Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-21 / 247. szám

SZERDA. 1053. OKTÓBER LM. 3 DÉLMÜGYÍRORSZAG Megyénkbe érkezett a hazánkban tarlózkodó szovjet mezőgazdasági küldötlség Kedden délelőtt 10 órakor érkeztek Hódmezővásárhelyre a hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjak A szovjet vendégeket a megyei tanács épületének előcsarnokában Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke fogadta és üdvözölte. Az üdvözlésre 1. I. Horosilov elvtárs, a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériuma földművelésügyi főigazgatóságának vezetője válaszolt. A szovjet küldöttség többi tagja: A. M. Pascsenko, a petrovsz'ki kerület Győzelem kolhozának elnöke, V. G. Mironov, a krasznodári határvidék Bugyonnij kolhozainak elnöke, A. P. Csehovszkij, a rosztovi terület Sztálin kolhozának elnöke, P. I. Sesztycrov, a Moszkva területi Sztálin kolhoz elnöke, Sz. P. Propenovszkij, az odesszai terület Uj út kolhozának elnöke, Á. A. Bocan, a Moldvai SZSZK Biruinca kolhozának szőlőtermelő brigádvezetőnője, A. A. Bodlenko, a sztavropolszki határvidék Molotov kolhoza juhtenyészetének vezetője, A. Sz. Mazanyko, a poltavai terület Kommunizmus útján kolhozának a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett sertéstenyésztőnője és * G. A. Gladkov, a dnyetropetrovszki terület uljánovi gépállomásának igazgatója. A szovjet mezőgazdaság küldöttei a délelőtt folyamán meglátogatták a vásárhelyi Dózsa termelőszövetkezet gazdaságát, majd délután négy órakor a hódmezővásárhelyi tanácsháza nagytermében értekezletet tartottak a környék termelőszövetkezeti tagjai és a meghívott dolgozó parasztok részére. Ma a szentesi Felszabadulás termelőszövetkezetbe látogatnak el a szovjet küldöttek, csütörtökön pedig megtekintik a makói József Attila termelőszövetkezet gazdaságát. Itt-tartózkodásuk ideje alatt elmondják a szovjet elvtársak azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságáért vívott harc közben szereztek. Megyénk termelőszövetkezeti tagjai, de az egyénileg dolgozó parasztok is nagy érdeklődéssel várják a szovjet mezőgazdaság küldötteinek értékes útmutatásait, amelyekre lapunk legközelebbi számában részletesen visszatérünk. Tanácstagi beszámoló ma a móravárosi iskolában A három évvel ezelőtt megválasztott tanácstagok rendszeres időközönként beszámolókat tartanak választóik részére, végzett munkájukról, s arról, hogyan hajtották végre azt z- megbízatást, melyet megválasztásuk alkalmával a választóktól kaptak. A tanácstagok kötelessége a beszámolókon meghallgatni választóik kéréseit, problémáit és orvoslás végett továbbítani azokat a végrehajtó bizottság felé. Ilyen tanácstagi beszá^ mólót tart ma délután 5 órakor a 'móravárosi Iskolában Komócsin Mihály elvtárs, tanácstag, A választóknak, a lakosságnak is érdeke, hogy az időközönkínt megtartott tanácstagi beszámolókon minél nagyobb számban megjelenjenek és felszólalásaikkal, közérdekű javaslataikkal segítséget nyújtsanak a tanácsnak, a tanács végrehajtó bizottságának. Legyenek az eddigieknél látogatottabbak a tanácstagi beszámolók, mert csak így tud még közvetlenebb kapcsolat kialakulni a választók és választottak között, így jut el a dolgozók véleménye, kérése a tanácshoz s így tudja a tanács is még jobban a dolgozók érdekeit szolgálni. A Borforgalmi Vállalat kultúresoportja ajándékmíisort adott a beadásban élenjáró kistelekidolgozó parasztoknak Kistelek dolgozó parasztjai közül egyre többen tesznek eleget szőlőés borbeadási kötelezettségüknek. A megye területén Kistelek község vezet a beadásban. Ezért jó munkájuk elismeréseként i- Csongrád-Békési Borforgalmi Vállalat kultúresoportja szombaton este a kisteleki kultúrotthonban ajándékműsorral kedveskedett a beadásban élenjáró dolgozó parasztoknak. A kultúresoport tagjai szavalatokkal, népi táncokkal, dalok és csasztuskák éneklésével, egyfelvonásos vidám jelenetekkel szórakoztatták az egybegyűlt dolgozókét, Jól fizet a gyapot a Táncsics tsz-ben A szegedi Táncsics tsz-ben serényen folyik a gyapotszedés. Eddig több mint nyolc métermázsa elsőrendű gyapotot szedtek le si gyapotszedő brigád tagjai. A szedésben különösen jó munkát végez Farkas Sándorné, ördögh Cz. Istvánná, Kószó Istvánná, Csillag Vincéné és Papdi Etel. A csoporttagok hozzávetőleges számítása szerint az öt hold gyapot közel 30 ezer forintot jövedelmez a Táncsics tsznek. SZEGEDI JEGYZETEK A béke meg a fogvájó A Ligetben 'jártán Újszegeden pár nappal ezelőtt. D'.ulán volt, egyike az idei csodálatosan enyhe ősz ragyogó d< útónjainak. A nag" tisztáson csöpp gyerekek játszottak. szaladgáltak, ne-ettek, valamelyik napközi otthon csemete». Az arcukat pirosra színezte a [ick-iviozas, ,ieg a nap, szemük• sn tü'-lán . ődölt ! <ssza öszi ég felhőtlen kékje. Az óvóméi egyszeres ,k tapsolt, vaiam-< mondott. Nem őrlettem •ic látva, hogy az apróságok gyo'San köréje telepedlek. rá jollem; mes-'nii fog Illóbb azonban énekellek. falam- kis dalt az óvodd ,'., T gyerekekről, a\-k sok szépet lanu'iv.k és vidámak, bohh gok. A botladozó, még ügyetlen üveghanyi - skár csengése, a Liget tarka öszi pompája, •i szélesre ömlő v.psu gárban megkapó képet adotl. Megállított több aria jáió embert, s az! hiszem, másokban is '<? lénylett a gondolat: Béke.' Ez a béke! Sok-sok apró moz zanata van az életünknek. amely ugyan igy felidézi bennünk ezt a szól és legtöbbször nem alaptalanul. E'elünk, munkánk egyik legfontosabbt tartalma öltözött ennek a szónak a formájaba. A szép, sokat érő, sokat jelentő szava': közé tartozik. De úgylátszik, akadnak, akik nem értik meg. Csak emiatt lehetséges az, hogy ott is találkozunk vele, ahol nem kellene, nem szabadna. Majakovszkij igy irt: „Ná lünk a szavaké, t — bármily nagy a súlyuk — megszokják. Nyüjük. mint a ruhát . . ." Senki sem olyan esztelen, hogy legszebb ruháját, amelyet nagyon szeret és ünnepi alkalmakra vette, a mindennapok apró munkájában koptassa szürkévé, vedletté. De az sajnos elő fordul, hogy szavakat koplalunk szürkére, agyonhasznált, ra. Itt van a béke szó is. Egész kis listát lehetne összeállítani arról, mennyi mindent nevezlek el róla. Csokoládét ét cigarettát például. S ugyan kinek jutóit eszébe öngyújtót, gyufát, szappant, sőt fogvájói. elnevezni róla? A fogvájó meg a béke! Piros dobozban 1.40 forintét l bárki vehet a népboltokban. Mennyi fantáziátlanság, értetlenség, merevség kellett ehhez a keresztelőhöz! S ha szigorúbban nézzük, nemcsak ez. Idegenek a mi érzéseink, a mi gondolkodásunk annak, akinek eszébe juthatott, hogy egy jó ebéd után „békével" tisztítsák fogukat az emberek. Vagy reklámot, védjegyei akartak adni az apró pálcikáknak igy? A naiv ember arra is gondolhat, hogy a békét akarják „népszerűsíteni". Nos, nincs erre igy szükség! (— s. — a.) A november 7-i munkaversenyt kezdeményező Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói már a felhívást követő első napokban kiváló eredményeket értek el Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói Csongrád megye összes üzemeihez szóló versenyfelhívásuk megtétele utáni munkanapon jóval hat óra előtt érkeztek a gyárba. Mire a munkaidő kezdetét jelző kürtszó elhangzott, már mindenki elfoglalta munkahelyét. Lelkes munka folyik minden üzemrészben. A műszakiak a dolgozók vállalásainak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáról gondoskodnak. A copszoló üzemrész készíti a szövődé részére a vetülék fonalat. A legjobb üzemrész — így beszélnek róla a gyárban. Nagy József sztahánovista üzemvezető irányítja a munkát. Vállalásuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára: átlagosan 103 százalékra teljesítik a tervet. — Nem szabad, hogy vetülékhiány miatt a szövődének fennakadása legyen — magyarázza a gépek között Nagy József. Biztató szavai nyomén nem marad el az eredmény. Senki sem akar szégyent hozni a jó munkájáról ismert üzemrészre. Rót Józsefné az exportárunál 125 százalékkal zárta a hétfői napot. Bite Józsefné kiváló minőségű munkája mellett 129 százalékot teljesített. A legjobb eredményt Széli Józsefné sztahánovista érte el; előirányzatát 156 százalékra teljesítette. Komoly kísérleteket folytat Nagy József művezető azért, hogy a szupercopszoló gépen előforduló állásidőt megszüntesse. Eddig naponta 100 orsó-óra esett ki a termelésből ezen a gépen, mert az olajozódás miatt a copszoló fej nem forgott. Ilyenkor a dolgozónak le kellett törölnie az olajat, hogy a gép újra működjön. Nagy József üzemvezető talált erre megoldást. A próbafejet a napokban szerelik fel a gépre. . • szövő üzemrészben a dolgozók felajánlási lapja mutatja: -A negyedik negyedévben ! 0 millió vetéssel teljesítjük túl előirányzatunkat, ezt vállaljuk november 7-re«. A művezetők és segédművezetők éber szemmel figyelik a szövőgépek minden mozdulatát. Egyiken meghúznak egy kilazult csavart, a másikon a vetélőt igazítják, vagy megolajozzák a szövőgép forgórészeit. A szövőnők minden tudásukkal részt vesznek a versenyben, hogy Csongrád megye üzemei között övék legyen az elsőség. Dobó Ilona, az egyik legügyesebb szövőnő, 18 ezer vetéssel termelt többet hétfőn, mint az előző eredménye. Szabó Gizella sztahánovista 9 ezer vetéssel fokozta termelését, míg Annus Mihályné ötezer vetéssel termelt többet a normánál. A cérnáiéban is igen fontos munkát végeznek a dolgozók. Egyesítik a vékonyabb fonalakat, majd átorsózzák, azután a felvetőbe kerül, ahol lánchenger készül belőle. Itt például a »Textima» gépen — amely alig féléve került az üzembe — kis orsók vannak. Frányó István vezetésével most azon dolgoznak a műszakiak, hogyan lehetne nagy orsóra átszerelni a gépet úgy, hogy a dolgozó ne legyen akadályozva a munkában. Ezáltal több lenne a termelés és a selejt is csökkenne. Az átszerelésre vonatkozó terv már elkészült, a gyakorlati rész is rövidesen megoldást nyer. A nehézgyürűs cérnázógép perselyeinek kicserélésé1 Kertész lmr4 művezető és Papp László segédművezető vállalta, A próbakísérlet megtörtént^ a keddi napon tartót1* megbeszélésen a kivitelezést tárgyalták meg. Ez a minőségi munkában jelent lényeges javulást. Három százalékkal növelik a cérna szakító szilárdságát. Az egyik könnyű gyűrűscérnázó gépen sok volt a remegő orsó. Einiatt a munkások sokat panaszkodtak, Szá. zi József művezető és Pigniczki József segéciművczető együttesen már az orsóik 80 százalékát kicserélte^ Qlni azt eredményezte, hogy kevesebb lett a szálszakadás és az olajos copsz. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói a november 7-re indított versenyben első helyre akarnak kerülni, mint az, hogy az üzemrészek már a felhívást követő első napon túlteljesítették az egy napra eső vállalásukat. A szövődé dolgozói terven felül 244 ezer veléssel termeltek többet. A copszolóbain 103.2 százalékos vol't a tervteljesítés. A eérnázó üzemrész 198.5 százalékra teljesítette ígéretét. A lelkes verseny lendüleít továbbra is fokzódik és az üzemrészekben elhelyezett versenytáblák, a hangos, híradó újabbnál újabb eredményekről számúi be. R. J. Szíjjártó Gabriella, a Petőfi télepi I számú általános iskola tanára készül A tanítási óra az oktató-nevelő munka alapvető formája. Itt van legnagyobb lehetőség a nevelésre, az. oktatás céljainak és feladatainak megvalósítására. Itt végzik a tanulók munkájuk legnagyobb részét. A tanítási óra biztosítja a tanulók tudásának kialakítását, a fegyelem megszilárdítását. Igy gondolja és tudja ezt Szíjjártó Gabriella, a Petőfi-telepi I. számú áttalános iskolának matematika-fizika szakos tanára is. Éppen ezért arra törekszik, helyesen építsen fel minden egyes tanórát. Mielőtt órájára készül, előveszi tanmenetét, tájékozódik az óra témájáról. Tudja, mit tanított eddig, mit kell tanítania, mi a soronkövetkező téma. Ezután megnézi, hogyan tárgyalja a témát a tankönyv. A legfontosabb részeket kiválasztja az anyagból. A soronkövetkező óra fizika a VII. osztályban. Az óra anyaga „A szíjáttétel és fogaskerék". Szíjjártó tanárnő gondosan átolvassa az anyagot. Az óra nevelői célja az anyag természetéből folyik: a munkaviszonyok jobbátételével, a gépek bevonásával megkönnyül a dolgozók nehéz munkája. Az anyaghoz kiegészítő irodalmat keorara res. Bőven akad, hiszen sok természettudományos folyóirat jár az iskolához. A Fizikai Szemle, az Élet és Tudomány, a Természet és Technika. A tanulók az ismeretet könynyebben sajátítják el, ha gyakorlatban is látják, mi az amivel éppen foglalkoznak. Szíjjártó elvtársnő szemléltet is az órán. Bőven akad szemléltető eszköz. Nagy segítséget nyújt a szemléltető eszközök összeállításához a „Fizikai Munkaközösség". A város fizikaszakos tanárai keddi napokon öszszejönnek és szemléltető anyagot készítenek. Az anyagiakról a Városi Tanács oktatási osztálya gondoskodik. A tanulók is készítenek saját maguknak eszközöket. Szíjjártó elvtársnő az előző órán házifeladatként adta a pajtásoknak, készítsenek maguknak két kereket és hozzam k magukkal zsinórt. Szíjjártó elvtársnő az órára való készülődés közben széjjelnéz a fizika-szertárban. Mit lehet szemléltetni? Megtalálta a megfelelő .eszközöket. Most már meg van minden, ami az órához szükséges. Gondolatban mégegyszer végignézi az óráját, vájjon miaden rendben van-e. Igen. Most már gondolatait írásban rögzíti és kész az óravázlat. Minden pontosan a helyén van, feltünteti a felelők nevét is, Az órát előkészítette. Szombaton délelőtt Szíjjártó elvtársnő mosolyogva vezette be s* VII. osztályba szemléltetési esz-* közként kerékpárját. Diákjai mo-f solyogtak, vájjon mi lesz a kerék-* párral ? Még nagyobb volt a derültség, amikor egy ébresztőórát is letett a tanárnő az asztalra. Megkezdődött az óra. A pajtások szé-* pen feleltek az előző óra anyagából. Igaz, Domonkos Pali, a szokottnál gyengébben felelt ezen EZ órán. Alig várták a pajtások, hogy áttérjenek az új anyag tárgyalására. Végre elérkezett a várt pillanat. A tanárnő magyaráz, z tanulók figyelnek. Előkerül az otthon nagy gonddal elkészített kerék, megvizsgálják az óra szerkezetét, a kerékpár fogaskerekét. Minden tanuló megértette az új anyagot, megértette, milyen nagy jelentősége van a eépeknek. Megszólal nz óra végét jelző csengő. A pajtások nevető szemmel szaladnak az udvarra, kipihen-* ni az óra fáradalmait. Szíjjártó elvtársnő is mosolyog, eredményes volt órája. Ezt biztosította az órára való jó felkészülés. A romániai Műszaki Tudományok Elsajátítására Alakult Társaság a termelési problémák megoldásáért A romáhiai Műszaki Tudomá^ nyok Elsajátítására Alakult Társaság (A. S. I. T.) Központi Tanácsa a szovjet tapasztalatok alapján már tavaly óta rendszeresen szervez értekezleteket, hogy megvizsgálják az ipar különböző területein mutatkozó problémákat és a széles tömegek bevonásával elősegítsék megoldásukat. Ezeken az értekezleteken nemcsak tudósok, mérnökök és technikusok vesznek részt, hanem a kérdéses iparág sztahánovistái és legkiválóbb dolgozói is, akik belekapcsolódtak a kérdések megvitatásába és tapasztalataikkal, javaslataikkal számos esetben megmutatták a kivezető utat. Így például a Marosvásárhelyen megtartott értekezleten megvitatták a cukoriparban mutatkozó gyártási veszteségeket. A vita során kitűnt, hogy a kellő időben elvégzett betakarítás, a tárolási és a szállítási idő csökkentése, a cukorrépa megfelelő kezelése jelentősen emeli a cukorrépából kivont cukor mennyiségét, csökkenti az önköltséget, tehát nagyobb cukormennyiséget lehet a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. 1/ ülön értekezlet foglalkozott az ipari célokat szolgáló kenőanyagok kérdésével. Az értekezlet célkitűzése az volt, hogy megvizsgálja szintétikus kenőanyag-alap megteremtésének lehetőségeit, hogy a növényi és az állati eredeti zsírokat elsősorban a dolgozók élelmezésére fordíthassák. Az értekezlet értékes javaslatokat dolgozott ki. A vegyipari minisztériumot figyelmeztették arra, hogy fokozzák a parafin oxidálásából nyert zsírsavak termelését és dolgozzanak ki új, olcsóbb termelési eljárásokat. A kutatók már kiváló eredményeket értek el. Az egyik legjelentősebb értekezlet a pamutfonódák alapvető műszaki problémáival foglalkozott és meghatározta a legjobb módszereket a hazai termésű gyapot feldolgozására. Az értekezlet során behatóan tanulmányozták a rccianiai gyapot minőségét és meghatározták vizsgálati módszerei',ek elvi és gyakorlati alapjait. A bukaresti -Pamutipari és az »Üj Pamutipar« üzemben már módosították a gépi berendezést, hogy a lehető legalkalmasabb legyen a hazai gyapot feldolgozására. Az említett értekezleteken már számos fontos ipari problémát oldottak meg sikeresen. Ugyanakkor ezek az értekezletek meggyőzték arról a mérnököket és a technikusokat, hogy a termelési problémákat csakis a technológiai folyamatok figyelmes elemzésével, az élenjáró technikán alapuló intézkedések végrehajtásával lehet megoldani. •pzek ez értekezletek a legfontosabb termelési problémák tudományos megoldása mellett konkrét munkatervet képeznek az üzemi A. S. I. T.-körök számára. Az értekezleteken felvetett problémákat a "társaság- üzemi körei tevékenységük középpontjába állítják és azok megoldásába bevonják a dolgozók széles tömegeit. A romániai Műszaki Tudományok Elsajátítására Alakult Társaság sokoldalú tevékenységével biztosítja a tudományos módszerek széleskörű elterjedését és ugyanakkor a dolgozók tömegeinek mozgósításával szoros kapcsolatokat teremt a termelés és a tudomány között. amely kapcsolat egyre eredményesebben segíti elő a «Totmelj többet, jobban és olcsóbban!" jelszó valóraváltását.