Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-20 / 246. szám

KEDD. 195.1. OKTÓBER 20 •3 OÉLMBGYBRORSZBG A megvalósuló kormánypiogranun nyornnn. Munkavédelmi intézkedések két szegedi üzemben * A szocialista termelés célja az ember a maga szükségletével. A kormányprogramm megjelenése után EZ első intézkedések közé tartozott a munkavédelemre, a szo­ciális beruházásokra szánt összeg felemelése. Nehézipari üzemek, de az ország csaknem minden üzeme kapott az elmúlt hónapokban a ter­vezett pénzösszegen felül pénzki­utalást rendkívüli szociális beruhá­zársokra. A Vasöntöde ebédlőjében is új asztalok, székek állnak. Az aszta­lokat világoskék, virágos nylonnal bevont terítők díszítik. ízlésesek, szépek az asztalok és bizonyára jobb étvággyal fogyasztják rajta a dolgozók az üzemi konyhától szál­lított, egyre ízletesebbé váló ebédet. Az asztalok 4600 forintba, a szé­kek 3450 forintba kerültek, úgy­hogy a terítőkkel együtt csaknem tízezer forintot költöttek az üzemi fbédlő kényelmessé tételére. A Jutaárugyárba érkező idegen­nek azonnal szembetűnik, hogy a dolgozók mind egyforma, csinos szandálban állnak a gépiek és a műhely munkapadjai mellett. — Most kaptuk az üzemtől — adják meg a választ í dolgozók. Igen. 36 ezer forintos szociális beruházást kapott az üzem szan­dálok vásárlására. Eddig a dolgozók többsége fatalpú papucsban járt, ami sok balesetet okozott, elcsúsz­tak, megbicsaklott a lábuk, a me­zítláb járóknak pedig megsebezte a padló a lábát. Ezeket a balesete­ket most felszámolták azáltal, hogy minden dolgozó szandált kapott. A nők ezenkívül csinos fejkendöket is kaptak és szigorúan ügyelnek arra, hogy kendő nélkül senki sem dol­gozzék a gépek mellett. Igy óvja államunk a dolgozók egészségét. Ezek a kisebb összegű beruházások is elősegítik kormánv­1 programmunk megvalósulását, a i dolgozók jólétének növelését. Vasárnap múzeumi képtár nyílt- Szegeden Vasárnap megvalósult Szeged és egész Csongrád megye képzőmíivé­szetkedvelő dolgozóinak régi kí­vánsága: a Horváth Mihály-utcá­ban megnyílt a múzeumi képtár. Az új képtárban a budapesti szépművészeti —, a szegedi és a hódmezővásárhelyi múzeum által közösen rendezett nagyszabású ál­landó festészeti kiállítás nyílt meg vasárnap délben. Bálint Alajos, a Szegedi Múzeum igazgatója üdvözölte a megjelente­ket a képtár megnyitása és a sze­gedi Móra Ferenc Múzeum alapí­tásának 70. évfordulója alakalmá­ból. Utána Aradi Nóra. a Népmű­velési Minisztérium múzeumi fő­osztályának helyettes vezetője ün­nepi beszéd kíséretében adta át rendeltetésének a képtárat, ame­lyet Szeged dolgozói nevében Mi­son Gusztáv, a városi tanács VB­titkára vett át. Ezután a megjelentek megtekin­tették a kiállítást. A földszinti termet Hódmező­vásárhely nagy festőjének. Tor­nyai Jánosnak művei töltik he. 'A képek sorozatán végigvonul a nagy festő egész élete, aki Hódme­zővásárhely proletárnegyedében, a Koplaló-utcában született. A sze­génynegyed és gyászosemlékű ut­cája már csak a régi világ letűnt emlékeiben él. Az utca ma Tornyai János nevét viseli s lakói megelé­gedettek, dolgos munkásemberek. A Tornyai-képek közül kiemelke­dik a ®Juss» című alkotás, amely egy örökségen civódó parasztcsalá­dot ábrázol. A kép a kapitalizmus­ban ellenségeskedő parasztság belső ellentéteit juttatja kifejezésre. E művében már megnyilvánul a fes­tő kritikai realizmus felé való tö­rekvése. Az elsőemeleti teremben az el­múlt 150 esztendő magyar fes­tészete elevenedik meg. A magyar nemzeti festészet híres alkotásai vannak itt. Sokáig időz­tek a látogatók Munkácsy Mihály -Táj, tanyai házzal®,' "Persely előtt® és több más alkotása előtt. E képek körül csoportosították a Munkácsy-tanítványok, így például Fényes Adolf és a többiek műveit. Ezenkívül Szinnyei-Merse, Koszta, Derkovits, Markó Károly és több más kiváló művész festménye gyö­nyörködteti az érdeklődőket ebben a teremben. Szeged képzőművészete eleve­nedik meg a második emele­ten. A város vagyonos polgársága már a XVIII. század végétől foglalkoz­tatta az arcképfestőket. Művésze­tüket azonban nem becsülték meg. Landau Alajos, a szabadságharc­kori kiváló festőművész nem tu­dott megélni a festészetből, s kény­telen volt fényképészetet nyitni. A szegedi művészek a szülőföld sze­retetét, az alföldi ember minden­napi életét tükrözik vissza vász­naikon. A kiállítás kiemelkedő al­kotása Petrovich Lászlónak az 1879-es nagy szegedi árvizet meg­örökítő képe, amelynek anyagát a festő Szegeden szerezte, de anyagi támogatás hiányában külföldön, Münchenben festette meg. A kiállítás befejező részében mai szegedi festők valótságot tükröző al­kotásait látjuk: esztergapad mellett dolgozó munkást, az öntözőcsator­na építőit s az egyetemre járó munkás-parasztszármazású fiatalt. A nagyszabású kiállítást vasárnap sokszázan tekintették meg. SZEGEDI JEGYZETEK A hír bejárta a baktói Alkotmány termelöcsoport föld­jét és tudja minden tszcs-lap: Miklós Sán­dor meg a felesége — onnét a csoportból — házat vásároltak. Olyan egyszerűen hangzik igy ez és mégis sok örömet ie­lent a Miklós csa­ládnak. Esztendőkkel ez­előtt az ember is, az asszony is más keze­lóba volt, cselédes. kedtek erre-arra. Ev mult ér után. Igaz! voltak akkor is ter­veik, vágyaik. Már akkor is gondoltat; arra, hogy milyen jó is lenne egy ház, — akármilyen kicsi is, — amelyet a maguké­nak mondhatnak. De. persze ez akkor csuk olyan szóbeszédféle volt, semmi alap nél­kül. Hogy is vehettek volna házal? Még jó volt, lia napjában rendesen került az asztalra kenyér. Miklós Sándor és a felesége, amikor be­lépett az Alkotmány termelöcsoportba, egy talpalatnyi föl­det sejn vitt be, mert nem roll neki. Sze­retetlel fogathat; ott őket. A házaspár aztán szorgalmasan, dere­H á z v é tel kasan dolgozott. Most pedig nemrégen na­gyon elevenen loóo­bogotl fel bennük az az esztendőkkel ez­előtti gondolat: há­zat kéne venni. Ez azonban sokkal más­ként vetődő! t fel, mint régen. Alapja volt a szavaknak, s nagyon is elérhető a kívánságuk. Az ember és nz asszony számítgatni kezdett, hogyan és miképpen is jön be kasszájukba az az összeg, amely futja egy kis családi ház árát. Miklós és fele­sége a munkaegység után kapott termé­szetbeni juttatások, meg a háztáji gazda­ságban termettek egy részét értékesítet­te. eladtak egy disz­nót, s kikerekedett az összeg. Éppenség­gel nem volt. könnyű összehozni n pénzt, de sikerült s nem é *­zik annak hiányát. Amikor a pénz együtt volt, elindul­tál; házat nézni — vígan és örömmel. 1 aztán pedig betelje­sült a régi vágy: lelt kis családi házuk, olyan, ahol szerető otthonra • aleíi a négy kis esetheti ? •. A hé ­a Pelöf'-lelepen, a XII. ulc'aban, a 762­es számol viseli. Ki tuá tnagában hordani nagy örömö­ket? Az ember úgy van, szer..II azt el­mondani dolgozótár­sainak. Igy teltek ez­zel Miklósok is és említették Szabó Já­nos elvtársnak, a eso. port pót llitkárának is: nagy az örömünk, házat vásároltunk. S a titkár is boldogan osztozott az öröm­ben. A Miklós-házaspár kin járt a szegetli öszi vásárban ir Széjjelnéztek jól és megint vásároltak. Miért ne?! A'öi bicik­lit kapott az asz­szony. mert arra volt szükség és azt is akart. Most az ember és az asszony serényen, dolgozik a csopor' föl etjén. L'gy végzik a teendőket, hogy je)­röre még több egy­ségük legyen, mint az idén — még több jutteitás essen egy egységre. Mert egyes emberek szorgalmá­ból, akaratából jen létre „a nagy csa­táéi" jó munkája. Miklós Sándorét; pedig tudják ezt. Köszöntsük kiváló munkával november 7-ét, vigyük győzelemre évi tervünk tel jesítését Lelkesen csatlakoznak a szegedi üzemek az Ujszegedi Kender-LeDszüvő Vállalat dolgozóinak verseny lel hívásához százalékkal szemben a IV. negyed­évben 12.5 százalékra csökkentjük. 6. A dolgozók munkakörülmé­nyeinek megjavítása érdekében a kártoló üzemrészben szűrőbetétes Üj erővel bontakozik ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére me­gyénk üzemeiben a munkaverseny. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóinak versenyleihí­vása nyomán egymásután csatla­koznak az üzemek dolgozói novem­ber 7. méltó megünnepléséhez. Az a lelkesedés, amely az üzemrészek röpgyűlésein megmutatkozott, bi­zonyítja munkásosztályunk nagy erejét, győzniakarását, hogy pár­tunk és kormányunk nagyszerű programmjához kiváló munkával, a tervek túlteljesítésével járulja­nak hozzá. DÉMA CIPŐGYÁR A DÉMA Cipőgyár dolgozói mi­után értesültek az Űjszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalat versenyfel­hívásáról, elhatározták, hogy az elsők között csatlakoznak hozzá, ök is méltóképpen, a termelésben való helytállással akarják megün­nepelni a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 36. évfordulóját. Hétfőn az ebédszünetben röpgyű­léseket tartottak üzemrészenként. Minden üzemrészben a rövid beve­zető előadás után — amit a műve­zetők tartottak —, szinte egyszerre kértek szót a dolgozók. Mindenki el akarta mondani, miért tesz fel­ajánlást és mit vállal. Az üzem az elmúlt időszakban 2100 pár cipő készítésével maradt adós. Ezelőtt egy héttel még a tűző üzemrész művezetője, Hacsek Jó­zsef elvtárs azt mondotta, hogy eb­ben az évben sem tudják a lema­radást bepótolni. A tűzőnők, de a többi üzemrész munkásainak lel­kes versenyvállalása bebizonyítot­ta, hogy az elmaradást be lehet hozni, mégpedig november 30-ig. Szép felajánlások hangzottak el a szabászaton a termelés növelé­sére. Czeróczki Pál sztahánovista ifjúmunkás az 1954-es év első ne­gyedévi tervét fejezi be november 7-re. Az anyagkihasználásra is ügyel és azt előírás szerint végzi. Vajtai László minden szabászt ver­senyre hívott. Gyártás szempontjából egyik leg­fontosabb üzemrész a tűző. Itt a röpgyűlésen egymást követték a hozzászólások. Széli Lászlóné szta­hánovista 35 pár felsőrész helyett 40 pár tűzését vállalta naponta. Munkája minőségét pedig 98-ról 100 százalékra javítja. Maros Já­nosné ragasztó 160—180 pár felső­részt ragasztott eddig naponta. Most 200 pár ragasztására tett fel­ajánlást. Élenjártak a felajánlások meg­tételében a sztahánovisták. Ez kü­lönösen a gépteremben mutatko­zott meg. Abonyi József kétjelvé­nyes sztahánovista a hibás cipők számát 2 százalékkal csökkenti és Engi Sándort megtanítja a helyes munkamódszer alkalmazásóra. Csá­szár Józsefnek és Jung Ottónak az a fogadalma, hogy másodosztályú cipőt egyáltalán nem gyártanak a IV. negyedévben. A DÉMA Cipőgyár dolgozói tud­ják. mit jelent számukra az, hogy ezelőtt 36 esztendővel győzött Oroszországban a proletáriátus nagy forradalma. Ezért a követke­ző vállalást tették a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 36. év­fordulójának tiszteletére: 1. Készáru termelési tervünket maradéktalanul teljesítjük, felszá­molva a negyedév elején mutatko­zó lemaradásunkat. A tervszerűsé­get 98 százalékban betartjuk. 2. A tervezett 95 százalékos I. oszályú minőséggel szemben 97 százalékban gyártunk I. minőségű árut. 3. Export szállítási tervünket ha­táridőre kifogástalan minőségben teljesítjük. 4. Az átfutási időt jobb munka­megszervezéssel, az anyag és mun­kaerő biztosításával 14 napról 11 napra csökkentjük. 5. A forgóeszközcsökkentés érde­kében a feleslegesen tárolt anya­gokat felkutatjuk és a népgazda­ság rendelkezésére bocsátjuk. Ez­zel 191.000 forinttal csökkentjük forgóeszközeinket. 6. A termelékenység növelése ér­dekében a 100 százalék alatt telje­sítők arányát 30 százalékról 25 százalékra csökkentjük, a munka­módszerátadás széles körben való kiterjesztésével. 7. Az önköltségcsökkentés terén a műszaki normák és technológiai előírások maradéktalan betartását, vállaljuk. A DÉMA Cipőgyár dolgozói ne­vében: Rácz II. István párttitkár helyettes, Bullás Imre ÜB-elnök, Czeróczki Pál DISZ-titkár, Tóth Béla igazgató. TEXTILMÜVEK Miután az Ujszegedi Kender­Lenszövő Vállalat szocialista mun­kaverseny felhívását a Szegedi Textilművek dolgozói tudomásul vették, már hétfőn reggel a munka megkezdése előtt az egyes üzemré­szek röpgyűléseket tartottak, ame­lyeken nagy lelkesedéssel határoz­ták el, hogy csatlakoznak a ver­senyfelhíváshoz és a többi műsza­kok dolgozóit is csatlakozásra szó­lították fel. Szabadságunkat és gyönyörű, mo­dern üzemünket igyekeztünk eddig jó munkánkon keresztül kiérde­melni és meghálálni a hős szovjet népnek, szeretett pártunknak — mondja a Textilművek dolgozóinak versenyfelhívása. A III. negyedévi tervet 101 százalékra teljesítettük, önköltségünket 0.7 százalékban si­került lejjebb szorítanunk. Azon­ban nálunk is vannak még hiá­nyosságok, amelyeket meg kell szüntetnünk, ki kell javítanunk. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának ünnepére a felajánlások alapján megállapítot­tuk azokat & lehetőségeket, amelye­ket munkánk megjavításával elér­hetünk és ezek által negyedik ne­gyedévi önköltségcsökkentési és minőségi tervünket teljesíteni tud­juk. Csatlakozunk az Ujszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalat versenykihí­vásához és az alábbiakat vállaljuk: 1. A minisztériumtól kapott ke­retszámok alapján 334.000 forint vállalati veszteség volt betervezve, melyet ellenterv alapján 7000 fo­rint vállalati nyereségre terveztünk meg. Ezzel 341.000 forintot tudunk visszaadni népgazdaságunk szá­mára. 2. Az eredeti keretszámokkal szemben a IV. negyedév folyamán 15.6 tonna fonallal termelünk töb­bet. 3. A 15.6 tonna többtermeléshez csak 4.3 tonna nyersanyagot fo­gunk igényelni és a hiányzó 12.9 tonna gyapotot a negyedév folya­mán megtakarítjuk, ennek értéke 162.000 forint. 4. Közvetett anyagoknál a negye­dik negyedévben a harmadik ne­gyedévhez képest 73.000 forintot ta­karítunk meg. 5. Fonalaink szakító egyenlőt­lenségét a harmadik negyedévi 13.7 kiáramló nyílásokat létesítünk a porképzödés csökkentése, illetve a por nagyobbmérvü eltávolítása ér­dekében. 7. Baleseti lehetőség csökkentése érdekében öt fiyer fonógépre a nyujtómü fedők jobb megfogható­sága miatt fogógombokat készítünk és szerelünk fel. Dolgozóink a megtartott töpgyű­iéseken nagy örömmel és lelkese­déssel fogadták az Ujszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalat versenykihí­vását. Minden dolgozónk örömmel kapcsolódik e nemes versengéshez, munkájának legjavával, hogy ezen keresztül a korrqpnyprogrammnak megvalósítása feladatainak eleget téve november 7-ét méltóképpen ünnepelhessük. Molnár Erzsébet párttitkórhelyettes, Erdélyi Károlyné üb. elnök, Balassi Ilona DISZ titkár, Ferencz Anna igazgató. j SZEGEDI GÖZFÜRÉSZ | Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat versenyfelhívását a Szege­di Gőzfűrész dolgozói tegnap kis­gyűléseken tárgyalták meg és nagy örömmel csatlakoztak hozzá Csatlakozásunkban vállaljuk —> mondja a csatlakozásuk —, hogy a technológiai utasítások pontos be­tartásával, a túlméretek, mérethiá­nyosságok és görbevágások kikü­szöbölésével a fűrészáru minőségét emeljük és ezáltal értékesítési ter­vünket 20 ezer forinttal túlteljesít­jük. Vállaljuk, hogy a vasúti talp­fa termelésnél az ezideig mutat­kozó 180 köbméter lemaradást az év végéig teljes egészében behoz­zuk. Vállaljuk, hogy a talpfatermelés­nél a minőség további javítása mel­lett a harmadik negyedévi átlagos 2.5 százalékos selejtet 1.5 száza­lékra csökkentjük. Vállaljuk, hogy a parkettaléc ter­melésnél a III. negyedévben gyár­tott 30 százalék harmadosztályú he­lyett £• negyedik negyedévben 25 százalékot gyártunk. Ezzel értéke­sítési tervünket 3000 forinttal emeljük. Vállaljuk, hogy a kormánypro­gramm sikerének biztosítására ter­ven felül az év végéig 4000 köb­méter fenyőrönköt levágunk és ez­zel értékesítési tervünket 156 ezer forinttal túlteljesítjük. Vállaljuk, hogy a dolgozók mun­ka körülményeinek megjavítása ér­dekében az év végéig befejezzük fi melegedő és a fedett ládaszegező építését. Vállaljuk, hogy dolgozóink £0 százalékát, DISZ fiataljaink 90 sza­zaiékát a munkaversenybe bekap­csoljuk. Vállaljuk, hogy önköltségcsök­kentési tervünket a negyedik ne­gyedévben további 1.5 százalékkal csökkentjük. Vállaljuk, hogy az 1953. éves tervünket december 25-ig befejezzük. A Szegedi Gözfűrész dolgozói ne­vében: Csányi Vince párttitkárhelyettes, Dékány Antal üb. elnök, Légrádi Mihály DISZ titkár, Lengyel István igazgató. A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 18-i ülése Bécs (TASZSZ). A III. szakszer­vezeti világkongresszus október 18-i délelőtti ülésén folytatták Di Vit­torio beszámolójának vitáját. Enrico Similli, Trieszt Szabad Te­rület egységes szakszervezeti szö­vetségének elnöke Trieszt dolgozói­nak nehéz helyzetéről beszélt. A „B" övezetben a dolgozókat megfosztják a demokratikus szabadságjogoktól, az „A" öve­zetet az amerikai-angol impe­rialisták haditámaszponttá vál­toztatták. 105 ezer trieszti mun- ­kás közül 20 ezernek nincs munkája. Az Egyesült Államok és Anglia kormányának Trieszttel kapcsola­tos határozata — mondotta Similli — ellentmond a lakosság túlnyomó többsége érdekeinek. Ez a határo­zat. amelyet az ENSZ tudta nélkül hoztak, ellentétben áll a 21 állam által aláírt olasz békeszerződéssel. Több felszólaló után Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség el­nöke mondott beszédet. Kijelentet­te, hogy a beszámolója nyomán ki­bontakozott vita megmutatta, hogy a kongreszus küldöttei egyetértenek a beszámolóban foglalt tételekkel, éspedig: kezdeményező lépéseket kell tenni a gazdasági fejlődés és a dolgozó tömegek életének meg­javítása érdekében és nemcsak a gyarmati és félgyarmati or­szágok szakszervezeteinek kell állást foglalniok a nemzeti füg­getlenség mellett, hanem az Egyesült Államoktól függőségbe került kapitalista államok szak­szervezeteinek is, a szakszervezeteknek harcolniok kell a demokratikus jogok és sza­bó dság jogok védelméért. 1 Di Vittorio javasolta a kongresz­szusnak: határozatban tiltakozzék e cselekmények ellen, fejezze ki szo­lidaritását Brit-Guyana lakosságá­val. A gyarmati és félgyarmati orszá­gokban folyó nemzeti felszabadító mozgalom fejlődéséről szólva Di Vittorio a kongresszusi küldöttek viharos tapsa közepette kijelentette a Szovjetunió lelkesítő például szolgál a kapitalizmus járma alatt nyögő valamennyi ország népe számára a ragyogó jövő­jéért vívóit harcban. Di Vittorio befejezésül hangoz­tatta azt a meggyőződését, hogy a III. szakszervezeti világkongresszus, a dolgozó tömegeknek a kizsákmá­nyolás és nyomor ellen vívott hír® cát még magasabb színvonalra emeli. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom