskola Szülői Munkaközössége vasárnap délután 4 órai kezdettel műsoros, zenés délutánt rendezett az iskola tornacsarnokában. Az is•lola kapujában kifüggesztett plakát szeretettel invitálta a műsorra az érdeklődőket, akik jöttek is szép számmal. Már négy óra előtt zsúfolásig megtelt a nagyterem szülőkkel, tanulókkal, s a hallgatóság apraja-nagyja kíváncsian várta az előadást. Nemsokára kezdődött is a műsor sok kellemetlen meglepetéssel. A műsor egyik-másik részében ugyanis, mintha a ponyvaregények lapjai elevenedtek volna meg. Voltak ugyan elfogadható műsorszámok is, de szerepelt a műsorban egy-két olyan jelenet, amely ízléstelenségével joggal keltette fel a hallgatók felháborodását. Az egyik jelenetben ligeti pad van a színen. A padon egy züllött külsejű férfi ül. Szerelmes pár jön arra, s odatelepszenek a padra a férfi mellé. Az ifjú hölgy az ifjú lovag és a züllött külsejű férfi közé ül, de a szerelmesek nem vesznek tudomást szomszédjukról. Az azonban többször figyelmezteti löket, vigyázzanak, mert főbe akarja lőni magát, a vére ráfröccsenhet az ifjú hölgy szép ruhájára. A lovag azonaan nagy nyugodtan így szól a züllött férfihoz: lője csak főbe magát, joga van rá, elvégre demokrácia van. Maga meghal, — mi majd gondoskodunk az utánpótlásról. A másik férfi azonban tovább hadonászik a revorverrel, de a lovag ismét megnyugtatja. Egy kis vérrel őt nem lehet megijeszteni, eléggé lozzá edződött az ilyesmihez ebben a háborús világban. Ezután néhány meglepő fordulat következik, s végül a fiatal lányt otthagyja lovagja. Erre a leány felsóhajt: „Csakhogy megszabadultam tőle" — és szerelmesen omlik a züllött külsejű férfi karjaiba. EOY MÁSIK JELENETBEN egy skót ember meghal, s a hozzátartozói „vidám" fordulatok után úgy határoznak, hogy talicskán viszik íd a temetőbe. Majdnem két teljes óráig így folytatódott a „kultúrműsor". Hogyan történhetett ez meg? Hogyan nyújthattak ilyen műsort kultúraként a közönségnek abban az iskolában, amely Dugonics András szülőházának helyén épült? Ki a felelős azért, hogy ilyen jeleneteket mutattak be gyerekeknek és szülőknek is? Az egész kultúrműsort az Iskola azzal a helyes elgondolással szerverte, bogy a szülők és az iskola kapcsolatait megszilárdítsa, s javítsa a Szülői Munkaközösség munkáját Az elmúlt években is rendeztek ilyen kultúrműsorokat, azokon azonban az iskola tanulói szerepeltek. A műsorokra való felkészülés azonban legtöbbször nagyon igénybe vette a tanulókat, — éppen a tanulmányi munka rovására. Most — helyesen — úgy gondolták az iskola nevelői, hogy* „kívülálló" kultúrcsoportot hívnak meg szereplésre. Beszéltek Boldizsár Sándor elvtárssal, a Szegedi Szövetkezeti Bizottság központi kultúrfelelősével, s Boldizsár elvtárs megígérte, hogy biztosítja a műsort, s azonnyomban annak színvonaláért is felelősséget vállalt. Azért tehát, hogy ezt a műsort bemutathatták az iskolában, feltétlenül felelős Boldizsár elvtárs is. EZ AZONBAN nem menti az iskola felelősségét. Az iskola vezetői ebben az esetben nem jó munkamódszerrel dolgoztak. Nem ellenőrizték megfelelően a műsort. Színpadra engedtek olyan jeleneteket, amelyeknek tartalmát nem ismerték. Nem gondoltak arra, hogy ezt a műsort különös gonddal és alapossággal kellett volna összeválogatni, hiszen az volt a-célja, hogy az iskola és a szülők közötti kapcsolatot erősítse. Súlyosbítja az iskola felelősségét, hogy voltak már tapasztalataik arról, mire vezet a felületes ellenőrzés. Az elmúlt évben a Szegedi Bútorgyár kultúrcsoportja szerepelt náluk, szintén kifogásolható műsorral. Éppen az ilyen tapasztalatok alapján lett volna kötelességük jóelőre alaposan megbeszélni a műsort Boldizsár Sándor elvtárssal. Ehelyett az iskola vezetői megelégedtek azzal, hogy Boldizsár elvtárs „biztosította" őket a műsor feltétlen hibátlanságáról. Nem cselekedett helyesen as Iskel'a vezetősége a műsor előadása közben sem A nevelők már a» első rerceklen fe'imeirték a műsor hibáit. Nem voltak nzomihan elég haTórezotfnk nem tudták m't Is evenelk. Ahelvett, hogy megtiltották vo'pa a föő-Jri istenét e'őaikisá.t a csak az énekszámokat mutattatták volna be. hagyták, hegy továiblb peregjen az ízléstelen és az a meggyőződésükkel is természetesen ellenkező műsor A DUGONICS UTCAI áítaTá.aos iskola nevelői keméiny, szorgalmas munkával- az egyes problémák lelkiismeretes megoldásával dolgoznak azért, hogy minél jobb eredményeket érjenek el az iskola tanulóinak oktatásában, nevelésében. Ez a munka nem eredménytelein. Az iskola Szeged egyik legjobb iskolája, Most azonban súlyos b'bát követelt el az iskola vezetősége. Komoly, felelősség terheli őket ezért. Ez azonban termész/tesen nem jelenti azt, hogy megsemmisült az iskola munkájának minden ed-cTgi eredménye. Ez az eset természetesen n«m érinti és nem érimlheti az iskola munkájának mág területeit. Az iskola nevelőtestületének most az a feladata, hogy vonja le a tanulságokat s találja meg azokat a módszereket is, amelyek biztosítják a Jó szándékú munka sikerét. SZEGEDI JEGYZETEK A szülő segítsége Kő művesbrigádok a kormányprogramm megvalósításáért A Kiss brigád Évtizedes hibák kijavításán dolgoznak a 65/1. Épi tőipari Vállatér Kiss kőműves-brigád tagjai. Lakó házakat tataroznak. Kezük nyo inán a kormányprogramm megvalósulását láthatjuk a megszépült házakon. Bócsikörút 9. Ez most munkájuk színhelye. Itt belső igazi tások is lesznek az épületen. Alá is szigetelik a házat. így egészségesebbek lesznek a lakások. Nincs olyan aka dály a brigád előtt, amit ne tudnának legyőzni. Nem h'ába nevezik a vállalatnál „barapós"-brigádnak. Amire szükségük van, mindent kiverekednek maguknak. Az időjárás sem fog ki rajtnk. A reggeli órákban a szigetelést. tehát a belső munkát végzik, zony malaca körül egy félórát is, Azt tartja: „» gazda szeme hizlalja a jószágot". Csala József mo. zikodvelő. ö munka után feleségével, — aki a Ruhagyár egyik dolgozója — minden új filmet megnéz, Kohán Pál, a cuk*rászdát látogatja sűrűn. Maga is elfogyaszt egy-két süteményt, de inkább felesége kedvéért tér be ide, aki szeretí az édességet. Együtt mennek legtöbbször, de ha mégsem, akkor Kohán Pál hazaviszi a süteDélután 4 óra. Minden nap ebben ményt feleségének, az időpontban leteszik a Kiss-bri- A brigád tagjai érdeklődve íigye*. gád tagjai a kőműves-kalapácsot, lik a sporteseményeket is. A labda-® Rendberakják szerszámukat, az rúgó mérkőzéseken, ha egy csapat épület környékét és ki erre, ki ar- jól játszik, rekedtre kiáltozzák ma® ra távozik. Sziráki András sietős gukaL Napirenden most az angol* .. „ léptekkel hazafelé veszi útját. A magyar ladarúgó mérkőzés van. Vidélfelé, mikor felmelegedett az idő, Bocskai-utcában lakik. Szeret ott- tatkoznak, bírálgatják mindkét csahozzákozdenek a homlokzati mun- bon foglalatoskodni a ház körül. pat felkészültségét. Beszélgetnek az Mint mondani szokta, — segítek angolok elbizakadottságáról, de araz asszonynak egy kicsit. Ha meg- ró1 is szó esik, hogy mi is elbiza kákhoz. Kiss József jól irányítja a brigádot, de sohasem tesz semmit egyedül. Megbeszéli a brigád- , . , ., , dal a munka menetét. Ezért tudják látogatja valaki az esti már három hónapja a 187 százalékos teljesítményt tartani. órákban kodottak voltunk a svéd csapattal „ ... . .. ... ' szemben. Persze, a brigád minderi vagy fat vag, vagy a disznóól ko- tagja egy abban: lelkesen szurkol* rül tevékenykedik. Elidőzik bi- nak a magyar csapat győzelméért. A Szekeres brigád gyorsabban haladna a szalámi gyári Jürdö és öltöző építésével, ha jobban segítenék munká.ukat A Tatarozó Vállalatnál Szekeres István kőműves többször beszélgetett a segédmunkásokkal. Aztán egyszer megszólította Nagy Istvánt," Eperjesi Lajost és Tóth Istvánt. — Dolgozzunk egy brigádban. Szekeres István jó szakmunkás hírében állt és mindhárom segédmunkás örömmel fogadta a javaslatot, hogy egy brigádban dolgozzanak vele. Ügy gondolták, régi vágyuk teljesül: szakmunkások lehetnek a keze alatt Ennek már két hónapja. Azóta egyetértésben, szorgalmasan dolgozik a Szekeres-brigád. Most a Szalámigyár dolgozói részére új öltözőt, fürdőt építenek. A terv szerint egy földszintes épületről volt szó először, amit később emeletesre módosítottak. Bátran vál'a'ták ezt a Szekeres-brigád tagjai. Arra gondoltak, ha segédmunkások is, nem lesz fennakadásuk az építkezésben — bíztak brigádvezetőjükben. Hamar felhúzták az öltöző falát. Ebben volt már gyakorlatuk. Ezután jött a munka nehezebbik része. A boltozat készítésénél Tóth István kereken meg is mondta, ő pedig egyedül nem meri ezt megcsinálni. Szekeres elvtárs odaállította maga mellé és így tette a többi segédmunkásokkal is. Megmutatta nekik, hogyan kell ezt a munkát csinálni. A segédmunkások már nem éppen a fiatalok közé sorolhatók, de azért igen tanulékonyak. Szekeres elvtárs biztatja is őket, — ha így haladtok, jó szakmunkás válik belőletek. Eddig már elérte, hogy Tóth Istvánra, Nagy Istvánra bármilyen munka elvégzését rábízhatja. A segédmunkások igyekezetét szép eredmény: 130— 140 százalék dicséri. De mintha mostohagyereke lenne ez a lelkes brigád a Tatarozó Vállalatnak —< mindent kézierővel kell elvégezniök. A betonozást, a betongerendák felhúzását és így tovább. Ezt helytelenítik a leendő szakmunkások, mert a Szalámigyár dolgozóinak az öltözőt hamarabh át tudnák adni, ha gépek könny:® fenék meg munkájukat. — Igen jelentős munkát vég* zünk — mondják a brigád tagjai. A Szalámigyár munkásaknak, már nagy szükségük van erre az öltözőre és fürdőre, fontos, hogy gyorsan felépüljön. A betonozásnál másfél napot vesztetlünk a gép hiányában. A betongerendák felhúzása is napokkal meghosszabbította az öPtöző elkészítését Az anyag sem érkezik mindig ideiében. Ezeken kívül még számos apró nehézség gátolja a brigád muckáját^ A Szekeres-brigád jól' dolgozik. Eddig még- airire szavukat adták, valóra is váltották. Jcgosan várják ezért a Ta'.arozó Vá'.latét vez:tősé_ gctől, ho^y jobban segítse munkájuk zavartalan-ágát, hegy mielőbb felépüljön pártunk és kormányunk programmja nvomán a Szalámijryár dolgozói részére a fürdő és sz öltöző. ~ New-York (TASZSZ) politikai bizottságának 18-i ülésén megtörtént Áz ENSZ-<ÁÖzgyű3ésének 8. ülésszaka A Politikai Bizottság Dove nber 18-i ülése a 14 országnak a leszerelés kérdé- tovább halogassák a fegyversíben előterjesztett határozati ja- zet csökkentését és a töraegAz ENSZ november a szavazás Hétéves kisfiam van. Nem különleges gyerek, olyan, mint száz, meg száz hétéves kisfiú hazánkban. Ha nevet, előtűnik, liogy hiányoznak első fogai, de őt ez nem zavarja, nevet, ha kedve tartja. Hangja betölti lakásunkat, felhangzik az udvarról. Mikor fut társaival. szőke haja lobog a szélben, arca kipirul, szemei csillognak. Mindig vidám, jókedvű. J ön, megy, fütyül egy-egy rádióból megtanult dalfoszIdnyt. Iskolába jár. Első osztályos. A móravárosi iskola IIA. osztályának tanulója. Mint meséli, 34-en jár. nak az osztályba. Tanítónéni tanítja őket. Idősebb asszony. Kicsit szigorúnak látszik, nem ismerem ugyan közelebbről, még egyszer beszéltünk csak egymással, az első szülői értekezleten. ö talán nem is emlékszik már arcomra, de én az utcán is megismerem. összeköt bennünket a fiam. Én tanítottam az első szavakra a kicsit, most ő tanítja az első betűkre. Fáradtságos munkája eredményeként mind több új betű sorakozik fiam füzetében és mind több lap gyűrődik be fiam könyvében, mert az olvasás előrehaladását őnála még a gyűrődött lapok is jelzik. Nem könnyű a tanítónéni munkája. Magamról gondolom ezt. Munkából hazatérije, ha leülök fiam mellé ellenőrizni munkáját, bizony nem egyszer kihoz a fiam a sodromból. Mindig eszébe jut valami fontos mondanivaló az iskolában történtekről, vagy egyszerűen elfelejtkezik a feladat komolyságáról és irás közben fütyürészni kezd. Sokszor bizony idegesen szólok rá, s olyankor rámnez csodálkozva, szemével kérdi, miért baj az, ha neki leckeírás közben is jókedve van. — De anya — szól — hiszen én nem tehetek róla, nekem mindig jókedvem van és úgy szeretek fütyülni. Ilyen jelenetek bizony gyakran lejátszódnak nálunk, s bizonyára az iskolában is. 34 szilaj, csikóhoz hasonló kis nebulót fegyelemre szoktatni nagy munka. Tisztelet, megbecsülés jár annak a pedagógusnak, aki erre a feladatra évről-évre vállalkozik, mert as I. osztály tanitónénije évről-évre első. söket tanít. De hogyant Kiválóan, — mint az a sok mama dicsérő szavaiból kitű. nik, akik — bár fiaik már a felsőbb osztályokban tanulnak — még most is szeretettel, elismerően beszélnek Várhelyi Józsefnéről. Valóban sokat törődik a gyerekek fejlődésével, látszik, szivén viseli, hogy a tőle továbbjutó gyerekek valóban megállják a helyüket a felsőbb osztályokban. Nevelő munkájába igyekszik bevonni a szülőket is. Az ellenőrző könyvecske hírül viszi a szülőknek, ha gyermekük nem készíti el a házi feladatát vagy figyelmetlen az iskolában. Tegnap az én fiam is hozta az ellenőrzőt. „Gé. za figyelmetlen volt az órán, többször felszólítottam és nem tudta folytatni az olvasást" — irta benne a tanítónéni. Én természetes, megpirongattam a fiam, bár tudom, egyelőre nem lesz belőle minta-gyerek. Meglepetéssel hallottam, azonban, hogy nem minden szülőtársam fogadja hasonlóan a figyelmeztető szavakat. Vannak, akik kifogásolják a tanítók, tanárok hasonló figyelmeztetéseit és zaklatás, nak tekintik. A pedagógusban keresik a hibát és nem látják meg a segítő szándékot. Én ezekhez a szülőtársaimhoz szólok: fogadják szívesen a tanárok észrevételeit és a gyere kek hibáit ne takargassák, hanem segítsenek lefaragni. Ne zaklatást, segítséget lássanak a figyelmeztető szavakban, mely gyermekeik nevelését segíti. Szalma Gézáné vastatáról és az ehhez benyújtott módosító indítványokról. Mint már jelentettük, a Szovjetunió küldöttsége módosító javaslatokat terjesztett elő arról, hogy hstadáktalanul hozzanak határozatot a fegyverzet csökkentéséről, az atom-, hidrogén- és egyéb tömegpusztító fegyverek eltiltásáról. A szovjet küldöttség javaslatai arra is vonatkoztak, hogy „a leszerelési b'zottság legkésőbb 1954 március 1-én terjeszszen javaslatokat a biztonsági tanács elé, elsősorban az öt nagyhatalom — az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió fegyverzetének lényeges csökkentéséről, valamint az atom-, hidrogén- és egyéb tömegpusztító fegyverek eltiltásáról, e tilalom végrehajtása fölött őrködő szigorú nemzetközi ellenőrzés egyidejű bevezetésével." Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küldöttségei a leszerelési bizottság jelentésével kapcsolatos vita első pillanatától kezdve mindent elkövettek, hogy kitérjenek e javaslatok elfogadása elől, amelyek biztosítanák a fegyverzet csökkentése, az atom-, a hidrogénés egyéb tömegpusztító fegyverek eltiltása kérdésének haladéktalan megoldását. Ennek érdekében beterjesztették a 14 ország határozati Javaslatát, amelynek célja, hogy pusztító fegyverek eltiltását célzó intézkedések megvalósítását. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küldöttségei nyomást gyakoroltak a többi küldöttségre, mégis sok küldöttség szavazott a szovjet javaslatokra. így például arra a javaslatra, hogy «a békének és a népek biztonságának megszilárdítása és a vitás nemzetközi problémák sikeres megoldása ér*, dekében elsőrendű feladat a fegyverzet csökkentése, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltása és az e tilalom végrehajtása fölött őrködő szigorú nemzetközi ellenőrzés egyidejű bevezetése kérdésének haladéktalan megoldása® 14 küldöttség szavazott, köztük az arab és az ázsiai országok , küldöttségeinek többsége, 12 küldöttség pedig tartózkodott a szavazástól. A 14 állam határozati javaslatát, egyes módosításokkal szavazattöbbséggel elfogadták. A Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelcrusz SZSZK. Lengyelország és Csehszlovákia küldöttségei tartózkodtak a szavazástól, amikor egészében került sor a szavazásra e határozati javaslat felett. November 20-án a bizottság megkezdte a szovjet küidöttség által «az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről* címmel felvetett kérd te- vitáját.