Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-20 / 246. szám

DÉLMflGYBRORSZÍG KEDD, 195,3. OKTÓBER 20. PÁRTÉLEI • A deszkí gépállomás kommunistái váljanak az őszi tervteljesítés élharcosaivá Nagy sx/iltség volna a deszki gépállomáson a rendszeres politikai felvilágosításra és ami ennek elő­feltétele: az üzemi pártszervezet jó nm ukájára. A gépállomás ugyan­is alaposan elmaradt az őszt idény­terv teljesítésével. E hónap 15-ig 10.723 normálholdat kellett volna teljesítenie talajmunkából és az eredmény pedig csak 0861 normál­hold. Eszerint a gépállomás mind­össze 41 százalékig tett eleget őszi lervkötolezettségének. A megye gépállomásai között folyó ver­senyben a 16. helyen áll. Mivel egy-egy üzemi pártszervezet jó vagy rossz munkája éppen a ter­melés eredményeiben tükröződik vissza, a deszki gépállomás ered­ménye is a pártszervezet gyenge m un kajának bizonyítéka. 'A munkafegyelem területén lévő hibák: a verseny lebecsülése, a traktoristák közötti agitáció hiá­nya mind egy-egy részét alkotják n lemaradásnak. Hozzájárul ehhez a traktoristák alaesony teljesít­ménye is. hiszen a gépek napi át­lagteljesítménye 3.5—3.7 normál­hold, míg a terv felül van a négy normálholdon is. A gépállomás az őszi idényterv megkezdése óta még egyszer sem teljesítette az ötnapos dekádtervét sem. A munkafegyelem meglazulá­sának legjellemzőbb példája meg­található most is n gépállomáson. A traktoristák egyrésze —, hogy szombatonként minél előbb hoza­mehessen — a traktor iizemképte­lenségét jelenti ós már dél koriil otthagyja a munkahelyét. Dénes András, a kiszombori Petőfi ter­melőszövetkezetben som dolgozik tovább, csak reggel 7—8 órától dél­után 5—6 óráig. Volt mikor ki­lenc óra körül ért ki gépéhez és úgy tartja: „csak a zsebpénz meg­legyen, többet nem érdemes dol­gozni." Rigó Mihály, a munkagép, kezelővel dolgoztat, ő pedig ott­hon tesz-vesz házntáján. A kiibek­bázl határban dolgozó traktoristák közül is öten alig dolgoztok egy hónapon keresztül, mivel elhatároz­ták. hogy nem lesznek tovább tsz­troktoristák, hanem kérik magukat « kószpénzfizetésesok közé. A pártszervezet és a kommunis­ták viszont nem magyarázták meg nekik, hogy sokkal jobban járnak, ha tsz-traktoristák ma­radnak. Ez az ügy elhúzódott egy hónapig és addig alig teljesítettek valamit. A végeredmény mégis csak az lett, hogy átvették őket pénzes trakto­ristáknak és most pedig irigylik azokat, akik kocsiszámra viszik haza a terményt munkaegységeik után. Legnagyobb hiba az, hogy ahol baj van, nincsenek ott a kommu­nisták, meggyőző érveikkel. A csütörtökönként tartott népne­velőértekezletekeu is nagyrészt. a brigád vezetők, körzeti gazdászok, szerelők és a többi függetlenített gépállomási dolgozók jelennek meg. A népnevelők kexébe a deszki gépállomás pártszervezete pedig érvet adhatna. Nemrégen például Varga József tsz-traktorista vállal­ta, hogy patronálja Kelemen Já­nost-, aki lemaradt az őszi tervtelje­sítéssel. Varga József elsősorban is ceruzát papírt vett elő cs elmondot­ta munkatársának: — Az elmúlt hónapban 139 egy­séget szereztem. Ezért 417 kilo­gramm búzát és ugyanennyi árpát kaptam. Egységeimért a készpénz­járandóság 1112 forint. De minden egységre két deci olajat. 20 deka cukrot is kapok, ami szintén je­lentős érték. Ha jól dolgozol, te is kereshetsz ugyanennyit ... Használt a segítség, mert Kele­ment János troktorista például ebben a dekádban 80 holdat ve­tett be és 26 holdat felszántott. A gépállomás legjobb dolgozói közé küzdötte fel magát Varga József segítségével. Ilyen ée hasonló ér­veket kellene a népnevelők kezébe adni a pártszervezetnek, mert a számok beszélnek önmagukért és hűen kifejezik, hogy érdemes jól dolgozni. A verseny moxgnlom ellaposo­dásáért felelősség terheli n párt­szervezetet. Habár a verseny szer­vezése az üzemi bizottság feladata, azonban a pártszervezetnek kell azt ellonőriznle. A nyáron 87 traktoris­ta versenyzett a nyári idényterv teljesítéséért és most csak Takács Sándor és Gyurkai Mihály kötött egymással párosverseny szerződést. Többen nem. Nem mutattak pél­dát n kommunisták, példájuk nem lelkesíthette a gépállomás többi dolgozóit. Nincs verseny a brigádok között sem az őszi terv minél előb­bi befejezéséért. A pártszervezet a DISZ-szerveze­tet sem segíti eléggé a. verseny­mozgalom megszervezésében. Tettek ugyan a diszisták felaján­lást. hogy egymás segítségével ha­táridő előtt teljesítik az őszi ter­vet, de a pártszervezet segítségé­nek hiányában nem nagyon dicse­kedhetnek vállalásuk megvalósítá­sával. Ragi András u legjobban teljesítő DTSZ-tag is csak 63 szá­zalékra teljesítette öszi tervét. Míg a traktoristák teljesítménye ala­csony, az üzemanyagfogyasztás ma­gas. Az elmúlt hónapban 104 százaié­kos volt az üzemanyag felhaszná­lás. Az volna a feladatuk a kommu­nistáknak. hogy járjanak az életi az üzemanyag takarékosságban, de ezen a téren sem töltik he élenjáró szerepüket. A gépállomás pártszervezeté­nek gyenge munkájáért felelős a községi pártbizottság is. Pósa László elvtárs, a községi párttitkár tud ugyan a hibákról, de ennek ellené re is keveset tesz azok megszünte­téséért. Pósa elvtársnak több segítségei kell adnia a gépállomás párt­szervezete hibáinak kijavításár hoz. Rendszeresen számoltassa be a pártbizottság! üléseken a gépállo­másí pártvezetőség tagjait a gép­állomás működéséről. Változtatni kell azonban a gépállomás párt­szervezetének is az eddigi munka­módszerén. Foglalkozzék többet a traktoristákkal, főleg a kommunis­tákkal. Hívja fel a figyelmet a párttagok élenjáró szerepére, hogy a deszki gépállomás kommunistái, élharcosai motorjai legyenek az. őszi terv teljesítésének. Tóth József —— Külpolitikai kránika Elszámították magukat C zeptember végén és október elején Európa északnyu­^ gati részéti nagyszabású tengeri és légi Hadgyakorla­tokat. rendezett az atlanti tömb amerikai tábornokok es tengerna­gyok parancsnoksuga alatt, 9 ország fegyveres erőinek részvé­telével. Az amerikai sajtó megittasodva írt a hadgyakoi latol; béke­időben példa nélkül álló arányairól. Több, mint 300 hadihajó, több mint 1000 repülőgép és 500.000 ember vett részt a hadgyakorlato kon. Az atlanti Óceán északi részén folytak a fö tengeri hadmű­veletek. Szeptember közepe után a hadgyakorlatok átterjedtek Skandináviára. Dánia és Norvégia nagyobb városaiban napokon át szirénaüvöltés zaklatta fel a békés lakosság idegeit. Há­romnapos próbalégilámadás érte a norvég városokat, köztük Oslót és Stavangert. Utána összpontosított légitámadást hajtot­tak végre a dán városok-, köztük Kopenhága, valamint a dán re­pülőterek, vasúti létesítmények, hidak és a kikötőkben tartózkodó hajók ellen. A norvég lapon közleményei szerint Oslo köt nyékét három nap alatt 60 légitámadás érte. A légihadműveletek — az ame­rikai propaganda kifejezésével élve — amennyire csak lehetett, a háborús időkhöz hasonlóan folytak; az erőszakolt nagy hűhó bál ítélve nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy minél erősebb be­nyomást gyakoroljanak a dánokra és a norvégokra. A hivatalos közlemény szerint a hadművelet célja az „At­lanti óceáni védelem" előkészítése volt. A hadgyakorlatok jelle­ge azonban arra vallott, hogy valójában más célt szolgáltat;. Az igazi cél az volt, hogy felszítsák Nyugat-Európában a szűnő háborús őrületet s újabb nyomást gyakoroljanak a skandináv országok közvéleményére, amely egyre erélyesebben ellenzi az amerikai támaszpontokat. Már a legelső oslói és kopenhágai sajtóközleményből i. kitűnt, hogy Norvégiában és Dániában a hadgyakorlatok inge rültsiget kelletlek. Christen Andersen norvég professzor a ..Bergens Arbeiderblad" cinr'i lap tudósítójának adolt. nyilatko­zatában a széles közvélemény hangulatát tükrözte, amikor ki­jelentette, hogy katonai támuszpontok elhelyezése a skandináv or­szágokban, többek között az északnorvégiai repülőterek bővíté­se — pusztulással fenyegető politika, amely fokozza a nemzetközi feszültséget, s „házhoz liivja a háborút." Ezt az igazságot mind szélesebb társadalmi körök ismerik fel. Pályázati hirdetmény A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése, a „Csillag" irodalmi estje Az egészségügyi minisztérium védőnőképző iskolát indít 1954 január elején a szegedi iskolában (Üjszeged, Temesvári-körűt 25.) Az iskolára jelentkezhetnek mind­azok a 17—30 éves egészséges nők, akik hivatást éreznek erre a pá­lyára. A felvételi kérelmeket az iskola vezetőségéhez kell benyúj­tani folyó évi december 15-ig. A felvételi kérvényhez csatolni kell részletes, sajátkezűleg írt ön­életrajzot, születési, iskolai, ható* sági vagyoni, körzeti orvosi bizo* nyítványt. Amennyiben az iskolára jelentkező már dolgozott, műkő* dési bizonyítványt is. A tanulás tartama alatt a részt* vevők teljes ellátást, lakást és havi 116 forint tanulmányi segélyt kapnak. Az iskola sikeres elvégzése után elhelyezésükről az egészségügyi rr,l* nisztérium gondoskodik. Propagandisták figyelmébe! Szombaton és vasárnap Szeged Irodalmi életében több igen jelen­tős megmozdulás volt. Az Iroda­lomtörténeti Társaság Csokonai­vitája, a -Csillag" irodalmi estje, az Irodalomtörténeti Társaság dél­magyarországi csoportjának újjá­szervezése, valamint a József At­tila és Radnóti Miklós dokumen­tumok kiállítása egyenként is je­lentős eseményt jelentettek volna, együttesen pedig gazdag és változatos hétvégi kulturális programmot jelen­tettek Szeged irodalom iránt érdeklődő dolgozói számára. Szombaton délután 3 órakor kez­dődött az Egyetem Ady-téri épü­letének Auditórium Maximumá­ban a Csokonai-vita. Az elnöki tisztséget Sötér István elvtárs, egyetemi tanár, az irodalomtudo­mányok kandidátusa töltötte be, az előadást pedig Baróti Dezső elv­társ, egyetemi tanár, az irodalom­tudományok kandidátusa tartotta. Baróti elvtárs több igen érdekes problémát vetett fel a Csokonai költészetével kapcsolatos, eddig még nem teljesen tisztázott kérdé­sekkel kapcsolatban. Az előadás és a vita jelentőségét különösen az adta meg, hogy a közeljövőben ke­rül sajtó alá Csokonai életművé­nek első teljes, kritikai kiadása. A vita hozzájárult Csokonai és a Martinovics-féle szervezke­dés kapcsolatainak, továbbá a magyar irodalomban rokokó néven Ismert irányzat ténye­zőinek tisztázásához. Este került sor ugyancsak az Ady-téri egyetemen a Csillag iro­dalmi estéjére. A megnyitó beszédet Baróti De­zső elvtárs, a Bölcsészettudományi Kar dékánja tartotta. Bevezetőjé­ben foglalkozott annak a jelentősé­gével, hogy az írók és az iroda­lomtörténészek közösen rendezik ezt az estét. — A mult haladó folyóiratainak író munkatársai mindig keresték a közvetlen, személyes kapcsolatot az olvasókkal — mondotta többek kö­zött. — Mindnyájunknak öröm, hogy mai irodalmi életünk legjelen­tősebb folyóirata, a "Csillag*, megkísérli feleleveníteni ezt a hagyományt. Az első szám Palotay Erzsi elő­adóművésznő szavalata volt, aki egy József Attila verset adott elő. Igen nagy sikere volt, ugyancsak az ő tolmácsolásában Déry Tibor bányásztémájú novellájának. Maga Déry Tibor hozzászólásában külön kiemelte az előadónő nagyszerű művészi teljesítményét. Karithy Ferenc az Irodalmi Újságban már megjelent novelláját olvasta fel, melyet Karinthy Frigyessel, a nagy magyar íróval való személyi jellegű kapcsolata az élmény he­vével forrósított át. Költőink kö­zül Kónya Lajos, Kuczka Péter, Benjámin László és Csóori Sán­dor olvastak fel verseikből. A kon­ferálást Hubay Miklós vállalta, igen ötletesen olvasztva össze ezt az írók felszólalásaival. Jelentős mértékben hozzájárult az est sike­réhez Vásáry Tamás zongoramű­vész játéka és Török Erzsi ének­művésznő népdalai. Általában az irodalmi estet, melyen Is­mert művek mellett új szám is elhangzott, komoly sikerként könyvelhetjük el az írók és a közönség kapcsolatának meg­erősítése terén. Vasárnap délelőtt alakult újjá az Irodalomtörténeti Társaság délma­gyarországi csoportja. Az ülésen megjelentek az Egyetem és a Fő­iskola magyar irodalmi tanszéké­nek professzorai és tanárai, Sze­ged és a környező megyék iroda­lomtanárai és irodalomtörténészei. A csoport elnökévé Baróti Dezső egyetemi tanárt, ügyvezető alelnö­kévé Koltay-Kastner Jenő egyete­mi tanárt, az irodalomtudományok kandidátusát. alelnökévé pedig Vajda László főiskolai tanárt vá­lasztották meg. Délelőtt 11 órakor nyitották meg az Egyetem Irodalomtörténeti In­tézetében József Attila és Radnóti Miklós dokumentum-kiállítást. Is­meretes, hogy mindkét nagy köl­tőnk a szegedi Bölcsészettudomá­nyi Kar hallgatója volt s a Kar birtokában — különö­sen Radnóti Miklóssal kapcso­latban — értékes és érdekes dokumentumanyag van. A kiállítás maga természetesen csak a kezdetét jelenti a szegedi, vagy életük egy részét Szegeden töltő íróink s költőink élete doku­mentumanyaga feltárásában. A „Propagandista." című folyó­irat előfizetése körül számos he­lyen félreértések vannak. Többen a szeptember-, október-i számhoz küldött befizetési lapon egy pél­dány árát fizették be. Közöljük, hogy az egyes példá­nyok árát a pártszervezetekhez kell befizetni. A befizetési lap a ne­gyed- vagy félévi előfizetési díjali beküldésére szolgál. Felhívjuk i> propagandisták fi* gyeimét, hogy az előfizetéseket mielőbb küldjék be, hogy a lap következő számát már zavarfala* nul, névre szólóan küldhessük meg, A „Propagandista" Kiadóhiva* tt la, Bp. VI., Révai-u. 16. Szovjet haditengerészek látogatása Romániában A mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezlete A magyar mezőgazdasági tudo­mány legkiválóbb képviselői és a termelésben legjobb eredményt el­ért gyakorlati szakemberek hétfőn délelőtt a parlament épületében ér­tekezletet tartottak. Az értekezle­ten megbeszélték a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdéseit. Az értekezleten a többi között részt­vettek: Manninger Rezső, Sedl­mayr Kurt, Kreybig Lajos, Ober­mayer Ernő Kossuth-díjas akadé­mikusok, l'orpáezy Aladár Kos­suth dijas kutató, Ribiánszky Mik­lós Kossuth díjas, földművelésügyi minisztériumi főigazgató, Mohá­csi Mátyás Kossuth-díjas egyetemi tanár. Rázsó Imre. Somos András akadémikusok. Erdei János, Ifj. Manninger G.-Adolf egyetemi ta­nárok, Losonczi Pál, a barcsi Vö­rös Csillag tsz elnöke, Tóth Mihály, a mezőtúri Béke tez főagronómusa és a mezőgazdasági termelés Bok más kiváló szakembere. Hegedűs András elvtárs, a mi­nisztertanács első elnökhelyettese, földmüvelésügyi miniszter meg­nyitó szavai után Nagy Imre elv­társ, a minisztertanács elnöke tar­tott, beszédet. Nagy Tmre elvtárs beszéde után számos hozzászólás hangzott cl. Az értekezlet végén Nagy Imre elv­társ részletesen válaszolt a vitában felmerült kérdésekre, majd Hege­dűs András elvtárs mondott záró­beszédet. Bukarest (TASZSZ). Constanta kikötőjében szovjet hajók tartóz­kodnak. A hajók hivatalos baráti látogatásra érkeztek. A szovjet ha­ditengerészeket meleg, szívélyes fo­gadtatásban részesítették. Szombaton Constantában N. Ce­auseson altábornagy, a Román Nép­köztársaság fegyveres erőt minisz­terének helyettese fogadást adott. A fogadáson megjelentek a szov­jet tengerészek, élükön V. A. Par­homenko altábornaggyal, továbbá a Román Népköztársaság haditen­gerészetének parancsnoki kara, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek tisztjei, a város társadalmi életének képviselői. Vasárnap reggel a szovjet hadi* tengerészek csoportja élén V. A, Parhomenko altengernaggyal Bu­karestbe érkezett. A csoport tagjai megtekintették Románia fővárosát, „A Román Népköztársaság terv­gazdaságának fellendülése" című kiállítást. A nap folyamán a szov­jet haditengerészeket fogadta E, Bodnaras, a Román Népköztársa­ság fegyveres erőinek minisztere. A szovjet haditengerészeket min­denütt kedves vendégekként fogad­ják. A román társadalom és a szov­jet tengerészek találkozása minden egyes alkalommal a román és a szovjet nép megbonthatatlan ba­rátságának megnyilvánulásává vá­lik. Maurice Thorez elvtárs fiát bíróság elé állítják MTI. Maurice Thorez elvtársnak, a Francia Kommunistu Párt főtit­kárának fiát bíróság elé állít­ják ..rendőrtisztviselők megsértése és fegyverrejtegetcs" miatt. Az amerikai pórázon rángatott fran­cia hatóságok valójában azért ál­lítják bíróság elé Thorez elvtárs fiát, mert 1952. májusában részt­vett a Ridgway tábornok elleni tün­tetések szervezésében. A szovjet hadihajók kifutottak Gdyniábói Gdynia (TASZSZ). Gdynia len­gyel kikötőben október 18-án ün­nepélyesen elbúcsúztatták a szov­jet hadihajókat. A kikötőből kifutó szovjet hedi­hajókat a „Bliskawica" lengyel ak­narakó hajó kísérte a nyílt tenger­re. A szovjet haditengerészeknek a Lengyel Népköztársaságban tett lá­togítása a lengyel-szovjet barátság ragyogó megnyilvánulása volt. (Folytatás az első oldatról.) az üzemi fiatalok is, ho megérjek lődnék, hova szállít üzemük, melyik ország, melyik üzemével vehetnék fe[ a kapcsolatot. így a levelezés megszilárdításával, a külföldi fia­talok sóik mindent megtudnának ha zánkról és széjjelzúznánk azokat a nézeteket, amelyeket az imperialis­ták igyekeznek terjeszteni hazánk­ról. Ugyanakkor a mi fiataljaink ia betekintést nyernének ezeknek a fiataloknak életébe és tanulnának belőle, jobb munkára serkonle.ié ez őket, Kalmár elvtárs szavait is hosszú, szűnni nem akaró taps kí­sérte. A találkozó után a f'atalok még jobban harcolnak azér1, hogy mi­nél eredményesebb munkát végez­zenek. minél aktívabban kivegyék részüket a békéért va'ó harcból. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom