Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

DÍLMÜGYHRORSZÍG trrrm-ec: DtLMAGYflRORSZflG vasarnap 1953 szeptember 20 A klerikális reakció a haladás ellensége i. A SZELLEMI CSENDŐRSÉG A FELVILÁGOSODÁS százada óta talán egyetlen nap sem tel el anélkül, hogy a haladó emberiség útjába követ ne gördített volna a politizáló egyház. Mikor politizáló egyházról beszélünk, akkor nem vallásos emberekről van szó, hi­szen azok sohasem kerültek szem­be a néppel, önmagukkal. A kö­zönséges politikai reakció papi for­máját értjük ezalatt, amely saját vallásos dogmáját, adott szavát bármikor kész sutbadobni, ha po­litikai érdeke úgy kívánja. Azt a politizáló — és hozzátehetjük: tőr­rel és méreggel politizáló — reak­ciós papi ügynöksereget értjük ml a klerikális reakció alatt, ami útját állja az emberi fejlődésnek, haladásnak, tudománynak. Értjük annak a csoportnak tagjait, akik politikai és anvagl hatalmukkal a feudalizmust., később -n tőkés világ­rendet védték és védik ma Is az eln.vomotakkal szemben. Klerikális reakció alatt azt értjük, amely nem rettent vissza attól sem, hogy mág­lyák kormos füstjével takarja el évszázadok éjtszakáján át az em­beriség elől a hajnal pirosát. Erre mondta Napnleon: „Az egyház nem más, mint szellemi csendőr­ség". Mindig nz elnyomó rendsze­rek szolgálatában állt. Ezt bizo­nyítja legiobban az, hogy bár Na­poleon felismerte a klerikális reak­ció lényegét, mégis miután a for­radalmi hagyományokat sutbadob­va császárrá koronáztatta magát, hatalma megvédéséért maga is szövetkezett a pápával. „Ez régen volt. Leáldozott a pa­pok politikai hatalmának csillaga" — mondják sokan a becsületes, jó­szándékú emberek közül. „A knpi­taltsta országokban még villogtat­hatja véres uralmát, de nálunk már nem ellenfél többé" — han­goztatják mások. És ebből a téves felfogásból következik az, hogy mivel nincs ellenség, fölösleges már harcolni. A meglévő klerikális reakció pedig pontosan erre a tűz­szünetre vár. • Elég egy pillantást vetnünk a politizáló egyház legújnbbkori módszereire, hogy meggyőződjünk arról: a szellemi csendőrség civilre vetkőzött, ájtatossá szelídült je­zsüitái és inkvizltorai itt élnek, te­vékenykednek és rombolnak a ml szocialista valóságunkban ls. A klerikális reakció régi és új mód­szerei között természetesen kü­lönbség van: ma fondorlatosabb, csalárdabb, képmutatóbb, mint a múltban. A KLERIKÁLIS REAKCIÓ ha­lálos ellensége annak a rendszer­nek, amelyben az egyenlőség tár­sadalmi egyenlőséget jelent, a testvériség pedig az összes elnyo­mottak szövetségét. Amikor 1917. októberében a tőke igáját lerázó orosz proletáriátus az Auróra ágyúival az emberiség új hajnalát dörögte az elnyomottak fülébe, a burzsoá reakció és a klerikális reakció a „szent inkvizíció" dühé­vel fordult nz „új felforgató esz­me", a szocializmus ellen. Az egy­ház a politikai cselszövésekben gazdag és praktikában bővelkedő szellemi hadseregével az uralmát­vesztett és uralmát féltő osztály dühödt halálraszánt virtusával rontott a szocializmusra. Ugyanaz­zal a kegyetlenséggel harcol a szocialisták ellen, mint annakide­jén Torquemnda spanyol főinkvi­zitor az eretnekek ellen harcolt. Máglyákat igaz már nem gyújtha­tott; nem azért, mintha megválto­zott volna, mintha nem fért volna össze a máglyán égő test sercegé­se a szeretetről prédikáló inkvizí­tor pap hangjával, hanem azért, mert nem volt már hatalma hoz­zá. A politizáló egyház tehát ezt a bibliai jelszót tőzte most zászla­jára: „Legyetek ravaszok, mint a kígyó". Munkásszervezeteket ala­pított. mi több: keresztény szocia­lista pártokat. A fasizmus 25 éve alatt a magyar közélet minden te­rületére szétáradtak, mint la­pályrn nz árvíz. „Knlot", „Kalász", „Hivatásrend", „Hivatásszervezet". „Mária kongregáció" és a szerze­tesrendek világi szekcióit alnpítot­ták tucatszám. Közültik egy, a „Szent Pál Társaság" kifejezetten a kommunizmus elleni harcra ala­pult. Ezt a társaságot 1920-ban a milánói érspk alanította és tagjai főleg a világiak közül kerültek ki és „szent feladatuk, hogy személyi befolyásukkal és nlr.mizsnátkodá­sukknl gátat emeltének az isten­telen bnlsevizmusnak". Az „Fm"ri­kána" az egyetemeken működött és a jövő értelmiségeit fertőzte. A „Szert Szív Társaság" főleg a fal­vak és kisvárosok asszonyait ka­parintotta karmába. Az „Actio Cn­tolica" valóságos fekete internacio­nálé, titkos szentszövetség a hala- | grófok földbirtokaihoz, bankjaihoz, dás ellen. Kémközpontok szerveze­te. Jellemző, hogy az Actio Cato­llcn magyar titkára, Mihalovics Zsigmond, az összeesküvő Rajk és Mlndszenty összekötője volt az amerikai követséggel. A POLITIZÁLÓ EGYHÁZ tevé­kenyen kivette részét a második világháború előkészítéséből is. Tü­zet okádva, háborúra bujtogatta az akkori világ fasisztáit a béke és szocializmus országa, a Szovjet­unió ellen. 1938-ban, amikor Ma­gyarországon és az egész világon a fasizmus már kihúzta kardját, „Eucharisztikus Kongresszust" hir­dettek. A budapesti kongresszuson megjelent egy magas, szikár pap: Pacelli bíboros, mint vatikáni ál­lamtitkár, mint a Szentlélek Bank társtulajdonosa és mint a Hitler rezsimet 11 éven át előkészítő pá­pai követ. A tömeg láttára a gyil­kos Imrédi térdrehullott előtte és Pacelli, miután megáldotta a rabló­háborúra készülő magyar bankár­minisztert, „Európa legkatolikusabb miniszterének" nevezte. Ez a Pa­celli bíboros ma XII. Pius pápa néven ismeretes, a „legkatoliku­sabb miniszter" pedig, mint a ma­gyar nemzet gyilkosa nyerte el méltó büntetését. Említettük, hogy vannak akik azt mondják, hogy az egyház eme reakciós elemei nem ellenfelek többé. Akik ezt hiszik — súlyosan tévednek. A II. világháború kime­netele, az. hogy a Szovjetunió megrősödött és új népi demokrá­ciák születtek, még dühösebbé, még elszántabbá tette a klerikális reakciót. Az a politizáló egyház, nmely süket és vak maradt a ha­láltáborok jalszavnira, 53 millió ember haláihörgésére. ma ördög­gel és pokollal, pápai átokkal, a „mennybél! üdvösség" elvesztésé­vel fenyegeti meg az egész vilá­gon mindazokat, akik földi bol­dogságra áhitozva az egyház és a vagy gyáraihoz mernek nyúlni Az elvesztett földi gazdagság visz­szaszerzése, a nép szolgaságba és nyomorbadöntése érdekében a kle­rikális reakció mindenre képes. Bizonyítja ezt, hogy hazánkban és a többi népi demokráciákban, egv másután lepleződnek le a Mind szenty és Grösz-féle árulók nép­ellenes összeesküvései. TÉNY, hogy a katolikus püs­pöki kar megegyezést kötött a né­pi demokratikus államokkal. Ez azonban sokak éberségét elaltatja. Sokan tavalyelőtti falevélnek te­kintik ma már a klerikális reak­ciót. Csakhogy a klerikális reakció nem falevél, hanem acat, gyökereit méteresre, hat araszosra növeli és ha levágod szúrós, mihaszna leve­lét az idén. helyét belepi a por. de lövőre hétaraszosra nő és mint a vámpír szívja mohón a föld él­tető nedvét. A klerikális reakció a politika acatja. Formái ezerfé­lék. Szívós — met-t gyűlöli a né­pet. Erős — mert eleven vérünket szívja. Falánk — mert több vér­hez szokott a „régi jó" fasiszta időkben. A felszabadulás után a klerikális reakció a politikai re­akció legális szervezeteibe tömö­rült, a Pfeiffer, Barankovics, stb.­féle pártokba és ott fejtett ki munkát. Amikor azonban ezeket a legális szervezeteket a dolgozó nép felszámolta, a klerikális reakció illegalitásba szorult és onnan fejti ki manapság is nép- és államelle­nes tevékenységét. A klerikális reakció tehát to­vábbra is él, működik, csakhogy nehezebben ismerhető fel, eszközei burkoltabbak; tehát nehezebb is ellene a harc. Ez pedig azt köve­teli meg tőlünk, hogy éberebbek legyünk vele szemben, felismerjük és élesebb fegyverrel harcoljunk ellene. (Folytatjuk! Tóth Benedek Tudományos ismeretterjesztés a dolgozók körében fl hizlalás! utafolnii lesrorzMt minién siilttö után 400 forint elilleget folyósítanak Mit kell tudni a hfzlalási és süldőnevelési akcióról Kormányzatunk intézkedése ér­telmében megkezdődött az 1954. évi sertéshizlalási és bacou-süldő­ncvelési akció, amelyet az Allat­és Zsírbegyüjtő Vállalat bonyolít le kirendeltségei, illetve állatbe­gyüjtől által. Sertéshizlalási és ba­con-süldőnevelésl szerződés köthető dolgozó parasztokkal, termelőszö­vetkezetekkel, termelőszövetkezeti csoportokkal a csoport közös ser­téseire. tsz és tszcs-tagok háztáji sertéseire. Szerződés köthető kulá­kokknl is. Feltételek: A hfzlalási akcióban leszerzödtothetők a 40 kg-on felüli süldők. A szerződés megkötése után kb. két hétre postán kapja meg a gazda a 400 forint előleget. Átvételi ár: A 128 kg-os sertés­Inéi 15 Ft, a 127—140 kg közötti sertésnél 15 Ft -f- 2.50 Ft minő­ségi prémium, összesen tehát 17 50 Ft; 141 kg-tól fölfelé a 15 Ft-os alapárhoz 4 Ft minőségi prémium jár, összesen tehát 19 Ft kg-ként. Ha a gazdák jövő év május, jú­nius, július, vagy augusztus hónap­ban adják át az ugyanezekre a hónapokra, vagy későbbi hónapok­ra beütemezett sertéseiket, az előbb említett árakon felül még kg-ként 2 Ft nyári prémiumot kapnak. A? így leadott 126 kg-os sertés vétel­ára 17 Ft, 126—140 kg közötti ser­tésé 19.50 Ft és 141 kg-tól felfelé 21 Ft lesz. A bacon-stiIdőnevelési akcióban leszerződtethető a mé" tenyésztés­be nem fogott, legalább 20 kg-os süldő. Ezeket a süldőket, úgyszin­tén az előbb említett hízókat is, legkésőbb a szerződéskötéstől szá­mított 9 hónap végéig át kell adni a vállalat részére. A - leszerződött süldők után ugyancsak 400 forint előleg jár, amelyet a gazdák a híz­lnlási akció előlegéhez hasonló módon kapnak meg. Szerződés ugyanazokkal, ugyanazon módon köthető, mint a hfzlalási akcióban. Átvételkor a süldő kg-jáért 15 fo­rintot fizet a vállalat. Ezen felül, ha a sertések a szerződésben meg­jelölt 90—110 kg között kerülnek átadásra, még kg-ként 2 Ft pré­mium jár. Az Állat- és Zsfrbegyüjtő Válla­lat kirendeltségei és községi állat­begyüjtői minden felvilágosítást készséggel megadnak a szerződést kötni szándékozóknak és ugyan­csak előjegyzésbe veszik a jelent­kezőket. A Hódmezővásárhely—Algyő közli útszakaszt ma adja át a forgalomnak Bebrits Lajos miniszter elvtárs A megnövekedett közlekedési forgatom, valamint az a tény, hogy Hódmezővásárhely megyeszékhely lett, szükségessé tette, hogy átépít­sék a Hódmezővásárhely—Algyő közötti útszakaszt. Ennek az útsza­kasznak átépítését az útfenntartó vállalatok versenyében legutóbb élüzcmjelvcnyt nyert Hódmezővá­sárhelyi Útfenntartó Vállalat dol­gozói végezték. Az átépített útsza­kaszt ma, vasárnap délben, negyed egykor adja át a forgalomnak az Ady Endre-utcai szakasznál Beb­rits Lajos elvtárs, közlekedési- és postaügyi miniszter. Megtartjuk az élüzem címet, túlteljesítjük tervünket A Szegedi Erdőgazdaság dol­gozói a második negyedévi jó munkájukért elnyerték az él­üzem címet. Most, pártunk és kormányzatunk programmjának megvalósításáért, a harmadik negyedévi terv maradéktalan tel­jesítéséért indultak harcba. Nagy öröm érte valamennyi dolgozón­kat, amikor megtudták a hatal­mas, nagyarányú árleszállítást.. A jó munka megbecsülését, pár­tunk és kormányzatunk, a dol­gozókról való gondoskodását kü­lönös erővel éreztette nz élüzem cím elnyerésekor a jutalmakkal és most az árleszállítással. E jelen­tős eseménv hatására munka­kedvünk tovább fokozódott. A maroslelei csemetekertben Bees­kl munkacsapat továbbra is tart­ja a 145 százalékos teljesítését. A Borbola és Veszelovszki mun­kacsapatok is kiváló eredménye­ket értek el úgy a csemetekert ánolásban, mint az erdősítés ka­pálásában. Meg akarják tartani az élüzem címet, túl akarják teljesíteni a harmadik negyedévi tervet, hogy teljesítményeik nö­vekedésével több legyen a kerese­tük is, amellyel most már sok­kal több közszükségleti cikket vásárolhatnak. Márki István Hazánk legkiválóbb tudósai, tu­dományos kutatói, tanárai, mérnö­kei, orvosai, agronómusai, írói és művészei bekapcsolódásával a Ma­gyar Tudományos Akadémia épü­letében közel féléve megalakult kuitúrforradalmunk egyik legfon­tosabb tényezője a Tarsadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat. A haladó tudomány közkinccsé tételének, dolgozó népünk nevelé­sének és művelésének ez a szerve­zete a szovjet nép évtizedes tapasz­talatai alapján létesült hazánkban. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XVIII. kongresszusán Sztálin elvtárs a dolgozó nép szellemi ní­vójának emelését döntő feladatul tűzte kl: »Mi minden munkást és minden parasztot művelt és kép­zett emberré akarjuk tenni...« Az­óta több mint 500 akadémikus, 6000 tudományos kutató, tudomá­nyok doktora, egyetemi tanár, mintegy 18.000 docens, stb. végzi a nép művelését emelő ismeretter­jesztés munkáját, fejleszti a •ki­művelt emberfők* sokaságát a leg­fejlettebb társadalom építéséhez. Szovjetunió példája nyomán ala­kult meg az értelmiségiek e nagy­jelentőségű tömegszervezete 1949­ben Romániában. 1950-ben Len-] gyelországbaá, 1952-ben Csehszlo­vákiában és 1953 április 29-én Bu­dapesten. Értelmiségünknek ez a nagyje­lentőségű megmozdulása természe­tesen és szükségszerűen fejlődött ki abból a komoly, áldozatos és harcos társadalmi munkából, nmit a meg­újhodott Természettudományi Tár­sulat, valamint az Irodalmi és Tör­ténelmi Társulatok végeztek. Szo­cializmusunk építése, társadalmi fejlődésünk igényel minőségi fejlő­dést követelnek az ismeretterjesz­tés munkájában. Természetes tehát, hogy értelmi­ségünknek, különösen vezető értel­miségünknek ez az új szervezete szükségszerű eredménye a magvar nép fejlődésének és igényelnek. Ah­hoz, hogy hazánk a vas és acél or­szága, fejlett agrárország, ahhoz, hogy népünk a legfejlettebb tech­nikával dolgozó művelt nép legyen, •>fovább kell szélesíteni az előadá-' sos természettudományos és világ­nézeti felvilágosító munkát* — ha­taroztn meg Pártunk Központi Ve­zetősége. Ez a megtisztelő feladat és köte­lesség vár a magyar és ezen belül megyénk értelmiségére! Budapest után Debrecenben, majd Pécsett alakultak meg a Tár­sadalom Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat helyi szer­vezetei. Október 4-én a csongrád­megyei helyi szervezet tartja ala­kulók közgyűlését Szegeden. Megyénk és elsősorban Szeged értelmisége, különösen vezető ér­telmisége megértette e nemes és nagyjelentőségű feladatot és lelke­sen teszi magáévá dolgozó népünk művelésének és nevelésének fel­adatát. Az új Társulatban me­gyénk és Szeged tudósai, tudomá­nyos kutatói, Kossuth-díjasai, s szellemi élet "kiváló munkásai*, tanárok, orvosok, mérnökök, stb. tömörülnek október 4-én, megala­pítva az ismeretterjesztés új for­máját és szervezetét. Az. új Tár­sulat elve az, hogy a tudománynak nemcsak alkotni kell, hanem be is kell hatolnia a tömegekbe, hogy anyagi erővé váljék. Az új Társulat célja a társadal­mi és természettudományos isme­retek terjesztése, következetes harc a tudományellenes és áltudomá­nyos nézetek ellen, a magyar tudo­mány és művészet haladó hagyo­mányainak ápolása a dolgozók kö­zött. A Társulat az ismeretterjesztő munkában résztvenni kívánó értel­miséget szervezetileg tömöríti és elősegíti továbbképzésüket. Nagy megtiszteltetés a nép mű­velésének, a nép ügyének szolgá­lata! Megyénk és elsősorban Szeged vezető értelmisége nyilatkozik meg az október 4-í alakuló közgyűlé­sen, amitől sokat vár megyénk dolgozó népe. Szeged és megyénk dolgozóinak figyelme nagy érdeklődéssel for­dul értelmiségünk, egyetemi taná­raink, orvosaink, agronómusaink. mérnökeink, pedagógusaink, íróink megmozdulása felé. Jósa Zoltán ToUz'oj Leo-emlékest az MSZT szegedi székházában A Magyar-Szovjet Társaság nagy­termében zsúfolt nézőtér előtt, a MSZT, a Városi Békebizottság, Vá­rosi Tanács népművelési csoportja, valamint a Somogyi Könyvtár ren­dezésében Leo Tolsztoj születése 125. évfordulója alkalmából pénte­ken este ünnepi megemlékezést tar­tottak. Szőke Mihály, a Somogyi Könyvtár vezetője bevezető beszé­dében méltatta az ünnepi esemény jelentőségét. Az MSZT mandolin­rucz Éva konzervatóriumi tanár énekelt. Kabalcvszkij prclüdjeit ugyancsak Elfér Vera tolmácsolta magas művészettel. Baritz Károly­né, a szakérettségis kollégium igaz­gatója átfogó, közvetlen előadás­ban szólt Tolsztoj Leo halhatatlan műveiről, a társadalmi fejlődés szolgálatában álló legjelentősebb regényeiről. Az előadás a tolsztoji életmű minden szépségét és értékét megvilágította. A nagysikerű űn­zenekarának művészi játéka után , _ „ „...., , , Elfér Vera, a Zenekonzervatórium j ^P' est Szőke Mihály zárószavat­tanárának zongorakíséretével Kut- I val ért véget. A Koreai Népi Demokraíikim Köztársaság; moszkvai nagykövetsége fogadást adott a Szovjetunióban tartózkodó koreai kormányküldöttség tiszteletére élet, sajtó, a tudomány és művé­szet számos képviselője. Koreai részről a fogadáson meg­Moszkva (TASZSZ). Li He, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szep­tember 18-án fogadást adott a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság Szovjetunióban tartózkodó kormányküldöttsége tiszteletére. A fogadáson megjelentek: G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, V. M. Molo­tov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja központi bizottsá­gának első titkára, N. A. Bulga­nyin. a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, a Szovjetunió honvédalmi miniszte­re, L. M. Kaganovics. a Szovjet­unió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió ke­reskedelmi minisztere, M. Z. Sza­burov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa állami tervbizottságának el­nöke, M. P Taraszov, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nöke, A. M. Puzanov, az OSzSaSzK Minisztertanácsának elnöke. M. G. Pervuhin, P. K. Ponomarenko. Sz. M. Tyihomirov, Sz. N. KrUglov, I. A. Benediktov, Sz. A. Akopov, P. A. Jugyin, N. A. Digaj, P. .1. An­tropov, D. F. Usztyinov, Saskov, A. F. Tretyakov, a Szovjetunió miniszterei, A. M. Vasziljevszkij, Sz. M. Bugyonnij, a Szovjetunió marsalljai, valamint a társadalmi jelent: Kim Ir Szen, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Pak Den Aj, a Koreai Munkapárt központi bizottságának elnökhelyettese. Csen Ir Jon, a minisztertanács elnökhe­lyettese, Nam Ir külügyminiszter, Diun Csan, az állami tervbizottság elnöke, Kim Hoj Ir vasútügvl mi­niszter, és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségének taglal. A foga­dáson részt vettek a baráti orszá­gok diplomáciai testületének kép­viselői. Az ENSZ-közgyülés 8. ülésszakának szeptember 1 e-i délelőtti ülése New-York (TASZSZ) Az ENSZ­közgyűlés 8. ülésszakának szeptem­ber 18-1 délelőtti teljes ülésén to­vább folytatták az általános vitát. Chile képviselője beszédében a világgazdasági pangás veszélye t-i­leni hathatós intézkedéseket köve­telt. Felszólította az ENSZ-közgyú­lés 8. ülésszakát, fordítson külön­leges gondot az egész világ népei életszínvonalának emelésére. Gasey, ausztráliai külügyminisz­ter terjedelmes beszédet mondott, lényegében lemásolva Dulles szep­tember 17-i beszédét. A szeptember 1 S-l délelőtti ülé­sen utolsóként Webb, Uj-Zeeland képviselője szólalt fel. ö is Dulles beszédének vonalát követte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom