Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-28 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK I Gyapotszüret a Táncsics tsz-ben Szovjetunió jegyzéke Görögországhoz A Szegedi Víz- és Csatornaművek Békebizottságának munkájáról V.. A.-Z MDP CSÖNG RADMEGYEI PART BT Z O T T S Á G Á N. A K LAPJA IX. ÉVF. 253. SZÁM AHA 50 FIL1.EH SZERDA, 1953. OKTÓBER 28. [Készüljenek kultúrcsoportjaink a városi versenyre Kultúrcsoportjaink szániára az idén járási kultúrversenyeket hirdettek. Egyes városok azonban, közöttük Szeged is, önállóan, városi versenyeken indulnak. Ezt indokolja az is, hogy egyes városok kultúrcsoportjainak viszonylag nagy száma nehézkéssé tenné a járási verseny szervezését és lebonyolítását. A kultúrversenyek hírét nagy örömmel fogadták a szegedi kultúrcsoportok is. Ezekben a napokban készítik el a csoportok a nevezési lapokat, most határozzák meg, hogyan készüljenek a kultúrversenyek nagy munkájára. Az idei verseny újabb lehetőséget jelent arra, hogy kultúrcsoportjaink bebizonyítsák egyre fejlődő tudásukat, alkalmasságukat a szocializmus építésének segítésére. De a verseny nemcsak újabb, hanem gazdagabb lehetőséget is jelent. Az idei versenyben a csoportos számokon felül egyéni számokkal is indulhatnak a kultúrcsoportok tagjai. Hangszerjátszók, énekesek, szavalók, rigmus- és mesemondók is bebizonyíthatják tudásukat, felkészültségüket, művészi képességeiket a versenyben. Haladéktalanul meg kell tehát kezdeni kultúrcsoportjainknak a készülődést ezeknek a nagy feladatoknak a megoldására, a versenyen való részvételre. Minden kultúrcsoport értékelje eddigi munkájának eredményeit, s a feldolgozott tapasztalatok birtokában készítsen tervet arra, hogyan javítja ki a munkájában előfordult hiányosságokat, hogyan fejleszti tovább elért eredményeit. Fokozza a versenyre való készülődés kultúrcsoportjaink munkáját, lendítse fel minden üzem kultúrcsoportjának tevékenységét. A kultúrversenyekre való készülődés járjon együtt kultúrcsoportjaink szervezeti és szakmai megerősödésével. Az olyan, korábban gyengébb munkát végző és most fellendülésben lévő csoportok, mint a Ruhagyár kultúresoportja, használja fel a kultűrverseny adta lehetőségeket és vigye tovább, erősítse meg azt a fellendülést, amely az utóbbi időben munkájában kétségtelenül tapasztalható. De nemcsak a Ruhagyár, hanem minden üzem kultúresoportja számára kötelező biztosítani a további még eredményesebb munka feltételeit. Az idei kultúrversenyeken ugyanis méginkább meg kell követelni kultúrcsoportjainktól a magasszínvonalú művészi munkát, még igényesebbnek kell lenni tevékenységükkel szemben, mint eddig. Feltétlenül meg kell követelni, hogy a tavalyi hibák ne ismétlődjenek meg, s kultúrcsoportjaink vezetőinek biztosítaniok kell, hogy a csoportok tagjai lelkesen vegyenek részt a felkészülés munkájának minden apró részletében. Nagyobb igényességgel kell fellépnünk a műsorválasztással szemben is. Kultúrcsoportjainknak az idén arra kell törekedniök, hogy minél több szórakoztató művet dolgozzanak fel, minél több szórakoztató művel lépjenek dolgozóink elé. Az elmúlt években kultúrcsoportjaink nem tudták mindig helyesen összeegyeztetni a nevelés és a szórakoztatás gondolatát. Ez természetesen korántsem egyedül kultúrcsoportjaink hibája volt. Jó része van ebben a gyenge színdaraboknak, műsorfüzeteknek is. Az idén azonban minden kultúrcsoport munkája a szórakoztatás és a nevelés helyesen megtalált összhangjára épüljön. Gazdag, színvonalas műsorokat várunk kultúrcsoportjainktól, s ennek egyik biztosítéka a helyi népi hagyományok felhasználása és kidolgozása. Egész Csongrád megye, és Szeged is, gazdag népi hagyományokban. Mégis ezekből a hagyományokból viszonylag keveset dolgoztak fel kultúrcsoportjaink. Nem hallunk elég szegedvidéki népdalt, nem látunk elég helyi táncot kultúrcsoportjaink műsorában, elhanyagoljuk a szegedi mesék feldolgozását is. Különösen kevés példa van arra, hogy kultúrcsoportjaink önálló gyűjtőmunkát végeznének, s a gyűjtött anyagot műsorukban felhasználnák. Éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani az olyan üzemi kultúrcsoportok ilyenirányú munkájára, mint például a konzervgyári csoport, mely a népi hagyományok gyűjtése, s alkalmazása terén, ha nem is végzett minden tekintetben kifogástalan munkát, de kezdeményezése feltétlenül követendő példa. Ahhoz, hogy kultúrcsoportjaink ezeket a feladatokat jól meg tudják oldani, szükség van arra, hogy politikailag is felkészüljenek ezeknek a feladatoknak a megoldására. Ennek érdekében a kultúrcsoportok vezetőinek feladata, hogy most, amikor megkezdődik a nagy munka, a versenyre való felkészülés, a próbákon, a próbák előtt és közben, megmagyarázzák a csoport tagjainak e feladatok nagyságát, szépségét és politikai jelentőségét. Minden tagnak, aki részt vesz a kultúrversenyeken, világosan kell látnia a versenyek jelentőségét, tudnia kell, milyen fontos szerepe van az ő munkájának, az együttes egész tevékenységében és a verseny sikerének biztosításában. Ez természetesen távolról sem jelenti azt, hogy a próbákat száraz oktatássá kell változtatni, hanem azt jelenti, hogy minden alkalmat használjunk ki a kultúrcsoportok tagjai tudásának növelésére és arra, hogy a feladatok nagyságának, szépségének megmagyarázásával még jobb munkára lelkesítsük őket. Mindez természetesen a munka jó megszervezését követeli meg. Éppen ezért kultúrcsoportjainknak a verseny egész ideje alatt munkanaplót kell vezetniök. Ez a munkanapló nem arra való, hogy felesleges adminisztráció legyen a csoportok nyakán. A munkanaplónak az a feladata, hogy szervezettebbé, rendezettebbé, tervszerűbbé segítse tenni kultúrcsoportjaink tevékenységét. De lehet felesleges nyűg is, ha kultúrcsoportjaink nem látják meg benne a munka egyik fontos segítő tényezőjét, ha nem a legkomolyabb és a leggondosabb munkával vezetik ezeket a munkanaplókat. Nagy feladatok várnak a verseny sikerének biztosításában a tőmegszervezetekre, elsősorban a szakszervezetekre. Szakszervezeteink adjanak meg minden segítséget kultúrcsoportjaink munkájához. Biztosítsák számukra a munka sikeréhez nélkülözhetet-' len feltételeket, segítsék a kultúrcsoportok tagjai lelkesedésének minél nagyobb arányú kibontakozását. Már az elindulásnál adják meg a lehető legnagyobb segítséget, hogy a -.verseny első nagy erőpróbái, a helyi bemutatók sikerét biztosítsák. November végén minden üzem kultúresoportja saját dolgozói előtt köteles bemutatni műsorát, hogy a dolgozók véleményt mondhassanak tevékenységükről és döntsenek a versenyben vaió további részvételről és hogy bírálataikkal, tanácsaikkal segítsék az esetleges hibák minél előbbi és minél jobb kijavítását. A versenyben való részvétel nagy feladatot jelent minden kultúrcsoport számára. Ezeket a feladatokat csak jó előkészítéssel, s mindvégig komoly, lelkes munkával lehet jól megoldani. Köszöntsük kiváló munkával november 7-ét9 vigyük győzelemre évi tervünk teljesítését Kiváló minőségű fonalatésjutaszövetet készítenek a Jutaárugyár fiataljai A Szegedi Jutaúrugyár fiataljai november 7. tiszteletére ifimüszakot indítottak október 20-tól 31-ig. A DISZ-fiatalok lelkes versenylendülete eredményeképpen már a műszak első napján igen szép teljesítményeket értek el. Különösen a fonal és a jutaszövet minőségét helyezték előtérbe a menyr.yiségi munka mellett. Versenyre keltek egymással a fiatalok. A fonodában Takács Máriának van a legkiválóbb eredménye. Egyike ft legjobb ifjúmunkásoknak, tervét 125.5 százalékra teljesítette eddig és elsőrendű minőségű, csomómentes fonalat készített. Kucsek Vera is, aki egyike a legjobb fonónőknek 121 százalékos teljesítménye mellett a legjobb minőségű fonalat gyártotta. Boros Erzsébet 117, Fekete Mária 122 százalékos normateljesítménye mellett kifogástalan minőségű munkát végzett. A szövő üzemrészben a péntek-brigád tagjai tűnnek ki a minőségi és mennyiségi munka területén egyaránt. Gábor Ilona 90 méter helyett előirányzatát 165 méterre teljesítette. Csillag Margit 150 méter 6zövctet gyártott. Horváth Lajosné ifjúmunkás szövőnő tervelőirányzatát 133 méterre teljesítette és minőségi munkájuk kifogástalan. Igy harcolnak a Szegedi Jutaárugyár ifjúmunkásai. hogy november 7-re tett Ígéretüket maradéktalanul teljesítsék. Nagygyörgy Imre A felajánlásokban ígéretet tettek a szegedi Üzemek dolgozói, hogy a minőség javítására nagy gondot fordítanak a november 7-i versenyszakaszban. A dolgozók eddig elért eredményei azt bizonyítják, hogy a termelés növelése mellett elsőrendű feladatnak tekintik a gyártmányok minőségének javítását. Harcoljanak tovább minden szegedi üzemben, hogy a november 7-re tett fogadalmakat minden részletében teljesítsék kiváló, jó minőségű munkával. Farkas Miklósné, a Szegedi Kőtél- és Hálógyár kiváló dolgozója. Mint hálószerelő, 100 százalékban első osztályú árut gyárt. November 7-re azt vállalta, hogy kifogástalan minőségi munka mellett 130 százalékos teljesítményt ért el. Jelenleg 131 százaléknál tart. A Vörös Október-brigád kiváló eredménye A Szegedi Erőmű dolgozói az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóinak versenyfelhívásához való csatlakozásukat követő napokban szép r.iunkaeredményeket értek el, ami elősegíti az éves terv határidő előtti befejezését. A karbantartó „Vörös Október"-brigád — • amelynek vezetője Szűcs György, a brigád tagjai Hancseruk Mihály, Gémes Tibor és Szitkai Péter — a vízlágyító karbantartási munkájánál november 7-re 130 százalékos vállalást tettek elsőrendű minőségi munka mellett. Az első napon már öt százalékkal túlszárnyalták vállalásukat. Jelenleg már 141J százalékos átlageredménynyel dolgoznak. Most újabb felajánlást tettek az l-es kazán szívóventillátor lapátjainak idő előtti elkészítésére. Az előirányzott hat nap helyett ezt a feladatot öt nap alatt akarják elvégezni kiváló minőségű munkával. MISÁN GYÖRGY A dolgozók jó munkája következtéden javult a gyufa minősége A Szegedi Gyufagyár dolgozóinak munkaeredményei a november 7-i felajánlások óta állandóan növekednek. A» üzem, amely a két mű* 6zakra való áttérés, na új dolgozók gyakorlatlansága és a faanyag nem megfelelő minősége miatt az utolsó hónapokban termelési nehézségekkel küzdött, most egyre javuló eredményeket ér el. Október 23-án a napi tervet 103.1 százalékra, 26-án pedig 110.6 százalékra teljesítették az üzem dolgozói és ezzel a havi lemaradást csaknem teljes egészében behozták. A termelési eredmények fokozása mellett a Szegedi Gyufagyár dolgozói vállalták, hogy a gyufa minőségét megjavítják és a gyufaiparban bevezetett minőségi pon toz&s nlapján az eddig elért 78 minőségi pontot 79 pontra emelik. Ezt a vállalásunkat a napokban teljesítettük. Az október havi minőségi pontátlag szerint elértük a 80-at. Ez úgy volt lehetséges, hogy továbbfejlesztettük az üzemben a Szuhoverhova-mozgalmat és fokoztuk a félgyártmányod minőségének társadalmi ellenőrzését. 'A Szegedi Gyufagyár dolgozói a gyufa minőségének megjavításával akarnak hozzájárulni a negyedik negyedévben a kormányprogramm sike* res teljesítéséhez. Tudják. hogy a gyufa minőségének. mint fontos közszükségleti cikknek javítása hozzájárul a dolgozó nép szükséglo-t teinek kielégítéséhez. Mocsai Lajos Lendüljön fel a Zsédely-mozgalom a minőségi munka megjavítása érdekében Tegyék mindennapos feladattá a társadalmi ellenőrzést a Szegedi Ruhagyárban Többször elmondották a Szegedi Ruhagyár vezetői: mindent megteszünk, támogatjuk a dolgozók kezdeményezéseit, szélesítjük a szocialista vers;nymozgalmakat_ Ezt a versenyvállalásokba is sűrűn beleszőtték Különösen a munkadarabok minőségének javítására irányuló mozgalom fejlesztését tűztek ki főcélul az év első felében. Minőségi verseny indult az egyes munkatermek és azok szalagjai között. Az első időben értékelték is rendszeresen az eredménveket. Maga Zsédely _ József elvtárs, a mozgatom elindítója, mikor az'üzemben járt, gyakorlatt útmutatásokt is adott a mozgalom továbbfejlesztésére Fellendüli az üzemben a minőség javításáért folyó harc. Minden dolgozó bekapcsolódolt a Zsédely-mozgalomba, a hangos híradó naponta bemondta az eredményeket. A faliújságok, a versenytáblák is beszéltek a kiváló minőségi munkásokról, eredményeikről. Ez azonban, úgy látszik, csak szalmaláng volt Nem tartott sokáig A szalagok, á munkatermek dolgozói ismertették mit annak érdekében, hogy a mozgalom továbbszélesedjékAz értékelés szerint október 20-án 93.1 százalékos a munkadarabok minősége az üzemben. Van tehát javítanivaló a minőség területén, nem beszélve arról, hogy egyes munkatermek szalagjainak minőségi munkáját az ntöbbi időben egyáltalán nem lehetett értékelni. Ebben az esetbein a szalagvezetök arra hivatkoztak, hogv sok az átállás, új munkát csináltak, Ez vonatkozik az l-es teremben Kissné szalagjára, a TV-es teremben a Zsemberi és Balogh (szalagra. Azonban ne az időközönkénti átállásokban keressék a minőség romlásának okát, hanem abban, hogy elsősorban a mennyiséget helyezték előtérbe. Kereshetik az okot abban is. hogv poi-an félnek visszaadni a minőségi követelményeknek nem megfelelő munkadarabokat dolgozótársuknak, mondván. hogy ezért „megsértődik". Ez , „. gyakori eset a IV-es teremben előtt nem ismertettek kellően a " . , __ , Zsédely-mozgalom jelentőségét. Ma_ de megtörténik mas munkatermekismerték és itt igen nagy hibát kő- | vulását, hogy egyénenként nem éw vetett el a Ruhagyár Szakszervezeti Bizottsága, hogy nem tett semguk a szakszervezeti aktívák sem látták tisztán, hogy e mozgalom a társadalmi ellenőrzésen alapul, — nem is beszéltek ró'a Legtöbb dolgozó csak annyit fudott a Zsédelvmozgalomról, hogy a minőség javí. ben is és ennek a helytelen meg. alkuvó álláspontnak az lett az eredménye, hogy feledésbe ment a Zsédely-mozgalom, a minőségi munka társadalmi ellenőrzése az üzembentékelték a munka minőségét. Ezt többször kérték a dolgozók, de a MEO elhallgatta és nem tel-< jesítette a dolgozók kérését. Mivel személy szerint nem tudta a szala* gokon belül senki, milyen munka* jának minősége, így azt sem tudta, ki, vagy kik miatt történik az. hogy a szalag lemarad a minőségi versenyben. A Nagy Októberi Szocialista For* radalom 36. évfordulójának tiszte-* letére a Ruhagyár dolgozói* nak felajánlásában egyik főpontként szerepel: -A Zscdely-mozgalom kiszélesítésével az I. osztályú áruk részarányát 93 4 százalékról 99.l-re emeljük*. A kommunisták, a szakszervezeti bizalmiak feladata, nevelni a dolgozókat arra, hogy figyeljék munkatársaik által készített munkadarabokat és bátran adjálc vissza, ha nem felel meg a minőségi köve* telményeknek. Csak így tudják teljesíteni ezt a szép felajánlást. A műszakiakra az a feladat vár. hogy a minőségi munkát egyénenként is értékeljék, tartsák állandóan napirenden és propagálják, tudatosítsák a Zsédely-mozgalom jelentőségét. amely csak állandó, türelmes ellenőrzéssel vezethet eredmérme tására vonatkozik. Részleteiben nem Az is akadályozta a minőség ja- a Szegedi Ruhagyárban. t