Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I «... í Több mint négymillió forint értékű áru kelt el a szegedi öszi Vásár első napján A munkás-paraszt levelezésről Aki a józan észre hallgat, nem hibázza el a döntést Z O-T T 5 A G A N Á';'Kf?f. VASABNAP, 1853. OKTÓBER 11. Szabad esztendők Ma kilenc éve szabadult fel Szeged. Üj élet kezdete volt ez. Szeged népe évszázadok elnyomása után kilenc évvel ezelőtt mondhatta el először szívből ezeket a szavakat: városom, hazam. Ekkor telítődtek meg ezek a szavak igazi tartalommal és azóta egyre mélyebben vésődtek bele a szivekbe, egyre drágábbakká vál­nak. Kilenc éve, hogy a Szovjet Hadsereg, átkelve a Tiszán, meg­tisztította városunkat a fasiszták hadseregének utolsó mardványá­tól. A •"kilencedik csapás* azoknak a hadműveleteknek a része volt, amely egész hazánk, és városunk számára is, a szabadságot eredményezte. Ezen az évfordulón mindig fokozottan telik meg szi­vünk a soha el nem múló hála és szeretet érzésével a Szovjetunió iránt. Nem egy szovjet hős áldozta életét a mi városunkért is. Az emlékmüvük előtt ezen a napon íellobogó fáklyák érzéseink, forró köszönetünk jelképei. A szovjet katonák a magyar népben nem ellenségüket látták, hanem az 'elnyomottak, kizsákmányoltak tö­megét, akik történelmük során már annyiszor próbáltak — siker­telenül — erőt venni a zsarnokság felett. Dózsa parasztjainak el­kínzottsága, Rákóczi kurucainak keserűsége, 1848 és 1919 hősi erő­feszítései akkor oldódtak fel, akkor nyertek diadalmas befejezést, amikor az első szovjet katona hazánk földjére lépett. És nemcsak a mult béklyóit zúzták össze a szovjet hősök. Utat nyitottak a hatalmas távlatú jövő felé is. Még tartottak a harcok, nem ért még véget a háború, amikor a szovjet katonák már segítettek rombadőlt országunk újjáépítésének megkezdésében. Az ország többi része még a fasiszták rémuralma alatt sínylődött, amikor itt már megindult a munka. A Magyar Kommunista Párt lelkesítő, a csüggedt szivekben újra reményt gyújtó felhívása in­dította meg az újjászületésért vívott harcot. S a szovjet katonák fegyvert tartó keze baráti módon nyúlt a mi kezünk felé, harcuk mellett építeni segítettek, hogy megkönnyítsék a kezdet óriási ne­hézségeinek leküzdését. A párt és az önzetlen szovjet segítség fel tudta rázni a népet a borzalmak időszaka után beállott remény­telenségből. Segítséget kaptunk Szegeden is: az ideiglenes híd meg­teremtésében, az élet megindulásához nélkülözhetetlen forgalom posta, telefon, távíró, és nem utolsó sorban üzemeink rendbehoza­talában. Azóta sem szűnt meg soha egy pillanatra sem a Szovjet­unió segítsége. Segített gazdaságilag, gépekkel, nyersanyaggal, se­gített élenjáró tapasztalatainak átadásával. Itt, nálunk Szegeden teljes egészében ezt a segítséget hirdeti a Textilművek. Most leg­utóbb a Szovjetunió könnyítette meg számunkra a megelőző nehéz gazdasági év nehézségeinek leküzdését és az idei termés biztosí­tását, vetőmaggal is segítve bennünket. A felszabadított Szeged életében ls hatalmas változásokat hozott az elmúlt kilenc esztendő. Olyan rohamos mértékben vál­tozott és változik a város képe, mint soha ezelőtt. Egyre nagyobb mértékben válik a környező vidék ipari és kultúrközpontjává. Azelőtt esztendők suhantak át felette nyomtalanul. A kilenc sza­bad esztendő alatt ipari életében olyan változások történtek, hogy az 1944 előtti állapotokkal párhuzamot sem lehet vonni. Az újon­nan épült Textilművek és a sok új helyiipari vállalat mellett ha­talmas változás jött létre az üzemek belső életében. Tavaly bővült ki új, korszerű öntőcsarnokkal a Vasöntöde, de továbbfejlesztése most is folyamatban van. Minden üzemünkre Jellemző, hogy a munka megkönnyítéséhez sok beruházás történt a gépesítés meg­valósítására és fokozására, védelmi berendezések létrehozására. A többi mellett a Késárugyárban már készen áll, a Szegedi Kender­fonógyárban most készül a korszerű, egészséget védő porelszívó berendezés. Ugyanígy másutt is, mindenütt a munkások egészsé­gét, biztonságát védő berendezések egész sora. Üzemeink fejlődésének lendülete az egész város életében tükröződik: az állandóan növekvő és a felszabadulás előtt elkép­zelhetetlen forgalomban, ragyogó új áruházaink sorában, az új fő­iskolai, egyetemi tagozatok, iskolák, tanfolyamok bővülésében, az egész eleven életben, amely az utóbbi évek során Szegeden kiala­kult. Soha annyian nem tanultak ebben a városban, mint ma, soha ennyien nem voltak részesel a kultúrának. A rendszeres színház, mozi-látogatók, könyvtári olvasók száma ugyanígy növekedett és azok alkotják többségét, akik előtt a mult nem nyitott kaput a kultúra elsajátításának útja felé Tudósok, professzorok, Szeged ér­telmisége, a felszabadulás óta addig soha nem biztosított körülmé­nyek között dolgoznak. Munkájukat megbecsülés, elismerés övezi és a dolgozók széles tömegeinek érdeklődése kíséri. Szabadon bon­takoztathatják ki tehetségüket, megvalósíthatják a legmerészebb elképzeléseket. Tevékenységük csak a felszabadulás után válhatott valóban a népért végzett munkává, csak azóta lett valóban része az egész nemzet életének. Szépül, változik a város külső képe is és ezáltal méginkább magukénak érzik a dolgozók. Az utóbbi hetek során építőállvá­nyok hálózata fonta át a házakat a város több részén. Tatarozzák az épületeket, az erre az évre eső hárommilliónyi forintból. Meg­kezdődik a 200 űj lakás építése, amely a jövő évben sok család boldog otthonává válik majd. Pártunk, kormányunk júliusban kiadott programmja, az ed­diginél sokkal nagyobb lehetőségeket, fokozott jólét megteremté­sét, gazdagabb, tartalmasabb életet kíván biztosítani egész dolgozó népünk számára. Az egész nép munkáján múlik, mennyire és mennyi idő alatt válnak valóra céljaink. Felszabadulásunk évfor­dulója. az érzések, amelyek ezen a napon fokozottan betöltik szi­vünket, gondolatainkat, új, lelkesítő tervek, eredmények kovácsai Épülő gazdagodó, drága hazánk szeretete elválaszthatatlanul ösz­szefonódik a Szovjetunió népe úánti hálával, szeretettel. Aján­dékba kapott szabadságunkat, kiharcolt eredményeinket meg is kell védeni még sok ellenséggel, *ok veszéllyel szemben. Ennek egyetlen biztos útla az az út, amelyen népünk most jár a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nagy és önzetlen barátunk, a Szov­jetunió oldalán. Biztosítsuk az egyenletes termelést MŰSZAKI DOLGOZOK AZ ÜTEMES TERMELÉSÉRT A Xl-es sz. Autójavító Válla­latnál a második félévben sike­rült a termelést egyenletessé tenni. Ennek köszönhető, hogy a harmadik negyedévi tervünket hat nappal a határidő előtt be­fejeztük. A műszaki és fizikai dolgozóink megértették az egyen­letes termelés jelentőségét és együttesen harcoltak annak meg­valósításáért. Az egyenletes termelés biztosí­tásához jelentősen hozzájárult Veres Zoltán, a munkafelvevő iroda vezetője jó programmozás­sal. A főművezető Tóth Ferenc és a művezetők, Gárdlán Meny­hért, Csurgó László, Ambrus Ig­nác és Major Szilveszter, naponta átveszik a kész munkákat és el­lenőrzik a naponkénti és deká­donkénti tervteljesítést. Ahol le­maradást tapasztalnak, ott mű­szaki segítséget nyújtanak az üzemrészek dolgozói, a brigádok számára. A jó ellenőrzés és fel­világosító munka eredménye, hogy a tervet naponként telje­sítjük. Az ütemes termelés biztosítá­sáért a javíttató vállalatokkal keretszerződést kötöttünk a ne­gyedik negyedévre. Ezáltal a munka minden dolgozó számára biztosítva van. Az anyag- és al­katrészeilátásban mutatkozó apró zavarokat js rugalmasan meg * Pártunk többször felhívta a figyelmet, hogy az Üzemekben i meg kell szüntetni a hóvégi j hajrá-munkát. Ez pedig csak akkor lejictséges, ha a mű­szaki előfeltételek mindenkor biztosítva vannak a termelés za­vartalanságához, s ha a munka­verseny állandóan fokozódik, naponta teljesítjük terveinket. Gondoskodjon minden üzem műszaki vezetősége a fizikai dolgozókkal együttesen arról, hogy a negyedik negyedévben egyenletessé tegyék a terme­lést és adósság nélkUl zárjuk az 1953-as évet. tudjuk oldani. Eddig az egyen­letes termelésben kitűnik a fé­nyező, a kárpitos, a hegesztő, a villanyszerelő, az alkatrészgyártó és a gépműhelyek dolgozói. Azon­ban ezen a téren javítaniok kell munkájukon a motorszerelő, al­vázszerelő és lemezlakatos mű­helyeinknek, hogy az éves ter­vünket is határidő előtt befejez­hessük. Sarnyaf Vencel NAPONTA FOKOZATOSAN EMELKEDIK ' TERMELÉSÜNK A Szegedi Jutaárugyárban 1952. ben vezették be a gyártás pro­gramxnozáeát és a diszpécser rend­szert. Azóta igen koáoly fejlődés mutatkozik üzemünkben az egyen­letes termelés terén. Pártunk többször felhívta a ügyeimé1, hogy meg kell szűnni a hóvégi ro­hammunkának, a terveket min. deji nap teljesíteni kell. Nálunk ezt áíiar.dóan szem előtt tartjuk és igyekszünk megvalósítani A negyedik negyedévben a ter­melés egyenletessége érdekében megteremtettük a legszorosabb együttműködést, a diszpécser, gyártásprogrammozó és a műsza­ki vezetőség között. Minden )'<g­gcl megbeszéljük a napi feladato­kat, az előző napi hibákat és azo, kat kiküszöbölve, tovább dolgo­zunk, hogy javüsuk tervszerűsé­günket. Ennek eredményeképpen, állandóan javul az üzem termelé­sének egyenletessége Ás ezzel egy­idejűleg csökkennek az áUóórák. Ez különösen kitűnik a fonodái üzemrésznél, ahol az állóórákat két százalék alá Szorítottuk, az előző időszak 3—4 százalékával szemben. A termeié* egyenletességének javulását világosan megmutatja szeptember havi tervtsljesítésiink. Az első dekádban 100.5 százaié, kot értünk el, a második dekád­ban 102.5 százalék volt a tervtel­jesítés. a harmadik dekádban pa­dig 102.9 százalékos tervteljzsítós­sel dolgoztunk. Október hónapban a fonódéban elsején 102.0, 2-án 103,4, csütörtökön ped g már 103.5 százalékos tervteljesítést ér­tünk el. Nagygyörgy Imre A minisztertanács határozata az állami gazdaságok és gépállomások téli gépjavításának előkészítéséről A minisztertanács megvizsgál In az állami gazdaságok és gépállo­mások erő- ós munkagépeinek ja­vítási munkálatait és mcgállapítot ta, hogy a gépek határidőre tör tónő kijavításában évről-évre le­maradás mutatkozott, n javítások minősége nem volt kielégítő. Mind ez akadályozta a mezőgazdasági munkák jó, időben történő elvég zését, s Így a terméshozam emelé sét. A minisztertanács most határosa tot hozott n gépjavítások szorve zott, torvszerü és jó minőségben való végrehajtásúra. A határozat elsősorban a gépjavítások határ­időit állapította meg: a traktorok, ekék, vetőgépek, tárcsák, boronák, hongerek ós kultivátorok javítását 1951). november l-ig kell megkezde ni és 1954. február 25-ig kell be fejezni. A gépjavítások sikeres elvégzé­se érdekében az állami gazdasú gokban és gépállomásokon gondos­kodni kell a javítások céljára meg felelő fedett, fűthető és kitataro zott helyiségekről. Ahol ilyenek nem állnak rendelkezésre, kisipari termelőszövetkezeteket és házi épít­kezés útján n gépszínt kell ideigle­nes javítóműhellyé átalakítani. Kötelezte a minisztertanács a Vo hó- és gépipari minisztert, hogy ez év végéig a gépállomásoknuk és az állami gazdaságoknak terven felül adjon át mintegy 32 millió forint értékű új, illetve használt, de kija­vított szerszámgépet, mérőműszert és kéziszerszámot, továbbá 1953. december 31-ig gyártasson le az állam! gazdaságok ós gépállomások részérő 2500 darab mühelyborenda­z.ósi tárgyat (munknnod, állvány, stb.). A minisztertanács utasította a kohó- és gépipari minisztert, hogy ezév végóig a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek Ja vitá­ihoz szükséges pótalkatrészeket a zerződésekben megszabott válasz 'óki részletezésnek magfelelően szállítsa le. Ugyanakkor kötelezte a földmű­velésügyi minisztert ls," hogy a me­gyei mezőgazdasági gépjavító vál­lalatok szabad forgácsoló kapaci fásának teljes kihasználásával ez­év december 31-ig megfolelő meny­nyiségű traktorpótalkatrészt gyár­tasson le, valamint gondoskodjék a DT—413 Diesel-traktorok javításá­ról. A javításokhoz szükséges gya­korlott szakemberek átadásával a kohó- és gépipari minisztériumnak kell segítséget nyújtania a mezőgaz­daságnak. A mezőgazdasági gépek megóvása érdekében gondoskodni kell a gé­pek tárolási szabályalnuk betartá­sáról. A színekben el nem helyez­hető csnplőgópok megóvására kát­ránypapírral, Illetve cseréppel fe­dett védőtetőt kell biztosítani, A szabadon elhelyezett gúpok megfe­lelő őrzéséről és megóvásáról szín tén gondoskodni kell. A gépjavítási munkálatokat gép­csoportok javítására specializált brigádrendszerben kell végrehaj­tani. Csak így biztosítható a fele­iősségteljes, jó munka és ezzel a két főjavítás közti gépkihasználás dejének meghosszabbodása. Az állami gazdaságokat és n gép­állomásokat meg kell erősíteni megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező, gyakorlott műszaki ká­derekkel. Ennek érdekében a ko­hó- és gépipari miniszter a fel­ügyelete alá tartozó üzemekből a mezőgazdaság javító üzemeihez. illetve műhelyeihez legalább 50 mérnököt, 80 technikust és mint­egy 900 szakmunkást (esztergályos motorszerelő és géplakatos) ad at Ugyanakkor a földművelésügyi miniszternek felül kell vizsgálnia a gépállomások műszaki dolgozóinak bérezését és olyan űj bérezésre kell javaslatot tenni, amelyben kifeje­zésre jut, hogy a mezőgazdaságban a műszaki dolgozók munkájukat nehezebb körülmények között vég­zik, mint az Iparban A javítási munka termelékenységének növe­lése és jó minőségben való elvég­zése érdekében ki kell terjeszteni az egyes munkák teljesítménybé­rezésének alapjai és a teljesítmény­bérezést további gépállomásokon és állami gazdaságokban kell beve­zetni. A gépjavítási munkákat a tervteljesítéstől és a munka minő­ségétől függően premizálni kell. A javítások műszaki ellenőrzése érdekében a földművelésügyi mi­niszter a Javítások időtartamára függetlenített minőségi ellenőröket jelöl ki. A minőségi ellenőröket feladatuk ellátására kéthetes elmé­leti és gyakorlati oktatás kereté­ben képezik ki. Ezenfelül a kohó­és gépipari miniszter a gépjavítá­sok minőségi ellenőrzésére 30 ki­váló szerelőt bocsát a földművelés­Ügyi miniszter rendelkezésére. Az elmúlt évek tapasztalatai Sze­rint egyes tanácsok vezetői közöm­bösek voltak az állami gazdaságok és gépállomások Javítási tervének teljesítése iránt. Ennek megszün­tetése érdekében a minisztertanács felelőssé teszi a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnökét a megyei gépállomások gépjavftási tervének határidőre, jó minőség­ben való végrehajtásáért. A me­gyei tanács elnöke köteles a javí­tási terv végrehajtásának megkez­dését és menetét ellenőriztetni, a téli gépjavítást a végrehajtóbizotí­ság ülésének napirendjére tűzni és a gépjavítással kapcsolatos fel­adatokat a termelési terv végre­hajtásával összeegyeztetni. A járási és községi (városi) ta­nácsok a javítási terv teljesítésé­hez nyújtsanak messzemenő segít­séget és a helyiség, munkaerő, fű­tőanyag. szállás, ellátás, valamint az ezzel kapcsolatos egvéb kérdé­sekben soronkivül intézkedjenek. A járási tanácsok végreheHóbi­zottságainnk n gépállomások és ál­lami gazdaságok gérrnv'tá<-ef ellen­őrzésére háromtagú blzr*'-'got kell szervezniük A bizottsdo ösz­zetételét. feladatát és működését a földművelésügyi miniszter szabá­lyozza. A minisztertanács e határozata a gépek jobb kihasználásának ezen keresztül a termé "hozom nö velésé­nek úiabb fontos eszköze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom