Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-22 / 248. szám
CSÜTÖRTÖK 1953. OKTÓBER 22. DELM0GYDR0RSZA6 IEVEL EGY TSZCS-ELNÖKNEK Szeretném szívem küldeni haza s tovább is, ki a földre. Otthon lenni most, amikor / a régi és az új megy ölre. Szeretném szivem küldeni Zákányszékre, a „vén" Kaczúrnak, M úgy beszélt, hogy szavai, mint mag a földbe, belém-hnlltak. Otthon lenni most! Ö, a harc! — Magába zár a forró város. Bndapest itt fog, nem megyek, de gondolatom bazaszálldos. Hírek érkeznek messziről, jól esnék Kaczúr kézfogása, mint akkor, ott a nyár delén: egy volt a szívünk dobbanása. De innen is, ily messziről, úgy bízok benne, mint apámban. Magát adja, mint példakép az éwégi nagy számadásban. Szétbúzzák-e a közösét, verejtéküknek ért gyümölcsét 7 — Kossuthtól nemcsak a nevei, a hűséget is örökölték. Kaczúr elvtárs, a „nagy regény", miről beszéltünk, ettől érik. Szövetségünk az új úton nem mára szól csak, — végesvégig! Ugye, hogy jő így tudni már olvasni, írni — éve tudja — Munkás s paraszt, ha összefog: közös erőnkből sokra futja, Kaczúr elvtárs, majd ősz-utőn megyek beszédre, ne felejtse. Elmondja, hogy s mint volt a harc, hogy öntött erőt a szivekbe. Én is mesélek, — Bndapest az iskoláról útra küld haza. Fáklyás hitét, hát addig is ölelje át a város és tanya. LÖDI FERENC Fontos tudnivalók az 1953—1954. évi művészeti versenyről A most kezdődő 1953—54. évi JáJrá&i Művészeti Versenyt az eddigiektől eltérően a járási tanácsok rendezik és szervezik. Ennek sikere érdekében a járási művészeti albizottságokat ott, ahol még nem működnek, életre kell hívni, illetve fel keli tölteni megfelelő művészeti szakemberekkel, akik a verseny folyamán szakmai segítséget tudnak Oyujtani a csoportoknak. Csoportos számok: színjátszó 30 "-60, tánc 8—12, énekkar 10—20, zenekar 15—20, báb 30—35, rigmus 6—10, népi játék (népi együttesek) 20—30 percig. Egyéni számok: egyéni szavaló 3—5, egyéni énejtszám 5—10, egyéni hangszerszóló 10—20, művészeti felolvasó, mesemondó 5—10, népi rigmusmondó 5—10 percig szerepelhet. A versenyben részt vevő csoportok kötelesek külön-külön szakáganként munkanaplót vezetni. Ebbe a csoport vezetője bejegyzi a versenyre tervezett műsort és a munkatervet, a próbák időpontjait és a próbák, valamint a szereplések idejét. A csoport vezetőjének minden egyes bemutatón a művészeti munkanaplót a bírálóbizottságnak át kell adnia, amely a részletes szakmai bírálatot abba bejegyzi. A benevezett csoportoknak az alábbi évfordulókon és rendezvények alkalmával kel] szerepelniök: November 7-én, a Nagy Októberi J Szocialista Forradalom évfordulóban; november hónapban a békebizottságok által rendezett béke-esteken legalább egy alkalommal; december 25-i békerendezvényein; áprilig 4-éa, felszabadulásunk ünnepén. A bemutatók határideje a következő: 1, Helyi bemutatók: községiüzemi csoportoknak 1953 november végéig, nagyobb felkészültséget igénylő művészeti csoportoknál, mint például színjátszó-báb csoportnál 1953 december végéig keli az előadásokat bemutatni. ?. Körzeti bemutatók — több község művészeti csoportjainak egy helyen való bemutatója. Városokban egy-egy városrész, vagy kerület művészeti csoportjai tartják meg bemutatóikat 1954 február végéig. 3. Járási bemutatók: ezek lesznek a verseny legmagasabb fórumai. A járási bemutatókat 1954, április 4-ig kell megrendezni. A művészeti csoportok a szervezési lapot 3 példányban töltsék ki. Ebből egy példányt megtartanak, egyet beküldenek a járási tanácshoz, egy példányt pedig a megyei tanácshoz. Benevezési határidő 1953. november 10. Megyei Művészeti Albizottság Hangos híradó Mihályteleken Régi szive-vágya teljesült Mihálytelek lakosságának. amikor vasárnap reggel megszólalt a hangos híradó. Vasárnap az ősz derült fénye aranyozta be Mihálytelek utcáit. Ünneplőbe öltözött öregek, fiatalok álldogáltak a hátak előtt, izgatott beszélgetéssel, várakozással. Az egész falut a várakozás töltötte be. Az iskola körül nagy a sürgés-forgás. Pirosnyakkendős úttörők, a fizikai szakkör tagjai komoly arccal, csillogó szemmel, villanydrótokkal, kibelekkel másznak a fákra, a háztetőkre és rohammunkával szerelik a hangszórókat. Nemsokára eltűnnek az úttörők. Néhány perc múlva recsegés, ropogás a hangszóróban, majd ez elcsendesül és tisztán, erőteljesen hangzik: -Halló, halló! itt a mihályteleki hangos híradó!» Születnek az ötlefiEfc© MRyen jó lesz. ha valami közérdekű kihirdetnivalónk akad, pillanatok alatt megtudja az egész falu. Nem lesz kifogás: nem voltam itthon, mikor az üzenetet hozták. A hangos híradó mindent tud, s idejében tudtára adja a falu végétől a másik végéig mindenkinek. Az orvosunk és a védőnéni máris szövegezi a rákszűrővizsgálatra vonatkozó ismertetést és felhívást. A DISZ fiatalság terveket sző vasárnapi otthoni táncdélutánokról. Tánclemezek adását kéri. Az iskola pillanatok alatt tudtára adja a szülőknek a szülői értekezletek idejét, kezdetét. A falu dolgozói is gyorsan tudomást szerezhetnek az őket érdeklő kormányrendeletekről, s a sok újabb, meg újabb kedvezményekről és idejében igénybe vehetik azokat. A dolgozók munkáink közben is ét* tesülnek a legfrissebb napi hírekről, megismerik az élenjáró dolgozók az elmaradók nevét, hallanak ismeretterjesztő előadásokat, hallgatják a munkakedvet fokozó és frissentartó muzsikát. Dolgozik, szórakozik és művelődik a falu. Vasárnap este van. A délutáni muzsika hangjai mellett szórakozó. sétáló fiatalok zaja megcscndesült. A kapuk előtti padokon, kis székeken üldögélő, beszélgető öregek is felfigyelnek: -A pontos idő húsz óra. Híreket mondunk." Az esti csendben hallgat a falu. Bólogatnak, mondanak közben valamit, majd a hirek végén felszedik a kis széket, nyugodalmas jó éjszakát kívánnak egymásnak, és ki-ki nyugalomba vonul, hogy az új hét kezdetére kipihenten, felfrissülve készüljön. SZALMA JÁNOS, a mihálytcieki iskola igazgatója 6-ivasáÍH-UnaU 3 Kedves Olvasóink! Mától kezdve időközönként megjelenik a „Válaszolunk olvasóinknak" című rovatunk. E rovatban nagyobb terjedelmű írásokban is konkrét választ adunk olyan kérdésre, amelyek olvasóinkat foglalkoztatják és nem látják tisztán azok jelentőségét. Egyes kérdésekre levélben külön részletes választ adunk. Ezzel a rovattal segíteni akarunk propagandistáinknak, népnevelőinknek munkájukhoz, segíteni akarunk minden olvasónknak a feltett kérdésekre adott válaszokon keresztül a napi eseményekben, a felmerülő problémákban való tájékozódáshoz. • Olvassák rendszeresen e rovat anyagait olvasóink, forduljanak kérdéseikkel szerkesztőségünkhöz a propagandisták, a népnevelök, a munkás-paraszt levelezők, olvasóink, küldjenek javaslatokat, hogy miről írjunk, mire adjunk választt Hogyan segítik a dolgozó parasztságnak nyújtott kedvezmények a munkásosztály életszínvonalának emelését ? A Sreqedl Villamosvasút Vállalat dolgozói közül többen a kor. mánynalt a dolqozó paraszt-sál megsegítésére tett intézkedéseit, rendeleteit kizáró|aq csak a parasztságnak nyújtott kedvezménynek minősítik és nem látják viláqosan, hogyan valósul meg a kormányprogramot, amelynek fő célkitűzése: a dolgozók és mindenekelőtt a munkásosztály é|et színvonalának eme|ése Az alábl biakban válaszolunk kérdésükre: Pártunk politikájának egyik legfontosabb útmutatása számunkra: erősítsük szüntelenül minden erőnkkel és minden Irányban a munkás-paraszt szövetséget. A marxizmus-leninizmus alapvető tanítása, hogy a proletárdiktatúra ereje és szilárdsága, a munkásparaszt szövetségen nyugszik. Olyan szövetségen, amelyen belül a munkásosztályé a vezető szerep. A munkásosztálynak ahhoz, hogy a szocializmust fel tudja építeni elengedhetetlenül szoros szövetségre kell lépni a dolgozó parasztság többmilliós tömegével, mert csak X kormányprogramra fő célkitűzése: a dolgozók és mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának emelése. A Villamosvasút egyes dolgozói is tudják ezt, helyeslik is, csak még nem látják világosan, hogyan függ össze a parasztság érdekében hozott több intézkedés, a munkásosztály életszínvonalának emelésével. Azt mondják, hogy a munkásokkal, alkalmazottakkal együtt nincs olyan dolgozó paraszt, aki ne érezné a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács határozata ' alapján, több, mint tízezer fogyasztási cikk és szolgáltatás árának jelentős csökkentésének hatását. Abból a lakosságnak egy évre számítva 1500 millió forintból, többek közt, amit az árleszállítás jelent a lakosságnak, kétségkívül jelentős rész jut a dolgozó parasztságnak. Segített a kormány ezenkívül több irfás formában a munkásosztálynak. Segített a munkavédelem megjavításában, az üzemi szociális problémák megoldásában. Szociális beruházásokra, egészségügyi és üzemélelmezési célokra mintegy 100 millió forintot adott terven felül az év hátralévő hónapjaiban. Segített a lakások tatarozásával, új lakások építésével. Ezek közül az új lakások közül 200 építését már Szegeden is megkezdték. Sorolhatnánk még a munkásosztálynak, az alkalmazottaknak nyújtott segítséget, de mindezek mellett azt mondják a Villamosvasút egyes dolgozói, a dolgozó parasztok megsegítésére egész sor rendeletet adott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a miniszterígy tudja bevonni a szocialista építőmunkába. Tehát anélkül, hogy hazánk számottevő kispolgári paraszti tömegeit be ne vonnánk, nem vezethetne eredményre szocializmust építő munkánk. A széles dolgozó paraszti tömegek bevonása a szocialista építő munkába pedig csak úgy történhet, ha következetesen megvalósítjuk a párt falusi munkájának hármas, de egységes, oszthatatlan feladatát. Ha következetesen megvalósítjuk az átmenet idején a munkásparaszt szövetség tartalmát ég célkitűzését meghatározó ismert, hármas lenini jelszót: támaszkodj a szegényparasztra, egyezz meg a középparaszttal, s egy pillanatra se szüntesd meg a kulák elleni harcot. Csak úgy történhet meg a széles, paraszti tömegek bevonása a szocializmust építő munkába, ha megteremtjük az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu közti gazdasági kapcsolatot és helyesen fejlesztjük tovább. tanács. E» tény és való, de mindez nem változtat a kormányprogramul fő célkitűzésén, amelynek tartalma: a dolgozók és mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának emelése. Ez a fő célkitűzés nem valósítható meg a város és a falu közötti gazdasági kapcsolat erősítése, az áruforgalom fellendítése, a mezőgazdasági termelés — beleértve a kisparaszti gazdaság termelését is — erőteljes fejlesztése nélkül. Kormányunk intézkedesei ezt a célkitűzést, a piaci kapcsolatok erősítését szolgálják. Ezt segíti elő a Központi Vezetőség határozata, a mezőgazdasági lermekek új begyűjtési rendeletéről és a beadás mértékének csökkentéséről, amely lehetővé teszi a parasztság számára, hogy termékeinek ezentúl jóval nagyobb részét értékesítse a szabadpiacon. Nem kétséges, hogy azok a kedvezmények, amelyeket a termelőszövetkezetek ős egyénileg dolgozó parasztok kaptak, nemcsak rohamosan emelik a parasztság életszínvonalát, hanem megkönnyítik munkájukat ós fejlesztik termelésüket. Mezőgazdasági termelésünk az utóbbi évek során, mint ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének határozata, a kormány programmja megállapítja, számos tényező kölcsönhatásának eredményeképpen, fejlődésében megrekedt. Népgazdaságunk általános fejlődése mögött lemaradt a mezőgazdaság. A me zőgazdasági termelés fejlesztése alapja a város és a falu közötti kapcsolat állandó erősítésének, egyben elősegítője annak, hogy megszilárduljon az államba veteti hite dolgozó parasztságunknak és szorosabban zárkózzon fel a mun-i kásosztály mögé. Tehát eredményekre vezetnek a kormánynak aí dolgozó parasztság megsegítésére tett intézkedései. Mert vi'ágosaa látni, hogy a piaci ós termelési kapcsolatok erősítése, a város és a falu között elősegíti a munkásparaszt szövetség megszilárdítását, amely a proletárdiktatúra erejét ős szilárdságát adja. Tehát nem helyes azt gondolni, , hogy a Központi Vezetőség ha- ( tározatán alapuló kormányin. tézkedések kizárólag csak a pa© . rasztságnak nyújtott kedveimé- , nyék. i Mit eredményeznek például a termelőszövetkezeti csoportnak adott; kedvezmények? Elsősorban elősegít tik termelő s zövettc eze te in k megerő* södését, tehát a mezőgazdaság szo* cialista szektorát erősítik. Ez igea fontos, mert egyréazben éppen • termelőszövetkezeti nagyüzemeik gazdasági megszilárdításiának: elhanyagolása hátráltatta a termelési növekedésit a mezőgazdaságban. Pedig a szocialista nagyüzem keretén belül vauinak meg a legjobb feltételei a termelés fokozásénak. A kormány intézkedései előr© viszik a tsz-ek termelését, helyesein kötik össze a termelőszövetkezeti tagok egyéni érdiekeit, az egész társadalom, tehát a munkásosztály érdekeivel is. Az egyéni parasztoknak hyújtot{ kedvezmények nyomán nő a biztonság érzetük, termelési kedvük és ez •kétségtelen, az árutermelés növekedéséhez vezet. Ez pedig jelentős tényezője a koiTná.iyprogramm megvalósításának. mert az egyéni paraszt gazdaságok adják mezőgazdasági c'kkeink jelentős részét. Világos tehát, hogy azok az intézkedések, amelyek a parasztságot segítik, egyben a munkás-paraszt szövetséget, a szocializmus építését szolgálják. Lehetővé teszik az egész dolgozó nép életszínvonalénak emelését. A mezőgazdasági termelés növelésével nemcsak a lakosság élelmi, szerszükségletét biztosítjuk, hanem elősegítjük a könnyű- és élei- , miszeripar nyersanyag szükség- . letének biztosítását ls. Ahh-oz, hogy konzervgyáraink, cukorgyáraink, kender- és lenszövő gyáraink, a textilüzemek zavartalanul termelhessenek, ugyanakkor többet és jobbat is termelhessenek, igen fontos a jó és bőséges nyersanyag. Ezt pedig a mezőgazdasági termelés adja. Mindez elengedhetetlen tartozéka a városi dolgozók jobb ellátásának. Ha többet termel a parasztság, nagyobb lesz a jövedelme, több ipari cikket és nemcsak több ruhát, cipőt, hanem több gépet is tud vásárolni, amellyel tovább tudja növelni termelését. Ez az út a kormányprogrammá útja, amely a növénytermesztés, az állatte- < nyésztés fellendülésén keresztül t vezet a további árleszállításhoz, a hús-, a zsír, és egyéb cikkek | árainak csökkentéséhez. I Az árleszállítás ped'g a munkásosztály reálbérének növekedését jelenti. Tehát világosan látható, hogy a kormánynak a dolgozó parasztság felé tett intézkedései közvetlenül a munkásosztály, az 9gész dolgozó nép életszínvonalának emelését is szolgálják, . Nagy Pá! . Köszöntsük kiváló munkával november 7-ét9 vigyük győzelemre évi tervünk teljesítését A Szegedi Textilművek ifjúmunkásai a negyedik negyedéves terv sikeréért A Szegedi Textilművek dolgozói a harmadik negyedév első felében sokat szégyenkeztek amiatt, hogy súlyosan lemaradtak a tervteljesítésben. Az utolsó hónapban megfeszített munkával tudták csak behozni a nagy lemaradást s végülis adósság nélkül, 100.9 százalékos tervteljesítéssel zárták a negyedévet. Már akkor sokan megfogadták; az év utolsó negyedének már az első napjaiban úgy dolgoznak, hogy ne ismétlődhessenek meg mégegyszer azok a hibák, amelyeket eddig elkövettek. Az üzem ifjúmunkásai álltak a munkaverseny élére. Mintegy ezren tettek felajánlást a teljesítmény s a minőség fokozására. Harmincnyolc fiatal sztahánovista .vállalta, hogy a Rőder-mozgalom keretében patronálja azokat, akik még nem teljesítik normájukat. Az üzem többi dolgozójával együtt megfogadták, hogy a negyedik negyedévben egyetlen olyan nap sem lesz, hogy az üzem ne teljesítse tervét, sőt átlagosan 4.445 kilométer fonállal túlteljesítik napi tervüket. Nagyobb gondot fordítanak az áru minőségére is. Vállalták, hogy a fonálegyenlőtlenséget 13.7 százalékról az év végére 12.5 százalékra csökkentik. Virf Júlia gyűrűsfonónő például hónapokig nem teljesítette tervét, teljesítménye állandóan a 90—100 százalék között mozgott. Nagy Valéria DISZ-fiatal sztahánovista gyűrűsfonó november 7. tiszteletére vállalta, hogy minden műszak után egy órát bentmaradnak az üzemben, s megmagyarázza neki a legjobb munkafogásokat, A két fiatal lelkes munkája nem maradt eredménytelen. Virf Júlia alig egy hét alatt elsajátította a fonás legészszerűbb mozdulatait s tervét már 103 százalékra teljesíti, míg Nagy Valéria 108 százalékot ért el. Péter Jolán — aki társai bizalmából résztvett a bukaresti VIT-en — nemrég DISZ-titkár lett s most méginkább feladatának érzi társai segítését. Jelenleg 111 százalékot teljesít s az Októberi Forradalom évfordulója tiszteletére azt is vállalta, hogy napi egy kilóval emeli teljesítményét. Nagyrészt az elvtársi segítségnyújtásnak köszönhető, hogy az augusztusinak több mint egytizedére csökkent a norma alatt teljestő fonónők száma s az üzem tervteljesítése ennek arányában emelkedik.