Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-14 / 241. szám
SZERDA, 1053. OKTÓBER 14. 8. DÉLM9GY8R0R3ZIG A szegedi tanácstagok kapcsolata a választókkal Mindössze 9 éve mult el az az idő. hogy ügyes-bajos dolgában, ha megfordult a torony alatt a szeny ember, úgy érezte magát valahogy, mint a mesebeli hős, akinek meg kellett viaskodnia a hétfejű sárkánnyal, hogy odajusson a trón elé és elmondhassa keserves panaszát, s ha ez sikerült, akkor sem. volt bizonyos benne, nem veszik-e le a fejét. A Horthy-korszakban az állam nem szolgálta a dolgozók érdekeit, a szegénység jogtalansággal járt. Szegény embernek nem sok köze volt a választásokhoz, do még kevesebb az államhoz. A felszabadulás gyökeres változást hozott ezen a téren is. A dolgozók államában minden hatalom a népé. Nem kell már az ajtók előtt töprengeni, vájjon fogadják-e vagy sem. Bent az íróasztalok mellett már nem nz urak szekértolói ülnek. A tanácsválasztások után' még közelebb kerültek a választók az államhatalomhoz. Tevékenyen résztvehetnek az államhatalom gyakorlásában, a feladatok végrehajtásának ellenőrzésében. Problémáikkal, Javaslataikkal közvetlenül felkeTeshetik az általuk választott tanácstagokat. A tanácstörvény kötelezővé teszi a tanácstagoknak, hogy évente legalább kétszer beszámoljanak választóiknak munkájukról. A választóknak jogukban áll az olyan tanácstagot visszahívni, aki nem végzi el becsülettel a tanácstagsággal járó kötelességeket és magatartásával sérti a dolgozó nép érdekeit. Tanácstagjaink általában megfelelnek hivatásuknak és jó kapcsolatot teremtenek a választóikkal. Évente kétszer beszámolnak a választóiknak, a két beszámoló közötti időben pedig fogadóórákat tartanak. A fogadóórákon számos dolgozó keresi fel őket problémáikkal, javaslataikkal. A tanácstagok személyesen segítenek a panaszok orvoslásában és közreműködnek a javaslatok megvalósításának előfeltételeinek megteremtésében. Szegi István tanácstag fogadóóráján a Tátra-tér környékén lakók például felvetették, hogy a városnak ezen a részén nincs olyan sütőüzem, amely bérsütéssel is foglalkozna, pedig arra nagy szükség lenne. Szegi elvtárs eljárt a kenyérgyárnál és intézkedett ilyen sütőrészlegnek felállítására. Számosan felkeresik a tanácstagokat egyéni sérelmeikkel is. Molnár Istvánné Petőfi-telep XI.-u. 660. szám alatti lakos felkereste "Dunai József tanácstagot, mert véleménye szerint az adókivetés terén sérelem érte és ennek kérte most orvoslását. Dunai elvtárs személyesen vizsgálta ki az ügyet és megállapította, hogy a kivetés téves volt. Ennek alapján intézkedett is nnnak törlése iránt. Sok ilyen példát lehet felhozni. Sok Népboltot a tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon elhangzott tanácstagi javaslatokra nyitottunk meg. mint például a külső Csongrádi-sugárúti népboltot. A Párt Központi Vezetőségének határozata, valamint a kormány programmja előtt előfordult, hogy a dolgozók egészséges javaslatait, melyek nagyobb beruházásokat igényelnek, nem valósítottuk meg. Korábbi tanácstagi beszámolón többen is javasolták a Valéria-térnek parkká, illetve játszótérré való átalakítását, erre azonban csak most kerülhet sor a kormányprogramul megvalósítása során. A tanácstagok és választók jó kapcsolata révén sok egészséges gondolat valósult már meg eddig is, sok jogos panaszt intéztünk el. Meg kell azonban azt is említeni, hogy a dolgozók között még sokan vannak olyanok, akik nem keresik fel problémáikkal a tanácstagokat. Ennek nagyobb részben a VB. osztályai, de részben azok a tanácstagok az okai, akik az elhangzott kérelmeket bürokratikusait az osztályok felé továbbítják és a maguk részéről nem folynak bele azoknak kivizsgálásába vagy elintézésébe és nem ellenőrzik, hogy az általuk képviselt ügyben helyes intézkedés történt-e nz osztály részéről. A tanácstagok többsége személyesen jár el a javaslatok, problémák ügyében s az elintézés módját személyesen közli a javaslatot vagy punaszttcvökkel, akkor is, ha megvalósíthatatlan követelésekkel fordulnak hozzá. Ilyen esetben íel•világosító, nevelőmunkát végeznek, mint, ahogyan azt Bárdos Miklós, Magyar Béláné és Báló János ta nácstagok teszik. A fogadóórák rendszerének bevezetésekor azt a hibát követtük el, hogy azok helye és ideje nem volt állandó jellegű, gyakran változtattok azokat. Ezt a hibát úgy számoltuk fel, hogy a tapasztalatok alapján kialakult legjobb Időpontot és helyet állandósítottuk. Ezzel elértük azt, hogy a lakosságnak nem kell mindig kutatnia, hogy mikor és merre is tartanak fogadóórát. Igy többek között rendszeresítettük a szerda délelőtti és péntek délelőtti fogadóórák tartását a Tanácsházán. Ezen kívül a kerületekben a KIK házkezeiőségein tartunk minden kedden délelőtt 19—12-ig, valamint Újszegeden és Petőfi-telepen minden hó első vasárnapján. A fogadóórákon megteremtett kapcsolatot a tanácstagok még jobban elmélyíthetik a beszámolókon, mert itt a tanácstagok beszámolhatnak végzett munkájukról és megbeszélhetik választóikkal a jövő feladatait. Október 21. és november 10. közötti időben számolnak be ez évben másodszor a városi tanács tagjai. Az elmúlt beszámolókon is sok közérdekű javaslat hangzott el, melyeknek jelentős részét megvalósítottuk. Kormányunk programmja most még sokkal inkább lehetővé teszi, hogy a dolgozók javaslatai megvalósuljanak, hogy tanácstagjaink a felvetett problémák ügyében eredményesebben járhassanak cl. A választóknak élni kell az alkalommal, mert sokkal tágabb tere nyílik a jövőben az egyes feladatok megoldásának, mint, akthoz előtt egynéhány hónappal, hiszen valamennyi szegcdi lakos saját szemével láthatja, hogy régóta nem volt már ilyen lüktető élet, mint amilyennek most szemtanúi lehetünk. A kormány százmillió forintos épülethelyreállitási programmjának keretében nálunk is megindult a lakóházak tatarozása, csinosítása. Szeptember óta pedig hozzáfogtunk két 100 lakásos modern lakóház felépítéséhez. Megkezdtük az utcák javítását, sok korábban elhangzott kívánság most, a közeljövőben valósul meg a kormányprogramm keretében, A tanácstagok feladata, hogy a beszámolókon ismertessék nz elvégzett munkát és rámutassanak a jövő feladataira, ugyanakkor minden választó tegye lehetővé személyes megjelenésével és közreműködésével is, hogy mind jobban elmélyüljön a Tanács és a dolgozók közti kapcsolat Tegyék lehetővé felszólalásaikkal, hogy a dolgozók jogos kívánságai mielőbb tyilvánosságra kerüljenek. Tanácstag és választó egyaránt mondja el, mit tesz és mit tart szükségesnek a kormányprogramm mielőbbi megvalósítása érdekében. Pártunk felhívta a helyi tanácsok figyelmét a felekkel való érintkezés megjavítására, a törvényesség fokozottabb betartására. Tanácsunk ezt csak úgy tudja megvalósítani, hu a dolgozók elmondják a tapasztalt hiányosságokat a tanácstagoknak, ha megadják a megfelelő támogatást a bírálaton keresztül. Fontos feladat még az is, hogy a már megvalósított beruházásokat közös erővel megóvjuk az ellenség romboló kezétől. A tavasszal például több tíz ezer facsemetét ültettünk el nagyrészben társadalmi munkával, ma szomorúan tapasztaljuk, hogy sok fát eltörtek, vagy kitéptek. Ez jelentős kárt okozott és hátráltatja városunk fásítását. A házak tatarozása azt a kötelezettséget rója mindannyiunkra, hogy azok jókarbantartását a magunk részéről is megőrizzük. Gyakran előfordul, hogy egy-egy fuvaros lelketlenül felhajt a járdára és onnan dobálja le a kocsi rakományát és jelentős kárt tesz a járdában és az áruban. Ilyen és ehhez hasonló kártevéseknek a leleplezése a lakosság érdeke. Egy becsületes dolgozónak sincs inyére, hogy egyik kéz•/.el leromboljuk azt, amit a mustkkal felépitettünk, hanem azon vagyunk, hogy mind a két kézzel alkothassunk. Pártank és kormányunk biztosította, hogy a kormányprogramm megvalósulása során fokozottabban érvényesüljön a dolgozók közvetlen életszükségleteinek kielégítése. Ezért fokozottabban szükséges, hogy a választók felkeressék tanácstagjaikat fogadóórákon, illetvo beszámolókon, közérdekű javaslataikkal. Tanácstag és választó fogjon össze és segítse lendületes munkával a kormányprogramm Szeged városára eső részének mielőbbi megvalósítását. Mison Gusztáv, a Városi Tanács VB. titkára ' Ne árválkodjanak mostohagyerekként a versenytáblák a MÁV Távirdaszerelő műhelyeiben Négy hónap nem nagy idő. Könnyen vissza tud emlékezni az ember ennyire. A MÁV Távirdaszerelő dolgozói is jól emlékeznek még a június 2-án megjelent Délmagyarország "Gondoskodjon a MÁV Távírda pártszervezete a faliújság felállításáról® című cikkérc. Ebben Török Imre elvtárs, a Távirdaszerelő egyik dolgozója mondott bírálatot a távirdaszerelő pártszervezete vezetőségének munkájáról, mert nem hajtották végre a Szervező Bizottság határozatát, amely kimondja, hogy minden alapszervezetnél faliújság szerkesztőbizottságot kell alakítani. Joggal hiányolta Török elvtárs, hogy clyan hasznos fegyvert, mint a faliújság, nem használja a MÁV Távirdaszerelő pártszervezete. A négy hónap nem mult el nyomtalanul a MAV Távirdaszerelő életében sem, de a faliújság az még ma is árva, gazdátlan, nincs aki törődjön vele. Hetekig, sőt hónapokig tartó vitát eredményezett a MAV Távirdaszerelőben az a rövid kis újságcikk. Farkas István, a szerelési csoport üzemvezetője még levélben is reklamálta, méltatlankodott a bírálatért. Az ÜB-einök Ráci elvtárs viszont azt erősítette: úgy igez, ahogy a levelező írta. A vita folyt, a faliújság maradt. Maradt árván áprilisi cikkkekkel még ma is. Pedig volna mit írni a faliújságra, hisz olyan eseménygazdag a MÁV Távirdaszerelő dolgozóinak munkája, élete. Szinte minden nap a fali újságcikkek témájának sokaságát veti fel. Mégsem törődnek vele. Kezdeményezni ugyan kezdeményeznek, hisz a műhely falára kifüggesztett verseny táblákra is felírták: -Akik jó munkával a kormányprogramm megvalósításút segítik elő-. Itt sem közölnek semmit, éppen úgy, mint a faliújságon. Nincs gazdája a versenynyilvánosságnak, pedig az élenjárók népszerűsítésével, a jó példák feiszinre hozásával még eredményesebb munkára tudnák serkenteni, buzdítani a dolgozókat. A MÁV Távirdaszerelő műhelyeiben vasúti biztosító berendezéseket, távbeszélő vezetékeket készítenek s szerelnek fel az ország minden részén. Felelősségteljes munka hárul a szerelő csoportokra, a műhely dolgozóira, mert pontos munkájuktól függ, hogy a távbeszélők is hiba nélkül működnek-e és a vonatok zavartalanul közlekednek-e. A vállalat dolgozói ezévben még egyetlen egyszer sem maradtak adósok a terv teljesítésével. A harmadik negyedévben is becsülettel álltak helyt — 116 százalékra teljesítették tervüket. Munkájuk minősége is kiváló. Ezért többször dicséretet és elismerést is kaptak azoktól az igazgatóságoktól, ahol a szerelési munkákat végezték. Ezeknek elismeréseképpen a minisztériumtól terven felüli munkára kaptak megbízatást. Szeged és Cegléd között, valamint a Miskolci Igazgatóság területén távbeszélő vezetékeket és állomásokat kell létesíteniök. Ezeknek a terven felüli munkáknak végrehajtása még fokozottabb követelmények elé állít minden egyes dolgozót, akik most sem akarnak szégyenkezni, hanem elhatározták, hogy pontosan, határidőre eleget tesznek megbízatásuknak. A Távirdaszerelő műhelyében kiváló szakmunkások tanítják az újonnan bekerült dolgozókat. Az utóbbi időben különösen sok új, fiatal munkás került a vállalathoz. Az élenjárók fáradhatatlanul foglalkoznak velük, hogy azok minél előbb elsajátítsák a szükséges szaktudást. Homolya Gyula kétszeres sztahánovista tanítása nyomán már több újonnan bekerült dolgozó vált kiváló szakmunkássá. Kiss Györgyből is sztahánovistát nevelt, akit megtanított a tűzi kovácsolásra és a blokkok helyes szerelésére. Presics Antal sztahánovista szerszámlakatos, többszörös újító idős kora ellenére szívesen tanítja a kevés szaktudással rendelkező dolgozókat, ö is már több olyan munkatársát nevelte jó szakmunkássá, akik most érik el a sztahánovista szintet, A vállalatnál a versenymozgalom eredményeit rendszeresen értékelik. De többet már nem igen tesznek. Gyakran előfordul, hogy a dolgozók nem értesülnek arról; menynyi a termelési eredményük. A negyedik negyedévben, hogy az eddiginél magasabbra növekedjenek az eredmények, többet törődjenek a verseny nyilvánosságával. A versenytáblák és a íallújságcikkek is a legfrisebb eredményeket tárják a dolgozók elé és ne mostohagyermekként árválkodjanak a MÁV Távirdaszerelő műhelyeiben. Több tartós és szép textilárut Ioanna Kingyeritye, az iparművészeti főiskola befejezése után, a litvániai „Kauno audinyaj"-gyárba ment dolgozni, öt év alatt igen sokat tanult és mégis, amikor EZ ifjú textiltervezőnő bemutatta első rajzait a gyár főtervezőjének, Bronyusz Saljamorasznak, az sokáig nézegette a rajzokat, majd mosolyogva a következőket mondotta: — Minden kezdet nehéz. Emlékszem, az én első rajzaim sem sikerültek mindjárt. Az ön rajzainál az ötlet nem rossz, de ilyen formában nem lehet felhasználni. A rajztól függ a selymek élénk színezése ... — msjd így folytatta: — Nézzen csak körül, mennyi szépség, mennyi élénk szín van a természetben. Próbálja ezeket rajzaiban átadni. A szovjet emberek nagy követelményeket támasztanak szöveteinkkel szemben. A kislány sokat gondolkodott ezeken a SZEvakon. Hogyan lehet elérni azt, hogy az új szövetek valóban kielégítsék a dolgozók növekvő igényeit. Az egyik alkotó napon — azt a napot hívják így, amelyet áz üzemvezetőség biztosít az ifjú iparművészeknek tudásuk tökéletesítésére és továbbfejlesztésére — Iostina Kingyeritye elment a botanikus-kertbe. Többször meglátogatta az iparművészeti múzeumot. Sok vázlatot készített. Azóta több mint két esztendő telt el. Ez alatt az idő alatt Ioannf' sok rajzot készített. Ezek közül a moszkvai Összszövetségi Kiállításon többet magas kitüntetéssel jutalmaztak. A kereskedelmi szervek közléseiből kitűnik, hogy a vásárló közönség szívesen veszi meg a Ioanna Kingyeritye rajzai alapján készült szöveteket. Ioanna Kingyerityevel együtt dolgoznrk a „Kauno audinyaj"-gyár díszítési műhelyében Regina Markvenyenye és Ligyija Kulikovn tervezőnők. Bronyusz Sal.iamorasz főtervező vezetésével állandóan harcolnak azért, hogy a gyárból kikerülő textilanyagok szépek és ízlésesek legyenek. Ha megnézzük a minta-albumban a „Kauno audinyaj'-gyárban készült anyagokat, azonnal szembetűnik az elkészült áruk színezésének g&zdEgsága. Az utolsó minta száma 703. Ez a szám az utolsó négy év alatt elkészült rajzok mennyisétjét jelzi. Legtöbbjüket a Művészeti Tanács felülvizsgálta és jóváhagyta. Évről-évre nő a jóváhagyott rrjzminták mennyisége. Az üzem tervezői azonban nemcsak arra törekednek, hogy a min- ra, a termékek kibocsátása pedig ták szépek legyenek, hanem ügyelnek a takarékosságra is. Sok új gépet és berendezést lehet látni a „Kauno audinyrj"-gyár műhelyeiben. Az utóbbi hetekben gyorsjáratú szövőgépeket, keményítő", vetülékátcsévélő-, felvető-, és gombolyitó gépeket és más korszerű berendezést állítottak fel. Az ötödik ötéves tervben a „Kauno audinyaj"-gyár teljesítőképessége majdnem háromszorosánégvszeresére növekedik. De nemcsak t- „Kauno audinyaj"gyár kollektívája igyekszik kielégíteni a vásárlóközönség növekvő igényeit. A köztársaság többi textilgyári dolgozói is azon vannak, hogy minél több és szebb szövettel lássák el a dolgozókat. A legtöbb gyárat korszerűsítik, nagyobbítják. Ezenkívül az ötéves terv folyamán új, hatrlmas textllgyárakat is létesítenek. SZEGEDI JEGYZETEK Vízrebocsátás Sokat beszéllek róla és sokat dolgoztak rajta a tápéi hajójavítók. Az újság is megírta nem egyszer, hogy a telepen elnevezett „Ismeretlen Kettes" ez a fasiszták által felrobbantott hatalmas uszályhajó, rozsdásan, óriási lyukakkal az oldalán, ott hevert a Tisza partján és milyen nagyszerű munkát végeztek a lakatosok, a hegesztők, oz ácsok, az esztergályosok, kommunisták és a pártonkívüli dolgozók együttes erővel akadályokat legyőzve, hogy mielőbb kijavítsál;, újjá varázsolják. S most ott áll — oldalánál már név: „BBV. 671" — a porIon a 63 méter hosszú lest. Nagy, erős szántalpakon nyugszik, s le a vizig tating talpfák vezetnek: azon kell majd lecsúsznia. — Elég meredek a part. — nézegetik a munkások. Nagy dologra készülődnek: a munka utolsó akiusára. Kevés kivétellel, a hajójavító telep mintlen dolgozója o't szorgoskodik az uszály körül. Két hosszú drótkötél fogja át « hajó fekete testét, — egyik a farára, a másik az orrára erősítve — és végei elhúzódnak mélyen a part mögé. — Kötélhez! — adja ki a jelszót Vince István hajóács csoportvezető, a munkálat vezetője. Két csoport ember a drótkötél végén helyezkedik el. Az uszályt a töltés felöli oldalán hévérekkel kezdik emelni. — A hajó elöl mindenki el! Izgalom fut végig, keményen tekerik a hé véreket és Vince elvtársra figyelnek. A hajó meg sem mozdul. — Az elejét jobban nyomd meg! — Most a hátuljái is! Izmos vállak feszülnek az uszlály oldalára. Ebben a pillanatban . .. — Az eleje megy! -- Nyomd meg o hátulját! — Húzd a kötelei! — Az clejct fogd vissza! A talpfák recsegnek, a hatalmas lest gyorsan csúszik a víz felé. A köteleket tartó munkások izmai megfeszülnek, tartják vissza a hajót a zuhanástól és a kötelékei fogva szaladnak, ahogy az uszály csúszik, óriási vizfüggöny csapódik fel — a napfényben, mint. tűzijáték. —Éljen, éljen! harsogják a partról. Az izgalom örömbe oldódik fel": hiba nélkül sikerült a vízrebocsátás. A mélyen beúszó hajót a drótköteleket tarlók viszszahúszák, kikötik. Feljáró pallót helyeznek a szélére. Az első aki felsiet reá, nz uszály kormányosa. Egyenest a kabinja felé tart, le a kajütbe. Tangóharmonikáját az ágyon hagyta, — már a vízrebocsátás előtt berendezkedett a fényes, új lakásba — semmi haja vem történt. Játszhatja rajta vígan a dalt. A hullámok még mindig vissza-vissza verődnek, ringatják a vízen lévő nagy hajókat. szinte megmozdult a Tisza. A túlsó parton, a komp melleit paraszt szekerek álldogálnod.: sorban. Nem kompra várnak, — cukorrépát raknak le. Közvetlenül a part melleit egyre magasabbra emelkedik a gazdag termés halmaza A Tisza-Maros közi tszcs-k, egyénileg dolgozó parasztok hordják oda a cukor, répái, hogy elküldjék a Szolnoki Cukorgyárba. A „BHV 674"-es viszi el. 650 tonna fér el benne. Marlcovils Tibor