Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-12 / 265. szám

CSÜTÖRTÖK. 1953 NOVEMBER iá DtLMAGYDRORSZftC A dolgozók jobb ellátásáért Feladatunk, hegy jóminőségű, gazdag választékú élelmiszerrel lássuk el Szeged dolgozóit A kereskedelem legfőbb vezér­elve kell, hogy legyen a' vásárlók igényeinek minél tökéletesebb ki­elégítése, a közönség figyelmes, gondos kiszolgálása. Országszerte, így Szegeden is, e magasabb cé­lokért küzd a szocialista kereske­delmi apparátus. Ezt bizonyítja az árubőség is, ami az Országos Csemegekereske­delmi Vállalat Széchenyi-téren lé­vő 143-as árudájába vonzza a vásárlók tömegét. A vállalat — a i,legjobb vidéki áruda" cím tulaj­donosa *— ízléses kirakatai a mi­nőség jegyében készültek el. Az ízléses és ragyogóan tiszta üzlet is valóban tükrözi a „csemege" jel­legét s ami szem-szájnak kellemes, az itt mind megtalálható. Virágok­kal feldíszített pultok csaknem roskadoznak a különféle élelmiszer­különlegességektől. A dolgozók mo­solygó arccal, kedves, előzékeny magatartással igyekeznek az árudát állandóan betöltő vásárlókat ki­szolgálni. Látszik, hogy nemcsak a Központi Vezetőség iránymutatá­sát tették magukévá, de elfogad­ták a Délmagyarország október 27-i számában megjelent bírálatot is. Ezekre az elvekre építi az áruda irányítását Kurucz Lajos elvtárs, az üzlet közelmúltban megjutalma­zott vezetője, s munkatársai, akik célul tűzték ki a mindjobban nö­vekvő forgalom zökkenőmentes le­bonyolítását, a vevők gyors és egyed; kiszolgálását. Az áruda kollektívája már a forradalmi em­lélwcűszak alatt arra törekedett, hogy — a szocialista kereskedelem jelszavához illően — rendszeresen értékelje a keresletet és észrevéte­leiket közölve a felsőbb szervek­kel, ezzel is elősegítette, hogy az élelmiszeripar termelését befolyásol­va, olyan jóminőségű és gazdag választékú áruval lássuk el Sze­ged dolgozóit, mely minden tekin­tetben kielégítheti az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nö­vekvő igényeket. Most a Központi Vezetőség határozata után, mely a kereskedelem megjavításával is fog­lalkozik, minőségi versenyre hív­juk ki vállalatunk összes fiókjait és azon vagyunk, hogy a minőség fokozásával, az előzékeny kiszilgá­lással, évi tervünk túlteljesítésével megtartsuk „a legjobb vidéki áru­da" címet, Kuruncl János versenyfelelős Hancsurek Mihály az Erőmű kiváló lakatosa jő munkával viszonozza vágya teljesülését .Válaszolnak az illetékesek Lapunk egyik régebbi számában cikk jelent meg „Létesítsenek fe­dett villamosmegállót az újszegedi végállomáson" címmel, melyre ké­sőbb a Villamosvasút, majd a Köz­lekedési Minisztérium illetékes fő­osztálya válaszolt. ,,'A „Délmagyarország" 1953. október S-l számában megjelent „Létesítsenek fedett villamosmegállót az újszegedi végállomáson" cí­mű cikk nyomán megvizsgáltuk a javasolt várócsarnok létesítésének szükségességét és azt indokoltnak tartjuk. A várócsarnok megváló­sításáiioz szükséges hitelkeret egyidejű biztosítása megtörtént. Figyelembe kell azonban venni, hogy a várócsarnok anyagszük­séglete a folyó évi tervekben megtervezve nem volt, folyó évben való megépítése az anyagbiztosítási feltételektől függ. A Megyei Tanács Közlekedési Osztályát egyidejűleg felhívtuk, hogy a várócsar­nok mielőbbi megvalósításában, a Villamosvasút részére a legmesz­szebbmenő támogatást nyújtsa". CSONGRÁDI sk. főosztályvezető helyettes" Az MTH-ténulók jó példával járnak elől a fémgyűjtésben A vasgyüjtő hó­nap munkái tel­jes erővel folynak Szegeden. Mint előre látható volt, ebben a nagysze­rű munkában az ifjúságunk jár az élen. A fiatalság jó munkájával járul hozzá, hogy sok vas- és fém­hulladékot gyűjt­sön össze és ebből dolgozó népünket szolgáló gépek, háztartási cikkek készüljenek. A Munkaerő© tartalék Hivatal 600. tanulóottho­nának növendékei vállalták, hogy a vasgyüjtő hónap alatt 100 mázsa vas- és fémhulla­dékot gyűjtenek össze. Az iskola hallgatói több cso­portra oszolva végzik ezt a mun­kát. Egy csoportjuk lakóterületi gyűjtésben vesz részt. Egy másik húszas csoport pedig Fekete Jó­zsef tanár vezetésével a Tisza­parton egy 1944-ben, a német fa­siszták által elsüllyesztett uszály és a többi lelkes tanulók végzik. Az eredmény nem marad el, mert több mázsa vas­és fémhulladékot adnak majd át ezek a lelkes fia­talok a begyűjtést végző szerveknek. Az iskolák fia­taljai is lelkesen végzik a vas- és fémgyűjtés mun­káját. A Juhász Gyula-utcai álta­lános iskolából Szabó Antal 30 kilogramm vasat és 17 kilogramm fémet gyűjtött össze. A Mérey­utcai általános is­kola fiataljai is nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a gyűjtéshez. A gyűjtők közül a legjobb munkát végzi a Szécsi-brigád. Ezek a fia­tal leányok eddig több, mint 600 kilogramm vasat gyűjtöttek össze. A rókusi iskolában Balogh Erzsé­bet egyéni gyűjtésével 30 kilo­gramm vasat és 6 kilogramm fé­met gyűjtött. A Közgazdasági llfldoii; kálykacsüftcstül/ vízből kiálló részét szedi szét. Kő- Technikum^ két tanulója, Szabó hegyi József, Templom Béla,Bum­ford József és Török Ambrus MTH tanulók vágókalapáccsal sze­dik szét a szegecseléseket. Nagy­szerű munkát végeznek ezek a 14—15 éves tanulók. A vízből a partra való kiszállítás nehéz és sokszor igen veszélyes munkáját Halász Károly, Kurai Ferenc, Me­gyeri László, Lakó Lajos. Vass Imre, Csukás László, Török Jenő Mária és Drukker Edina 129 ki logramm vashulladékot gyűjtött. A gyűjtésben legjobb eredmé­nyeket elérőket a minisztertanács határozata értelmében ©kiváló fém­gyüjtő* jelvénnyel tüntetik ki, de a MÉH is pénz- és ajándékjutta­tásban fogja részesíteni azokat, akik a fémgyűjtés munkájában jó eredményeket értek el. Kim Ir Szen marsall fogadta Ikou Ojama tanárt Phenjan (TJj-Kina). Kim Ir Szen marsall, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke hétfőn fogadta az Ikuo Ojama tanár vezetésével Koreába érkezett japán küldöttséget. Ikuo Ojama beszédében örömmel üdvözölte a koreai nép nagy győ­zelmét. Hangsúlyozta a japán népnek azt a szilárd elhatározását, hogy szembeszáll az amerikai impe­rialisták ázsiai agressziójával és Japán függetlenségéért, sza­^ hódságáért és békéjééit küzd.. Rámutatott, hogy a japán nép a béke érdekében még jobban meg akarja erősíteni barátságát Korea népével. Kim Ir Szen marsall a küldött­séghez intézett üdvözlőszavaiban kijelentette, hogy a küldöttség koreai látogatása méginkább elő­mozdítja a koreai és a japán nép baráti kapcsolatait. Az egész világ békeszerető né­pei hőn várják az időt, amikor a japán nép elnyeri független­ségét, szabadságát, és békéjét, A Szegedi Erőmű udvarán hatal­mas szénkupacok között keskeny síneken szaporán futnak a szénnel megTakot; csillék. Az Erőmű dol­gozói a negyedik negyedévi tervük mielőbbi befejezéséért harcolnak. A karbantartó részleg dolgozói — a hi­bák orvoslói — ügyelnek arra, hogy folyamatosan legyen áram, a gépek jól működjenek, ne togyen fennaka­dás az áramszolgáltatásibnm és ép­pen ezért minden munkát gyorsan, pontosan végezzenek el, A karban­tartó brigád egyik tagja Hancsurek Mihály elvtárs. Harminc évvel fezelőtt került az üzembe. Minden vágya az volt. hogy lakatos lehessen, de a gyár akkori urai — mert orosz származású volt —, hallani sem akartak róla. Az1 mondtál; neki: „örüljön, ha megtűr, jük az üzemiben, mint segédmun­kást''- Hancsurek Mihálynál kenyér­ről volt szó, nem tehetett egyebet, elvállalta a segédmunkás beosztást. Becsületesein és lelkiismeretesen dol­gozott s — hogy jobban kizsákmá­nyolhassák —, lakatosmunkát vé­geztettek vele. Persze csalk felét kapta annak a fizetésnek, amit a szakmunkások. 22 évig dolgozott az üzemben úgy, hogy nem lehetett lakatos szakmun­kás. bármennyire ls szeretott vol­na. Huszonkét évig kellett arra várnia, hogy vágya teljesülhessen, amely a felszabadulás után vált va­lóra Ma Hancsurek Mihály a Sze­gedi' Erőmű egyik legjobb géplaka­tos üzemfenntartója. Teljesítménye átlagosan 130 százalék. Eredményei­vel nem nagyon szeret dicsekedni s ha érdeklődnek munkája felől, hal­kan, csendesen beszél. — öt vagy hat újításom van ed­dig „csak" — már ami jelentős­Egyik újításom a kazán léghevítő tisztítása. Azelőtt ezt a munkát négy ember három hétig csinálta, most ugyanezt elvégezzük ketten két nap alatt. Azelőtt a bordákat lapos vassal tisztítottuk, kapartuk, mos; erős vízisugárral mossuk le őket s így 14—16 napi munkát ta­karítunk meg. Hancsurek elvtársnak komoly ér­demei vannak az üzemben Jelentős mindén újítása és a munkát, ami­ket eddig elvégzett, azok nagyban elősegítették az üzem tervének ha­táridőre való teljesítését Eddig minden évben egyszer-kétszer meg­jutalmazták jó munkájáért, 1948-ban már feltűzték mellére a büszke Él­munkás jelvényt 1953-ban pedig „Kiváló Munkás" kitüntetést ka­pott. Az üzeim hősei között ott sze­repel Hancsurek Mihály neve is. Mintegy két hónappal ezelőtt az egyik kazánban a kazánfalra rakó­dott hat-hét mázsás súlyú salak le­szakadt és teljesen elborította a ka­zán tűzfészkét Megállt a vándor­rostély, elhamvadt a tűz és a tur­binák forgása is lelassult. De Han­csurek Mihály néhány társával nem esett kétségbe. Kiinyitották a. kazán kémlelő nyílását, doronggal kezdték szétverni a hatalmas darab salakot, de nem menteik semmire, Hancsurek Mihály ekkor azbeszt ru­hába öltözött és bemen; a még for­ró kazánba Félóra alatt sikerült » tervük. Újra megindult a vándor, rostély és felélesztették a tüzet. Ez a hőstett csak egy Ha.icsurek Mihály életéből Napjainkban ÍS újabb és űiabb hőstetteket visz vég­re munkájában, amelyek csak lát­szólag aprók. de összességükben nagyok és jelentősek. Naponta több. apró észszerűsftéséket alkalmaz, munkaközben szorgalmasan, nagy igyekezcttol dolgozik, hogy a Szege­di Erőmű határidőre teljesítse évi tervét és e] tudja látni a reá háruló feladatot. Á Dunghan Shali, a szegedi paprika és a lófogú kukorica Mozaikok a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkájából Csendes, szép a szoba. A fa­lon könyvespolc — szinte csupa tu­dományos mű. A két nagy ablakon át kilátni a vén Tiszára, amely fö­lött kékes köd gomolyog. Odalát­szik a kendergyár s az ég felé füs­töt pipáló kéménye. E dolgozó-szobában *— az Újsze­gedi Mezőgazdasági Kísérleti In tézet egyik szobájában — a nagy íróasztal mögött sötétruhás, rsupa őszhalántékú kutató ül. A neve: dr. Somorjai Ferenc, s a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa, az intézet igazgatója. Idestova há­rom évtizedes kutatómunka áll mögötte, de azért néhány eszten­deje csupán — ő maga mondta ezt —, hogy sasszárnyakon halad­hatnak előre. Anyagi gond a ku tatóknál? Felszerelés? Nevetsége­sen torz ez a kérdés, mert minden adva ahhoz, hogy a ©szellem nap­világa* új csúcsokat érjen el. Most írja dr. Somorjai kandidátus a rizstermelésről szóló könyvét, de a kérdésekre abbahagyja. Arról folyik a szó, milyen az in­tézet munkája, s miképpen segíti a tudomány a gyakorlati életet. Kötetrevalót lehetne erről írni, de mód most csak arra nyílik, hogy az 1500 holdas kísérleti gazdaság­gal is rendelkező intézet munkájá­nak egyes mozzanatairól szóljunk. A szegedi intézet feladata a növénytermesztés és nemesítés. Különös figyelmet fordítanak a paprika és rizs nemesítésére, s a szódás szikesek megjavítására is. A kutatók és tudományos munka­társak létrehoznak bővebben termő növényfajtákat és ezzel együtt ter­mészetesen előrelendítik a talaj termékenységének emelését is. A nemesítés nem máról holnapra tör­ténő munka, esztendők szívós és okos tevékenysége szükséges hoz­zá. A kutatók és tudományos mun­katársak nem feledik pillanatra sem azt a lenini tételt, hogy „mind az iparban, mind a mezőgazdaság­ban az ember kihasználhatja a ter­mészeti erők hatásait, ha megis­merte e hatásokat". Gazdag se­gítséget nyújt az intézet munkájá­hoz a szovjet agrotechnikai tudo­mány, mert hiszen annak útján haladva új és új nemesített növény­fajták születnek. Vígan, nótaszóval aratták a rizst megyénk termelőcsoportjaiban, ál­lami gazdaságaiban. Bő volt a ter­més s ebben benne tükröződik a szegedi intézet tudományos kollek­tívájának munkája is. Évekkel ez­előtt még nagy gond volt, vájjon melyik az a rizsfajta, amelyik a legjobban megfelelő az itteni ég­hajlatnak és talajviszonyoknak. Dr. Obermayer Ernő, a szegedi intézet Kossuth-díjas akadémikusa, dr. So­morjai Ferenc kandidátus vezeté­sével kezdődött és tartott a munka: melyik fajta rizs terem a legbő­vebben hazánkban. Kerek 103 fajta rizzsel kísérleteztek. Teltek a hó­napok, 8 elfolytak az évek is. Az­tán annyi munka nyomán kitapasz­talták, hogy a Dunghan Shali elne­vezésű, Szovjetunióból származó turkesztáni fajta legmegfelelőbb hazai termesztésre. Szaporították a Dunghan Shali-t, s ez a fajta már egyre jobban kezd elterjedni. A megyében például a hódmezővásárhelyi termelőszövet­kezetekben és a levelényi állami gazdaságban is szépen fizetett. Folynak a kísérletek a szegedi úgy­nevezett szakállas rizs nemesítésé­vel is. Ország> világ ismeri a hírét a szegedi paprikának. Ha valaki Szegedet említi, akkor eszébe jut a paprika is, mert termesztése vá­rosunkban hosszú évtizedek óta apáról fiúra száll. A híres szegedi­fajta paprika nemesítésénél dr. Obermayer Ernő, Kossuth-dijas akadémikus vezetésével szép ered­ményeket értek el. — De állandó feladatunk •— mondja dr. Somorjai Ferenc —, hogy javítsuk az egyes növényfaj­ták minőségét, s az előrehaladás szüntelen legyen. Kutató munkánk­ban elsősorban a lényegre törek­szünk. S a nemesített paprikamag, ugyanúgy, mint a rizs, vagy bár­mi más növényféleség, elkerül a szocialista szektorokhoz, s ezen túl az egyénileg dolgozó parasz­tokhoz is. A szegedi termelőcso­portokban is azt a fajta izes, ne­mes paprikát szedték, amelyet az intézet nemesített. A nemesitett fajta jobban bírja az idő viszontag­ságait, s dúsabban is fizet. Dr. Somorjai kandidátus feláll helyéről, kis szekrényhez lép és hatalmas, sárgán virító kukorica­csöveket hoz. Nehéz a kukoricacső, nagyok rajta a szemek. Hónapok és évek során 5 nemesítette ki ezt a fajtát, amelyet elismertek, s úgy hívnak: szegedi sárga, lófogú kuko­rica. Szaporították az intézet kísérleti gazdaságában, s a ne­mes mag már tavaly is hullott a földbe a szövetkezetek szántóin, állami gazdaságokban, — tehát te­ret hódított a termelésben. A szegedi sárga, lófogú kukorica előnye, hogy jól bírja a szárazsá­got, s húsz százalékkal többet te­rem, mint a nem nemesifett fajta. Holdja a kísérleti gazdaságban öntözés nélkül 50 mázsát fizetett. Érdekessége még a szegedi sárga, lófogú kukoricának, hogy a cső© veken a szemsorok 16-tól 20-ig ter­jednek. De az egyes fajtákat, amint erről az intézet igazgatója beszél —• nem elég kinemesíteni, hanem fent is kell tartani. Ezen a téren a többi között szép munkát végzett Molnár Sándor és Szabó Rózsa tudományos munkatárs. Az intézet kntatől, tudomá­nyos munkatársai gyakran láto­gatnak ki a termelőcsoportokba, állami gazdaságokba, hogy az ot­tani dolgozókkal kicseréljék ta­pasztalataikat. Nem is egy hasz­nos segítséget szereztek az ilyen látogatások során. S az ottani em­berek nagy gyakorlati tudása olyan körülményeket is hozott fel­színre, amely előrevitte a kuta­tást. Dr. Obermayer Ernő nem is olyan régen egy álló napig tartó értekezleten beszélte meg Alsóvá­roson a paprikatermesztés kérdé­seit. Őszbecsavarodott parasztem­berek sorolták el egy életen át szerzett tanulságaikat a pap­rikatermesztés ©fortélyairól©. S a tudós jegyzett. Tanultak tőle •— de ő is sokat tapasztalt, s segítet© ték munkáját. A szegedi Táncsics termelőszö­vetkezet földjén az intézet tudo­mányos kollektívája kísérleteket végzett. Azt tanulmányozták a ku­tatók és szövetkezeti parasztok, hogy szükséges-e vagy nem a tavaszi szántás a paprika­termesztésnél. Ez a kísérlet hozott eredményeket, de tovább folytat­ják, hiszen a végleges eredmény huzamosabb időbe telik. . A tudomány forradalma lépésről lépésre tör előre, s kovácsol ki új és új eredményeket Újszegeden —. a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet­ben. Szép, elismert és megbecsült ott a munka, mert az egész nép ja­vát szolgálja. Rege Sándor Moszadik pere Teherán (TASZSZ). Mint már kö­zölték, november 8-án Szultana­badban (Teherán külvárosa) meg­kezdődött Moszadik volt iráni mi­miniszterelnök és Rihai, az iráni hadsereg volt vezérkari főnöke ügyének hadbírósági tárgyalása. Az elnöklő Mogbel hadosztály­tábornok felszólította Moszadikot, nyilatkozzék az ügyét tárgyaló bí­róság illetékességéről. Moszadik azt mondotta, hogy minden törvényhozási intézkedést „rendkívüli felhatalmazásról szóló törvény" értelmében hozott. E felhatalmazást medzslisztől (par­lament) kapta, - —v—' —fí'-.. így tehát mindaddig, amig a medzslisz nem helyezi hatályon kívül e törvényhozási intézke­déseket, azok törvényerejüek. Moszadik a továbbiakban el­mondotta, hogy Irán történetében meg nem fordult elő, hogy a 6ah elmozdította volna a régi minisz­terelnököt és újat nevezett volna ki a medzslisz hozzájárulása nélkül. Éppen ezért ö — Moszadik — törvényes miniszterelnök volt. Moszadik befejezésül megismé­telte, hogy a bíróság nem illeté­kes ügyének tárgyalására és hogy jelenleg is ő a törvényes minis?­.terelnök, i i í

Next

/
Oldalképek
Tartalom