Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

DELMíSGYflRORSZAG PARíElEl • A pártoktatási év megkezdése elé 2 VASÁRNAP, 1953. OKTÖBER II. Október 12-én kezdődik a párt­oktatási év. Ezen a napon ország­szerte tíz- és százezrek veszik is­mét kezükbe a marxizmus-leniniz­mus klasszikusainak halhatatlan műveit, hogy szervezett és rend­szeres tanulással tovább gyarapít­sák pártpolitikai és társadalomtu­dományi ismereteiket. Párttagsá­gunk s a pártonkívüli dolgozók egyre nagyobb tömege ismeri fel a tudományos szocializmus társada­lomformáló erejét s azt, hogy szo­cializmust építeni, növekvő felada­tainkat megoldani, a nehézségeket legyőzni csak pártunk ideológiájá­nak alapos ismerete mellett lehet. Tudják, hogy a marxizmus elmé­lyült tanulása, melyet egész éven át végezniük kell — gyümölcsö­zően hat mindennapi munkájukra s ezen keresztül a szocializmus épí­tésére. Ezért tölti el propagandis­táink és hallgatóink többségét a felelősség s a lelkesedés magasztos érzése ezekben a napokban. Most, az új pártoktatási év meg­indulásakor, amikor pártunk Köz­ponti Vezetőségének június 27— 28-i határozatának s a kormány programmjának végrehajtásán dol­gozik egész dolgozó népünk, érezni kell minden propagandistának és hallgatónak a felelősségnek s kö­vetelményeknek a megnövekedé­sét. E határozatok végrehajtása fo­kozza ideológiai munkánk színvonalával •zemben támasztott követelménye­ket. Propagandamunkánkra és sze­mély szerint a propagandistára fontos szerep hárul a Központi Ve­zetőség határozatainak és a kor­mány programmjának végrehajtá­sában. Ezért minden módon tovább kell javítanunk munkánk minősé­gét. A nyári propagandista kikép­zés — melynek súlyos fogyatékos­ságai voltak — eredményei ellené­re sem fogja megoldani önmagá­ban az eszmei színvonal emelésé­nek nélkülözhetetlen feladatát. Ezt — a mulasztások behozása mellett csak fáradtságot nem ismerő, elmélyült tanulással, a propagan­disták állandó és folyamatos tá­mogatásával és ellenőrzésével old­hatjuk meg. Az eszmei színvonal emelésének központi kérdése a propagandisták képzettségének és általános műveltségének emelése. Ide kell minden erőt és figyelmet összpontosítani. Lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani oktatómunkánk mel­lett az építés mindennapi felada­taira, a hiányosságokra. Szegeden sem történtek volna meg a tszcsk fejlesztésében elkövetett hibák, ha az önkéntesség elvét gyakorlati munkánk sziklaszilárd alapelvének tekintettük volna, mint ahogyan ezt vezetőink tanítják. Az elmélet és a gyakorlat egysége teszi okta­tómunkánkat mozgósítóvá, termé­kennyé, alkotóvá. Mindez a propa­gandisták látókörének további szé­lesítését, az építés mindennapos kérdései felé való fordulást Köve­teli meg. Tovább kell fejlesztenünk és szé­lesítenünk a hallgatók nevelését. Propagandistáinknak tudatosan törekedniök kell hallgatóik nevelé­sére s ezt tanítás közben, azzal párhuzamosan kell végezniük. Egy­egy tanév nem hosszú idő, mégis a lehetőségek sokaságát teremti meg, hogy hallgatóikat szerénységre, gondosságra, pártosságra neveljék, bátrakká, szilárdakká és helytál­lókká tegyék. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy maga a megtanult anyag is nevel s a marxizmus-le­ninizmus eszméinek tanítása ezért mellőzhet mindenféle nevelési módszer alkalmazását. ra lenne, mert kiderülne, hogy ezek az emberek, akik elolvasták és megtanulták azt, ami a kommunis­ta könyvekben és brosúrákban ki van fejtve, képtelenek mindezeket az ismereteket összefoglalni és nem tudnak úgy cselekedni, ahogy azt a kommunizmus valóban megkö­veteli®. Ezt a veszélyt mindenekelőtt a propagandistáknak kell elháríta­niok, amit az őszinte vélemények egészséges harcának kialakításával érhetünk el. A hallgatók önálló véleménye, a feszélyezés nélküli hozzászólások segítik elő, hogy eredményesebben fejlődjenek hall­gatóink és kiszélesedjen látókörük. Az idei tanévben sokkal nagyobb megbecsülésben kell részesíteni a propagandamunkát, mint ezideig. Pártszervezeteinknek látniok kell, hogy a jó pártoktató munka ezernyi módon tudja segí­teni és segíti is a pártépítő munka minden területét. Ott, ahol valami hiba van a párttagok nevelése, ideológiai képzésük terén, ott a mozgósítás, a tömegpolitikai mun­ka, s> szervezés sem járhat kellő si­kerrel. Pártunk Irányvonalának is­merete adhatja csak meg minden munkához a biztonság érzetet, az előrelátás feltételeit. Alapszerveze­teinknek még inkább, mint eddig gazdájává kell, hogy váljanak a te­rületükön folyó oktatómunkának. A szervezeti szabályzatban rögzí­tett kötelességek alapján is érezzék magukat teljes mértékben felelős­nek ezért a munkáért. Ott, ahol a pártpropaganda irányításában és ellenőrzésében E- kollektív vezetés elve érvényesül, ott tud eredményes lenni a propagandamunka, fejlődik párttagságunk és aktív tényezőivé válnak a párt és az állami élet minden területének. Pártszervezeteink előtt komoly és sokrétű feladatok állnak, melyek elé pártunk Központi Vezetősége és kormány programmja állít ben­nünket. Ezek a feladatok komoly erőfeszítéseket követelnek tőlünk, s megoldásra lekesítik egész népün­ket. Pártoktatásunk csak akkor lesz eredményes, ha szoros kapcsolatot tart azokkal a feladatokkal, ame­lyeket a Központi Vezetőség hatá­rozata kitűzött. Ezt pedig úgy tud­iuk elérni, ha gyakorlati munkánk­ban felhasználjuk a marxista­leninista elmélet világító fényét. Strack Sándor Vdvöxlő távirat a Lengyel Néphadsereg Napja alkalmából ..KONSTANTY ROKOSSOWSKI marsallnak, a Lengye] Népköztársaság nemzet, védelmi miniszterének Varsó A lengyei néphadsereg napja al­kalmából a magyar néphadsereg harcosainak és parancsnokainak, valamint a magam forró üdvözle­tét küldöm önnek és a testvéri lengye] néphadsereg egész személyi állományának. Kívánjuk hogy » lengyel néphad­sereg, népe szabadságának és szo. cializmust építő békés munkájának megvédése érdekében további sike. reket érjen el a harci é8 politikai kiképzésben. BATA ISTVÁN altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere Nógrád megye továbbra is veret az őszi termények begyűjtési versenyében A begyűjtési minisztérium ver­senyjelentése. A megyék begyűjtési versenyé­ben az október 8-i értékelés szerint a következő a sorrend: Kukoricabegyüjtésben: 1. Nógrád, 2. Szolnok, 3. Heves, 4. Pest, 5. Za­la, 6. Borsod, 7. Csongrád, 8. Győr, 9. Hajdú, 10. Békés, 11. Veszprém, Napraforgóbegyüjtésben: 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 4. Tolna, 5. Nógrád, 6. Heves, 7. Veszprém, 8. Fejér, 9. Baranya, 10. Somogy, 11. Csongrád, Burgonyabegyüjtésben: 1. Nógrád, 2. Vas, 3. Zala, 4. Győr, 5. Tolna, 8. Baranya, 7. Fejér, 8. Pest, 9. Bács, 10. Komárom, 11. Szolnok, 12. He­ves, 13. Somogy, 14. Békés, 15. Veszprém; 16. Csongrád, 17. Borsod, 18. Hajdú, 19. Szabolcs. Csou En-laj nyilatkozata a koreai politikai értekezlet összehívásának kérdéséről Peking (ŰJ Kina) Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság központi nép: kormányának külügyminisztere ok­tóber 10-én nyilatkozatban vála­szolt az Egyesült Államok kormá­nyának a politikai értekezletre vo­natkozó három közlésére, amely a svéd kormányon keresztül érkezett és amelyet a pekingi svéd nagy­követség szeptember 19-én, 24-én, illetve október 9-én adott át a Kí­nai Népköztársaság külügyminisz­tériumának. Csou En-laj leszögezi, hogy a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya továbbra is azon a véleményen van, hogy a politikai értekezleten a Koreában hadviselt két félen kívül az érde­kelt semleges országoknak is részt kell venniök és az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlésének ez­zel ellentétes határozatáról megál­lapítja, hogy az elveti az ENSZ alapokmányában foglalt célkitűzé­seket és elveket, majd kijelenti: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztár­saság kormánya — mivel ragasz­kodik a békés rendezés politikájá­hoz — kész képviselőket kinevez­ni, hogy azok a politikai értekez­lettel kapcsolatos kérdésekről az Egyesült Államok képviselőjével ta­nácskozzanak. E tanácskozásnak nemcsak az a feladata, hogy ren­dezze a politikai értekezlet színhe­lyének és időpontjának kérdését, hanem az is — és ez lényegesebb —, hogy megoldja a politikai érte­kezlet összetételének problémáját. Mivel e tanácskozás a Koreában hadviselt két félre korlátozódik, ezért helyénvaló, hogy a tanácsko­zás színhelye Panmindzson (Ko­rea) legyen. Hasonló nyilatkozatot tett Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere is, Az ElVSZ-közgyűlés 8. ülésszaka — a politikai bizottság üléséről A propagandisták legyenek tudatában annak, hogy ahol dol­goznak, ott embertípusokat, jelle­meket, kommunista tulajdonságo­kat formálnak a tanítás és nevelés eszközeivel. Harcolni kell propagandistáink­nak mindenféle iskolás módszer, magolás, merevség és dogmatiz­mus ellen. A marxizmus szellemét kell elsajátítani és gyakorlati mun­kánkban gyümölcsöztetni. A mago­lás ós a mócolásszerű "tanu'ás® akaaulyozza az előrehaladást. Az Ilyen tanulás veszélyes voltára vo­natkozóan mondja Lenin: ®Ha a kommunizmus tanulmányozása csak abból állna, hogy az ember elsajátítsa azt, ami a kommunista művekben, könyvekben és brosú­rákban ki van fejtve, akkor túl könnyen megeshetnék, hogy kom­munista betűrágókat, vagy szájhő­söet kapnánk. Ez pedig lépten­nyomon ártana nekünk és kárunk­New-York (TASZSZ). A Politikai Bizottság csütörtöki ülésén megvi­tatták a marokkói kérdést. Badavi, az egyiptomi küldöttség vezetője felszólalásában kijelentet­te, hogy a francia kormány sem­mibe veszi a közgyűlés 7. üléssza­kának a marokkói kérdésben ho­zott döntését. Ahelyett, hogy tel­jesítené ezt a határozatot — mon­dotta —, a francia kbrmány E- ma­rokkói nép ellen irányuló erőszakos intézkedésekhez folyamodott, el­nyomta a nemzeti törekvéseket. A Marokkóban történt legutóbbi eseményeket érintve, Egyiptom kép­viselője kiemelte: a marokkói pár­tok és a marokkói szultán indítvá­nyozták £• francia kormánynak, hogy kezdjenek tárgyalásokat. Eze­ket az indítványokat — mondotta Badavi — Franciaország teljesen fi­gyelmen kívül hagyta. Tárgyalások helyett a francit' hatóságok még to­vább növelték a nyomást a szul­tánra, msjd megfosztották trónjá­tól és száműzték az országból. A francia kormány nem veszi tudo­másul a marokkói népnek függet­lensége helyreállítására irányuló alapvető követelését. A közgyűlés­nek meg kell hallgatnia Marokkó hangját és sürgősen rendeznie kell E- marokkói kérdést. Jebb, Anglia képviselője kihívó hangot használt azokkal az ázsiai és afrikai országokkal szemben, amelyek a marokkói kérdésnek az ENSZ segítségével történő rendezé­sét akarják és durva rágalmakat hangoztatott a Szovjetunió közép­ázsiai köztársaságaival szemben. Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselője, a Szovjetunió küldött­sége nevében erélyesen tiltakozott Jebb rágalmazó kirohanása ellen. NEMZETKÖZI SZEMLE A koreai hadi fogoly kérdés Tito a trieszti kérdésről (MTI). Mint a „Reuter" hírügy­nökség közli, Tito jugoszláv köztár­sasági elnök szombaton a szerbiai Leskovácban egy tömeggyűlésen mondott beszédében nyilatkozott a trieszti kérdésről. Tito kijelentette, hogy „Jugoszlá­via agresszív cselekedetnek tekin­tené olasz csapatok bevonulását a trieszti „A" övezetbe" és ismételten követelte, hogy vonják vissza azt az angol-amerikai döntést, amelynek értelmében az „A" övezetet átadják Olaszországnsk. Tito a továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy „a Jugoszlávia által foga­natosított első intézkedés jugoszláv csapatoknak s „B" övezetbe (Ju­goszlávia által ellenőrzött övezetbe) való küldése volt. A trieszti kérdés megoldására Tito azt javasolta, hogy Triesztet két önkormányzattal biró részre osszák fel: az egyiket helyezzék jugoszláv, & másikat olasz közigaz­gatás alá. A jugoszláv rész a már eddig is jugoszláv fennhatóság alatt álló jelenlegi „B" övezetből, vala­mint Trieszt városának egész szlo­vénlakta környező vidékéből áll­jon. Jugoszlávia legalább 10 évig gvakoroljon közigazgatást ebben a körzetben. Maga Trieszt városa •— Tito javaslata szerint — egy másik autonóm területi egység lenne Olaszország közigazgatása alatt. Mi a helyzet az úgynevezett nem­közvetlenül hazatelepítendő hadi­foglyoknak a kérdésében, vagyis, azoknak a koreai és kinai hadifog­lyoknak a kérdésében, akik az amerikaiak állítása szerint megta­gadták azt, hogy visszatérjenek ha zajukba! A válasz egy mondat­ban: Az amerikaiak, illetve az úgynevezett ENSZ-parancsnokság minden módon szabotálni igyek­szik a fegyverszüneti egyezményt, Nem épitik fel azokat a helyisé­geket, amelyekben a koreai-kínai fél megkezdhetné felvilágosító tevékenységét. (A felvilágosítás célja az amerikai hazugság pro­paganda által támasztott esetleges kétségek eloszlatása és az amerikai ügynökök által terrorizált hadi­foglyok megnyugtatása, jogaik ismertetése). Az amerikaiak a leg­nyiltabban akadályozzák e tevé­kenység megkezdését, amint a leg­különbözőbb módon igyekeznek meggátolni a semleges hazalelepí­tési bizottságot is ellenőrző mun­kájának elvégzésében — mindezt a fegyverszüneti egyezmény elő­írásainak megszegésével. A fegyverszüneti egyezmény a felvilágosító tevékenységre 90 na­pos határidőt szabott meg. A na­pok tehát múlnak és a felvilágo sítás nem kezdődhetik meg, viszont az amerikaiak nem hajlandó hoz­zájárulni ahhoz, hogy meghosszab­bítsák a felvilágositási határidőt. Közben pedig változatlanul to­vább folyik a hadifoglyok közé csempészett liszinmanista és esaug­kajsekista ügynökök terrortevé­kenysége. Állandóan hirck érkez­nek arról, hogy ezek az ügynökök arra akarják rákényszeríteni a ha­difoglyokat, „törjenek ki" a tábo­rokból. Vagyis az „ENSZ parancs­nokság" felügyelete alatt a hadi foglyok szabályos elrablását ter­vezik. Ha ez az aljas terv sikerül, úgy valóban nem losz mód sommi­féle felvilágosító tevékenység folytatására és soha nem derülhet fény arra, hogy mi is történt tu­lajdonképpen az ENSZ parancs­noksága" alatt álló hadifogolytá­borokban. Megfent magyar nyelvei Hruscsov elvtárs hesrámoiója a szovjet mezőgazdái fnváM!e!!eszlésót szolgáló intézkedésekről A Szikra kiadésábau megjelent N. Sz. Hruscsov elvtársnak, -az SZKP Központi Bizottsága első tit­kárának, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága teljes ülésén a szovjet mezőgazda ság továbbfejlesztését szolgáló in­tézkedésről tartott nagyjelentőségű beszámolója. A brosúra minden könyves-boltban kapható. Joggal vetődhet fel bárkiben a kérdés, mi a célja mindennek. Vi­lágos, hogy az első és a legfonto­sabb cél a koreai kérdés békés ren­dezésének megakadályozása és újabb háború lehetőségének megte­remtése. A másik, közvetlenebb cél annak lehetetlenné tétele, hogy ország-világ előtt végérvé nyesen lelepleződjék a hadifogoly­kérdésbon és az egész koreai kér­désben űzött amerikai hazugság­hadjárat. A hadifoglyokkal szem­ben alkalmazott gyalázatos bánás­módról, a velük szemben kifejtott terrorról, a hadifoglyok meggyil­kolásáról ma már ugyanis nem­csak koreai és kínai, tehát „kom­munista" hírforrásból értesülhet a világ közvéleménye, do olyan for rásokból is, amelyeket az amerikai propaganda semmiképpen sem mi­nősíthet „kommunistának". A semleges hazatelepítési bizottságra gondolunk. Nos, ez a semleges bi­zottság jelentésiben, hivatalos közleményeiben és jegyzékeibe^ ugyanazokat a súlyos vádakat is­métli el az ENSZ-parancsnokság­gal szemben, mint amelyeket a ko­reai-kínai fél hangoztatott és han­goztat. Nézzük meg például azt a kér* dést, hogy a koreai-kinEi hadifog­lyok nem akarnak hazatelepülni, „Eddig — hangoztatja Thimajja in­diai Eltábornagy, a semleges haza­telepítési bizottság elnöke — mint­egy 110 hadifogoly kérte hazatele­pítését, ami azt bizonyítja, hogy a hadifoglyok közül legalábbis néhá­nyan óhajtják a hf zatelepülést. Még ennél is jelentőségteljesebb azonban az a tény, hogy a táborok­ban egyetlen hadifogoly sem meri nyíltan kérni a hazatelepítést. Aki hazatelepítését kérte, az kénytelen volt titokban, vagy azzal a kocká­zattal tenni ezt, hogy hadifogolytár­sai (értsd: a liszinmanista, vagy CSE ngkajsekista ügynökök) megölik, vagy megsebesítik, illetve a fegy­veres erők a sövényen való áthato­lás közben agyonlövik. Az a termé­szetellenes mód, E hogyan a hazate­lepített hadifoglyoknak kifejezésre kellett juttatniok kívánságukat, természetszerűen felkelti a gyanút, hogy nem minden hadifogoly ren­delkezik szabad elhatározási képes­séggel". Mit mutat Thimajja altábornagy­nak Mark Clark ENSZ-főparancs­nokhoz intézett egyébként nagyon is óvatos és tapintatos fogalma zá­sú levele? Azt, hogy a hazatérni nem akaró koreai és kinai hadi­foglyokról terjesztett amerikai pro­paganda a legszemérmetlenebb és legem bertelenebb hazugság. Azt, hogy az amerikaiak felügyelete alatt lévő táborokban terror alatt tartják a hadifoglyokat, megfélem­lítik, megölik őket, s végül azt mu­tatja, ez a levél és a semleges bi­zottság többi levele és jegyzéke, hogy ezt a tényt az amerikaiak ma már semmiképpen sem tudják elpa­lástolni s ma már senkit sem tud­nak félrevezetni az „önkéntes h6­zatelepülés" meséjével. -Az Egyesült Államok felé —» írja a "Times of India® című in­diai lap — joggal fel lehet vetni a kérdést: Békét, vagy háborút akar-e? Ha békét, akkor leaíőbb ideje, hogy szóvivői észszerűbb, felelősebb és meggyőzőbb hangon szóljanak. Ha nem akarnak békét, akkor ideje minden ürügyet el­hagyni ..." Az amerikai imperialisták na­gyon nehéz helyzetbe jutottak te­hát. Minél inkább ellenzik a kér­dések békés rendezését, annál in­kább igazi mivoltukban lepleződ­nek le a békés megoldásra áhítozó nemzetközi közvélemény előtt. S ahogy lelepleződnek, ügy szigete­lődnek el háborús ku'nndorterve­ikkel. Több mint hárommillió példányban adtunk kl szépirodalmi műveket 1952-ben A msgyar könyv"-kiállításon grafikonok, táblázatok mutatják be könyvkiadásunk hatalmas arányú fejlődését. Amíg 1938-ban egymil­lió ötszázezer példányban adtak ki ben összesen hárommillió három­százkétezer példányban. A felsza­badulás óta 934 orosz klasszikus, szovjet szépirodalmi és ifjúsági mű jelent meg magyar nyelven, össze­szépirodalmi műveket. Eddig 1952- sen 7 roilíió 920 "ezer példányban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom