Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

VASÁRNAP 1953 SZEPTEMBER 2? DÉLMOGYARORSZAG (Folytatás a második oldalról.) tül bizonyosodhassák meg afelől, hogy a termelőszövetkezet gazdái ténylegesen maguk a szövetkeze'1! tagok. — Nagyjelentőségű változás az új alapszabályban a régivel szem. ben az is, hogy megszünteti a kü­lönbséget az önálló termelőszövet­kezetek és III- típusú termelőszö­vetkezeti csoportok között és java_ solja, hogy nevük a jövőben egy­szerűen mezőgazdasági termelőszö­vetkezet legyen. — Az új alapszabálytervezet a réginél sokkalta jobban aláhúzza a termelőszövetkezetekbe való belé­pés önkéntességét, kiindulva Lenin és Sztálin elvtársak tanításaiból, akik sokszor hangsúlyozták, hogy csak az n szövetkezés értékes, amely a tagok önkéntes elhatározása alap. ján létesül. — Az alapszabály ilyen értelmű megváltoztatásának szükségességét már júliusban, a Központi Vezető­•ég határozata alapján Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke felvetette. A kérdés nyilvánosság, ra kerülése után a kulákok és a falu különböző spekuláns elemei úgy gondolták, itt az idő arra, hogy kihasználva a termelőszövetkezetek kezdett nehézségei1, a szövetkezet^ bői való kilépésre, vagy éppen a szövetkezet feloszlatására bírják rá azokat a termelőszövetkezeti in­gókat, akik a szövetkezeti gazdál­kodás kezdeti nehézségei, vagy egyéb hibái mia1'1 elégedetlenek. A kulákok és egyéb spekuláns ele­mek arra számítottak, hogy sza­bad szövetkezeti tagok helyét o'rsó munkaerő, cseléd, napszámos, bar­madosmunkás foglalja el. Számítá. «aik azonban kudarcot vallót tak Igaz, az ellenséges elemek ezen kísérletei több termelőszövetkezet, ben nem vo'tak hatástalanok. Vol­tak termelőszövetkezetek, amelyek a gazdasági év végére kérték fel­os-dásuk engedélyezését és több olyan termelőszövetkezet van, ahol a 'termelőszövetkezeti tagok egyré. sze bejelentette, hogy ki akar lépni a termelőszövetkezetből. Ezen ter­melőszövetkezetek, illetve termelő­szövetkezeti tagok nagyrésze azon­ban a kormányprogramm Óta ho_ zott intézkedések hatására, ame­lyek világosan, félremagyarázha­tatlanul bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk az eddiginél sokkal­ta nagyobb segítséget ad a szövet­kezeti gazdálkodásnak, elállt szán. dekától és kijelentelte, hogy to­vábbra is közösen akar gazdálkodni. — Ez történt a tömörkényi Al­kotmány termelőszövetkezetben is. A termelőszövetkezet tagjai leve. lükben amelybea . bejelentették, hogy továbbra is közösen akarnak gazdálkodni, így írnak: „A felosz­lás! kérést 3—4 hangoskodó mun­kakerülő ember készítette el. akik a legnagyobb dologidőben házról­l.ázra járva agitáltak és igyekeztek megtéveszteni a becsületes dolgozó embereket. Köztük volt: Zsoltár Ferenc, aki a mult rendszerben vé­dett birtokos volt és a saját terü­letén sem tudott gazdálkodni és Répás András, aki a mult rendszer­ben leventeoktató volt és leginkább feketézésből és spekulációból élt.'' — ,,Mi valamennyien vállaljuk'' — írják —, „hogy azokat a becsü­lete, dolgozókat akiket az ellen­ség félrevezetett, egyenként meg. győzzük és felvilágosítjuk arról hogy kínok az érdeke a termelőszö­vetkezet fe'oszlatása. Jlogynn is en­gednénk meg, hogy szövetkezetün­ket szétugrassza az ellenség, ami­kor jelenleg munkaegységenként több mint 10 kg gabonát osztot­tunk ki''. — A kormány termelőszövetke­zeteket támogató intézkedéseinek hatásiára sok olyan község van, ahol éPPcn az utolsó hetekben és napokban nemcsak hogy kilépések ívmcsenek, hanem cllenkező'eg. s°k dolgozó paraszt lép be a termelő­szövetkezetbe és új szövetkezetek ia alakulnak. — Nem lehet kétséges, hogy ezt az egészséges fejlődést tovább erő­sítik az utolsó napokban hozott ha­tározatok: a Központi Vezetőség ha­tározata a begyűjtés csökkentésé­ről. amely a termelőszövetkezetek­nek és külön a háztáji gazdaságok­nak nagy kedvezményt biztosít és a minisztertanács mai napon nyil­vánosságra hozott határozata, amely további lényeges kedvezmé­nyeket nyújt a termelőszövetkeze­teknek. — Meg kell azonban mondanunk, hegy még mindig vannak olyan termelőszövetkezeti tagok, akik a zárszámadás után, az őszi munkák befejezésével egyénileg akarnak gazdálkodni. — Mindent el kell követnünk, hogy ezeket meggyőzzük elhatáro­zásuk helytelenségéről és megma­gyarázzuk, hogy boldogulásukat a közös gazdaságban sokkalta inkább megtalálják, mint az egyéniben. — Azok a termelőszövetkezeti ta­gok, akik most az egyéni gazdál­kodás útját akarják választani, ide­jében meg kell, hogy értsék: ha ki­lépnek, családjuk és saját boldogu­lásuk szempontjából nagyon hely­telenül cselekednek, mert a már megkezdett helyes utat, kezdeti ne­hézségek hatására éppen akkor hagyják ott, amikor a legnagyobb lehetőség van a szövetkezeti gazda­ság felvirágoztatására és a terme­lőszövetkezeti tagok jólétének meg­teremtésére. — Azoknak a termelőszövetke­zeti tagoknak részére, akik a fel­világosítás ellenére is egyénileg akarnak tovább gazdálkodni, a gaz­dasági év végén, azaz az őszi beta­karítás, illetve zárszámadás után, ki kell adni földrészüket a terme­lőszövetkezet szétszórt területéből, a tartalékföldből, vagy amennyi­ben sem egyik, sem másik nem áll rendelkezésre, akkor a közös tábla szélén. A kilépő tagokkal el kell számolni: ki kell nekik adni a munkaegység után járó részese­dést, de ugyanakkor egyénileg meg kell terhelni őket mindazzal a be­gyűjtési hátralékkal és hitellel, ami a termelőszövetkezet közös tartozá­sából és beadási kötelezettségéből az egyes tagra jut. Vissza kell vonni tőlük mindazo­kat a kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek az utóbbi hónapokban kaptak, illetve nem a csökkentett, hanem az eredeti tar­tozás és beadási kötelezettség rá­juk eső részével kell őket megter­helni. A bevitt termelőeszközöket és ál­latokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni és ha a ki­lépő a beadott állatát, vagy felsze­relését ki akarja vinni és már meg­kapta érte a belépéskor megállapí­tott árat, csak úgy viheti ki, ha a teljes piaci árakat azonnal megfi zeti. Ha a felértékelt összegnek csak egyrészét kapta meg, akkor a szabadpiaci árból le kell vonni azt az összeget, ami a kilépő számára a belépéskor megállapított ár sze­rint jár. — Nem lehet kétséges az önkén­tesség jelentőségének aláhúzása és az, hogy az alapszabály kilépésre vonatkozó részét megváltoztatjuk, csak erősíteni fogja termelőszövet­kezeteinket és végeredményben kevés olyan termelőszövetkezet és­tag lesz. aki látva, hogy a szövet­kezet jobb életet teremt családja és a maga számára, mégis nem a jobbat, hanem a rosszabbat vá­lasztja. _ — Népi demokráciánk, pártunk és államunk minden erővel támo­gatja a termelőszövetkezeti tagok küzdelmét szövetkezetük megerősí­téséért. Nemcsak különböző gaz­dasági jellegű intézkedésekkel se­gít, amelyekről már eddig sok szó esett, hanem minden erejét felso­rakoztatja azért, hogy a mezőgaz­dasági termelést és ezen belül el­sősorban a szövetkezeti termelést egész dolgozó népünk javára fel­emeljük. Minden szövetkezeti tag, aki ezért küzd, maga mellett érez­heti pártunk, kormányunk és népi demokráciánk teljes segítségét és támogatását. ~ Milyen erőket sorakoztat fel pártunk és kormányunk a termelő­szövetkezetek támogatására? Min­denekelőtt az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben kell, hogy támo­gassák termelőszövetkezeteinket azok a gépállomások, amelyek ma már országosan nagy gépparkkal több mint 10.000 traktorral rendel­keznek. -— A termelőszövetkezetek meg­szilárdításában, termelésük foko­zásában nagyon nagy szerepe van a gépállomásoknak; nem véletlenül történt az, hogy a mostani tanács­kozásokon nagy számmal vesznek részt a gépállomások élenjáró dol­gozói. — A gépállomások már eddig is nagy erővel fejlődtek mezőgazda­ságunkban és a termelőszövetkeze­tek termeléséhez nagy segítséget adtak, de munkájukban még na­gyon sok a hiányosság. Korántsem mondhatjuk el, hogy a gépállomá­sok kielégítő segítséget adtak a termelőszövetkezetek megszilárdí­tásához és a termésátlagok növe­léséhez. — A gépállomási munka azon­ban akkor lesz igazán értékes a termelőszövetkezeti tagság számá­ra. ha lényegesen megjavul a traktorosok munkájának minősége. Világos-n meg kell mondani, hegy ko' árfksem elég az, ha a gép. állomás traklorcsa a normáját teL jesfti, a norma teljesítése ét túltel­jesítése természetesen fontos, mert elősegíti a mezőgazdasági munkák gyors elvégzését, de talán a norma teljesítésénél is nagyobb jelentősé­ge van annak, h:gy a munkákat a traktorosok a legjobb minőségben végezzék és a gépi munka eredmé­nye a term-lüszövctkezet mavas ler mésátlugábun megmutatkozzék. — Nem lehet kielégitőnek mon­dani annak a gépállomásnak a munkájá1, amelyik normálholdak, ban ugyan teljesíti éves tervét, de körzetében a termelőszövetkezetek termésátlagai alacsonyak. A termelőszövetkezetek is sok­kalta nagyobb követelményeket kell, hogy támasszanak a gépállo­mások munkájával szemben mint eddig tették; é'jenék jogaikkal és ne vegyenek át egyetlen olyan táb­lát se a traktorosoktól, ahol a mun_ ka minősége kifogás alá esik- Az a termelőszövetkezeti elnök, veze­tőségi tag, vagy brigádvezető, aki rosszminöségű munkát átvesz, az egész szövetkezeti tagság ellen vét ós hozzátehetem, hogy az a gép. állomásigazgató és főngronómus, aiki eltűri a rosszminőségű mun­ká'í, megfeledkezik arról a feladat­ról, nmiiért a párt és a kormány öl a gépállomásra felelős vezetői munkakörbe küldte. — A gépállomások traktorosai, gépészei, agronómusiai, igazgatói és politikai helye'tesei pártunk és kormányunk irányítása ala'ít min­den erejüket vessék latba azért, hogy termelőszövetkezeteinkben a termésátlagok növekedjenek, hogy termelőszövetkezeteink tényleges fejlődésnek induljanak és a ter melőszövetkezefi tagság magas jö­vedelemhez jusson. — Termelőszövetkezeteink fej­lesztéséhez a gépállomások gép­parkjának növeléséhez és a ja­vítóbázis megteremtéséhez, az ed­diginél hasonlíthatatlanul nagyobb segítséget kell, hogy adjon nehéz, iparunk és ezen belül is elsősorban a gépgyártás. — Mezőgazdasági gépgyáraink vezetői és dolgozói legyenek tuda­tában íimnak, hogy az általuk gyár. tolt gépek ós alkatrészek adják az egyik legnagyobb segítséget ahhoz, hogy dolgozóinkat — munkásosz­tályunkat — az eddiginél bősége­sebben lássuk el mezőgazdasági ter. ményeikkel és termékekkel. A különböző állami termeltető és felvásárló vállalatok viszonyát is gyökeréten meg kell változtatni a termelőszövetkezetekhez. Ezekben a vállalótokban nagyon sok az oda nem való elem, spekulánsok, kulá­kok, akik munkakörüket kihasz­nálva nagyon sok bosszúságot okoz. nak a termelőszövetkezeteknek és nagyon sok kárt tesznek, kihasz­nálva a termelőszövetkezetek veze­tőinek jóindulatát. — A fűszerpaprika termeltető vállalat például önkényesen felemel, te a röszkei Aranykalász termelő­szövetkezet 18 holdra kötött papri­kaszerződését 70 holdra. A viszony­lag kevés tagsággal rendelkező szövetkezet ezzel nem tudott meg­birkózni. A MEZŐKER a szálkai Robambrigád termelőszövetkezettel erőltetéssel két hold uborkára kö­tött termelési szerződést, amikor a szövetkezet megtermelte, 30 mázsát felszedettek vele, de nem szállítot­ták el, az uborka ott rohadt a ter­melőszövetkezetben. A vál'alat ez­zel 25.000 forintos kárt okozott a szövetkezetnek. — A ceglédi Nagy Sztábn ter­melőszövetkezet részére elektromos baromfikeltető és műanyát szállí­tottak le anélkül, hogy megkérdez­ték volna, hogy szükségük van-e rá és van-e villany a termelőszö­vetkezetben A termelőszövetkezet­ben villany nincs és így a számára küldött fontos és drága gépet nem tudja kihasználni. — Állami vállalatainkban, a ter­mettető és a különböző kereskedel­mi vállalatainkban mozgósítani kell minden kommunistát ós mindén be. cstilétes pártonkívüli dolgozót, hogy erejüket nem kímélve, maximális segítséget adjanak a termelőszövet­kezeteknek. gazdaságuk megerősí­téséhez; egyszer ég mindenkorra számolják fel a szövetkezetekkel való bürokratikus, lelketlen foglal­kozást. — Sok panasz hangzik el orszá­gosan a termelőszövetkezetek ré­széről a bankokkal szemben is. Gyakori, hogy különböző bankfió­kok önkényesen, a termelőszövet­kezeti vezetőség megkérdezése nél­kül vesznek el a termelőszövetke­zetek egyszámlájáról nagy pénz­összegeket és ezzel megakadályoz­zák, hógy a termelőszövetkezet lényegesen önállóan tudjon gazdái, kodni. A gödöllői bankfiók például a gödöllői Táncsics termelőszövet­kezet egyszámlájáról a szövetkezeti elnök megkérdezése nélkül utalt át C000 forintot a gépállomásnak, utó­lag derült ki, hogy ebből csak négy­ezer forint volt a jogos, így a ter­melőszövetkezetet ezzel ötezer fo­rintos károsodás érte. Megtörténtek olyan esetek is. hogy a termelő­szövetkezet számára még meg sem érkezett az az áru, amiért az árat mór levetek a termelőszövetkezet szám'ájáról. Feltétlenül biztosíts­unk kell hogv a termelőszövet­kezetek pénzügyi téren is finál'óvá legyenek és a termelőszövetkezet egyszámlájáról csak a termelőszö­vetkezet vezetőségének, illetve el­nökének jóváhagyásával lehessen pénzösszegeket kifizetni Természe­tesén ugyanakkor szükséges, hogy a termelőszövetkezet vezetősége fi­Zftési kötelezettségének időben te­gyen etéget és a jövőben úgy gaz­dálkodjék, hogy kötelezettségét mindenkor teljesíteni tudja, de még a szövetkezet nehéz anyagi helyzete Sem lehet indok arra, hogy a termelőszövetkezet önállósá­gát bankhálózatunk megsértse. — Külön kell szólni a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályairól és a földművelésügyi minisztérium munkájáról. Rossz­akarattal sem lehet azt mondani, hogy ezen mezőgazdasági szerve­inkben, kezdve a minisztériumtól, számszerűleg kevés dolgozó van, sok ezren dolgoznak ezekben a szervekben, akiknek feladata a termelőszövetkezetek termelésének támogatása. Segítségük azonban a termelőszövetkezetekben nagyon kis mértékben érződik. — Mezőgazdasági szerveink fő hibája, hogy munkájuk általános utasítgatásokban, parancsolgatások­ban, futó ellenőrzésben merül ki. A ráckevei tanács mezőgazdasági osztályának állattenyésztési elő­adója például a halászteleki Szabad Május tsz-ben a silózási terv telje­sítését úgy gondolta elősegíteni, hogy utasítást adott a terv szep­tember 22-ig való teljesítésére, de még csak meg sem kérdezte, hogy miből teljesítik és milyen gépekkel. Utasításának kiadása után a követ­kező kérdése már az volt, hogy mi­kor indul az autóbusz. — Termelőszövetkezeteinkben az ilyen és hasonló hibákért a sok el­lenőrt »aktatáskásoknak* csúfol­ják. Feltétlenül változtatni kell ezeken a módszereken. — A földművelésügyi miniszté­riumnak és szerveinek feltétlenül segíteniük kell a szövetkezeti gaz­daságok virágzó nagyüzemi gazda­ságokká fejlődését, tanítani kell a szövetkezetek tagjait mindarra, amit az élenjáró termelőszövetke­zetek tapasztalata, a mezőgazda­sági tudomány eredményei feltár­tak. — Pártunk és kormányunk min­den számbavehető erejét mozgó­sítja azért, hogy a szövetkezeti gaz­daságok megszilárduljanak, a szö­vetkezeti termelés magas színvo­nalra emelkedjék és a szövetkezeti tagok jólétben éljenek. — A termelőszövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetek vezetőségei, elnökei legyenek tudatában annak, hogy pártunk és kormányunk nemcsak anyagilag segíti a szövet­kezeti gazdálkodás megerősítését, hanem a cél érdekében sorompóba állítja az állami szerveket, a gép­állomásokat, a mezőgazdaság szá­mára termelő ipari üzemeket és a szövetkezeti termelés fejlődéséért az eddiginél sokkalta nagyobb erő­vel küzdenek majd a párt- és DISZ szervezeteink is. — Ilyen helyzetben magukon a a termelőszövetkezeti tagokon, a termelőszövetkezetek vezetőségein múlik, hogy felhasználva a szá­mukra nyújtott hatalmas segítsé­get, a mezőgazdaság fejlődésének olyan ütemet diktáljanak, amilyen­re a kapitalista időkben, dolgozó narasztságunk még gondolni sem mert. — Termelőszövetkezeteink tag­jai a szövetkezetek vezetőségei és elnökei kövessenek el mindent az­ért, hogy ezek a pártunk Központi Vezetősége és kormányunk által kitűzött célok gyorsan valósággá váljanak. Ha pártunk és kormá­nyunk fokozott segítsége egyesül a termelőszövetkezeti tagok szorgal­mával és fegyelmezettségével, ak­kor a mai tanácskozásunk terme­lőszövetkezeti mozgalmunk fejlő­désében — és nyugodtan hozzá­tehetem — az egész magyar mező­gazdasági termelés fejlődésében új szakaszt nyit meg. — Munkánk eredménye a ter­melőszövetkezeti gazdaságok meg­erősítése, a mezőgazdasági termelés növelése lesz és olyan élet meg­teremtése a faluban, amiről a ka­pitalista falu dolgozó parasztjai ál­modni sem mertek. . — Olyan élet megteremtése, ahol ismeretlenek lesznek az anyagi gondok és ahol közkinccsé lesz a kultúra, a rádió, a mozi, a köny­vek. — Olyan falu alakul ki, ahol az emberek boldogulásukat nem egy­más kárára próbálják biztosítani, mint ahogy ez a kapitalista falu­ban történt, hanem egymást támo­gatva, egymást segítve szolgálják egyazon cselekedetükkel a köz, a saját és családjuk jövőjét. Nagy segítséget ad ehhez az, hogy rendelkezésünkre áll a Szov­jetunió fejlett, gépesített, szocia­lista mezőgazdaságának gazdag ta­pasztalata. — A mi mezőgazdaságunk fej­lesztése számára is irányt mutat az a hatalmas jelentőségű határozat, amit éppen a napokban hozott a Szovjetunió nagy eredményeket elért mezőgazdasága továbbfejlesz­tésére a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága. — Tanácskozásunk adjon út­mutatást és bátorítást a dolgozó parasztság új, boldogabb életének megteremtéséhez, hogy szövetkezeti parasztságunk leszűrve az elmúlt öt év tapasztalatait, pártunk és egész népi demokráciánk segítsé­gére támaszkodva az eddiginél ha­tározottabb és gyorsabb léptekkel haladjon virágzó szövetkezeti gaz­daságok és jómódú termelőszövet­kezeti parasztság megteremtéséért. — Éljenek és virágozzanak ter­melőszövetkezeteink, a dolgozó pa­rasztság emberibb, szebb életének élharcosai! — Éljen minden győzelmünk szervezője és lelkesítője pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! A beszámolót követő szünet után megkezdődtek a hozzászólá­sok. Ekkor érkezett meg a tanács­kozásra Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Gerő Ernő elvtárs, belügyminiszter, a minisz­tertanács első elnökhelyettese és Földvári Rudolf elvtárs, a Buda­pesti Pártbizottság titkára, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjai, Bata István elv­társ, altábornagy, honvédelmi mi­niszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja. A,vita során elsőnek Virág Ger­gely az atkári „Micsurin" termelő­szövetkezet elnöke szólalt fel. El­mondotta, hogy szövetkezetük há­rom évvel ezelőtt I. típusú terme­lőszövetkezeti csoportként alakult meg és ez év januárja óta önálló termelőszövetkezet. Ebben az esz­tendőben egy munkaegységre 10 kiló búza, harminc deka borsó, 20 deka bab, 6 deka mák, 8—10 kiló burgonya, 3—4 kiló kukorica, 3—4 liter bor és 28 forint készpénz ke­rül kiosztásra. A terményeket he­lyi árakon, készpénzre átszámítva, egy munkaegységre 160 forint esik, vagyis egy-egy tagnak 20.000— 45.000 forint jövedelme lesz. A kormányprogramm megjele­nése után egyes tagok ki akartak lépni, amint azonban megkezdő­dött a jövedelem elosztása, meg­változott ezeknek a tagoknak a véleménye, sőt 12 új család lépett be a szövetkezetbe. Búzából 13.75 mázsás átlagter­mést értünk el — folytatta Virág Gergely —, kukoricából 25—30, burgonyából 160—200 métermázsa, borból 20—25 hektóliter lesz a ter­mésátlag. A továbbiakban arról beszélt, hogy Atkáron egyre-másra épül­nek a szövetkezeti tagok korszerű házai, két szobával, éléskamrával, fürdőszobával, beüvegezett veran­dával, szénen kifestve. Befejezésül Virág Gergely, a M i c su ri n-'1 c rrnel ós zövetkeze t taglal nevében vers-nvr-- hívta ki a túr_ kevei Vörös Csillag termelőszövet­kezetet­A továbbiakban a többi között felszólalj B. Pete László, a lisza­vasvári Munlcn.tsz ná'.'1 ti lkára. Az értekezlet hozzászólásai két főpont körül forognak — mondotta —. Az e':yik a termelőszövetkezetek meg. erősítése és a munkafegyelem meg­szilárdítása. a másik a termésho­zamok ereláso. Mindfcú téren fon­tos tennivalóink vannak. A mun­kafegyelem és a tagok egyrészén.-k manfilartáfa nem kielégítő. Nagyon sarkára kellelt állnia az üzemi párt. szervezet és a becsületesen gondol­kodó tagoknak, hogy megfékezzék az.l a hangulatod amely egysek bomlasztó munkája nyomán elter. iod'í. Aratás idején közgyűlést kel­lett összehívnunk ás 9 tagot ki'keL leit zárnunk. A kormányhatározatokban adett engedmények hatalmas segítséget adtak a tsz megszilárdításához. Na­gyon rossz agitátorok lennénk, ha az engedmények felhasználásával nem tudnók a szövetkezetben tar­tani azokat, akik eddig a kilépésen gondolkodtak, de egyrészük már el­állt kilépési szándékától. A mi feladatunk az — folytatta , hogy az agrotechnika minden vívmányát és a haladó mezőgazda­sági tudomány előírásait okosan tartsuk be, különösen a vetésnél. Én traktoros vagyok, őszi tervemet, eddig már 52 százalékig teljesítet­tem 805 hold a vetési tervem. Nem ígérem meg, hogy hamarabb vég­zem el, mert a terv kemoly, ha­nem ígérem, hogy jól fogom elvé­gezni és időben. A határozati javaslatot jónak tartom. Hisszük, hogy pártunk és kormányunk tovább is támogat bennünket. Mi pedig a magunk munkakörében mindent megte­szünk, ami kötelességünk. Több hozzászólás után a tanács­kozás első napja végetért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom