Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-22 / 248. szám

DtLMBGYBRORSZBG CSÜTÖRTÖK. 1953. OKTÓBER 22. A vidéki írók kétnapos konferenciája Október 17—18-án, példamutató megrendezéssel folyt le t vidéki irók első nagyobbszabású munkaertekezlete Pécsett a Magyar írók Szövetsége pécsi csoportjának új székházában, mintegy 90 tagú küldöttség előtt. Október 17-én déli 12 órakor avatták fel a pécsi írócsoport új helyiségét, majd Kónyr Lajos főtitkár, Földes Mihály vidéki titkár, Nagy Péter nevelési osztályvezető s több budapesti író részvételével megkezdődött a tanácskozás. Az írószövetség pécsi csoportjának munkájáról Szántó Tibor, a pécsi lektorátus feladatairól és tapasztalatairól Csorba Győzó, a vidéki csoportok működéséről Földes Mihály számolt be. Az ismertetett problémákhoz a győri, debreceni, miskolci és szegedi küldöttség képviselőin kívül Egri Gyula elvtárs, a Baranyamegyei Pártbizottság titkára is hozzászólt. „Az eddiginél fokozottabban igyekszik a párt segítségére lenni a pécsi irócsoportnak" — hangoztatta Egri elvtárs. — „Hiszen a párt számára éppoly fontos és értékes az író munkája, amilyen a bányászoké, vagy az alkotó tudósé. A szocialista építésnek nélkülözhetetlen tényezője az írói munka!" Barabás Tibor elvtárs meleghangú felszólalásában kijelentette: az írószövetség vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy a Horthy-reakció minőségi megkülönböztetésének esetleges maradványait teljességgel felszámolja f> „pesti fró" és „vidéki író" fogalmára vonatkozóan. Forrjon össze a vidéki csoport tagsága a központi írók köreivel, teremtsük meg a főVáros és vidék töretlen egységét ebben a tekintetben ls. Október 18-án délelőtt Nagy Péter elvtárs, József Attlla-dfjns kritikus, az író ivetség központi nevelési osztályának vezetője tartott előadást a vidék oktatási munkájáról. Az eddigi nevelési munka hiányosságainak főként abban látja az okát, hogy az oktatás különböző fejlettségi fokon álló tagok előtt folyt le, másrészt az oktatás tematikája meglehetősen elvont volt. A lövőben az írók politikai és mesterségbeli fejlődését közvetlenebbül elősegítő tematikával indul még a vidéki oktatás. Az egyetemi városokban. — így Szegeden ls —, középfokú tanfolyamot szervezünk, szemináriumszerű lebonyolítással. A hozzászólók közül Durkó Tamás debreceni lektor a tagokkal való személyes beszélgetések nevelőhatására hívta fel a figyelmet. A miskolci csoport képviselői folyóirat megindítását kérték az ország második ipari centrumában, Miskolcon. A szegedi küldöttség nevében Somfai László lektor kiemelte, írócsoportunk öszi szervezőmunkájának s a lektorátus működésének eredményeként máris olyan hatalmas arányú s minőségileg is meglepő kéziret-özönlés indult meg, főkép Békéscsabáról és Kecskemétről, hogy akár három folyóiratra való, elsőrangú anyagot is ki tudunk ebből válogatni jelenleg. Szeged városában is sok új tehetséget kapcsoltunk be. Égetően szükséges az írószövetség központja ígéretének beváltása a Tiszatáj kéthavonkénti megjelenését illetően. Mérai Tibor Kossuth-díjas író felszólalásában a bátor vitahang szükségességére, s az új kormányprogramm vidéki hatásának minél lelkiismeretesebb, sokoldalúbb, művészibb s agitatívabb megfogalmazására, ábrázolására is felhívta figyelmünket. Javasolta: iparkodjunk új műveinkben egv mai vidéki város társadalmának rajzát adni. Igyekezzünk a mai vidéki város típusait plasztikus valószerúséggel ábrázolni, tárjuk fel őszintén és gondosan a hiányosságokat, egyúttal azdnban mutassuk meg a párt, a munkásosztály nagyszerű napi harcainak, győzelmeinek lelkesítő mozzanatait is. A kétnapos tanácskozás Földes Mihály elvtárs zárszavával ért véget. Felhívta figyelmünket a két hét múlva Debrecenben tartandó irodalmi vitára Bihari Sándor fiatal költő verseskötetével kapcsolatban, s annak a reményének is kifejezést adott, hogy három hónap múlva, a vidéki írók második nagy találkozóján hasonló lelkesedéssel s hasonlóan nagv létszámban jelennek meg a vidéki írók. A kiválóan sikerült konferencia tanulságait mi, szegediek örömmel hoztuk haza, s reméljük, beszámolóink nyomán még pezsgőbb és eredményesebb irodalmi élet forr málódík Viharsarok nagy egyet* temi városában, Szegeden, — sőt az egész Viharsarokban is. Dér Endre. az írószövetség szegedi csoportjának titkára Ma előadást tart Szegeden Völgyesi Ferenc idegszakorvos A Közalkalmazottak Szakszervezetének Területi Bizottsága és a Csongrádmegye'i Tanács Népművelési Állandó Bizottsága rendezésében az őszi tudományos előadások sorozatában ma este 7 órai kezdettel tart előadást Völgyesi Ferenc idegszakorvos a Közalkalmazottak Szakszervezetének Vörösmarty-utcai kultúrotthonában. Az előadás címe: »A babonás gyógymódoktól a pavlovi materialista lélektanig". Völgyesi Ferenc idegszakorvos személyes kapcsolatot tartott fenn Pavlovval, Pavlov tanainak igen alapos ismerője. Vetítettképekkel gazdagon illusztrált előadásában a babonás gyógymódok történelmi szerepének bemutatásával és bírálatával, a hipnózis történetével, valamint a pavlovi nervizmus kibontakozásával és tudományos jelentőségével foglalkozik. Készítsék eltí lobban és tegyék vonzóbbá a tanácstagok fogadóóráit A tanácsok meg választásának hároméves évfordulóját köszöntjük a mai napon. Az elmúlt három év alatt tanácsaink. így a Szegedi Városi Tanács is jelentós fejlődésen ment keresztül és szép eredményeket ért el munkájában. Azonban sok javítanivaló van még a munkában, például a tanácsnak, a tanaestaguknak a választókkal való töuiegkapcsolat kiszélesítése terén, i.zi mutatják egyes tanácstagok fogadóóráinak tapasztalatai is. Nem elcg sok dolgozó keresi fel ügyesbajos dolgaival, közérdekű javaslataival a tanácstagokat, pedig az egészséges fejlődés ezt megkívánja. A tanácsnak el kell érni, hogy a fogadóórák latogatottabbak legyenek. Ennek elérése érdekében jobban elö kell készíteni s tervszerűbbé kelt tenni a fogadóórák megtartását. Kevesen tudják azt, hogy a város különböző pontján mikor tartanak fogadóórát. Nem elég csak az, hogy a fogadóóra színhelyénél kiírják egy táblára — amit sok helyen igen kevesen látnak —, hogy mikor lesz fogadóóra. Nem volt helyes az sem, hogy az eddigi megszokott helyekről, általános iskolákból anélkül tették át a fogadóórák helyét a Közületi Ingatlankezelő Vállalat körzeti irodáiba, hogy azt tudatosították volna. Emellett minden alaposabb indok nélkül a délelőtti órákban tartanak az utóbbi időben majdnem minden fogadóórát, amikor a dolgozok zöme munkában van. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes fogadóórákon gyenge az érdeklődés. Felsővároson például, mióta a KIK irodában tartják a fogadóórát — 3—4 hete és délelőtt — egyetlen érdeklődő sein volt. Nem megengedhető az sem, hogy a fogadóórát tartó tanácstag a meghirdetett időben ne jelenjen meg, mint ahogy ezt Gyimesi István tanácstag tette kedden Felsővároson. Gyimesi elvtárs egyszerűen írásban hagyta meg, hogy kedd helyett szerdán tart fogadóórát s ha valaki keresi, írják fel a címét. Az ilymódon "előkészített* és megtartót fogadóórák nem szolgálják a tanács tömegkapcsolatának kiszélesítését. A tanácsnak és a tanácstagoknak feladata kell, hogy legyen a fogadóórák helyének és időpontjának a lakossággal való kellő tudatosítása. Építsenek ki a tanácstagok személyes kapcsolatot választóikkal és hívják meg őket fogadóóráikra s azokat tartsák meg pontosan. Legyen állandó időpontja és helye a fogadóórák megtartásának. A kijelölt tanácstagok egy helyen tartsák mindig a fogadóórákat, hogy a lakosság részéről felmerülő problémákra az illetékesek válaszát el is tudják juttatni, hogy a dolgozók más alkalommal is bizalommal forduljanak a tanácshoz. Így alakul ki megfelelő kapcsolat a tanács és a lakosság között, így válik szilárdabbá a tanács tömegkapcsolata, melynek megteremtése és ápolása elengedhetetlen feladat. Képes híradó Nagy tudás kell ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználják az űj szovjet gépeket és kizárólag elsöosztályú anyagot gyártsanak. Az ivanovoi gyár munkásai új ismeretekkel bővítik tudásukat. Több mint 6 ezer fonó. szövő és kikészítő tanul esti iskolán és hallgatja az élmunkások előadásait a gyár előadótermeiben. A képen: a *Krasznaja Talka"-gyár Idős vésnöke, Nyikolaj Dob* rogolovcev, aki 60 éve dolgozik a gyárban, Vitalij Kolbasevet tanítja mesterségérc. Az idős vésnök a munkában eltöltött hosszú évek fos lyamán több mint 400 szakmunkást nevelt. (Foto B. KolesznyikovJ Elkészült a szeqedi Hóra Ferenc Múzeum kibővítésének terve A szegcdi Móra Ferenc, múzeum anyagának gyarapításában a szegedi dolgozók is részt vettek. Segítségükkel a muzeológusok olyan gazdag — különösen a környékbeli parasztság életét, kultúráját megörökítő — néprajzi és egyéb anyagot gyűjtöttek össze, hogy a meglévő helyiségek kevésnek bizonyultak ezek szakszerű elrendezésére. Egyes régészeti, természettudományi stb. muzeális anyagok gyakran évekig porosodtak a raktárban, mert megfelelő* termek hiányában nem tudták őket kiállítani, közkinccsé tenni. A felszabadulás után új, soha nem látott lehetőségek nyiltnk meg n szegedi múzeum előtt is. Dolgozóinak, kutatóinak száma többszörösére növekedett s igy biztosíthatta minden szakgyüjteményc számára a megfelelő vezetést. Ennek a fejlődésnek egyik legnagyobb lépése volt az elmúlt évben az ország legszebb vidéki természettudományi kiállításának, a Fehértó "Hővilágát bemutató kiállításnak a megrendezése, amely a dolgozók természettudományos nevelésének kiváló eszköze. Egyedül ez az egy állandó kiállítás négy termet foglal el. Évről-évre nagyobb gondot okozott az állandóan fejlődő s ma már mintegy 170 ezer kötettel rendelkező Somogyi Könyvtár anyagának megfelelő elhelyezése is. A halai-" mas könyvtár ugyanis szintén a múzeum épületében van s ahogyan a dolgozók kultúrszomja fokozódik, ahogyan egyre nagyobb számban keresik fel a könyvtárat, asze rint a rendelkezésre álló helyiségek egyre szűkülnek. A Szegedi Épülettervező Iroda mérnökei most készítették el a bővítési munkálatok terveit. Ennek alapján — egyelőre egymillió 600 ezer forintos költséggel a meglévő épületet mintegy 22 méterrel meghosszabbítják. Ezzel hat új — összesen közel ezer négyzetméter alapterületű — teremmel bővül a múzeum és a Somogyi Könyvtár. Az építési munkálatokat még ebben a hónapban megkezdik. A Tervező Iroda máris megkezdi a a múzeum még nagyobbszabású kibővítési előtcrvének készítését. Ennek alapján a múzeum két hatalmas, mintegy 60 méteres szárnyépületet kap. Itt már bőven jut liely n Somogyi Könyvtár számára is. A felnőttek és a fiatalok részére külön kölcsönzőheiyiségek, dot gozószobák, olvasótermek lesznek. Ez alkalommal sor kerül a múzeum mellett lévő szegedi vár rest.-uralására is, amelyben várostörténeti múzeumot helyeznek majd el. A nyomozótudomány atyamestere A Szovjetunióban az egyetemek szélesre tárják kapuikat a tudásra szomjas, vígkedélyű ifjúság előtt. Egyre újabb tudósok kerülnek s docensek és a professzorok sorába. Az Egyesült Államokban az egyetemeken csak résre nyitják az ajtót és vizslaszemekkel fürkészik a határozatlan, csüggedt, hallgat? g, koravén fiatalokat. „Elveszett", „hallgatag" nemzedéknek nevezik őket. Az Egyesült ÁllamokbEn elkergetik a professzorokat és a docenseket. A Szovjetunióban a fiatalok szabadon választhatnak a tudományágak között. Az Egyesült Államokban valamennyi tudományág tiszteletteljesen és megfélemlítve enged utat az úi tudománynak: a combsologiának. Ez az új tudományág diadalmasan halad előre, maga mögött hagyva a szociológiát, biológiát, zoológiát, geológiát, sőt a végleg pártatlan topológiát is. A combsológia vezető helyet foglal el valamennyi fakultáson. 1/" érdezzék csak meg bármelyik egyetemi tanárt, vagy hallgatót, hogy ki ma az amerikai tudomány legismertebb atakja. versenyen felül álló sztárja. Mirdenki így fog válaszolni: Richárd Combs. Róla ír az egész burzsoá sajtó. Az ö szeme éppen olyan híres, mint a Brodway balettcsillagának lába, mint i boxbajnok ökle, vagy Mc Carthy szenátor foga, Richárd Combs mozdulatlan szemébe nézve reszketnek és megmerednek az amerikai tudomány liberális nyulai. Richárd Combs az egyetemi nyomozórendszer atyamestere. Ez a mestersége juttatta be az egyetemre és ez szerezte meg neki a tudósi babérágat, ö teremtette meg a nyomozás tudományát, a combsológiát, amelyet ma valamennyi amerikai főiskolán bevezettek. A combsológia a mccarthyizmus egyik ágf zata. Richárd Combs sajátos módon egyesíti az ember külső képét, egy gyengén fejlett veréb szellemi képességeit és egy kopó szimatát. Richárd Combs járhatna a tiszteletbeli doktorok tógájában*A tógát azonban megveti. Arcához jól illenék a vadállatbőr öltözet, tolldísz és a sktlpokkal díszített őv. A skalpok azonban nem divatosak. Combs valahányszor ráveti jeges tekintetét egy nyilvános, rendes, vagy rendkívüli egyetemi tanárra, jelképesen egy-egy skalpot akaszt övére. Ha a kiűzött professzor idős, ősz ember volt, Combs övére tisztes ősz skalp kerül. Ha fiatal docens volt az áldozat, Combs övét gesztenyeszínű fürtök díszitik. A calíforniai egyetemeken folytatott működése során Combs legalább száz skalpot szerzett. Most a többi amerikai egyetemet szemelte ki vadászterületének és itt szimatol a szabadgpndolkodó professzorok és docensek után. Nemrégiben Washingtonba érkezett, ahol tanfolyamokat indítottak a magasfokú nyomozás elsajátítására az egyetemeken. Richárd Combs elsőbbségi jogot vitat magának. Lényegében azonban egyszerű utánzata ő annak a Csehov által megírt fürdőmesternek, aki egy meztelen dtakónust szociálistának nézett. Amikor tévedése kiviláglott, így szólt: „Bocsásson meg atyuska, amiért azt feltételeztem, hogy eszmék vannak a fejében". Richárd Combs az amerikai tudomány főfürdőmestere. Szappan nélkül mosdatja a professzorokat, legfőbb ellenségei a haladó eszmék. Az ilyen eszméket már három kilométer távolságból teljes biztonsággal megszimatolja. Richárd Corpbs azonos az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságnak azzal a tanácsadójával, aki nagy bölcsen nemrégiben a hitleristák által évekkel ezelőtt meggyilkolt Julius Fucsikot rendelte maga elé kihallgatásra. Richárd Ccmbs követelte annak a professzornak elbocsátását az egyetemről, aki John Stuart Millnek, Anglia fő polgári közgazdászának tanításaival ismertette meg a hallgatókat. Combsnak ugyan azt jelentették, hogy Mill liberális eszméi nemcsak hogy nem veszélyesek a kapitalizmusra, hanem egyenesen jótékony hatásúak, Combsnak azonban csak az a szó ütötte meg a fülét, hogy *liberális~ —és a szerencsétlen professzor mikroszkopikus paránnyá zsugorodott a nyomozófőnök lesújtó pillantása eiőtt. A combsológia meglehetősen egyszerű tudomány. A combsológus belép egy professzor dolgozószobájába és könyveket pillant meg az asztalon. Meglátja ezeket a címeket: *Szociológia«, avagy *Az eszmék története"... Ez elegendő isi — Esküszöm, hogy nem vagyok kommunista — bizonygatja reszketve a professzor —, soha nem is találkoztam egyetlen kommunistával sem! — Elég! — hallgattatja el a rektor. — A főcombsológus tudja, hogy maga nem kommunista, de valami eszme-félét szimatol magán. Egyébként ebből a szempontból sem alkotott újat Richárd Combs. Gogol szatírájában, a "Revizor— bun Dmuhanovszkij nemcsak azok ellen ad ki elfogatóparancsot, akik panasszal fordulnak a revizorhoz, hanem azok ellen is, akik nem panaszkodnak ugyan, de úgy néznek ki, mint akik esetleg panaszkodnának. \7"alamennyi amerikai egyetemen folyik a hajtóvadászat a haladó egyetemi tanárok ellen. Kipusztítanak mindent, ami hasonlít az igazi tudományhoz. A cojnbsológusok helyet foglalnak csaknem valamennyi egyetem és kollégium tudományos tanácsában. A combsológiát tantárgykén'; tanítják. A diákokat arra tanítják, hogy provokátorok, rendőrkopók legyenek. Elsősorban azonban vademberré kell vúlniok. A combsológia nemcsak a kommunisták, hanem minden rendes ember üldözését jelenti. Az amerikai értelmiségiek közül sokan akadnak, akik *a züllés elősegítőjének" tekintik a nyomort, a börtönt, a kivetettséget. Ahogyan terjed a combsológia, úgy erősödik az ellenállás is vele szemben. Nem minden egyetemi tanárt sikerül megfélemlíteni. Van.nak professzorok, akik félnek a fiataloktól. Az ilyeneket a fiatalok megvetik, nem tesznek fel nekik kérdéseket és nem várnak tőlük választ. Vannak azonban olyanok is, akik nyíltan kiállnak a tudomány becsületének és méltóságának védelmében. Megtagadják a választ a bizottságok és albizottságok inkvizitori kérdéseire politikai meggyőződésükkel kapcsolatban. Robenia F. Antony springfieldi (Massachussetts állam) tanárnő kijelentette: *Már közel 74 éves vagyok. Azt kívánják tőlem, hogy halálom előtt megtagadjam mindazokat az elveket, amelyekhez egész életemben ragaszkodtam. Nem, eztnem tudom megtenni". A fokozódó ellenállás a reakció terrorjával szemben a lepénzelt sajtó dühén is meglátszik. A lapok szidalmazzák a becsületes tudósokat és uszítanak ellenük. Az Egyesült Államok olyan ország, amely nem ismerte az európai feudalizmust. Amerikában nem égtek a középkori inkvizíció máglyái. Most azonban az Egyesült Államok behozza, amit hajdan elmulasztott. A burzsoá inkvizíció letett Loyola máglyáinak színpadias hatásáról, de McCarthy szenátor dühöngése félülmúlja a középkori szerzetesek dühöngését. Ami pedig a vadságot illeti, az Egyesült Államok ebben messze maga mögött hagyja a feudális Európát. D íchaid Combs egyenesen a x*- kőkorszakot idézi. S ha a haladó európai tudomány leírja, hogyan fejlődött ki a vadállatból az ember, az amerikai combsológia viszont megmutatja, hogyan lehet az emberből ismét vadállat. Zaszlavszkij