Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-15 / 242. szám

DELIPGYÜRORSZAG VASÁRNAP. 1953. OKTÓBER 59. Á Szovjetunió és népi demokratikus országok textilszakembereinek látogatása Szegeden A Textilipari Műszaki és Tudo­mányoa Egyesület rendezésében az elmúlt szombaton és vasárnap tar­tották meg a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok kül­dötteinek részvételével a IV. Országos Textilipari Műszaki Konferenciát. Ebből az alkaiomból a hazánkban tartózkodó külföldi vendégek közül többen ellátogattak Szegedre, hogy megtekintsék a Sze­gedi Tcxtilműveket és több szege­di ikendier- lenüzemet. A kedves vendégek kedden délelőtt étkeztek Szegedre. 'A Szegedi Textilművek ben a Tex. titipari Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportjának tag­jai, az üzem vezetői fogadták F. I. Szad-ov elvtársa1, Satálin-díjas pro­fesszort a műszaki tudományok doktorát, G. J. Pikoivszkij elvtársa1, a Szovjetunió Könnyűipari Minisz. tórium műszaki főosztályának he­lyettes vezetőjét, K. J. Mokejev elvtársat, a Selyemipari Tudomá­nyos Intézet igazgatóját, a műsza­ki tudományok Jelöltjeit, Sz. I. Altuchov elvtársat, Miroslav Hampl elvtársat, a csehszlovák Könnyűipa. ri Minisztérium főmérnökét, Edouard Pallai elvtíársat, a bratis­i&vai Textilipari Tröfezt főmérnö­két, Johaanes Walter professzor elvtársat. Kari Marx város Textil, kutató Intézetének vezetőjét Schu­rig Hellmut elvtársat, Ehersbach város Pamut- ég Lenszövő Vállalat műszaki vezetőjét és Valéria Ruscha. novsizkit, a November 7. Bukaresti TextiUkombinát főmérnökét. A neves külföldi textelszakombe­rek végigjárták a Textilművek mun­kahelyeit, figyelmesen szemlélték az ifjú fonónők munkamódszerét, a gépeket, az egész gyönyörű üze­met. A szovjet elvtársiak ég a 'népi demokratikus országok küldöttei a Textilművek vezetőinek javaslatokat, is tettek egyes munkákra, a gépek karbantartására vonatkozóan. A vendégek a Szegedi Kenderfo­nógyár és az Ujszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat munkatermribe is ellátogattak, hogy megismerjék Sze. ged textiliparát, az üzemek mun­káját és meglátásaikat részleteiben majd a Textilipari Műszaki és Tu­domáiayog Egyesületben tartandó megbeszélésen közöljék. Az üzemlátogatások után megte. kiintették a várost, a múzeumba is ellátogattak, hogv a Fehértó kiállí. fásban gyönyörködjenek, majd a késő délutáni órákban visszai értek Budapestre. Űj magyar zeneművek bemutatása Szegeden A Magyar Zenmrűvészek Szövet­sége Budapesten, október 24-től no­vember l-ig rendezi meg a II. Ma­gyar Zenei Hetet, mely a magyar zene nagy ünnepe, seregszemléje és Bzámadása lesz. A zenei bét előké­szítése már hónapokkal ezelőtt meg­kezdődött, gondos válogatással eze. mélték ki az első Magyar Zenei Hét óta eltelt két esztendő zenei teamjének legjavát, melyek a ze­nei hét hangversenyein bemutatás, ra kerülnek. A kiválasztott művek ismertetésié és népszerűsítése is megkezdődött már a rádió Hullá­main keresztül, hogy szakemberek s a dogozó tömegek egyaránt meg­ismerhessék a magyar zene új ter­mését észrevételeiket elmondhassák, hogy á zenei hetet bezáró értékelés valóban az egész dolgozó nép vé­leményét fejezze ki a mai magyar zenéről. A Zeneművészek Szövetsége sze­gedi csoportjának kérésére a rádió elhozta Szegedre a «­1 nei hét anyagából magnetofon ' felvételeinek egy tészét „ ked­' den este a központi egyetem f dísztermében nagyszámú érdek­lődő közönség előtt bemutatta. A bemutató előtt Kertész Lajos, a szövetség szegedi csoportjának ve­zetője mondott megnyitó beszédet. Bemutatásra kerültek Szervánszki Endre Petőfi Sándor verseire írt dalai, Kadosa Pál III. zongoraver­senyének «dső tétele. Farkas Ferenc: Lány. kicsi lány... című műve és Mihály András: Kedves magyar ha­zám című kantátájának ötödik té­,,Előre" című tele Petőfi Sándor versére, A bemutatót követő megbeszélé­sen elsőnek Szathmári Géza, a Ze­neművészete Szakiskola tanára ér tékelte a müveket. Szervánszki mű­vét igazi szívből jövő magyar zeié. nek tartja, melyben bátran merít a népdalok anyagából. Hangulati szempontból helyesnek tartaná a dalok sorrendjének megváltoztatá­sát. Kadosa Pál zongoraversenye azt mutatja, hogy a szerző igyck3zik megszabadulni a formalista hatá­soktól, amit különösen a mellék­téma népi hangvétele mutat, de a tétet formailag nem eléggé egysé­ges, széteső, mozaikszerű részek­ből áll. Farkaa Ferenc müvét egy­szerű eszközök jellemzik, bizonyá­ra népszerű tesz, hangvétele azon­ban nem népi gyökerű Mihály An­drás kantátája könnyen érthető, ki­fejező, magyar levegőt árasztó. Sza­bó András felszólalásában Szerván, szki művében Kodály, Kadosa mü­vében Bartók művészetének hatá­sát igyekezett kimutatni s kifogá­solja, hogy kevés bennük az egyé­niség. Farkas Ferenc ég Mihály András műveit túl átlátszó szerke­zetűnek tartja. A bemutató és a vita azt mu­tatta, hogy Szegeden nagy az érdeklődés a mai magyar zene problémái iránt, a bemutatott részletek azonban csak kis rész­ben elégítették ki a közönség érdeklődését. Erdős János RJÁRAT— A DISZ Szeged Városi Bizottsága választmányának ülése Szombaton délután a DISZ Sze-1 nek június 27—28-i határozatait és ged városi választmánya bővített' azokat a tennivalókat, amelyekre a ülést tartott, amelyen megbeszél-1 DISZ csongrádmegyei választmá­ték pártunk Központi Vezetőségé- nyi ülésen rámutattak. A városi DISZ bizottság beszámolója A megnyitó után a városi DISZ­bizottság beszámolóját Nagyiván Mihály elvtárs, a DISZ-bizottság titkára mondotta el. Beszélt arról, hogy pártunk Központi Vezetősé­gének határozatait Szeged egész ifjúsága örömmel, lelkesedéssel fo­gadta. Ki ne üdvözölné nagyobb örömmel kormányunk pro­grammját és az azt követő ár­leszállítást, a bővebb áruellá­tást, a közoktatás, a kulturá­lis beruházások felemelését, mint az ifjúság. A határozatok nyomán még na­gyobb lehetőségek tárulnak ifjúsá­gunk képességeinek, igényeinek kielégítésére a szórakozásban, sportban, pihenésben egyaránt. E határozatok megvalósulása egész dolgozó és tanulóifjúságunk életét, jövőjét szebbé teszi. Elősegíti a fiatalok problémáinak, jogos ké­réseinek orvoslását, a munkaviszo­nyok jelentős megjavítását. A Köz­ponti Vezetőség határozatainak maradéktalan végrehajtása éppen ezért a jövőben jelentősen növeli a DISZ tömegbefolyását, kapcsolatát a dolgozó ifjúság széles tömegeivel. — A kibővített DISZ választmá­nyi ülés feladata — folytatta Nagy­iván elvtárs —, hogy a határoza­tok alapján megvitassa DlSZ-szer­vezeteink munkáját, az elért ered­ményeket. hiányosságokat és meg­szabja DISZ-szervezeteink további feladatait. Az ifjúsági mozgalom igen sokat fejlődött az elmúlt évek során Sze­geden. Szép eredményeket értek el a fiatalok a munkaversenyben. A választási békeverseny, a VIT tisz­teletére indított ifjúsági műszakok megmutatták fiataljaink munka­kedvét, munkalendületét. Ekkor kezdődött például a Jutaárugyár­ban a DISZ-fiatalok kezdeménye­zésével a péntek-mozgalom. Növe­kedett az üzemi DISZ-szervezetek kulturális és sporttevékenysége is, amely a fiatalok széles tömegeit mozgósította. Közel ezer új DISZ­tagot vettek fel ezekben a hóna­pokban az alapszervezeteknél és négy űj alapszervezet alakult a városban. Ezeken kívül is még egész sor eredmény mutatkozott meg DISZ­szervezeteink munkájában. A meg­növekedett feladatok azonban megkövetelik a munka javítását. Ennek alapfeltétele a meglévő hiá­nyosságok, hibák feltárása. A be­számoló részletesen foglalkozott a DISZ-szervezetek életében előfor­dult hibák és fogyatékosságok fel­tárásával, ugyanakkor önkritiku­san feltárta a DISZ-bizottság által Válasz a válaszra Az Ujszegedi Kender­Lenszövő Vállalat és Rostkikészítő Vállalat Pártbizottságának lapja, az „Ujszegedi Textil­munkás" október U-i számában a munkaügyi sen számfejtsék minden­kor a fizetéseket. Mert amilyen kötelessége a dolgozónak az üzembe való pontos bejárás, a nyolcórai munkájának fegyelmezett, jó elvégzé­osZtály „Válasz a válla- se, ugyanúgy kötelessége a bérosztólynak a tíz­napi elszámolás pontos elvégzése, hogy a dolgo­zó időben megkapja a munkájáért járó össze­get. Ezt a kérdést pedig nem lehet elkerülni, bár­mennyire is ragaszkodik a cikk a vállalati mun­karend tervezetéhez való hozzászólásokhoz. Erre választ várnak a dolgo­zók és megfelelő intéz­kedést. lati munkarend terveze­téhez való hozzászólá­sokra" címmel többek között a következőket ír­ja: „NYÁRI ANDRÁSNÉ: A tíznapi elszámolást nem szokták megkapni rendesen, kéri azt, hogy ezután rendszeresen kap­ják meg. VÁLASZ: A bérelszá­moló osztály vezetőjének továbbítottuk a kérést. A vállalati munkarend­be ezt belevenni nem le­het, mert nem közvetle­nül odatartozik. Az el­számolások időbeni elké­szítése ugyanis folyama­tos és rendszeres mun­kája a bérosztálynak." A vállalati munka® rendbe ezt belevenni nem is szükséges, mert valóban rendszeres mun­kája a bérosztálynak a fizetések számfejtése. Csakhogy itt ebben ÍZ esetben a dolgozónak az a panasza, és azt köve­teli jogosan, hogy rende­„KOPASZ ISTVÁN: A munkaruha viselési ide­jének módosítását kéri, és azt, hogy a lejárási idő után közvetlenül ad­ják ki Ér* munkaruhát. VÁLASZ: A hozzászó­lást a vállalati munka­rendbe nem lehet bele­venni, mert nem odatar­tozó. Az anyagbeszerzési osztálynál intézkedtünk, hogy jobbminőségű mun­karuhát szerezzenek be." A válasz most is hiá­nyos. Ugyanebben a cikkben Börcsök Ferenc is felveti a munkaruha­juttatás kérdését. Erre az volt a válasz, hogy „a kihordási idő után az il­lető negyedévben — te­hát nem naphoz kötötten — minden dolgozó meg­kapja a munkaruháját." Ezek szerint ha ai munkaruha kihordási ideje lejárt, akkor lehet­séges, hogy a dolgozó csak egy negyedév múl­va kapja meg a néki já­ró munkaruhát. Azonban az üzemben már intéz­kedtek is, hogy több mint kétszáz tartalék munkaruha legyen rak­táron. Ezt is közölni kel­let volna és azt is, hogy egy meghatározott időn belül — például a kihor­dási idő után tíz nappal — megkapják a dolgo­zók a munkaruhát. Vilá­gosabb, érthetőbb, pon­tosabb választ várnak kérdéseikre a dolgozók. „KÁLMÁN IMRE: Ki fegyelmi büntetések megszűntek. Ezek to­vábbra is érvényben ma­radnak, mert a szocia­lista munkafegyelmet a nevelő célzat mellett egyes hanyag és nem öntudatos dolgozóknál fegyelmi büntetésekkel is helyre kell állítani, ha' erre szükség mutatko­zik". A válasz nem felelt a helyes bírálatra. Ugyanis Kálmán elvtárs nem azt kifogásolja, hogy a ha­nyag dolgozókkal szem­ben alkalmazzák a fe­gyelmi büntetéseket, ha­nem azt, hogy túl gyak­ran emlegetik a bünte­tést és ebből az látszik, hogy kevéssé tárna sz­kodnak a felvilágosító szóra. Pártunk és kor­mányunk programmja elsősorban a felvilágosí­tó, nevelő munkát tűzi ki célul, mint legjobb fogásolj, a büntetések ^ gyakori emlegetését, te­kintettel elsősorban az új kormányprogramm­ban foglaltakra. VÁLASZ: A kormány­programm nem jelenti azt. hogy a pénzbüntetés eltörlésével a hanyag és fegyelmezetlen dol­gozók ellen az összes Igen helyes kezdemé­nyezés, hogy az üzemi lapban válaszolnak az üzem vezetői a dolgozók kérdéseire, de ennek eredményességéhez el­engedhetetlenül szüksé­ges az, hogy alaposab­ban meggondolt választ kapjanak £• dolgozók. elkövetett hiányosságokat és mu­lasztásokat is. Súlyos hiányosság volt, hogy nem érvényesült a DlSZ-bizott­ságon belül sem a kollektív vezetés. Nem vették figyelembe a DISZ-bi­zottság minden tagjának, a vá­lasztmányi tagoknak, az alapszer­vezetek vezetőinek javaslatait, ké­rését, jogos bírálatait. Ennek kö­vetkezménye volt azután, hogy a DISZ alapszervezetek sem fordí­tottak elég gondot az ifjúság jogos követeléseinek, panaszainak meg­hallgatására, orvoslására. Nem fog­lalkoztak kielégítően a fiatalok egyéni problémáival, nem vették figyelembe a vezetőség munkájáról elhangzott bírálatokat. Mindez oda­vezetett, hogy egyre kevesebb bírá­lat hangzott el a vezetőség munká­járól és a hibák egyre szaporodtak, súlyosbodtak. A DISZ-bizottságon belül íróasztal mellől igyekeztek irányítani. Ez különösen Gyolai elvtársnál és Szeles elvtársnőnél mutatkozott meg. Ahelyett, hogy kimentek volna a területre alapo­san megnézni a problémákat, be­hívatták a DISZ vezetőségi tago­kat és úgy igyekeztek tájékozódni a DISZ kérdéseiről. így természe­tesen nem is tudtak megfelelő se­gítséget nyújtani a hibák kijavítá­sához, a problémák megoldásához. Hiba volt az üzemi DlSZ-szer­vezeteknél, hogy a szervezeten kívülálló fiatalokkal nem fog­lalkoztak megfelelően. A Szegedi Kenderfonógyárban pél­dául nem engedték be a DISZ­rendezvényekre azokat a fiatalo­kat, akik nem voltak a DISZ tag­jai. Ez csökkentette a szervezet tö­megbef.olyását s ez megmutatko­zott a taglétszám csökkenésében is. A DISZ-bizottság is követett el mulasztást, sok esetben a DISZ­bizottságon hosszú ideig elfeküd­tek a tagfelvételi kérelmek s az sok fiatalnak elvette a kedvét. Fontos feladat a szövetségen kí­vüli fiatalokkal való foglalkozás sürgős megjavítása. Kultúrrendez­vényekkel, különböző megmozdulá­sokkal mozgósítani, tömöríteni kell az ifjúság tömegeit. Friss, eleven életet kell teremteni a DlSZ-szerve­zetekben, hogy a fiatalok, a szerve­zeten kívüliek is szívesen eljárja­nak oda és jól érezzék ott magu­kat. A szórakozás mellett azonban fokozott gondot kell fordítani a fiatalok politikai nevelé­sére. A választmányi ülés megvitatta ez oktatással kapcsolatosan feladato­kat, melyeknek sürgős megoldása annál inkább fontos, mivel már a kezdet sok hiányosságra hívta fal a figyelmet. A fiatalok politikai nevelésében, mozgósításában fon­tos feladatok várnak az agitációs csoportokra, amelyeknek munkája az utóbbi időben szintén meggyen­gült. Például a Rókusi Állomáson mindössze két fiatal végez népne­velőmunkát, a Textilművekben is 25-en. Ezek a számok az üzem lét­szómához viszonyítva igen keve­sek. Az egyetem és a középiskolák DISZ-szervezeteire is komoly fel­adatok várnak. Az új iskolai évben a jobb ta­nulmányi színvonal elérésérc kell mozgósítani a fiatalokat. Fontos feladatuk az eddiginél szo­rosabbra fűzni a kapcsolatokat sz üzemekben dolgozó fiatalokkal, hogy kölcsönösen megismerjék, se­gítsék egymás munkáját. A beszámoló az összefoglalóban megjelölte a fiatalok legfontosabb tennivalóit: a Központi Vezetőség határozatainak. a kormánypro­gramm végrehajtására való mozgó­sítás és fokozott helytállás a ter­melésben, a tanulásban. Hozzászólások A hozzászólások bátran bírálták a DISZ-bizottság tagjainak és az alapszervezeti vezetőknek a mun­káját. Az Ujszegedi Kender-Len­szövő Vállalat fiataljainak küldöt­te ismertette az üzem DlSZ-szer­veztében meglévő hiányosságokat. Az a vélemény terjedt el az üzem­ben, hogy a fiatalokat nem tehet felhasználni semmiféle társadalmi munkára. Az idősebb elvtársakat sokkal jobban be lehet vonni a szervezeti életbe. Ennek oka első­sorban maga az üzemi DISZ-bi­zottság, mert nem foglalkozott kel­lően a fiatalokkal. Súlyos hiba az is, hogy a műszaki vezetőség an­nak ellenére, hogy többségében fiatalok, nem támogatják a DISZ­vezetőség munkáját. A pártalap­szervezetektől is inkább csak ígé­retet kapnak, segítséget annál ke­vesebbet. Az egyetemi DISZ-bizottság tit­kára, Bakos elvtárs arról beszélt, hogy az egyetemen a DISZ nevelő­munka kezdett lenézetté válni. Ezt a nézetet igyekeznek megváltoz­tatni azáltal, hogy a vezetőség tagjainál mutat­kozó önteltséget, hibákat igye­keznek felszámolni. A vezetőségibe új elvtársakat akar­nék bevonni, akik a jelemtegi veze­tők mulasztásait kijavítva, szorosra fűzik majd kapcsolataikat a törne, gekkel. A Téglagyár DISZ fiatal­jainak küldötte elmondotta, hogy üzemükben már régebben megala­kult a DISZ-Szervezet, azonbnn eredményt nem tudnak felmutatni Ennek oka, hogy DISZ szervezetük vezetősége sokat ígér s ezzel szemben keveset csinál. A DISZ szervezeten belül a hiányosságokat a kollektív élet megjavításával, a fiatalok összefogásával akarják ki_ javítani. Dénes elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének titkára felszólalásá­ban értékelte a választmányi ülés jelentőségét. — Az eddigi vita számomra is ta­nulságos — mondotta. — Főleg azok a bírálatok, amelyek a DISZ Központi Vezetőségét bírálták. Azonban elsiklottunk egy-egy fon­tos kérdés mellett, a legfőbb hi­bákra nem mutattunk rá. Nem beszéltünk eléggé az ifjú­ság mindennapi égető problé­máiról. Rengeteg kérdés merült fel a mai tanácskozáson is és ezáltal eltévedtünk, nem vesszük észre, hogy mi az új a mai értekezleten A főkérdés mellett, a tömegekkel való kapcsolat kérdéso mellett el­siklottunk. Egyes DISZ-vezetők hoz­zászoktak ahhoz, hogy minden di­csőség, bölcsesség tőlük származik és nem törődnek azzal, hogy mik a fiatalok problémái. A mai vá­lasztmányi ülésen is igen keveset beszéltünk ezekről a problémák­ról. Itt jelen vannak Szeged ifjú­ságának képviselői, azonban még­sem mondták cl azt, amit az üze­mekben és az egyetemen egymás­nak elmondanak a fiatalok. Pedig azok a fiatalok, akiket itt képvisel­nek az elvtársak, elsősorban ezekro a problémákra kíváncsiak. Nem elég. ha csak állandóan a szervezéssel, vezetőségi ülé­sekkel foglalkozunk. Törődnünk kell a fiataloknak szó­rakozási lehetőségével, lakásviszo­nyaival, mnnkakbr ülmén y ei vei, mindennapos problémáival és min­den lehetőséget meg kell adni ah­hoz. hogy ezek a problémák meg­oldást nyerjenek. Ha mi az ifjúsággal szorosabbra vonjnk a kapcsolatunkat, az azt jelenti, h0gy a fiatalok bíznak majd bennünk s követnek minket. A tömegekkel való kapcsol atunk íokmérőjo pedig a DISZ-taglétszám növekedése lesz. Fontos az. hogy az ifjúság szeresse és megbecsülje a. vezetőket. Ehhez azonban nem olég az. hogy a vezető jó beszá­molót tudjon készíteni, ehhez az kell, hogy a fiatalság bizzon ben­no. Feladatunk bevonni a fiatu­lok tömegeit a DISZ-szervezetbe, harcolni a fiatalok jobblétcért, a szocializmus felépítéséért. Az értekezleten felszólalt Zom­bori János elvtárs, a Szegedi Vá­rosi Pártbizottság titkára. Elmon­dotta, a pártbizottság nagyjelentő­ségűnek tartja az aktíva ülést. A Pártbizottság nem kielégítően segi­tette a DISZ munkáját. A jövő­ben több segítséget adnak majd a DISZ-szcrvczeteknek. Ezután be­szélt Zombori elvtárs az üzemi DISZ-fiatalok előtt álló feladatok­ról, rámutatott, hogy a DISZ-fiata­lok segítsék a lazaságok felszámo­lását és az ellenséget leplezzék le. A fiatalokra fontos feladat vár a munkaverseny szerve­zésében, a jobb termelési ered­ményekre való mozgósításban. — Bizonyítsák bo fiataljaink az elkövetkező hetekben a munka te­rületén — mondotta Zombori elv­társ — hogy valóban a párt ro­hamcsapatává akarnak válni. Le­gyenek fiataljaink lelkes harcosai a pártunk által kitűzött céloknak^

Next

/
Oldalképek
Tartalom