Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-24 / 250. szám

DELMWtRÖ^SZflG SZOMBAT. 1953 OKTÓBER 24. A Sza írjei unió Mn szlertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Az ENSZ közgyűlés nyolcadik ülésszaka Pórija Kozponli Bizottságának határozata „a szovjet kereskedelem tovaööfej:eszíését szolgáló infézkedésekröl" Moszkva (TASZSZ). Annak a halaszthatatlan feladatnak a megoldása érdekében, hogy a lakosság sokkal jobban el legyen látva minden népi fogyasztási cikkel és tovább javuljon a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiség, valamennyi szovjet ember anyagi helyzete, még nagyobb jelentőségűvé válik az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztése és az állami, a szövetkezeti és a kolhozkereskedelem szervezetének megjavítása. A kereskedelem a szocializmusban a fogyasztási cikkek elosztásának alapvető formája a szocialista társadalom tagjai között és hosszú időn át az is marad. A dolgozók növekvő személyes szükségleteit a kereskedelem segítségével elégítik ki. A feladat most az, hogy komolyan előre lendítsük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét és a legközelebbi két-három esztendőben biztosítsuk azt, hogy minden városban cs minden falusi kerületben fennakadás nélkül árusítsanak a lakosság számára szükséges minden árut. A határozat ezután rámutat arra, hogy a kereskedelem szervezésében nagy hiányosságok vannak, amelyek akadályozzák a kereskedelem további fejlődését és a lakosság ellátásának megjavítását. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a SZKP központi bizottsága a szovjet kereskedelem erős iramú fejlesztésének biztosítása érdekében határozatot hozott az áruforgalom továbbfejlesztéséről és a kereskedelmi szervezetek megjavításáról. 1954-ben 1950-hez viszonyítva (összehasonlító árakban) 72 százalékkal kell felülmúlni az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. Az ötéves terv 1955-re 70 százalékos emlkedést irányzott elő. Tehát már 1954ben túl kell teljesíteni az ötéves terv feladatát. Biztosítani kell, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom 1955-ben körülbelül kétszerese legyen az 1950 évinek. 1954-ben és 1955-ben jelentékenyen növelni kell a lakosságnak eladott élelmiszerek és ipari áruk mennyiségét és 1955-re az ötéves tervben megszabott feladattal szemben körülbelül a következő arányban kell előirányozni a piaci árukészletek 1950-hez viszonyított növekedését: (Az első szám az ötéves terv által 1955-re megszabott növekedést, a második szám az új tervfeladat szerint 1955-re megszabott növekedést jelenti). Húskészítmények 90 százalékkal: 2.3-szeresükre, Halkészítmények 70 százalékkal: 2.1-szeresükre. Vaj 70 százalékkal sére, Sajt kétszeresére: 2.2-szeresére, Növényi olaj kétszeresére: 2.6szeresére, Cukor kétszeresére: 2.3-szeresére, Szőlőbor kétszeresére: 2.4-szeresére, Ruházat 80 százalékkal: 2.4-szeresére, Szövetek 70 százalékkal: 1.8szeresükre. Ezen belül gyapjú- és selyemszövetek az új tervfeladat szerint 2.4szeresére. Harisnya, zokni kétszeresére: 2.7-szeresére. Kötszövóttáru 2.2-szeresére: 2.7-szeresére. Bútor háromszorosára: négyszeresére, Fémedény 2.5-szeresére: 4.9-szeresére, Kerékpár 3.5-szeresére: 5.5-szeresére, Varrógép 2.4-szeresére: 5.1-szeresére, t Rádió és teléviziós készülékek kétszeresükre: 4.4-szeresükre, Ora 2.2-szeresére: 2.6-szeresére, Ezen belül karóra csupán az új tervfeladat szerint 4.7-szeresére. Háztartási jégszekrények, mosógépek, porszívók néhányszorosukra: több mint tízszeresükre. 1956-ra elő kell irányozni, hogy a fő élelmiszerek és iparcikkek piaci árukészlete 1950-hez viszonyít va körülbelül a következő arány ban növekedjék: Húskészítmények 2.6-szeresttkre. halkészítmények 2.3-szeresükre, vaj 2.1-szoresére. növényi olaj 2.8-szoresére, cukor 2.4-szorcsére, szövetek kétszeresükre, lábbeli kétszeresére, varrógép 5.9-szeresére, kerékpár hatszorosára, rádió és televíziós készülékek 5.3-szeresére, bútor 4.8-szeresére. Kötelezni kell a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát, hogy a többi között: 1.9 szereSzervezzo meg a lakosság köréhen mutatkozó árukereslet gondos tanulmányozását, a lakosság kórében mutatkozó árukereslet tanulmányozásának alapján a népi fogyasztási árukat tormolő minisztériumokkal együtt időszakonkint felül kell vizsgálni a pinera szállított áruk választékát, jelentős mértékben meg kell javítani a nagykereskedelmet és a nagykereskedelmi raktárak munkáját. A határozat ezután több Intézkedést sorol fel, amelyek hivatottak az áru választékának és minőségének fokozására, majd a következőket szögezi le: A könyvkereskedelem továbbfejlesztése erdekében kötelezni kell a Szovjetunió kulturális ügyelnek minisztériumát, hogy 1954—1955-ben nyisson könyvesboltokat az ország valamennyi kerületi székhelyén. Kötelezni kell a Centroszojuzt, hogy 1955-ben 1953-hoz viszonyítva kétszeresére növelje a falvakban történő könyveladást. A Szovjetunió kereskedelmi minisztériumának 1953. októberébon le kell értékelnie a közszükségleti iparcikkek minisztériumától átvett, néhány év óta felhalmozódott árukat (lábbeli, konfekcióáru, bőrdíszmű áru, stb.) összesen 90 millió rubel értékben, a közszükségleti iparcikkek minisztériuma 1953. évi nyereségbefizetésének rovására. A határozat a továbbiakban hangsúlyozza: kötelezni kell a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát és a többi minisztériumot és intézményt, amelynek hatáskörébe a közélelmezési vállalatok tartoznak, tegyenek intézkedéseket a közélelmezés minden eszközzel történő fejlesztésére és javítására és biztosítsák a legközelebbi két-három évben a jól felszerelt étkezdék, vendéglők, falatozók, teaházak és biiffék hálózatának kibővítését, javítsák a készételek minőségét, bővítsék ezek választékát és emeljék a fogyasztók kiszolgálásának kultúráját. Kereskedelmi hálózat fejlesztéséről Figyelembevéve a közszükségleti cikkek termelésének és az áruforgalomnsk jelentős növekedését, szükségesnek kell nyilvánítani, hogy 1954—1956-ban városokban és falvakban építsenek és nyissanak: 40 ezer üzletet, közülük 10.800-at 1954-ben, 13.500-at 1955-ben és 15.700-at 1956-ban. Ezen belül a Szovjetunió városéiban, munkástelepein és kerületi központjaiban kilencezer szaküzletet kell nyitni, ebből háromezer élelmiszert és hatezer ipari árukat árusító szaküzletet; száz nagy- és középáruházat a területi központokban és ipari városokban; tizenegyezer vendéglőt, étkezdét, falatozót, kávéházat, teaházat és büffét, ezenbelül 1954-ben 3150-et, 1955-ben 3700-at és 1956ban 4150-et. Az új üzleteket és étkezdéket a városokban, főképpen az új lakóházak földszintjén lévő helyiségekben kell nyitni. Fejleszteni kell a vándorkereskedelmet és ebből a célból 1954— 1956-ban gépkocsira szerelt szükséges mennyiségű üzletet és gépkocsíra szerelt fertályt kell gyártani az állandó kereskedelmi hálózatta! nem rendelkező lakott helységek kiszolgálására. A határozat ezután leszögezi hogy a raktár és hűtőházgazdaság fejlődésében mutatkozó elmaradás felszámolása, valamint a fogyasztóhelyeken szükséges árukészletek felhalmozása feltételeinek megteremtése céljából a lakosság fennakadásmentes ellátásának biztosítása érdekében a hűtőházak, élelmiszer- és ipari áruraktárak, burgonya- és zöldségtárolóhelvek építési programm,iát 1954—1956 évre milyen terjedelemben kell megállapítani. Szükséges — hangzik továbbiakban a határozat —, hogy 1956-ben 1953-hoz képest háromszorosára emeljék az automatikus hűtőkompresszorok és hűtőberendezések gvártását. A kereskedelmi há'ózat száméra, a közélelmezési üzemek száméra szolgáló berendezések gvértését 8-szorosára, a pénztári készülékek gyártását 4.5-szeresére, a kereskedelmi szállítási berendezések gyártását 5.5-szeresére emeljék. A káderképzés javításának módszereiről Az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztésének és a kereskedelem szervezése megjavítása feladatainak teljesítésére alkalmas szovjet kereskedelmi szakemberkáderek kiképzésének biztosítása érdekében: A felvett hallgatók számát a kereskedelmi- és gazdasági főiskolákon és a főiskolák fakultásain az 1953. évi 2200-ról 1954-ben háromezere és 1955-ben 3500-ra kell növelni. A határozat ezután felsorolja, milyen mértékben kell emelni a különböző kereskedelmi szakiskolákon résztvevő hallgatók számát. A falusi kereskedelem megjavításától A kolhozparasztok, a falusi értolmisóg, a szovhozok és a gépállomások munkásai népfogyasztási cikk-szükségletének, valamint n kolhozok termelését szolgáló áruszükségletének jobb kielégítése érdekében kötelezni kell a centroszojuzt: Széleskörűen fejlessze a falusi lakosság és a kolhozok számára szükséges áru eladását, meg kell szervezni falun a lakosság körében mutatkozó kereslet gondos tanulmányozását, nem szabad elfogadni nz ipartól olyan árukat, amelyeket a lakosság nem keres, sem a rosszminöségű árukat. 1954—1956-ban 23 ezer kiskereskedelmi vállalatot kell nyitni; 1954-ben azokban a városokban és munkástelepeken, amelyek kerületi központok. Iparcikkekkel kereskedő áruházakat kell építeni és nyitni. A raktárgazdaság elmaradásának felszámolása érdekében 1954—1956ban egymillióhótszázezer négyzetméter összalap területű általános árnraktárakat kell építeni. A kolhozkereskedelem megjavításáról Kötelezni kell a köztársaságok minisztertanácsait, a területi, határterülei és kerületi szovjetek végrehajtóbizottságait és a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát — hangzik a továbbiakban a határozat — tegyenek szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kolhozok és kolhpzparasztok számára kedvező feltételeket teremtsenek a mezőgazdasági termékfeleslegek eladására a kolhozpiacokon és elsősorban a nagy városokban és ipari központokban. Egy hónapon belül lássanak el minden kolhozpiacot a szükséges mennyiségű kereskedelmi berendezéssel, súlyokkal, munkaruhával. A kolhozpiacokon és a hozzájuk csatlakozó utcákon fejlesszék az ipari áruk kereskedelmét a kolhozok és kolhozparasztok keresletét kielégítő választékban. 1954—1956. folyamán építsenek 508 új városi koíhozpiacot, a meglévő piacokon építsenek 750 raktárt és 750 hűtőházat a kolhozok és kolhozparasztok áruinak őrzésére, 750 teaházat, 750 húsellenőrző és 750 tejellenőrző állomást. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága úgy véli, hogy az állami szövetkezeti és kolhozkereskedelem gyors fellendülésének biztosítása valamennyi párt-, szovjet és szakszervezeti szerv egyik legfontosabb feladata. A helyi szovjet, párt- és szakszervezeti szervezetek kötelesek állandóan ellenőrizni az üzletek és étkezdék munkáját, határozott harcot kell folytatniok a szovjet kereskedelem elveinek megsértői ellen, idejekorán intézkedéseket kell tenniök az üzletek és étkezdék munkájában feltárt hiányosságok kiküszöbölésére és a lakosság kiszolgálásának rendszeres javítására kell törekedniök. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága megköveteli a helyi szovjet és pártszervezetektől. hogy számolják fel a kereskedelemmel és a kereskedelmi dolgozókkal szemben még meglévő lebecsülést és teremtsék meg körülöttük az elvtársias támogatás és kellő megbecsülés légkörét, emlékezetben tartva, hogy a szovjet kereskedelem a szocialista gazdaság egyik fontos szakasza, a szovjet kereskedelem dolgozói pedig a szocializmus dolgozóinak egyik csapata. akik a nép állandó kiszolgálásának megtisztelő feladatát teljesítik. A szovjet kereskedelem minden dolgozójának kötelessége, hogy a legrövidebb időn belül felszámolja a kereskedelmi szervezetek és vállalatok munkájában lévő hiányosságokat és magasabb fokra emelje a szovjet kereskedelmet. Az ENSZ biztonsági tanácsának ülése New-York (TASZSZ). Október 20-án délutánra összehívták a biztonsági tanács ülését abból a célból, hogy megvizsgálják a szovjet küldöttség javaslatára napirendre tűzött következő kérdést: „Trieszt Szabad Terület kormányzójának kinevezése. A Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége állandó képviselőjének a biztonsági tanács elnökéhez intézett 1953. október 12-i levele". Az ülés egész menete arról tanúskodott, hogy az Egyesült Államok, Anglia valamint az őket támogató küldöttségek nem akarnak az Olaszországgal 1947 február 10-én kötött békeszerződés alapján rendszabályokat hozni a trieszti kérdés békés rendezésére. Urrutia, Colombia küldötte javaslatot terjesztett elő, hogy a Szovjetunió küldöttsége által előterjesztett kérdés megvitatását halasszák november 4-re. VIsinszkij elvtárs, & Szovjetunió képviselője erélyesen szembeszállt Colombia képviselőjének javaslatával és beszéde végén kijelentette: a Szovjetunió küldöttsége kitart amellett, hogy a biztonsági tanács halaszthatatlanul fogjon hozzá a trieszti kérdés megvitatásához. Jebb angol küldött kénytelen volt elismerni, hogy „Triesztben jelenleg elég kritikus helyzet alakult ki." Kijelentette, nem lát semmiféle okot arra a feltevésre, hogy a biztonsági tanácsban megegyezésre lehet jutni Trieszt Szabad Terület kormányzójának kinevezésével kapcsolatban. Ezután Visinszkij elvtárs ismét szólásra emelkedett. Megcáfolva azokat az érveket, amelyeket Trieszt Szabad Terület kormány* zója kinevezésének haladéktalan megvitatásával szemben felsorakoz* tattak, újra kimutatta, hogy tarthatatlan azok érvelése, akik a most folyó tárgyalásokra hivatkoznak, mint olyan alapra, amellyel kapcsolatban el lehetne halasztani Trieszt Szabad Terület kormányzója kinevezésének megvitatását. Az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy küldöttsége tá* mogatja a trieszti kérdés vitájának elhalasztására vonatkozó javaslatot, Görögország és Franciaország küldöttei szintén a trieszti kérdés megvitatásának elhalasztására vo* natkozó javaslat mellett foglaltak állást. Álláspontjukat azzal próbál* ták megalapozni, hogy önkényesen magyarázták az ENSZ alepokmá* nyának bizonyos cikkelyeit. Ezután újra Visinszkij elvtárs szólalt fel. Kimutatta, hogy teljesen tarthatatlan azok érvelése, akik hivatkozással az ENSZ alapokmányának cikkelyeire, a cikkelyek önkényes értelmezésével próbálják Igazolni a trieszti kérdés megvitatásának elhalasztását a biztonsági tanácsban. Visinszkij elvtárs felszólalásai után szavazásra tették fel a colom* biai javaslatot, hogy halasszák el a trieszti kérdés megvitatását novem* ber 2-ig (és nem november 4-ig) mint a javaslat eredetileg tartal* mazzs). A szavazás eredményeként ezt a javaslatot elfogadták. Á Szovjetunió képviselője a trieszti kérdés megvitatásának elhalasztása ellen szavazott. Jacques Duclos elvtársnak a Francia Kommunista Párt titkárának beszámolója a Központi Bizottság ülésén a francia politika teljes irányváltoztatásának szükségességéről Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön ült össze a Párizs melletti Drancy-ban. Az ülésen résztvett Maurice Thorez elvtárs, a párt főtitkára is. Első napirendi pontként a központi bizottság meghallgatta Jacques Duclos elvtárs beszámolóját a párt feladatairól a francia politika irányzatának teljes megváltoztatására irányuló harcban. Második napirendi pontként Auguste Lecoeur elvtárs tartott beszámolót a párt politikai tevékenysége fokozásának szükségességéről. Jacques Duclos elvtárs beszámolójában először az indokinai háborúról beszélt és rámutatott, hogy a francia közvélemény — pártállásra való tekintet nélkül — e háború befejezését kívánja. A bonni és párizsi katonai szerződésekkel kapcsolatban Jacques Duclos kijelentette a következőket: — Minden erővel meg kell akadályoznunk, hogy Eisenhower és francia barátai Franciaországot Washington és Bonn védnökségévé változtassák. Meg vagyok győződve, hogy ha minden hazafiasan gondolkodó francia összefog, megakadályozhatjuk a bonni és párizsi katonai szerződések ratifikálását. Hogy még jobban hangsúlyozzuk annak a kampánynak a jelentőségét, amelyet a nemzeti függetlenség é« a béke biztosítása érdekében meg kell indítani, javasoljuk a központi bizottságnak, hogy a legnagyobb eréllyel juttassa kifejezésre elhatározottságát: meg fogja hiúsítani mindazokat a bűnös terveket, amelyek az ••európai haderő® létrehozásával meg akarják semmisíteni Franciaországot, mint független országot és valamilyen védnökséggé akarják lealacsonyítani, ahol a tegnap betolakodott nácijai Ismét úgy érezhetnek magukat, mintha otthon lennének. Tudatában azon szükségességnek hogy a bonni és a párizsi katonai szerződések ratifikálásának megakadályozására minden,érdekelt országban gyorsan kell cselekedni mi, kommunisták kijelentíük. hogy összefogva minden más franciával, hangsúlyozzuk: minden más franciával, akik éppúgy, mint ml, nem akarnak tudni egy új Wehrmachtról, készen vagyunk résztvenni mindennemű politikai akcióban, amelyet hatalmas országos méretű mozgalommá lehet és ' -'I fejleszteni. Ehhez az ünnepélyes nyilatko* zathoz hozzá akarjuk fűzni azt is, hogy mi, kommunisták, készek vagyunk a magunk erejével is hoz* zájárnlnl a parlamenti élet min* den olyan megnyilvánulásához, amelynek célja vereséget mórní az „európai hadsereg" kezdemé* nyezőire és védelmezőire. A francia politika írányváltoz* tatása szükségességének nagy gon* dolatát azonban nemcsak a komrnu* nisták képviselik, hanem ez a gondolat meghódította és meghódítja a francia nép egyre szélesebb vé* tegeit. E gondolatnak adott kifejezést Oaston Maurice, radikálisszocialista képviselő is. Elismerte, hogy van lehetőség a Kommunista Párttal való megegyezésre antiak érdekében, hogy egy pontos és határozott programm alapján önálló francia politikát lehessen folytatni. Egy ilyen programm külpolitikai vonatkozásban a következő lenne: A vietnámi háború befejezése, Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének visszautasítása. valamint az általános, egyidejű és nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött leszerelés, — mondotta Gaston Maurice. Erről a programmról — mondotta Jacques Duclos elvtárs — egyáltalában nem akarjuk azt állítani, mintha ez a mi valamennyi közvetlen követelésünket kielégítené. Azonban a munkásosztály, valamint a hazafiasan gondolkozó köztársaságiak erejének tömörítése e programm megvalósítása érdokében, felvetné az egész ország előtt annak szükségességét, hogy véget kell vetni Laníel, Pinay és más reakciósok kártékony politikájának, amelytől meg kell szabadítani a francia politika életet. Éppen ezért határozottan és nyomatékosan kijelentjük, hogy hajlandók vagyunk támogatni egy ilyen programmot és készek vagyunk szavazatainkat adni gy olyan kormányra, amely kötelezettséget vállalna arra, hogy magáévá teszi ezt a programmot és Intbaveti minden erejét e programm megvalósítása érdekében — mondotta Jacques Duclos. A beqi TII'ÁS' IW'P'M'^r'um versenyjelentése szernt a burgon iidbcggiijtésben 18-ik Csongrád megye, miniszteri meghatalmazott Szlávik György, begyűjtési osztályvezető Obralka László. a sertüsbegyüjtésbm 18-ik Csongrád megye, miniszteri meghatalmazott Szlávik György, begyűjtési osztályvezető Obratka László.