Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

VASÁRNAP. 1953. OKTÓBER 25. Ünnepélyesen átadták a kitüntetéseket as élenjáró traktorosoknak és gabonatermelőknek A földművelésügyi minisztériumban szombaton délután Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter jelenlétében ünne8 ISsiiSZSfr pélyes keretek között sdta át Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket az élenjáró traktorosoknak éS gabonatermelőknek. Az ünnepség résztvevői lelkes ünneplésben részesítették Süveges Dániel, Háy Jóesef és Tóth László traktorosokat, akiknek megelőzőleg a parlament épületében adták át a Szocialista Munka Hőse kitüntetést s akik szintén résztvettek az ünnepségen. A gabonatermelés kitüntetett élenjáró dolgozóinak példája is igazolja — mondotta többek között Magyari András —, hogy a jólét megteremtésének eszközei kezünkben vannak. A traktor- és kombáj nvezetőknek is igen nagy szerepük van a nagy gabonatermések eléréséért folytatott harcban. Ha a mezőgazdaság dolgozóinak százezrei követik a most kitüntetettek példáját, országunk korábban remélni sem mert mértékben lesz a bőség és jólét országa. A beszéd után a miniszter első helyettese átnyújtotta a kitüntetéseket. Hat traktoros, két agronómus és 3 tsz-elnök a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, egy kombájnvezető, két traktoros, 4 agronómus és egy üzemegységvezető pedig a Szocialista Munkáért Érdemérmet kapta. A kitüntetettek valamennyien megfogadták, hogy igyekeznek még jobb munkával, eddigi eredményeik túlteljesítésével méltók lenni a magas kitüntetésekre. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bihari Andornak, a Budapesti Oxigéngyár igazgatójának, Háy Józsefnek, a mohács-szigeti állami gazdaság kétszeres sztaháncrvista kombájnvezetőjének, Horváth Edének, a Győri Szerszámgépgyár Kossuth-díjas igazgatójának, Komáromi Lajosnak, a Klemertt Gottwald Villamossági Gyár sztahánovista szerszámkészítőjének, Loy Árpádnak, a Borsodi Szénbányászati Tröszt Kossuth-díjas sztahánovista frontmesterének, Mausz Péternek, a Diósgyőri MÁVAG Gépgyár Munka Érdeméremmel kitüntetett műszaki vezetőjének, Mislóczky Mátyásnak, a Lenin Kohászati Művek Kossuthdíjas sztahánovista főolvasztár^nak, Pioker Ignácnak, az Egyesült 'Izzólámpagyár Kossuth-díjas sztahanovista gyalusának, Fruzsina Mihálynak, a Tatabányai XII-es akna sztahánovista frontmesterének, Süveges Dánielnek, a surjáni állami gazdaság Kossuth-díjas sztahánovista traktorosának és Tóth Lászlónak, a kiskunfélegyházi gépállomás sztahánovista traktorosának kiváló munkájuk elismeréséül a -"Szocialista Munka Hőse" kitüntető címet és jelvényt adományozta. ílenjáró traktorvezetők és kombájnvezetők kitüntetése A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései Nagy Imre elvtárs beszéde a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Angyal Lászlónak, a háromfai gépállomás traktorosának, Horváth Lászlónak, a kistölgyfai állami gazdaság traktorosának, Komlóczky Jánosnak, az örménykúti állami gazdaság gépkezelőjének, Pulh Gyulának, a mezőnagymihályi állami gazdaság Zetor-traktorVezetőjének, Tóth Sándornak, a nagyigmándi gépállomás traktorosának és Veres Lajosnak, az egyeki gépállomás traktorosának kiváló munkájuk elismeréséül a "Munka Vörös Zászló Érdemrend"-et, Horváth Jánosnak, a küngösi állami gazdaság kombájnvezetőjének és I*. Kovács Bélának, a jászkiséri gépállomás traktorosának pedig "Munka nyozta. Érdemrend«-et adomáSzombaton átadták rendeltetésének Balatonszabadin a 135 kilowattos új rádióadó állomást A közlekedés- és postaügyi, a kbhó- és gépipari minisztérium, a Magyar Rádió, a posta, valamint az építésben résztvett vállalatok képviselőinek jelenlétében Katona 'Antal, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese szombaton délelőtt Balatonszabadiban ünnepség keretében adta át rendeltelésének az új 135 kilowattos nagybdót. Somogy megye dolgozói nevében Hortobágyi István, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője vette át a rádióadó-állomást. Az ünnepség végén Katona Antal 20.000 forint pénzjutalmat osztott szct az új nagyadó építésében kiemelkedő munkát végzett műszaki és fizikai dolgozók köpött. Az ünnepség után a jelenlévők megtekintették az adóállomás műszaki berendezését. Befejezte vidéki látogatásait a hazánkban tartózkodó szovjet meaiőgazdasági küldöttség A hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség mind két csoportja szombaton befejezte vidéki látogatásait. Á látogatás utolsó napján a küldöttség Győrött és Hódmezővásárhelyen megyei értekezletet tartott, ahol a két megye mezőgazdasági szakembereivel, gépállomási vezetőivel és termelőszövetkezeti elnökeivel megbeszélték az időszerű mnnkákat s értékes tanácsokat adtak további munkájukhoz. SZEGEDI JEGYZETEK Csábítgatások a kultúrcsoportokból Semmi kétség óbban, büszkék lehetnek az üzemek dolgozói jó kultúrcsoportjukra; zenekarukra, énekeseikre, táncosaikra is. Nem egy dolgozó éppen az üzemi Icultúrcsopor! ban, az ott kapott irányítás segítségével bontakoztatja tehetségét, — ilyen, vagy olyan irányban. Persze nevelni kell őket és türelmesen foglalkozni velük. Ez szép, de éppenséggel nem könnyű feladat. Mutatkozik azonban olyan jelenség egyik-másik üzemnél, s másutt, hogy szemetvetnek például egy-egy jó énekesre, zenészre. A szemvetésben mondjuk nincs semmi, de abban már igen, hogy különböző rózsás és kecsegtető ígéretekkel csábítgatják, csalogatják őket Avagy: „szöktetésl. káderrablást" póbálnak végezni a kultúrcsoportokból. Balázs János például, a villamosvasútnál dolgozik és a MÁV kultúrcsoporljának egyik énekese, — nem is akármilyen énekese. Történt pedig, hogy behívatták a tanács személyzeti osztályára és bizonyára kifogástalan udvariassággal, tapintatosan felhív tik figyelmét arra: adnak ott is állást számára, csak — „of daloljon". Pluszként meglehet, hozzátették: az itteni éneklést nem bánja meg, így lesz, meg úgy lesz. De ki ne hallotta volna a kürtök érces hangját? Olykor ez a hang különösen messzire elhallatszik Hogyan és miért ? Nem éppen közel van egymáshoz cz Újszegedi Kender és a Szegedi Kenderfonó. Mégis a Szegedi Kenderfonóban meghallották az Újszegedi Kender egyik kür tűsének — Tari Pálnak — „liagját". S fényes ígéretekkel arra próbálták — meglehet most is próbálják — rávenni Tarit, hogy játsszon a Szegedi Kender zenekarában. hagyja ott az újszegedicket. Miként a tanácsnál, itt is bizonyára hozzátettek: ha a Szegedi Kender javára dönt, — nem bánja meg. Helytelen az ilyen és ehhez hasonló csábítgatás. Az üzemek — már akiket illet — a „szöktetés i" kísérletek, csábiiga. tások helyeit azon legyenek, hogy neveljenek maguknak minden irányban kultúrkádereket, hisz' minden lehetőség adva van ehhezl A magyar mezőgazdasági tudomány legkiválóbb képviselői és a termelésben legjobb eredményt elért gyakorlati szakemberek értekezletén Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, az MDP Politikai Bizottságának tagja tartott beszédet. Nagy Imre elvtárs beszédének kivonatát az alábbiakban közöljük. Tisztelt Értekezlet! Népköztársaságunk Minisztertanácsa nevében üdvözlöm Önöket. A mai értekezletet azért hívtuk egybe, hogy elhatározó lépést tegyünk mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében kormányprogrammunkban kitűzött feladatok megoldása terén. Annakidején pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján kormányprogrammunkban kifejtettük, hogy népgazdasági tervünkben végrehajtandó mélyreható változásokkal, a kormány gazdaságpolitikájának fő célkitűzésévé a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelését tettük. Ebből kiindulva a kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a mezőgazdasági beruházások lényeges emelésével a termelés minél gyorsabb és nagyobb arányú fellendítését megvalósítani, ami pártunk világos és határozott irányvonala. Sietteti és nagyon is időszerűdé teszi a kérdés felvetését az, hogy mezőgazdasági termelésünk az utóbbi évek során, számos tényező kölcsönhatásának eredményekép pen fejlődésében megrekedt és azóta úgyszólván egyhelyben topog. Sürget bennünket az is, hogy — a mezőgazdaság termelési viszonyaiból adódóan — tervezett intézkedéseink legjobb esetben 10—12 hónap múlva hozhatják meg első eredményeiket. És végül, ha nem iparkodunk, egy egész esztendőt elveszíthetünk, hisz a mezőgazdasági év megkezdődött, mélyen bentjárunk az őszben és bizony az őszi vetéssel kapcsolatban a jövőévi gabonatermés növelésére szükséges intézkedésekkel már el is késtünk. Az egyhónapi határidőnek a fentieken kívül több szempontból is komoly jelentősége van. Legkésőbb november második felére el kell készülniök az önök javaslatainak, hogy a kormányzat idejekorán megtehesse a szükséges intézkedéseket a téli és tavaszi mezőgazdasági termelési feladatok előkészítése terén. Tisztelt Értekezlet! Engedjék meg, hogy az önök előtt álló nagy munkával kapcsolatban néhány olyan szempontot vessek fel, amelyek talán hasznosak lehetnek a tervek kidolgozása során. Vegyük sorra röviden a követelményeket. Az első a gyorsaság. Ez azt jelenti, hogy olyan terveket kell készíteni, amelyek lehetővé teszik kéthárom éven belül a hozamok emelését, ezáltal az össztermelés növelését és ezen belül az árutermelés arányának fokozását . A másik követelmény az, hogy a fellendülés nagyarányú legyen. A harmadik követelmény az, hogy a javaslatok átfogók legyenek. Abban, ahogyan eddig nyúltunk a mezőgazdasági termelés problémáihoz, az volt a fő hiba, hogy elaprózott, részlet-rendszabályok voltak, amelyekből újabb problémák, gyakran ellentmondások sorozata keletkezett. Rendszertelen, tervszerűtlen munka volt, aminek következményeivel most szemben találjuk magunkat. Ezzel a módszerrel most szakítanunk kell. A termelés fejlesztésének porblémáit a maguk bonyolultságában és öszszefüggésükben egységesen és nem szétaprózottan kell felvetni, vizsgálni és megoldani. Az önök munkájával szemben támasztott negyedik követelmény az, hogy a kidolgozandó tervek és javaslatok reálisak legyenek, számoljanak a megvalósításuk lehetőségével, a szükséges feltételekkel, népgazdaságunk teherbíróképességével. Végül a tervek kidolgozásánál nem lehet eltekinteni attól a követelménytől, hogy a kérdésekhez ne szűk szakmai szempontból, hanem a népgazdaság egészének szempontjából és fejlődésének perspektívájából kell a megoldásokat meghatározni. A munka során ki kell dolgozni a tervek költségkihatásait és anyagigényét is. Ez elkerülhetetlenül szükségessé teszi a tervezés egybehangolását a népgazdaság egészének tervezési kérdéseivel. Szem előtt kell tartani a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét is. Az elmúlt évek során az ipar túlgyors fejlesztése következtében a mezőgazdaság fejlődésében elmaradt, amivel megsértettük az arányos fejlődés törvényét. Ezt most helyre kell hoznunk. A mezőgazdaság terén alapjában más a helyzet. Itt a termelés gyors és nagyarányú emelésére, továbbfejlesztésére van szükség. Tisztelt Értekezlet! Most, amikor Önök hozzákezdenek a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolására, a termelés gyors és nagyarányú fellendítésére irányuló javaslataik kidolgozásához, szerintem nem árt szemügyre venni, milyen az a színvonal, ahonnan a termelés fejlesztésére elindulunk, összefoglalóan: egész mezőgazdaságunk, tehát földművelésünk és állattenyésztésünk termelésének átlagos színvonala a felszabadulás előtti szinten mozog. Ezen belül az egyes kultúrák, vagy növénycsoportok területi arányában eltolódások vannak, főképpen az ipari és olajnövények javára, elsősorban a kenyérgabona- és burgonyaterület rovására, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kenyérgabona problémája a megoldatlan kérdések közül is az első helyen szerepel. Fő növényeink átlagtermései alig változtak. Állatállományunk számszerűleg szaporodott ugyan, de több területen a hozam csökkent. Az évi átlagos tejhozam mintegy 400 literrel, a vágósertés átlagsúlya 25—30 kilogrammal kisebb, mint a felszabadulás előtti többéves átlag. Gyors és jelentős eredményt a rizstermelésben értünk el, a területi növekedés és az átlaghozam terén egyaránt. Ahhoz, hogy helyes irányban keressük a megoldást, látni kell azt is, hogy mi az oka mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának. Az elmaradottságnak kétségtelenül történelmi okai is vannak. Tudvalevő, hogy a feudális nagybirtokrendszert, amely kerékkötője volt a magyar mezőgazdaság fejlődésének, csak igen későn, a 45-ös földosztással számoltuk fel gyökeresen és végérvényesen. Az elmaradás okai az utolsó öt esztendő gazdaságpolitikájában is megtalálhatók. Ez alatt az idő alatt az ország népgazdaságában gyökeres változás ment végbe: agrárországból ipari országgá lettünk. A szocialista iparosítás kétségtelenül helyes politikájából azonban a mezőgazdasági termelés fejlesztése tekintetében nagy feladatokat kellett volna kitűzni és megoldani, ami azonban elmaradt. Az ipar fejlesztésével nem tartott lépést a mezőgazdasági termelés fokozása. Az iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének túlzott üteme, az egyéni termelés fejlesztésének elhanyagolása, a kulákság korlátozásáról annak likvidálására való átcsúszás, a magánkisiparnak és kiskeresekedelemnek, mint a falu és város közötti áruforgalom fontos tényezőjének gyors felszámolása, az ország gazdasági szervezetében a túlzott központosítás megvalósítása eltérést jelentett az «új gazdaságpolitika" helyes útjáról. Az ilyen gazdaságpolitika előbb-utóbb elkerülhetetlenül ellentmondásba kerül az átmeneti szakasz gazdasági követelményeivel és fejlődésének törvényszerűségeivel. Uj gazdaságpolitikánkban most érkeztünk el oda, hogy a mezőgazgazdasági termelés fellendülését akadályozd fentemlített okokat kiküszöböljük és új gazdaságpolitikánkat helyes elvi és gyakorlati alapokra helyezzük. Gazdaságpolitikai tényezők köziil még egyet kívánok megemlíteni, amely a legutóbbi években hátráltatta a termelés növekedését a mezőgazdaságban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti nagyüzemek gazdasági megszilárdításának elhanyagolása és termelésük alacsony színvonala. Másszóval: szocialista nagyüzemeink elmaradottsága, ahol pedig n legjobb feltételei vannak a termelés fokozásának. Ezt különösen figyelmébe ajánlom önöknek a tervek kidolgozásánál. Nagy Imre elvfárs a továbbiakban hangsúlyozta, hovy agrártudományunk nem eléggé kezdeményező. Kétségtelen, hogy a haladó mnjamsz, Liszenko nyomdokain nálunk is számos területen kimagasló eredmények születtek. Ez azonban nem homályosíthatja el azt a tény1, hogy a mezőgazdaság ..agy és alapvető kérdései elöl agrár,udományunk kitértEzek közül is első hetven áll a hozam fokozásának nagy és egységes kérdéskomplexuma. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a népgazdaság számára a kívánt eredményt a tudományos és gyakorlati munka szoros kapcso'ata és egysége hozza meg. A tovább:ak Során Nagv Imre elvtárs több problémára irányította a mezőgazdasági szakemberek figyelmét. Mezőgazdaságunk legsúlyosabb baja, a termőtalaj rombolása. Nem új jelenség ez — mondotta Nagy Imre elvtárs — a régi Magyarországról maradt ránk örökségbe. A •baj ott van, hogy a termőtalaj rombolása tovább folyik nálunk. Leküzdését végső soron a tadományo3 tala jművelés meghonosítása segítheti elő. — Addig is azonban rá kell irányítani a fő figyelmet, az erőfeszítések és anyagi eszközök nagy részét A javaslatok kidolgozásánál kü lön figyelmet kell fordítani az árutermelés kérdéseire, a mezőgazdaságon kívüli fogyasztásra kerülő termékek termelésére. Az árutermelés mértékét, növelésének módi a'és lehetőségét is ki kell dolgozni. Tisztelt Értekezlet! — Mezőgazdaságunk és termelési viszonyaink nagyon változatosak. Vannak kisüzemeink és nagyüzemeink, egyéni és szövetkezeti gazdaságaink, amelyeknek megvannak a maguk sajátosságaik itt is. ott is mások a lehetőségek és a cél eléréséhez szükséges eszközök. Ezek mérlegelésével kell kitűzni a feladatokat, ezekkel összhangban kell kidolgozni a javaslatokat. — Feltétlenül figyelemmel kell lenni a földbirtokviszonyokban és a termelési módban végbemenő változásoknak a termeléssel valóöszszefüggésére. Nem szabad szem elől téveszteni a két fő termelést ág, a földművelés és az állattenyésztés szoros kapcsolatát. — Megoldásra vár a termelés szakirányításának kérdése, a szakemberképzés, a szakmai vezetés képesítéshez kötése, a szakértőknek a termelésbe való irányítása és átcsoportosítása, újraelosztása — az új feladatoknak megfelelően. A tervek és javaslatok kidolgozásánál fontos szempontnak kell lenni a termelés ösztönzésének. Végsősoron a mi viszonyaink között a feladatok megvalósítása a termelő, a dolgozó emberektől függ. akiknek egyéni érdekeit messzemenően figyelembe kell venni, anélkül, hogy az a nagy közösség, a dolgozó nép egyetemes érdekeinek rovására menne. A kettő összhangját kell a javaslatokban kidolgozni. Ezután Nagy Imre elvtárs ismertette a gabonfélék, a takarmánynövények és az ipari növények, továbbá a burgonya- és a zöldség-? valamint a szőlő- és a gyümölcstermelés fejlesztésének fő szempontjait, a növényvédelem, a trágyázás és a talajjavítás, továbbá az öntözéses gazdálkodás terén megoldandó feladatokat. A mezőgazdaság gépesítése kapcsán kiemelte megbízható szántó-traktor-típus kidolgozását, a leginkább munkaigényes növények, főképpen a kapások komplex gépesítését és a meglévő gépállomány kapacitásának teljes kihasználását, ismertette a szarvasmarha, a juh, a sertés- és a baromfitenyésztés gyors fejlesztésének, az állategészségügy gyökeres megjavításának fő célkitűzéseit. Befejezésül Nagy Imre elvtárs & következőket mondotta: Én nem vagyok az agronómiai tudományok szakembere, biológus sem vagyok, ezért nem is célom a problémák tudományos fejtegetésébe bocsátkozni. Ez már az egyes munkaközösségek feladata lesz. Nem hiszem, hogy a magyar mezőgazdaság4 valaha is nagyszerűbb feladatok elé állította volna a termelés irányítóit, szakembereit. Bizton hiszem, hogy szívvel-lélekkel, felkészültségük, tudásuk, tapasztalatuk legjavát adiák e nagyszerű feladat megoldásához, mez'őav-^gK.c.i. Jívgy a naiMao ma- messzeDB témalista agronómia, Micsurin. Vit- j tosítom,* gazdasági termelésünk gvors és nagyarányú fellendítéséhez. Legjobb kívánságaim mellé legmesszebbmenő támogatásomat biz-