Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-24 / 250. szám

SZOMBAT, 1953. OKTÓBER 24. 3 DELMüGYüRORSZaC A szegedi tanács mezőgazdasági osztályának címére '' A szegedi Alkotmauy-tszcsben olyan probléma elé állítottak, amire nem tudok felelni. Azt kérdezték: — Megváltozott-e 1953-ban a százalékszámítás? — Én úgy tudom, hogy nem — válaszoltam. — Nem lehet — nem lehet — ellenkeztek. Meg kellett, hogy változzék, mert nczze... Nekünk 50 hold az ősziárpa tervünk; el­vetettünk belőle 37 holdat és erre Bárányi elvtárs, a szegedi tanács mezőgazdasági osztályve­zetője azt mondja, hogy 102 szá­zalék. Megírta ezt a Délmagyar­ország ls. Itt van ni a 21-i ve­zércikkben ... — Könnyű kiszámolni —mon­dom nekik, ötven hold helyett csak 37 hold. Mi 74 százaléknak elfogadhatjuk, de hát a tanács csak pontosan jelenthet. — Pontosan...? A tanács ...? — hüledezett őszintén a tszcs el­nöke. — Hagyjátok rá — legyintett valaki —. Nem járt ez még a tanácsnál tán az életbe se... — Csak azt nem tudom —tű­nődött az elnök —, honnan vet­ték ezt a százalékot. — Biztosan az ellenőrzésükből — firtatta valaki, közben szeré­nyen a hasára mutatott. — Meglehet, hogy onnan —szólt újra az elnök —, hiszen Bárányi a fene tudja, mikor járt itt ná­lunk. Csak nem Martonosi, az előadó mondta be. aki tegnap­előtt itt volt vagy 15 percig? — Azt nem hiszem — mondta mély meggyőződéssel egy újabb közbeszóló —. Csak azt nézte az meg, hogy forog-e nálunk a trak­tor kereke. Azt is a műútról — knkkerrel... Ezután még halkan — hogy ne balljam — arról is beszéltek, hogy a 130 hold búza vetésből, ami a tervük — eddig 36 hold­nyit vetettek el. — De szét ne kürtöljétek — fedte őket egy hang —, mert eb­ből meg vagy 200 százaiébot szá­molnak ki. Furfangos egy embe­rek azok a tanácsiak ... — Hát lehet, hogy azok — pap­rikázódott fel a tszcs elnöke —, de a fene tudná ezt így kibo­gozni. Néha úgy tűnik, hogy jó szívű, érzékeny emberek. Mert a tavasszal is, mikor még csak 4 hold kukoricát vetettünk el. Bá­rányi elvtárs 24 holdat jelentett és amikor ezért szóltam neki. azt mondta: szégyelt volna négyet jelenteni a tanácselnöknek. Nyil­ván most is igy van, bár attól, ha jót jelentünk, de nem vetünk, hamarosan felkopik az állunk. Én nem szóltam többet, de azt szeretném tudni, hogy milyen új módszerrel számolják ki Szege­den a százalékot. Jó lenne, ha mi­nél előbb közölnék, hogy vála­szolhassak az. Alknlmány-tsecs problémájára. Felkészültünk a Szabad Föld Téli Este előadásdkra Rövidesen megkezdődnek a sze­gedi járás területén is a Szabad Föld Téli Este előadássorozatok. Ezekre az előadásokra „A nép ta­nítása, a nép nevelése a legembe­ribb feladatok egyike" — jelszó je­gyében készültek fel az előadók. Munkánkban hasznosítjuk a mult esztendők jó tapsztalatait. Az el­múlt években azt tapasztalhattuk, hogy sok dolgozó paraszt vórva­várta azt sz estét, amikor végig­hallgathat különböző témájú, pa­rasztságunkat érdeklő előadásokat. Különösen sokat látogatták előadá­sainkat Kiskundorozsmán, Tápén, Mórahalmon és Deszken. Néhány hiba azonban kijavításra vár: tavaly például sok esetben az előadások színvonala alacsony volt. Ez abból adódott, hogy az előadó nem készült fel kellőképpen, nem tette előadását érdekessé és nem alkalmazott szemléltető eszközöket. Természetesen itt hibát követtek el az előadói munkaközösségek is, amelyek ugyan megvoltak, de nem működtek. Előfordult az ls, hogy az előadókkal nem beszélték meg elő­re a témát; nem volt ritka az olyan eset sem, amikor az előadói mun­kaközösség az előadás könnyebb megértését elősegítő kísérőműsor helyett például természettudomá­nyos műsorhoz magyar táncszámok bemutatását tervezte. Az előadói munkaközösség legfontosabb fel­adatának tehát az előadókról való gondoskodást, a •egfelelő színvo­nal elérését, továbbá egy-egy elő­adás megtartásához a szemléltető eszközök biztosítását tartja. Hiányosság mutatkozik abban is, amin szintén javítani kell, hogy egyes községi tanácsok, mint az ásotthalmi, pusztaszeri, dóci, for­ráskúti, csengelei, domaszéki nem igen törődtek a Szabad Föld Téli Estékkel. Nem gondoltak arra ezekben a községekben, hogy az iskolai oktatő-nevelőmunka gyer­mekeinkben megteremti ugyan a haladó világnézetet, de ugyanakkor a szülők egyrésze odahaza nem er­re tanítja a gyermekeket. Éppen ezért a Szabad Föld Téli Este elő­adásokkal a szülők nevelését is el­sőrendű feladatnak tartjuk. Az elő­adások szervezése a tanács és a mellettük működő állandó bizott­sági tagok — és nem utolsó sor­ban — a tömegszervezetek felada­ta. Figyelembe kell venniök a köz­ségi tanácsoknak, hogy az egész tanács — tehát a begyűjtési, me­zőgazdasági, pénzügyi csoportok — munkáját segítik a propaganda­előadások. Ugyanakkor ezek az elő­adások hozzásegítik a község dol­gozóit az általános műveltség eme­léséhez is, hiszen a dolgozó pa­rasztokat érdeklik a történelmi, a természettudományos, mezőgazda­sági témájú előadások. Éppen ez követeli meg a tanácsoktól, hogy fokozottabb figyelmet fordítsanak a propagandaelőadásokra. Csizmadia József, a szegedi járás népművelési ' előadója­SZEGEDI JEGYZETEK Mikor lesz már végre koromfogó Gázgyár és az Erőmű k éményén ? A Kossuth Lajos­sugárút, Damjanich­utca, illetve Puskás­utca sarkán van az Erőmű és a Gázgyár telephelye. E két üzem kéménye sok bosz­szúságot okoz a kör­nyék lakóinak és az arra járóknak. Azok, akik Rókuson lak­nak, vagy az ottlérlí üzemekbe járnak dol­gozni, tudnák meg­mondani, h-ogy hány­szor mormoltak már fogaik közölt nem is egészen halk szitko­kat az illetékesek felé az állandó ko­rom-hullásért, ami a Gázgyár és az Erő­mű környékén min­dennapi jelenség. A két üzem kémé­nyei egész nap vas­tagon okádják u füstöt és a kormot. Az utóbbi egy év so­rán számos kifogás hangzott már el ezen egészségtelen jelen­ség ellen. Foglalko­zott vele a sajtó, pa­naszkodtak a dolgo­zók a tanácstagi fo­gadóórákon, a ta­nácstagok jelentették a végrehajtó bizott­ság felé, de mind­eddig hídba: sem i intézkedés nem tör­tént a füstszűrő, ko­romfogó felszerelé­sére. A korom tovább hullik az arrajárök szemébe, az udvaro­kon játszó gyerme­kek arcába, s az ud­varra száradás cél­jából kiterített ru hókra. Senki nem törődik azzal, hogy ez a kellemetlen és egészségtelen jelen­ség megszűnjön. Nem egyszer előfordult már az is, hogy fél­napos munkakiesést jelenteti egyes dol­gozóknak. amíg a szc műkbe esett korom­szemesét az orvos el­távolította. Van-e mindezekre szükség? 'Az elmúlt napok­ban Rókuson tartott tanácstagi fogadéi­óra alkalmával a fentiekhez hasonló 54. Is la­Hődöe egy íz­je­módon nyilatkozott Sz. Nagy Jánosné, Hétvezér-utca szám. alatti lakos Hödör Antalné nácstcgnak. Antalné már ben tett hasonló lentétt a tanács vég­rehajló bizottsága felé. tolmácsolva vá­lasztóinak kérését, panaszát, de eddig nem kapott rá vá­laszt, igy nem közöl, hette azt választói­val sem, a korom pedig rendületlenül hullik tovább. Ideje lenne most már végre, ha Intéz­kedés történne ennek a „kémény-áldásnak" a megszüntetésééi. Az üzemek és o ta ndcs illetékes vese tői, illetve szervei tennének valamit az­ért, hogy n dolgozók ilyenirányú jogos pa­nasza orvoslást nyer­jen, s az arrajárök nyitott szemmel köz­lekedhessenek. G. J. PARI6LÉ1 Páriiaggyűlés a szegedi Alkotmány iszcs-ben Október 31-én hét órára be­szélték meg, de hat óra után mór gyülekeztek kultúrtermükben a szegedi Alkotmány tszcs kommu­nistái. Látszott: érdekli őket az, hogy mit végzett az elmúlt tag­gyűlés óta a pártszervezet. El is jött a kommunisták közül, aki csak tehette. Pontosan 7 órakor megkezdődött a taggyűlés, holott régen sokszor elhúzódott a késések miatt. A leg­utóbbi taggyűlésen határozatot hoz­tak s pártmunka megjavítására és az még elevenen él mindannyiójuk emlékezetében. Miklós Sándorné is e2ért jelentette be, hogy otthon kell maradnia, mert a négy kicsije kö­zül egyik beteg. Szóval: nagy a változás a tszcs párt­szervezetében a múlthoz képest. A Központi Vezetőség útmutatásai­nak megvitatása előtt bizony még a beszámolót is egyedül karcolgat­ta papírra a titkár elvtárs. Most meg — igaz két tag hiányzik a pártvezetőségből —, de hároman együtt voltak, ami által sokkal könnyebben elkészült a beszámoló. Az is igaz, hogy még sok hiba- van benne (például az, hogy sok szó esett benne a termelésről, viszont a pártéletről túlságosan kevés), mégis jobb volt ez a beszámoló, mint az eddigiek. Először bejelentette Szabó elv­társ, a párttitkár, hogy tag- és tag­jelöltfelvétel nem volt az utóbbi időben, de nem lesz ezen a tag­gyűlésen sem, mert gyenge a ne­velőmunka. — Javítsuk ki mihamarább ezt a hibát — hívta fel a tagság figyelmét a titkár elvtárs —, mert pártunk csak úgy erősödik, ha új, meg új erők kerülnek soraiba a legjobbak közül. Ezután az őszi betakarításról, szántásról, vetésről hallhattak a megjelentek. Elmondta Szabó elv­társ, hogy nemrégen, mint sok más tszes-ben, az Alkotmány-ban is, tétováztak az emberek: kilépni lenne-e jobb vagy bentmaradni. Ám az ingadozás nem tartott sokáig, mert az Alkotmány tszcs tagjai a kommunisták vezetésével egysége­sen a szövetkezeti utat választot­ták. — Most már nincsen semmi in­gadozás — mondta Szabó elvtárs. — Valamennyien dolgoztunk és dolgozunk tovább is becsülettel. Meg kell dicsérnünk a kocsisokat, akik — a vezetőség kezdeményezé­sére szinte rohammunkával — ma hajnali 3 órától behordták a tá­nyéricaszárat. De jól dolgoznak a többiek is; a szántás, vetés ennek ellenére mégis lassan halad. Ennek egyik oka az, hogy a gépállomás csak egy traktort tud adni s az is csak hároni­négy holdat szánt fel egy nap alatt. Nekünk azonban azt kell látnunk, hogy a vetést gyorsabbá kell ten­nünk és ezért helyes lenne meg­próbálnunk lóvontatású ekével is a szántást. Meg kellene gyorsítanunk a répaszedést is, hogy jusson idő a trágyázásra. Gondolkozzatok ezen, hogy mit lehetne tennünk. Nagyon helyes lenne és példamutató a pár­tonkívüli tagok előtt ha mi, kom­munisták, a Nagy Októberi Forra­dalom emlékünnepére a munkát meggyorsító felajánlásokat tennénk. Lépjenek versenyre egymással a kommunisták! A pártvenetőséif beszámolóid­ból — bár sokkal tartalmasabb volt, mint az eddigiek —, néhány fontos dolog mégis kimaradt. Nem túrta fel a beszámoló, hogy miért nem készítette elő annakidején a pártvezetőség a pártoktatást. Sú­lyos hiba az, hogy az oktatásra vonatkozó pártha­tározatot nem hajtotta végre a7. Alkotmány tszcs pártszervezete.­Ezt a hibát minél előtt ki kell ja­vítani a pártszervezet további erő­södése érdekében. A pártvezetőség beszámolójának ezt a hibáját még tetézte az, hogy a párttaggyűlés sem hozott határozatot az oktatás megjavítására. Helyes lett volna, ha elhatározza a taggyűlés, hogy a pártvezetőség az oktatásra eddig jelentkezett párttagokkal együtt be­szélgessen azokkal, akik még vo­nakodnak a politikai tanulástól. Az Alkotmány tszcs pórtszerve­zetének taggyűlésén fejlődést mu­tattak a hozzászólások is. Többen szóltak hozzá, s többen beszéltek a pártmunkáról. Ábrahám Lajosné elvtársnő például bátor hangon mondta el, hogy a tszcs gazdasági vezetői lebecsülik a pártszerveze­tet. — Olyan nézet uralkodik nálunk — mondta az elvtársnő —, hogy a pártszervezet törődjék a politikai munkával. A termeléssel ne. Ez helytelen, mert a gazdasági mun­káért mi, kommunisták, felelősek vagyunk. A pártszervezetnek igenis ellenőriznie és a legjobb tapaszta­latok alapján javaslataival irányí­tania kell a tszcs munkáját. Kuggyerné elvtársnő, pártbizalmi azt újságolta, hogy mint népnevelő beszélgetett Zsirosnéval, aki nem­rég még ki akart lépni a tsz-ből és azóta Zsirosné is, mint a többi asz­szony, szorgalmasan dolgozik. Tisz­telet nekik a jó munkáért. Gazdag elvtárs, a csoport elnöke megemlí­tette, hogy a vetés meggyorsításá­ért tényleg kellene lóval szántani de az nagyon nehéz, mert száraz és kemény a föld, mint az acél. Szóba hozta azt is az elnök elv-i társ, hogyha az állattenyésztők to-« vábbra is jól dolgoznának, noveitn ber 7-re teljesíthetné az Alkotmány tszcs az állam iránti kötelezettsége jórészét. Erre Vidács elvtárs vátó ialta, hogy november 7-ig legalább 10 kilót javítanak a hízókon das rabonként. Többen szóltak még a szántásról. Volt, aki azt mondta, hogy nehéz lenne lóval szántani, mert kiveti az ekét a föld. Hévizi elvtárs, a Vá* rosi Pártbizottság küldötte azt ja­vasolta ekkor, hogy válasszák ki azt a földterületet, ahol mégis le­hetne lóval szántani. — Nem volt itt mindig traktor elvtársak — mondotta. — Száraz­ság meg csak volt, mégis felszán­tották s bevetették a földeket. A javaslatot meghallgatták : kommunisták, de annak ellenére, hogy a lóval való szántást többen javasol­ták, mégsem hozott e fontos kérdésben határozatot a párt­taggyűlés, pedig bizonyára van olyan ember az Alkotmány tszcs kommunistái közt, aki bátran megfogná az eke szarvát, megértve, hogy ma a szán­tás-vetés a legfontosabb. As első napirendi pont Vitája után fontos esemény következett a pártszervezet életében: a két leg­jobb kommunista tszcs-tag megvá­lasztásával kiegészítették a párt­vezetőséget. ami most még szoro­sabb egységben a csoport tagságá­val harcolhat a tszcs megszilárdí­tásáért. Egyhangúan határoztak a tszcs kommunistái Gazsi Tóth Imre és felesége pártból való kizá­rásáról is. akiket már régebben kizártak a tszcsből fegyelme­zetlen magatartásuk miatt, mint akik bomlasztották, akadá­lyozták az egész munkát. Gazsi Tóthék ezenkívül egy ugyancsak kizárt taggal, Nyárinéval (volt csendőrőrmester felesége) ellensé­ges hangú rémhíreket terjesztettek a csoporttagok között. A szegedi Alkotmány-tszcs párt-* taggyűlése a betakarítás gyors be­fejezését és a szántás, vetés meg­gyorsítását tűzte megoldandó fel­adatként a kommunistát elé. Na­gyon fontos ennek végrehajtásóban az, hogy fokozott munkával megja­vítsák a tszcs kommunistái a poli­tikai nevelőmunkát és az oktatást, mert csak így vezethető a csoport egész tagsága a jobb, könnyebb, boldogabb élet felé. Kaczúr István Kös%öntsük kiváló munkával november 7•él, vigyük győzelemre évi tervünk teljesítését Mi, a Táncsics termelőszövetkezet tagjai is csatlakozunk a Felszabadulás tszcs versenyfelhívásához A De 1 ma gyarorsz á g okróber 23-i számúiban olvadtuk « baktói Fel­szabadulás tszeg tagjainak verseny­kihívását. örömmel értesültünk ar­ról, hogy a Felszabadulás ts«cs a mezőgazdasági munkák időbeni el­végzésével készül anítak a napnak az évfordulójára, amelynek szabad­ságunkat egyre szebb életünket kö­szönhetjük. Elhatároztuk, hogy csatlakozunk a Felszabadulás tszcs tagjainak kez­deményezéséihez. Ugy érezzük, hogy nem lehet szebben és méltóbban ünnepelni a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 36- évfordulóját, mint több és jobb munkával. Ezért elfogadjuk « baktórak versenykihí­vását az alábbi pontok szériát. 1. Vállaljuk, hogy a 12 hold ta­karmányrépánkat a Felszabadulás tszcs kihívásában vállalt határidő erőtt. október 30. helyett október 28-án betakarítjuk. 2. Megfogadjuk, hogy a kukori­oaszárat, a másodvetésűt is novem­ber fi-ig behordjuk. 3. ígérjük azt is, hogy a búzaveté­sünket a minisztertanács határozat­ban előírt határidő előtt egy nap­pal. — tehát október 30-ig — ma­radéktalanul véigreha ttjuk­4. Megfogadjuk, hogy egész évi baromfi beadásunkat november 7-re teljesítjük. 5. Vállaljuk, hogy november 7-ig az egész évi tojásbeadásunknak ele­get teszünk. Mi, « Táncsics tsz tagjai. így akarjuk hálánk és forró szeretetün­ket, ragaszkodásunkat kifejezni a Szovjetunió hós népe iránt. A hát­ralévő idöbe.i nem csak szavakkal, de tettekkel is harcolunk azért, hogy vállalásainkat maradéktalanul valóra váltsuk. ígérjük a pártnak és az egész ország dolgozóinak, hogy vállalásainknak becsületesen teszünk eleget azért, liogv mi is ön­tudatos taz-tagokhoz méltóan ve­gyük ki részünket a kormány pro­gramm ja — a béke, a jólét s a gomditalanabb élet programmjának — mielőbbi megvalósításéért folyó harcból. A tsz tagsága nevében: Farkas Sándorné párttitkár Csúcs Mihály elnök ismét újabb üzemek jelentették be csatlakozásukat az üjszegedi Kender-Lenszövő YáüaJaf dolgozóinak felhívásához A nagyszerű kezdeményezés egy­másután ragadja magával az üze­mek dolgozóit. Röpgyűléseket tar­tanak és itt megbeszélik, hogy a Nagy Októberi Forradalom ünne­pére milyen verseny vállalásokat te­gyenek. Minden szegedi üzemben örömmel tesznek felajánlást a munkások a terv túlteljesítéséért. A munka minőségének javítását szem előtt tartva indulnak harcba a negyedik negyedévi terv adósság nélküli teljesítéséért. A műszakiak ís együtt haladnak a munkások­kal. Biztosítják a felajánlások tel­jesítéséhez szükséges műszaki elő­feltételeket. Az É. M. 63/8. Segédipari Válla­lat dolgozói arra tettek fogadalmat, hogy a harmadik negyedévi lema­radásukat ebben a negyedben behozzák és a2 éves tervet 106 szá­zalékra teljesítik. A minőségi mun­kát a jelenlegi 95 százalékról 98-ra javítják. A Síegedi Villamosvasút Válla­latnál a személyforgalom dolgozói a negyedik negyedévben 24 ezer forint többletbevételre tettek válla­lást. A javítóműhely és a kocsi­színben dolgozók jobb munkával, teljesítés határidejét egy nappal megrövidítik E dolgozók. A vállalás egyik legkiemelkedőbb része, hogy az 1953-as évi tervet december 21-i re akarják teljesíteni. A Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat szegedi üzemegy* ségének dolgozói felhasználva a munkaversenyt és a szovjet élenjáró tapasztalatokat, igyekeznek tervü­ket túlteljesíteni. Vállalták, hogy a takarmanyértékesítési tervet 20.930 forinttal, a ráhizlalási tervet pedig 40.800 forinttal teljesítik túl. Nagy gondot fordítanak a munkafegye­lem megszilárdítására is. Nevelő­munkával csökkentik az igazolat­lanul távolmaradók és későnjövők számát. A Szegedi Tervező Iroda dolgo­zói november 7-re a körmánypro­gramm nagy építkezésének terveit, a legjobb minőségben, a szocialista­realista építőművészeti stílus foko­zott érvényesítésével, a határidők betartásával ndják ki. A Tervező Iroda dolgozói elfogadják az Ipari Épülettervező Vállalat hosszúlejá­ratú minőségi versenyfelhívását és a jelenlegi mennyiségi eredmények megtartása mellett, a minőség szi'n­1628 munkaórát akarnak megtaka-1 vonalának gyors emeléséért harcol­rítani. A pályafenntartásnál a terv- I nak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom