Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

> VTT-IG PROLETÁRJÁT EGYESÜL JETEK t Ünnepi gyűlés Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 35. évfordulóján V Az Útfenntartó Vállalat és a hídjavítás AZ M D P C S O N G R A D" M E G Y E I • P A R T B I Z O T T S A G Á N A K ' LAP] A IX. ÉVF. 273. SZÁM AHA 60 FILLÉR SZOMBAT. 1953. NOVEMBER 21. Kultúrotthonaink feladatai Központi kérdésként áll népművelési munkánk, de különösen kultúrotthon igazgatóink előtt az, hogyan tükröződjék Központi Vezetőségünk, pártunk programmjának megvalósítása kultúrotthonaink munkájában. Ha végigtekintünk megyénk kulturális fejlődésén, azt láthatjuk, hogy amíg 1950-ben csak 80.000 forintot tudtunk kultúrotthonok létesítésére fordítani, addig 1953-ban már 1,500.000 forintot. Tíz kultúrotthon helyett ma már 41-ben szórakozhatnak, művelődhetnek a dolgozók. Kibővült a járási, várpsi kultúrotthonaink hálózata azzal is, hogy Mákón, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Újszegeden kultúrotthont avattunk. Ezzel együtt fejlődést tapasztalhatunk működésükben, tevékenységükben is. Jelentősen megnőtt kulturális rendezvényeink száma, megszaporodtak az ismeretterjesztő előadások, Szabad Föld Téli Esték előadásai. Nőtt a különböző művészeti csoportok száma és javult tartalmi munkájuk is. Azonban, ha pártunk Központi Vezetősége júniusi határozatának fényében közelebbről is megvizsgáljuk kultúrotthonaink tartalmi munkáját, megállapíthatjuk, hogy nem tartanak lépést a dolgozók megnövekedett kulturális igényeinek kielégítésével. Az eddigieknél sokkal többet kell törődnünk a dolgozók mindennapi szükségleteivel, apró problémáikkal — s ez a kultúrotthonokra is vonatkozik. Sokkal jobban szem előtt kell tartaniok a dolgozók kívánságát, érdeklődését, véleményét. Meg kell javítani a kultúrotthonok tartalmi munkáját oly módon is, hogy az eddigi általános gyakorlattól eltérően, ne csupán a kultúrotthon igazgatója döntsön egy-egy kérdésben a vezetőségi tagoktól függetlenül, de függetlenül a dolgozók véleményétől, kívánságától, érdeklődési körétől is, hanem vegye figyelembe az alulról jövő javaslatokat. Algyőn, Székkutason, Szegváron, Mindszenten egyedül a kultúrotthon igazgatója készítette el a munkatervet a pártszervezet, a tanács és a dolgozók megkérdezése nélkül. Az ilyen dolgokból adódik azután, hogy a tanácselnök, vagy a kultúrotthon igazgató arról panaszkodik, hogy ez a község egy olyan .„speciális hely", ahol nem érdekli semmi az embereket és megszervezhetetlenek az előadások. Nyilván senkit sem érdekel az olyan előadás, ami érdeklődési körén kívül esik, vagy amit úgy is unoe-urttalan hall és esetleg az előadó sem készült fel jól. Gyakori hiba még az is, hogy a kultúrotthon mindig ugyanazokat az embereket szervezi az előadásra és kimarad látóköréből a falu vagy város lakóinak egy igen jelentős többsége, akik pedig szívesen szórakoznának, tanulnának a kultúrotthonban. A kultúrotthonok tevékenységében igen jelentős helyet foglalnak el a szakkörök, mint a kultúrotthon munkájának alappillérei. E szakkörök arra hivatottak, hogy & legkülönbözőbb érdeklődési körű embereket összefogják és lehetővé • tegyék tudásuk fejlesztését kedvük és képességeik szerint. Ki kell használni ezt a lehetőséget is. Ma még az a helyzet, hogy művészeti körök működnek ugyan a kultúrotthonon belül, de már sokkal kevesebb a gazdasági munkákkal foglalkozó, vagy a repülő modellező, a fotó, a méhészeti, a különböző ágú gazdasszony szakkör. Nem az érdeklődés hiánya miatt kevés az ilyen szakkörök száma, csupán azért, mert kultúrotthonaink a könnyebb munka felé vonzódnak és nem látják meg nevelőhatását annak, hogy kevesebb ember bevonásával ugyan, de sokkal elmélyültebb, éppen ezért sokkal hatékonyabb ismeretet nyújtanak a szakkörök. A dolgozók politikai nevelését is más módon kell megoldanunk. Sok helyen azt a gyakorlatot követték, hogy túlságosan sok, úgynevezett „politikai ízű" előadásokat tartottak. A csak politikai, vagy csak a termeléssel foglalkozó előadások nem tették eléggé színessé, változatossá a kultúrotthon programmjá't. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, szükséges az öntevékenység, a helyi kezdeményezés. Lássák meg az igazgatók az olyan fontos nevelőeszközöket is, mint például a múzeumok, a képtárak, a kiállítások látogatásának megszervezése helyi kiállítások megrendezése, helyi népművészeti hagyományok gyűjtése, ápolása, társas kirándulások szervezése stb. Otthonossá kell tennünk a kultúrotthonokat. Legyen az, amit a neve is mond, otthon — a dolgozók érezzék második otthonuknak. Senki sem megy szívesen olyan kultúrotthonba, ahol rideghideg, üresen kongó termek fogadják. A tanácsoknak és a kultúrotthon igazgatóknak sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a kultúra otthonának szépítésére, csinosítására. Ez nem anyagi kérdés elsősorban, mint ahogyan többen gondolják, hanem szív és lélek kérdése. A mult évek tapasztalataiból jól tudjuk, hogy azokon a helyeken, ahol a kultúrotthont elsősorban terménytároló helyiségnek tartották, és mint kultúrotthon csak másodrendű szerepet töltött be, — ott nem is tölthette be hivatását. A dolgozók igénylik, hogy kultúrotthonuk olyan legyen, ahol jól érzik magukat, ahol kellemesen tölthetik el szabadidejüket, ahol pihenhetnek, szórakozhatnak. Elégítsék ki ezt az igényt is. Sokrétű, sokirányú feladata van a kultúrotthonnak. Ilymódon jó munkát a legszélesebb tömegek véleményére támaszkodva, igénveik összehangolásával lehet csak végezni. A kultúrotthonok vezetésében is érvényre kell juttatni a kollektív vezetést, mert csak ezáltal lehet a feladatokat megoldani. A legsürgősebb tehát az, ahol nem működik a vezetőség, ott a tanácsok sürgősen hozzanak létre életképes új vezetőséget, amely képes lesz arra, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeinek érdekeit képviseljék. Csakis ilymódon tölthetik be kultúrotthonaink feladataikat a kormányprogramm szellemében. 0 Búzás Margit Ma ül össze Szegeden a pártaktívaértekezlet Pártunk KOzpontl Vezetőségének június 27-28-1 határozata új szakaszt nyitott pártunk életében, a magyar népi demokrácia. fejlődésében. A határozat megvalósítása fokozott feladatok elé állítja pártunk tagjait, egész dolgozó népünket. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához adott nagy segítséget Szegeden is a határozatot megtárgyaló pártaktívákkal kibővített választmányi ülés. Ma délután fél 3-ra a Kálvin-téri pártházban ismét összejönnek Szeged pártaktívái, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata alapján megbeszéljék a pártszervezetcink előtt illó feladatokat, összegezzék az elért eredményeket, utat mutassanak a hibák kijavításához. Termelőszövetkezeti csoportok az állattenyésztés fejlesztéséért, hozamának emeléséért Jövedelmezőbbé teszik az állattenyésztést a Dózsa tszcs-ben A szegedi Dózsa termelőcsoport tehenészetében 15 tehenet és 17 borjút gondoznak. A tehenek között akad néhány olyan is, amelyik kevés tejet ad és továbbtartásra nem alkal, mas. A termelőcsoport tagjai kiselejtezik a gyengén tejelő teheneket és helyettük háromnégy bőtejelőt vásárolnak. A borjúnevelésre, a tehenek .ellátására nagyobb gondot fordítanak. A tehenészetben az egyedi takarmányozás bevezetése is növeli a hozamot. Ehhez járul az új bőtejelő tehenek beállítása is. Beke János, a tehenész jól tudja, hogy a terméshozam emelése nem képzelhető el bővebb takarmányozás nélkül. De ismeri ezt a tagság is és úgy csinálják, hogy javuljon az állatok takarmánnyal való ellátása. A tejhozam emelése érdekében helyes lenne az is, ha a teheneket nem kétszer, hanem háromszor fejnék napjában. A Dózsa termelőcsoportban is készül a zárszámadás, amely elé bizalommal tekint a tagság. De a zárszámadás fontos munkája közben is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy biztosítsák a jószágok átteleltetését. Az elmúlt évben bizony nagy gond volt a Dózsa tszcs-nek is az állatállomány téli ellátása. Most gondoskodnak arról, hogy télire elegendő mennyiségű silótakarmány legyen a jószágoknak. Mert a bőséges silótakarmány megkönnyíti az állatok téli ellátását. Tele már & 136 köbméteres siló, de ezenkívül még jelentős mennyiségű takarmányrépát, répsszeletet is silóznak a teheneknek, lovaknak. A baromfitenyészetben jelenleg 25 tyúk és mintegy 400 jérce van. A baromfitenyésztés is jövedelmező s ha e téren is helyesen tevékenykednek, jó haszonhoz jut a tagság. A baromfibeadás teljesítése után például egy alkalommal 70 kiló baromfit adtak el a tszcs tagjai szhbad áron, 1200 forintért. Ezért úgy számítják, hogy ezévhez viszonyítva a következő évben megduplázzák u csirkekeltetést, szaporítják a baromfiállományt. Ugy tervezik, hogy 2000 csirkét keltetnek és nevelnek, majd fel, had jusson bővebben a szabadpiacra is. Szó van arról is, hogy bővítik a tyúkházat. Természetesen az állattenyésztés fejlesztéséről, hozamának emeléséről beszélnek majd a zárszámadó közgyűlésen is és a tagság, úgy, ahogyan a?t kell, közösen beszéli meg e téren is a tennivalókat. Decemberben megkezdődnek az állaltenyésztési tanfolyamok A szegedi termelőcsoportokban decemberben állattenyésztési tanfolyamok kezdődnek. A tanfolyamokon a termelőszövetkezetek tagjai megismerkednek majd azokkal a fontos tudományos ismeretekkel is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az állattenyésztés a legmegfelelőbben haladjon, állandóan emelkedjék hozama. Nem kétséges, hogy a helyes állattenyésztés gazdagítja a csoportot s ezen keresztül a tagság életszínvonalának további emelését szolgálja. A szegedi Táncsics termelőszövetkezetben és a Felszabadulás termelőcsoportbán már az elmúlt évben is volt állattenyésztési tanfolyam s ezévben is várják már a megkezdését. A Táncsicsban és a Felszabadulás-ban természetesen másodévés állattenyésztési tanfolyam kezdődik. Az egyes előadásokat a termelőcsoportokban tartják. Helyes lenne, ha a szegedi termelőcsoportokból minél többen résztvennének az ismereteiket bővítő, gyakorlati munkájukat elősegítő tanfolyamokon, Tehén- és lóistálló építését tervezik az Alkotmány tszcs-ben Á szegedi Alkotmány termelőcsoportnak 29 szarvasmarhája, 23 borjúja, 14 lova, 30 anyakocája és tyúktenyészete is van. Okosan és helyesen cselekedtek, amikor már elkészítettek 370 köbméter silótakarmányt, biztosították a további silózást, — az állatok megfelelő átteleltetése érdekében, A gyenge minőségű teheneket a csoport kiselejtezi s bőtejelő teheneket állítanak be helyette. Helyes, hogy napjában háromszor fejik a teheneket — de helyes lenne az is, a hozam emelése érdekében, ha bevezetnék a szigorú és rendszeres egyedi takarmányozást. Ugy intézik a csoportban, hogy a háztáji jószágoknak is legyen téli takarmány. Bálint András és Szabó János is most vásárolt üszőt, és bizonyára nem okoz nagy gondot a takarmányozás az ó jószágaik számára sem. Tervbevették a tszcs tagjai; új 50—50 férőhelyes tehén- és lóistállót építenek, hogy az állatokat jobban el tudják helyezni. E tervükhöz még szükséges a jóváhagyás. Bőven készítenek silótakarmányt a dorozsmai József Attila tsz-ben 'A" dorozsmai József Attila tszben is készül már a zárszámadás — várja a tagság a közgyűlést. Voltak bajok, hibák a József Attila tsz-ben is, de azért ezévben is előrehaladtak és a tagság tudja: igazán gondtalan életükért jó úton járnak. Szép állatállománya van a szövetkezetnek. De meg kell mondani, hogy ezévre a jószágok átteleltetését üggyel-bajjal tndták biztosítani, s úgy, hogy a tagság kicsit meg is sinylette. Mert a nehézkes takarmányozás miatt szaporodott a kiadás. De meghozták ezt az áldozatot, mert a jövőről volt szó. Ezévben nem okoz már gondot a jószágok átteleltetése. A József Attila tsz-nek 521 szarvasmarhája, 36 lova, 214 jnha | és 75 sertése is van. A jószágok számára már jócskán silóztak takarmányt. Az állami hitelt igénybe véve építettek egy új, kétrészes, 100 köbméteres silót. Az építéssel november 15-re elkészültek és így a hitel felét — 5000 forintot — a rendeletnek megfelelően nem kell visszafizetniök. Ároksilót is akarnak létesíteni, mintegy 400 köbmétert. Kukoricaszárat, lucernát, töreket, répaszeletet is silóznak. Ugy tervezik, hogy 600 köbméter silótakarmány lesz a jószágok téli átteleltetéséhez. A szarvasmarhaállományt bő tejelő tehenekkel kívánják megerősíteni, a tejet gyengén adókat pedig értékesitik. Nagy figyelmet fordítanak majd a sertéstenyésztésre. A yorkshlrei fajták helyett zömmel berkshireit akarnak tenyészteni. Hoztak is már Mélykútról 10 berkshirei sertést. A birkaállományt is szaporítani akarják. Ehhez is adva a mód, hiszen vannak szép anyabirkák. Természetesen az állattenyésztés kérdéseit közösen megbeszélik majd a zárszámadó közgyűlésen. Mert a tagságé a szövetkezet — a tagság is dönt ügyeiben. Ezidáig a szövetkezetből nyolcan kérték a hosszúlejáratú üszővásárlási hitelt. Helyes lenne azonban, ha a hitelt ebből a szövetkezetből is minél többen igénybe vennék, úgy, mint például Bodor János, ifjú Deme István és Lázi István. Szeged mélyszántást fervtelj'esífése 43 százalék A szegedi határ termelőcsoportjai és egyénileg dolgozó parasztjai — sajnos jóval a határidőn túl — teljesítették vetési tervüket. Mint ismeretes, egész Csongrád megyében befejeződött a vetés és csupán Szeged és Hódmezővásárhely elmaradása akadályozta a megye teljesítését. Teljesítsük túl a vetési tervet, de a termelőcsoportok és a2 egyénileg dolgozó parasztok fogjanak hozzá a mélyszántás elvégzéséhez. A mélyszántásban a termelőcsoportok közül a Haladás jár az élen. Martonosi József ONCSA-telepi középparaszt is végzi például a mélyszántást, mert tudja, annak elsősorban maga látja hasznát. A mélyszántási tervet eddig 43 százalékra teljesítette Szeged — tehát szükséges az ütem fokozása... Szögi József begyűjtésben élenjáró dolgozó pnrasgf; Nemcsak várni kell államunktól —adni is kell neki Á szegedi határ dolgozó parasztjai a begyűjtési tervet kukoricából 74.2 százalékra, burgonyából 80.7 százalékra és napraforgóból 97.3 százalékra teljesítették. A számok is mutatják, akadnak még egyesek, akik halogatják kötelezettségük teljesítését. A begyűjtésben egyik élenjáró dolgozó paraszt Szögi József, aki a Tisza Lajos-utca 46. szám alatt lakik és 11 hold földet művel. Szögi bácsi most betegen fekszik, mert a mult hónapban leesett a kocsiról. De azért a kérdésekre ő felel: — Nincs jobb érzés annál, mint teljesíteni a kötelezettségeket — állapítja meg. — Tudom, törvény, hogy jobb legyen a dolgozó parasztok sora, de törvény ugyanúgy a beadás is. És szent igaz, nemcsak várni kell államunktól, adni is kell neki. Szögi bácsi arról is beszélt, ha felgyógyul és végigmegy a városban, megint mennyi újat lát majd. Haiotta a Textiltechnikumba járó lányától és aztán feleségétől, hogy új lakások építését kezdték meg, és sok ház tatarozása már készen áll. A beadást halogatókról azt tartja, hogy maguknak tesznek kárt ha elmulasztják ai állammal szembeni kötelesség teljesítését. Megígérte, felgyógyulása után útnak indul és elmondja dolgozó paraszt-' társainak, miért kell a beadást teljesíteni. Nagy Antira*